Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-13 / 215. szám

1955 SZEPTEMBER 13

NAPLÓ

4*

Nyilatkozatok és felszólalások a moszkvai értekezlet szombati ülésén

(folytatás a 2. oldalról)

•tívű és nagylelkű nép. Ugyanezt állíthatom saját népemről is és éppen ezért játszik ez a kérdés népűinkben olyan hatalmas szerepet. Semmi mást nem kívánunk csak azt, hogy önök velünk mégis csak tanulmányozzák ezt a kérdést. Kérem, ne tegyék azt, hogy nekünk ezzel a közléssel kelljen hazatérnünk: a szovjet kormány egyáltalán nem volt hajlandó beszélni velünk erről a kérdésről.

Most a Német Demokratikus Köztársaságról, Molotov külügyminiszter úr arról beszélt — és feltételezem, hogy Bulganyin úr szintén erről mondotta — hogy a németeknek maguknak kell kezdeményezniük találkozásukat. Ebben sok az igazság és ezzel tökéletesen

egyetértek. De uraim, mi úgy véljük, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya nem tarthat igényt a szovjet övezetben élő 17 vagy 18 millió német képviseletére, mert a szovjet övezet lakosai nem ismerték el képviselőjüknek. Higyjék el, egyáltalán nem arról van szó, hogy mi itt ülünk önökkel szemben és önhittséggel gondolkodunk egyik vagy másik országról — erről nem is lehet szó. Abban a pillanatban, amikor meggyőződünk, hogy valóban a szovjet övezet lakossága által elismert képviselők állnak előttünk, egy asztalhoz ülünk velük. A német nép akkor — és ez meggyőződésem — tudni fogja, mi a feladata és mi a kötelessége.

Szólni szeretnék még, valamit. Bu! Sanyin úr. Legyen szíves tartsa szem előtt hogv t mi, németek világosan tudatá-1

ban vagyunk földrajzi helyzetünknek és ön ennél a földrajzi helyzetnél nem találhat jobb tényezőt, amely ellene szólna az európai háború kirobbantására irányuló kísérlet nek, mert bennünket mindenkinél jobban sújt a háború.

Most engedjék meg, hogy arra térjek rá, amit Hruscsov úr mondott a gazdasági kapcsolatokról. En is úgy vélem, hogv köztünk és a Szovjetunió közöt-t mindkét ország számára igen előnyős gazdasági kapcsolatok fejlődhetnek. Szeretném javasolni önöknek, hagyjuk most a háborús és a háború utáni témáikat, hogy mind két fél — ha ön, miniszterelnök úr egyetért ezzel — tanács kozzák a ma elhangzott beszédekről és legalábbis ma ebédig fogjunk hozzá a gaz- tómájánaik

da sági kapcsolatok megvitatásához.

JV. A. Bulganyin elvtárs válássá

Adenauer nyilatkozatéval kapcsolatban ezután N. A. Bul- ganyin szólalt fel.

Mielőtt áttérnénk a gazdasági kérdésekre — jelentette ki N. A. Bulganyin, — szükségesnek tartom a következő megjegyzéseket. A szovjet küldöttség tudomásul veszi az ön nyilatkozatát, amely szerint önök megvitatják az én és kol- légiám mai felszólalását, megvizsgálják N. Sz. Hruscsov nyilatkozatát. Szeretnék áttérni arra a kérdésre, hogy mi a németek szerepe Németország Újraegyesítéséiben.

Nem tudom másnak, mint kirohanásnak nevezni azt, mit ön a Német Öemokratikus Köztársaság kormányáról mondott. Annak cáfolatául, amit ön a Német Demokratikus Köztársaság kormányáról mon

dott, elegendő megemlíteni a következő tényeket.

Nemrég N. Sz. Hruscsowal a Német Demokratikus Köztársaságban voltunk. Körülbelül ötszáz kilométert tettünk meg, voltunk ipari és mezőgazdasági üzemelőben, voltunk sok városban és helységben is. Láttuk a német lakosság igazi, valódi magatartását kormányával szemben, a Német Demokratikus Köztársaság kor mányával szemben. A német állampolgárok magatartása arról tanúskodik, hogy a lakosság tiszteli, elismert és a saját kormányéinak tartja a Német Demokratikus Köztársaság kor mányát.

Végül a Német Demokratikus Köztársaság kormánya szuverén kormány. amelyet *öbb európai ország elismert, amelyet elismert két nagyhatalom, a Szovjet Szocialista

Köztársaságok Szövetsége és a Kínai Népköztársaság. Véleményem szerint ez teljesen elegendő az ön nyilatkozatának cáfolatára. Úgy gondolom, hogy a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége által itt hasznait érvelés nem fogja elő segíteni a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös megértését a német nép két részének újraegyesítésével kapcsolatos kérdés megoldásában. Ami azt a javaslatot illeti. hogy most térjünk át a gazdasági kérdéseikre, a szovjet küldöttségnek nincs ellenvetése a javaslattal szemben.

Ezután a Német Szövetség1 Köztársaság és a Szovjetunió gazdasági kapcsolatairól dr Hallstein, a Német Szövetség: Köztársaság külügyi államtitkára tett nyilatkozatot.

W. Hallstein külügyi államtitkár nyilatkozata

A szövetségi kancellár úr már üdvözölte azt, hogy a szov jet kormány június 7-i jegyzékében kijelentette, érdeke, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között kereskedelmi téren szilárd kapcsolatait létesüljenek.

A legutóbbi évek során a szövetségi köztársaságnak sikerült jelentős mértékben hely reállítani a vereség következtében teljesen elpusztult és dezorganiizált gazdaságát és sikerült lényeges külkereskedelmi cserét létrehozni a kereskedelmet folytató országok nagyrészével. Ez a fejlődés egyidejűleg megmutatta, milyen jelentősége van a nemzecsolatok megteremtésének az általános jólét, de a politikai kapásatok megjavítása szempontjaiból is.

Másrészt feltétlenül látni kell, hogy a tartós és kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok együk feltétele a kölcsönös bizalom légköre. A szövetségi kormány abból a reményből indul ki, hogy az itt folyó tárgyalások elősegíthetik a szövetségi köztársaság és a Szovjetunió közötti hagyományos kereskedelem újból való megélénkülése e feltételei neik megteremtését.

Számot kell továbbá vetnünk azzal, hogy rendezett kereskedelmi kapcsolataink hosz- szú éveken át megszakadtak,

jóllehet az utóbbi években sor került kölcsönösen előnyös alapon bizonyos ügyletekre. E szünet során mindkét félnél nem csekélyebb változások történtek az országaink közötti árucsere anyagi és strukturális feltételeiben, különösen a Szovjetunió iparosítási politikája következtében. Ennélfogva közös erőfeszítéssel kell majd meghatároznunk, milyen gyakorlati lehetőségek kínálkoznak az árucsereforgalom megújítására mindkét fél szempontjától kielégítő méretekben. Ezért tárgyalásokat kellene folytatni a szovjet kor mánnyal az ilyen árucsere jellegére és keretére vonatkozóan.

tek közötti jó gazdasági kapEszmecsere a gazdasági kapcsolatok kérdéséről

A szóbaniorgó kérdéssel kap csolatos eszmecsere során N. Sz. Hruscsov megkérdezte Adenauer kancellárt, lehetségesnek tartja-e, hogy a kereskedelmi kapcsolatok normalizálásáról a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségének mostani látogatása idején tárgyaljanak, vagy pedig erre

majd később kerül sor. Adenauer azt válaszolta, hogy a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége most, a minden gazdasági tárgyalás szempontéból fontos konkrét gazdsági teltételek ismeretének hiányában nem mondhatja: „Kereskedelmi szerződést kötünk' N. A. Bulganyinnaik arra a kérdésére, azt jeleniti-e ez,

hogy külön tárgyalások folynak majd és hogy a Német Szövetségi Köztársaságból külön gazdasági küldöttség érkezik majd ide, Adenauer kancellár azt válaszolta, hogy éppen speciális küldöttség külön tárgyalásaira gondolt.

N. A. Bulganyin ezziel egyet értett.

Ezután ÍV. Sz. Hruscsov elvtárs szólalt fel

Mai ülésünk — mondta N. Sz. Hruscsov •— igen érdekes és tartalmas. Ha átengedjük magunkat a szenvedélyeknek, nehezen oldódnak meg a tárgyaláson felvetett kérdések. Ha azonban józanul, államférfiak módjára tárgyaljul!? meg ezeket a kérdéseket, ha nem engedjük meg, hogy a szenvedélyek felülkerekedjenek bennünk és hogy átadjuk magunkat a szenvedélyeknek, akkor él kell! ismerni. ho-gy sok olyasmi hangzott itt el, ami fölött komolyan el kell gondolkodnunk, mert igen hasznos eszmecsere történt.

Természetesen, nem csekély nehézségekkel találjuk szemben magunkat. Ezek a nehézségek abban rejlenek, hogy különböző ideológiai állásponton vagyunk. És önökkel most találkoztunk első ízben, ennélfogva bizonyos előítéletet tanúsítunk egymással szemben

Ezért kell bizonyos idő, hogy rrund Önök, mind mi teűjaeebben felismerjük, hogy önökkel egy világban, egy bolygón élünk. önöknél kapitalista rendszer van, nálunk szocialista rendszer. Mi nem támogatjuk az önök rendszerét. Önök nem támogatják a mi rendszerünket. De minthogy ezek a rend,szerek megvannak, keresni kell. valamilyen közös nézőpontot, közös érintkezési pontot a normális együttéléshez. A reális helyzetből kell kiindulni.

Országunkban szocialista gazdaságii rendet teremtettünk, önöknél kapitalista rend van. Nem vitázunk arról, mi jobb — a kapitalizmus vagy a szocializmus. A szocialista gazdaság megvan és nagyon eredményesen fejlődik. A Szovjet, unió elmfe.radott, félig feudális országból rövid idő alatt hatalmas ipari állammá vált. — ez elvitathatatlan tény. Országunk az írástudatlan Oroszországból a szovjet hatalom éveiben erős országgá fejlődött, népének műveltsége és politikai öntudata magasfokú. Ez pedig a szocializmus győzelmének, a nép győzelmének eredménye. Bennünket követett a többség. Önök jól tudják, hogy Lengyel ország, Románia, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária, a Kínai Népköztársaság, valamint több más európai és ázsiai ország népei ugyancsak erre az útra léptek. Sok országban belső harc folyik és ezeknek az országoknak a népéi eldöntik azt a kérdést, milyen úton folytassák tovább & fejlődést A kommunizmus; nagy erő lett.

A kommunizmus létrejöttében önök, németek is „vétkesek". Hiszen Marx és Enge’..-; Németországban születtek önök főzték a kását, egyél meg. (Derültség.)

Adenauer: önök bizonyára ismer% Pferdemenges nevét 0 rokona Engedsnek. (Pforde- menges ismert nyugatnémetor- szági bankár. A szerk.)

Népköztársaság, «nt sallrwán ftlnök nézete nem abszolút igaznem ismerik el egyes kapitaság. Mi megértjük, hogy ez hiHruscsov: Lám, meddig érnek el a gyökerek.

Olyan helyzet alakult lei, •Amelyben egymás mellett, van két rendszer — „ szocialista rendszer és a kapitalista rend wer Éppen ebiből a tényből kje® kráitnduílnunk, mivel ez a legfőbb. Ezért rajta, egyezzünk meg.

Megértem Adenauer urat. ön nem akarja elismerni a Német Demokratikus Köztársaságot. Mi ezt jól tudjuk. De lám. hány éven keresztül és hányán hangoztatták a kapitalista országokban. hogy Lenén — fantaszta. Mondogatták, hogy Oroszországiban nem álltat fenn soká a szovjet rendszer, amelyet a nagv Lenin és az általa alapított Kommunista Párt teremtett. Nyugaton azt mondották. hogy a szovjet ország agyaglábon álló óriás. Sok egyéb ilyen zagyv-aságot is ösz- szebeszéltek. Hány éven keres? tül nem ismert el bennünket, a szovjet köztársaságot, egyetlen európai állam sem.

Bulganyin: Az Egyesült Államok tizenihat éven keresztül nem ismert el bennünket.

Hruscsov: Igen. az Egyesült Államok tizenhat éven keresztül nem ismerte él a Szovjetuniót. Da ettől még nem szűntünk meg létezné.

Fejlődik és erősödik a Kínai

lista államok, de ettől a Kínai Népköztársaság néni szűnik meg létezni. Az új születése mindig fájdalommal jár és a régi sokaiig nem ismeri el az újat. íme, ilyen helyzetben van most a Német Demokratikus Köztársaság is.

Miért kellene nekünk „ Német Demokratikus Köztársaság ellen fellépnünk? Vajon talán azért, hogy népe kezébe vette a hatalmat és hogy a Német Demokratikus Köztársaság népgazdaság,,, a német nép ér- dekeinetk alapján épül fel? Vajon e? rossz? Miért ne fejezné ki a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a német nép véleményét, ha síkra száll és védi országa munkásosztályának, parasztságának, dolgozó értelmi sógónek érdekeit? önök előtérbe helyezik a magánvállalkozást. Miért. kellene hát a munkásoknak önöket jobban üdvözölniök és támo- gatniok, mint azt a kormányt, amely a munkiásosziály pozícióira épül és ezeket a pozíció kát védi.

A? az álláspont, amelyet Önök a Német Demokratikus Köztársasággal szemben elfoglalnak, világos számunkra, ezzel az állásponttal azonban nem lehet egyetértene. Az

zonyos körök — méghozzá az ország egész lakosságához képest nem széles körök — nézete.

Nem kívánom, hogy ömöl: egy elértsenek velem. És határozottad tudom hogy önök ezzel nem értenek egyet. A Német Demokratikus Köztársa ság — a jövő. Ez nemcsak a német nép jövője Erről a jövőről beszélt Mairx és Engels. Mi támogattuk a német dolgozókat, amikor szocialista alapokon kezdték felépíteni a Német Dsmcknatffcu* Köztársasá erikát. És ez jól sikerült nekik.

Az ezután történt közbeszó- lások során Adenauer kancellár azt a véleményét fejezte ki, hogv az ideológiai kérdésekben mutatkozó eltérés nem Istent akadályt abban, hegy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság együttműködjék egymással.

Az ülés végén N. Sz. Hruscsov javaslatára egyöntetű határozatot hoztak az általános kérdésekkel kapcsolatos eszmecsere befejezéséről és arról, hegy utasítják a kiét ország külügyminiszterét, lásson hoz zé a konkrét javasatok előkészítéséhez, szem eőti tartva a kifejtett nézeteket.

V. H. Molofrov és von Brentano hétfő délelőtti találkozója

Moszkva (TASZSZ): Szeptember 12-án délelőtt 10 órákor a szovjet külügymiiniiszté- riuim épületéiben V. M. Molo-, toy a Szovjetunió külügyminisztere és van Brentano, a Német Szövetségi Köztársaság küilügyminiiszitere találkozott egymással. A találkozón jelen voltak: szovjet részről A. A. G-romiko és V. Sz. Szemjomov külügyminisztertólvetbesek. L.

F. Iljicsov, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja, Sz. G. Lapin, a szovjet külügyminisztérium III. európai osztályának vezetője, a Német Szövetségi Köztársaság részéről: Hali’.stein külügyi állam,titkár, Blankenihom nagykövet, Grewe, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője.

A Szovjetunió és a Német Szövetségi Kö7tánw».«ág v~«- mányküldöttségeinek szeptem bér 10-fi megbeszélésén hozott határozat értelmében a miniszterek megvitatták azokat a konkrét javaslatokat, arric' veket a korábbi eszmecseréi? figyelembevételével a küldöttségek vezetőinek terjesztenek elő.

A miniszterek megegyeztek, hogy a találkozó eredmény érői a kormán yküloöttsógef-nek szeptember 12-én, moszkvai idő szerint 16 órakor sorra kerülő ülésén számolnak be.

Közlemény a kormányküldöttségek

I r * t n 9 ■fl/’ w "1

hétfői üléséről

Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségei szeptember 12-én, moszkvai idő szerint 16 óraikor meg tartották harmadik ülésüket.

Az ülésen meghallgatták V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének és von Brentanonak, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisz terének jelentését arról, milyen eredménnyel járt a külügyminisztereknek a .kormányküldöttségek második ülésén hozott határozat értelmében lezajlott találkozója.

A külügyminiszterek közléseiről eszmecserére került sor,

amelyben N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet kormány küldöttség vezetője, Konrad Adenauer kancellár, a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének vezetője, Carlo Schmid, a szövetségi gyűlés külügyi bizottságának társelnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió tagfelső Tanácsa elnökségének tagja vett részt.

Elhatározták, hogy az eszme cserét a legközelebbi ülésen, szeptember 13-án, moszkvai idő szerint délelőtt 10 órakor tartják.

N. A. Bulganyin fogadást adott Adenauer tiszteletére

Moszkva (TASZSZ): N. A. Bulganyin. a Szovjetunió Mi- nisztertam ácsának elnöke, szeptember 12-én este a nagy Kreml-pailotáiban fogadást

adott Konnad Adenauemek, p Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának tiszteletére.

A fogadáson jelen volt Kor rad Adenauer kancellár, a Német Szövetségi Köztársaság kormánykü Időtt ségének tagja: és „ küldöttség kíséretében lévő személyek.

Szovjet részről a fogadáson

megjelent . L. M. Kasamovics, G. M. Ms erikov. V M. Moio- ‘cv. M G. Pervuih-m. M. Z. S.naburov, M. A Szusz’ov. N Sz. Hruscsov, továbbá miniszterek, közéleti személyiségek, tudósok. írók művészek és a sajtó képviselői.

A vendégek .között volt több moszkvai diplomáciai képviselt vezetője és számos külföldi újságíró.

A fogadáson N. A. Bulganyin és K. Adenauer beszédet mondott.

Szervezett védekezés a hurgonyabogár ellen

A megyei tanács végrehajtó bizottsága felhívja a községi tanácsok elnökeinek, az ál land gazdaságok és állami célgazdaságok figyelmét, hogy az alábbi sorrendben — társadalmi úton szervezett brigádokkal — a burgonyabogár keresteté- sét hajtassák végié:

Szeptember 13-án: mohácsi. Mohács város, és villányi járások, szeptember 14-erű saiklccu.

és sellyei járások, szeptember 15-én: szigetvári, sósdi és Kom ló város területén kell végrehajtani a burgonyabogár ke- restetését.

Ha valahol burgonyabogarat, lárvát vagy tojáscsomót találnak, azonnal jelentsék a szederkényi növényvédő állomásnak (Szederkény 161 és a megyei tanács mezőgazdasági I gjargafaViá goinak |

— A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT ELSÜLLYESZTETT uszályok közül 1951 óta összesen huszonötöt emeltek ki a Duna vizéből. A felszínre hozott uszályokat kijavították és újra a közlekedés, illetve a szállítás szolgálatába állították. Mohácson, a IV-es számú Hajóemelő Csoport tagjai jelenleg is hősies munkát végeznek, hogy népgazdaságunk részére minél több elsüllyesztett uszályt megmentsenek. Az idei magas vízállás ellenére is eddig már 116 százalékra teljesítették tervüket. A munka oroszlánrészét Doma István sztahánovista búvár végzi.

— Az 534 MÉTER MAGAS MISINA TETŐRE felvezetik a villanyt. Ehhez Pécs város tanácsa összesen 30 ezer forinttal járul hozzá, a Déldunántúli A ramszoigáltató Vállalat dolgozói pedig 40 ezer forintos társadalmi munkát ajánlottak fel.

— A SZIGETVÁRI KÖZSÉGI TANÁCS tervbevette, hogy a pécsi országút mentén elterülő földeket vízteleníti. — Az ároktisztítást október második felében kezdik meg.

— KÉT-HÁROM KILOMÉTERES KÖVESUTAT építenek a mohácsszigeti Sároson 60 ezer forintos költséggel. A kövek kihordása már befejezés előtt áll és az útépítést rövidesen gyorsabb ütemben folytatják.

— HÚSZ MÁZSA OPORTO- SZÖLÖT szállítanak Kecskemétről Pécsre, Dunaföldvárról pedig ugyancsak 20 mázsa csemege és oporto-szőlőt hoznak Fejér megyéből 150 mázsa, Kecskemétről 50 és Budapestről 50 mázsa paradicsomot rendelt a Gyümölcs-Zöldség Vállalat. A fenti árukat kedden, hozzák forgalomba a pécsi gyii mölcs- és zöldségboltokban. — Szerdán újabb 150 mázsa paradicsom érkezik Fejér megyéből.

— VILLANYBAN BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDIK a kultúrotthon átalakítása. A kultúr ház korszerűsítésére a községi tanács 100 ezer forintot fordít.

— AZ ÉSZAK-BARANYA MEGYEI NÉPBOLT a második negyedévben elért eredményei alapján elnyerte a „Kiváló vállalat" címet. Szeptember 12-én, hétfőn este a vállalat Rákóczi úti kultúrtermében ez alkalomból ünnepi termelési értekezletet tartottak.

— EZER MÉTER HOSSZÚ BETONJÁRDÁT építenek még ez évben Beremenden a Szabadság tértől a Damjanich utcáig. Erre a célra a községi tanács összesen 48 ezer forintot foixlít,