Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-26 / 174. szám

DUNÁNTÚLI mÁcpmiaÁami ECTKjöLJinzx! A MAI SZAMBÁN: N. A. Bullánytn elvtárs nyilatkozata a genfi kormányfői értekezlet záróülésén. (2. o.) — Hruscsov: A Szovjetunió minden erejével tá­mogatja a német nép igazságos küzdelmét.“ (2. o.) — A világsajtó a genfi értekezlet eredmé­nyéiről. ( 2. o.) — Súlyos hibák a politikai gaz­daságtan szakosított tanfolyamok szervezésé­ben. (3. o.) — Életmentő anyatej. (3. o.) MDP BARANYA MEGYEI BI ZOTT/A'CA'N A k LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR KEDD, 1955 JÜLIUS 26 < yr' A Uj fejezet a nemzetközi kapcsolatokban Az emberiség fellélekzett, több reménységgel és bizako­dással tekint jövője elé: Géni­ben eredménnyel járt a négy nagyhatalom kormányfőinek egyhetes értekezlete. Az emberek milliói remény­kedtek, hittek és hisznek ab­ban, hogy a nemzetközi ellen­tétek gordiusi csomóját nem karddal kell kettészelni, ha­nem türelmesen ki lehet azt bogozni. A genfi értekezlet annak bi­zonyítéka, hogy kellő jóindu­lattal, eredményesen lehet hozzálátni e tíz év alatt össze­gabalyodott csomó kibogozá­sához. S erre a jóindulatra most, az értekezlet után is igen nagy szükség van. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy a kormányfők az értekez let záróülésón erre is igen ^íagy súlyt helyeztek. Bulga- Tiyin elvtárs szavaival élve: „Amennyiben valamennyien ez együttműködésnek ugyan­ezt a szellemét tanúsítjuk, amely itt Genfben megnyil­vánult, akkor ez biztos záloga lesz annak, hogy elérjük a bé­ke fenntartásának nemes cél­ját és a népek nyugodtak lesznek holnapjuk felől..S a nyugati kormányfők közül talán a legtalálóbban Faure francia miniszterelnök fejezte ki ugyanezt a gondolatot, ki­emelve, hogy a kormányfők ezután sejn válnak el egymás­tól. — „Ezt úgy értem, — mon­dotta, — hogyha nem is le­szünk együtt fizikai értelem­ben mi négyen, ugyanabban a teremben, erkölcsileg egynek kell maradnunk ugyanabban ez akaratban ..." A genfi értekezlet értékelé- eénél ezt a gondolatot feltét­lenül ki kell emelnünk, hiszen » genfi határozatok — hatá­rozatok, amelyeket ezután nem kevesebb jóindulattal és közös akarattal kell valóraváltani. Kétségtelenül biztató jelnek kell tekinteni azt, hogy Genf­ben, az egész értekezlet fo­lyamán érvényesült az együtt­működés szelleme, ezért lehe­tett jelentős lépésekkel meg­közelíteni olyan kérdések meg Oldását, amelyek eddig meg- oldhatatlanoknak látszottak. Az már a négy nagy talál­kozója előtt nyilvánvaló volt, hogy a nemzetközi élet min­den kérdését nem lehet öt­hat nap alatt véglegesen meg­oldani s az emberiség nem is ezt várta az értekezlettől, ha­nem — amint Bulganyin elv­társ, az értekezlet záróülésén kiemelte, — „azt, hogy hozzá­járuljon az államok közötti feszültség enyhüléséhez, vala­mint a közöttük feltétlenül szükséges bizalom helyreállí­tásához.“ Genf azonban ennél jóval többet adott az embe­riségnek; többet, mint ameny- nyire előzetes politikai kombi­nációk alapján számítani le­hetett. Hiszen azok az irány­elvek, amelyekre vonatkozólag Megegyezés történt, éppen a leglényegesebb kérdésekben — az európai biztonság, a né- met egység, a leszerelés, a Kelet és a Nyugat közötti kap­csolatok — a négy nagyhata­lom kormányfői közötti meg- WlíNáson alapuló közös uta- •ítások, amelyeket közösen ad- tek külügyminisztereiknek, — kitűzve egyúttal a külügymi­niszterek további tárgyalásai- 8ak időpontját is. A közös utasításoktól a kö- *ÖS, teljes megoldásig még hosszú az út, a genfi találkozó »zonban megmutatta, bogy van ilyen út, s hogy ez az út reális, járható. Nem alaptala­nul hangzott el Géniről az a Vélemény, hogy a genfi érte­kezlet eredménye „világtörté­nelmi jelentőségű eredmény a békéért, az országok együtt­működéséért és a bizalom meg teremtéséért küzdő erők tíz esztendő óta aratott legna­gyobb győzelme." Már a külügyminiszterek­nek adott irányelvek első pontjának megnevezése — „európai biztonság és Német­ország" — is azt a kompro­misszumot jelenti, amely e kérdések megvitatásában ér­vényesült. A német kérdés vagy az európai biztonság kér­dése nincs még ezzel megold­va, de megnyílt az út meg­oldásuk felé. S minthogy az ellentétes vélemények e kér­désben a megoldás sorrendjé­ről folyt vitában csúcsosodtak ki, az emberiség bízhat abban, hogy e kérdés megoldása, ha hosszú tárgyalások útján ds, de tető alá kerül. Ez a kér­dés volt egyébként az érte­kezlet legfontosabb problémá­ja s arra, hogy e kényes kér­désben kompromisszumos meg állapodá&ra fog sor kerülni, a legvérmesebb megfigyelők sem számítottak. De az élet megmutatta, hogy megvan er­re a lehtőség és — amint a Pravda vezércikke írta: „Az eszmecsere megmutatta, hogy az értekezlet minden résztve­vője megegyezésen alapuló megoldásra törekszik ebben a fontos kérdésben. Remélhető hogy a kérdés további meg­vitatása folyamán még jelen­tősebb sikerek jönnek létre”. Az értekezleten nagy figyel­met szenteltek a leszerelés kérdésének is. Az ezzel kap­csolatos vita megmutatta, hogy az értekezlet valamennyi résztvevője amellett foglalt állást, hogy megegyezésen alapuló megoldást kell keres­ni, míg a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokról hozott irányelvek általában minden oldalról a gazdasági és kultu­rális kapcsolatok elmélyítéséi foglalták össze. Feltétlenül ki kell emelnünk a Szovjetunió diplomáciáié­nak pozitív szerepét és kezde­ményező készségét ezen az ér­tekezleten, ami nagymértékben elősegítette a sikert. A Szov­jetunió javaslatai mindenkor a fennálló realitásokból indul­tak ki, nem tűztek ki mayi- m ál ista követeléseket, hanem a kérdéseik lépésről-lépésre va­ló megoldására helyezték a fő súlyt. S most az értekezlet után. „ szovjet diplomácia, a szovjet kormány élenjár, a Genfben hozott irányelvek és határoza­tok megvalósulásának elősegí­tésében is. Bulganyin elvtárs mondotta a genfi záróülésen: „Valamennyien elismerjük az itt hozott határozatok fontos ielentőségét. Ezek a határoza­tok új szakasz kezdetét je­lentik az országaink közötti kapcsolatokban ... Ezek a ha­tározatok, pozitív jelentősé­gűek lesznek más országok szempontjából, az egyetemes béke megszilárdulásának ügye szempontjából is. A szovje* kormány megteszi a szükséges erőfeszítéseket annak érdeké ben, hogy- a nemzetközi feszül* ség enyhítését és az egyete mes béke megszilárdftásá* szolgáló határozataink valóra váHanak." A magyar nép a békére vá­gyik s lelkes helyesléssel fo­gadja a békét szolgáló genfi megállapodásokat. A magyar nép békésen alkarja építeni or­szágát s éfetbevágó érdeke fű- ahhoz, ami egyébként az egész emberiség életbevágó ér­deke, hogy a genfi értek ezV« határozatai valóra válj arak. A maigycMr nép minden erejéve dolgozni fog ezeknek a megál­lapodásoknak a teljes vaűóra- vál fásáért. TÁRCSA JAßJONA KASZA NYOMBAN! A legjobbak élén Hoppal kombájnon, éjjel traktoron Hirth János elvtárs, a sely- lyei gépállomás aratógépkeze­lője, aki eddigi 137 holdas tel­jesítményével a legjobb arató, gépkezelő, Drávátokról a ká­kics! Uj Barázda Tsz-be hu- zatott át gépével, hogy ott is eredményesem segítse a betaka­rítást. A váradu jpnsztal • Törekvő Termelőszövetkezetben dolgo­zik vetélytársa. Vörös ' József elvtárs, aki eddig pusztán hét holddal maradt csak el Hirth János mögött. Zetoros aratógé­pével eddig 130 holdon fejezte be az aratást. A sellyei gépállomás az ara­tás során messze elmaradt tarlóhántásl tervek teljesítésé­Csak egy hold választja el egymástól a sellyei gépállomás kát leg­jobb kombáj-nosát: Papp Jó­zsef és Kovács István elvtársa- kaf, Faipp József aratóésép!őjö­vel a za/látai termelőszövetke­zetben eddig kilencven holdon, Kovács István pedig a csáiny- oszrói Uj Március Tsz-ben 89 holdon végezte el a betakarí­tást DISZ-fiatalok Szemben a babarc! Béke Tsz kombájn-aratta táblájával, a kövesút másik oldalán, ahol az aratógép fektette szép sorjába a kévéket — gabonalkeresztek sorakoznak fel, gabonakeresz­tek egymásután. A babarci köz ben — márpedig az aratás csak akkor befejezett, ha a gabona levágása után a jövő termés érdekében a tarlókat is fel- hántják. A tarlóhántás meg­gyorsítása érdekében, hogy közben a® aratás se szenved­jen hátrányt — a nyári idény­re kombájnra szállt traktoro­sok éjszakára megkapják trak­toraikat, hogy azokkal tarló­hántást végezhessenek. A fele­lős és a segédvezető felváltva dolgoznak majd. A sellyei gép állomás mái1 megkezdte a trak­torok helyszínre irányítását. az aratásban daságban — lánya ttt a tsz-* ben segít a betakarításban, Hárfdh Antal, a fodrász KTSZ dolgozója, Izsák Lajos a hely­beli földművesszövetkezettől jött. Busz Ádám és Mertesz Nándor asztalosok elhozták ma­Elsőnek teljesítette beadását Csabai János, mozsgói dol­gozó paraszt, pártvezetöségi tag elsőnek teljesítette községében beadási kötelezettségét. Július 22-én délután, szakadó eső­ben, állított a termény forgalmi raktár elé, hagy leadhassa az előirt, mennyiségű gabonát. ■Elmondotta, hogy azért igyek. szik minél előbb teljesíteni be­adási tervét mert kell az új kenyér a bányászoknak és az ipari munkásoknak. Csabai János 989 kiló búzát, 222 kiló rozsot és 200 kiló árpát adott le. Fia, ifjú Csabai János, vele egyidöben adta le gabonáját, 185 kilóval teljesítette beadá­si tervét, 258 kiló búzát pedig szabadáron adott el államunk­nak. KISS GYÖRGY telepvezető. Minden Csányoszrőn jól halad a tarlóhántás mert a termelőszövetkezetben borsót cséplő Horváth József elvtárs G. 35-ös traktorával — amikor a cséplést befejezi — — éjszaka tarlóhántásra indul a termelőszövetkezeti földekre. Eddig a borsócsép'és mellett 70 hold tarlóhántását végezte el felesleges gabonáját az államnak adta el két drá- vafoki egyénileg dolgozó pa­raszt: Hakliik Mihály 12 holdas és Lőrincz György 14 holdas gazda, akik természetesen ke­nyérgabonabeadási kötelezettsé güket is pontosan teljesítetté'* ségi DlSZ-szervezet önkéntes brigádja hordja össze tízesé­vel, tizenkettesével a tavaszi árpa kévéket, hogy ne verhes­se ki belőle a szemet egy hír­eién eső. Ahányan vannak,— annyi felől jöttek: Sármány Anna édesapja az állami gaz­gukkal Prinzhaus Ferit is, a fiatal községi juhászt, itt van Peti Ferenc tsz-tag és Németh Zsuzsa a bölcsőde vezetője is. Mire lebukott a nap a távoli Mecsek mögé, — a 18 holdas táblán a fiatalok keresztekbe rakták a Béke Tsz jó terméséti Kél sokatigérő mozgatom beindítását határozták el a komlói tröszt szialianovistái Négy termelőszó ve Ikczct, a gyöngyösmelléki, a felsőszent mártoni, a kemsei és bogdásai a mai napig száz százalékra teljesítették kenyérgabona be­adási tervüket. Ahogy a csép­iéi előrehalad, ugyanígy be­gyűjtőhelyre viszik azt a ga­bonát is, amelyet szabadon ad­nak majd el az államnak. A szénbányászati trösztök jelentik: Az üzemek közötti páresver- seny július 23-i eredményei: András-akna 11AJ III-as üzem 87.6 Széchcnyi-p-kna 107.» Il-es üzem 105.9 István-akna 120.2 Béta-akna 122.6 Béke-akna 129.8 I-es üzem 115.4 Petőfi-akna 116.5 Szászvár 125.1 ■'écs tröszt 116.4 Komlói tröszt 108 C Az Am a-aknai bányászok 74 5 a nagyim? nyokhe 137.3, mázasak 118.9, a Feltárd llzem dolgozó edig 99 szaza_ iákra teljesítették napi tervü­ket. A Komlói Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizott­sága rendezésében vasárnap délelőtt jól sikerült sztahano­vista ankétok zajlottak le a szénbányászati tröszt üzemei­ben. Az üzemenként megtar­tott ankéton mintegy 250 mű­szaki és fizikai sztahanovista vett részt. Az üzemvezetők beszámo­lóikban rámutattak arra, hogy a Komloi Szénbányá­szati Tröszt annak ellenére, hogy országos versenyt indí­tott el augusztus 20 és a bá­nyásznap méltó megünneplé­sére, a másod:k dekádban el­ért gyenge eredmény ok révén az elmaradott trösztök sorába került. Az ankéton részvevő szta­hanovisták közül számosán konkrét javas atokat is tettek arra, hogy milyen módszerek­kel lehetne gy^rs és határo­zott javulást elérni. Kossuth hánya lll-as üze­mében Szebényi Józset front- me'+ier azt javasolta hogy a 10-es telep' frontok kialakí­tásává' egyidejűleg keresse­nek az eddiginél jobb meg­oldást a szállítás lebonyolí­tására «. rae" jelenleg az a helyzet hiába termelnének, ha a hátsó frontokon az elől lévő frontok munkája akadá­lyozza a zavartalan szállítást A szállításról az I-es üzem­ben is sok szó esett, meg­említették, hogy a kiszállítás jobb megszervezésével az elő- vájásoknál is megvalósulna a munkahelyi váltás. A faellá­tás megkönnyítése érdekében pedig több helyen fadepókat kellene létesíteni. Szóvá tet­ték a lejtési és elóvájási bé­rezés közti aránytalanságot, s ezzel kapcsolatban azt, hogy a fejtésekben nagyon laza a munkaátvétel. Kifogá­solták a diszpécserek mun­káját, — és több segítséget, gyors, eredményes ügyinté­zést kértek tólük. Többen felhívták a figyel­met, hogy fokozott éberségre van szükség a bányában. Múltkori ben az ötödik szintre irányitott fa szállítmány je­lölése után valaki egyest írt, s így azt a hatodik szintre vitték ahol pedig más mére­tű fára volt szükség A Kossuth bánya II-ea üze­mében Pavlicsek József szta­hanovista azt javasolta, hogy a sztahanovisták az elmara­dókat vegyék maguk mellé eev-két napra s bizonyítsák be, hogy erőlködés nélkül lehel többet termeim, a ter­vet teljesíteni, sőt túlteljesí­tem. Ki kell képezni a csapa­tokon egy állandó részleget, !>o^vn,k'OT’,0,Tl a fryb p cs úzdaá trak ás ba n és ezzel lényegesen csökkenteni lehet­ne az átrakási időt. A sztahanovista ankétokon elhangzott hasznos javaslatok és tapasztalatcserék mellett két fontos mozgalom elindítá­sát is elhatározták az anké­tok részvevői. Az egyik hatá­rozat a Kossuth bánya III-as üzemi ankétján született. Itt a sztahanovista fenntartási dolgozók elhatározták, hogv a közeljövőben 100 méteres fenntartási brigádot szervez­nek és ezzel megvetik az alap ját a 100 méteres fenntartási mozgalomnak. Az I-es üzem sztahanovistái az elővájások meggyorsítása érdekében el­indítják üzemükben az egy mező mozgalmat, vagyis, hogy egy csapat egy műszak­ban legalább 140 centimétert halad előre. A 140 centiméte­res előrehaladás nem is okoz­na különösebb nehézséget, ha — mint Szekeres elvtárs mondotta — kétféleképpen élesítenék a fejtőnyársat, ke­mény szénben élesebbre. A sztahanovista ankétok sikere jelentős megmozdulá­sokat eredményezett a kom­lói bányászok körében és minden remény megvan arra, hogy a komlói sztahanovisták példamutatásukkal. nevelő- munkálukka! ismét az él­vonalba segítik a komlói trösztöt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom