Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)
1955-08-07 / 185. szám
4 NÄPC'ö 1955 AUGUSZTUS 1 A fté^usedtiUHcs&ázcuUk... riiiti tm ttütttpttütt (TELEFON ZOy^O.) APOLLO *|n» Brülli» Ulnl FEUJÉGEM A HADMAGY ÜR Ragyogó, zenés katonai vígjáték magyar dalbetéttel. Rendezte: Hktoard nmfr] ♦ Főszerepben: K5L3TH Hteu. mm «0001. «ok auxkou VCK3S B*fl, pan WÖiälT, ÜTW mwi Varázs-szőnyegen a világ kőről. A MUna vüéca- Magyar ________wllAgiOrndtf S23SSÍ: S, 7 és« órakor : 5.6.7 és « órakor. FELESÉGEM, A HADNAGY ÚR faiAmni vígjáték a régi jó, k. n. k. béksvUágból Bécsi hangalat is utánozhatatlan óig kedély Ke* nea, ötletes, tudóm mese. C . Sí figura vonal fel a munkanélküli van Pécsei léién 5500 veil a; mwikanélbtttlek tusává 19. — Megdöbbentő ig és a trianoni bilincsek- vergédő váró« mai helyzetének reménytelensége sir ki abból' statisztikából, amelynek adatai szerint Pécsett jelenleg 4900 a munka' nélküliek száma. Ezekből 4000 a csaiádieontartó. Ez a megdöbbentő statisztika a tavaszi munkák megindulásával némi, átmeneti javulást fog felmutatni,; de az általános gazdaság helyzet tartós és gyökeres javulást egyáltalán nem ígér. Még vigasztalanabb volt a^hefy- zet az elmúlt tétlen, amikor S500 volt » munkanélküliek A téH hónapokat ilyen körülmények között csakis azzal a nagyszabású közétkeztetési akcióval lehetett „kihúzni“. amelyben hatóság, társadalmi egyesületek ás az egész tár’ zaklatom, valamint a kari4' vek réHvetett műnk' lankadó áldó**4’*' byoanorge1' ez az ak tárvadak bog-’ roé kő» TÖX [sei a rí» A t< t ’0,1,« 'fifrzi Mikor elébetettem az újságkivágást, az 1932-es Dunántúl egy szeletét, szemüvege után nyúlt, elolvasta, majd ezekkel a szavakkal adta vissza: — így volt.:. Talán én voltam éppen a négyezerkilencszázadik .: BWtlikék kicsiny konyhája a következő percekben megtelik elfakult régi emlékekkel. Bottlik Sándor, a Sütőipari Vállalat dolgozója, emlékezik: — 1922-ben szabadultam, sütőinunk ás lettem. Inas-segéd — egykutya volt. A helyzetein nem változott ... Épp hogy nem aludtam a lisztem zsákokon, a pincében. hanem hazajárhattam. A 16—18 órás munkaidó megmaradt és vele a nyomorúságos fizetés ..: így kezdi beszédét. Azután röptiben végigszalad tíz esztendőn. Földmunkás Ist- ván-aknán, segédmunkás a Bőrgyárban, hat hónap Kaposvárott, azután ismét Pécs, most már a szakmában. — Keveset kerestem, de legalább dolgozhattam. Azután „kirúgtak1’ rám a pékek. Én voltam a szakszervezeti ellenőr, ráhúztam a vizeslepedőt azokra, akik nem tartották* be az éjszaka: munkára vonatkozó előírásokat... így lettem munka- nélküli. Rajta voltam a feketelistán, sehol sem vettek föl.: 1929—1934.:; Való ban fekete évek voltak Bottlik Sándor életének történetében. Munkanélküliség ..; Kenyértelen- ség ..; Az újságkivágás csak számokról beszél. Bottlik elvtárs egyébről is: — A feleségem a bőrgyárban dolgozott. 14 pengő 80 fillér volt a hetibére, ebből éltünk ketten. A lakbér havi 20 pengő volt. Én nem kerestem. Még egy napra sem voltam képes kisegítőnek elhelyezkedni. Hirtelen eszébejut valami, helyesbít: — Azaz két napig dolgoztam az Anna- malomban. Az akkori üzemvezető. — Schepinak hívták — ott akart tartani, de Fehér Sándor, a tulajdonos felismert. Nem kellett neki forradalmár . : ; — És mire telt a heti 10 pengőből? Hisz a 4.80 elment lakbérre .:: Erre már Bottlikné válaszol: — Kenyérre, zsírra, krumplira .;;: Ahogy be tudtuk osztani ;: Beosztani — a semmit .:: — Az inségmunka is hozott valamit — toldja meg Bottlik elvtárs. — Toltam a havat a Ferenciek utcában, szemetet raktam a mai 48-as téren. A szaktánsak, ha láttak, dugtak néha egy fél kenyeret. ;; De az inség- munkához protekció kellett! Szinte hihetetlen..; De hinni kell, mert Bottlik Sándor rendi-e összegyűjtötte a „dokumentumokat". Az üveges könyvszekrényben, — a Móricz Zsigmond regénysorozat, a Leni nizmus kérdései és a bélyegalbumok társaságában — ott van nak az iratok. Előkerül a rendőrségi felszólítás: „Nyolc napon belül szerezze be állampolgárságát, ellenkező esetben ..Előkerül az iinségmunkakönyv. Kiderül belőle, hogy 1933-ban Bottlik elvtárs ösz- szes keresete 29 pengő 30 fillér volt. Egy évre nemegész 30 pengő! Azután egy papírlapot halász elő a házigazda: Elolvasom a lapot. Munkalap. Inségmun ka.: Szemétrakás.... Egy napra 10 fillér! Ilyen volt az élete a négyezerkilencszá- zadiknak.. Milyen lehetett a többi négy ezernyolcszázkilenc- venkilencnek? Bizonyára hasonló. Talán nem 29 pengő 30 fülért, hanem 25 pengő 40-et vagy 33 pengő 20 fülért kerestek inségmunká- val. Talán nem kérték tőlük írásban, hogy kiléptek a szak szervezetből, mftlt ahogyan kérték annakidején, 1934-ben az OMTK-ban Bott- , l’k Sándortól. Talán ók nem havat lapátoltak, hanem kubi- koltak vagy árkot ástak:.;; Végső soron egyremegy.;: Az iratok visszakerülnek a szekrénybe. Mégegyszer megnézzük az újságkivágást .. „4900 munka nélküli van Pécsett” — és rögtön mellette: „Brilliáns film! Eleven humor! Feleségem, a hadnagy úr ... Ragyogó, zenés katonai vígjáték, magyar dalbetéttel ...” Gondolom, vigasztalásul adták — a munkanélkülieknek. G. L. 'ItcefLixV'Őjqjcl kLaáitkócik <yi Lztjyruiiítlw. iUtnkdßinxu | avagy mit Uacs cv& o&zi ácfia a UuUouuUÖúh ? A film megtörtént eseményeket ábrázol és ha az nb. kö~ S* zönség nem ismerné fel szereplőit, az sajnálatos véletlen. Főbb szerepekben: HIVATÁSOS BŰVÉSZ, akinek hol kilenc és fél, hol 45 hold földje van a holdtöltétől és a beadási harmadik negyedtől függően TAKÁCS JÁNOS Alsó-Lög 24. MÉDIUM, aki hajlott kora ellenére átkél a Dunán és tizenöt kilométert gyalogol, cstíkhogy kapálhasson saját földjén, amelyről semmit sem tud KOVÁCS JÖZSEFNÉ, * * a mohácsi szociális otthon lakója. És kötelességmulasztó tanácsfunkcionáriusok, szigorú elszámoltatok, éber traktorosok és talpraesett rendőrök. A film Mohácsszigeten készült 1955. augusztus 2—3, S<*cgot<»o8 rTakács János kies tanyája 7 ablakán fény szűrődik ki. Belátni innen a kecskelábú asztalra, melyen tizenhárom árkus fehér papír fekszik kiterítve. Az asztal egyik oldalán tizenhárom szék üresen. Atellenben velük egy szék, betöltve nadrággal, a nadrág Takács Jánossal s a szoba a hang fával:' — Kishaszonbérletl szerződés, mely köttetett egyrészt Takács János gazdálkodó. Mohács sziget Alsó Lög 24. hsz. alatti lakos bérbeadó (felütve fejét körülhordozza szemét a tizenhárom szélien)... másrészt Bakonyi József, Szeleczki Lászióné, Kovács Józsefné, Pintér Antal... (minden névnél egy- egy biccentés. A székek nem biccentenek vissza, ellenben Mohács-Újvárosban, Mohács- Szociális Otthonban most az érdekeltek álmukban csuklónak egyet)... bérbevevők között. A szerződést, mint akaratunkSkal és véleményünkkel megegyezőt, helybenhagyólag aláírjuk ..: Takács előbb saját nevét ka- nyaritja az ívek alá, majd a szomszéd oldal székeibe ülve reszketeg mozdulattal vagy határozott rándítással alákörmöli a „bérbevevőkét". A film per- gése meggyorsul — ott vagyunk a tanácsházán. Tizenháromszor verődik oda a gondosan párásra lehelt bélyegző az árkusok aljára, a nyilvántartásokban a 45 hold leolvad kilenc és félre. A járás ugyan erősliödik, hogy több van ennél, de a kijavított nyilvántartólap „rontott példányként“ lomtárba kerül. Bemondó: — Hogyisne, majd még a nehezebb tíz holdas kategóriába soroljuk Takács gazdát?/ Szó sem lehet róla. Különben, hogy fizet a termés?! Képünk a szérűt mutatja. Szalmalkazlak. Az egymásra púpozott zsákokon Takács, meg Czimmermann Ferenc cséplőellenőr. — Mi legyen az árpával? — Mi legyen — mi legyen...! Benne van ott a papírban, hogy nekem volt árpavetésem? — Nem találom ... — Miért is lenne?! — Kié hát? — A bérlőimé! — Beírjam? — Miért vesződne!? A cséplőellenőr nem vesződik. A kép most egy kukoricást mutat. Felülről haragoszöld, lándzsás levelek és csak kukorica. Belülről, haragoszöld. lándzsás levelek kukorica és alattuk elrejtve 44 kéve ősziárpa. Erről az ellenőr sem tudott. Az udvarra befordul egy motorkerékpár. A technikai kultúra emeléséért... Beszélgetés hét műszaki vezetővel A Pécsi Szénbányászati Tröszt az emlékezetes kongresszusi versen} óta minden hónapban túlteljesíti tervét. Júliusban 3 ezer tonna szénnel szárnyalta túl előirányzatát. .4 második félév terve azonban jóval többet követel a pécsi tröszttől, mint az első. Joggal felvetődik tehát a kérdés; vajon a jelenlegi technikai módszerek mellett eleget tudnak-e tenni a pécsiek a meg- «övekedett követelményeknek? 1 I imasi István főmérnök I T I erről a következőket L— ! nondotta: — Feltétlenül szükség van arra, hogy a műszaki fejlesztés terén új módszereket vezessünk be. Legtöbb tennivalónk a meddő-vágathajtás sebesség fokozásánál van. Ez pillanatnyilag létkérdést is jelem. — Mi függ a meddővágat- hajtás gyorsaságától? — Ahogy a termelésünk növekszik — mondja Tamási elv- társ. — fokoznunk kell a feltárásokat is, ehhez pedig gyorsítani kell a vágathajtás sebességét. A már több év óta húzódó zárt ajtó mögötti provokációs repesztési kísérleteinket teljes erővel tovább folytatjuk. Az a célunk, hogy a miiszekundumos repesztést is meg tudjuk honosítani. Metán gázos bányákban eddig nem próbálkoztak millszekundumo6 robbantással, tehát Pécsbánvén ia, Szabolcson is úttörőlépést jelent, hogy megindultak ei- irdnyu kísérleteink. — Mi ennek az előnye? — Naponta csak egyszer, este 10 óra után tudtunk provokálni, mert akkor ürült ki a bányánk úgy, hogy a robbantást el tudtuk végezni Ezután &2 eddigi napi egyszeri provo- kálás helyett annyiszor repesztünk, ahányszor a vájvéget le tudjuk fúrni és robbantásra elő tudjuk készíteni. Ez azt jelenti, hogy az eddigi havi 10— 12 méteres vágathajtás helyett 18—20 métereket fogunk előrehaladni. — A másik fontos dolog — folytatja Tamási főmérnök, — a korszerű biztosítás kérdése A bányafa mint importáru, igen drága, éppen ezért gon dolikodni keli azon, hogy a fát más korszerű biztosítási módokkal pótoljuk. Vannak olyan nagynyomású vágataink, ahol a ma beépített biztosítás egy hét alatt vagy még ennél is rövidébb idő alatt összetörik, tönkremegy. Szükségünk van tehát arra, hogy egyrészt a fát tudjuk helyettesíteni és ugyanakkor sokkal ellenáll óbb, tar- tósabb. gazdaságosabb biztosítási módokkal dolgozzunk. — Mire gondol, főmérnök elvtárs? — Elsősorban a TH-gyűrű alkalmazására gondolok. Ezt a magyar bányászat már több éve alkalmazza, különösen Tatabányán igen jó eredménnyel. — Milyen.szerkezet ez? — Szerkezete a következőképpen magyarázható: egy gyűrűt képzeljünk el vasból. Ezt a vasgyűrűt építjük be a kihajtott vágatba 80 centiméteres távolságra és így biztosítjuk a vágat tartósságát, azt, hogy a vágat a kilhajtás után is megfelelő szelvény-méretben megmaradjon. — És ennek a gyakorlati alkalmazására mikor kerül sor? — Pécsbányán mái- tavaly is körülbelül 40 méteres vágatszakaszt így biztosítottak és tartósnak bizonyult. Ez év elején nem sokat tettünk. Július jelentett fordulatot, mert júliusban mind a három üzemünk komolyan hozzálátott a TH-val való kísérletezéshez. Pécs bánya és Szabolcs járt elől jó példával, de már Vasas is csinálja. Nagyon valószínű, hogy a pécsi trösztnél is be fog válni, csak az egyes üzemeknél meg kell keresni azokat a vágatokat, ahol leggazdaságosabban lehet használni. Érdemes ezzel foglalkozni, mert gazdaságosabbá teszi a termelést. Csak egy példa: ha van egy olyan vágatom, ahol évente kétszer át kellene ácsolni és ez tartant fog 3—4 évig, akikor hatszori ácsolás helyett egyszeri munkával a vágat biztosítását el tudjuk végezni. É8 most nézzük a technikai kultúra emelésének egy másik nagyon fontos eszközét: az újító-mozgalmat. Felkerestük Csóti József újítási megbízottat, akitől arról érdeklődünk, miért csökkent az újítások száma a Pécsi Szén- bányászati Trösztnél, — Egyik oka az, — mondja Csóti elvtárs, — hogy az üzemeknél nincsenek felelős függetlenített újítási előadók, akik a hely; problémákat alaposan ismerve, elősegítenék az újítóbrigádok megalakulását. A legutóbbi intézkedés alapján minden üzemben töbljpyire technikust bíztunk meg az újítási mozgalom vezetésével, de minthogy neki emellett más megbízatása is van, például energetikus, műszaki rajzoló, elsősorban ez a munka foglalja le az idejét, úgyannyira, hogy alig tud foglalkozni az újításokkal. Amíg az elmúlt évben havonta átlag 30—40 újítási javaslat érkezett be, addig mostanában 15—20 a benyújtott újítások száma. És még valamit nem szabad elhallgatni: miután az újítási előadók kevés időt tudnak az újítási kalkulációk elkészítésére fordítani, hosszadalmasabb az újítás ügyintézése is, — vagyis az újító nem kapja meg idejében az újításért neki járó díjat és ez elkedvetleníti. — És mi a másik ok? — kérdezzük. — A másik ok az, hogy a kísérletre elfogadott újítások megvalósítása, kikísérletezése elhúzódik, mert csak ideiglenes (kísérleti műhelyünk van, amely szűk és így kevesen, mindössze kilencen dolgozhatnák benne. Olyan nagy trösztnél, mint a miénk is, legalább 14—15 szakember alkalmazására volna szükség. Most is körülbelül negyven olyan kísérletre elfogadott újításunk van, amelynek kikísérletezése el sem kezdődött. Az i6 hátráltat bennünket, hogy a kísérleti műhely nem rendelkezik korszerű szerszámgépekkel. Gyakori eset, hogy egy-egy szerszámgépre, marógépre vágj’ esztergapadra napokig, sőt néha egy hétig is kell várni. — És nem lehetne mes* egyezni, ésszerűbb munka- beosztást bevezetni? — Kisebb munkadaraboknál van erre lehetőség, de nagyobbaknál nem kifizetődő, mert a munkadarab le és felfogása több időt vesz igénybe, mint az egész megmunkálás ideje. — Tehát mi a megoldás? — A kísérleti műhely esetében az, — mondja Csóti elv- íárs. — hogy a tröszt gépészeti osztálya a főműhely részére megrendelt szerszámgépekből egy-két gépet a kísérleti műhely részére átengedne, amire korábban ígéretet is kaptunk. Nagyobb műhely is kellene, ez már valószínűleg menni fog, mert az újhegyi újfürdő megépítése után a régi fürdő felszabadul és itt be tudunk rendezkedni. Ami pedig a dolog első részét illeti, az a kérésünk, hogy a minisztérium tegye lehetővé a függetlenített újítási előadók újbóli visszaállítását. Annál inkább helyes lenne ez, mert munkájuk nyomán az újításokból származó gazdasági megtakarítás sokszorosan nagyobb, mint a munkabért! k. HORVATH GYULA A cséplőgépellenőr repül — s szárnyait nem lehet kivenni. Takács gazda kényelmetlen kérdések kereszttüzébe kerül a padláson lejátszódó 3. részben. _ Mért nem rendezte be1 * adási kötelezettségeit? — Nem volt miből, könyörgöm ... az a kilenc és fél hold alig terem, a többit meg elviszik a bérlők.; i — Lássuk! És látjuk: az egyik sarokban négy zsák napraforgó, amit a törvény értelmében az utolsó szemig be kellett volna szolgáltatnia, még tavaly. — A tyúkokat etettem vele kérem.. És látjuk: a másik sírokban nyolc hasas zsákban liszt fehérük, egy zsákban meg meg külön búza — a tavalyiból. — Ilyen jó termése voJi?, — Dehogyis kérem ... Mint árvízkárosult, a tanácstól kaptam annakidején öt zsák búzát — segítségképpen ... A kép a padlást mutatja, amely nem szakad össze erre a aazemberségre és nem rogyik le a helyi tanács illetékeseinek fejére sem. A távolban a Duna szalagba, amely a legnagyobb víz idején is messzire elkerülte l'akács portáját. Zárózene és A film a mohácsi járásbiró-1 Ságon kerül bemutatásra vészesen rövid időn belül. ZENE: Kutyából nem lesz szalonna. FÉNYKÉPEZTE: A rendőrség speciális fotó-szakköre. RENDEZTÉK: Eddig kiderített és mé<7 kiderítetlen személyek. ■ VÁGÖ: A járási ügyész. A FILM HOSSZA: a Büntető Törvénykönyv paragrafuséi szerint. Munkásokat keresnek A 14-es Autójavitó Váltalat 2 férfi fényező munkást, a 3-as sz. Mélyépítő Vállalat (Pécs) 10 ácsot, 10 kőművest, 30 férfi és női segédmunkást. 10 rakodómunkást és 6 kubikost keres. A Hirdi Kenderfonó 2 lakatost. 1 gépészt, 1 bádogost, és 2 fűtőt, a dombóvári pályaudvar 20 férfi vonatfékező-.. a görcsönyi téglagyár 1 férfi, vagy női segédmunkást, a bükkösdi ásványbánya 20 férfi kőfejtő munkást, a széni- lőrinci gépállomás 6 traktorost, 2 traktonszerelőt, 2 bfí- gádvezetőt, a bükkösdi pályaudvar 6 férfi rakodómunkást. Erdőgazdaság bükkösdi telepe 10 fakitermelő munkást, bőd« telepe 10 férfi fakitermelő* és 20 női csemetekerti munkást keres. A fenti munkahelyekre jelentkezni lehet a vállalat telephelye szerint illetékes járási, városi tanácsok munkaerőgazdálkodási csoportjainál és a Megyei Tanács Munka- erógazdálkodási Osztályán,
