Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-08 / 211. szám

DUNÁNTÚLI mACi '/tiéyfii'i* * 1 a *\ ái itt in 7TEKJ A MAI SZAMBÁN; A soaamkrmi ttegyaláMfcaafc. Genf ixrilwnft«« katt Molyniok. <2. «.) — A marokkói kérdők ríL C2. ej — Eles viták a brit suksoerveaeti teamanne a tW«niw satrájkjog korlát«* iavwdeáírái te. oj — A ims agitátora. (3. «.) — Uj módon, ok*óbban épitkallivk. (3. «.) — Eltfiat s *eé*jemtábla. (3. oj — Tudósaink műhelyében. (4. oWisIj MDP BARANYA MEGYEI BI ZO TT/A'C A'N A K LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM ARA: 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955 SZEPTEMBER 8 A család és az iskola A gyermekek nevelése a csa­ládban kezdődik. Születésétől hatesztendős koráig szinte ki­zárólag az édesanya, édesapa, esetleg a nagyobb testvérek ügyelnek a gyermek testi és szellemi fejlődésére, ők irányít ják a gyermek élete hajóját nyugodt, csendes vizeken az iskola felé. A nevelés legfőbb felelőssé­ge később, a hatodik életév után az iskolára, a pedagógus­nevelőkre hárul. A gyermek napjainak nagyrészét az isko­la falai között tölti, ott nem­csak tanul, nemcsak esze éle­sedik, nemcsak új ismeretek seregével gyarapodik, hanem nevelődik is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szülők, a család ezzel elvetették ma­guktól egyszer s mindenkorra a nevelés gondját. A gyerme­kek neveléséért a szülők is fe­lelősek, az egész család felelős. Az iskolai nevelés csakis úgy lehet eredményes, ha azt támogatja, kiegészíti, mint fő­szólamot a kiséret — összhang- zóan erősíti a család. Az isko­la és a szülök együtt tudják csak gyermekeinket egyöntetű­en a haza, a munka iránti sze- retetre, munkakészségre, az idősebbek Iránti tiszteletre, rendre, tisztaságra, erkölcsös­sé nevelni. A közös nevelés csak a szü­lők és az iskola közötti szoros kapcsolat révén valósítható meg. Ez a kapcsolat rendsze­rint hamar kialakul. Kovács Arpádné például már a tanév­nyitóra elkísérte kisfiát az Ágoston téri iskolába, megis­merte az igazgatót, megkérte, hogy bármilyen probléma adó­dik fiával, azonnal értesítsék. De nem várta meg az értesí­tést sem. Néhány nap múlva is­mét felkereste az iskolát, meg­látogatta az osztályt, beszélt Bédy Imi énével, fia nevelőjé­vel, beszélt gyermeke osztály­társaival. Nem kétséges, hogy az ilyen közös nevelés eredmé­nye nem marad el és Kovács Árpád nem lesz az utolsó ta­nulók között, szülei pedig min­dig tudják, hogyan gyarapo­dik fiúk tudásban, hol kell se­gíteni, támogatni őt tanulmá­nyaiban, mire kell ügyelniük otthoni nevelőmunkájukban. Az is természetes, hogy az ilyen szülők megismerik és megszeretik az iskolát — így gyermekeiket az iskola szere- tetére, nevelőik tiszteletére tud ják oktatni. Ez helyes és szükséges is. Az iskola a gyermek második otthona, a tanító vagy tanár második édesapja, édesanyja. A tanító munkája áldozatos, tiszteletreméltó és mindenképp becsülésre méltó. Mégis, akad­nak olyan szülők, akik nem nevelik gyermekeiket arra, hogy tiszteljék tanítóikat és velük együtt Iskola társaikat, az iskolai élet szabályait. Va­jon gondolt-e arra tavaly Sós Jánosnó, mikor arra biztatja lányát, aki az Ágostom téri is­kola ötödik osztályába járt, hogy ne köszönjön az iskola nevelőinek, — hogy saját te­kintélyét ássa alá, hogy véle hasonlóképpen bánik majd gyermeke, mint tanítójával, hogy olyan éJetelvéket csepeg­tet beléje, melyeknek még fel­nőtt korában is kárát látja majd?! A szülők adózzanak tisztelet­tel a tanítóknak, ismerjék él munkájukat, úgy, hogy ezt a gyermekek is észrevegyék és érezzék! Ha nem így történik, meginog a gyermek bizalma — és nemcsak a tanítóban, ha­nem a szülőkben is. Ezért he­lyes, ha a nevelő és a szülő nemcsak a nagyobb jelentősé­gű kérdésekben, hanem apróbb — látszólag kevésbé fontos — ügyekben is megbeszéli a fel­adatokat. Jó példa erre Flaxa Mihályné esete, aki azzal ke­reste fel másodikos gyermeke tanítóját, hogy magyarázza meg néki, minek a számtan- könyvben a zárójel. Mikor ő iskolába járt, még nem tanul­tak ilyet és most csakis úgy tud segíteni fiának, ha megismeri annak tananyagát. Igen jó, ha a szülők eegftík otthon gyermekeiket. De ez so­hase menjen az önállóságra való nevelés rovására, — azaz sohase készítse el a szülő gyer­meke házifeladatát, akármi­lyen nehéz is az. A helyes út­ra rávezetni — ez szükséges, ez dicséretes, de a megoldást he­lyette elkészíteni — már nem. Nyilvánvaló, ha a gyermek megszokja, hogy otthon elké­szítik feladatát, az iskolában sem tanul. És ennek többnyi­re rossz a vége. A szülő, aki segítem szeretett volna — ár­tott. Leicht Teréz például számtalanszor elkészítette el­ső általánosba járó kislánya feladatát. „Eredménye": a kis­lány idén ismételheti az első osztályt... És az így nevelt gyermekből lett felnőtt vajon nem várja el az életben is, hogy más végzi el helyette fel­adatát?! Ugyanakkor a család és az iskola együttes és egyidejű be­folyása a tanulókra majdnem mindig a vártnál nagyobb ered ménnyel jár. Ha a,z iskola és a család azonos követelmények kel lép a gyermek elé, ha a gyermek tanulmányi eredmé­nyeit nemcsak a tanár, az is­kolai DISZ-szervezet. hanem a szülő is szakadatlan figyelem­mel kíséri, ha együttesen óv­ják a gyermeket a lazaságok­tól, a lustaságtól, a hazugság­tól, a különböző kilengésektől, okkor becsületes, derék felnőt­teket nevelhetünk. Becsületes, dolgos, derék em­bereket nevelni — ez az isko­la és a szülő közös célja. Dol­gozzék hát a cél érdekében együtt, közös erővel pedagógus és szülő! Meg lesz az eredmé­nye! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a fegyveres erők csökkentéséről A Magyar Népköztársaság Minisztertanács« figyelem bever« a nemzetközi helyzetnek a genfi négyhatalmi értekezlet «tán bekövetke­zett enyhülését, valamint abból a célból, hogy a maga részérói is hatékonyan hozzájáruljon a nemzetközi helyzet további enyhüléséhez és az államok közötti bizalom helyreállításához, határozatot hozott, hogy 1955. december 31-ig Mrd csökken« fegyveren erűinek létszámát, A fegireiea erők csökkentése kö­vetkeztében felszabaduló anyagi eszközöket a népgazdaság további fejlesztésére és szociális juttatásokra fordítják. A leszerelt katonákat éo Mseteket a mezőgazdaság és ipar, továbbá a ■tépgaodaoág más területein és a különböző intézményeknél helyezik el. (MTI) A babarci Béke TSZ tagjai ismertetik eredményeiket Szombaton este közgyűlést tartottunk termelőszövetkezetünk- 0e™'. »* őszi munkákra való felkészülésről és a szövetke­zet fejlesztéséről volt szó. Az őszi munkákkal kapcsolatosan fel- mertuk az őszi betakarításra, szántásra és vetésre rendelkezé­sünkre álló erőt. A korai vetéssel jövőre növelni szeretnénk termesünket, mert az idei példa azt igazolja, hogy ahol korán vetettünk az elmúlt év őszén és jól előkészített földbe, ott jó­AvSüüSu l°lt iermésátlaQunk. «a * határozatot hozott arról is, hogy az elkövetke­ismertatjüu11 ^^szeresen ellátogatunk az egyéni gazdákhoz és hZSZJt . gazdálkodásunk eredményeit. Eddig az volt a baj. eayéni gazdát kerestünk fel, azokkal a volt is keveset beszélgettünk, akik két évvel ezelőtt Ä',MIf {íl03”?}tuk ^tagunk között a falut, s ki a szotn- szédjaval ki a barátjával ismerteti a közös gazdálkodás elő- Eddigi munkánk eredménye az, hogy négy volt tsz-tag újból visszatért hozzánk: Frencz Antal feleségével, Petrovics József és Fekete Gyula traktoros. DÓMJÁN SÁNDOR ttz-könyvelő, Megvalósítjuk dolgozóink javaslatait „Gyorsabb, biztonságosabb lesz a munkánk" A matt hiten érbe kezdeten beszéltük meg dolgozóinkkal, hogyan segíthetjük a terme­lékenység növelését, az ön­költségcsökkentést és a mi­nőség megjavítását. Dolgozóink elmondták a termelés ésszerűsítésére vo­natkozó javaslataikat, melye­ket azután a műszaki és a legjobb fizikai dolgozókból alakult aktíva értekezlet ér­tékelt. A javaslatok közül legje­lentősebb a karikagyártás automatizálása. A jelenleg használaton kívüli hajlítógé­pet alakítjuk át karikahaj­lító automatává. így az eddi­gi három művelet helyett egy művelettel végezzük majd a karikagyártást, ami egyharmadára csökkenti a gyártási időt. Fe&adotaMt hősé soroltul: a nehéztesti munkát igénylő műveletek gépesítését is. A láncfűző gépeknél például a 70—SO kilós huzatk&tegeket kézierővel rakják dolgozóink a matolára. E munka köny- nyitésére a matolák fölé cai- gasort szerelünk. A melegjajtoU^ műhely bő­vítését ebben az 'évben kezd­tük el és rövidesért befejez­zük. Tervünkben szerepel egy gázkemence beállítása is, amivel a nagy hőséget és a melegsugár zást csökkent­jük. Ez igen jelentős azért, mert kokszkályháinknál sok­szor 50—60 fokos hőségben dolgoztak melegsajtolóink. MÁRTON LÁSZLÓ a Mezőgazdasági Szer- ántgyár műszaki veze­tője. Sok hasznos javaslat a sörgyárban Ez év augusztusában főző- házunktoam már megmutatko­zott Somogyi Jenő megbízott főmérnök újításának eredmé­nye. Az újítás bevezetése óta ugyanis háromezer hektóliter sörrel főzünk többet. Pár napon belül üzemünk­ben összeül a pártaktíva érte­kezlet. Itt döntünk véglegesen a beérkezett javaslatok felett. Bizonyosak vagyunk abban, hogy dolgozóink javaslatainak megvalósításával termeléke­nyebbé, olcsóbbá és könnyeb­bé tehetjük munkánkat. Békési László a sörgyár igazgatója. Ujitási hőnapot tartottak a kesztyűgyárban A minőség megjavítása és a* anyag gazdaságos feühasaná- ása érdekében jelentős újítás« kát adtak már be dolgozóink. Példaképpen említhetjük bébi tipegők készítését a sertésbőr, hulladékból, aminek várható ávefc gazdasági eredménye S és fél millió forint. Ugyancsak dolgosaik afc ja­vaslatára az eddig lábbal haj tott varrógépeik többségét mo­torral szereltük fel és „ sza­bászatban a régi, kézierővel működő présgépek pótlására korszerű csákozó gépet áClítot- .urik be. Vállalatunk kéziipar jellegű. Éppen ezért az eddig beadott újítások nagyrésze a minőség megjavításával, foglalkozik. — Ezeknek bevezetése ma még ki nem mutatható önköltség csökkentést jeient, de már most is biztosítja export tervünk tel­jesítését. A további műszaki fejlesz­tés érdekében újítási hónapot vezettünk be üzemünkben. — Naponta érkeznek újabb érté­kes javaslatok, mint például , két kaliberei; préselés megvaló­sítása. Jellemző a most be­nyújtott újításokra, hogy a tér melékemység emelésével is fog­lalkoznak. Az újítási hónap szeptem­ber 8-án ér véget, amikor ak tfv„ értekezleten értékeljük a? eredményeket. Takács József a kesztyűgyár igazgatója Kiváló exwtrt-ánrt ! A i nagyér ipar rektatéBye uj nyersanyagok behozatali, külföldről, attól függ, trijeao- tik-e üzemeink becsülettel ea. port tervünket. Az utóbbi hetekben szinte valamennyi üzemben száma* intézkedést tettek az export - gyártmányok minőségének to­vábbi javítására. Kesztyűgyár A kesztyűgyár termelésének mintegy 50 százalékát expor­tálj«. Augusztusban fóleg Bet giumba, de Svédországba, Nor­végiába, sót még Izlandba is szállított. Hogy készítményeik még szebbek legyenek, szep­tember elsejével szakmai tan­folyamot indítottak a gépi var­rodában, a szabászatban. A szakmai oktatás három hóna­pig tart. Tejipari Egyesülés Virág Tibornak, a sziget ■ vari tejüzem vajmesteréinek újításával még jobb minőségű vajat gyárt ezután a tejipari egyesülés. Idáig a köpülésné. vízzel mosták lei a vajból ay idegen anyagokat. Ezáiita mintegy másfél százaié^ vaj- memnyiség i* elveszett. Virág eivtárs az idegien anyagok el­távolítását íróval végzi. Mióta alkalmazza az újítást, azóta Szigetvárról exportált vajat sceem értékelik le, minden té­tel exportképes. Virág Tibor újítását csaknem minden Ba­ranya megyei tejüzemben at kalmazni fogják. A Tejipar: Egyesülés augusztusban is pél dósán 158 százalékra teljesítet- * exporttervét. Pécsi Porcelángyár Már hírt adtunk arról, hogy a Pécsi Porcelángyárban nagy méretű magas szigetelőket gyártanak s most olyan kisér ietek történtek, hogy az eddig három darabból összeállítót« porcelánszigetelő egy darabból készüljön. A VHD 35-ös sza­badtéri szigetelővel való kísér letevések sikerrel jártak. Ki­dolgozták az új eljárást a fa­ragás! technológiát. Még csak egynéhány anySg hiányzik ah hoz, hogy az új technológia alapján elkezdjék a szabadtéri szigetelő új módszerrel yaló sorozatgyártását. A komlói tröszt újítási, kísérleti műhelyében Rendszeresen és tervszerűen 'oglalk ózunk a technika fej- esztésével. A beniiházásokoin «ívül dolgozóink javaslatai is íozzájáru’jnak üzemünk mű­szaki fejlesztéséhez. Szita Já­ró s gépész például sólékeve- :éshez sóiétartály készítését javasolta. Molnár Kálmán nolmér, a vacum-szivattyu kü- önvátasztásávai és gépesített iarutartályok elhelyezésével a malmi munkát kívánja korsze­rűsítem. Komáromi Ferenc Eőzőházi dolgozónk a meleg­víz biztonságosabb megoldá­sát a fözőházi elómelegítő- szelep áthelyezésében látja. Márics György sörfóző és a paiaakíejtő dolgozói kondíció- • náló berendezés létesítését ja-1 vasoltálk, ami emelné munka­védelemben eléírt eredményein­ket. Műszaki brigádunk a palack fejtő földszintre való áthelye­zését szeretné megvalósítani. Ezzel csökken a felesleges alap anyagmozgatás és korszerűbb lesz a paiaakíejtő Is. Jövő évi műszaki intézke­dési tervünkben az üres és telepalack mozgatásának gépe­sítése i$ szerepel. A munka helyes megszervezésével pedig elérjük, hogy a sör a hűtő­bárkából az erjesztőre másfél óra alatt kerül le. A kftteleaségfudó dinnyeberki dolgozó parasztok közül is kiválik Kátó János 10. és Kiss Bemátné 17 holdas gazda. Kátó elvtárs a kukori­ca kivételével valamennyi be­adási kötelezettségének eleget tett és 600 kiló búzát szabadon is eladott aj államnak. Kiss Bemátnénok Is rendben van gabonabeadása, egész évi ser­tés- és vágómarhabeadásávaí együtt. A tej és tojásbeadási kötelezettségnek a háromne­gyedév végéig eleget tett, sza­badon pedig 10 mázsa búzát adott el az államnak. Alig egy hónapja létesítették az újítási kísérleti műhelyt Komlón, Kossuth- bányán. — A műhely célja az újítások kivitelezése — mondja Gálos Lajos brigádvezető. — Amig külön műhely nem állt rendelkezésünkre, az újításokat legtöbbször maguk az újítók és az üzem néhány lakatosa készítette el. Ezért — ha el is fogadták az újítást, sokszor hetek múlva került csak arra sor, hogy a 'gyakor­latban is alkalmazzák. Gálos Lajos brigádjának több tagja fan, köztük lakatos, esztergályos és technikus. — Egy hónap alatt nyolc újítás legyártására kap­tak megbízást. A legjelentősebb ezek közül Adorján és Török mérnökök készlettoló gépe. Körülbelül két méter hosszú szerkezet. Sü­rített levegővel működik. A gépet a csúszdák mellé állítják, ahol a szenet automatikusan tovább tolja. A gép alkalmazásával sok mun­kaerőt takarítanak meg a fejtésekben. Nagyon hasznos újítás a csillefogó is, ame­lyet Urbán János Kossuth-aknai vájár ötlete alapján készítettek el. Urbán János személye­sen ment a kísérleti műhelybe, ahol Gálos­nak előadta a csillefogóval kapcsolatos elgon­dolását. Egyszerű szerkezet, amelyet az ácsa- latra szerelnek fel és önműködően megállítja az elszabadult csilléket. így elejét veszik a baleseteknek, amelyeket éppen elszabadult csillék okoztak a bányákban. Keffel Jakab esztergályos újítása — az úgy­nevezett osztófej — is látszólag egyszerű, s ^mégis nagyon hasznos szerszám. A bányában «lefektetett iszapoló csöveket karima fogja ösz- <sze. A karimára eddig minden esetben úgy <kellett bemérni a lyukak helyét. Sok időt igenyel. Az osztófej — amely tulajdonképpen egy sablon — megkönnyíti a karimák fúrását Gálos Lajos egy öklömnyi kis tartályt vesz kezébe: — Ez Scheffer József újítása. A réselőgé- pek olajozását végzi. Vagyis: munka közben olajozás miatt nem kell a réselőgépet szétszedni. Ez a kis tartály átereszti a sűrített levegőt, a levegő pedig ma­gával viszi az olajat is. így a gép állandóan és egyenletesen kapja az olajat. Az „olajmelegítö-teknő" Galambos Dénes üzemgépészeti előadó újítása. A melegítő tar­tálynak gyakorlati alkalmazása is komoly időmegtakarítást jelent. A végtelen szállitókö- telek olajozására különleges egészen sűrű olajat használnak. Az olajozás azonban csak akkor tökéletes, ha az olaj beivódik a szálak közé. Ezért kellett az olajat felmelegiteni, amit csak a külszínen tudtak elvégezni. Az otaj- melegitő-teknő elektromos fűtésű, így lent a bányában is használhatják. Ez a néhány újítás azt mutatja, hogy mióta a kísérleti műhelyt felállították, a dolgozók nagyobb bizalommal adják át ötleteiket. — Nálunk nem „fekszenek" el az újítások — mondja Bot János, a brigád technikusa, pedig van munkánk elég, alig győzzük. Az utóbbi két hétben nagyon sok elfogadott áll­táit kaptunk. Már most kisegítő munkaerő; kértünk az üzem vezetőségétől. Az üzem vezetősége is figyelemmel kisen a kísérleti műhely működését. Minden segít­séget megadnak neki, hogy a dolgozók elgon­dolásait, — amelyekkel könnyíthetik és gyor­síthatják a termelést — a gyakorlatban vég - rehajtsák. " (MESTERFALVP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom