Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-16 / 166. szám

DUNÁNTÚLI

VILÁG PR&LETÁSmEGmÜUmK!

A MAI SZAMBÁN:

A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának határozata. (2. o.) —

: Külföldi hírek. (2. o.) — Megérdemli, becsületI' tel dolgozott. (3. o.) — Készülődés a második

ötéves tervre. (3. o.) — ötven esztendő. (3. o.)

— A DISZ kétszeres VIT-díjas együttesének pécsi vendégszerepléséről. (4. o.)

^

DP. BARANYA MEGYEI BIZOTT/ACÄNAK LAP 1A

XII. ÉVFOLYAM. 166. SZÁM

ARA: 50 FILLER

SZOMBAT, 1955 JÜLIUS IS

t

l

Genf előtt

Néhány hétig látszólagos csend uralkodott a világpolitikában. A feszült várakozás és a zajtalan, de annál céltudatosabb készülődés csendje. Néhány nap óta nyoma sincs ennek a csendnek: egymást követték a felelős kormányférfiak nyilatkozatai, a láthatatlan előkészületek után értekez letek, utazások jelezték, hogy közeledik július 18-a. hétfőn Genfben összeül a kormányfői értekezlet. Ma ennek az értekezletnek jegyét viseli jóformán minden, ami a világon történik, ami a sajtóban napvilágot lát, ami a sajtóértekezleteken és a rádiókban elhangzik.

Helsinki után vagyunk. A fmn fővárosban lezajlott találkozó volt eddig a legnagyobb és legtekintélyesebb ilyen ösz- Szejövetel. A széles képviseleti jelleg minden eddiginél nagyobb tekintélyt adott a helsinki felhívásnak és az ott hozott döntéseknek. Helsinki azt mutatja, hogy a béke féltése és a béke akarata igenis össze tudja kötni az egymástól egyébként igen távoláíló embereket.

Nagyon nagy jelentősége van a rúnák, hogy a helsinki béketalálkozó mindössze néhány hétté! előzte meg a genfi értekezletet. Mert ha Genf közelebb viszi a világot a tartós békéhez, akkor ebben nagy szerepe van a Helsinkiben kifejezésre jutott békeakaratnak, a tömegek, az egyszení emberek közvetlen és korlátozatlan akarat nyilvánításának. A helsinki felhívás arra figyelmeztet, bogy az emberek nem diplomáciai ügyeskedéseket, nem körmönfont alkudozást várnak, hanem azt várják a politikusoktól, hogy őszintén éu becsületesen törekedjenek min den vitás kérdés megoldására.

E napokban a világsajtó is úgyszólván csak a genfi értekezlettel foglalkozik, csak annak esélyeit, kilátásait latolgatja. A lapok hasábjain számos terv, javaslat és elgondolás lát napvilágot. Közöttük sok olyan, amelyet vitathatatlan jószándék diktál, de akad nem egy olyan is, amely újból homokot akar csempészni a nemzetközi együttműködés las- san-lassan forogni kezdő gépezetének fogaskerekei közé.

Bizonyos fokig új jelenség, például az, hogy számos bur- zsoá lap és politikus elismeri a Szovjetunió jogos biztonsági igényeit. így az AFP egyik kommentátora megírta, hogy „az Egyesült Államokban kéz- denek számotvetni azzal, hogy a Szovjetuniónak joga van bizonyos garanciákat várni a Nyugattól.” Ez a megállapítás azt jelenti, hogy a nyugati tábor vezető politikusai körébe is akadnak már olyanok, ak látják, vagy részben ellsm rik a szovjet békepoiitika t gadhatatlan igazát.

A közelgő genfi értekezle te! kapcsolatban rendkívül s kát emlegetik San Francisc ts és az ENSz jubileumi ülé szakan ott elhangzott beszéd Két. A józanabb ítéletü pólf Kusok és újságírók úgy vél kednek, hogy a San Franci coban uralkodott hangne k^;ezf> elöíel Genf szempor jából. Egyes publicisták ol annyira fellelkesültek, hogy Szovjetunió külpolitikáját ég szerte, „a mosoly diplomáéi jaként” kezdték emlegetni ] természetesen több mint őst baság. A Szovjetunió so] Sem ellenezte a nemzetke együttműködést és mind kész volt a vitás kérdések b kés megoldására. Az azonba hogy a nyugati burzsoá újsá írók most valami újat vein- felfedezni a Szovjetunió di lomáciájában, azzal magyaré

ható, hogy a szovjet békekezdeményezések sokasága láttán ma már nem tudják, vagy legalább is nagyon nehezen tudják tagadni a szovjet külpolitika őszinte békeszándékait.

A Gazette de Lausanne című svájci lap a minap a genfi értekezlet előkészületeiről írva úgy vélekedett, hogy „mind Keletről, mind Nyugatról úgy tűnik, hogy a modus vivendi formulájának megtalálását kívánják. Az olvadás fokozódik.“

Ami a Keletet illeti, a Gazette de Lausanne-nak természetesen igaza van. A Szovjetunió és a többi békeszerető ország fenntartás nélkül törekszenek valamennyi vitás kérdés mielőbbi megoldáséra. Azt kívánják és azon fáradoznak is, hogy mielőbb megoldást nyerjen az atomfegyver és a többi tömegpusztító fegyverek megtiltása, hogy megoldódjék Németország békés egyesítésének kérdése, tefő alá kerüljön az európai kollektív biztonság, megszűnjék a távolkeleti feszültség és helyreálljon a nemzetközi együttműködéshez elengedhetetlenül szükséges államok közti bizalom. A Szovjetunió az utóbbi hónapokban nem egy újabb példával bizonyította, hogy mindent megtesz, ami rajta múlik, e problémák rendezése érdekében.

A Nyugat álláspontját azonban nem lehet ennyire egyértelműnek tekinteni. Hiba lenne- persze azt mondani, hogy a nyugati politikusokból teljesen hiányzik a megegyezési készség. Az utóbb; hetekben és napokban Láttunk és hallottunk örvendetes nyilatkozatokat vezető amerikai politikusok részéről is. így például maga Eisenhower elnök, sőt Dulles külügyminiszter is tett olyan kijelentéseket, amelyek reményt nyújtanak arra, hogy a genfi értekezleten az Amerikai Egyesült Álla-mok ;s jó- szándékkal ül le a tárgyaló- asztalihoz.

Látni kell azonban, hogy a nyugati, elsősorban amerikai részről elhangzanak ezzel homlokegyenest ellenkező értelmű, lehetetlen követeléseket és képtelen állításokat tartalmazó nyilatkozatok is. Még az amerikai elnök egyik sajtónyilatkozata is tartalmazott olyasmit, ami nem a légkör megtisztulását, sokkal inkább meg- mérgezését segítette elő. Eisenhower foglalkozott a népi demokratikus országok belső berendezkedésével és újból olyasmit állított, hogy ezen országok népei nem szabadon határozzák meg saját kormányformájukat.

Mi, magyarok, azt valljuk, és azt vallják a többi népi demokratikus országok népei is, hogy szabadon választott társadalmi rendünk kizárólag saját belügyünk és semmiképpen sem tartozik nemzetközi fórumok elé. Ezt különben még a megfontoltabb nyugati politikai körök is kénytelenek elismerni. Az AFP egyik tudósítójának értesülése szerint még Amerikában is vannak politikusok, akik tudják, hogy „e kérdések rendezésé nem tartózik a tárgyalások mezejére.”

Mindent összevetve: már a genfi értekezlet előkészületei is a megegyezés hívei és ellenfelei közötti hatalmas küzde- lem jegyében folytak. Most az értekezlet kimenetele függ attól, mennyire tudják a béke és a békés együttélés hívei, az együttműködés útjának őszinte keresői elszigetelni a nemzetközi viszályok szítéit, azokat, akiknek érdeke a háborús feszültség fenntartása;

vtSzket L&kGa évi tP/EMl/A/id AZ AQAT4M/U. J

Nyolcvan m^zsa helyett 120-at adunk el szabadon az államnak!

— kötelezték magukat a lovászhetényi Dózsa tsz tagjai

Megérkezett az első új búza a vajszlói terményraktárba

Szerdán délatán értekezletre gyűltek össze a pécsváradl járás párttitkárai, termelőszövetkezeti és tanácselnöke«, valamint a begyűjtési megbízottak. Az értekezleten az állam által szabadon felvásárolt kenyérgabona terv felbontását tárgyalták meg. Amikor az értekezlet résztvevőinek a tudomására jutott, hogy Dobokai Mátyás szebényi egyénileg dolgozó gazda nyolc mázsa kenyérgabona feleslegét teljes egészében az államnak adja el, a lovászhetényi Dózsa termelőszövetkezet nevében Varga Györgvné, a termelőszövetkezet párttitkára és Merkás György a termelőszövetkezet elnöke a

Harmincöt mázsa tavalyi búzát adtak be

A kátolyi December 21 Termelőszövetkezet tagjai a hét elején 35 mázsa tavalyi búzát gyűjtöttek össze és vittek a begyűjtőhelyre. Az összegyűjtött ó-búzát szabadfelvásárlási célra adták át az államnak. Az új búzából a feleslegeiket szintéi átadiák.

következő nyilatkozatot tette: „Miután a lovászhetényi Dózsa termelőszövetkezet tagsága megtárgyalta a kenyérgabona szabad felvásárlásának a kérdését, úgy határozott, hogy augusztus 20 tiszteletére, a munkás-paraszt szövetség erősítése, a dolgozó nép jó kenyérellátása biztosítása érdekében a nyolcvan mázsa keret helyett 120 mázsát adunk el szabadon az államnak!”

A Pécsi Állami Gazdaság keresatespuszíai üzemegységéből a vajszlói bagyűjtőhelyre befutott az első 100 mázsa új búza. A zsákokkal megrakott vontató vezetője Bódog József és munkatársai: Nagy István,

A szigetvári piacon teften- órtók Schrakta Ferenc magyar lukafai, Salakovics Ádám valamint Kiss Pál dióspusztai lakosokat, akik összesen kb.

valamint Horváth Mihály, nagy buzgalommal szállátjálk a búzát, hogy minél előbb a maihárom mázsa árpát hoztak eladásra, pedig még községük nem rendezte gabonabeadását és így nem is kaphatta meg a szabadpiaci értékesítés jogát. Az árpát a rendőrség elkobozta és átadta a Tennényforgal- mi Vállalat telepének, hármójuk ellen pedig megtette a feljelentést.

(Szentesi F.)

12 holdon vételiek másodnövényt

Erzsébeten a Béke Termelő- szövetkezet, de az egyénileg dolgozó parasztok is befejezték az őszi árpa aratását. Az ösz- szegereblyézett tarlót aratás után traktor buktatta és 12 holdon vetettek másodnövényt a szövetkezetiek.

Szegvári Gyula

„Igen szép jövedelmet biztosíthatunk tagjainknak“

Szederkényben mindenütt megkezdődött az aratás, csaknem az összes őszi árpát levágták már a dolgozó parasztok.

Nálunk, a Dózsa Termelőszövetkezetben hétfőn, a Szőlő- dűlőben kezdtük meg az aratást. Kedden, a Borjádi dűlőben lévő 17 hold árpánkat 18 aratópár és egy kévekötő aratógép egy nap alatt vágta le.

Most, miután learattuk az árpát teljes erővel folytathatjuk a búza aratását a tyúkfarmtól a Borjádi dűlőig húzódó táblán.

Kapásnövényeink igen szépek, gyommentesek, öröm nézni földjeinket, Ha csak valamiféle elemi csapás nem sújtja vetéseinket. igen szép jövedelmet biztosíthatunk a termelőszövetkezetünk tagságának.

FAULSTICH EDÉNÉ, a Dózsa Tsz könyvelője.

mekba kerülhessen.

Keszthelyi Gyula

párttiiikér.

Eljárás induit gabona znjírléktsílök ellen

Sellye környéke virágsó kertjeiben...

A felszabadulás előtt legfeljebb a földes- ** urak hasznára csörgedeztek el legdélibb járásunk vizei — most a szövetkezeti parasztság zabolázza meg őket futásukban és használja fel a Fefkete vizet, a Gyöngyös patakot virágzó kertészetek öntözésére. Sellyén, Csány

SELLYE:

oszrón és Gyöngyösmelléken egyre kevesebb hibát ejtve ismerkednek meg a tegnapi egyéni gazdák a belterjes gazdálkodás egyik legkifizetődőbb módjával, az öntözéses kertészettel, amire csak a közösben nyílt alkalmuk.

Újjáépítik a sellyei termelőszövetkezet me'egházait

Érik a paradicsom, szállításra kész az uborka, a zöld levelek közül elősárgálik a káposzta kemény feje, a kapu mellett nagy halomban sokasodik a karalábé, és ettől alig pár méterre téglák, gerendák, ablaküvegek tarka össze-vissza- ságban.

— Egy kis rendetlenség van nálunk — mentegetőzik a sely- lyei Béke termelőszövetkezet kertésze, Dom Mihály — mert építkezés előtt állunk.

Bejárjuk a termelőszövetkezet kétholdas kertészetét, megállunk a virágágyásoknál, a lebontott három melegháznál és együtt gyönyörködünk a középső melegház két délszaki no vényében, hasonlítgatjuk a múltat a jelennel.

— Draskovich gróf építtette még ezeket a melegházaikat, öregek és rosszak voltak — mondja az egykori uradalmi kertész, aki ezelőtt egy évtizeddel csak arra használhatta fel a tudását, hogy szebbnél- szebb virágokat termesztett a grófók asztalára, vázáikba. — Lebontottuk és úgy határoztunk, hogy újat építünk helyette. Mind a hármait újjáépítjük. Körülbelül hatvanezer forintunkba kerül, de megéri — és sorolja, hogy. jövőre 4 holdon alkarnak kertészkedni, sokkal több palántát akarnak és ültetnek is ki, mint az idén; korszerűsítik a központi fűtést is. Arra a kérdésre, hogy megéri-e a kertészet ezt a nagy befektetést, a következőiket válaszolja:

— Tavaly százezer forint volt a bevételünk — ennek körülbelül a fele tiszta jövedelem — Az idén százötven ezret szeretnénk kihozni a két hold kertészetből. A könnyebb értékesítés végett a piactéren saját standunk van! Tőlünk vásárol a honvédség, ez üzemi konyhák és a napközi otthoGVÖNGYÖSMELLÉK:

Keskeny árkok hálózzák be a hatholdas területet. A felparcellázott terület minden sarkán betonzsilipeken keresztül ömlik a víz a paprikára, a paradicsomra és még ki tudja, hányfajta növény ágydsaira.

— Az idén kezdtünk kertészkedni — kezdi Kolcsof János, a gyöngyösmelléki Szabad Nép termelőszövetkezet kertésze. — Holnap visszük Szigetvárra —- mutat a zöldségre és amikor arról kérdezősködöm, hogyan fogadta a tagság a kertészkedés gondolatát, a következőket mondja el:

— Nagy veszekedés volt. Egyesek ont állították, hogy ráfizetünk. Mi az ellenkezőjét bizonyltjuk és példának felhoztuk a járásban működő valamennyi termelőszövetkezeti kertészetet. Nagy nehezen belementek. Most meg? Aki a legnagyobb „ellensége” volt a kertészkedésnek, — a leglelkesebb munkás.

— Azért egy hiba mégis van, A Vfeüöjfi Igazgatóság

nők. Ott a hiba. hogy nem min dig tudjuk kielégítem őket. De, ha — és az egykori Drasko- vich kastély parkjában, a fák között meghúzódó, égő pirosra mázolt víztoronyra mutat, — a vizet átvezetjük a másik két holdra is, altkor lesz zöldség bőven és a bevételünk is kétszeresére nő.

olyan nagy árkokat csinált, hogy nem győzzük vízzel. Egyszóval rosszak. Be is pereltük érte őket, de még nem volt meg a tárgyalás. Az idén már az ablakok körül sem lesz hiba — és azt magyarázza, hogy februárban kapták meg az üvegeket, emiatt késik egy kicsit a paradicsom, a paprika. Most már mindenük megvan, csak a megígért 100 darab keretet küldjék meg időben. — Azért így is rengeteg retket, káposztát, karalábét, zöldhagymát vittünk a piacra. Most is rendelt tölünk a Szigetvári Körzeti Földművesszövetkezet és a jövő héten megkezdjük az egy holdas paprika szüretelését is. Most már minden tag látja, hogy kifizetődő a kertészet, mert ebben az évben kifizetjük az építésért járó 18 ezer forintot, de még ezen felül legalább 150 ezer forint tiszta jövedelemre számítunk. Hát nem szép eredmény, első évben hat holdról ekkora jövedelmet elérni

?

CSANYOSZRO:

Sellye, Szivei vár, Szentlőrine zöldséges kamrájában...

Beköszöntött a nagyszezon! Még szemmel is elég átfogni ezt a hatalmas, a Fekete viz partjától szerteágazó, csatormukkal összeszabdait területet. A motorház hét lóerős benzinmotorral, mintegy 20 centiméter átmérőjű csöveken juttatja el a vizet a csányoszrói Uj Már cius termelőszövetkezet több, mint 20 holdas kertészetébe. Az imént érkezett meg a földművesszövetkezet teherautója ládákkal megrakottan.

— Kelkáposztát szállítunk — mutat az elnök, Varga Sándor arra a nyolc asszonyra, akik mintegy száz méterre a kertészháztól, hajladoznak. — Egyelőre csak 25 mázsát. A többiek a hagymásban vannak. Estére egy vagonnal kell leszállítanunk. A városi dolgozóknak eddig két vagon korai fejeskápotsztát raktunk be tegnapelőtt.

— A karalábé is jó termést hozott, — mutat egy egykilós karalábéra a kertész, Csuga Simon elvtárs. — A két holdról majd 300 mázsát értékesítettünk, a kisebbeket kikapál tűk és a földet újból beültettük káposztával.

A csányoezróiak nemcsak szerződés útján, hanem piacon is értékesítik az árujukat. Hetenként három piac: a sellyei, a szentlőrinci és a szigetvári megszokott vendégei. Kaphatnak náluk főző tököt, uborkát, káposztái, zöldséget, ,j

Már az első évben másfélszázezer forintot hoz a kertészkedés