Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-08 / 237. szám

DUNÁNTÚLI mjbmanáBWEBXEíötJETEiQ r A MAI SZAMBÁN: 'I M. A. Szusztov elvtárs beszéde a berlini Ál­latni Operabálban. (2. a.) — Ottó Groáewohl \fC miniszterelnök beszéde. (2. o.) — Filmkritika. (Z. aj — Több szenet kér az ország (3. o) — Nem mindegy. (3. #.) — A Dunántúli Napló postájából. (4. o.) M DP BARANYA MEGYEI B 120 TTXA'G A'N A K LAPJA Xtt ÉVFOLYAM, 237. SZÄM ARA: 5« FILLÉR SZOMBAT, 1955. OKTOBER 8. A kommunisták legyenek elsők a technika fejlesztéséhen A pártszervezetek veaetősé- Sei mind többet és hatásosab­ban foglalkoznak a bányamű­velés kultúrájának, techniká­jának fejlesztésével. Az a mé- hányszáz pártvezetőségi tag, lelkes aktíva azonban kevés­nek hizonyul egy ilyen sok­oldalú, bonyolult feladat meg­oldására, s ezért korántsem eaámottevőek eredményeik. A báinyászpántszerveaetek jórésze még nem ismerte fel, hogy a siker kulcsa a kommunisták aktivitása, kezdeményezőkész­sége, felvilágosító szava, s eh­hez elsősorban a pártcsoportok tevékenységét kell megjavítani. A pártcsoportok zöme azon­ban még a tagdíjak beszedé­sére és az utóbbi időben a tag­gyűlések előkészítésére korlá­tozza munkáját Ez is köteles­ségük közé tartozik, de ennyi­vel nem elégedhetünk meg. — Abban, hogy a pártcsopocrtok nem magyarázzák a párt poli­tikáját, nem nevelik a kom­munistákat, pártonkivűEekeit, kogy a maguk kis termelési egységében nem „gazdák" — nem egyedül ők hibásaik. A pártszervezetek lebecsülik, nem vonják be őket a párt előtt ál­ló feladatok végrehajtásába, csak egyes kampány-munkák alkalmával igénylik segítségü­ket. Holott a párt e legkisebb egysége a frontokon, brigádok­ban, csapatokban él, ott, ahol a technika fejlesztésének ügye áll, vagy bukik. Ritka még, hogy a pártcso­port-értekezletre meghívják a trónt, a brigád vezetőjét s be­számoltatják végzett munkájá­ról. Pedig ehhez ugyanolyan joguk van, minit az alapszer­vezetnek; ugyanúgy felelősség­re kell vonni őket a párthatá­rozatok be nem tartásáért, ha­nyagságáért, mint az üzem igaz gatóját. A termelés pártellen­őrzése azonban nem egyszerű­en beszámoltatás, a terv telje­sítéséről, hanem tetteket köve­tel. A pártellenőrzés lényege: a pártcsoport nagy gondot for­dítson a technilca fejlesztésére, az újító- és ésszerűsítő-mozga- lom kibontakozására, általában a dolgozók szakmai képzettsé­gének gyarapítására. Sokféle módon megtehetik ezt. Párt- csoportértekezleten megvitat­hatják például: „Hogyan fog­lalkoznak az újításoÍdcar‘. „A kommunista példamutatás fon­tossága”, „Milyen tennivalók vannak a dolgozók szakmai képzésében”, „Milyen módsze­rekkel csökkenthetjük a fejtés önköltségét“. Az ilyen vitákon temérdek javaslat, bírálat hangzik el, új kezdeményezés születik. Helyes az is, ha a párt csoport időnként megvizsgálja a gépek karbantartásának hely zetét a hanyagokait figyelmez­teti gépéi; megbecsülésére. Ha a pártszervezet munkáját ®^on mérjük: terjednek-e a w a í6 módszerek a bevált bányaművelési eljárá- i ,.aWt°-r-a Pártcsoportok követelményt állí­tunk. Sokkal inkább kénesek erre, mert a legjobban ismerik a viszonyokat, az idegenkedés okait, az embereidet. .Viszont a termelési módszerek éppen azért nem válnak közkinocsié, mert csak felülről, néhány ve­zető próbálkozik meghonosítá­sával, a munkahelyeken igen kevesen. Nem nyugodhatunk bele, hogy ilyen, viszonylag könnyen elhárítható nehézség gátolja az előttünk álló legfon­tosabb feladatot, amely szoros összefüggésben van a termelé­kenység növelésével, az önkölt ség csökkentésével. Legtöbbször az újtól valló idegenkedés, a bizalmatlanság miatt nem terjednek a terme­lési módszerek. A pártcsoport­nak kell az ilyen nézeteket el­oszlatni. Vizsgálják meg a Trungel-, a Rufli- és más moz­galmak bevezetésének lehető­ségét, gazdasági előnyét az or­szág, az egyes ember javára A gyárakban gyakran kommu­nista szakmunkások alkalmaz­nak elsőnek egy-egy új mun­kamódszert, saját példájukon bizonyítják be hasznosságát. A bányák kommunistáinak is ad­janak hasonló jellegű pártmeg bizatást, hogy tettekkel és szavakkal népszerűsítsék az újításokat, mozgalmakat. A pártcsoport ezzel mindenek­előtt a kommunisták egységes álláspontját alakítja ki, amely nagy erőt jelent, hagy egy egész brigádot meggyőzzenek nézetük, véleményük helyessé géről Gyakran azok a módszerek, élenjáró bányaművelési eljá­rások is közömbösségbe fullad­nak, amelyek ott, abban az üzemben születtek. Jelenszki elvtárs „Termelj gazdaságosab­ban” kezdeményezését senki sem vette át. István-aknán egyetlen pártcsoport sem kez­deményezte, hogy a Rufli- módszert meghonosítsák, bár a ciklusos eljárásról azt állít­ják, hogy valamennyi fejtés­ben alkalmazzák. A pártcso­portok nem nézhetik tétlenül, hogy tehetetlenség, közömbös­ség miatt sutba dobják a leg­jobb bányászok hasznos el­gondolását. A pártbizalmiak­nak úgy kell most dolgozniuk, hogy nz aknászok, frontmeste- rek alkalmazzák a bányamű­velés új módszereit, a párt- csoport területén minél több újítás szülessen és terjedjen el. A pártcsoportok szervez­zék meg, hogy a jó szakmun­kások foglalkozzanak a gyen­ge vagy új dolgozókkal, cse­réljék ki egymás munkata­pasztalatát. Minden erővel küzdeni kell a nemtörődöm­ség ellen s ugyanakkor népsze­rűsíteni kell a bevált terme­lési eljárásokat. „Kommunisták az élre!“ — nagyon sokszor elismételtük már ezt a mozgósító jelszót. Pártcsoportjaink munkáján múlik, hogy gazdag tartalom­mal töltsük meg: tevékenysé­gük révén a kommunisták le­gyenek az első a technika fej­lesztésében, az újítások, mun­kamódszerek terjesztésében és meghonosításában. Ezt várja tőlük a párt, az egész ország. Llső Ízben alkalmaznak szállítószalagot István-aknán Lórin ez Levente főmémöík- helyerttes javaslatba alapján Ist- váin-alknán n III. szintéin a 3. nyugatitól keletre a négyes fe- kütelep csapásirányéiban gépe­sítik a vágatot: szólM tószalagot helyeznek éL A pécsi bányák. ban eddig még nem alkalmaz­tok szólMtóseatogot. Ez az első kísérlet. A szállítószalag elő­ször csak egy, később két telep termelését továbbítja. Ezzel naponta 35 műszakot takarít meg az. üzent. TertortösMÖ ve {kened taaicMtWs Levelezőink jelentik:----——------------------------ Kié le#7 Go ndos előkészítés után azonnal vetünk *ira bp “» A TERMELÓSZÖVETKK­KIRÄLYEGYHAZA: Miért nem érkezik meg az igényelt vetőmag? Királyegyházán egy kicsit visszamaradtunk a vetéssel, mert a Dózsa Termelőszövetke­zet tegosítoít. Most már azért egyenesbe jöttünk. Három trak tor szánt. Harminc hóid árpát már elvetettünk és, ha minden jól megy, behozzuk a lemara­dást. Szeretnénk az árpavetést 11-12-re befejezni és megkez­deni a búza vetését. A búzave­tést még, ha akartuk volna, akkor sem kezdhettük volna meg, mert még mindig nem ér­kezett meg az igényelt vető­mag. .Tó lenne, ha nemcsak mi sürgetnénk ennek a megérke­zését, hanem a járás, a megye is. Minden erőnket úgy össz­pontosítjuk, hogy október 29— 30-ra befejezzük a búza veté­sét is. SZABÖ ADAM agronómus. oynwrtt; Nagyobb segítséget várunk a gépállomástól zik. esős-idő ndlú-me it akadá­lyozta a munkát. Most minden egybeesik. Annyi a szénánk, a sarjú is nő, hogy nem tudunk mit csinálni vele. Lesilúzzuk. Eddig soha nem volt silónk, most kétszáz köbméter lesz.— Kevesen vagyunk, éppen ezért nagyobb segítséget várunk a gépállomástól. Itt van a nya­kunkban a cukorrépaszedés, a szállítás, a napraforgócséplés. Már pereg a szem, de még min dig nem kaptuk meg a kom­bájnt, pedig naponta kétszer- háromszor is telefonálunk érte. A nehézségek ellenére azért eddig tíz hold árpát és öt hold búzát vetettünk. Vethetnénk többet is, ha egy kicsit hozzá­értőbb traktoros szántana, mert így csak szántogatunk. GELENCSÉR MIHÁLY a gyöngyfái Uj Idők Tsz elnöke. SIKLÓS. 36! előkészíteti földbe leeresztsoroson vetünk Termelőszövetkezetünkben az őszi termés betakarításán kí­vül a legnagyobb gondot veté­seinkre fordítjuk. Ez már lát­ható arról is, hogy egyík-má- süc táblánkon zöldül a vetés. Szeptember közepén 40 hol­dat árpával, a hónap végén pedig 18 holdat búzával vetet­tünk be. Tagságunk elhatároz­ta: október 20-ára befejezi az őszi vetést. A jövő évi bő ter­més érdekében jól készítjük elő földjeinket és gabonáinkat keresztsorosan vetjük. A ve­tést a gépállomás végzi. Mivel múlt évi tapasztalatunk alap­ján tudjuk, hogy a jó talajelő­készítés, a gépi munka és a ke­resztsoros vetés nagyobb ter­méseredményt ad, összes ga­bonánkat így vetjük eL Ugyan­azon a táblán az így végzett munka után 3 és fél mázsa ár­pával több termésünk volt hol­danként. ORZSI FERENC Táncsics Tsz, Siklós. Példás gonddal készíti elő a búzavetést a szent lőrinci tangazdaság Ott, ahó! a pécs-szewtSőrindi országutat először keresztezi a vasútvonal — jobbról-bailról hatalmas táblákban nyúlnak el a sBentlőrincl Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságának területei. Nézzünk szét az út mindkét oktelán; jobb kézfőtől egyszerre három traktor mun­kálja el a búza vetőágyát. — Előbb tárcsákkal járatják meg, maja a még megmaradt na­gyobb rögöket a gyűrűshenge- rdldkel töretik össze. Olyan tö_ kéietes tala.j előkészít ést vé­geznek, hogy a diónagyságú rögök már nagynak számíta­nak. Itt „ talaielőkcszités, a szomszédos táblán már a vetés folyik. Most fordul be éppen új fogásba az egyszerre három vetőgépat huzató Zetor. Mi­előtt megindulnának, feltöltik a magszekrényt, gondosan ügyelnek a sorok csatlakozásá­ra és csak azután lép a gázpe_ dáíra Ludwig György, III. osz; tályos tanuló. — Negyven hold búzánk má­rt« a földben van, ezt a táblát pedig tegnap kezdtük eL Né- mefih János, felelős vezető, aki a beszélgetés tartamára átadta a kormányt Ludwig Gyurká­nak, — kijelenti: adóig nincs „fájrumi", míg a nyolcvan hold ból egyetlen nógysaögöi iü hiányzik. A szer.tlőrinci Mezőgazdasá­gi Technikum Tangazdaságá­ban nemcsak a fiatalok ha­nem a környék meglett gazdái és termelőszövetkezeti vezetői is megtanulhatnák a vetés pél­dás megszervezését. Nem vé- letflen, hogy itt idén ás 18.80 mázsát fizetett a búza mindem holdja — a legnagyobb gon­dossággal és emellett a legna­gyobb gyorsasággal vetik most is a kenyérgabonát. Minden csoroeefyára két súlyt szerel­tek fel — így megfelelő mély­ségre ikerül minden mag, nem válik sem az egereit, sem a vadilibák zsákmányává a fiatal növény és kevésbé teszik így ki a felfagyás veszélyének is. Segít a g-ép. — Ua kap. inunkat A szigetvári gépállomás: a járás nagy részének gépesí­tési központja. Biztos minden gép kint dolgozik a körzetben, hogy minél előbb teljesítsék a tervet. Mielőtt Margit főagro- nómus irodájába léptünk vol­na, a cséplőgépek mögött két garnitúra Kolbai féle gyűrűs­hengert találtunk, a szín előtt pedig bent rostokolt a gépál­lomás két szelektora és Zetoros répakiemelő gépe — Hol vetnek a körzetében föagronómus elvtárs? — Szentdénesen! Ott, a ter­melőszövetkezetben már vetik a búzát. Két-három szó és kiderül: a gépállomás főagronómusa más kérdésekben is ilyen „jól tá­jékozott”. Szerinte minden gyürúshenger kint dolgozik a területen, hiszen nagy szük­ség van rá a rögök elmunká- lásánál. Arról, hogy húsz lé­pésre ide, a. cséplőgépek háta mögött vesztegel két garnitúra —a legnagyobb csodálkozással ö-tesül. Panaszkodik, hogy nincs elég területük, mert las­sú a betakarítás — ugyanak­kor a répakiemelő gépek bent rozsdásodnak, mert, úgymond: „nálunk ezek nem végeznek megfelelő munkát". A járási tanács végrehajtóbizottsága szüntelenül sürgeti a vetőmag­tisztítást — a gépállomás pe­dig behuzatta mindlét szelek­tort, mondván: nem akad már kint sehol sem munkájuk. Ami a szigetvári gépállomá­son folyik, az nem irányítás, hanem fejvesztett kapkodás. ZETBE felvételét kérő és a még távol álló dolgozó parasz­tok előtt számtalan, esetbe» felmerül az a kérdés, hogy: Kié lesz az a ló, vagy csikó, amit a közös gazdaságba visz'. Ki hajtja majd az általa be­vitt lovakat a tsz-ben? Ho­gyan veszik hasznát a saját­nevelésű és a szövetkezetbe adott jószágoknak? Akik a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetbe lépnek, azok nyilvánvalóan azért vá­lasztották a közös gazdálko­dás útját, hogy a maguk és családjuk jómódú és kultúrált életét biztosíthassák. Hogy ez már az első eszí endőben így le gyen, szükség van arra, hogy á gazdasági felszereléseken kí­vül a belépő egyéni gazda a lovait is a közösbe adja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mostmá.r jtánles tovább lova, mert az általa bevitt igásálla- tok elsősorban a saját hasz­nát szolgálják, s a közősből kapja a főjővedeimet a tagság. Tehát érdeke, hogy a közös gazdaság már az első évtől kezdve jól jövedelmeztem s ehhez megfelelő igás állatra van szükség. Ezenkívül a ter­melőszövetkezet megfizeti a. lovak árát is. A BEVITT LOVAK értékét a termelőszövetkezet — a fel nem osztható vagyonhoz csa­tolt rész kivételével (ez soha­sem lehet több a leltári érték 30 —35 százalékánál, amelyet a szövetkezeti alaphoz csatol­nak) — a közös jövedelemből a tagok részére r.égv év alatt megtéríti. A lovak megvételé- te egy értékelő bizottságot kell létrehozni, amit a közgyű­lésén váTászTanak meg a tagok közül. Ennek az értékelő bi­zottságnak mindenkor a napi árat kell figyelembe vennie e« ennek alapján kell megállapí­tani az állatok árát. A vásá- rosbéci Béke Tsz-ben pél­dául az értékelő bizottság Vaj­esik József két igás lovát, amit bevitt a szövetkezetbe 11 ezer forintra értékelte. A közös va­gyonhoz a ló értékének a 20 százalékát csatolták, s így Vaí’csik József 8.800 forintot kap kézhez négy egymást kö­vető éviben, négy részletben, a többit — 2.200 forintot — a közösben hagyják. HOGY KI HAJTJA MAJD a szövetkezetbe vitt lovat? Ezt is a közgyűlés határozza meg. Hajthatja az is, akii bevitte, ' de mindenképpen olyan em­bert állítanak o fogatok mellé, aki hozzáértően gondját viseli állatoknak és a zsákolást, vagy vetés és szántás idején a J gyaloglást is bírja. Kovács Bá- J Unt bácsi az almáskeresztúri J Dózsa Termelőszövetkezetbe nem “ két lovat adott be, de szívesen J, vában folyik a cukorrépasze­dés. Csodák-csodája, a Zeto­ros répakiemelő, amely „nem . vált be a szigetvári gépáll/)- ? átengedte a gondozásukat és más viszonylatában” — iííJ hajtásukat a fiatalabb tagok - nagyszerűen dolgozik. Szinte iák. fut a répatáblán és egyszerre J a KÖZÖSBŐL kapott jöve- három sort lazít meg a fürge delmen és a lovak árának a gép úgy. hogy fáradságos és V visszatérítésén kívül a tag ki- helyett két ujjal, Vzárólag a saját hasznára i* nanem jejveszien icapueoas, könnyűszerrel kiemelhető a V igényibe veheti a tsz lovait. két amely inkább hátráltatja, mint répa. A csehszlovák mezőgaz- \ Természetesen a fogatok igény is. segíti az őszi mezőgazdasági dasági gépipar e nagyszerű . bevételéről mindenkor a ter­munkák gyors és sikeres el­végzését. Teremtsen Margit elvtárs naponkénti kapcsolatot ebben a nagy dologidőben ki­helyezett mezőgazdászaival, hogy ne ötnaponként, hanem huszonnégy órán belül intéz­kedhessenek a gépek irányí­bevételéről mindenkor gyártmánya egy nap alatt 7—-8 \ melőszövetkezet vezetősége holdon végzi el a cukorul- J dönt. ami annyit jelent, hogy paszedés legszaporátlanabb ré-j( önhatalmú'ag senki nem viheti szét. ' J el a szövetkezet igaerejét. Ha — A répaföldbe búzát ve- J valamelyik tsz-tag kizárólag a lünk a jövő héten — ezért \ saját hasznára akar különféle megbecsülhetetlen a répaki- 0 fuvarokat lebonyolítaná a sző­emelő gyors munkája — ősz-1 vetkezet fogataival,, kötele* tásárol, a munka szervezésé- szegezi véleményét a gazdaság é megtéríteni a fuvardíjat Azt tői. Addig is azonban mind a üzemegységvezető agronómu- minden esetiben a közgyűlés szelektorokat, mind a gyűrűs- sa. Most a szentmiklósi részen # határozza meg. hogy menny, hengereket, mind a répaki- és Scmogyhárságyon vetjük cl'pénzösszeget írjanak a tag tér- emelő gépeket irányítsa a tér- búzát, rövidesen rá kerül c ((hé re, vagy mennyi munltaegy- m-elászövetkezetekbe. mert ar- sor a központi üzemegységben 0 *£get vonjanak le töle. A má ra nem huszonnégy órán belül, is. Rajta leszünk, hogy oktő-1' jocsi Rákosi Termelőszővetke­ben 20-ra mind az 1050 hold cetben például a tagság úgy földbe kerüljön. Hogy ez határozott, hogy attól a tag­lóság is legyen, alaposan Is-1 tói, aki a saját céljára fuvam használják a gépek nyújtotta r.:k a tsz fogataival — egy lehetőségeket, trem úgy, mini ( napra két munkaegységet von* a szigetvári gépállomáson, nak le. hanem ebben a percben szük­ség van midenütt. * Hat kilométerre a szigetvári gépállomástól, a görösgali Ál­lami Gazdaság területén ja-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom