Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-17 / 193. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ mÁGPímETÁaJXfl&YEtŰUETEtC? A MAI SZAMBÁN: Az Albán Távirati Iroda közleménye az albán- görög kapcsolatokról. (2. o.) — Tóth József instruktor torve. (3. o.) — Horváth Antal le­velezőnk. (3. o.) — Bányászaink példát mutat­nak a papírgyűjtésben is. <3. o.) — Hírek. (8. o.) — A TTIT-n, az előadókon és a hallgatókon egyaránt múlik a szabadegyetem sikere. (4. o.) Szerettük volna megérteni. (4. «.) xn. Évfolyam. 193. szám ÁRA: 50 FILLER SZERDA, 1055. AUGUSZTUS 11.-4 A begyűjtés sikerével köszöntsük alkotmányunk ünnepét! Augusztus 20, alkotmányunk ünnepe tiszteletére megyeszer- te megmozdultak dolgozóink, hogy alkotmányban biztosított jogaikért, megszépült életükért kötelességeik lelkiismeretes teljesítésével fejezzék ki hálá­jukat. A megye dolgozó pa­rasztjai, termelőszövetkezetei az alkotmány ünnepének tisz­teletére igen sok községben vállalták beadási kötelezettsé­geik teljesítését, sőt a törvény­ben előírtakon felüli beadást ú> vállaltak. Ez a hazafias megmozdulás közvetlenül is kihat a dolgozók életszínvonalának emelkedé­sére, hiszen a vállalások telje­sítése azt jelenti, hogy több ke­nyér, hús és egyéb mezőgazda- sági termék jut a dolgozóknak, 6 nemcsak hosszabb idő múl­tán, hanem már az ünnep nap­jain is. A dolgozók érdekeinek világos felismerése tükröződik abban, hogy például a sellyei járás dolgozó parasztsága au­gusztus 20-ig 58 hízottsertés beadását válalta, s hogy ugyan ebben a járásban Keanse dol­gozó parasztjai egész évi élő­állat. ál)ati termék és gabona beadási tervüket akarják hiánytalanul teljesíteni az ün­nepnapig. Az alkotmány-napj megmoz­dulásban is kitűnik a termelő- szövetkezetek példamutatása, amire termelőszövetkezeteink növekvő gazdasági ereje és az egyéniekét meghaladó termés­átlagai nyújtanak lehetőséget. Egyedül a pécsváradi járásban három termelőszövetkezet — a,,vér7fndi UJ Alkotmány, az ^let és a kék esdi Alkotmány vállalta, hogy. au­gusztus húszig eleget tesz ezévi mindennemű beadási kötele- ze,^.e®.^ne'c- Somogyhárságyon a Vörös Sugár Tsz egyéb kö>°­lezettsegeinek teljesítésén felül ~ö .^rzodeses hízottsertés ha­landó előtti szállítását vállalta. A nagydobozai Vörös Sugár sz vezetősége és tagsága úsv határozott, hogy a tsz a közös terményből száz mázsával, a tagság a munkaegységre osztott gabonából 150 mázsával töb­bet ad el az államnak értéke- snesi szerződés alapján az elő­írtnak A mohácsi járásban 26 ter­melőszövetkezet indult páros- yeisenybe^ a begyűjtési tervek te jesítéséért. A versenyzők tele, 13 termelőszövetkezet maris teljes egészében teljesí­tette vállalását. A versenvvál- .nlás «lapján az erdősmároki oros Csillag, a som berek i Beke. a tottösi Szabadság és sok más termelőszövetkezet ez­évi egész gabonabeadási ter­vét teljesítette. Ezt a mozaalmat követték a mohácsi járás egyénileg gaz­dálkodó parasztjai is. 1855 dol­gozó paraszt vállalta augusz­tus 20. tiszteletére kötelezett­ségeinek rendezését és közülük 1052 már eddig teljesítette be­adást tervét. Azért, hogy vál­lalásuknak maradéktalanul , tehessenek, mozgalmat Indítottak a gabona megóvása, a csépié® meggyorsítása érde­kében minden perc kihasználá­sára. A mozgalom lényege, hogy minden kedvező percet felhasználnak az ázott gabona szárítására és a csépiésre. 14-én, vasárnap, amikor az eső­zésben hosszabb szünet állt be, 44 cséplőgép dolgozott a járás­ban. A cséplés után a gazdák minden lehetőséget kihasznál­va rendszeresen szárítják a ga­bonát és naponta visznek min­tát a begyüj tőhelyre, hogy amint lehet, amint a gabona nedvességtartalma a megen­gedett alá csökken, azonnal hozzáfoghassanak a beszállí­táshoz. Természetes azonban, hogy az alkotmány-napi begyűjtési verseny nagyszerű eredményei mellett vannak figyelmeztető jelek is. Dícséretreméltó pél­dául Boly község eredménye, amely a megyében elsőnek tel­jesítette túl az állammal kö­tött értékesítési szerződés alap­ján történő gabonaeladást, a kötelező gabonabeadás teljesí­tésében azonban ettől a szép eredménytől elmaradt, s a kö­telező beadási tervet 71 száza­lékra teljesítette. Sok más községhez viszonyítva ez a 71 százalékos eredmény is kima­gasló, mégis arra mutat, hogy a begyűjtési szervek Bolyban nagyobb gondot fordítottak a szabadfelvásárlásra, mint a kö­telező beadási tervek teljesíté­sére. Arra kell törekednünk a továbbiakban, hogy az értéke­sítési szerződés alapján tör­ténő eladással egyidejűleg a kötelező beadási terveket is teljesítsék. Az augusztus 20-i verseny­ben egyre több község szünteti meg lemaradását az élőállat és állati termék beadásában is. A szigetvári járásban például 80 hízottsertés beadásával tör­lesztik a dolgozó parasztok az állammal szembeni adósságu­kat, a sásdi járás 21 községe 85 hízottsertés és 15 mázsa tojás beadását vállalta, a mo­hácsi járás dolgozó parasztjai pedig arra tettek ígéretet, hogy augusztus 20-ig száz százalékig teljesítik tojás beadási tervü­ket és 65 hízottsertést adnak be határidő előtt. Meg kell azonban állapítanunk, hogy ezen a téren még mindig van lemaradás, ami ellen fokozott és eredményesebb agitációs munkával, a begyűjtési szer­vek munkájának megjavításá­val kell harcolnunk. Augusztus 20-ig már csak néhány nap van hátra. Igen nagy szükség van nemcsak a begyűjtési szervek jó munká­jára, hanem a meggyőző és felvilágosító munka tokozásá­ra, a dolgozó parasztok ver­senyzési kedvének felélénkíté­sére, a behordás és cséplés meggyorsítására is, hogy az ünnepig valamennyi vállalást teljesítsék is. Bízunk pártszer­vezeteinkben, a dolgozó pa­rasztok hazafiasságában és ön- tudatában, begyűjtési dolgo­zóink kötelességtudásában. ni? t e?.az a,aPja anngk, hogy a begyűjtési terveket teljesítve tovább javítsuk a dolgozók életszínvonalát. Geller lí. Miklós. a Megyei Begyűjtési Hi­vatal helyettes vezetője. Éjjeli cséplőcsapatot alakítottak az egyházaskozári DISZ-fiatalok A nyári kedvezőtlen időjá­rás késlelteti a cséplést és a begyűjtést. Mi, az egyházaskn- sári Dísz-szervezet tagjai el­határoztak. hogy a cséplés meggyorsítása érdekében éjjeli caépiőcsopatot alakítunk. A nappal dolgozó csapatot este lél kilenc órakor felváltjuk és Vátianyvltágtta* mezeit reggel fél hat óráig csépelünk. így al kotmányunk ünnepéig befejez­zük a községben a cséplést. Szeretnénk, ha az éjjeli csép lés az egész megyében elter­jedne. ezért versenyre hívjuk » DISZ-szervezeteket. Feltétel: melyik DlSZ-*zervezet csapata csépel több gabonát éjszakai esépJéooel. Ambrus Töretlen lendülettel éves terv túlteljesítéséért! kommunista ipari nagyaktíva értekezletet tartottak Pécsett Baranya Megyei Párt- Végrehajtó Bizottság kedden dél­előtt ipari nagyaktíva értekezletet tartott. Az értekezleten a megye ipari üzemeinek párt-, tömegszervezeti- és gazdasági ve­zetői vettek részt és értékelték a megye féléves tervének teé* jesítését■ A párt- végrehajtó bizottság beszámolóját Sziklai Jé» zsef elvtárs, a. pártbizottság harmaátUkára nuttuiiáUi eL Sziklai József elvtárs beszámolója A beszámoló elején a Nagy I politika káro6 következményeit Imre által képviselt jobboldali | elemezte, majd így folytatta: Megyénk ipara az első félévben hónapról-hónapra teljesítette tervét — A III. pártkongresszus határozatainak megfelelően to­vábbfejlesztjük iparunkat, el­sősorban a nehézipart. A Köz­ponti Vezetőség márciusi hatá­rozata az egész ország számá­ra meghatározta azokat a ten­nivalókat, amelyeket az 1955- ös évben a tervek teljesítése, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökken tése és az anyagtakarékosság területén el kell érnünk, hogy megteremtsük a dolgozó _ nép életszínvonala további emelé­sének alapfeltételeit és megfe­lelően felkészüljünk a máso­dik ötéves tervre. Féléves eredményeink azl bi­zonyítják, hogy ipari válla­lataink többségében megér­tették a Központi Vezetőség határozatait: megyénk ipara a szövetkezetek kivételével rendszeresen hónapról-hó­napra teljesítette tervét. Ez év első félévében az átla­gos napi termelés 13.1 százalék kai volt magasabb, mint az el­múlt év azonos időszakában. Az egy munkásra eső termelési értéket 6.8 százalékkal teljesí­tettük túl, amely az elmúlt év első félévéhez viszonyítva 4.1 százalékos emelkedést jelent. Vállalataink az elmúlt év azo­nos időszakához viszonyítva 65 millió forinttal termeltek töb­bet. Az idén először fordul! elő. hogy az exportra termelő minisztériumi ipari vállalatok első félévi szállítási tervüket 113 százalékra teljesítették. Különösképpen kitűnt a Pécsi Növényolajipari, a Baranya Megyei Tejipari Vállalat és a Szigetvári Konzervgyár. Bányáink havonta rendsze­resen teljesítették tervüket, s elnyerték a felszabadulási ser­leget, esélyesei a Miniszterta­nács és a SZOT vándorzaszla- jának. Különösen jól dolgozott a Komlói Szénbányászati Tröszt s ezen beiül az I-e* üzem Kovács József elv,árt ve zetésével. Minden hónapban lúútei'j««tették tervüket', mert Kovács elvtárs támaszkodik a pártszervezetre, rgen ,;ó a kapcsolata a dolgozóikkal. Kom lón javult a szén minősége is. A Pécsi Szénbányászati Tröszt több üzeme elnyerte az etuzem címet, csökkent az önköltség is, bár nem érték el az 19?3-a.s eredményeket. Az i.par javuló munkája eredményeként az első negyed érben 30 üzem, a második ne­gyedévben 20 üzem nyerte e' az élüzem címei es az r.zzi' járó jutatnia!. KözüKik rvverne, kedik az Aknáméiyitó Vállalat és vezetőjének. Habonyi elv­társnak jó munkája. A szén­bányászaiban ősökként az iga­zolatlan mulasztások száma, bár még mindig rendkívül sok a ..burn-lizó”. Komlón az első félévben 3.534. Pécsett pedig, 3.733 dolgozó mulasztott igazo­latlanul. ami közel ezer vagon termeléskiesést jelent. Féléves tervünk teljesítésé­nek eredményeihez nagymér tékbeu hozzájárult pártszer­vezeteink javuló munkája. Nőtt pártszervezeteink tekin­télye. irányító tevékenysége, zömüik helyesen oldja meg a termelés, pártéllenőrzését. Hoz zájárult a szakszervezet jobb verseny szervező munkája, a 'avuló verseny nyilvánosság, a dolgozók fokozódó verseny len­dülete, amelyben kiemelkedő fontossága van a pécsi és s komlói bányászok közötti ve­télkedésnek. A minőségi termelés és az önköltség csökkentese a lehetőségekhez mérten még mindig alacsony Mindezekké! korántsem le­hetünk megelégedve. Ha össze­hasonlítjuk a termeié*, a ter­melékenység és az önköitséfi mutatóinak alakulásét az 1953- as évivel, akkor a számok azt bizonyítják, hogy még ko­moly erőfeszítéseket kell ten­nünk. A Kokszművek termelé­si önköltsége például emelke­dett, a kőszén koksznál köze! két százalékkal. A Pécsi Szén­bányászati Tröszt összehason­lítható termelési önköltsége 1953-hoz viszonyítva 1.4 száza­lékkal nőtt. Komlón sem ala­kult megfelelően at önköltség s csak az utóbbi időben ész­lelhető lassú fejlődés. A kom­lói elvtársak nem hajtják vég­re következetesen a megyei párt- végrehajtó bizottság ide­vonatkozó határozatát. Egyes műszaki vezetők nem értették meg, hogy az ön­költség csökkentése nem­eik a párt. a szakszervezel és a főkönyvelő kötelessége, hanem cJsóeertakn műszaki Még ma sem von iák falelőáség- T a felelős beosztásban lévő­ket, mert, nem fordítottak kel­lő gondot az önköltségre. Több vállalatnál nincs összhang­ban a termelékenység és a bér­alap. A minisztériumi ipáiban például az egy munkásra eső termelékenység 105.4 százalék, a béralapot azonban 13 száza­lékkal lépték túl. Néhány vállalat nem teljesí­tette termelési tervét. A hidasi lignitbánya féléves termelési tervét csak 91.6 százalékra te! iesítette, a bánva állapota tend kívül rossz. Elmaradt a Pécsi Cementdrütpari Vállalat, a Hindi Kenderfonó. júliusban a Déld unáp túli Áramszolgáltató Vállalat, a Szigetvári Cipőgyár. Exportra termeié üzemeink közül a Pécsi Borgyár es Szigetvári Oimőgyár értékben ugyan teljesítette exportter­vét, de mennyiségben nem. Ugyanígy tervszerűtlen voit a Pécsi Porcelángyár munkája is. Sok tennivaló van a minő­ség tarén i*. A Mohácsi Se­lyemgyár az elmúlt évben ter­meit két Gtkkmhak. — a cérna» púp!innak és a szatén ujjatoé- .ésíjek — a minősége lényege­sen romlott és ebből az első félévben 152 ezer forint vesz­tesége származott az üzemnek A Szigetvári Cipőgyárban az o. sórend ü gyártmányok aránya a tervezett 96 százalékkal szem oen csak 93.1 százalékot árt 1, ami a második negyedévben több, minit 20 ezer formt vesz­teséget okozott., Az összehasonlítható termé­kek önköltségét vizsgálva megállapíthatjuk. hogy a mi­nőségi termelés és az önkölt­ség csökkentése a lelietösé- gekhez mérten alacsony, mert vagy nem éri el az 1953-as tényszámokat. vagy ahhoz, viszonyítva alig vál­tozott. pedig ennek remlki vüli jelentősége van. A Baranya Megyei Építőipar. Vállalatnál egy százalékos ön­költségcsökkentés havi 120 ezer forintot, a bőrgyárnál 183.500 forintot, a Pécsi Szénbányá­szati Trösztnél .közel 170 ezer forintot jelent, vagyis csak e hárem vállalatnál egy év alatt ?gy százalékos önköltségcsök­kentéssel 5—6 millió forintot takaríthatnánk meg. Sziklai elvtárs ezután arról Imáéit, hogy rendkívül rossz üzemeinkben a gépek ki has/ nalasa. A meszest építkezésen dolgozó t cs-onyd ami , j dóit ih a szná ara 27.6 százalékos, teljes;tmenyki- I>a.sanáfása pedig 11.2 százalé­kos volt a második negyedév­ben. Bányáinkban nem haszna iák ki a rakodógépeket és ez egyik féKje a löt) méteres mez. talcm továbbterjedésének. Uzc mein&ben nem fordítanak elé? gondot a tervek lebontására, a programozott munkára, főként ‘■“•miatt gyakori üzemeinkben t- hóvégi hajrá, a szombati nagy terineiő nap A komlói szen- trösztné! mar szinte szentesí­tették a szombati nagytermelő napot. A rohammunka helyeit a pártbizottságnak és a tröszt­nek inkább ?z egyenletes ter­melés erdekéb?.n kell m nden “rőt megmozgatni. Az ilyen ro­hammunka következmén ve s ‘■elejt, a növekvő túlóra, az in­dokolatlan pó'.idöutaivanvozas I zemeink vezetői gyakran ff ha oyagol jak és pári.szer- vewtcink sem ellenőrzik kel. lóképpen a műszaki szerve­zési intézkedések végrehajtó sát ’. mondotta a továbbiakban Szrfoai elvtái-s — amelyekkel biztosítani lehel a vállalatok twvépeh telt'esiteaet. lebecsülik a dolgozók javaslatait, az újí­tásokat. Ez év első felében be­adott újítások száma 2.131. szentben az elmúlt év hasonló időszakának 3.520 darabjához viszonyítva. Mindebből csak 57.1 százalékát vezetlek be. Kii iönösen rossz a helvzet a két szénbányászáéi trösz'né!. a bór gyáibaji és g porcelángyárban. A számok azt bizonyítják, hogy sok helyen lebecsülik a dolgo­zók kezdemenyezeseit, az újító és ésszerűsítő mozgalmat. Ezen “ ^riyzrten gyökeresen és .oftr«. gosen változtatni kell! Sok esetben nem megfelelően értékelik az újításokat. Az Új­hegyi Brikeítgyai-ban 25 ezer torinto! fizettek ki a vezetők­nek egy újításért, viszont a dolgozók javaslatait visszadob­tak, huzzák-halasztják anfcak értékeléséi. A Pécsi Széntrösxt* nel 40 újítás bevezetése húzó-* di'k. Sziklai eitnárs ejmondotta, hogy ^ nem tártjai be a beruhá­zások és az építkezések ha-* taridejét: megyénk féléve* beruházási tervét 45.8 száza­lékra teljesítette. Különösen a Pécsi Szértbánvá* szati Tröszt maradi el. A pécsi szén-tröszt az évi gépberuházá­si összeg mindössze 12.5 száza- ekét köitö U-e el. n-a^y a lean a- .adás a Hidasi Brikettgvár újonnan induló munkéinaf is Kévés gondot fordítanak a kommunális. munka védelmi, üzémegeszsegügyj beruházá- sóikra is. Fokozza a hibát, hogy az, hzembehelyezeít ipari br- ’ üházásoik hatékonysága sem műiden esethan megfelelő. A Pécsi Porcéi ángy árba n példám ez éy június 11-én kezdték meg a két millió forintos beruhá­zással létesített káiyhacsempe- gyár probsüzemeltetesét, a gáz generator műszaki hibája miatt, azonban hal héttel ké­sőbb sem termett. Ez idő alatt 1150 darab kályhához elegen­dő csempét gvárthatott volna az uj üzemrész. Még mino.R nem készült el a négy millió forint értékű beruházással lé- tesített komlói sportpálya és a Berek utcában épülő mantöál- lomás. Az építőipari vállalatokról szólva a beszámoló hangsú­lyozta. hogy nem teljesítet­ték termelési tervüket. Mind a komlói, rmr.d Q Rara- nya Megyei Épi»ó;pan Válla- latn.á‘1 a tervezettnél alacso­nyabb \'oh a munka termeié- kenvsvge. A rossz, rmimkaszer-- vezéstoől következően hónapról nőnapra hu/odiiítk az ópítkezé sek időtanamai. a komlói ke­nyérgyár bővítés" például Sík) napot vett igénybe Az iparban megievo hiányos Ságok okait ei,sősoi>tviii gazda- káéi es músauki vezetőink ma- radisigaban, pártszei-vezeteínk és szak.szerve'zeterrk. munkája nak gyengeségeben kel! keree- ni. PárCbizoMangwiimc és peu-t- szervezetejnk keveset törőd­nek a rmusaeki fejlesztéséé!. » iobb rnunkarzei-vezés kitádd- Jásával. A műszaki alydárssak keveset foglalkoznak poViíikwi kérdésekkel. Az agitációs és » pmpagandee.vLhnk*. velmmint a termelés pús-teílenóraése nem irányul az élenjáró t*c4vnd:a és techneJógiia beweaetésér*. Partwerveneteirifc nem magva ráznák meg érthetően a doö- goedíawk új «echmtoa jeferw tőségét, nem hatja át jiMnn 'eceteinket m. újért wak> ms vériéivé* harc. (Jj technikái, korsíterubb ayárlAtl rljárásokat kell raeghono«ítani! — M i.nd*oninymnk dótt isme retes » Központi Vezetőség és' a Mmászteídanács levele. — iTtonootta eastrten Szákiét o-Jw- , társ. — amelyet az ipar vn rnemiyi dedgoröjaboz irt. A Ve- vélból vilégoaan kitűmák, bear (FoM/faéés * 2, okWoaf Ambrus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom