Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)
1955-08-28 / 202. szám
1955 AUGUSZTUS 28 NAPLÓ » Old megtalálja a helyes utat Teremt ez a javában zajló falusi élet olyan visszásságokat, hogy ember 'egyen a talpán, a.ki kiigazodik bennük! A leventesapkás Peti gyerek a maga tizenhárom esztendejével édes fia „ lógóbajszú Csőri Jánosnak, aki atyai parancso- 'ója és irányítója az ö fiatal életének. Mégis, ha arról tárgyal legközelebb a termelőszövetkezet közgyűlése, hogy tizenegy holdjával felvegyék-e maguk közés az öreget — abba a Peti gyerek is közbeszól! Közbe ám, mint az o!di Szabadság Tsz tagkönyvvel és ab- '•n jópár tucat munkaegységgel rendelkező „tiszteletbeli" tagja. Úgy nézzen egy szem fiára ezután Csőri János, hogy igent is mondhat, de vétót is emelhet majd annak idején... És mindezt a lovakért! A pu- haorrú kancákért, a játszi kedvű, viiháncoló csikókért, a ko_ ésisság hetyke mesterségéért, amelynek valósággal bolondja lett Csőri Peti. Otthon se fogat, se istálló, a tsz udvara meg teli van mindezzel, tetejében Hazai Toncsi bácsi-féle jószívű kocsisokkal, akik megengedik leszerszámozni a lovat, zablájánál vályúhoz vezetni a nagy muraközieket. Szorulhatott érte otthon, de oda se neki; négy év óta minaen áldott nap ott lődörög a tsz portáján ,,az ezred fia“, sőt a nyáron lágereblyére ülteti ók, os tort ad tak a kezébe, hogy a tarlón ge_ reblyézze össze a kuszát. A munkáért egység jár. azt meg külön könyvbe kell írni, Márpedig akinek könyve van az tag is, ha tizenhárom éves is, ha tiszteletbeli is. ha apja egyé ni gazda is. Itt süssön ki okosabbat a Termelőszövetkezeti Tanács! Amikor augusztus 7- án az öreg aláírt-, a belépési nyilatkozatot, addigra fiának már keresztszárogatásért is beírtak jócsomó munkaegységet. Van úgy néha, hogy a tojás tanítja meg sokmindenre a tyúkot ... Betakarítás után, november elsejével már közösben dolgozik az egész család. Ha minden jól megy, akkor Csőri János kocsis lesz. Csőri Peti pedig, ha a világnak nem is, de Old községnek minaen bizonyára legboldogabb gyereke... Öregek és fiatalok alapító tagok és újonnan belépettek. Kovács Józsefné, Szántó Antalné, Csupor Lajosné és Balogh Józsefné együttesen résztvesznek a tsz valamennyi munkájában. Kommunis'ák mutatják meg a fejlődés útját A boldogulás útját keresik egyébként Óidon nemcsak Csőriéit, hanem még sokan, c mind többen kerülnek hozza egyre közelebb. Nem nehéz Megtalálni az egyedüli helyes utat. mert segítenek a keresésében a község kommunistái. a tanács, a DISZ, a járási szervek és a szabolcsi bányászok küldöttük révén. Megbolydult H falu, minden családban számolgatnak. tervezgetnek, s ha ma még kívül áll is a falu fele ős a távolabbi puszták népe, a tervezgetések és beszélgetések vége az lesz. hogy megnövekszik az oldi „Szabadság“ taglétszáma és azok is, akik idén még tartózkodnak a döntésitől, jövőre vagy azután követik a falu bölcsebb és nagyobb felét. A községi pártszervezet sokat tehetne a termelőszövetkezet. fejlődéséért, s van néhány fagja, aki ésakugyan fáradhatatlanul és példamutatóan szervez, beszélget a dolgozó ps ‘■asztokkai. V. Balogh József- né, a környékbeli katonai alakulat parancsnokának felesége — ahogy a faluban mondják —- ••mindenben benne van“ és a? ő munkája nemcsak saját mun 'táját jelenti, hanem férje, a hadnagy elvtárs is segít, ahol csak tud. Mióta ő a parancsnok. a katonák is gyakori vendégek 8 faluban. Fiatalos jókedvükkel, világos szavukkal, tettrekészs égükkel megszerettették magukat, s ha megjelennek. nyomban felpezsdül az élet Óidon. Maliér Tamás elvtársat nemrég vették fel a párt ha. Egyéni gazda, de már többször nyilatkozott úgy, hogy a szíve éis józan esze, meg a párt tanításai is a közös gazdaság felé húzzák. Ha nem lenne néhány egyéni és családi problémája, nem is gondolkozna tovább Családi problémákat emleget Kiss Lőrinc, az alapszervezet párttitkára is. amikor a szövetkezetről esik szó. Apósa földjén gazdálkodik, azt pedig nem viheti be az öreg jóváhagyása nélkül, viszont az apót haliam sem akar a belépésről. Van néhányszáz birkája, azokkal üzletel sikeresen. A faluban persze ismerik a párttitkár helyzetét, s őszintébb véleményét. Ez a helyzet és szű- kebb körben nem titkolt véle_ ménye nem vet jó fényt a párt titkárra. Inkább akadályozza, mint segíti a pártszervezetet a párt politikájának megvalósításáért vívott harcban. Mást látunk a tsz pártszervezetében. A titkár, Mihóné elvtársinő, aki egyúttal az egyesített pártszervezet titkára, a szövetkezeti mozgalom legaktívabb szervezője. — Hat család mozgolódik Eperjes-pusztán is — újságolja örömmel, s máris siet, a közeledő esőfelhőkkel sem törődve Eperjes felé. Három-négy kilométer oda. ugyanannyi visz- sza meg sem kottyan neki, pedig (meg ne sértsük) benne van a korban. A hat családdal sürgősen meg kell beszélni, hogyan lehetne eltüntetni az utolsó akadályokat is a tsz fele vezető útjukból. Oldom is, mint mindenütt, a kommunisták harcolnak az első sorban az egész falu jobb életéért, a hallatlan fejlődést I ígérő jövőért. A diszisták többsége már tsz-tag A párt ifjúsági segédcsapai- fa, a DISZ, is komoly részt vállalt a falu boldog jövőjének alakításában. Rendeznek a ku'tárházban olyan Összejőve, teleket, műsorokat, táncesteket, hogy — különösen, ha még a katonák Is segítenek — hetekig emlegetik u'ána. Szóval a komolyság nem úgy értendő, hogy nem vígadnak, hanem úgy, hogy még a szórako- zásukkal Is a nagy célt, a falu ■•'.alakulását segítik. De nemcsak azzal. Munkájukkal ts. A diszlszták többsége már tsz-tag. Az egész csoport büszke a fiatalokra. Pinté,r Ilonka, Marton Juliska, Horváth Ferenc még azt is kiérdemelték, hogy a „Szabadság” vezetősége munkacsapatot bízzon rájuk. Méghozzá nem js ifjúsági csapatot. Meglett férfiakat és asz- szonyokat vezetnek a műnké ban és azok cseppet sem ha- ragusznak ezért, mert Jó ve /.e tőknek bizonyultak. Előljámak a DISZ-tágok :u agltációbam is. A? ő szavukr,, is jónéhány új tag lépett be az utóbbi időben. Persze a DISZ-ben sem megy minden egészem simán. Nem tudják még, ki legyen az új titkár, ha a fiatal Kaproncai. az eddigi titkár elmegy az őszszel mezőgazdasági iskolába. Jó lenne az is, ha Gyanó József igazgató tanító mellett fia A tanács a falu naf aktiv Old község tanácsa, a falu életének hivatott irányítója, az államhatalom helyi képviselője sem egyszerűen ügyintéző hivatal, mint sok községi tanács megyénkben. Aktív részese a falu nagy megmozdulásának, Ko'Jler Mihály tanácselnök is tagja a „Szabadságinak. Idén lépett be. Sokat gondolkodott előtte a dolgom. Nem mintha idegen lenne számára a szövetkezés gondolata, hiszen lát. ja, tudja és érzi, hogy a dolgozó parasztság csakis közös munkával boldogulhat, de nem tudta, hogyan dolgozzék a szövetkezetnek. A tanácselnöki teendők elfoglalják mindem napját reggeltől estig. De aztán rájött, hogy ha hivatali munkáját minőig «. kormányrendeletek szerint, a párt politikájának szellemében végzi — Nagy feladat vi Talán csak egy jelentős társadalmi tényező van Óidon, amely nem sokat tesz a falu átalakulásáért, azért, hogy Old dolgozó parasztjai minél hamarabb megtalálják a keresett utal. Ez pedig a Hazafias Népfront-bizottság. A bizottság tagjai egyenként lelkes hívei a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Dávid Jenő elvtárs. a „Szabadság“ elnöke is tagja a bizottságnak, de úgy elfelejtette, mintha sohase választották volna meg. Gyanó József igazgató-tanító is megfeledkezett erről. Pedig „megtesz mindent, ami tőle telik“ — mondják a falubeliek. Belépett tagnak a termelőszövetkezetbe is és sokat segít az ügy vezetésben, könyvelésben, foglalkozik -> fiatalokkal, bészóleei a szülőkkel, segít megrendezni « kultúrműsorokat, sőt maga is beállt a színjátszók közé, szeVárják, hívják A „Szabadság“ termelőszövetkezet tagsága várja és hívja az új belépőket. Jól tudják a tagok, hogv minden belépővel erősödik, fejlődik a közös gazdaság. Különösen sokat jelent a hozzáértő dolgos emberek belépése. Ezért beszélgetnek so kát Decsi Sándorral is, akit a kertészkedés mestereként ismernek a faluban. Decsi Sándorból nem Is hiányzik a hajlandóság, nagy kedve lenne a tudományát tizenöt-hús.’ holdon. öntözött kertészetben hasz nosítaní. Neki és több más belépni szándékozónak van azonban olyan problémája, amelyet csak a tagság megértése oldhat meg. Szeretné ugyanis ha lovaiért nem részletekben kapná meg az ellenértéket, hanem már most készpénzért eladhatná. Nem akarja a tsz-t megkárosítani, az eladási ár 35 százalékát beadna a közös vagyon ba, ahogy az alapszabály előírja. Másoknak is volt ilyen kérésük és helyes, hogy a tagság nem minden esetben tesz ilyen engedményeket. Az sem helyes azonban, ha mereven ragaszkodnak a betűkhöz. Egyénileg bírálják el, hogy melyik belépőnek milyen kérése teljesíthető. Az alapszabályt sem szabad megsérteni, de nem károsodhat sem a tsz, sem az új belépő. A „Szabadság" termelőszövetkezet jó eredményei, a búza 13 mázsás termésátlaga, az egy holdról szüretelt 15 mázsa paprika, a jó termeléssel járó magas jövedelmek, a tagok szervezett munkája és egyetA legelső termelos Meglegyini a szövetkezés I szele minden embert Óidon: a parasztokat ts és azokat is, akik eddig a gazdáktól éltek -- az iparosokat. Hol les/, az ó helyük a szocialista faluban? Ott nem patkoltatjék a lovakat, nem borotválkoznak az emberek? Csinálják ott ezt is. azt is és Bánfi Antal szetalaibb pedagógus is lenne a községben, aki sokmindenfoen segíthetné, támogathatná a fiatalokat. De ahol ennyi jól dett- gozó, jókedvű fiatal van, ezek sem lehetnek megoldhatatlan kérdések. y megmozdulásának részese ezzel is segíti a termelőszövetkezetet, amellett közvetlen segítséget is tud nyújtani az ügyintézésben, végül pedig felesége és nagyobbik leánya dolgozhat „ közös földeken. Seres Nándor végrehajtóbizottsági tag odeikinn latoik Eperjes-pusztán. Eddig csak a távolság tartotta vissza a belépéstől. Most gondolkodnak azonban egy megoldáson; ha többen lépnek be, úgy alakul a dolog, hogy az oldi „Szaban- ság“~nak lesz Eperjes-pusztán egy munkacsapata vagy brigád ja, amely önállóan dolgozhat, nem kell mindennap bemenni Óidra. Az a hat család, amelyet Mlhóné indult meglátogatni, Seres elvtárssal együtt keresi most a legjobb megoldást és ha a tsz, a tanács, meg a pártszervezet is segít, feltétlenül meg is találja. ír a népfrontra repst tanult és játszott, mint egy fiatal. Még a kultúrház rendbehozásán is dolgozott, vakolt. festett, mázolt, mert mindenhez ért. Dicséret. Illeti érte. Nagyobbak lennének az eredmények, ha a Hazafias Népfront mozgalomról sem feledkeznek meg. Amikor az utak rendbehozásáról, a falu csinosításáról volt szó, Vucskó István kovácsnak, a bizottság elnökének egy szavára csapatostul iöttek munkára a falubeliek. Meg tudta mozgatni a falut. Meg tudná mozgatni most is. amikor annál sokkal fontosabb dolgokról, az egész falu jövőjéről van szó. Az az igazi hazafias mozgalom, amely egyetértést, jólétet hoz a faluba és olyan boldog jövőt ígér, amilyenről azelőtt, nem is álmodhatott a dolgozó paraszt. js új belépőket értése sok dolgozó paraszt család szemét nyitották ki Óidon. Itt is bebizonyosodott azonban, hogy „a jó bornak Is kell a céNagy Károly elvtárs, a fi.i- nyász szakszervezet küldötte egyengeti az egyéni gazdák útját Óidon. gér“, mert, ha látták is az egyéniek a jó eredményeket, nemcsak azért indultak el a közös gazdálkodás felé. Nagy szerepük volt ebben a megindulásban a kommunistáknak, a tanácsnak, a DISZ-nek, Nagy Károly elvtársnak, aki István- aknáról ment ki egy időre a határmenti faluba. A jó felvilágosító munka, a meggyőző és megértő okos szó érlelte meg az elhatározást abban a tizenöt egyéni gazdában, akik családjukkal együtt a közös munkával való boldogulást választották. söve kezelt borbély mélyében megszületett a megye tán legelső termelőszövetkezeti borbélya is. Az oldi Figaró eddig nappal szénát hordott, aratott, tette amit hozott a som, este kifente beret- váját és sorba nyitogatott be a kiskapukon. Egyszóval űzte az tpart és kilenc holdján a földművelést is. Most? . ■•. ............-xrrey _ * * ! __ • . . I Sa mu András, a* öreg kanász szakértelmével dicsekszik kondásával: csupa angol, meg kevert, jó pénzt hoznak majd hizlaláa után. — Kérem, én augusztus 7- én beléptem a fiammal együtt. Az igazgatósággal megállapodtunk, hogy a szövetkezet székházában boltot nyitok. Minden szerdán, szombaton és vasárnap délelőtt nyitvatartok, jöhetnek az egyéniek is, tsz-t,a- gok is, akinek csak sörte pö az ábrázatán. A pénzt befizetem a termelőszövetkezeti kasszába, én munkaegységben részesülök. Nó, pihenteszü emberek élnek itt Óidon, ha erre is kiszabták a normát, hiszen van akinek szakáüán kicsorbul a kés, másiknak meg törülközővel is ledörgölheti a mester. Hol itt az egyenlőség? , — Kiegyenlíti ám az egymást kérem... Egy munkaegységért 30 embert borotválok meg, vagy tizenkettőt nyirok. Akad ezek között erősebb is, gyengébb is — kiegalizálja egymást a kettő kérem ..: Hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken zárva tartok, megyek kapálni, kaszálni, ahová éppen a legjobban kell a munkáskéz. Szerdán, szombaton, vasárnap újra borbély leszek: Bánfi Antal fodrász — termelőszövetkezeti tag. Nagy dolog ez, ha meg is mosolyogja elsőre az ember. A borbély: a falu mindent tudó, mindenről tájékozott, tíilbe- súgó hangoshíradója. Namár- most, ha ezt a hangoshíradót a tsz székházába szerelik és tsz taggá teszik, nyilvánvaló, hogy két szappanozás között nem ócsárolja a . közöst, hanem elmondja, — érdemes benne dolgozni, minden gazdának ... Száz holdakon tanul gazdálkodni a parasztember — Hogy érdemes? Százszor elmondtuk már, százszor leírtuk, mennyivel többet nyer búzában, forintban, kukoricában, megelégedettségben a termelőszövetkezeti tag, de elhallgattuk, hogy mennyivel különb emberré válik, ha meg szabadul a parcella nyűgétől. Egyik-napról a másikra a tegnap még kuckójából ki sem mozduló parasztember százholdakban tanul meg gondolkodni és — gazdálkodni. Hiszen éppen az a nagyszerű a szövetkezésben, hogy úgy egyszer istenigazában mindenki megmutathatja, mennyi szorult bele a gazdálkodás tudományából. Paprikát szednek az asszonyok a közösben. Alapító tagok, mint Mihóné, meg újonnan belépettek, mint Kovács Józsefné. A 2000 négyszögöles darabról már eddig 14 000 forintot árultak, de meg sem látszik a bokrokon: 20— 22 vastaghusú cecei is sárgá- lik némelyiken. Beszélgetnek. Nem — nem a paprikáról. Nem is arról, hogy sárgarigóval álmodni szerencse. Kiegyenesedik hajultából, sajgó derekát nyújtóztatva egy tömzsi asszony és az erdő felé int. — Ott folyik a nagy kanális. Ha az emberek ősszel ásnának ott egy húsz méteres csatornát, eljönne egészen idáig az öntözővíz. Akkor aztán igazán kertészkedhetnénk... — Húsz méter? Hisz az erdő sarka ide legalább fél kilométer? A másik négyszáz- nyolcvan métert vödörben ten- | né még az öntözővíz? Nehéz locsolás lerme. .. — Vödörben? Az árokban! Ami itt húzódik a paprikaföld aljában, az ott megy el a kanálistól húsz méterre, csak össze keli kötni, mindjárt itt a víz. — Ej, ha saját teherautónk lenne... Én vinném magam niacra Pécsre, vagy akár a Balaton mellé. És csak koraiakat, mert az az érdemes. Kérnék érte oly árat, hogy még..:: — Bolond vagy te.:: hát, ha munkásasszony jönne, azt is megnyúznád? — Hát dehogy .;; csak akinek lakkos a körme. De az se jó mert a tisztviselőnők is lakkozzák .:: Hanem megérzem én, ki nem dolgozik! Azoktól megkérném az árát, a többiek nek meg adnám, csak vigyék* de ők is csináljanak elég szövetet, meg selymet;:: Nagy a nevetés. A kölcsönös egymásrautaltság, a munkásparaszt szövetség ilyeténképpen történő értelmezése ny<W mán. De egy biztos: közeljár*' nak az élet igazságához. Szövetkezni kell, mert egyre több élelmet kér a város, a bánya* a gyár, hogy egyre jobban segíthesse az oldi parasztokat isj Traktorral, teherautóval, mindennel, ami még vágy, de ami ugyanolyan gyorsan megvalósul, mint eddig a párt minden ígérete. Huszonkilencen már elindultak eddig. Holnap belépnek azok is, akik eddig nem jutottak az elhatározó lépéshez. Mészáros—Oroszlán l’iiprikaszürel Törő Jánosné, Szabó Károlyné, Péter Sándorne szedik a ccceit. Eddig 14 <M!0 forintot szedtek le a p»pn*aföldről.
