Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-15 / 165. szám
1955 JULIUS 15 fTAPCŐ Jegyzetek a Beremendi Állami Gazdaság pártmunkájából III. A partalapszerrezetek önállósága Pártunk Szervezeti Szabályzatában olvashatjuk: „Azalap- v/ervezet a párt legkisebb önálló szervezeti egysége." Ez azt jelenti, hogy minden pártt- aiapszervezet feladata saját területén gondoskodni a felsőbb pártszervek határozatainak \ ógreha j'tásáról, felvilágosító munkával elősegíteni a termelés, a termelékenység emelkedését az önköltség csökkenését, az alulról jövő bírálat fejlesztésével nevelni a dolgozókat a Sábák ellen: engesztelhetetlen harcra, következetesen harcolni a szocialista tulajdon védelméért és megszUáncKitágáért, állandóan erősíteni a párt sorait a dolgozók legjobbjaival és szervezni, irányítaná a párttagok és tagjelöltek politikai továbbképzését. E néhány sorban foglalhatók össze a párt- alapszervezertek legfőbb feladatai. A Beremendi Vörös Csillag Állami Gazdaság pártmunkájáról többször említettük — előző két cikkünkben, —hogy a gazdaság területén három pártaiapszervezet működik. — Vajon ténykedésük megfelel-e a Szervezeti Szabályzat — említett — követelményeinek? Mindent elvégeznek helyettük A válasz az jöhetne: nem teljesen. A három atapszerve- zet közül ugyanis csak a kérő ívmajori mondható önállónak, a másik két alapszervezet, az idamajori és püspökbó- lyi már kevésbé. A gazdaság pár-tveze tősége — ahogyan a beremendi elvtársak nevezik „egységes vezetőség-’ — Püs- pökbólyban székel, itt van a párthelyisége. Ebből — a helyzeti okból — következik, hogy a püspökbólyi pártalapszervezet helyett mindent a gazdaság pártvezetősége — az „egységes vezetőség” — végez el. A legtöbb párttiaggyűlésit az alap- szervezet titkára, Kondor István elvtárs vagy az alapszervezeti vezetőség valamelyik tagja nyitja meg és átadja a szót Petykó Gyula elvtársnak, hogy tartsa meg a beszámolót. Nyilvánvaló, hogy Petykó elvtárs nem a püspökbólyi alapszervezet vezetőségének beszámolóját mondja el, hanem saját beszámolóját, amelyet egye dűl készített A gazdaság párt- vezetőségének meg kell tanítani az alapszervezetek vezetőségeit ama, hogyan készítsék elő a taggyűlést kollektív munkával az alapßzervezeti vezetőség beszámolóját. A károly- majori alapszervezet vezetősége eddig is így dolgozott, kénytelenek önállóan elkészíteni a beszámolót, — s így van rendjén, — mert helyettük nem készíti el Petykó ©Ívtárs. Károlymajor ugyanis jónéhány kilométer távolságra van Püs- pokbólytóíL, a gazdaság párt- vezetőségének székhelyétől. A károlymajari pártalapszer- vezet vezetősége többször beszámoltatja az üzemegység vezetőit. lvanics József elvtárs, üzemegységvezető résztvett azon a pártvezetőségi ülésen is, ahol az aratás előkészítéséről tárgyaltak. Kovácsevác* József elvtárs, alnpsaervezeti párttá tkér, a pártvezetőség tagja, ■ a pártszervezet kommunistái figyelemmel kísérik az üzemegység munkáját. Répakapálásnál például észrevették, hogy egyik brigád nem végez jó minőségű munkát. — Kovácsevncs elvtárs kiment a répatáblána, beszélt a brigád tagjaival. Javítottak a hibán. A termelés pártellenőrzése ilyen formában érvényesül az idamajori alapszervezetnél is, bár itt az alapszervezet kommunistái korántsem érdeklődnék úgy az üzemegység vezetése, gazdálkodása iránit, minit Káról yma jóéban. Várnak, várnak... A püspökbólyi alapszervezetnél a termelés pártellenőrzését is a gazdaság vezetősége — „egységes vezetőség” — látja el. Kondor István elvtárs, alapszervezeti párttitkár számos hibát említett beszélgetés közben, amelyek növelik az üzemegység önköltségét. Az alap- szervezet vezetősége azonban — mert nem önálló — mondhatni semmit nem tett ezék kiküszöbölésére. Arra várinak, hogy ha a többi tennivalót elvégzi helyettük a gazdaság pártvezetősége, akikor ezt te „csinálják ők.” A termelés pártellenőrzése pedig csak akkor lesz jó, ha nemcsak a „csúcsvezetőség”, hanem az alapszervezetek vezetőségei és tagjai te élnek a pántieülenőrzés jogával, e fontos ténykedést te feladatuknak tekintik. A gazdaság pántvezetóségé- nek tagjai néhány héttel ezelőtt panaszkodtak: „sajnos, ebben a félévben a gazdaságban csak egy tagjelöltet vettünk fel.’* Ez is összefügg az alapszervezetek önállóságával, mert ezt az egyet te június elején a kárölymajori alapszerve- zetnél vették fel. Toldi elvtárs, a villányi járási pártbizottság instruktora, megtanította az alapszervezet vezetőségét arra, hogyan foglalkozzanak a tagjelölbneveléssel, a tag jelölt- fölvétellel. Püspökibólyban viszont sem tagjelöltet, sem párttagot nem vettek fel. Oka: Petykó elvtárs, a gazdaság párt tátikára, — aki ezelőtt foglalkozott itt a tagjelölrtfelvételekkel, — nem ért rá és az alap- szervezeti vezetőség öoállótlan- sága miatt „szünetelt a tagje- löltfélvétel.” Helyes, ha Petykó elvtárs, vagy a gazdaság párt- vezetőségének más tagja felhívja az alapszervezet vezetőségének figyelmét, hogy kiket lelhetne felvenni tagjelöltnek, de ezekkel a pártonJtivüliekkel az alapszervezet vezetőségének kell foglalkozni, az alapszervezet vezetőségének kell őket nevelni és javasolni a taggyűlésen tagjelölttel vételre. Több segítséget! Hosszan soroJhatnártfc még a példákat. Petykó Gyula elvtárs — a gazdaság párttitkára — arról beszél, hogy az alapszervezetek vezetőségi tag jai nem elég aktívak, túlságosan kényelmesek. Nem véletlen. Nem lehet aktív az a pártvezetőségi tag, akinek meg van kötve a keze, aki helyett — úgy-ahogy — más vég zi el a tennivalókat, s nem tanítják meg, hogyan kell dolgozná. Ebből következik az is, hogy az alapszervezet vezetősége nem követeli meg az alapszervezet tagjaitól, hogy tevékenyen résstvegyenek a pártmunkáiban. A siklósi járási pártbizottságot is felelősség terheli azért, hogy a püspökbólyi és idamajori alapszervezet vezetősége nem végez önálló munkát. A járási pártbizottság munkatársai ugyanis egyetlen esetben sem beszéltek az alapszervezetek vezetőségi tagjaival. Bármiről te van szó, mindig a gazdaság párt- titkárával, Petykó elvtárssa.!, — s csak vele, — tárgyalnak. Igaz, így kényelmesebb, de eredménytelenebb! Az alapszervezetek vezetőségei így nem éreznek felelősségét, nem törekszenek arra, hogy a maguk munkájának megkönnyítése, a tennivalók eredményesebb elvégzése érdekében az alapszervezet miniden tagját bevonják a pártszervezet munkájába. Rövid időn belül nagymértékben megjavítható a párt- munka a Beremendi Állami Gazdaságban te. A gazdaság pártvezetősége és a járási párt- bizottság — elsősorban a siklósi járási pártbizottságról van szó, — tanítsák meg a párt- alapszervezetek vezetőit önállóan, felelősségteljesen dolgozni, a vezetés kommunista stílusára. Ónodi János Képek a Magyar Vöröskereszt pécsi kiállításáról Orvosok, üzemi dolgozók, vö röskeresztes aktívák, diákok gyülekeznek a Magyar Vörös- kereszt Baranya megyei és Pécs városi szervezetének kiállításán. Az MSZT-székház emeleti nagytermében dr. Abá- di Gyula megyei főorvos éppen megnyitóbeszédét mondja: „A Vöröskereszt 1951-ben tömegszervezetté alakult és a dolgozók széles rétegeire támaszkodva, hatalmas aktíva- hálózatot épített ki. Az aktívákat ott találjuk az üzemekben, az anya- és csecsemővédelmi tanácsadáson, Ufkolák- ban, a járványok időbeni leküzdésénél, a véradó-mozgalom, az első segélynyújtási és az „egészségvédelemre kész"- tanf oly amok megszervezésénél • A meenyléóbesraédet alátámasztják a kiállításon bemutatott fényképek, grafikonok. 1954-ben « Magyar Vöröskereszt 10.373 egészségügyi előadást tartott az emberi szervezetről, a láihaltaltilan Ida lények életéről, a fertőző betegségek terjedéséről, a vér szerepéről és jelentőségéről. A Vöröskereszt és a TTIT szóróé együttműködésének eredménye ként pedig a városokban emelkedett az egészségügyi előadások száma. 1954-ben az egészségügyi előadásokon 115 087- en vettek részt. Az elmúlt évben a Vöröskereszt az országban 1 000 termelőszövetkezetet látott el elsősegélynyújtó felszereléssel, a tisztasági mozgalom szervezésében pedig 25 ezer vörörfkeresztes aktíva vesz részt jelenleg is. • Az országos eredmények mel lett azonban a kiállítás látogatóit elsősorban a pécsi és a Baranya megyei eredményeik érdeklik. Figyelmesen nézik a jólsikerült fényképeket, amelyek a pécsi Szigeti terület vöröskeresztes brigádjának az öregekről való gondoskodásét örökítette meg. A brigád 1953- ban kezdte meg a városi ellátottak látogatását, ápolását, élelmüket felváltva hordta a városi konyháról. Később az elhagyott öregeket beszállította a szociális otthonba. Azóta rendszeresen látogatja az otthont, ellenőrzi az ebédlők, lakószobák, betegszobák tisztaságát és gondoskodik az öregek ruhaneműinek tisztántartásáról is. Orvosi előadásokat rendeznek részükre az étkezésről, a tisztaságról, a betegségék megelőzéséről. A patro- nálásba bekapcsolták a dohánygyári vörös keresztes csoport kuUúrgárdáját és havonta mindkét pécsi szociális otthonban műsoros kultúresteket rendeztek a szociális gondozottak részér«. Munkájuk eredményeként a Tüzér utcai szociális otthonban rádióit és hangszórót szereltek fel, a konyha pedig új berendezést kapott. • A terem egyik sarkában hatalmas tabló arra hívja fel a figyelmet, hogy dr. Mtekolczy karmánykitünfteté^ben részesített orvos vezetése a/habt álló v ö röskeresztes brigád, éves munkája eredményeként miként. fejlődött az üzemegészségügy. A brigád 1954 elején kezdett dolgozni és egy-egy vöröSkeresztes csoport munkáját több oldalról vizsgálta meg. Megnézte, hogy a csoport milyen mértékben vesz részt az üzem egészségügyi feladatainak megoldásában, felülvizsgálta, van-e kellő számú egészségügyi állomás, fel van- mak-e szerelve, működnek-e, ,van-e elegendő elsősegélynyújtójuk, vezetnek-e egészség- ügyi naplót. Tanulmányozta a munkakörülményeiket, a munkavédelmi megoldásokat, megnézte, hogy a dolgozók el vannak-e látva az előírt ruházattal, védőétellel, biztosítva Az idén jobb eredménnyel zárjuk az évet A meescknádasdJ Kossuth termelőszövetkezet az idén is példát mutat a munkában. A tavaszi munkák idején a járás második legjobb termelőszövetkezete voltunk és ezt a helyezést most te tartjuk. Terméskilátásaink jók. Cukorrépánk, burgonyánk, dohányunk, borsónk nagyon szépen fejlődik. Előreláthatóan tervünket mindenből erősen túlteljesítjük. Szarvasmarha-, sertés- és tojás beadásunkat június 28-án egész évre teljesítettük, Illetve túlteljesítettük. Kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségünket a géptől teljesítjük. Lóheréből, lucernából és réti szénából mondén szálat betakarítottunk, mintegy 1200 mázsa súlyban. Ezzel állatállományunk szálastakanmány szükségletét egész évre biztosítottuk. Az idén a tavalyinál is jobb eredménnyel akarjuk és zárjuk is a gazdasági évet. EBEL JÓZSEF könyvelő. van-e az étkezés, a tisztálkodás, a gyermekek napközi elhelyezése. A brigád kiváló munkát végzett a dolgozók kezdeményezésének felszí rme- hozatala, javaslataik megváló«* tása területén. Minden látogató megható* d ottan áll meg a kormány kitüntetésben részesült dr. Dömötör Gyula, százszoros véradó és tajtabán Béla hetvenhétszeres véradó fényképe előtt. És tisztelettel tekint a Pécsi Húsipari Vállalat 29 véradójának fényképére: Dömötör László, Hollóst Antal, Báli János, dr. Világhy Gyu- láné kitüntetett véradókra, Szabó László igazgató, Gáspár József párttvtkár elvtárs többszörös véradókra. Az egyik üvegvitrin alatt, az Állami Levéltár sárgulófélben, lévő papírlapjai: az 1848— 1849-es magyar szabadságharc baranyai egészségügyi feljegyzései láthatók. Ezekből megtudjuk, hogy 1849-ben Baranyá ban 9 orvosdoktor, 18 sebész, ? gyógyszerész, 15 okleveles bába és egyetlen állatorvos — Csemy János — működött. Itt van a Honvédelmi Bizottmány utasítása a gyógyszerek árának készpénzben váló kifizetésére és TJray János megyei tisztifőorvos 1849-es évi jelentése kolera esetén tett intézkedésekről, valamint a táborba szállt baranyai őrseregekről adott 1848-as egészségügyi helyzetjelentés. A kiállítást gazdagítják a Szovjetunió és a népi demokr ratikus országok vöröskeresztes mozgalmának munkáját be mutató tablók, a vöröskeresztes jelvények, kitüntetések és azok az értékes albumok, kézimunkák, értéktárgyak, amelyek a vöröskeresztes levelezési mozgalom eredményeiként kerültek Magyarországra. Hasznos ez a kiállítás, mert nemcsak a Vöröskereszt és aktíváinak sokoldalú munkájába nyújt bepillantást, hanem nevelő hatása te van: a látogatót, felnőttet és gyermeket egyaránt megtanítja egészségének fokozottabb védelmére. PUSZTAI JÓZSEF Védekezzünk a lisztharmat ellen! (ÁfCfa O' pl'úheW&úrfoCjAj&thfaúfo 111 árom fiatalember, Kovács Antal, Füle József és Béri Sándor időkön a munkaügy kis-irodájában. Mind a hárman masszatolók. A nehéz munka, e közös erőfeszítés baráti szálként fűzte össze őket s most úgy látszik a rosszban is osztozni akarnak, egyszerre akarnak odább állni. Okos szó, lebeszélés, — semmi sem hatott, megmakacsolták magukat. így érkeztek el porcelángyári szereplésük utolsó felvonásához, a munkakönyv kiállításához. Csak egy józan szó, meggondolt válasz, s a munkakönyvét nem csúfította volna a következő egyáltalán nem bizalomgerjesztő bejegy zés: „önkényesen távozott!” Még Tegzes elvtársnő, az előadó is segíteni akart. — Nem gondolják meg? — Nem! — mondták elszántan, dacosan. Nem érdekelte őket olyan „kicsinység”, hogy az önkényesen távozók két évig csak 6—6 nap szabadságot kapnak, hogy betegség esetén az SZTK csak 50 százalékos táppénzt szolgáltat s ime itt van egy üzem, melynek már megszokták a levegőjét, a munkatársakat, ahol egy Igazolatlan távolmaradás esetén nem nyúltak rögtön adminisztratív eszközökhöz, s mint segédmunkások is megkeresték az 1300—1400, néha még 1600 forintot is, — nem, erre nem gondoltak. Az ő fülükben már régen ott dongott a darázs. — Épületanyagfuvarozó Vállalatnál jobb lesz, ott 1800—2000 forintot is lehet keresni. Ezt ők a „jóismerősöktől” tudták, így váltak meg a porcelángyártói május 5- én. IV o de az Épületanyagfuvarozó Vál- falatnál sem 100 forintosok esnek eső helyett. A dolog végét itt is meg kell fogni. Kovács Antalt, Füle Józsefet és Béri Sándort rakodómunkásoknak vették fel. Tizenegy—tizenkettő órát kocsiztak naponta a megyében, sóderrel, kővel, homokkal, téglával. A meglepetés akkor érte mindhármukat, amikor a borítékosztásra került a sor. Könnyű volt áttekinteni a tartalmát, nem volt abban 2000 — de 1800 forint sem, hanem mindössze 1400—1500 forint. S ráadásul ezt a pénzt nem 210 óra, hanem 300-on felüli órateljesítményért kapták. így hallgatott el a darázs az ő fülükben. Ha még nyíltan neun te beszéltek egymás közt, de már érezték, hogy nem jól áll a szénájuk és menynyire igazuk volt a porcelángyári elvtársaknak, mikor intették őket. A követ kező fizetés aztán már végleg betette a kaput is egyöntetűen mondták ki a végszót: el innen. J únius 30-a van, délután 3 óra. A délelőttös műszak régen befejezte a munkát, csak néhányan tartanak még kifelé a kapun. Ádám elvtárs, a főművezető is éppen hazafelé indult volna, mikor egy fiatalemberbe, Bari Sándorba ütközött „véletlenül". — De jó, hogy találkozunk Jani bácsi, — ujjongott amaz. — Node Ad ám elvtárs, már tudta, honnan fúj a széL — No mi újság? — Meggondoltuk a dolgot, Jani bácsi, visszajönnénk mind a masszatoláshoz, ha visszavesznek. — A mondat végét már alig lehetett hallani. — Na tessék, a gézen-guzok. Most szinte könyörögnek, de mikor az idősebb valami okosat mond, eleresztik a fülük mellett, még az a szerencsétek, hogy tudtok dolgozni, mert különben... így gondolkozott Ádám elvtárs mielőtt nyugtatóan megszólalt. — Jó, rendben van, majd megbeszélem a dolgot. Igaz, a megbeszélés majdnem hol.tvágányra futott. Alics elvtárs, az igazgató váltig ellenezte, hogy vissza vegyék az „önkényeseket". Nem átjáró ház a porcelángyár. Végül is azért engedett, mert a masszatolókra éppen nagy szükség volt. így került vissza a vállalathoz július 6-án a három vándor- legény. Kovács Antal most már kissé restelkedve beszél a dologról. — Tudja, egy kis baj volt a szerszámokkal, hallottunk az ÉPFU-ról, azután elkapott bennünket a gépszij. Előfordul ez az emberrel. De kérdezze meg most akármelyik korongostól, mióta v:ns».niö‘tiüir'k, van-» ppvnghiánv? Szerencsére a szóváltás éppen egy korongos mellett folyik, de őt már nem kell megkérdezni, mosolya te elárulja, hogy Kovács Antal, ez a keménykötésü, vállas fiatalember igazat mond. — Többet nem csapjuk be magunkat! Gulyás Ernő A kedvezőtlen tavaszi időjárás ellenére is jónak ígérkezik szőlőtermésünk. A gon dós és fáradhatatlan védekező munka azonban még korántsem ért véget. A hosz- szas csapadékos időjárás különösen, ha azt majd nagy meleg követi — könnyen „leszüretelhet” helyettünk. Bár még a peronoszpóra veszélye som múlott el, máris jelentkezik egy másik veszedelmes szőlőkártevő: a lisztharmat. Nevét onnan kapta, hogy az általa megtámadott növényrészeken, a levélen, fürtökön és fiatal hajtásokon, poros, fénytelen, szürkésfehér, penészes, dohos szagra emlékeztető bevonat képződik, a megtámadott levélzet sajátságosán felpöndörödik. — A szürkésfehér szinű bevonat nem más. mint a lisztharmat gombafonalzata, amely ellenkezően a peronoszpórával, nem hatol be a növényi sejtek, illetve szövetek közé, hanem a felsőbőrön élősködők és annak sejtjeit pusztítja. A növényi párolgást megakadályozó sejtek pusztulása következtében jelentős víz- veszteség áll elő, miáltal a belső szövetek elpusztulnak. Az így megtámadott bogyó felrepedezik, meleg időjárásban össze*~d*«d. majd esős. fedve* idő beálltával elrothad. Különösen a mélyfekvésű szőlők vannak kitéve a lisztharmat veszélyének. A védekezés aránylag egyszerű. Legjobb védekező szere a tiszta kénpor és a külön féle kénkészítmények. A kénporozással nemcsak megvédjek, hanem gyógyítjuk is a beteg megtámadott részeket. Miután a kénpor jobban tapad és jobban belepi a bogyókat, ha azok nedvesek s így a hatása is tovább tart, — célszerű a porozást reggel, a harmat felszáradása előtt végezni. A kénport egyenletesen, vékonyan juttatjuk a szőlő felületére. A porozást géppel végezzük. Vigyázzunk, hogy a por apró, finom liszt alakban jusson a porozógépbe, mert ha összecsomósodott és darabos, akkor jó munkát nem végezhetünk és a gépet is tönkre tehetjük. A porozást az időjárástól függően kéthetenként megismételjük, de augusztus közepétől a porozást be kell szüntetni, mert a bogyóval a borbajutó kén kellemetlen kénhidrogén szagot okoz. Holdanként 20—25 kilogramm kénport számítunk. Ha nem áll rendelkezésünkre porozógép, megfelel a célnak egy félméteres pálca végére kötött puha rongydarab is, amelyet a vederbe öntött kénporba mártogatunk és a rongyra tapadó kénport a beteg szőlőrészekre ütöget- jiik. Minden szőlőre! foglalkozó termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt minél előbb nézzen körül a szőlőjében és ha azt tapasztalja, hogy fertőzött, azonnal kezdje meg a védekezési. • SZABÓ MARTON szőlészeti vezető.
