Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-28 / 202. szám

1955 AUGUSZTUS 28 NAPLÓ » Old megtalálja a helyes utat Teremt ez a javában zajló falusi élet olyan visszásságo­kat, hogy ember 'egyen a tal­pán, a.ki kiigazodik bennük! A leventesapkás Peti gyerek a maga tizenhárom esztendejé­vel édes fia „ lógóbajszú Csőri Jánosnak, aki atyai parancso- 'ója és irányítója az ö fiatal életének. Mégis, ha arról tár­gyal legközelebb a termelőszö­vetkezet közgyűlése, hogy ti­zenegy holdjával felvegyék-e maguk közés az öreget — abba a Peti gyerek is közbeszól! Közbe ám, mint az o!di Sza­badság Tsz tagkönyvvel és ab- '•n jópár tucat munkaegység­gel rendelkező „tiszteletbeli" tagja. Úgy nézzen egy szem fiára ezután Csőri János, hogy igent is mondhat, de vétót is emelhet majd annak idején... És mindezt a lovakért! A pu- haorrú kancákért, a játszi ked­vű, viiháncoló csikókért, a ko_ ésisság hetyke mesterségéért, amelynek valósággal bolondja lett Csőri Peti. Otthon se fo­gat, se istálló, a tsz udvara meg teli van mindezzel, tete­jében Hazai Toncsi bácsi-féle jószívű kocsisokkal, akik meg­engedik leszerszámozni a lovat, zablájánál vályúhoz vezetni a nagy muraközieket. Szorulha­tott érte otthon, de oda se ne­ki; négy év óta minaen áldott nap ott lődörög a tsz portáján ,,az ezred fia“, sőt a nyáron lágereblyére ülteti ók, os tort ad tak a kezébe, hogy a tarlón ge_ reblyézze össze a kuszát. A munkáért egység jár. azt meg külön könyvbe kell írni, Már­pedig akinek könyve van az tag is, ha tizenhárom éves is, ha tiszteletbeli is. ha apja egyé ni gazda is. Itt süssön ki oko­sabbat a Termelőszövetkezeti Tanács! Amikor augusztus 7- án az öreg aláírt-, a belépési nyilatkozatot, addigra fiának már keresztszárogatásért is be­írtak jócsomó munkaegységet. Van úgy néha, hogy a tojás ta­nítja meg sokmindenre a tyú­kot ... Betakarítás után, no­vember elsejével már közösben dolgozik az egész család. Ha minden jól megy, akkor Csőri János kocsis lesz. Csőri Peti pedig, ha a világnak nem is, de Old községnek minaen bizo­nyára legboldogabb gyereke... Öregek és fiatalok alapító tagok és újonnan belépettek. Kovács Józsefné, Szántó Antalné, Csupor Lajosné és Balogh Józsefné együttesen résztvesznek a tsz valamennyi munkájában. Kommunis'ák mutatják meg a fejlődés útját A boldogulás útját keresik egyébként Óidon nemcsak Cső­riéit, hanem még sokan, c mind többen kerülnek hozza egyre közelebb. Nem nehéz Megtalálni az egyedüli helyes utat. mert segítenek a keresé­sében a község kommunistái. a tanács, a DISZ, a járási szer­vek és a szabolcsi bányászok küldöttük révén. Megbolydult H falu, minden családban szá­molgatnak. tervezgetnek, s ha ma még kívül áll is a falu fele ős a távolabbi puszták népe, a tervezgetések és beszélgetések vége az lesz. hogy megnövek­szik az oldi „Szabadság“ tag­létszáma és azok is, akik idén még tartózkodnak a döntés­itől, jövőre vagy azután köve­tik a falu bölcsebb és nagyobb felét. A községi pártszervezet so­kat tehetne a termelőszövetke­zet. fejlődéséért, s van néhány fagja, aki ésakugyan fárad­hatatlanul és példamutatóan szervez, beszélget a dolgozó ps ‘■asztokkai. V. Balogh József- né, a környékbeli katonai ala­kulat parancsnokának felesége — ahogy a faluban mondják —- ••mindenben benne van“ és a? ő munkája nemcsak saját mun 'táját jelenti, hanem férje, a hadnagy elvtárs is segít, ahol csak tud. Mióta ő a parancs­nok. a katonák is gyakori ven­dégek 8 faluban. Fiatalos jó­kedvükkel, világos szavukkal, tettrekészs égükkel megszeret­tették magukat, s ha megje­lennek. nyomban felpezsdül az élet Óidon. Maliér Tamás elv­társat nemrég vették fel a párt ha. Egyéni gazda, de már több­ször nyilatkozott úgy, hogy a szíve éis józan esze, meg a párt tanításai is a közös gazdaság felé húzzák. Ha nem lenne né­hány egyéni és családi problé­mája, nem is gondolkozna to­vább Családi problémákat emle­get Kiss Lőrinc, az alapszerve­zet párttitkára is. amikor a szövetkezetről esik szó. Apósa földjén gazdálkodik, azt pedig nem viheti be az öreg jóváha­gyása nélkül, viszont az apót haliam sem akar a belépésről. Van néhányszáz birkája, azok­kal üzletel sikeresen. A falu­ban persze ismerik a párttit­kár helyzetét, s őszintébb vé­leményét. Ez a helyzet és szű- kebb körben nem titkolt véle_ ménye nem vet jó fényt a párt titkárra. Inkább akadályozza, mint segíti a pártszervezetet a párt politikájának megvalósí­tásáért vívott harcban. Mást látunk a tsz pártszer­vezetében. A titkár, Mihóné elvtársinő, aki egyúttal az egye­sített pártszervezet titkára, a szövetkezeti mozgalom legaktí­vabb szervezője. — Hat család mozgolódik Eperjes-pusztán is — újságolja örömmel, s máris siet, a köze­ledő esőfelhőkkel sem törődve Eperjes felé. Három-négy ki­lométer oda. ugyanannyi visz- sza meg sem kottyan neki, pe­dig (meg ne sértsük) benne van a korban. A hat családdal sürgősen meg kell beszélni, ho­gyan lehetne eltüntetni az utolsó akadályokat is a tsz fele vezető útjukból. Oldom is, mint mindenütt, a kommunisták harcolnak az el­ső sorban az egész falu jobb életéért, a hallatlan fejlődést I ígérő jövőért. A diszisták többsége már tsz-tag A párt ifjúsági segédcsapai- fa, a DISZ, is komoly részt vállalt a falu boldog jövőjé­nek alakításában. Rendeznek a ku'tárházban olyan Összejőve, teleket, műsorokat, tánceste­ket, hogy — különösen, ha még a katonák Is segítenek — hetekig emlegetik u'ána. Szó­val a komolyság nem úgy ér­tendő, hogy nem vígadnak, ha­nem úgy, hogy még a szórako- zásukkal Is a nagy célt, a falu ■•'.alakulását segítik. De nem­csak azzal. Munkájukkal ts. A diszlszták többsége már tsz-tag. Az egész csoport büsz­ke a fiatalokra. Pinté,r Ilonka, Marton Juliska, Horváth Fe­renc még azt is kiérdemelték, hogy a „Szabadság” vezetősége munkacsapatot bízzon rájuk. Méghozzá nem js ifjúsági csa­patot. Meglett férfiakat és asz- szonyokat vezetnek a műnké ban és azok cseppet sem ha- ragusznak ezért, mert Jó ve /.e tőknek bizonyultak. Előljámak a DISZ-tágok :u agltációbam is. A? ő szavukr,, is jónéhány új tag lépett be az utóbbi időben. Persze a DISZ-ben sem megy minden egészem simán. Nem tudják még, ki legyen az új titkár, ha a fiatal Kaproncai. az eddigi titkár elmegy az ősz­szel mezőgazdasági iskolába. Jó lenne az is, ha Gyanó Jó­zsef igazgató tanító mellett fia A tanács a falu naf aktiv Old község tanácsa, a falu életének hivatott irányítója, az államhatalom helyi képviselő­je sem egyszerűen ügyintéző hivatal, mint sok községi ta­nács megyénkben. Aktív része­se a falu nagy megmozdulásá­nak, Ko'Jler Mihály tanácselnök is tagja a „Szabadságinak. Idén lépett be. Sokat gondolkodott előtte a dolgom. Nem mintha idegen lenne számára a szö­vetkezés gondolata, hiszen lát. ja, tudja és érzi, hogy a dol­gozó parasztság csakis közös munkával boldogulhat, de nem tudta, hogyan dolgozzék a szö­vetkezetnek. A tanácselnöki te­endők elfoglalják mindem nap­ját reggeltől estig. De aztán rájött, hogy ha hivatali mun­káját minőig «. kormányren­deletek szerint, a párt politi­kájának szellemében végzi — Nagy feladat vi Talán csak egy jelentős tár­sadalmi tényező van Óidon, amely nem sokat tesz a falu átalakulásáért, azért, hogy Old dolgozó parasztjai minél hama­rabb megtalálják a keresett utal. Ez pedig a Hazafias Nép­front-bizottság. A bizottság tagjai egyenként lelkes hívei a termelőszövetke­zeti mozgalomnak. Dávid Jenő elvtárs. a „Szabadság“ elnöke is tagja a bizottságnak, de úgy elfelejtette, mintha sohase vá­lasztották volna meg. Gyanó József igazgató-tanító is meg­feledkezett erről. Pedig „meg­tesz mindent, ami tőle telik“ — mondják a falubeliek. Be­lépett tagnak a termelőszövet­kezetbe is és sokat segít az ügy vezetésben, könyvelésben, fog­lalkozik -> fiatalokkal, bészóleei a szülőkkel, segít megrendezni « kultúrműsorokat, sőt maga is beállt a színjátszók közé, sze­Várják, hívják A „Szabadság“ termelőszö­vetkezet tagsága várja és hívja az új belépőket. Jól tudják a tagok, hogv minden belépővel erősödik, fejlődik a közös gaz­daság. Különösen sokat jelent a hozzáértő dolgos emberek belépése. Ezért beszélgetnek so kát Decsi Sándorral is, akit a kertészkedés mestereként is­mernek a faluban. Decsi Sán­dorból nem Is hiányzik a haj­landóság, nagy kedve lenne a tudományát tizenöt-hús.’ hol­don. öntözött kertészetben hasz nosítaní. Neki és több más be­lépni szándékozónak van azon­ban olyan problémája, amelyet csak a tagság megértése oldhat meg. Szeretné ugyanis ha lo­vaiért nem részletekben kapná meg az ellenértéket, hanem már most készpénzért eladhat­ná. Nem akarja a tsz-t megká­rosítani, az eladási ár 35 szá­zalékát beadna a közös vagyon ba, ahogy az alapszabály elő­írja. Másoknak is volt ilyen kérésük és helyes, hogy a tag­ság nem minden esetben tesz ilyen engedményeket. Az sem helyes azonban, ha mereven ragaszkodnak a betűkhöz. Egyénileg bírálják el, hogy me­lyik belépőnek milyen kérése teljesíthető. Az alapszabályt sem szabad megsérteni, de nem károsodhat sem a tsz, sem az új belépő. A „Szabadság" termelőszö­vetkezet jó eredményei, a bú­za 13 mázsás termésátlaga, az egy holdról szüretelt 15 mázsa paprika, a jó termeléssel járó magas jövedelmek, a tagok szervezett munkája és egyet­A legelső termelos Meglegyini a szövetkezés I szele minden embert Óidon: a parasztokat ts és azokat is, akik eddig a gazdáktól éltek -- az iparosokat. Hol les/, az ó helyük a szocialista falu­ban? Ott nem patkoltatjék a lovakat, nem borotválkoznak az emberek? Csinálják ott ezt is. azt is és Bánfi Antal sze­talaibb pedagógus is lenne a községben, aki sokmindenfoen segíthetné, támogathatná a fia­talokat. De ahol ennyi jól dett- gozó, jókedvű fiatal van, ezek sem lehetnek megoldhatatlan kérdések. y megmozdulásának részese ezzel is segíti a termelőszövet­kezetet, amellett közvetlen se­gítséget is tud nyújtani az ügy­intézésben, végül pedig fele­sége és nagyobbik leánya dol­gozhat „ közös földeken. Seres Nándor végrehajtóbi­zottsági tag odeikinn latoik Eperjes-pusztán. Eddig csak a távolság tartotta vissza a be­lépéstől. Most gondolkodnak azonban egy megoldáson; ha többen lépnek be, úgy alakul a dolog, hogy az oldi „Szaban- ság“~nak lesz Eperjes-pusztán egy munkacsapata vagy brigád ja, amely önállóan dolgozhat, nem kell mindennap bemenni Óidra. Az a hat család, ame­lyet Mlhóné indult meglátogat­ni, Seres elvtárssal együtt ke­resi most a legjobb megoldást és ha a tsz, a tanács, meg a pártszervezet is segít, feltétle­nül meg is találja. ír a népfrontra repst tanult és játszott, mint egy fiatal. Még a kultúrház rendbehozásán is dolgozott, va­kolt. festett, mázolt, mert mindenhez ért. Dicséret. Illeti érte. Nagyobbak lennének az ered­mények, ha a Hazafias Nép­front mozgalomról sem feled­keznek meg. Amikor az utak rendbehozásáról, a falu csinosí­tásáról volt szó, Vucskó István kovácsnak, a bizottság elnöké­nek egy szavára csapatostul iöttek munkára a falubeliek. Meg tudta mozgatni a falut. Meg tudná mozgatni most is. amikor annál sokkal fontosabb dolgokról, az egész falu jövőjé­ről van szó. Az az igazi haza­fias mozgalom, amely egyetér­tést, jólétet hoz a faluba és olyan boldog jövőt ígér, ami­lyenről azelőtt, nem is álmod­hatott a dolgozó paraszt. js új belépőket értése sok dolgozó paraszt csa­lád szemét nyitották ki Óidon. Itt is bebizonyosodott azonban, hogy „a jó bornak Is kell a cé­Nagy Károly elvtárs, a fi.i- nyász szakszervezet küldötte egyengeti az egyéni gazdák útját Óidon. gér“, mert, ha látták is az egyé­niek a jó eredményeket, nem­csak azért indultak el a közös gazdálkodás felé. Nagy szere­pük volt ebben a megindulás­ban a kommunistáknak, a ta­nácsnak, a DISZ-nek, Nagy Károly elvtársnak, aki István- aknáról ment ki egy időre a határmenti faluba. A jó felvi­lágosító munka, a meggyőző és megértő okos szó érlelte meg az elhatározást abban a tizen­öt egyéni gazdában, akik csa­ládjukkal együtt a közös mun­kával való boldogulást válasz­tották. söve kezelt borbély mélyében megszületett a me­gye tán legelső termelőszövet­kezeti borbélya is. Az oldi Figaró eddig nappal szénát hordott, aratott, tette amit ho­zott a som, este kifente beret- váját és sorba nyitogatott be a kiskapukon. Egyszóval űzte az tpart és kilenc holdján a földművelést is. Most? . ■•. ............-xrrey _ * * ! __ • . . I Sa mu András, a* öreg kanász szakértelmével dicsekszik kondá­sával: csupa angol, meg kevert, jó pénzt hoznak majd hizlaláa után. — Kérem, én augusztus 7- én beléptem a fiammal együtt. Az igazgatósággal megállapod­tunk, hogy a szövetkezet szék­házában boltot nyitok. Minden szerdán, szombaton és vasár­nap délelőtt nyitvatartok, jö­hetnek az egyéniek is, tsz-t,a- gok is, akinek csak sörte pö az ábrázatán. A pénzt befi­zetem a termelőszövetkezeti kasszába, én munkaegységben részesülök. Nó, pihenteszü emberek él­nek itt Óidon, ha erre is ki­szabták a normát, hiszen van akinek szakáüán kicsorbul a kés, másiknak meg törülköző­vel is ledörgölheti a mester. Hol itt az egyenlőség? , — Kiegyenlíti ám az egy­mást kérem... Egy munka­egységért 30 embert borotvá­lok meg, vagy tizenkettőt nyi­rok. Akad ezek között erősebb is, gyengébb is — kiegalizálja egymást a kettő kérem ..: Hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken zárva tartok, megyek kapálni, kaszálni, ahová ép­pen a legjobban kell a mun­káskéz. Szerdán, szombaton, vasárnap újra borbély leszek: Bánfi Antal fodrász — terme­lőszövetkezeti tag. Nagy dolog ez, ha meg is mosolyogja elsőre az ember. A borbély: a falu mindent tudó, mindenről tájékozott, tíilbe- súgó hangoshíradója. Namár- most, ha ezt a hangoshíradót a tsz székházába szerelik és tsz taggá teszik, nyilvánvaló, hogy két szappanozás között nem ócsárolja a . közöst, ha­nem elmondja, — érdemes benne dolgozni, minden gaz­dának ... Száz holdakon tanul gazdálkodni a parasztember — Hogy érdemes? Százszor elmondtuk már, százszor le­írtuk, mennyivel többet nyer búzában, forintban, kukoricá­ban, megelégedettségben a termelőszövetkezeti tag, de el­hallgattuk, hogy mennyivel különb emberré válik, ha meg szabadul a parcella nyűgétől. Egyik-napról a másikra a teg­nap még kuckójából ki sem mozduló parasztember százhol­dakban tanul meg gondolkod­ni és — gazdálkodni. Hiszen éppen az a nagyszerű a szö­vetkezésben, hogy úgy egyszer istenigazában mindenki meg­mutathatja, mennyi szorult bele a gazdálkodás tudomá­nyából. Paprikát szednek az asszonyok a közösben. Alapító tagok, mint Mihóné, meg újonnan belépettek, mint Ko­vács Józsefné. A 2000 négy­szögöles darabról már eddig 14 000 forintot árultak, de meg sem látszik a bokrokon: 20— 22 vastaghusú cecei is sárgá- lik némelyiken. Beszélgetnek. Nem — nem a paprikáról. Nem is arról, hogy sárgarigó­val álmodni szerencse. Ki­egyenesedik hajultából, sajgó derekát nyújtóztatva egy töm­zsi asszony és az erdő felé int. — Ott folyik a nagy kanális. Ha az emberek ősszel ásnának ott egy húsz méteres csator­nát, eljönne egészen idáig az öntözővíz. Akkor aztán igazán kertészkedhetnénk... — Húsz méter? Hisz az erdő sarka ide legalább fél kilo­méter? A másik négyszáz- nyolcvan métert vödörben ten- | né még az öntözővíz? Nehéz locsolás lerme. .. — Vödörben? Az árokban! Ami itt húzódik a paprikaföld aljában, az ott megy el a ka­nálistól húsz méterre, csak össze keli kötni, mindjárt itt a víz. — Ej, ha saját teherautónk lenne... Én vinném magam niacra Pécsre, vagy akár a Balaton mellé. És csak koraia­kat, mert az az érdemes. Kér­nék érte oly árat, hogy még..:: — Bolond vagy te.:: hát, ha munkásasszony jönne, azt is megnyúznád? — Hát dehogy .;; csak aki­nek lakkos a körme. De az se jó mert a tisztviselőnők is lak­kozzák .:: Hanem megérzem én, ki nem dolgozik! Azoktól megkérném az árát, a többiek nek meg adnám, csak vigyék* de ők is csináljanak elég szö­vetet, meg selymet;:: Nagy a nevetés. A kölcsönös egymásrautaltság, a munkás­paraszt szövetség ilyeténkép­pen történő értelmezése ny<W mán. De egy biztos: közeljár*' nak az élet igazságához. Szö­vetkezni kell, mert egyre több élelmet kér a város, a bánya* a gyár, hogy egyre jobban se­gíthesse az oldi parasztokat isj Traktorral, teherautóval, min­dennel, ami még vágy, de ami ugyanolyan gyorsan megvaló­sul, mint eddig a párt minden ígérete. Huszonkilencen már elindultak eddig. Holnap be­lépnek azok is, akik eddig nem jutottak az elhatározó lépés­hez. Mészáros—Oroszlán l’iiprikaszürel Törő Jánosné, Szabó Károlyné, Péter Sándorne szedik a ccceit. Eddig 14 <M!0 forintot szedtek le a p»pn*a­földről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom