Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-06 / 184. szám

1365 AUGUSZTUS 6 N ä p r: ö a 4 99Reméljük, miénk less a Miniszter- tanács és a SZOT vándor zászlaja66 A komlói bányászok szinte kivétel nélkül teljes bizonyossággal állítják, hogy övék lesz a Minisztertanács és a SZOT vándorzász­laja. Fzt a véleményt képviseli műszaki vezető, frontmester és csillés. Még a hivatalos értékelés nem történt meg, ezért felkerestük Ga- ramvölgyl János elvtársat, a szénbányászati tröszt termelési osztályá­nak vezetőjét, hogy megérdeklődjük: mit tud a zászló sorsáról. A jpiső féléves eredmé- nyeink alapján szá­mítunk a nagy kitüntetésre, a vándorzászlóra, 102 száza­lékra teljesítettük a tervün­ket és nemcsak globálisan, hanem részleteiben is. Már az önköltségcsökkentés te­rén is előbbre jutottunk. 1.52 forinttal olcsóbban ter­meltünk egy tonna szenet, mint korábban. Ezek alap­ján számítunk a kitüntetés­re. Az utóbbi napokban — sajnos — törés következett a munkánkban. Anna-aknán egyelőre elfogyott a szén, új telepeket kell feltárni és ez naponta 20—25 vagon ki­esést jelent. A veszteségbe azonban nem nyugszunk be­le. Még lelkesebb versenyre szólítottuk a Béta-aknai és a Kossuth bányai bányászo­kat. Ez azonban nem jelent tel­jes megoldást. Fontos mű­szaki intézkedéseket is te­szünk azért, hogy a hiányzó szenet pótolhassuk. Már ré­gebb óta kísérletezünk új fejtési módok kialakításával, s ma már elmondhatom, hogy ezek a kísérletek örvendetes eredményekkel jártak. A tűz­veszély elhárítására, az egyen letes termelés érdekében vé­geztük a kísérleteket. Mind- ezideig a szintes, szeletes fej­tési művelést allcalmaztuk. Ennek a hátránya az, hogy a fejtés fötéje meglazul, be­gyullad és ilyen fejtési mű­velés mellett gyakori az om­lás is. Az iszap nem tölti ki eléggé a kifejtett részt s a bajoknak egész sora követ­kezik ebből. Kísérleteink arra irányul­tak, hogy ezután dőlésmenti csapásirányú fejtéseket tud­junk üzemeltetni. Az ilyen fejtésekben a legminimáli­sabbra tudjuk csökkenteni a tűzveszélyt, az omlást. A ki­fejtett részeket jól tudjuk iszapolni. Gyakori még a gépállás és az ebből adódó üzemzavar Komlón. A tervszerű meg­előző karbantartás már rég­óta kiépült ugyan, de elha­nyagoltuk az ellenőrzést. — Most ezt a hiányt is pótoljak és az elkészült munkákat át­vételnél jobban ellenőrizzük, és felülvizsgáljuk. Szinte szállóigévé vált, hogy a mi bányánkban óriá­si mennyiségű fa fókszik el az alapvágatokon. Ennek Is végetvetünk. Külön brigádo­kat alakítottunk, amelyek az elfekvő bányafát megmentik, alkalmas méretűre felfűré­szelik és külön erre a célra épített fatárolóhelyeken he­lyezik el. A múlt hónapban már mintegy 100 köbméter fát tudtunk megmenteni, ami 25 ezer forintos megtakarítást tett lehetővé. Bányánk állandóan fejlő­dik és a követelmények is egyre nagyobbak lesznek. Ez azt jelenti, hogy emelni kell a műszaki vezetés színvona­lát is. Idáig is több külföldi szakkönyvet — orosz, német, angol, francia — fordítottunk le és ezeket a fordításokat el­juttattuk a műszaki vezetők­höz, a tröszt osztályvezetői­hez. Ezt a murikat még to­vább szélesítjük. Létrehozunk egy műszaki klubot is. mely nemcsak arra lesz alkalmas, hogy megvitassuk a legfőbb szakmai vonatlcozású kérdé­seket, de hozzájárul ahhoz is. hogy javuljon a műszaki ve­zetők egymáshoz való kap­csolata, kölcsönösen többet tanulunk egymástól. Remélem — bár még nem tudom az értékelő bizottság határozatát, hogy a Miniszter tanács és a SZOT vándor­zászlaja hozzánk kerül. Mi ezt komlói bányászok, nem­csak úgy fogadjuk, mint el­ső félévi munkánk jogos ju­talmát, hanem mint bizta­tást a következő idők felada­tainak végrehajtására. Rosszul értelmezett szívesség A pécsi városi bíróság csü­törtökön este fél 8 órákor hirdetett ítéletet Kucsera Ist­ván, a Pécsi Papír- és Iroda- szerértétkesítő Vállalat volt áruinstruktora, Adamov László, a Baranya Megyei Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője, Simonyi Vik­tor volt droguista és Bittner Károly, a Taxi Vállalat volt gépkocsivezetője áruüzérke- dési bűnügyében. Kucsera István Baranya megye területén üzleti láto­gatásokat végzett és ennek következtében szélesilcörű is­meretségre tett szert. Mellék- kereset elérése céljából is­merőseitől ' motorkerékpáral­katrészeket, varrótűket szer­zett be és azokat vidéken ér­tékesítette. A bíróság ezért üzérkedésért 1 és fél évi bör­tönre, valamint 500 forint erejéig terjedő vagyonelkob­zásra ítélte. Adamov László, baráti kap­csolatban állott Kucserával. Kérésére Budapestről külön­féle műszakj cikkeket, ke- rékpáralkatrészeket, evöeszkö zöket szerzett be értékesítés céljából. A bíróság 10 hóna­pi börtönbüntetésre és 1 000 forint pénzbírságra ítélte. Simonyi Viktor 224 csomag szalicilt és 840 gyermekdud- lit adott át értékesítésre Ku- cserának. A bíróság ezért 6 hónapi börtönre ítélte. Bittner Károly a sógornő­jétől 3 000 forint értékű házi­ipari kötöttárut vett át. Ami­kor Kucserával vidékre ment — az árut gépkocsimba tette és értékesítette. A bíróság ezért 5 hónapi börtönbünte­tésre ítélte. A nagy elhatározás előtt Három hete forr, zsibong Boda. A község dolgozó paraszt­jai azóta latolgatják, hogy úgy vessenek-e mint tavaly, vagy egy tagiban — közösen? Valamennyien már betéve tudják a termelőszövetkezet alapszabályát, látják a szövet­kezeti gazdálkodás előnyeit, csak még azt nem határozták el: ki legyen az első, ki írja alá először a belépési nyilat­kozatot. Bodán feltétlenül figyelembe kell venni két szempontot ah­hoz, hogy tisztán láthassuk a leendő termelőszövetkezeti ta­gok helyzetét. A községben március 14-én — közvetlenül a K. V. emlékezetes határo­zata után tizennégy taggal megalakult az Április 4. Ter­melőszövetkezet. — Mit akarnak ezek a kó- disok? Amíg egyedül gazdál­kodtak, akkor sem mentek semmire, hát még most?... — röhögtek a kulákdk és ekkor még sok középparasztaak is mosolyt csalt arcára a hír. Teltek-multak a napok. Az Április 4. Termelőszövetkezet­ben jó termés mutatkozott: a földjeiket jól megművelték és Csapó János 12 holdas gazda — ö a termelőszövetkezet el­nöke — két lova mellé még négy lovat kötöttek az istálló­ba. Kezdéskor egy tehenük sem volt, most már hét marha és egy borjú áll az istállóban. — A napokban tíz tehenet és tíz anyakocát kapunk a Pé­csi Állami Gazdaságtól, — újságolja Csapó elvtárs. — Mi válogathatjuk ki. Olyan tehe­neket, meg anyakocákat ho­zunk, hogy azt mindenki meg­nézheti. Fél év alatt ennyi minden! Ez valahogy nem ízlett a kulá- koknak, hát még ha azt is hozzávesszük: a márciusban megalakult termelőszövetkezet ben nyolc, nyolc és fél kiló búzát osztanak majd munka­egységenként, és hogy azóta huszonhét tagra szaporodott a termelőszövetkezet létszáma.... A huláhok hatvanöt új módszerhez folyamodtak. Vógh Józsefné holdas kulákasz­szony szétkürtölte a hírt a faluban: „Beléptem a terme­lőszövetkezetbe!” Később Pan­ka Gábor kulák is megállítot­ta a község tanácselnökét, hogy „Én ás belépnék a ter­melőszövetkezetbe...!” Most már nyilvánvaló volt, hogy szervezett kulákagitációról van szó. Be akartak furakod- ni a termelőszövetkezetbe, hogy azután mint brigád- vagy csapatvezetők megindíthassák a bomlasztást. Hogy ez nem sikerült, a kommunistáik éber­ségének köszönhető, akik kí­méletlenül lerántották róluk a leplet. Hangoshíradón emlé­keztették a dolgozó paraszto­kat arra, hogy Panka József kulák egyik kuLáktivomya al­kalmával szétverte Csapó Já­nos permetes kádját csak az­ért, hogy kárt tehessen a kö- zépparaszbnak. Beszéltek ar­ról az embertelen bánásmód­ról,, amelyben cselédeit: Sa­mu Lajost, Márton Ferencet és a többieket részesítette. Fény derült Panka minden mesterkedésére: rendszeresen fosztogatta a dolgozó parasz­tok borospincéjét, lopott a me­zőn, a felszabadulás után pe­dig két fegyvert is találtak nála. Amikor pedig megkér­dezték tőle: mire akarta fel­használni, a válasz ez volt: „Hogy kiirtsak vele egypár kommunistát!” Már-már sikerült szétverni a kulákhíreszteléseket, ami­kor újabb módszerhez folya­modott a kulákság. Major Jó­zsefet, az Április 4. Termelő- szövetkezet tagját — aki arról híres a faluban, hogy a legtöb­bet tud inni — elcsalták a termelőszövetkezethői és ettől kezdve napszámosuk és szócsö­vük lett. Ilyen szervezett, szívós ku- lákagitációval szemben bizony nem könnyű meggyőzni a dol­gozó parasztokat az új út he­lyességéről, átformálni az év­százados gondolkodásmódot: az „enyémet” a miénkre. A termelőszövetkezet kommunis­tái, a községi tanács dolgozói azonban ma már odáig jutot­tak. hogy nemcsak ők, hanem olyan tekintélyes középparasz­tok is, mint Póka Gyula húsz Elhatározó a sásdi Különös, hogy Sásdon, a já­rás székhelyén mindezideig nem alakult termelőszövetke­ret, pedig minden adottság meg lenne hozzá. Különös, de nem véletlen, mert ide össze­verődött a környék minden volt csendőre, jegyzője, kulálk- ja — akinek egy-egy gúnyoros pillantása is elég volt eddig, hogy visszatartsa a dolgozó pa­rasztokat. Ez azonban már a múlté: a sásdi gazdák az elhatározó lé­pés előtt állnak. Walcz Már­ton, Szabó István II., Horváth Vendel, Nagy József és Nagy Adám, akik eddig is a járda­építéstől kezdve, mindennek kezdeményezői voltak, — erő­sen foglalkoznak a termelő­szövetkezet-alakítás gondolatá­val. Akár a kocsmában, akár a földeken, jóból vagy rosszból — de mindenki a szövetkezést latolgatja és rajtuk kívül Co- thár Ferenc, Korbacz Mihály, h Pécs szépítése érdekében Egy tanulmányi kirándulás alkalmával Pécsett járó cso­port tanárvezetője levelet kül­dött szerkesztőségünkbe, amely ben arra hívta fel a figyelmet, hogy a Molotov utca 25. sz. épület előtt az évek óta romba rlőlt kerítést Pécs szebbététc- le érdekében rendbe kellene '"a* Pécsi Ingatlankezelő Vál­lat a kerítés helyreállítása 'retekében megrendelést kül­lőit a Tervező Irodának. A kivitelezést a jövő év első fe- ében valamelyik pécsi válla- atnal rendelik me«. lépés előtt gazdák Korbacz István, ifj. Csizmadia Pál, Szabó István I., Gróf Já­nos is belátják lassacskán, hogy nincs mire várni — « fejlődés újat követel. Most mar kinevetnénk azokat, akik sar­lóval aratnának kasza helyett. — holott akkor azokat akar­ták agyonütni, akik a kaszát kitalálták, a nyomtatásról a cséplésre való áttérés ugyan­ilyen ellenkezést váltott ki, — mégis győzött, mert jobb volt a réginél. A sásdi gazdák is kezdik belátni: csak saját ma­guknak ártanak a 'késedelmes­kedéssel. SZITA ISTVÁN v. b.-elnök. Zsibriken 10 tagja és 43 ho!d;a van az előkészítő bizottságnak Péntekre virradóra a pécsváradi járásbeli Zsibrik község kultúrtermében, \V agner Henrik községi párttit­kár, feleségével és édesanyjával, Schaffer Sebestyén, fe­leségével és fiával, Schmi dt János a feleségével, vala­mint Gebherdt János és Kis László kimondták az elő­készítő bizottság megalakít lását. Vasárnap termelőszövet­kezeti alakuló gyűlést hív nak össze a zsibrikiek. Állítsák vissza a Zetkin Klára utcai megállót! A dolgozók és legfőképpen a betegek érdekében helyes len­ne, ha visszaáll litanáik a Zet­kin Klára utcai villamos meg­Szines dia-filmet készítettünk a rózsafai termelőszövetkezetről Háttá János jsz-clnök (A Dunántúli Napló fény­képpályázatára érkezett kép) Körüljárva a határt, ma­gunk is meglepődnünk a sok, szép ereoményen. Kukoricá­juk kétméteres. Meglátszik rajta a gondos munka. A cu­kor- cs takarmányrépájuk is szép. Olyan nagy földterület ez. hogy alig látni a széleit, sehol egy hiányos folt, beérett ter­mésnek is megfelelne egy-egy répafej. A tsz-n^ik 52 tagja van és 120 holdon gazdálkodnak. Ta­valy már igen szép jövedel­mük volt, de az idei ezit ig fe­lülmúlja. Mit vásároltak pél­dául a tavalyi jövedelemből? Néhányan házat építettek, van. akinek 0 tsz épített házat. Halta elvtárs bundabéléses bőrkabátot vásárolt magának és feleségének, motcpkeirék- párt, fürdőkádat... Papp Jánosné kulit úrház igazgató. állót. Ugyanis a betegek, akik tömegesen hagyják el a 4. körzeti orvosi rendelőt, kény­telenek a Színház-térig gya­logolni vagy pedig nekünk kell elszállítanunk őket men­tővel, ami igen költséges. Javaslom — létesítsenek az amíített helyen ismét megállót, így sokkal többen vennék igénybe a villamost. dr. Gyopár Jenő VII. sz. körzet kezelő orvosa. A vasutas nap tiszteletére Mohács állomás dolgozóinak a vasutas nap tiszteletére tett vállalásai között szerepelt a darabáruk gyors továbbítása. E vállalásuk teljesítését bizo­nyítja a Tatabányai Zöldség és Gyümölcs "Vállalat 1. sz. kirendeltségének levele is, amelyben a következőket ír­ták: „Köszönetiinket fejezzük ki. hogy időben szállították a zöldárukat. Külön köszönetét mondunk a MÁV mohácsi fő­nökségének a meggy-kampány nyal kapcsolatos rugalmasság­ért, mellyel hozzásegítette ki- rendeltségünket, annak zavar­talan lebonyolításához". Hozzá kell még fűzni, hogy a mohácsi állomás dolgozói, a vállalt 108 százalék helyett 121 százalékra teljesítették ko­csi kihasználási tervüket, a ko­csikirakásnál 110 százalékot értek el az ígért 106 helyett, a kocsitartózkodási időt 104 he­lyett 107 százalékra teljesítet­ték. VÁRNÁI laszio tudósító. Visszaélt hivatali beosztásával — leváltották Nemrég bíráló cikk jelent meg a Dunántúli Napló­ban Pénzes Gézá­ról. az Állami Gaz daságok Építőipari Vállalata pécsi épí tésvezet őségének volt főmérnökéről, mert visszaélt hi­vatali beosztásával és azt saját anya. gi előnyeinek nö. velősére használt., fel. Az Állami Gaz­daságok Építőipa­ri Vállalata vizs­gálatot indított az ügyben és megál­lapították, hogy a cikkben szereplő tények megfelel­nek a valóságnak. A vizsgádat alap. ján Pénzes Géza ellen fegyelmi el.iá rást indítottak és július 26-án a fe­gyelmi határoza­tot is meghozták ügyében. A hatá­rozat szerint Pén. zcs Gézát, az elkö_ vetett hibákért és visszaélésekért, — melyekből eddig megállapíthatóan több, mint 21 ezer forint kár keletke­zett, — leváltották főépítésvezetöl be­osztásából, alacso­nyabb munkakör­be helyezték és kő teleztek a népgaz­daságnak okozott kár megtérítésére. holdas — a tsz mellett állnak ki. — A termei: őszöveHkezetber jobb tírfgunk lesz — mondta Póka Gyula a szerda esti ősz- szejövetelükön. — Ha most el­mulasztjuk, akikor csak jövő­re alakíüh.atju(k meg a termelő­szövetkezetet. A határozat tő­lünk függ! Érdemes ezen gon. dollkodni ... És a dolgozó parasztok gon­dolkodtak. Ha már a húszhol­das Páka Gyuila ás termel öszö vetkezeti tag akar leírni, akkor nekik is ott a heüyülk. Azóla mindenütt csak a termelőszövetke­zetről hallani... A község dolgozó parasztjai­nak a hangulatára jellemző a következő kis epizód, amely Vátyi József tízholdas dolgo­zó paraszt és Romvári Ferenc a járási tanács mezőgazdasági osztályvezető helyettese között játszódott le. Romvári elvtárs az utcán találkozott Vátyi Jó­zseffel és megkérdezte tőié: — Mi .van, Vátyi elvtárs?! — Herke Béla már intézi az ügyünket. így tudódott kh hogy a dol­gozó parasztok már nemcsak gondolkodnak., hanem elnököt is szemeltek ki maguknak Hen­ke Béla tizenhét hol!das gazda személyében. — Én belépek a termelőszö­vetkezetbe — kezdi beszélgeté­sét Vátyi József, — mert ott jobban élhetek, könnyebb lesz a munkám. Szeretem a mun­kát, dolgozok, ha kell, napkel­tétől napnyugtáig, csak ered­ményét lássam. Vátyiéknak már terveik is vannak. — Olyan áílattenyészetünk lesz. hogy mindenki a csodá já ra járhat. — Úgy beszéltünk, hogy én lennék az éllattenyész tő... — aztán bevezet a szo­bába. ahol megmutogatja a fényképeket és büszkén újsá­golja, hegy Rákosi elvtárssal és Erdei miniszter elvtárssal is kezet legott, amikor fent járt a kiállításon. Ugyanis 1946-ban két mangalica kanjával orszá­gos második lett, 1918-ban két szimmentáli bakájával az or­szágos harmadik, 1950-ben szín tén Jcét szi mm önteti bikával országos második és 1954-ben az országos harmadik helyet vívta ki magának két szimmen táli bikájával. Ha ilyen ered­ményt tudott elérni a kis tíz­holdas gazdaságban, akkor mi­lyen eredményt mutathat fel egy nagy gazdaságban, a ter­me lószövetkezetbem ? Mosi már csak az a kér­dés, ki töri meg elő­ször a jeget, ki írja alá elsőnek a belépési nyilat­kozatot?! Az idő sürget, hamarosan beköszönt az ősz. Most kell dönteni Bodán és mindenütt a dolgozó parasztoknak: a régi úton járnak tovább, vagy az új utat, a termelőszövetkeze­tet választják-e? A bodaiak már meghányták vetették a kérdést. Ma dől el: melyig utat választják. Raj­tuk áll. Ismerik a régi és az új közötti különbséget é$ ennek tudatában arra az útra lépnek, amely nekik is. a hazának is szebb és boldogabb jövőt je­lent. Sz. J. A villányi járás vezel a gabona begyűjtésében A Megyei Begyűjtési Hivatal jelentése szerint a gabonabc- gyüjtési tervek teljesítésében búzamázsára átszámolva a já. rások a következő százalékok­ban teljesítették tervüket. 1. Villányi járás 26.1 2. Mohácsi járás 20.4 3. Pécsváradi járás 11.5 4. Siklósi járás 11.3 5. Sásdi járás . 10.2 6. Sellyéi járás 8.1 7. Szigetvári járás 7.2 8. Pécsi járás 49 Pécs város 12.3 Mohács város 7.4 — AZ ELSŐ KERÜLETI TANÁCS betonjárdák létesíté­sére 80 ezer forint értékben ke retszerződést kötött az Útfenn­tartó Vállalattal. Augusztus második felében Vasason és a Tolbuchin úton létesítenek be­tonjárdát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom