Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-24 / 173. szám
NAPLÓ 1955 .roues U 2 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS « Sokoldalú támogatást a falunak! Pártunk Köziponti Vezetősége 1955 márciusi és júniusi határozata azt tűzi tei az ipari üzemek, a munkásosztály feladatául, hogy gépek és jómi- nóségü iparcikkek gyártásával segítsék a mezőgazdasági termelés felvirágoztatását. Emellett pártunk más irányú segítséget is kér az ipari munkásoktól, az üzemek dolgozóitól. A Központi Vezetőség június 7—8-L, „a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés felien öltésének toválbbi feladatairól” szóló határozatában olvashatjuk: „A városi és üzemi pártszervezetek szervezzék meg, hocy az üzemek adianak sokoldalii támogatást a falunak. Vállaljanak védnökséget a termelőszövetkezetek, gépállomások és állami gazdaságok munkájának megjavítására, fejlesszék tovább a patronázs- mozgalom különböző formáit .. A Központi Vezetőség határozatának végrehajtása során üzemi pártszervezeteink, a kommunisták az elmúlt napokban gondoltak arra is, hogy — saját munkájuk elvégzésén kívül — most az aratás, a betakarítás nagy munkájában közvetlen segítséget nyújtsanak a termelőszövetkezeteknek. A Pécsi Húsipari Vállalat pártszervezetének kommunistái tavasszal olyan határozatot hoztak, hogy a nagypeterdi Uj Élet termelőszövetkezetet patronálják. Nem feledkeztek meg Ígéretükről. A pártszervezet és az üzem vezetői felkeresték a tsz vezetőségét, megbeszélték, hogy milyen segítségre van szükségük. „Mi most el vagyunk foglalva az aratással, ki kell használnunk a néhány- napos jó időt — mondták a nagypeterdi elvtársak, — viszont a kukoricánkat is jó lenne újra megkapálni és ki kellene szedni a babot.” Néhány nap múlva délután egy óra tájban a Húsipari Vállalat tehergépkocsiján harminc üzemi dolgozó érkezett a tsz- be. Esté klencig kapáltak. Másnap ugyancsak harmincán szedték a babot a termelőszövetkezet földjén, az üzem tehergépkocsija, — amelyik kiszállította a dolgozókat — pedig a tsz árpáját szállította. A Húsipari Vállalat hatvan dolgozója szívesen segített a tsz-nek, mert ők is felelősséget érezték a jövőévi kenyér biztosításáért. Nem véletlen, a kommunistáik példája, lelkesítő szavaik nyomán cselekedtek így. Abból az üzemrészből, ahol Beme János elvtárs, pártvezetöségi tag dolgozik, tizenöten voltak Nagypeterden. Bene elvtárs beszélt mindegyikükkel, ő magyarázta meg nekik, mit jelent az Uj filet Tsz-nek a segítség. Sokan tapasztalhatták, hogy ilyen esetiben a dolgozók közül méhanyán megkérdezik: „Te is elmész?” Bene elvtárstól is kérdezték, válaszolt is: „Igen, ón is megyek ...” Hasonlóan cselekedett Gáspár József párt titkár elvtárs, Szirtes Leo ü. ib. etnök alvtárs. Dömötör Lászlómé elvtársnő és az üzem többi kommunistái. Nemcsak beszéltek, hanem kommunista példamutatással élenjártak a munkában is. A kommunisták példamu- t»íása az első és legfonto- sabb követelmény, hogy az üzemi munkások, műszakiak és adminisztratív dolgozók vállalják: most — amikor az esőzések miatt a jövő évi kenyér biztosítása érdekében minden órát ki kell használni, — közvetlenül is segítséget nyújtanak a termelő- szövetkezeteknek, gépállomásoknak és állami gazdaságoknak. A Sopiana Gépgyárban szombatom több mint húszán jelentkeztek, hogy vasárnap — ha az idő engedi, — aratni, hordani mennek a tófűi Vörös Fény termelőszövetkezetbe. „Mindegy, hogy milyen munkát adnak Tófűn, fontos, hogy segítsünk ...” — mondták többen a Sopianáfoan. Az üzem, a pártszervezet és szakszervezet vezetői elsőként hangsúlyozták a segítés fontosságát, de tetteikkel is igazolták ezt: Zdellár János igazgató dlvtárs, Laki elvtárs párttitkár és Exner Miklós ü. b. elnök neve is szerepel azok között, akik a Vörös Fény Tsz-be mennek. Többezer munkaórás segítésről van szó, amellyel városi dolgozók —- ipari munkások, műszakiak és adminisztratív alkalmazottak — elősegítették és elősegítik a I kenyércsata győztes befejezését A péesújhegyi üzem dol- I gozói például két napot arattak a belvándigyulai Győzelem Tsz-ben. A Komlói Erőmű negyven dolgozója készül Me- kényesre, az Uj Alkotmány Termelőszövetkezetbe aratni. S e fontos munka irányítói, szervezői mindenütt a párt- szervezetek. A Pécsi Bőrgyárban, a Húsipari Vállalatnál és a Sopiana GépgyáiFoan is a pártszervezet népnevelői, pártcsoportlbizalmiai és a párt- vezetőség tagjainak agitációs munkája eredményezte, hogy a kommunisták és pártomká- vüiliek feláldozva szabadidejüket résztvettek és résztvesz- nek a mezőgazdasági munkákban. Dicséret illeti mindazokat, akik segítettek, s a párt- szervezeteket is. As Idő sürget, a. távó hó- ten még nagyobb, még több segítségre van szüksége a falunak, hogy idejében a raktárba, a malmok tv» fcr- fűlhessen a b1 -a. fippen ezért nem lehet várakozni. Eddig ugyartis több üzemi pártszervezet minden alkalommal „felsőbb utasításra”, a megyei és járási pártbizottság, az SZMT irányítására várt, legfeljebb telefonon kérdezgették az említett szerveket: „Hová menjünk?” Nincs szükség ilyen várakozásra. Minden üzemi pártszervezet tudta, melyik termelőszövetkezetet kell patronálnia. Keressék fel a termelőszövetkezetek vezetőit, tőlük érdeklődjenek, miben, s mikor segítsenek, öntevékenyebb munkára van szükség, csak így biztosítható, hogy üzemeink öté ■».«iMwwnelfc. ahol éppen a legfontosabb. Nem kisebbről, mint népünk jövő évi kenyerének biztosításáról van szó, s ezért érdemes és meg is kell hozni minden éj'dozatot. Az üzemek munkásai sokszor — most is bebizonyították, hogy készek az áldozatvállalásra. Pártszer- \czeteink leleményességén, szervezőkészségén múlik, hogy e2t a készséget minél hasznosabban gyümölcsöztessék. Szombaton reggelig kétezer tonnás vezetésre tettek szert a komlói frontbrigádok a pécsiek előtt Két hete éppen, hogy hatvan pécsi trontmester tapasz- talaitcseróre látogatott el a baranyai liaezmedance másik élenjáró szénbányászati trösztjéhez, a komlódhoz. A 60 pécsi írónrtmesber a tapasztalatcsere során azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a kért tröszt között folyó páros- verseny kiszélesítése érdekében szervezzenek párosversenyt a komlój és pécsi front- brágiádok között is. A komlói frontmestereik örömmel fogadták a pécsiek kezdeménye zését és lelkesen tették meg verseny vállalásaikat pécsi versenytársaik legyőzésére. Azóta befejeződött a páros- verseny megsizervezése és a két tröszt versenyirodái naponta cserélik ki a frontbrigádok eredményeit A legjobb eredményt szombaton reggelig a pécsj Béke- aknán dolgozó Götz József külszínen dolgozó fejtési brigádja érte el kétszázhatvan csillés havi felajánlásává] szemben 2145 csille szenet adott terven felül és havi tervét 148 8 százalékra teljesítette. A Götz-brigád ezzel a páratlan teljesítményével máris bebiztosította győzelmét párosver.sen ytársa, a Béta-aknai Schreiber Ferenc fejtési csapatával szemben, amely szombaton reggel 151 csillés adóssággal küzdött. A komlói brigádok közül a legjobb eredményt a Kossuth bányai Kovács János (2) íromtbnlgád érte el. 827 csille szenet adott tervén felül 130 csillés havi vállalásával szemben. Ezzel az eredményé vei a kiváló komlói brigád is biztos győztesnek látszik pécsi párosversenytánsával szem ben, hiszen az István-aknaá Szlavek-brigád 160 csillés vállalásából szombaton reggelig mindössze 134 csillét teljesített tervén felül. Kimagasló eredményeket értek el még a komlói brigádok közül Kovács Ferenc (2) DISZ brigádja, amely 753, ifj. Béke fi János brigádja, amely 725 csille szenet adott tervén felül. A pécsi párosverseny hatása legjobban Tatai János III-as üzemi fronlbrigárijárnak eredményein mutatkozik. Két héttel ezelőtt még az elmaradók között volt, míg jelenleg 125 csillés terven felüli eredményével alaposan megelőzte párosversenytársát az Istvám-aknai Bozsér-brigádcrL, amely mindössze 32 csille szenet adott tervén felül. Igen éles a küzdelem a két híres DISZ-brigád, a pécsi Széchenyi-aknán dolgozó Je- lenszki- és a Béta-aknai Vörös-brigád között. Jelenleg a Jelenszfld-tarigád vezet. — 20 csillével előzte meg Vörös János brigádját. A Vörös-brigád azonban továbbra is lelkesen küzd az elsőségért. Szombaton délelőtt 128 százalékos eredménnyel bizonyította be, hogy a párosversenyben hírnevéhez méltóan akarja megállná helyét. A két tröszt versenyző brigádjainak ötsszeredménye alapján jelenleg a komlóiak vezetnek. A hónap folyamán 5 985 5 tonna szenet adták tér vükön felül. A pécsiek terven felüli eredménye ugyanakkor 3 904.5 tonnát tesz ki, tehát a komlói brigádok több, mint 2 000 tonnás vezetésre tettek szert A komlói fronitíhrigádök fő erőssége az, hogy mindössze öten maradnak el tervük teljesítésében, míg a pécsi brigádok közül tizennégyen küzdenek adóssággal, köztük Dobszai Mihály István-aknai csapat 493, Fórái József Béke-aknai fejtése 432 csille adósságot szerzett a hónap sarán. A két tröszt franübrigád- Jalnak nagyarányú párosversenye jelentős mértékben hozzájárul majd ahhoz, hogy a két tröszt minél szebb eredményekkel ünnepelhesse a közelgő alkotmány ünnepet és az ötödik magyar bányásznapot, HORVÁTH JÓZSEF Hét év alatt több, mint tizenegyezerrel nőtt megyénkben a tsz-tagok száma Segítsék elő a nagyobb belépéseket Drávátokon is 1 Qfldpt'Űriqra- kín (inkáik „Úgy megy, akár a karikacsapás“ A drávafohi Virágzó-----— Élet-et a seilyei járás legjobb termelő- szövetkezetének tartják. Erre a hírnévre rá is szolgáltak tagjai. Földjeik rendben vannak, árpájukat már elcsépelték és a learatott területeken kikelt a másodnövény. A búzát már learatták és ma már teljes erő vei folyik a behordás, a tarlóhántás, a taxlórépa elvetése. Mindezt egyszerre? Igen —tehetik! — A behordásnál segítenek az egyéni gazdák, a tarlóhántást elvégzi a gépállomás, a vetésnél sem sok dolgunk akad — magyarázza a termelőszövetkezet elnöke, Czakó Lajos elvtárs. — így van ez már nálunk hosszú idő óta. Minden gazda örömmel jön, mert a segítség kölcsönös. — Tudja, eltörött a kocsim kereke — meséli Czaikó István 11 holdfis gazda. — Hiába jártam a szomszédokhoz, hogy adjanak kölcsön egyet: nem kaptam. Gondoltam, megpróbálom a termelőszövetkezetnél. Kisegítettek ugyanúgy, mint amikor a vetőgépüket kértem, vagy amikor árpát hordani hívtam őket. A szívességért, szívesség jár — teszi hozzá. — A búza behordásnál meg én segítek nekik. Ahol ilyen szoros az együttműködés, ott nem csoda, hogy a község dolgozó parasztjai alaposan ismerik a termelőszövetkezet életét. Saját szemükkel látták az 50 hízót, a negyven sonkasüldőt, — amit most szerződtek le, — látták pompás julhászatukat, a baromfi- és pulykatenyészetet s a beszél getés során nem egyszer szóba került az is, hogy a termelőszövetkezeti tagok minden hónapban nyolc forint munkaegységelőlegben részesülnek. Nem csoda, hogy jónéhá- nyan a közös utat választották. — Az ősszel és a tavasszal összesein huszonegyen léptek be közénk — sorol ia Czakó Lajos elvtárs. — Ezelőtt három nappal töltötte ki a belépési nyilatkozatot Törteli Csada Lő- rinoné, aki lányával együtt most már a termelőszövetkezetben dolgozik. Mégis, most, mintha megakadt volna az érdeklődés Drávátokon, pedig a járási pártbizottság, a mezőgazdasági osztály, a megyei tanács kiküldöttei minden segítsége* igyekeznek mégadni, hogy elősegítsék a nagyobb belépéseket. Mi is van most Drávátokon? — Megtorpantak egy kicsit az emberek, elismerik, hogy jobb köztünk, de várnak — válaszol Czakó elvtárs. — Mi , is várunk! Megmondtam én már Búzás és Czégény elvtársaknak is, hogy most nem tudunk semmit sem csinálni! Majd aratás után, ha lecsillapodik a hangulat. Miféle hangulatnak kell lecsillapodnia? Akármilyen furcsa — a genfi értekezlet kiváltotta suttogásnak, Körülbelül egy hete ter- I---------------- jedt el a hír Drá vafakon, hogy „A genfi értekezlet nagy fordulatot hoz. Mielőtt belépnénk, várjuk meg, mit határoznak Genf ban!” A gazdák: olyanok is, mimt. Czakó István, B. Katona József, Kovács Gyula és a többiek — mivel nincsenek tisztában, mi is történik a nagyhatalmak értekezletén, — gondolták, hogy várnak. — Egyedül vagyok, feleségem nem sokat tud segíteni — mondja Czakó István. -— A kukoricámat harmadában művel- tetem meg, az aratást kiadtam részibe. Tudom én, hogy jobb tenne a termelőszövetkezetben. Minden megvan már. csak az elhatározás hiányzik. Talán majd avatás után. Hasonlóan vélekednek Hegedűs József, Gulyás József, Katona Győr Lajos, Kiskovács István, Györegy János, Darabos János éS D. Illés Sándor dolgozó parasztok is. Ezelőtt egy hónappal még úgv nyilatkoztak, hogy aratás után belépnek a termelőszövetkezetbe most meg azt hajtogatják, hogy maid megláttok. Helyes-e hát, Czakó elvtárs. bogy „mi is várunk?!” Talán arra gondolnak, hogy egvszer maid a reakció azt mondja az egyéni gazdáknak: most már beléphettek a tsz-be? Arra vár hatnak. Ha az ellenség elferdíti a négyhatalmi konferencia céljait — akkor maguk magyarázzák meg! Magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy a genfi tárgyalásokhoz mi magyarok is, valóban igen nagy reményeket fűzünk és reméljük, hogy változásokat hoz majd a hidegháború megszüntetése, a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok kiszélesítése érdekében. De ezek a változások egyáltalán nem olyan „változások’- lesznek, mint amilyeneket a reakció szeretne. A ,,mi is várunk" magatartás káros, mert nemcsak az egyénileg dolgozók nagy részét hagyja meg a reakció által terjesztett „nagy változások” hitében, hanem gátolja a termelőszövetkezet fejlesztését is. A termelőszövetkezet tagjai most is, — mint oly hosszú időn keresztül — segítsenek a még egyénileg dolgozó paraszttársaiknak, de ne- csak igaerővel, vetőgéppel, be- bordáissal és vetőmaggal, hanem azzal is, hogv megmagyarázzák nekik példákon keresztül: a reakció híresztelése azzal a célzattal indult, hogy meggátolja a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését, visz- szariassza azokat a dolgozó parasztokat. akik a felemelkedés útját, a termelőszövetkezetet választották. Segítsenek a dolgozó parasztoknak abban, hogy még a vetések megkezdése előtt nagyrészük a Virágzó Élet tagjaivá váljék! Csütörtökön délután pecsétes meghívókkal házalt Ger- de-Velény községek kisbirá- ja. Az esti órákban a két falu végrehajtóbizottságának mind a 326 gazdáról külön- külön el kellett volna döntenie, hogy gabonafeleslege hány százalékára kössön értékesítési szerződést cséplés során. Délután öt órakor Tóth Pál József tanácselnök azonban nem tud felmutatni egy sor kiszámítást sem, még csak egy ős széf öltözött beszédvázlatot sem, ellenben maga a megtestesült maga- biztosság: — Ügy megy, akár a karikacsapás. Miért kellenének ide mindenféle számítgatá- sok? Mi egyszerűbb módját találtuk: a faluban kilencmá- zsás lesz az átlagtermés. Na- mármost, ha minden gazda eladja az államnak várható feleslege 80 százalékát, akkor éppen együtt van a járás által előirányzott 750 mázsa. Egyszerű! Túlságosan, sőt mondhatni: gyanúsan egyszerű ... összeül majd a végrehajtóbizottság és az elnök oda mer állni felkészületlenül a falu választott vezető testületé elé. hogv tíz perc alatt mondja ki a 80 százalékot. Mondja ki. hogy Gerdén egy kalap alá vesszük a sokgyerekes szegényparasztot az egyedülálló kulákkal — itt is nyolcvan — ott is nyolcvan?! Hogy szá ne érhesse a ház elejét, leül- tették az asztal végére Kaszás István most érettségizett diákot, leendő rádiótechnikustf hogy számoljon... — Mi kértünk a járástól segítséget! Nem adott. Még azt sem engedte meg, hogy csekély fizetéssel felfogadjunk valakit... Ügy ám, a járás. Hogy erre nem is gondoltunk! De elnök elvtárs, hol van ilyenkor a tanácstitkár? — Hazament. Nálunk fél ötig tart a hivatal. Bizony, le is esett volna a karikagyűrű Gyürke Lajos tanácstitkár ujjáról, ha egykét órát rádolgozik. De halljuk öt személyesen, a ,.magánlakásból“ irodájába áthivatott Gyürke Lajost: — Ügy megy, akár a karikacsapás. Miért kellenének ide mindenféle számítgatá- sok? Mi egyszerűbb módját találtuk: a faluban. i j — ...kilenc mázsás lesz az átlagtermés! Ugye, ezt akarta mondani? De engedje meg„ egy kérdést szeretnék feltenni. Hogy szereznek majd érvényt a cséplőgépnél a rendeletnek, melynek éppen önök a végrehajtói, ha már most lépten-nyomon kibúvót keresnek, amikor csak papírt ceruzát kellene venni a kezükbe?
