Dunántúli Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-253. szám)

1955-10-06 / 235. szám

JN APLÓ CSÜTÖRTÖK, 1955. OKTÓBER 6. 2 ÍV. A, Bulganyin távirata Otto Grotetvohlhoz N. A. Bulganyin a Szovjel- ■nió Minisztertanácsának el­nöke táviratot intézett Otto Grotewohlhoz, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökéhez abból az al­kalomból, hogy a Szovjet Szo_ dialista Köztársaságok Szövet­sége és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatairól szóló. 1955 szeptember 20-án Moszkvában aláirt szerződést a Német Demokratikus Köztár­saság népi kamarája egyhan­gúlag jóváhagyta. V. M. Molotov távirata Lothar V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere táviratot in­tézett Ijothar Bolzhoz, a Né­met Demokratikus Köztársaság külügyminiszteréhez abból a^ alkalomból, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság népi Bolzhoz kamarája ratifikálta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége és a Német Demokra­tikus Köztársaság kapcsolatai­ról szóló, 1955 szeptember 20- án Moszkvában aláírt szerző, ilést. Bála István üdvözlő távirata a csehszlovák hadsereg napja alkalmából Alexej Cepicka hadseregtá- bomok elv társnak, a Csehszlovák Köztársaság nemzetvédelmit miniszterének Prága. Október 6-a, a csehszlovák hadsereg napja alkalmából fo­gadja hadseregtábornok elv­társ a magyar néphadsereg harcosainak, tisztjeinek és tá­bornokainak üdvözletét, szív­ből jövő jókívánságait. A test­véri csehszlovák hadsereg ed­digi kiváló eredményei sike­resen hozzájárultak a felsza­badult csehszlovák nép bizton­ságához, szabadságának és bé­kéjének védelméhez. A cseh- szJovák hadsereg napján a magyar néphadsereg minden katonája nevében további si­kereket kívánok a harci és politikai kiképzésben és a bé­ke védelmében. Budapest, 1955. október 5-én. ,BATA ISTVÁN, vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Október 7, az NDK kikiáltásának 6. évfordulója Szabad parasztok új élete az NDK-ban Az NDK lakossága október 7-én ünnepli a Német Demok­ratikus Köztársaság tó kiáltó só­nak, az első demokratikus, va­lóban bókeszerető német állam születésének hatodik évfordu­lóját. A város dolgozói kiváló munkateljesítményekkel ké­szültek erre a napra. De nem maradtak el mögöttük a falu dolgozói sem: az évforduló tiszteletére az őszi munkák gyors elvégzését, a beadási kö­telezettség határidő előtti telje­sítését, sok tonna hús, tej, vaj és egyéb élelmiszer szállítását vállalták terven felül. Vállalá­saikat becsülettel teljesítették. A német parasztság évszá­zadokon át lázadozott a ke­gyetlen zsamokuralam és ki­zsákmányolás ellen. Harca új­ra mag újra fellángolt és az 1525 évj parasztháborúban ér­te el tetőfokát. Ekkor Thomas Muenzer, a nagy paraszt vezér, állít a falu és a város legsze­gényebb rétegei harcának élén. A harc vereséggel végződött. Nem is végződhetett másképp, mert a várasd polgárság meg­rettent a lázadó tömegektől és a hercegekkel, földesuraikkal szövetkezett. A kapitaJáamus fejlődése szükségképpen magával hozta a 19. században az úgynevezett ..paraszt felszabadítást”. — Ez azonban nem változtatott sokat a parasztság helyzetén. A pa­rázs tovább is izzott és az 1848 - A0-es polgári demokratikus fáradalom idején új erővel lángolt fel. A parasztok Dél- Németországban, a Rajna men­tén és Szászorseágban, Szilé­ziában és más helyeken fegy­veres erővel űzték el a nagy- birtokosok egy részét. De har­cuk ismét vereséggel végző­dött, ezúttal a burzsoázia árul­ta el a forradalmat. Ezekben a harcokban a ve­zető erő már a fiatal német munkásosztály volt. Szerveze­te. a Marx Károly és Engels Frigyes által vezetett „Kommu nisták Szövetsége’“ határozot­tan követelte a föld átadását a dolgozó parasztságnak. — De erre csak azután kerülhetett sor, hogy a szovjet hadsereg felszabadította a parasztságot évszázados elnyomatása alól. A föld már azé, aki megmű­veli A szovjet hadsereg győzel­me a német fásiszta hadsereg felett megteremtette a demok­ratikus földreform előfeltéte­leit. Röviddel a felszabadulás után Németország szovjet öve­zetében a Német Kommunista Párt, majd utána a Szociálde-j niokrata Párt is követelte a nagybirtokok felosztását, A demokratikus földreformot néhány hónapion belül végre­hajtották, annak ellenére, hogy a junkerek és segítőik minden módon igyekeztek meggátolni megvalósítását. A parasztság ezúttal azonban nem volt egye dűl: ott állt mellette a mun­kásosztály, így például a föld- osztó bizottságokban 24.700 vá­rosi ipari munkás segített a földreform végrehajtásában. A földreform során három­millió kettőszázkilencvennyolc­ezer nyolcvankettő hektár föl­det vettek el minden kárpótlás nélkül a 100 hektárnál na­gyobb birtokkal rendelkező junkerektől, a nagytőkésektől, háborús bűnösöktől. Ebből 559.089 földigónylőnek juttat­tak földet — szegónypanasztok nak, béreseknek, napszámosok­nak, áttelepülteknek, 210 ezer 276 újgazdaság létesült így. — Az állam vetőmaggal, áíllatak- kal, Xgépiekkel, műtrágyával, hossza- és rövidlejáratú hite­lekkel is segítette a parasztsá­got. Ez volt az alap, amelyen Németország demokratikus szektorának parasztsága új életét felépítette. A kezdetnem volt könnyű, de a felszabadult parasztság nem rettent vissza a nehézségektől. A gépköLcsön- ző állomásokon olcsón kapott gépieket. Ezekből az állomások­ból lettek később a gép- és traktorállomások, amelyek ma felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak a parasztságnak. — Jelenleg az NDK 605 gépállo­másán több, mint harminchat- ezer traktor áll a dolgozó pa­rasztság rendelkezésére. A felfelé ívelő út egyik leg­fontosabb mérföldköve az első termelőszövetkezetek megala­kulása. 1952 óta több. mint öt- ezerhatszáz termelőszövetkezet alakult az NDK-ban. Ma már az egész szántóföld 18 százalé­kán folyik a társas gazdálko­dás. Megváltozott az élet a falun. Mindenfelé új házak, új gazda­sági épületek tanúskodnak a parasztság jólétéről. A falu ké­piéhez ma már hozzátartozik a kultúrház. a könyvtár, mozi, a szép nagy iskola Az NDK fal­vaibain ma már közel 300 jól felszerelt ambolatorium mű­ködik. A legkisebbeket idény- bölcsődékben gondozzák. Ezek csak kiragadott adatok, de mégiS ízelítőt adnak az NDK falvainak megváltozott életéről. Ezért harcol az NDK dolgozó paraszLsága egyre na­gyobb eredfhények eléréséért, ezért-tan soraiban 52 nemzeti- clfjas, 31 „munka hőse”, 140 „kiváló termelőszövetkezeti tág” és 340 mintagazda. Nemzetközi események PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍTÉS ATHÉN Vernizetasz, volt görög kül­ügyminiszter okidber Ui-am Sza- iomiiktban beszédet mondott s egyebek kozott tó jeCientette: „Görögországnak tó 'kell ^éle­sítenie nemzetközi kapcsol­tait. egyformán baráti politi­kát kell folytatnia kivétel nél­kül miinnen országgal, olyan föltételek mellett, hogy azok tiszteletben tartják Görögor­szág területi sérthetetlenségét és függetlenségét, és hogy nem avatkoznak be belügyeJba.” Veniaelosz kijelentette, hogy fel kell oszlatni a pnarlamemtet ás új váiaszitásckat kelül tarta­ni. PEKING A japán rádió végleges ada­tokat közölt a tájfun által nem rég Japánban okozott károk­ról. Eszerint negyvenhat ember elpusztult, háromszáztizenki lene megsebesült, 23 nyomta­lanul eltűnt. PÁRIZS Az Union Framcaise d'Intfor­ma biom (közűi n Marokkói Kom­munista Párt közleményét A Kommunista Párt közleménye hangsúlyozza. hogy Ben Araía távozása a marokkót nép első győzelme és a pirlblléma meg­oldása felé vezető első lépés. Az, hogy Ben Ara,fia, a szultá­ni hatalmat unokaöccsére ru_ házba, újabb mesterkedés, a kérdés igazi megoldásának aka dálya és csak zsákutcáiba ve­zethet. Eljött az ideje annak, hogy elmozdítsák Ben Aratfa utódát, konmány zó tanácsot óil- 'tftsanak fel, reprezentatív ma­rokkói kormányt alakítsanak. Ebben a kormányban képvise­letet kell kapnia a nemzeti mozgalom minden irányzatá­nak, beleértve a Marokkói Kommunista Pártot is, amely követeli helyét „ kormányban. A Marokkói Kommunista Párt végiül fe’ihív minden marokkói hazafit, hogy erősítse meg egy_ siégét. MOSZKVA Október 4-én a nagy Kreml palotában A. A. Lebegyev. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnök­helyettese és P. G. Ticsina, a Szovjetunió legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnök helyettese fogadta a Moszkvá­ban tartózkodó luxemburgi parlamenti küldöttséget. BÉCS Az osztrák bélketenács a múlt hét végén utazást szervezett Prágába, amelyen kettőszáz- húsz felsöausztriai és száz bé­csi lakos vett részt. Az utasok zöme Ausztria legnagyobb ipa. ri üzemének munkásaiból ke­rült tó. Ismerjük meg a pártoktatás új rendszerét! A „marxizmus-leninizmus alapjav* tanfolyam A ^arxizmus-lenínizmus aiapjai” tanfolyam új oktatási forma a partoktatás rendszeré­ben, Létrehozása régi problé­mát old meg, teljesebbé, foko- aofctabfbá, megalapozottabbá teszi a pártoktatás rendszerét. A tanfolyam jelentősége el­sősorban abban van, hogy párttagságiunk, elsősorban ak­tivistáink széles rétege számá­ra világnézeti nevelést nyújt. Felvértezi őket a marxizmus- lenlnizmus alapvető elvi taní­tásaival, megvilágítja előttük pártunk politikájának elméleti alapijait, melyek birtokában sokkal szilárdabban, tudato­sabban tudnak harcolni e (poli­tika megvalósításáért. A tan­folyam jelentőségét az is nö­veli, hogy tematikájában olyan kérdések is szerepelnek, me­lyek oktatását hosszú éveken keresztül elhanyagoltuk. Milyen kérdéseket fognak tanulmányozni a tanfolyam hallgatói? A tanfolyam első évfolyamának tematikájában hárem téma szerepel. Az első téma a szocializmust megelőző termelési módok történetével, a társadalmi osztályokkal, az osztályharccal foglalkozik. Fel dolgozása révén a hallgatók előtt, kirajzolódnak az emberi­ség sokezeráves történetének fő vonalai, mozgatóerői. Meg­ismerik a társadalmi haladás, termelőerők, termelési viszo­nyok. az osztályok, a kizsák­mányolás fogalmát, stto. Végig kísérik az ember társadalmi fejlődését a feudalizmus bo­nyolult osztályviszonyain ke­resztül, a tőkés társadalomig, annak utolsó szakaszáig az im­perializmusig. Mindezek alap­ián világossá válik előttünk, hogy a szociai izmus győzel­me, a munkásosztály vezette dolgozók szívós harcának ered menyeként szükségszerű. A második tóma a marxista államelmélet főbb kérdéseit világítja meg, az állam kelet­kezését, lényegét és funkcióit. Szétoszlatja azokat a burzsoá­zia által tudatosan létrehozott- ködös, misztikus elképzelése­ket, melyekbe az áilam erede­tét, feladatait burkolták. Meg­mutatja, hogy a burzsoázia és lakájaik által minden tudatos cselekvésre képtelennek tar­olt dolgozó tömegek a párt vezetésével hogyan zúzzák szét a fourzsoá állam (béklyóit, ho­gyan teremtik meg a dolgozó­kat szolgáló, dolgozók vezette á lamot. Nem kevésbé fontos és ér­dekes kérdésekkel foglalkozik a munkás-paraszt szövetségről szóló harmadik téma sem. A történelem tapasztalataival bi­zonyítja. hogy a két osztály érdekei közösek, hogy csak ba­ráti összefogásuk révén, a rrvunkjisoszitály vezetésével szabadulhat meg a parasztság. Megmutatja a parasztság hely zetét a kapitalizmusban», a munkás-paraszt szövetség ala­kulását a fordulat évéig, fel­adatainkat a munkás-paraszt szövetség további erősítésében. Mindezek oiyan kérdések, me­lyek ismerete nélkülözhetetlen a kommunisták mindennapi munkájában. A tanfolyam második évfo­lyama, mely csak az 1956/57-es oktatási év során indul meg, a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet időszaká­nak törvényszerűségeivel fog­lalkozik és megismerteti a hall gatókkal a marxista politikai gazdaságtan néhány kérdését. A gmarxizmus-lenimizmus alapjai” tanfolyam hallgatói összefüggő, népszerűén megírt, a marxizmus-leninizmus klasz- szikusainak tanításait magya­rázó tananyagból fognak ta­nulni. A tananyag az elméleti kérdéseket nem elvontan, ha­nem az SZK.P tapasztalatai­val, valamint hazánk történe­tével és a magyar munkás- mozgalom fejlődésével össze­függésben, ezek tükrében ma­gyarázza. A tanfolyam módszere: a hallgatók az első foglalkozá­son előadást hallgatnak végig, ennek alapján egyénileg fel­dolgozzák a tananyag megfe­lelő részét, majd egy vagy két hét múlva, a következő fog­lalkozáson megvitatják. Ez­után végighallgatják az anyag következő részéről szóló elő­adást. A tanfolyam tematikájának, módszerének rövid áttekintése világosan megmutatja, hogy anyagát mindazok az elvtársak elsajátíthatják, akik minimá­lis politikai előképzettséggel rendelkeznek, akik legalább két éve eredményesen tanúi­nak a pártoktatásiban. Nincsen tehát semmi ok, a nem egy helyen tapasztalható húzódo- zásra, a tanfolyam anyagától való félelemre. Meg kell szün­tetni azt a helytelen gyakorla­tot, hogy egyes elvtársakat már hosszú évek óta állandóan politikai iskolára osztanak be. Aki már több éve tanul a párt oktatásban és még nem jutott túl a politikai iskolán, bátran be kell osztani a „marxizmus- lenrinizmus alapjai“ tanfolyam­ra, mert anyagát kellő szorga­lommal elsajátíthatja. Ugyanakkor óvakodni kell a másik véglettől is. Nem egy helyen olyan elvtérsakat osz­tottak be a „ma rx izmus-leni - nizmus alapjai” tanfolyamra, akiknek nincs megfelelő elő­képzettségük, akik még egyál­talán nem vagy csak egy éve tanulnak a pártoktatáeban Nem szabad lebecsülni e tan­folyam anyagát, nem szabad elfelejteni, hogy ez eméleti tanfolyam. Legalább kétéves tanulás szükséges ahhoz, hogy olyan tanulási gyakorlatot és politikai alapképzettséget sze­rezzenek az elvtársak, melyet a .,marxizmus-leninizmus alap­jai tanfolyam megkíván. Ha ezt nem veszik figyelembe a pártszervezetek, az első fog­lalkozáson fog kiderülni, hogy igen sok hallgató nehéz­nek találja az anyagot, el­megy a kedve a pártoktatás­tól, vagy átmegy a politikai iskolára. Ez azt eredményez­heti, hogy mind a „ ma rx izmus- leninizmus alpjai” tanfolyam, mind a politikai iskolák szer­vezett rendje felbomlik, A „marxizmus-leninizmus alapjai“ tanfolyam anyagának edsajátftása nem könnyű, de szép és vonzó feladat. A tan­folyam hozzásegíti pártunkat ahhoz, hogy egyre több öntu­datos kommunista, a társadal­mi fejlődés törvényeinek isme­retében a párt ügyének legyőz hetetlenségébe vetett megin­gathatatlan tudattal harcoljon a szocializmus győzelmének felemelő céljáért. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle most megjelent szeptemberi számá­ban szerkesztőségi cikk foglal­kozik az új tanévben az egye­temek előtt álló ' feladatokkal. Házi Árpád a végrehajtás el­lenőrzésének jelentőségéről, Lázár György az anya gfelhatsz nálássál é0\ anyagtakarékosság- gal kapcsolatos problémákról ír. Hevesi Gyula cikke az Ipa­ri kutatóiintézetek helyzetével és a műszaki tudományos ku­tatás fejlesztésével kapcsolatos feladatokait tárgyalja. Kádár Iván ,,A munkásosztály hely­zete az ellenforradami Magyar országon” címmel írt cikket. — Csabai Tibor és Klaniczai Ti­bor írása a magyar irodalom- történetírás mai helyzetével foglalkozik. A Szemle rovatban Kenyeres Júlia a nemzetközi helyzetről ad összefoglalót. Kovács End­re a munkások arányának ala­kulását vizsgálja a budapesti pártszervezetekben. Márczis Antal a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének ta­pasztalatairól számol be. A társadalmi tulajdon védelmé­ről tartott aktíva értekezlet tapasztalatait Hunyadi Béla ismerteti. Vita a „Gázolás" című film kritikájáról Igen sok olvasónk szól hozzá levelében egyik legújabb magyar fil­münk bírálatához, amely fölött a szerkesztőség vitát Indított. A kö­vetkezőkben ismét néhány levélből Idézünk részleteket, majd még ezen a héten összefoglaljuk a vitát. A filmet öt ízben tekintet­tem meg és így alkalmam volt arra, hogy egészében és rész­leteiben is jól megfigyelhes­sem. Szerintem nem áll fenn az, hogy Zenthe Judit és dr. Csanádi András között támadt konfliktus hamis. A két fő­hős 1954. no vembe rebe n ismer kedik meg a sportegyesület bálján, a gázolás pedig decem­ber 14-érf történik. Zenthe Ju­dit tehát kezdetben nem azért udvarokat magának dr. Csa­nádi Andrással, hogy a bíró­ságot magának megnyerje, ha­nem egyedül a kaland kedvé­ért. Dr. Csanádi viszont nem tudja, hogy a lány foglalkozá­sa gépkocsivezető, nem is ér­dekli, hiszen szereti. Szereti annak ellenére, hogy Szőllősy Kálmán szerint „eb­be a nőbe nem lehet szerel­mes”. Ez utóbbi állítás nem igaz. Előszöris akkor még nem tudta, hogy Zenthe Ju­dit elváltasszony. Ezt csak de­cember 17-én tudja meg Láng Zsigimondtól. £s csak kará­csony estéjón kezdi megérteni és megismerni, hogy milyen szennyes, piszkos világ az, ahonnan a lány a gépkocsi vo­lánja mellé kerO’t. De addig már eltelt másfé’-két hónap. Ezidő alatt mélységesen meg­szerette a lányt, aki csinos, fiatal és felszínesen művelt is volt. A hirtelen kiábrándulás még a legkiegyensúlyozottabb ember lelkét is megrázkódtat­ná, hogyne rázná meg Csaná­dit, akinek ítéletet kell’ mon­dania afölött, akit még néhány nappal azelőtt csókolt és ölelt. Nyugodtan állíthatjuk tehát, hogy Csanádi lelkében iszonyú harc kezdődött. Szerintem az is helyes, és ügyes rendezői megoldás, ho"v a bíró előtt a darab végefelé az ítéletmeghozatalnál végig­pereg szerelmének néhány fon tos mozzanata, a gázolás, a lány otthoni élete, kórházi je­lenet, stb. Ez bizonyítja, hogy a bíró nemcsak a gázoló lány fölött, nemcsak ember felett, hanem önmaga felett is ítéle­tet mond. De tudja, hogy igaz ságosan kell ítélkeznie, éppen ezért mindent átgondolt, hogy helyes képet nyerjen. Jelentős tehát a film, mert megmutatja a fiatal értelmi­ség harcait, bizonyítja, hogy a legnagyobb küzdelem árán is győznie kell az igazság­nak. A néző tehát nem távo­zik vegyes érzelmekkel a mo­ziból, mint Szőllősy Kálmán írja, hanem megelégedetten és nyugodtan. Ahogy én tapasz­taltam nemcsak nekem, hanem az egész közönségnek nagyon tetszett a film. Laky Rudolf Molotov u. 1. * Jó lelt volna, ha a „Gázo­lás” című filmet csak 16 éven felülieknek vetítik. Több olyan Menet volt benne, amelyik nem való éppen gyermekek­nek és az egész film úgy. ahogy van a serdiiltebb ifjú­ságnak: illetőleg felnőtteknek való. Helyes lenne, ha a MO- KEP jobban megnézné, hogy mi a 16 éven felülieknek való és mi nem. EGY ÉDESANYA. * Zenthe Judit — akibe Csa­nádi András bíró szerelmes, eleinte csak kalandot keres, ilásöbb. miután elgázolta az asszonyt, felhasználja ismeret­ségét arra, hogy a bírót rá­vegye ügyének eltussolására, elsősorban arra, hogy ő vezes­se a tárgyalást. Csanádi en­ged a kérésnek — mert szerel­mes. Szerelmes, nem úgy, mint Zenthe Judit, aki csak hazudia a szerelmet, aki csak érdekből csókol. Igaz, hogy alakoskodása olyan tök^ttes. hogy nemcsak a bírót, hanem a nézőt is megtéveszti, hosszú ideig mi is azt hittük, hogy tg?zár szereti a férfit. Termé­szetes tehát, hogy Csanádi sem veszd észre a szép szavak mö­gött meghúzódó érdeket, már csak azért sem, mert nem is­meri Zenthe Judit életét, csa- “ádját. Nem is lehet hibáztat­ni tehát Judit iránti érzelmei-^ ért. Ha valaki igazán szerep mes, nem ésszel szeret, hanerfS szívvel. Érthető tehát, hogy mindent elkövet a lány meg­mentéséért. Életből merített tehát a té­ma és komoly figyelmeztetés: alaposan nézzük meg kivel kö­tünk barátságot, kinek keres­sük a társaságát. Ahogy azonban kibontako­zik a lány múltja, úgy változ­nak a férfiben is az érzelmek. Amikor az üveg Csinzánó tör­ténete kiderül, meghal a sze­relem. Amikor dönteni kell, hogy bűnös-e a lány vagy sem, mégegyszer felmerülnek a bíró előtt a képek, a hangok, mintegy szemlét tart Judit múltja, családja fölött, isme­retségük fölött, szerelme fö­lött, egészen a vádlottak pad­jáig. Nem felesleges ez a rész. Itt már nem a szerelmes férfi vergődik, hanem bíró fog­lal ia össze a bizonyítékokat. Éppen ezért a ,.Gázo!ás”-t egyik legjobb filmünknek tar­tom, Mondanivalója hiteles. nevel, tanít és szórakoztat. A szereplő művészek kifogásta­lanul alakítják szerepüket. Sok ilyen filmre lenne szük­ségünk. Gycnos Irén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom