Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)
1955-08-20 / 196. szám
2 NAPLÓ SZOMBAT, 1955. AUGUSZTUS SO. A párt segítségével végrehajtjuk községpolitikai tervünket A fíólyi Állami Gazdaság másodszor is elnyerte a Minisztertanács és a SZOT elnökségének vándor zászlaját Az ötszörös élüzem Bólyi Állami Gazdaságnak pénteken este adták át az országos második helyezésért a Minisztertanács és a SZOT elnökségének vándorzászlaját. Tavaly ugyancsak ezen a napon vették át a második helyezésért járó vándorzászlót és a velejáró pénzjutalmat. — Nem volt könnyű megszerezni az országos második helyet — mondja Szabó elvtárs, az állami gazdaság igazgatója — de sikerült. Az eredményt azzal magyarázzák a gazdaság vezetői, hogy az állattenyésztésben, a növénytermelésben, a műhelyekben és az irodákban egyaránt: a dolgozók becsülettel teljesítették az alkotmány ünnepére tett fogadalmukat. A tehenészet dolgozói 332 ezer liter tej helyett 364 ezret termeltek az első félévben, s így az első féléves tejbeadási tervüket 28 ezer literrel tudták túlteljesíteni. Kimagasló eredményt ért el Ébert József kiváló tehenész, aki az augusztus 20-ra tett vállalását 140 százalékra teljesítette — 13176 liter tej helyett 18 300 litert fejt teheneitől. A mesterséges borjúnevelőben Halász Istvánná és Zsigó‘ Er* zsébet gondozók a napi 70 dekás súly gyár w- podás helyett 110—115 dekát értek el borianként a pontos itatással és a rendszeres ápolással. Az alkotmány ünnepére tett vállalásban "a növénytermelők is kitettek magukért. Volt olyan árpatábla, ahol 25.71 mázsa termi tt holdanként. A kukoricájukat négyszer kapálták géppel, háromszor kézzel. Az aratásbán kiváló eredményt ért el Erdélyi Ferenc traktoros, aki 150 hold helyett 222 hold gabonát aratott le gépével. A fogatosok közül John Ferenc, Skriván Péter és Skalmár Ferenc tűnt ki a. versenyben, akik 137—141 százalékra, tel-, jesitették a féléves tervüloet. A vándorzászló átadása után a jól teljesítő dolgozókat megjutalmazták, összesen 7 200 forintot osztottak ki. Egy-egy dolgozó 200—250 forintot kapott. Az ünnepség azzal ért végét, hogy a dolgozók újból fogadalmat tettek, hogy a második félévben megint kiharcolják a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Ma nyílik meg az Ünnepi Vásár — Én azt mondom emberek, a kormány nekünk kedvezett ezzel a rendelettel. Kétszáznyolcvan forintot ad egy mázsa 'búzáért, jó termés volt, ennyit sehol nem kapunk érte. Én minden feleslegemet eladom... Nyoican-tízen mocorogtak az esti homámytoan a kispadon. Cigarettáik felr-fellobbanó parazsa világított a beszélgetőknek. Valaki halkan, mintha magának mondaná, megszólalt: — Ez igaz. Tavaly a pécsi vásárban 2C0 forintért vettem egy mázsát. Pedig akkor nem volt jó termés ... — Na, hallják. És a műtrágya, a mélyszántás — az sem utolsó dolog: Szóval, sok előnye van, nagyon jól járunk. Miké János, a nemesikéi népfront bizottság elnöke a tőle megszokott nyugalommal beszélt. Esténként ismétlődik ilyen beszélgetés a téglakerí- léses ház előtti kispadon. A szabadfelvásárlási rendelet megjelenése után egyre- másra keringtek a hírek a faluban:' ha búzából nem lesz meg a kétszáz mázsás keret, kukoricával, árpával kell helyettesíteni, akkor még a fejadagot is el kell adni, és így tovább. Felsőbb népfront szervektől járt nála két elvtárs, akik meg valamilyen százalékról . beszéltek neki. Hát most mi itt az igazság? A járási és a helyi pártszervek adták meg a választ A kormány becsületes árat fizet, mindenkinek megéri, jól jár, aki eladja — vetőmagon, fejadagon felül — feleslegét, tehát saját érdekében minél több búzára kössön értékesítési szerződést. És Miké János még az nap este hozzákezdett, hogy a faluban megismerek a helyes választ. Azóta befejeződött a cséplés és mindenki az államnak adta e! feleslegét. De a világért azt ne gondolja valaki, hogy a nemeskei nép front bizottság csak ezzel foglalkozik. Törődik az bizony nagyon sok mindennel. Kívülről, belülről kicsinosították, rendbehozták az isko- iát... Az országúitól a tégla járdáig korlátos gyalogos hidat építettek... A mezei hídhoz már kifarag- ták a gerendákat... Az állam felépítette az álatorvosi épületet, a falu lakói kerítést készítenek ... 5 mindezt társadalmi----------------munkával! Fogatok hordták a homokot, gya Icgmunkások segédkeztek a kő műveseknek. Erdejükből saját maguk vágták ki a gerendának, hídnak való fát, egyikük, a forgács fejében, kifaragta. Széppé formálják ezt a kis falut ... és gazdaggá is. Persze, amennyire a kisparcella lehetőségei engedők, mert szorgalommal, igyekvéssel — nincs baj nemeskén. De a népfront egy nagyon fontosat ad hozzá: szaktudást, műveltséget. A faluban mintegy negyven szerződött bika van. A nép front bizottság előadásokat ren dez, ahol a gazdák megvitatják, hogyan takarmányozzák a jószágokat, milyen takarmány- féleségeket vessenek. Egy ízbon azt is megbeszélték, melyik jószág tartása hoz nagyobb hasznot az államnak és a gazdának is. Az egyik ilyen gyűlés adta a másik témáját. A gazdák ugyanis szívesen 'kötöttek volna ipari növény tér mesztésére is szerződést, de nem tudták, mire lehet. A népfront bizottság lent, kendert, hereféleségeket ajánlott nekik, megokolta, miért jobb. előnyösebb. Mikó János kis parcellájának híre van az egész községiben, de a környékben is. A faluban kedvelik is, meg idegenkednek is a műtrágyától,, és 5 elhatározta. bebizonyítja, hogy a műtrágya ..aranyat ért’ Egy darab búzavetését kirágtak az egerek. Újból elvetette, műtrágyát szórt alája. Tavasz- szal ezt is a korábbi vetést is fejtrágyázta. Testvére és még néhányan csak legyintettek. És mi lett a vége: a kényszerbő1 későn vetett búza lett a legjobb. Aratás előtt minden szóm A szép idő beálltával me- gyeszerte meggyorsult a cséplés és ezzel párhuzamosan a gabonabegyűjtés is. A sásdi, szigetvári és a pécsi járások kivételével — ló eredményekről számolhatunk be a gabonabegyűjtésben. A gabonabegyűjtésben auízédijának megmutatta, a hordásikor — náliuk régi szokás az összesegítés — öt gazda előtt mérte össze a két féle módszerrel termesztett búza kalászát. Azok öt... tíz... húsz másik gazdánál jártak s mindenütt a műtrágyás búzáról be széliek. A tsz-re terelődik a szó, s az emberek hirtelen elnémulnak. Nemrég ugyan jártak Drá vafokon,-többen ismerik a Rózsafai tsz eredményeit is, de se mellette, se ellene nem szavaznak. A népfront bizottság tagjai azt mondják: „Nem lesz itt tsz..." De lehetne, ha dolgoznának rajta. Amikor az a néhány dolgozó paraszt visszatért Mágocs- ról, a szövetkezet látogatásából, elismerően nyilatkoztak. „Ez jó, szépen dolgoznak.” Ez a szövetkezés gondolatának elismerése, alap, amelyen elindulhatnak. Szervezzék meg, hogy ezek részletesen be is számoljanak útijukról, a látottakról. Milyen élet, jó mód lenne Nemeskén, ha a mágocsi módszerek, tapasztalatok párosulnának a maguk munka szeretetével, hangya szorgalmával! Jövőre tizenhárom mázsás búzatermést akarnak betakarítani: géppel, műtrágyával nem lenne az tizenöt is, a kukorica meg harmincötnegyven? Ez a fejlődés útja. Mikó elvtárs! Érdemes rajta sokat gondolkozni. A pártszervezet vezetői------------------------ nek is. Fa rkas és Kelemen elvtársák nagyon sokat beszélgetnek a népfront bizottság tagjaival, ta nítják, nevelik őket. Ez volt az eddigi tettek, eredmények alapja. De a szövetkezés gon- d >latámak eiíhintéséről nem . váltottak szót velük. Serkentsék, ösztönözzék őket erre is. i Bizonyára lesz eredménye. * 5 gusztus 13-i értékelés szerint a járások sorrendje a következő: 1. a villányi 51,3 százalékkal, 3. a mohácsi 44,4, 3. a pécsváradi 34, 4. a sellyei 33,9, 5. a siklósi 33,3, 6. a sásdi 28.3, 7. a szigetvári 28.1, 8. a pécsi tárás a 24,1 százalékos eredményével. Ma, szombaton reggel 9 órakor ünnepélyes keretek között nyílik meg Pécsett az Ünnepi Vásár a Badokány-ligetben és a Vásártéren. Ezt a kétnapos Ünnepi Vásárt az árubőség jellemzi. Az állami és a szövetkezeti kereskedelem vásári pavilonjaiban talán még sohasem volt olyan sole iparcikk, mezőgazdasági ki&góp, textiláru, mint most. 9 A Pécs és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet mintegy 50 ezer forint értékű friss gyű mölcsöt és zödségárut hoz forgalomba a vásárban. Negyven mázsa dinnyét, 50 mázsa burgonyáit, 20 mázsa paradicsomot, 10 mázsa zöldpaprikát és 20 mázsa vegyes gyümölcsöt hoztak az Ünnepi Vásárra. A földművesszövetkezet mrinta- textilboltot létesített a vásár területén, ahol körülbelül 100 ezer forint értékű textilárut árusítanak majd. Mintegy 200 főt befogadó éttermet is állítottak fel Laci-konyhával, ahol hideg és meleg ételeket szolgálnak fel. Ezenkívül minőségi borokat is forgalomba hoznak. • A baranyai földművesszövetkezetek általában mintegy 3 és fél, 4 millió forint értékű áruval vesznek részt a vásáron. 10—12 sertést vágtak le és a szigetvári, siklósi földművesszövetkezet disznótoros ebédeket és vacsorákat készít a vásár területén. A legnagyobb érdeklődés természetesen az árutombola i iránt mutatkozik majd a vá- ; sárban. Az árutombola sorso- j lását augusztus 21-ón, vasár- i nap délei őt 11 órakor tartják j meg a Balokány-lágetben fel- j állított szabadtéri színpadon. A következő főnyereményeket sorsolják ki: 1 darab 125-ös ! Csepel motorkerékpár, 2 kerékpár, 5 darab 380—2.800 forintos rádió, 1 jégszekrény, 1 villanytűzhely, 3 darab 1 200— 1 600 forintos fényképezőgép, egy 1 500 forintos télikabát, 2 öltönyszövet Vb 1000—1000 forint értékben. — A főnyereményeket a sorsolás után a nyertesek a helyszínen átvehetik majd. Az egyéb nyereményeket, mint például cipők, ruha-anyagok, órák, edények, csillárok, női táskák, stb. — augusztus 22-től kezdve egészen augustzus 30-ig a Kossuth Lajos utca 17 szám alatt vehetik át a nyertesek. A 2 forintos árutambolajegyeket augusztus 20-án még árusítják az Ünnepi Vásár területén. • Az Állami Áruház pavilonja előtt robotembert állítanak fel, mely minden kereskedelmi vonatkozású kérdésre válaszd az érdeklődőknek. Ezen •kívül, bárkinek a hangját magnetofonra veszik és vissza is játsszák. Mindenki meghallgathatja, milyen rádióriporter válnék belőle. A tehetségesebbek énekelhetnek is, \ A villányi járás vezet a gaboKabegyűjtésben A múlt télen, egy körvadászat szünetében valaki azt bizony At gáttá, hogy régen több volt a nyúl. mint manapság. — Régen... mondta rá Nádor József — kinek volt abból haszna régen? Talán vadászhatott a magunkfajta? Inkább ránk vadásztak. Mi voltunk akkor a nyulak. Üldözött vad volt a becsületes munkás. akinek voltak elvei és harcolt értük. Üldözött vad volt Nádor József is. Igaz történeteket mond el a múltból s ezek a történetek rendszerint így fejeződnek be: „... és akkor megint kiestem a munkából.' Lapokra esett, bolyhosra kopott szakszervezeti tagkönyvet forgat. Minden oldal egy év. Minden oldalon ötvenkét bélyeg. 1919. november 19-én állította ki a Vas- és Fémmunkások Szakszervezete, s a bélyegek az 1950. májusát jelző vonalig sorakoznak. Persze nem akkor kezdődött és nem akkor fejeződött be. Még gyerek volt, inas Baditz György siklósi asztalosmesternél, amikor 1910 május elsején emberek vidám, éneklő tömegével találkozott. Ajtóvasalásért küldte a mester, de mindent elfelejtett, amikor a felvonulók közül néhányon rákiáltottak: — Gyerünk Jóska az erdőbe! Ki dolgozna május elsején? Es ment velük, mesterről, munkáról megfeledkezve. Akkor indult el az öntudatos munkások útján és arról le nem tudta téríteni sem munkanélküliség, sem rendőrszurony és halálos fenyegetés, sem internálótábor. Alig két év múltán — közben a pécsi lakalosárugyárban dolgozott, de résztvett a háromhetes sztrájkban, s ezért kizárták — Budapesten ismerkedett meg a munkásosztály lebírha- tatlan erejével. A háború előestéjén a ..véderő-törvény” megszavazása idején felkelt jogaiért és a békéért a jogtalan nép. Negyvenhárom év távolából is világosan emlékszik Nádori elvtárs azokra a nagyszerű napokra. Jegyzetei is segítik az emlékezésben, amelyeket négy évtizeden át házlrutatások, letartóztatások, rendőri felügyelet és szüntelen zaklatás ellenére is megőrzött. A Váci út és egész környéke feketéllett a tömegtől. „Le a háborúval! Le Tisza Istvánnal!” harsogta sokezer torok, s először itt-ott. azután egyre bátrabban felharsant egy újabb jelszó: „Éljen a forradalom!"’ A Ferdinánd-híd környékén a rendőrség rohamra készült. „Véletlenül” arra vetődő társzekér pet- róleumos hordóval volt tele, azt pillanatok alatt lehajigálták. a hordókat felnyitották, vagy kilyukasztották, s tűzfüggönyt emeltek az ugrásra kész rendőrosztag előtt. Nádor József — akkor még Neugebauer Jóska — egy fel- fordított villamosra ugrott fel. ott kiáltozott, integetett. Súlyos, kemény ütés lökte le. Furkósbottal felszerelt civilruhás detektív sújtotta fejbe. A rendőrkopók egyenként és csoportosan fu- rakodtak a tüntető tömegbe. A munkásokat azonban nem lehetett megtéveszteni. A nyikorgó cipő vagy a feltűnően jólfésült frizura árulkodott. Csak ez az ütés kellett ahhoz, hogy a tüntetők dühe ellenük forduljon és percek alatt „tiszta lett a levegő.” Valahol csendőrsortűz ropogott. Már csak a vérbefagyott szerencsétlen, bolgárkertészt látta, aki talán nem is akart tüntetni, de a rendőrgolyó eltalálta. A gyilkosokat egy féligkész épületben vették ostromzár alá a munkások. A kizsákmányoVUfytyv&HGt év a Hmnlcás&UéU lók védelmezői sarokbaszorultak. És nemcsak itt, hanem akkor szerte a fővárosban. — ügy éreztük', hogy kezünkben van a főváros — mondja Nádor elvtárs, — pedig de messze voltunk attól, de sokat kellett még harcolni! Ennek a történetnek is ez a vége: „... megint kiestem n munkából." Feketelistára került. Pesten hiába keresett munkát. Visszajött Pécsre. Nevét azonban már az itteni tőkések is ismerték. Pedig tizennyolc éves volt még csak. Külföldre akart menni, mint sokan mások. A határőrség elfogta, visszatolon- colta. A nagy májusi tüntetéstől szeptemberig sehol sem kapott munkát. De katonának, ágyútölteléknek azért jó volt. — „Három év csak eltelik valahogy‘‘ — gondolta, de hét év lett belőle. S egy év hadifogság is a háború után. 1919-ben, n Tanácsköztársaság dicsőséges hónapjaiban szabadult meg, de nem haza vezeteti az útja. Katonákra, fegyveres erőre volt szüksége a Tanácsköztársaságnak. A Zrínyi utcai rendőrkapitányság karhatalmi zászlóaljának tagjaként védte a munkáshatalmat, amíg védhette. Az ellenforradalom győzelme bújdosásra kényszerítette. 1919 szeptember 28-án lépte át a demarkációs vonalat a lM.pi.si Vadászháznál. Pécsújhegyen dolgozik azóta mindig. Xlem vándorolt többé, de nem sokkal lett jobb az élete. L ’ A rtndörség gyanúja tovább élt és ez házkutatásokat, oknélküll őrizetbevételeket, állandó megfigyelést jelentett. — Mégis vállalta a pécsi eszperantista csoport vezetését. Megtanulta ezt a furcsa, kiagyalt nyelvet is, mert tudta, hogy jó fedőszerve a csoport az illegális mozgalomnak. De még ennyi lehetőséget sem hagyott a gyanakvó belügyminisztérium. Rendeletben oszlatta fel az eszperantista csoportokat, s elkoboztat- ta minden berendezésüket, felszerelésüket. — Mi már akkor régen világosan láttuk — emlékezik, hogy a munkásmozgalom két részre szakadt. A szociáldemokraták, Peyerrel az élen, megalkuvást hirdetnek, amolyan ártalmatlan egyletesdit — a kommunisták azonban a munkások igazi érdekeiért harcolnak. Megalakult a Haraszti-féle sejt. Mateovics Horváth József és »00801: lettek volna bevv°. /v vem s’keriitt a. szervezkedés. Nádor József ismét "rendőri felügyelet alá került. Jöttek a házkutatások, s merj semmit sem találtak, annál dühösebben kerestek. Néhány igazán poliiikcmentes eszperantó folyóirat is elég volt, hogy vasraverjék, Ahhoz azonban már nem volt elég. hogy el is ítéljék. — Vigyázzon! — figyelmeztették az üzemben is — otthon csinálhat, amit akar, de itt az üzemben nem tűrjük a politizálást. , Újabb feketekeretes dátum a feljegyzésekben: 1944 március 20. Előző nap szállták meg a német fasiszták hazánkat, húszadikán éjjel már a rendőrség fogdájában ült Nádor elvtárs. A munkatársak és felettesek közbenjárása itt még használt. De 1944 október 17-én éjjel ismét gépkocsifék nyikordult a lakása előtt, Rendőrök, csendőrök, Gestapo-legények vegyesen, egész regiment rontott be Nádorékhoz — egy ember ellen. Börtön és „Vernichtungslager” jutott annak, aki sajátmaga és munkástársai jogaiért küzdött. Emberre vadásztak a várebbé állatiasodott fasiszták. Nádor elvtárs a nagykanizsai internálótáborba került. A partizánok közé sorozták, három bolgár diákkal, a lothárdi molnárral és egy sellyei cipésszel együtt. * — Még onnan is kijöhettem volna — meséli, — munkatársaim beszéltek egyik német parancsnokkal, s az a feleségemmel közölte: a nevem Neugebauer úgyis német, ha németnek vallom magam, kiengednek. — Ha mint ember nem segít, mint német se segítsen — mondtam erre a feleségemnek. így aztán ottmaradtam. „Csak” az elveit kellett volna megtagadnia, „csak” németnek kellett volna hazudnia magát, megszabadulhatott volna. Világosan láthatta, mi vár rá. A partizánokkal nem könyörü- leteskedtek a németek. S ő partizánok közé sorolódott, tél idején lyukastetejű fészerbe, ahonnan már csak a meg semmisítő- táborba vezetett az út. Voltak, akik nem tartottak soknak eny- nyi engedményt. Voltak, akik jópénzért, kis kedvezményért, vagy csak vállveregetésért lemondtak jogaikról és jövőjükről, elárulták a munkásosztályt. — Ezek ellen volt a legnehezebb a harc — vallja Nádor elvtárs. — Megtévesztették az embert, becsületes elvtársaknak hittük őket, közben hátulról szúrták belénk a kést. Csak most, tíz évvel a felszabadulás után tudtam meg, hogy egy ilyen ember, akit becsületesnek tartottunk, mozgalmi embernek ismertünk — a rendőrség spiclije volt. Fegyveres elnyomók és alattomos árulók ellen, megalkuvók és gyávák ellen, egyszerre folyt a harc. Harmincöt éven át harcolt Nádor elvtárs, sok más társával együtt. A felszabadulás után újabb tíz év következett és az ts harcokkal tele. De az másfajta harc volt. Üzemi bizottsági elnöknek választották meg. Négy éven at újra harc következett a munkások jogaiért, a hatalom teljes birtokbavételéért. Ez sem volt könnyű. De akkor már a nagyobb erő o munkások, a kommunisták, Nádorék oldalán állt. — És még most is kell harcolni — mondja, — mindúnta- lan lecsúszott tőkésekbe és kulákokba ütközünk. Befurakodnak, leplezetten, álcázva igyekeznek károkat okozni nekünk. De a hatalom és a jog most már a mi kezünkben van. Előveszi a Szabad Népet. Két kép: a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett két párttitkár. Az egyikre mutat: _ König elvtárssal együtt dolgoztunk az üzemi bizottságAz tán kis piros dobost vesz elő. A Munka Érdemérem fek- ilc henne. Januárban kapta a sok harcért, a jó munkáért. T/isszakanyarodik a szó a vadászatra. Vaskos füzetet kell ' megtanulnia hatvanéves fejjel, hogy az újoncokat isgáztathassa. Nem is hinné az ember, mi mindent kell tudm y vadásznak. De azért a legfontosabbat könnyű me.gjegyezvadászhatnak... MÉSZÁROS FERENC
