Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-12 / 240. szám

DUNÁNTÚLI VflA&k MDP BARANYA MEGYEI BIZO XXI. ÉVFOLYAM, 240. SZÄM ARA: 50 FILLÉR A MAI SZAMBÁN: A aaovjel, u amerikai, az angol, a francia és a i<MM»Aa.i megbízott nyiiatkooata u ENSZ le­szerelési albizottságának október 7-4 illésén. (2. a.) — Irán bejelentette, bogy «atlahozlk a török-iraki paktumhoz, ti o.) — «A párt­tagok legyenek az élen!" (3. o.) — Szervezet­tebb munkát a szabolcsi aknamélyítésaél! (3. o.) — A szerkesztőség postájából. (3. o.) ,'GA'N A K LAPJA SZERDA. 1955 OKTÓBER 12 Következetes harcot az osztályellenség ellen! A szocializmus építésével egyidőben, sikereinkkel, előre­haladásukkal párhuzamosan szükségszerűen növekszik az osztályellenség minden rendű és rangú elemeinek tevékeny­sége. Pártunk III. kong rés z- szusa arra figyelmeztet: „Mi­nél egységesebb és szilárdabb a népi demokrácia társadalmi és állami rendje, annál szű- kebb területre szorulnak ösz- sze a megvert régi, tőkés rend olyan maradványai, ame­lyek nem tanultak a fejlődés­ből s változatlanul ellenséges magatartást tanúsítanak: a volt gyárosok, bankárok, nagy kereskedők, kulákok, kárte­vők. Ezek az elemek itt nyü­zsögnek közöttünk, nem felej­tették el a múltat, nem tették le a fegyvert, nem adták fel a reményt, hogy visszanyerjék elvesztett hatalmukat. Párt- szervezeteinknek, párttagjaink nak éberen kell őrködniök, hogy az osztályellenség bármi­lyen megnyilvánulását azon­nal felismerjék és visszaver­jék." A pártszervezetek, kommu­nisták gyakran megfeledkez­nek erről a tanításról, öniga­zolásképpen sokszor hallani: „Nincs erejük, örülnek, ha mdgjiúzóahaü.a'k', ívlegíévesz- tik őket a megváltozott körül­mények. Az ellenség ugyanis nyílt ütközetben elvesztette a csatát és látja, hogy a népi de­mokrácia törvényével kerülne szembe, — most meglapul,'lep­lezetten, álcázva nem keve­sebb elszántsággal folytatja harcát. Sokan közülük elhe­lyezkedtek különböző intézmé­nyekben, vállalatoknál, épít­kezéseken, állami gazdaságok­ban s mint „dolgozók” alattom ban folytatják aknamunkáju­kat. A beremendi állami gaz­daságban százezres károkat okoztak a munkásruhába öltö­zött ellenséges elemek. Nem ők állnak a porondra, terjesz­teni a maguk nézeteit: felhasz nálják az öntudatlan munká­sokat, parasztokat s rajtuk ke­resztül magyarázzák a maguk szája ize szerint most például a kukoricaértékesítési szerző­déseket is. A kulákok egy ré­sze ugyan leadta földjét, ron­gyos ruhában jár a faluban. Némiképp csökkent gazdasági ereJük, de még így is jelentős, különösen pedig agitációs te­vékenységük. Az osztályellen­ség módszerében gyakori a hirtelen pálfordulás: Téseny- ben, a szövetkezet szervezése­kor még maguk is ajánlkoz­tak belépésre s mikor elutasí­tották őket. megindult a rém­hírek áradata. Előszeretettel rágalmazzák, járatják le a párt funkcionáriusokat, mint Za- látán Ratteeád elvtánsat. Vitathatatlan, hogy ilyen kö­rülmények közölt nehezébb tetten érni, leleplezni őket. E harc egyik legfontosabb előfel­tétele: az alulról jövő bírálat, ellenőrzés, a szabad, bátor bí- ralat. A Porcelángyárban egy alkalommal jelezték a dolgo- ^ hogy egy volt futúrás és egy malmos fegyelmezetlensé- ge hanyagsága rossz hatást vált ki. Seníki nem vette fi- gyelembe. Később már arról hallhatott a pártbizottság, hogy az illetők a jegyrendszer és az órabér közeli bevezetésé­ről beszéltek. Nyilvánvaló, ha idejében hallgatnak a dolgo­zókra, még csírájában leleplez­hették volna tevékenységüket. De van a dolognak egy másik oldala is. A bürokrácia, a ha­nyagság, a népi tulajdon her­dálása, a selejtgyártás nagy­szerű fedezék az ellenség szá­mára, amelyet ki is használ. Ebből következik, hogy a tár­sadalmi életben meglévő fo­gyatékosságok elleni harc az éberséggel párosulva — az alulról jövő bírálat alapján — a legjobb eszköz az osztályel- lenség leleplezésére. A támadások, az os2tályel- leneég kártevésének leleplezé­sét, éppen, mert gyakran álcá­zott formában jelentkezik, el­sősorban politikai eszközökkel, felvilágosító munkával lehet elérni. Nem egyszer hallani, hogy a termelékenység növe­lése tönkre teszi a dolgozókat, hogy nem érdemes csökkente­ni az önköltséget, mert abból a dolgozóknak nincs semmi hasznuk. A pártszervezetek, kommunisták csak ritkán vagy egyáltalán nem reagálnak az ilyen nézetekre. Ahol szó is esik erről, ott is csak általá­ban, nem kézzelfoghatóan. Szőkén a tsz szervezésekor az ellenség nyomban ellenagitá- cióhoz kezdett Az elvtársak tudták, honnét, kiktől erednek a nézetek, mégsem állították őket pellengére a falu népe előtt. Üzemekben is gyakran megtörténik,- hogy „ ellenséges eleméket távolítanak el — suttyomban. Vigyék bátran a dolgozok elé az ügyet, magya­rázzák meg nekik, hogy mi­lyen károkat okoztak, vonj ált le belőle ők is a megfelelő tanulságokat! Szüntelenül és nyíltan be­szélni kell azokról, akik szabo­tálják a beadás teljesítését, nem vetik el időben a gabo­nát, akik bármily módon is hátráltatják terveink megvaló­sulását. A becsületes dolgozó emberek megértik belőle, hogy az üzemet, a községet, a tsz-t ért kár nem az ország s nem az ő javukat szolgálja. ,JK dol­gozó né.p anyagi jólétének emelkedéséhez elválaszthatat­lanul hozzátartozik az állam­polgárt fegyelem megszilárdí­tása, az állampolgári köteles­ségek teljesítése, valamint a kártevők, a rendbontók, a szabotálok leleplezése is” — hangsúlyozza a III. pártkong­resszus határozata. Fel kell számolni mindenütt — a tanácsoknál, a gazdaság- vezetésnél is — az ellenség tevékenységével kapcsolatos liberalizmust. Megyénkben még nagy számban vannak kulákok, akik sokszáz mázsa hússal, sokezer forinttal adó­sak az államnak. Tanácsaink, de pártszervezeteink is több helyen elnézik a törvény sza- botálását, elhiszik a kulák le- rongyolódásáról szóló dajka­meséket. Holott mindenki tud­ja, hogy a kuláknak van ter­ménye, állata, de inkább spekulál vele, mintsem bead­ja. Támaszkodjanak ebben a küzdelemben a szegény- középparasztokra, akik a műit ban sokat szenvedtek a kulák- uasora igájában s a törvé­nyesség szigorú betartásával, kérlelhetetlenül harcoljanak az osztályellenség, a kulákság ellen. A Megyei Begyűjtési Hivatal jelenti A siklósi járásban újabb 10 község teljesítette kukorica­értékesítési szerződését. A községek a következők: Alsó- szentmárton, Bogádmindszent, Drávacsehi, Drávapalkonya, Harkány, Sámod, Adorjás, Szava, Terehegy és Luzsok. így összesen 18 község teljesí­tette a járás területén szerző­déses kukoricaértékesítési ter­vét, A szigetvári járás vezet a kukorica- értékesítési szerződések kötésében A szigetvári járás az elmúlt esztendőben még kukoricabe gyűjtési terveit sem telje­sítette: közel 150 vagon hátra- lékot hozott át belőle 1955-re. Egy év múlott el azóta is ma a szigetvári járás vezet egész megyénk területén a kukorica értékesítési szerződések köté­sében. Különösen feltűnő a gyors javulás akkor, ha tudjuk: a jtéesváradi járás, amely ed­dig az országos verseny kiemelkedő helyezettje volt mindig, — most utolsó a kukorica szer­ződéskötésben. Hogyan dolgozik a szigetvári járást Sehol ilyen jó árat nem kapnának A legjobb Járás legjobb ku­korica értékesítést saeraődéo- köfcő földművesszövietkiezeée a Szigetvár köaségi ffUdműv®- szövetücezet. Kiss Károly, Tö­rök Vince, Reánfebd Ferenc és Oroszt István elvtánsak a Járá­si székhelyen kívül még nyolc másik környező községben ház- ról-házna járva magyaráznák el a gazdáknak: sehol ilyen, jó árat nem kapna törés idején, nem is beszélve az iiparcikk- utailványokróü. Szombat estig 714 mázsa kukoricát« kötöttek értékesMé*» saerződést, ebből 682 mázsa magára Szigatvörra esik. Kovács Jóaaeí négyből»kis dolgozóik felvilágosító műnké járnak hatására 20 mázsái; ad el az államnak szerződéses alapom. A szigetvári községi fóddmű- vesszövetkezet dolgozód a terv teljesítése ellenére tovább foly­tatják szerződéskötő munkáju­kat Jól járunk, ha az államnak adjuk el kukoricánkat A ződések hírére Denosházám is megmozdultok a dolgozó pa­rasztok: Tamó János Mezed Jánossal együtt tíz-tíz mázsát kötött le. Érdemes-e szerződni? érdeklődjük meg özv. Me­zed Józsefeié 17 holdas gazdá­tól. — Hát Dencsbázán má kö­töttük meg az első szerződést, mindjárt tíz mázsám. Úgy tar­tam, hogy sokkel jobban já­runk így, mintha Szigetvárra pdacolnánk vele. Nemcsak a fu­var került hatvan forintba min den dttcaksrvnM, hanem a nagy őszi dologidőben mindig Üzemeink éleiéből A szigetvári konzervgyár ment már jelentettük, október 6-án befejezte ez évi tervét. A nagy munkák már lezajlot­tak, ezután már csak a félkész - áruk feldolgozása és kiszerelé­se következik. Exporttervük teljesítésében is jól állnak. 11 vagon meggyvelőt szállítottak ie előre az elmúlt negyedév­ben. A gyárban megkezdődött a tervek kidolgozása a követ­kező évre is. A hirdi kendergyár a békekölcsön jegyzésének napján fejezte be harmadik negyedéves tervét Szövőfoinal- ból 175 ezer forintos túltelje­sítést értek el. Az előállított fonal nagyrésze exportáru, amivel az átvevő szervek igen meg voltak elégedve. Dicsére­tet érdemel a gyár műszaki ve­zetősége azért is, mert az ösz- szes len, kender feldolgozó üze­mek közül ők adták be a leg­több újítási javaslatot. Ezek­nek túlnyomó többségiét már m«eg is valósították, sőt van közte több olyan is, amit or­szágszerte alkalmazni fognak. A nagyharsányi kőbánya 101 százalékos tarvteljesíté&t ért el a harmadik negyedév­ben. Évi tervüket előrelátható­an december 20-ra befejezik. A gyár dolgoz« közül különö­sen példát mutat Bamkás Mi­hály, aki 230 százalékos átlag­eredményt ért el és Koasiilovics János, aki 240 százalékra tel­jesítette tervét. Mindketten bunkózó-bakolók. A hirdi homokbánya 4.400 köbméter-homokká! adott többet az elmúlt negyedévben, minit terve előírta. A jó ered­ményt a munka helyes megszer ve zésével érték el- Példamuta­tóan dolgozott a Fröhlich- és a Németh-brigád. Tervüket min­dig 100 százalékon felül telje­sítették. A bánya most kapott két exkavátort, amit már munkába is állítottak. A gé­pek köbméterenként előrelát­hatóan 2—3 forinttal fogják csökkenteni a homok kiterme­lési árát, Az illocskai rostkikészitő október 1-ig mindenből túl­teljesítette harmadik negyed­évi tervét. Készáru mennyisé­güket 112 százalékra, ázott- koró termelésüket 100 százalék­ra teljesítették és befejezett termelésük térváron 108 száza­lékra áll. Jelentős önköltség­csökkentést is értek ék — Ezt egyrészt az áztatási veszteség leszorításával, másrészt pedig a közvetett anyagok és a köz­vetlen munkabér csökkentésé­vel tudták megvalósítani. ráment egy nap ink te, — az állam meg idejön helybe érte. Én csak a tavalyival hasonlí­tom össze, pedig a múlt esz­tendőben gyengébb volt a ter­més, tehát jobban megkérték a kukorica árát. Nahát, tavaly töréskor csak 100—120 forintot kínáltok a kukorica mázsájá­éit, az álltam pedig 240-et ad érte. Miért ne az államnak ad­nám el feleslegemet? Tariióék már az előlegbe ka­pott pénz sorsáról is döntöt­tek: fele adóra megy, a másik felét pedig hozzácsapják Erzsi lakodalmához. Mezeimé — mi­vel nem volt alkalmas nagysá­gú hízója, — az előlegpénzen megfelelő súlyú hízót vett, hogy a eertésbeedásnál se le­gyen akadály. Is mert ed« fik a szerződéskötés feltételeit! — A legfontosabb, hogy a dolgozó parasztokkal részlete- sen Ismertessük a íz érződén kötés minden előnyös velejá­róját, kezdve a magasabb ár tói a* előlegig és az iparcikk utalványokig — mondotta Bő­gődéi József elvtáns, a Ter- ményforgalma Vállalat csertői telepének felvásárlója. — En nek eredményeként értük el i községiben azt, hogy a dolgozó parasztok háromnegyed része maga jött el telepünkre és kér­te: töltsük ki részére a szerző­désit. Az állam által kínált ár és feltételbe elég vonzóan* képviselnek — az a fontos, hogy ezt meg is ismerjék a dolgozó p>arasztok. — A PALOTA BOZSOK1 GÉPÁLLOMÁS egy hónappal a vállalt határidő: november hetediké előtt 100 százalékra teljesítette évi tervét — Megyei tip kettlet lesz október Jft-án dél­előtt 9 arat kezdetű« a KRDSZ kultúrtermében. Az értekezlet célja hogy a cipőszakmában dolgozók megismerjék az or­szágra cipőszakmái tanácsko­zás határoentáit. valamint az, hogy közvetlen kapcsolatiba ke­rüljenek a cipőgyárakkal és » Könnyűipari Minisztérium Ci­pőipari Igazgatóságával. — SZÍNES diafilmet ké SZÍTÉ NEK megyénk termelő­szövetkezeteinek életéről a köz ­ségi knlt úrotthonok fotószak körei. A szakkörök október lő­re küldik be a megyei tanács népművelési osztályára a dia­nyersanyagot, melyet aztán ki­dolgoztatnak. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy termelőssó- vetkezetetnk egyre szépülő éle­tét széles körben bemutathas­sák a dolgozóknak. — Száztíz hold áj szótő tele­pítéséhez elegendő saőlőoU- várnyt tewnelnek a Villányi Ál­lalmi Gazdaság oltván yíeflepéiv Az odftványolk javarészén a ter- rrveíősziiVvetkezeteik használják fel — MŰSORPOLITIKAI TA* NACSKOZAST TART október 14-én. pénteken délután 6 óra* kezdettel a városi tanár, nép­művelési osztálya a városi ta­nács kistermében. A megbeszé­lésen — melyen résztvesznek a kul túrotthonok igazgatói, a népművelési ügyvezetők és a DISZ-szervezetek színjátszó csoportjainak kultúrfelelősei. »7 oktatók, ezenkívül a legjobb színjátszók is — a helyes mü- sorpolitikával ismertetik meg a hallgatóságot. — Megkezdik a kultúrtermek tatarozását Vasas I -en, Urög- ben és Mecsekalján. A gyárvá­rosi kultúrotthon rendtbeboea- sáina is hamarosan sor kerül. A javítási mimikákat ez év végi­re befejezik. Az eddigieknél is szebb eázin dUztíUgyakat $yáit a iftöeulÓH^ác — Porcelángyár? Mi újság az üzemben? — kérdeztem te­lefonon a Pécsi Porcelángyár igazgatójától. — Újság? Van. Szép porce- lánfigurákat készítünk és jól haladunk az eozin dísztárgyak festésével is. Érdemes megnéz­ni — hangzott a válasz. Az üzemben Kovács litván,* a dísztárgyak festészetének ve­zetője fogad és kalauzol. — A dísztárgyakat festők kezében szaporán mozog az ecset. Csend és elmélyült munka a termek­ben. .. mert tudás és ihlet kell ehhez a munkához. Itt kapja meg a porcelánpapagály szín­pompás tolláit, itt öltöztetik szürke „ruhába“ a porcelán- verebet, az ecsetek nyomán itt lesz barna a porcelánszarvas agancsa ... Ezekben a termek­ben festik azokat a dísztárgya­kat, amelyekből sokat látunk a pécsi üzletek kirakataiban is és amelyeket oly gyakran meg­csodálunk. Hosszan lehetne gyönyörköd­ni ezekben a készülő porcelán­figurákban, de tovább me­gyünk. Nagyobb „vadra” vadá­szunk, a kézzel festett eozin díszuírgyakra. — Meg kell mondanom, hogy nem igaz az, amit az eozinról sokszor hallani — mondja Kovács elvtárs. — Nem igaz, hogy 1947-től, az államo­sítástól 1954-ig nem tudtuk gyártani az eozint, mert nem ismertük gyártásának titkát s hogy ezt a titkot valaki ma­gával vitte volna. A valóság az. hogy az említett időben ja­varészt műszaki porcelánokat, magasfeszültségű áramszigete­lőket készítettünk. Tavaly ta­vasszal azonban ismét meg­kezdtük az eozin gyártását és azóta is folyamatosan készít­jük. Na, de menjünk a „tett0 helyére — invitál és egy kis terembe vezet. — Tessek ... ezek at. eozin dísztárgyak! — mutat a polco­kon lévő tárgyakra. Mégpedig nem is akármilyen „egyszerű­ekhanem valamennyi darab kézzel festett! Valóságos kis mesebiroda­lom ez a szoba. Hamarjában azt sem tudom, hogy melyikei csodáljam meg. Azt a tűzpiros színben csillogó hamutartót-e, vagy annak a kékfényű, ara­nyozott szélű virágvázának hal ványpiros virágmintáit, vagy azt a... vagy melyiket a sok közül, hiszen valamennyi egy- egy remekmű. Azt akartam mondani, hogy sok szép dísztárgyat láttam már, de Ilyen szépeket még soha, — mikor Kovács elvtárs mintha kitalálta volna gondo­latomat, megkérdi: — Ugye. nem látott még eh­hez hasonló szépségű dísztár­gyakat? — Bizony, nem — válaszo­lom. — Nem csodálom —, hiszen kézzel festett eozin dísztárgyak még nem kerültek forgalomba — mondja mosolyogva. — Ezek mind mintadarabok. Amikor kimegyünk ebből a teremből, Kovács elvtárs újabb érdekességre hívja fel figyel­memet. Uj szinezési eljárással, a porcelándísztárgyak máz alatti festésével is kísérlete­zünk — mondja- — Ennek az a lényege, hogy míg eddig a porcelán dísztárgyakat kiége­tés után festettük meg, az új eljárás szerint a festést a ki- égetés előtt végezzük. Így a figurák színhatása szebb és összehangoltabb. Ennek bizonyságául már a* új eljárással készült kis porce­lánfigurát mutat és összehason Htjuk egy másikkal, amely még a régi eljárás szerint készült. Valóban, szebb, összehangol­tabb és árnyalatdiísabb a figu­ra színhatása. A Pécsi Porcelángyár tehát a közeljövőben az eddigieknél is szebb, újabb gyártmányokat juttat az üzletekbe és minden bizonnyal sok-sok örömöt sze­rez vele a vásárlóknak. GARAY FERENC c

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom