Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-04 / 182. szám

DUNANTOTLI VUAGPltOLETAQJÄi *.4»'# jfc.' 'STZK1 MDP BARANYA MEGYEI BIZO A MAI SZAMBÁN: Hír k a VIX-röL (2. o.) — A Béke Világ tanára felhívása. (2. o.) — Sárosácz György utat ke­res. (2. o.) — A pórtélét hírei. (d. a.) — Az üzemi bizottság — a termelési értekezlet gaz­dája. (3. o.) — Megbántott ember. (3. o.) — Triciklin. <4. o.) — ítélet a Kossuth Cipész KTSZ árdrágítóinak bűnügyében. (4. o.) *G AN A K LAPJA XII. ÉVFOLYAM. 182. SZÄM ARA: 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955 AUGUSZTUS 4 Hordani9 csépelni kell minden erővel l Baranya egész területén nagyjából-egészéből végétért a csapadékos időjárás késleltet­te, szokatlanul elhúzódott ara­ás és így a falu minden ere­jét a terménybetakarítás utol­só felvonására: a cséplésre for­díthatja. Elég annyit monda­nunk, hogy az idei 13 száza­lékkal szemben tavaly ilyenkor már a termés egyharmada zsákokba került és minden szá­molni tudó ember előtt vilá­gossá válik rendkívüli elma­radásunk. Elég megmutatnunk a gabonakeresztek földönfekvő kévéiben csírázásnak indult kalászokat és minden tisztes­séges gazda előtt nyilvánvaló, hogy ezután mindenféle halo­gatás egyenesen az annyi ve­rítékkel előteremtett kenyeret veszélyezteti. Csépelni, csépel­ni kell minden erővel, csépelni, <— de hogyan?! Semmiesetre sem úgy, mint tavaly tettük és másként, mint a többi száraz nyarakon. Nem várhatunk a hordással a csép­lőszekrény megérkeztéig, ha­nem reggel és este, hétköznap és vasárnap, ahogy éppen az eső szünetej következnek — már most hordania kell az egész községnek, de nem kü- lön-külön, hanem összefogva az egész szomszédsággal. Az eső közti szünetek igen rövi­dek: annak, aki egymagában bajlódik, beázik féligrakott asz tagja és újra eső veri a még tarlón hagyott kévéit. Négy-öt szomszéd fogatával azonban egy-kettőre beránthatják a ke­reszteket és mire újra meg­ered, már biztos helyen van a szérűn. Soha még nem vol­tak így egymásra utalva a gaz­dák, mint ezen a nyáron és hozzátehetjük: egyhamar nem nyílott még ilyen kedvező al­kalom a helyj pártszervezet, a tanács és a népfront-bizottság előtt a falu egységbekovácso- lására és egy emberként tör­ténő megmozdítására. Minde­nütt követni keli Tengeri köz­ség példáját, ahol a tanácsel­nök, a párttitkár és a népfront­bizottság elnöke elsőnek köte­lezték magukat szomszédjaik kisegítésére. Ahol erre szük­ség lenne, ott a tanács végre­hajtóbizottsága a törvényes árért még a kulákfogatokat is kötelezze arra, hogy az igával nem rendelkező szegényparasz- tok keresztjeit behordják. Szükségben ismerni meg a jóbarátot és a falvak mostani nagy szorultságában méri le igazában a dolgozó parasztság gépállomásaink kötelességérze­tét. S bár még csak a csép- lés legelején járunk, máris több levél jelezte, hogy itt sok­minden nincs rendjén. „Az em­beri türelem nálunk, a vajszlói cséplőmunkásoknál végsőkig kimerült — írja Pap Mihály, — mert a vajszlói gépállomás egy rozoga tákolmányt kül­dött hozzánk cséplőgép he­lyett. A sok pihenő már fel- őri) idegeinket: egyik nap el­megy a másik után, anélkül, hogy csépelnénk már valamit. Reggel hétkor még ál! a trak­tor, fél nyolckor indítja gépé­szünk és tizenegyre újra fel­mondja a szolgálatot. Felhív­juk az illetékeseket, hogy nem pepecselni akarunk, hanem csépelni!” A szigetvári gépál­lomás körzetéből érkezett jel­zések is bizonyítják, hogy Pap Mihály nincs egyedül a pana­szával. Tűrhetetlen, hogy az ed­dig eső miatt veszteglő gépek most üzemzavar miatt esse­nek ki! A párt nemcsak a gaz­dáktól vár ezekben a hetek­ben megfeszített munkát, ha­nem tőlük, a munkásosztály falura küldött képviselőitől is: üzembiztos gépekkel, nyújtott műszakokban végzett, szem­veszteség nélküli eseplést! Megfeszített munkát várunk tőlük azért is, mert idén sak­kal több gabona esik egy gép­re, mint eddig bármikor nem­csak a jobb termés miatt, ha­nem, mert a tél folyamán ki- selejeztük a régi, föld alapi cséplőgépek zömét is. Megold­hatják-e a kisebb gépparkkal is a sokkal nagyobb feladato­kat? Meg, ha cséplőmunkára fogják — bármily szokatlanul hangzik is első hallásra — va­lamennyi kombájnjukat. A/ aratócséplők — ha nem is ép­pen saját hibájukból — ötezer- holdnyi gabona elcséplését hagyták adósságban a cséplő­munkásokra. Nemcsak szüksé­ges, de jogos is, hogy ezt a mennyiséget, ha már nem arat­ták le, legalább elcsépeljük Hasznos a kombáinos számá­ra, aki vékonyan keresett az idei szezonban, hasznos az or­szág számára, mert meggyor­sítja a begyűjtést. A kombáj- nosoké most már a feladat, hogy a gazdák legnagyobb megelégedésére állítsák be gé­peiket, amely után nem kell még külön rostálni és tiszto­gatni a magot. A rendkívüli időjárás rendikívüli intézkedé­seket követel — követeli most a kombájnok cséplőgépként történő irányítását, rajonírozá- sát és alkalmazását is. Amikor cséplésről beszélünk — az alatt nemcsak a gabona félék betakarítását értjük, ha­nem valamennyi, eddig leara­tott terményét, a borsóét, mag­nak hagyott lucernáét, heréét, bükkönyét — egyszóval az ap­rómagvakét is. Eddig millió- forintos károkat okozó rossz gyakorlatként gépállomásaink soha nem oldották meg együt­tesen az aprómagvak és a ga­bona cséplését — idén a rend­kívül sürgető búzacséplés sem mehet az aprómagvak cséplé- sének rovására. A gépállomá­sok fennállásának hatodik esz­tendejében ez a legkevesebb amit elvárhatunk tőlük kivi­teli terveink és nem utolsósor­ban állattenyésztésünk takar- mánvalapjának megteremtése érdekében. Hordani, csépelni — ezmos'i a falu legsürgősebb, legna- gvobb feladata. Olyan feladat, amely mindannyiunktól a leg­nagyobb helytállást, kötelesség tudást és nem utolsósorban a legnagyobb erőfeszítést köve­teli meg. Biztos, hogy kommu­nista akarással sikeresen vég-- hezvisszük, ha becsülettel meg­dolgozunk érte és nem kímél jük erőinket. Ahová már beköszöntött a bőség... 9,Készülj a vasutasnapra“ Pécs állomás dolgozói hét­főn reggel szolgálatáig Ixs után röpgyülést tartottak, hogy megbeszéljék a vasutas nap előkészületeit. A röpgyűlésen megállapí­tottuk. hogy lemaradások mutatkoznak a fajlagos ko­csimozgatási tervnél, vala­mint a terhelésnél és a ko- cslkifutási tervnél. Balogh József kocsimester és bri­gádja például vállalta, hogy 110 százalékos eredményt ér el, de jelenleg csak 10? százalékot teljesítenek. Pet- kó Imre kocsimester és bri­gádja a 112 százalékos vál­lalással szemben csak 102 százalékot érnek el. Ezek a dolgozók az üzemi bizott­ság kezdeményezésére „Ké­szülj a vasutasnapra” jel­szóval pótolják a lemara­dást, — erre ígéretet tettek. LEIT1 FERENC A m< már aratás előtt nyilvánvaló volt, a* most csé plés során az utolsó szóig be- ** igazolódik: a termel őszövetkezetek annyi gabonát takarítanak be az Idén, amihez fogható nincs egy paraszti por tán sem és jómód dolgában le pipálják már nem egy helyen a község akármelyik középpa rasztját. Előlegeket osztanak te rmelőszövetkezeteinfc ég ezek­ben az előlegekben, mint csep pben a tenger, visszatükröződ ik minden: a tudományos talaj művelés, a gépek és a közös munka minden haszna. GÖRCSÖNY. AUGUSZTUS 20 TSZ: Ma osztják ki a hatodik kilő búzát Szinte elönti a tömérdek ga­bona a termelőszövetkezet gaz Qiasági épületeit. Kocsik sorjáz­nak a még arató kombájntól a magtár udvaráig, ahol szállító­szalag kapja fel a zsákból ki­öntött szemet és viszi fel a cséplőgép szájához, tisztításra A mai napig közel húsz vagon búzP ömlött itt keresztül, amy. nyi, hogy bale sem férhetett 200 négyzetméter alapterületű mag tárukba. Akkor mondta — múlt szerdán — Nagy Gyula elnök, hogy itt már csak az előlegosztás segíthet a raktár­hiányon. Szerdán mérték ki az első három kilót, miután félretették a vetőmagnak va­lót, rendezték beadásukat is. A búza meg egyre dőlt, — ma ki osztják a másik hármat is: ősz szesen hatot. Ilyen még nem volt a gör- esönyi termelőszövetkezetben. Tavaly sem. sohasem. Antal János, aki egymaga dolgozik csak, tavaly végelszámolásra kapott ösaesc'n tíz mázsa 14 kilót, idén a másik három ki­lóval együtt 15.60 mázsát kap. Két megpúpozott kocsi alig győzi hazafuvaroznii járandósá­gát — Révész Jánoséfcnak pe­dig legalább három kocsi kell, mert harmadmagával szerzett munkaegységeire a tavalyi 18 mázsa kilóval szemben 32 mázsa hatvan kilót részel. Ez még nem teljes mennyiség, hi­szen csak előleg. Valószínű, hogy még mindég jut majd munkaegységenkiint zárszám­adáskor 50—60 deka. Légrádii Pista bácsi, akit hetvenöt szá­zalékos hadirokkantsága miatt csak éjjeliőrnek alkalmazhat­tak, — az előlegből 13 mázsa húsz kiló búzát visz haza, a fele már otthon is van. Dehát mit csinálnak otthon ezzel a tömérdek gabonával? A mohácsi járás jelenti: (Tudósítónktól) Pál Lajos kílencholdas som­berek! gazda méltó verseny­társra akadt Bíró Márton sze­mélyében. Amikor ő a napok­ban begyűjtőhelyre vitte az egész évre szóló állat és ál­lati termék beadási kötelezett- gégét — Bíró is rendezte a magiét. Ahogy elcsépeltek, mindketten .azonnal a gép mellől rendezték kenyérgabona beadásukat is az állami fel­vásárlás tervével együtt. * Babarc község eddig 15 va­gon gabonát adott az ország­nak és ezzel első a mohácsi tárásban. A legutóbhl jelenté­sekig kötelező gabonabeadósá­nak 65 százalékát teljesítette és gyűlik a szabadon felvá­sárolt kenyérgabona mennyi­sége is. Tervüknek több mint háromnegyedrészét eddig már fel is vásárolták. * Méltón a párttagsághoz Idős Kövesdi József hétholdas dunaszekcsői dolgozó paraszt 732 kiló kenyérpabonabeadc ”-án felül 520 kilóra kötött ér­tékesítési szerződést. * Már 1936-rn 50 kiló tol ár' V 15 kiló baromfit adott be a dunafalvl Ságvári Termo!' szövetkezet, ezzel is megtetéz ve azt az előnyét, amelyet c helybeli Szabadság Termelő­szövetkezette! szemben a ge- bonabeadás egy nappal előbt történt rendezésével szerzett. Nem marad az otthon mind, csak annyi éppen, amennyi a kenyérhez és itt igazán hozzá­tehetjük: a kalácshoz szüksé­ges. A termelőszövetkezeti ta­gok azzal viszonozzák az állam segítségét, hogy magük is segí­tenek az országon. Eddág 53 mázsát adtak el szabadon az állam részére (ez még az első hönom kfllőböl vwtőj — ezután meg valószínű,leg még többet is elvisznek a terménytforgiafmi raktárába. Különben ma nem­csak a második három kálóért lesz öröm Görcsönyben, — pénzt is kapnak a tagok: 30 ezer forintot osztanak ki mun kaegységeáőlegre és ezzel 84 ezer forintra emelkedik az idén eddág kiosztott pénz. Melyik görcsönyá egyéni gaz­da vetélkedhet velük? szabadszf.ntkirAly, rA KÓCZI TSZ: Pénteken arattak —* szerdán új belépővel szaporodtak Szabadszenfkír&lyon ma két dologról folyik a szóbeszéd: az egyik, az eső, ami azonnal le­kerül a napirendről, ha kisüt a nap. A másik, a termelőszö­vetkezet előlegosztása, amely egyaránt felcsigázza a kedé­lyeket, ha esik, ha nem. Min­denféle rágalmazás ellenére, amiben nem volt hiány a hely­béli kulákság részéről, — a Rá­kóczi Tsz-nek a jó termés rendbehozta szénáját. Amíg tavaly csak alig másfél kiló búzát részeltek a tagok zár­számadáskor munkaegységeik­re, addig most július 29-én, pénteken csak előlegül két kiló búzát kapott mindenki mun­kaegységeire. Nagy Istvánék ketten dolgoznak a közösben, — 10 mázsa 30 kilót fuvaroz­tak nekik haza elsőnek. Ebből már nem jön le se vetőmag, se beadás, se gépi talajmunka- díj — ez az utolsó szemig az övék és azt csinálnak vele, Ars Art* bíkv «»v vöt. amit éppen akarnak. A tavalyi hat forinttal szemben idén máris 9 forint 30 a ténylege­sen kifizetett készpénz-előleg — év végéig bőven meglesz a betervezett 14 forint 82 fillér is. Van-e hatása ennek a falu­ban? — Van-e? Tegnap bejött az irodába Ivanovácz József, aki eddig tartalékföldön gazdálko­dott. Kérdi —• felvesszük-e, mert csoporttag szeretne len­ni. Könnyebb a közösben, — mondja. Ki sem várta, hogy a közgyűlés jóváhagyja — mától kezdve már dolgozik is. Lesz munkája — hord a ter­melőszövetkezetben minden épkézláb ember. Hétfőn indul a cséplés és ha minden jól megy, akikor a kombájnbúzából kiosztott két kiló előleg mellé év végén még két-két és fél kilót részelnek a szabadszent királyi Rákóczi Tsz tagjai. Lippai Imre 25.000 forintot keres az idén Amikor Lippai Imre, a ter­melőszövetkezet híres, jó ka­szása a terményforgalmi raktá­rához vitte Öcsárdon azt a 12 mázsa búzát, amit szabadon adott az államnak — megállí­totta a Bata kulák fia. — Mondja Imre bácsi, meny­nyit keres maga a termelőszö­vetkezetben idén? Hiszen sen­ki emberfia nem visz ennyi búzát eladni, mint maga?! Visszaszól az öreg nagy hetykén: — Huszonötezret. Huszonöt­ezer forintot. Amit Lippai elvtárs mondott, az nem túlzás. — Öcsárdon is olyan osztás lesz az idén, ami­lyen még nem volt. Az idei zárszámadásnak már az elő­szele is majdnem duplája a tavalyinak: három kilót mér­tek ki mindenki munkaegysé­gére a tavalyi 1 kiló 89 deka helyett. Mivel a falu kishíjja termelőszövetkezeti község — megnézheti mindenki az év vé­gén — hét határban nem talál­ják majd párját az ócsárdiak jómódjának. (Megjelent az MDP Bara­nya Megyei Párt-V. B. és a Mezőgazd. lg. „A jövő útján’* c. kiadványában) — HARMINC MÁZSA sárga dinnye érkezik mától kezdve naponta Székesfehérvárról és Siklósról a pécsi gyümölcs­ös zöldségboltokba. — MEGKEZDIK a BUZA- VETÖMAGCSERÉT a pécsi járásban. Több vagon nemes búza vetőmagot szállítanak * Terményforgalmi Vállalat rak­táraiba, ahonnan az igénylők szokványbúza ellenében min­den ráfizetés nélkül elszállít­hatják a szükséges vetőma­got. — HUSZONHÁROM NAP- KOZIOTTHON és két bölcső­de működik a sásdi járás te­rületén — jelenti a sásdi já­rási tanács egészségügyi cso­portja. — NEGYVENFAJTA UJ- FAZONU ARANYÉKSZERT és bizsut készít havonta az Állami Pénzverő a vásárlók kívánsága szerint. Ezzel ismét fejlődésnek indult a magyar ötvösművészet. — FELSÖEGERSZEG Köz­ségben 900 folyóméter hosszú téglajárda épül 22 000 forintos beruházási összeggel. Szalat- nakon 65 méter hosszú tégla­járdát építenek és erre a cél­ra 2 043 forintot fordítanak, Magyaregregyen 300 méter hosszú téglajárda építésére kerül sor 18 561 forintos költ­séggel. — SZOVJET KENDER- ARATÖGÉPEKET kapnak a gépállomások, hogy az eddigi­nél fokozottabb segítséget nyújthassanak a termelőszövet kezeteknek a fontos ipari nö­vény betakarításához. — TÖBB MINT TIZENÖT­EZER HOLDON termesztenek kukoricát az idén Baranya ti­zenöt állami gazdaságában. A növényávolásí munkák során már négyszer megkapálták mind az ötezer holdat. A jelen légi terméskilátások szerint ?0 mázsás átlagtermést vár­nak katasztrálís holdanként. — UJ, MODERN GÉPEKET helyeznek üzembe rövidesen az OFFSET-nyomdában. Tel- '■“ritménye kétszerese a ha­zánkban jelenleg használatos gépeknek. Az új gépeken ti­zenkét színnyomású térképe­ket készítenek majd. — HATSZAZHARMINCOT ingyenes csecsemőkelengyét osztott ki négy hónap alatt a bécsi városi tanács szociális osztálya. — SZÜLŐI ANKÉTOK ren­dezését vette tervbe a sásdi járási tanács oktatási csoport­ja. A terv szerint az 1955— 56-os oktatási évben havonta mintegy 30 helyen tartanak majd szülői ankét ok at, ame­lyeken az iskola és a szülői ház közötti kapcsolatot beszé­lik meg. Hatan nyolc csille szénnel adtak többet Harsányan belezúg a pécs- bányai délutáni csendbe a gőz­duda, — két óra. A mélyben a fejtéseikben pedig alábbhagy c munka zaja, elhallgatnak afej- tőkalapácsok, az utolsó szén­darabok is legurulnak a csúsz­dán. Beck Antal frontmester, a Széchenyí-aknai VI-os szint 6- os telepi fejtésben megszólal: -- Le a lantot fiúk, befejez- > ük mára! Induljunk kifelé! A különböző vágatokból ösz- ■ ’eszűrődő fénycsíkok az akv ■ ’dián már hosszú sorban vib- -VnaX: mint az esti felvonuld k fáklyái. Fürdés után Beck Antal be- •étál az aknászirodába. Már az ajtóban fogadja az ismerős kérdés: — Na mennyi, Tóni? — Harmincöt. Hatan vannak a Beck-csa­patban, 4.5 csille a fejteljesít­ményük, tehát 27 csille a napi tervük, amelyet nyolccal túl­teljesítettek. Es elseje\ óta így dolgoznak. Különben nem len­ne 134 százalék az augusztusi eredményük. Emberei közül először Gu­lyás Sándort említi a front­mester. — Példás gyerek a Sanyi, olyan csillés, hogy nem kívá­nok jobbat. Nincs Is gondom a csillézéssel s így a fejtésben vdok segíteni. Nem mintha gyámkodásra szorulnának a vájárai. De azért ?5 éves tapasztalatát mindig szívesen átveszik. — Hárman közülük, a Bitt­ner Feri, Szólóid és Kovácsi Jóska vájáriskolába jártak, olyan bányászok, hogy én mon­dom, jó aknász lesz belőlük) Mert nem fanyalodnak a mun­ka gyakorlati részétől. Szerdán Gratz János kezdő fiatal vájárt segítette a csa­patvezető. És nem hiába. — Igyekvő, szorgalmas gye­rek. Azon vagyok, hogy jó vá­járt csináljak belőle... Szíve­sen tanítom őket, viszont szi­gorú is vagyok. Rend, fegye­lem nélkül nincs jó bánya­munka. ! Közben hívják már Beck elvtársat értekezletre, de ezt még elmondja: — Jó aknászaim is vannak, segítenek. Az alapvágatot is rendbehozták. Beck Antal csapata augusz­tus 20-ra la gondol Termi is alkarnak a tiszteletén. Úgy adnak még több és jobb sze­net terven felül, hogy a pala- százalékot 0.2%-kal csökkentUtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom