Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-21 / 222. szám

1955 szeptember 21 NAPLŐ Mindenütt a megyében új tsz-ek alakulnak, erősödnek a régiek Baranya mind-en szegletében megmozdultak a falvak: naponta tucatszám töltik tei belépési nyilatkozataikat a dől gőzé parasztéit. Tegnap, ked den este Drávacsehiben ó", Kisasszonyfán is tsz alakító falugyűlést hívtak össze, tokán fontolgatják Szederkényben is termelőszövetkezet alakítás át. Kiküldött tudósítóink jelentik: Apátvarasd már termelőszövetkezeti község Az elmúlt héten Apátvaras- ilon 11 család 14 tagja töltöt­te ki a belépési nyilatkozatot. Idősebb Tonnás János 12 hol­das gazda másodmagával, Si­mon Miklós másodmagával, Németh Józsefné másodmagá­val, ifjú Kálmán Károly, Ká­rolyi Jánosné, özvegy Pál Istvánná, Kiss Jánosné, Frid- rich István, Blazsenkovics Fe­Az etgyházaskozári egy érni gazdák a csóplés idején úgy fogadikoztak, hogy: „Márpedig jövőre bizony nem csépelek egyénileg. Belépek az Uj Élet­be, s újból közösben dolgozok.” A cséplés befejezése óta két hét telt el, s valóban egyre- másra kérik a felvétellüket a szövetkezetbe. Szeptember ele­jén még csak a Nyisztoc test­vérek — István és Antal — léptek vissza a tsz-foe, utánuk azután megindult a lavina. A termelőszövetkezetiben azóta hetenként keil összehívni a rendkívüli közgyűléseket, ahol tizesével, húszasával veszik vissza a két évvel ezelőtt ki­lépett gazdákat. Az elmúlt héten különösen sok volt a felvételüket kérők száma. Bcez János négyholdas renc, Németh Gyula és Gál - góczi Mihály apátvarasd i dol­gozó parasztok választották a boldogabb élet útját — kérték felvételüket a Szabadság Ter­melőszövetkezetbe. így most már Apátvarasdon nincs olyan jelentősebb földterülettel ren­delkező — és másutt nem dol­gozó — lakos, aki nem szövet­kezeti tag. gazda feleségével, Gyozsón György hat holdas gazda má­sodmagával, a 15 holdas Lár dás Istvánná, Jankó Pétemé másodmagával, Kazsán Mátyás hét holdas gazda, Jankó And­rás 10 holdas gazda feleségé­vel, a nyolc holdas Jankó György feleségével, a 12 hol­das Nyi sztár József másodma­gával, Ejfen György a felesé­gével, Antal Dömötömé a ta­nácselnök felesége, Gyurka Rafael 10 holdas másodmagá­val. Bocz Jánosné, Jankó Jó­zsef 11 holdas gazda a felesé­gével és a nyolc holdas Vadán Istvárané írtaik alá a belépési nyilatkozatot. Ebben a hónap­ban 29 családdal, 51 taggal és 280 hold földdel gyarapodott I az Uj Élet termelőszövetkezet. I Miért nem veszik fel a ielentkezőket Fekeden?! Néhány nappal ezelőtt Né­meth Mihály elvtárs, a Mtedi községi pártaVapszervczei tit­kára kijelentette, hogy másod magával belép a fekedi „Meg- védjük a békét“ Termelőszövet kezetbe. Németh Mihály ed­dig 12 hold földjén egyénileg gazdálkodott — s mindig ki­fogástalanul. Most azzal az el. határozásával, hogy belép a csoportba, ugyancsak piáidét mutatott: Bajcsl Károly 12 holdas egyéni gazda másodma­gával, Biró Ferenc 14 holdas gazda, Csóka András elvtárs, a községi tanács v. b.-elnöke és Nagy Árpád is kérték felvéte­lüket a termelőszövetkezetbe. Csaknem egy hét telt el az­óta, hogy Németh Mihály és társai közölték elhatározásukat a termelőszövetkezet vezetősé­gével. A tsz vezetői azonban mind a mai napig nem hívták össze a termelőszövetkezet tag­ságát, s nem döntöttek az új tagok felvétele ügyében. Be kell látni a csoport vezetőinek, hogy ezzel a „lassúságukkal“ akadályozzák a termelőszövet­kezet számszerű fejlesztését — sürgősen intézkedni keli az új I tagok ügyében! Egy hónap alatt 51 belépő volt Egyházaskozáron Házról-házra agitálnak a szőkéi e.őkészítő bizottság tagjai Csütörtökön még senki sem gondolta s pénteken már meg­alakult a szőkéi előkészítő bi­zottság. Elsőnek a falu párttit­kára, Kadia Antal írta alá a belépési nyilatkozatot s hogy ki volt a második, harmadik — nem tudni. Még három kom­munista és a tanácselnök fele­sége is csatlakozott hozzá. Az­óta hét család lépett a szövet­kezeti útra. S hogy ezután mi történik? A szőkéi előkészítő bizottság tagjai erre azt válaszolják: házról-házra járunk. Szegőd­jünk melléjük... Szemelyáczék takaros házá­ban csak Szemelyácz nénit és menyét találjuk otthon. Negy­venöt év körüli, jó beszédű asszony. — Mondtam- már a múltkor is, belépünk, de csak kilence­diknek ... — Kilencediknek? — ismétli a szót Kátai elvtárs. — Meny­nyivel lesznek különb tagok, mint aki harmadiknak lép be? Az asszony egy kissé gon­dolkozik, látszik rajta, monda­ni akar valamit. — Csak mondják, mondják, hogy lépjünk be... De mi lesz, hogy lesz, ha aláírunk ... Ez van hát a „kilencedik” érv mögött! Tudni akarja, ho­va hívják, hogyan fog élni, dolgozni ott. — Az év vöm — szólal meg Leander elvtárs, — nemrég adott el tizenöt mázsa búzát. Most azon tanakodnak, mi­lyen rádiót, konyhaszekrényt, ruhát vegyenek. Az év végén még legalább ennyit kapnak. — A múltkorában az ócsár­• _____ di Kis Péterrel találkoztam a malomban. Egy nagy kocsi bú­zát hozott. Mondom neki: „Ma­radt még otthon?” Még két­szer ennyi — válaszolta ... A hús szobában szinte egy­más elől veszik el a szót a népnevelők. Az asszony, a menye csak bólogat, hallgatja őket. Akkor sem szólnak, ami­kor már a háztájira terelődik a beszélgetés. Hogy tarthat egy tehenet, üszőt, anyakocát sza- porulataival, egy-két hízót, tyúkokat, libákat. Egy katasz­teri hold földet is kap. Le­adás? Három kiló tojás. A két szép lő, a bevitt felszerelés árát kifizetik ... A népnevelők búcsúzkodnak. — Nézzenek el estefeléi Megjön a fiam, beszélünk vele is. Aztán majd meglát­juk ... Indítsunk versenyt a leg óbb ifjú csapatvezető, vájár, csillés címért! A DISZ Városi Végrehajtó Bizottsága, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatósága és a Szakszervezeti Trösztbizottság felhívása Bányász fiatalok, diiszisták ifjú csapatveze­tők, vájárok, csillések! A pécsi és pécsvidéki bányászok áldozatos harcukkal, szorgos munkájukkal kivívták dol­gozó népünk megbecsülését. Pártunk és kor­mányunk azzal fejezte ki bányászaink iránti nagyrabecsülését, hogy a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntette ki a pécsi trösztöt. A tröszt elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, valamint a felszabadulási serleget is. E kitüntetések elnyeréséhez ti is hozzájárul, tatok lelkes, kemény munkátokkal. Most arra kérünk bernieteket, induljatok ismét harcba, hogy további dicsőségeket szerezzetek a pécsi bányászoknak. Versenyezzetek, hogy negyed­évenként ki nyeri el a legjobb ifjú csapatveze­tő, ifjú vájár, ifjú csillés címet, a zászlót, és a vele járó jutalmat. Lelkesítsen a DISZ zász­lajára, s a zászlókra írt gondolat: ..Hűséggel a néphez, hűséggel a párthoz. ** A verseny feltételei: 1. Csapatvezetőknél: a) a csapat normatel jesítésl százaléka, b) balesetmentes munka, c) tisztántermelés, d) igazolatlan mulasztása^ csökkentése, e) a „ne. vélj új bányászf’-mozgalom, a munkamódszer­átadás és átvétel kiszélesítése. BnfU-módszcr, f) bányafával és sűrített levegővel való taka. rékosság. 2. Vájároknál: a) normateljesítési százalék, b) balesetmen­tes munka, c) munkamódszerátadás, átvétel, 3. Csilléseknél: a) norma teljesítési százalék, b) balesetmen­tes munka, c) igazolatlan mulasztás csökken­tése, d) palamentes, jó csilletöltés. A vájároknál és a csilléseknél a csapat veze tőknél megállapított feltételeket is számításba veszik. Aknai DISZ-vezetők! Aktivisták! Disv.lsták! Segítsétek elő, hogy minden bányaüzem! *M széleskörű verseny bontakozzék ki! Törődje­tek a fiatalok gondjaival, munkakörülmé­nyeivel s lelkesítsétek a nagy eredmények el. érésére őket! Tapasztalt bányász elvtársak! Segítsétek a fiatalok munkáját, tanítsátok meg őket a bá­nyászni esterségre, a biztonságos munkára! PUSZTAIJÖZSEF a városi DISZ végrehajtóbizottság titkára KISS NAGY JÖZSEF trösztigazgató h. FEHÉR JÁNOS a szakszervezeti tröszt biz. elnöke. Hsnapról-hónapra nö a tejteljesítmény A komlói Béta-akna, Komló legfiatalabb aknája, az ötéves terv szülötte, 1953 április 1-én adta az első csille szenet. Az­óta termelése a kezdetinek csaknem húszszorosára nőtt. Béta-akna bányászai az év elmúlt hónapjainak mind­egyikében teljesítették tervüket A tervteljesítést elsősorban a fejteljesítmény növekedésévéi érték el. Az első negyedévbem 14, a második negyedévben 37, júliusban 42 és augusztusban 56 kiló szénnel volt több az előirányzatnál az egy főre jutó üzemi összteljesítmény. Az összteljesítmény növeke­dése jelentősen hozzájárult a termelési önköltség csökkenté­séhez. Az önköltség alakulását a következő számok példázzák.: az első negyedévben 76 fillér­rel, a másodikban 7.36 forint­tal, júliusban 18.24 forinttal és augusztusban 19.65 forinttal termeltek olcsóbban egy tonna szeneit az előirányzottnál. Béta-akna bányászai ezt a jó eredményt tervszerű munka val érték el. Emellett a foko­zatos gépesítéssel is az önkölt­ség leszorítására törekedtek. Béta-akna bányászai szep­temberben is élenjárnak. Szep­tember 20-án reggelig esedé­kes havi tervükön felül 728.8 tonna szemet termeltek és ered­ményükkel elsők a Komlói Szénbányászati Tröszt üzemei­nek versenyében. Az első ötéves tervben épült A betonút egyik gyönyörű, Mecseknádasdnál ívelő völgyhíd)*. (A D. N. fényképpályázatara készítette: Patacsi József) ooooocxxxxxxxxxxxxxxx)ococoooo(Xxx)cooooooooo<X)cooc)oo<xxxxx)Cxxxxxxxxxxxdooooooooooooooooocxxiooo» I Ssás forinttal — ötezret A& tof Uá<z Vasárnap délután volt. Már alkonyodni kezdett, amikor Papp Sándorné, a Pécsi Bőr­gyár dolgozója bekapcsolta a rádiót. — Sanyi! — mondotta — figyeld a híreket, hátha ... Férje elővett egy cédulát. Közelebb hajolt a hangszóró­hoz: hogy jobban hallja. Ké­sőbb az asszony is odakupo­rodott. Feszülten figyelte a Negyedik Békekölcsön egri sorsolásának eredményeit. Az­után szomorúan néztek egy­másra, mint akiknek szerte­foszlott az álmuk... • Sétálni mentek a városba. Nézegették a kirakatokat, a sok szép árut, amire szüksé­gük lenne, hiszen egészen fia­tal házasok. Amikor a Dolores Ibárruri utcába értek, Papp Sándorné hirtelen megkérdez­te férjét: — Tudod mit vennénk, ha mégis nyernénk? — Nos. — Háromezer forintot azon­nal átadnánk az asztalosnak bútorra. F.zer forintot pedig egyéb dolgokra fordítanánk és . .. — És mi az az „egyéb"? — Agysodronyt vennénk, kidobnánk a szalmazsákot. Függönyt is vásárolnánk. Min­den vadonatúj lenpe a háló­szobánkban .. • Hétfőn, Papp Sándor króm lestő, délután két óra előtt ment be a bőrgyárba. Az öltö­zőben egyik társa éppen a Szabad Népet böngészte. El­kérte tőle és szeme felcsillant az örömtől. — 5000 forintot nyertem — Kiáltotta izgatottan. Háromszor is megnézte köt­vénye számát, amikor belépett az öltözőbe Fekecs Józsefné, személyzeti felelős és közölte vele, hogy a 37301—48-as szá­mú 100 forintos egész kötvé­nyével valóban 5000 forintot nyert. Eközben a cseresműhelybe benyitott Betior Jánosné, a bérelszámoló dolgozója. — Mit szólnál hozzá, Maris­ka, — kérdezte Papp Sándor- nétól, — ha nyertél volna? — Jaj, ne beszélj! — Pedig 5000 forintot nyer­tetek — folytatta Betiomé. Pappné majdnem sírt örömé­ben, amikor éppen odaérkezett férje, hogy megmondja az örömhírt. Kedden reggel 9 órakor „Kamatozik Azok a forintok, amelyeket dolgozó parasziságunk ta­valy adott kölcsön az állam­nak, már kamatozik. A béke­kölcsön 50 százaiéitól a követ­kezőkre használtuk fel: tizen- Icét sportolónknak teljes sport- felszerelést vásároltunk, A Papp Sándor már ott volt az Országos Takarékpénztár Kos­suth Lajo6 utcai fiókjában a pénztár előtt. Boldogon vette fel a 4 020 forintos nyere­ményt Az. igazgatói Irodában beszél gettónk vele. — ötvein forintot takarék- betétkönyvbe helyezek el — mondja Papp Sándor és min­den hónapban hozzáteszek majd, hogy kisfiamnak kará­csonyra meglepetést szerezzek. Háromezer forintot bútorra költünk, a többin pedig füg­gönyt és ágysodronyt veszünk. Nagyon örülök, hogy nyer­tem, mert ebben a hónapban anyagi nehézségeim voltak. Tudtam, hogy az általam jegy­zett békekölcsön többszörösen visszatérül majd. így is tör­tént. Most meghozta a bútort, a függönyt, az ágysodronyt. Ezzel szebbé tette otthonunkat, egész életünket... PUSZTAI JÓZSEF a pénzünk“ kultútpithtm zenekara 2000 fo­rint értékben zeneszerszámo­kat kipoU'. Ebből az összegből járult úrik hozzá az 1 kilométer bekötőút építéséhez is: li't vagon követ hozattunk. FERENCZ LÁSZLÓ e. b. titkár, Vajszio, IV emréigiben még kukoricatáblák húzódlak erre, látszik ás az utcán. Csák itt-ott szóitok rá se,leikot, hogy nedves időben is te­hessen köeiletkedtnj. Az út mellett rengeteg a virág, az. őszirózsa, krizantém, dáilúa. s beCiő- lük emeflkied'k ki az épület. Az új ház,, Rup- pent József Béke-atkmari vájár állami kötesön- nel épített ház». Alig néhány percnyire van a fehérhegyé eutöbusizmegáftótól. Kívülről semmi különös mancs rajta. Szür­kék a íalaii, atúaflcai meg fairkaiaszemet néznek egy máisílk bányász szántén új lakásával Még nincs rajtuk függöny, erre majd később ke­rül sor. A házihoz ■vezető út is kövez®‘len, mint az utca, de tisztára sepert és gondozott. Ruippart József éppen az udvarom 1 esz-vesz. Fiatal, harminc év körüli férfi, — kimért és hallgatag. Akkor se esett sok saó közte és az asszony iköaött, amikor elhatározták, hogy be­levágnak a házépítésbe. Jött haz,a a bányából, s az. országút mellett kis falházal látott. Oda­ment magmézmii, hogy mit csinálnak. Házhelyei — voCt a válasz. Nemsokára rá bejelentette, hogy ő is kér kölcsönt házépítésre az államtól. Azóta két esztendő telt el. S egy éve kész a ház! — Hát igen. meet már a magunkéban to­kunk — mondja. — Még rneim egészen — széf közibe felesége. — Ki is kell még fizetni. Húsz esztendő alatt. — S mennyit fizetnek havonta ? — Nean sokat: 180 forintot. Szánté meg se érezzük. Nagy könnyítés ez. 43 ezer ícirirócf egyszer­re e'p terem terű nagyon nehéz lenne. Kétszo­bás összkomfortos Wkást felépíteni, nem olcsó mulatság. De segített az áriam, Segített s kii tudja, nem ide jutottek-e éppen azoic a íerim- tek, amiket Rupportélk a békekölcsön jegyzé­seik során adtak kö’csön az államnak. Egy mondat jár állandóan a fejemben, egy mondat, amit Ruppart József mondok még az előbb. Aat kéncteséeim tőV. hogy * srtiV !* há­ny ászdk-e. — Azok. — S ók hol laknak? — Üzemi Irkáéba«. — S az édesapja, mikor ilyen fiaitei volt, nem szeretett volna szintén házat építeni? Egy pdTenailinyi csand következik. A gyerek is e'JhaiTigat. — Talán... tei’án ő is szeretett volna . . — A nagypapa? — kérdi a kisfiú s értetle­nül nézd a hirtelen elkomolyodó felnőtteket Ser kit se vállasról. Art magyarázzuk meg ormok a kisfiúnak, hogy akkor még más virág járta Míigyeirtrszágom, hogy akkor a bányász _ neik még «Wtosl-scfidkel kisebb vágyai se tel­jesülitek? Úgyse értené meg. — Szeretsz itt lakni? — fordulok hozzá Felcsillan a szeme, kicsin zavarban van. de azért szépen válaszol: — Szeretek. — És miiért? — Mert itt a Mecsek. O már csak ennék örül. Termésee tesnek ve­szi a szép lakást, az elsőrendű bútorokat, a jó ruhát s a finom ebédeket, ö már esek azt élvezi, hogy a közeliben a hegy. ae erdő. a nagypapával el lehet memirui vadászni, s ha na gyobb lesz. majd síelni is mehet Egy kis ház — 43 ezer fonimilért nem nagy valami manapság az ország szempontjából, amikor mintákért épülnék kohók és és erő­műveik és százezreket adunk rendelőintézetek és színházik építésére. De igenis nagy dolog egy kr's család é'etében. Nagy adlcg, me* ck már sej át magukon, saját ételükön keresztül is érzik, am.it pedig szeretnek elfelejteni az embereik, hogy az állam gondol az. egye* em­berekre is, s nemcsak kohókkal és eiömüvek- kel, nemcsak .rendelőintézetekkel és színházaik kai akarja felépíteni a szocieí.izmust Magyar- országim. hanem a sok-sok millió magyar dol­gozó ételének szebbé, jobbá és boldogabba té telével is* . . , « __ ÖMédy J A Pécset Budapesttel összekötő korszerű, széles betonút

Next

/
Oldalképek
Tartalom