Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-24 / 173. szám
VILÁG PHaarÁBUl ECYEfÜLJETEK] DUNÁNTÚLI A MAI SZÁMBAN: Sokoldalú támogatást a falunak. (2. o.) — Napvilágra kívánkozik. (2. o.) — Bú termésből gyors beadást!— Aratási, begyűjtési hírösszeállítás. (3. o.) — Látogatóban itthon. (4. o.) — Mi célt szolgáltak az egyházi földbirtokok? (4. o.) — Tengeri levelet ír a megyének. (5. o.) — Aratógépkezelők versenyének élén. (ö. oj — Megszólalnak a falak, kövek. (6. o.) MDP BARANYA MEGYÉI BIZO TT/A'CA’N A K LAPJA XIL ÉVFOLYAM, 113. SZÁM ARA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1955 JÚLIUS 24 Rendet a tarlókon ! Ezekben a napokban a legfontosabb mezőgazdasági munka — az aratásnak a legkisebb szemveszteség mellett történő minél gyorsabb befejezése, a termés betakarítása és elcséplése. Az aratási munkákkal egyidőben kell azonban elvégezni a tarlóhántást is, hogy ezzel már most előkészítsük a jövő évi jó termést. Több minisztertanácsi határozat, földművelésügyi miniszteri rendelet figyelmeztet a tarlóhántás fontosságára és szükségességére, emellett az időjárás is kedvező megyénkben — mégis nagyon elmaradtunk. A tsz-ek a zabot kivéve, a gabona 70 százalékát aratták le, mintegy 25.000 katasztrá- lis holdat. Ennek a területnek azonban csupán 31 százalékán végezték el a tarlóhántást. Még rosszabbul állnak az egyéni termelők. A legelmaradottabb a siklósi, villányi, sellyei és szigetvári lárás. Az utóbbiban csak 15 százalékát bántották fel ezidáig a learatott területnek. A tsz-ek elmaradása összefügg a gépállomások munkájával. A villányi gépállomás 15. a vajszlói 13, a sellyei 17, a szigetvári 9 és a szentlászlói csupán 5 százaléknyit teljesített tarlóhántási tervéből. A tarlóhántás elvégzéséhez a tsz-eknek. a gépállomásoknak elegendő ekéjük, tárcsájuk, erőgépük van. Mi az oka, hogy tarlóhántásban mégis ilyen hagy a lemaradás? Nem szervezték meg kellően 8 kombájnoknál a szalmalehor- dást. Annak ellenére, hogy ezzel kapcsolatosan külön bemutató is volt a bőlyi gépállomáson, a legtöbb gépállomás nem a már kipróbált és bevált szal- malehúzókat készítette el, hanem saját elgondolásaik alapján készítetlek szalmaletolókat és csaknem mindenütt rosszab bat. A bőlyi gépállomáson dolgozó Lécz István például a bólyf mintájú U3-ra szerelhető Bzalmaletolóva) 30 k. holdról tolta le a szalmát egy nap elatt, a sellyei gépállomáson azonban egy rosszabb formá- jü szalmaletolóval alig 1—2 holdat tudnak naponta megtisztelni. A központilag evártott «zalmalehúzókat a legtöbb gépállomáson szét sem bontották. P^ig két vontató vagy Zetor segítségével naponta 60—flO holdon is le lehet velük a szalmát húzatnt. Akadályozza a tarlóhéntást 8* te. hogy nem gereblyézik le szonna) a tarlókat, hanem csak 1 ‘ °ap múlva, vagy csak az aratás végén, annak ellenére, hogy csaknem minden tsz-nek van lógereblyéje 8 a gépállomások legtöbbjén is van gépi gereblye. Az agronómusok, brigádvezetők, a tsz-re panaszkodnak, ahelyett, hogy megszerveznék a gereblyézést. Hiba az is, hogy gépállomásaink a tarlóhántást sokhelyütt ekével végzik a tárcsa helyett. A gazos vagy magas tarlót ekével könnyebb agyonszántani, az aratógéppel vagy a kézzel végzett aratás után azonban semmi sem indokolja az eke használatát. — Ez aló] csak a másodvetések alá történő tarlóhántás a kivétel. Számtalan bizonyíték van arra, hogy a tarlóhántás legjobb eszköze a tárcsa. Mégis, több helyen maguk az agronómusok sem magyarázzák meg ennek jelentőségét és nem mutatják meg azt, hogy hogyan dolgozik a jól beállított tárcsa. Ha különböző elméletek gyártása helyett ezt tennék, jobban állnának a tarlóhántással és sokkal több olyan tsz elnökük lenne, mint a nagynyárádi Kossuthban, ahol az elnök már csak tárcsával enged tarlóhántást végezni. De nézzék meg a hi- tetlenkedők a borjádi Győzelem tsz-nél vagy a szilágypuez- tai, a bárt állami gazdaságok tárcsával végzett tarlóhántá- sót, meggyőződhetnek arról, hogy milyen jó munkát végez a tárcsa. Természetesen, akár ekével, akár tárcsával történt a tarló hántása amíg a föld nedvesebb, fogast, majd később hengert, esetleg gyűrűs hengert is kell járatni. A tárcsa teljes egészében eléri a tarlóhántá. célját. Porha- nyós réteget teremt, a gyomok kikelését biztosítja és mindamellett holdanként. 10 forinttal olcsóbb, mint a szántás. Csupán ezzel 300.000 forintot takaríthatnak meg tsz-eink. De — különösen most — nem kisebb jelentőségű az se, hogy a tárcsával kétszer-háromszor annyi területet lehet naponta megmunkálni, mint ekével. A gépállomások tárcsáival a tsz- ek összes tarlóit 5—6 nap alatt meg lehet hántani, míg ekével legalább 2 hét kellene ehhez. Mérjék fel tehát a gépállomások vezetői, agronómusai a tsz-ek vezetőivel együtt, milyen erőket kell mozgósítania 'arlőaereblvézésre. szaímale- hordásra, mennyi tárcsa, erőgép szükséges a tarlóhántás elvégzéséhez és együttes erővel érjék el. hogy 1—2 nap múltán a megye minden termelőszövetkezetében s a községi tanácsok segítségével az egyéni termelőknél is minden tarlóhántás befejeződjék. BARÁCS JÓZSEF megyei főagronómus Cséplés, némi zökkenőkkel... Szekeret József elvtá; « Pécs TI. kerületi tanát e6Oazdasági csoportja h **s vezetőjének aláirt értesítést kézbesítettek *** cséplőmunkásnaJc, Pénteken reggt ÓTakor Pontosan jelenje a szennyvíztelepi szérűt meri útr, mert indul a lés. Gép és elevátor h azonban mindössze ké dálkozó éjjeliőr fogad hajnalban érkező lőmunk&sokat. Tíz óra tájt azután 1 füle Kálmán csapatva :e relmetlen sürgetésére r lent egy szürke autó, Szekeres József elvű Hol a gép — nine* a gt indultak keresni egyet, szentlőrinci országúton után találkoztak ix a sz rinci gépállomás irakto vál, akik végre ebédután hozzákészülődtek a csépléshez. — Beállították a gépet — hadd menjen! Hohó... ha csak az úgy lenne! Kiderült ugyanis, hogy most meg bizonyos okmányok hiányzanak, amelyek nélkül egyetlen kévét sem eresztenek keresztül a dobon Mivel az okmányok délután négy óráig sem kerültek elő, — a cséplőcsapat tagjai egy kedélyesen eltöltött nap emlékeivel szívükben — elhagyták a színteret. Kérik az illetékeseket, hogy ha már együtt lesz u gép is, az okmány if, akkor azt Is tudassák velük ez újabb idézésben, hogy télikabátban jöjjenek-e, vagy másként, mert addigra — ilyen igyekezette! — alighanem beköszönt a ki. rácsony,,t B kormányfők irányelvei a külügyminiszterek számára Genf (MTI) az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormányfői attól az óhajtól vezérelve, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez és az államok közötti bizalom megszilárdításához, utasítják külügyminisztereiket hogy folytassák a következő kérdések tann 1 m ány ozását, figyelembevéve azt az esziflecserét, amely a genfi értekezleten folyt, s javasoljanak hathatós eszközöket • kérdések megoldására, tekintetbevéve a Németország újraegyesítése és az európai biztonság problémája közötti szoros összefüggést és azt a tényt, hogy e problémák mindegyikének sikeres rendezése a béke megszilárdításának érdekét szolgálná. 1. Európai biztonság és Németország Abból a célból, hogy létrehozzák az európai biztonságot, kellő tekintettel valamennyi nemzet törvényes érdekeire s az egyéni és kollektív önvédelemhez való alapvető jogára, a minisztereket utasítják, hogy vizsgálják meg az erre vonatkozó különböző javaslatokat, belértve a következőket: Egy Európára vagy Európa egy részére kiterjedő biztonsági paktumot, amely rendelkezést foglalna magában arra vonatkozóan, hogy a tagállamok kötelezik magukat: nem folyamodnak erőszakhoz és megtagadják a segélynyújtást az agresszoroknak; a fegyveres erők és fegyverzet korlátozását, ellenőrzését és felügyeletét, olyan övezet létesítését Kelet és Nyugat között, ahol a fegyveres erők elhelyezése kölcsönös megegyezésnek lesz alávetve és az e probléma megoldását érintő lehetséges javaslatok figyelembevételét. A kormányfők, felismerve kölcsönös felelősségüket a német kérdés rendezéséért és Németország újraegyesítéséért, megállapodtak abban, hogy a német kérdés rendezését és Németországnak szabad válasz tások útján való újraegyesítését a német nép nemzeti érdekelnek és az európai biztonság érdekeinek megfelelően kell megvalósítani. A külügyminiszterek maguk fognak rendelkezést hozni, — ameny- nyiben kívánatosnak látják — más érdekelt felek részvételére vagy meghallgatására vonatkozólag. 2. Leszerelés A négy kormányfő a háborús veszély megszüntetését és a fegyverkezési terhek csökkentését óhajtva s meggyőződve annak szükséges ségéről, hogy — a szilárd béke és az emberiség jóléte érdekében — hathatós biztosítékok mellett létrehozzanak egy rendszert, minden fegyverzet és fegyveres erő ellenőrzésére és csökkentésére. felismerve, hogy az ezen a téren elért eredmény hatalmas anyagi javakat és erőforrásokat szabadítana fel, amelyekei a nemzetek békés gazdasági fejlődésére, a jólét emelésére, valamint az elmaradott országok megsegítésére lehetne felhasználni, a következőkben állapodik meg: (1) e célok érdekében együtt működnek, hogy az Egyesült Nemzetek szervezete leszerelési bizottságának albizottsága útján elfogadható leszerelési rendszert dolgozzanak In. (2) Utasítják az albizottságban helyet foglaló képviselőiket, hogy az ENSZ-től kapott megbízásukat teljesítve, munkáinkban vegyék tekintetbe azokat a nézeteket és tokát, amelyeket a kormányfők ezen az értekezleten kifejtettek; (3) azt javasolják, hogy az albizottság következő ülését 1955 augusztus 29-én Newyork ban tartsa, (4) Utasítják külügyminisztereiket, hogy vegyenek tudomást arról, ami a leszerelési bizottságban történik, vegyék tekintetbe a kormányfők által ezen az értekezleten felvetett nézeteket és javaslatokat és vizsgálják meg. vajon tehetnek-e a kormányok további hasznos kezdeményezést a leszerelés terén vagy sem. 3. A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése A külügyminiszterek értők útján tanulmányi azokat az intézkedéseket — nemkülönben az ENSZ azon szerveit és Intézményeit, amelyek a) létrehozhatják szoknak az akadályoknak fokozatos kiküszöbölését, amelyek zavarják a népek közötti szabód közlekedést és békés kereskedelmet és b) olyan szabadabb kapcsolatokat és cserét hozhatnak létre, amelyek laz KLetó országok és népek kölcsönös előnyén szolgálnak. A négy nagyhatalom külügyminiszterei Genfben október hó folyamán fognak ösz- szeülni, hogy megkezdjék e kérdések tanulmányozását és döntsenek munkájuk megszervezéséről. Eredményesen M a genii Mellei Géni. A Magyar Távirati Iroda genfi különtudóeftó)« jelenti: A négy koiin&myflő «am* baton két tflést tartott a twá* sodük ülésen • napirenden see* replő valamennyi kérdésről megegyezéses döntést hoztak. A négy kormányfő elfogad, ta a külügyminisztereknek szóló irányelvek főbb elemeit és a záróközleményt. Az irányelveik a német kése* (léssel, a kollektív biztonság problémájával, a leszereléssel, valamint a kelet—nyugati kap. csőlátók kérdésével foglaSkoa* nak. Intézkednek az ENSZ leszerelési albizottságának augusztusi ülésszakáról vsta. mint a küWigymiroszterek ók« tóberi értekezletéről. A záróközlemény a kormány fők által elfogadott két ok* mány főbb elemeit tartalma»* za és kifejti a négy kormány* fő nézeteit az értekezlet ál tag elfogadott négy napirendi pontra vonatkozólag. A négy küldöttség faagy— idő szerint 19 óra 30 perekor megtartotta a kormányfői és* tekezlet záróftlését A záróülésen Eden, Eavm* Butgamyin, Eisenhower besaé» det mondott Valamennyi küldöttség ko* moly sikernek tekinti a kormányfő értekezletét. Eisenhower elnök hazautazott Genf (MTI): Batrihonwer eM nők felesége ég fia kíséretében magyar idő szerint 21 éra 09 perckor útnak indult a genfi repülőtérről, hogy hazatérjen Washingtonba — jelenti « Reuter hírügynökség. A négy kormányfő a tárgyalások közötti szünetben A minisztertanács rendelete a kenyérgabona kötelező vetéséről Jagoszíáv-smerikai tárgyalások Belgrád (MTI): A jugoszláv fővárosban hivaibaios kormányszóvivő közölte, hogy megbeszélések kezdődtek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és e.z Egyesült Államok között a Jugoszláviának nyújtott amerikai segély kérdésről. A szóvivő utalt arra, hogy nézeteltérések merültek fel a Jugoszláviának nyújtott amerikai katonád segély felhasználásának ellenőrzése körül, h most Belgrádiban diplomáciai úton vizsgálják meg e nézeteitércs okait. A londoni rádió jelentése szerint az amerikaiak azt tartják, hogy a Jugoszlávia nyújtott® ellenőrzési lehetőség „nem kielégítő“, A minisztertanács rendeletét hozott a kenyérgabona vetéstervének teljesítése érdekében. Vetési köteleíettség A minisztertanács rendelete értelmében kenyérgabonát köteles vétni a mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport és minden egyénileg gazdálkodó (továbbiakban: termelő). Az állami gazdaságok, kísérleti, tan- és celgazdasignk kenyérgabona-vetési kötelezettségét termelési tervük határozza meg. A községi (városi) kezelésben lévő tartalékterületnek legalább húsz százalékát kenyérgabonával kell bevetni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az állami apaállatok eltartását szolgáló tartalék-területre. A községi (város!) kezelésben lévő tartalék-területre adott kedvezmény a községre (városra) megállapított vetés- leivel nem csokikénthett. A vetési kötelezettség megállapítása A megyék (a fővárosi és a megyei jogú városok) részére megadott kötelező kenyérgabona vetésterv felbontásánál a megyei (fővárosi és a megyei jogú városi), a járási és a községi tanácsok végrehajtó bizoi.tr; ágai a gazda la jts rom I. B. részének adatait kötél»» sek alapul venni. A rendelet értelmében a Jé* rési tanács végrehajtó bizottsága a járásban lévő mező* gazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, valamint községeik, városok vetéstervét augusztus 5-ig köteles kiadni. A mezőgazdasági terme! őszévé tk eretek, termelőszövetkezeti csoportok kenyérgabona vetésterületét a veíük történő előzetes tárgyalás alapján kötelező vetéstervként ka- taszitrális h okiakban kell megadni. Az egyes községek, városok kötelező kenyérgabona vetésterületét úgy (Folytatás a 2. oldalon)
