Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-01 / 153. szám

ÜUUS 1 N A P E ö 3 ÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * Gondosan készítsük elő az új pártoktatási évet! Miirt szükséges tanulni ? M iért szükséges tamilra? — Jó néhány­szor haliam eat korramzmstéktól, pár- tarjkívüHektói. Propagandista vagyok, az egyik elbeszélgető bizottság tagja, nékem is feltet­ték néhámyam ezt a kérdést. Nem a tanulás­tól való vonakodást lártom ebben, imkálbb az érdékf.ődést: hogy s minit tanúinak, milyen any aggal ismerkednek meg „ pántckitatáslban. A válasz legtöbbször ilyenformáin hangzik: a párt szervezeti szabályzata minden kommu- -Inisrta kötelességévé teszii, hogy fejlessze po­litikai műveltségét, ismeretéit. Elég-e ennyit mondani? Sok éves tapasztalataim igazolják, hogy ez kevés. A szervezeti szabályzat tör­vény minden kommunista száméira, de a tör­vények rideg., hivatalos közlése még senkiben sem 'kelti azt az érzést, hogy neki, saját ma­gáinak mit jefent annak érvényesítése. Miént tanácsolja neki a párt, hogy tanuljon, képezze magáit? — ditt kell keresni a választ. Az elmúlt évben István-aknán sikeresen befejeződött a pártok tatás. S amikor eredmé­nyességét taglaltuk, első helyire tettük azt, hogy a pártolktatás nyomán megjavult a ter­melőmunka. Aszitiallos Ferenc elvtárs, sosem volt rossz fronrtmester. Amióta rendszeresen tanul, mégis jobban szervezi a munkát, bát­rabban kezdeményez., mindenütt elmondja vé­leményét. Nem kivételes példa az övé; sorol­hatnám a többi vájárt, frontmesrtért, csillést. Nálunk azóta bánnak gondosabban az anyag­gal, különösen a drága bányaiéval, amióta a kommunistáik érvekkel, tényekkel magya­rázzák a bányászoknak, hogy ez nekik és az országnak is hasznára válik. Nem túlzók ha azt mondom, hogy a pártclktaitás révéin nőtt a pártszervezet tekintélye, több tagjelöltet vettünk fel az elmúlt hónapban. Csupán néhány dolgot mondtam el válaszul a „miért szükséges tanulni?“ kérdésre. Ná­lunk az elbeszélgető bizottságok így foglal­koznak a hallgatókkal. Az eredmény: a párt­tagság negyvenkét százalék^ kíván ebben az évben tanulni. Bánó József propaigandiista. „Nagyon szívesen tanulok a Marxizmus-Len in izmus Esti Egyetemen“ j 953. október óta tanulok a Mandanus- Leinéiniizimius Esti Egyetemen. Az első év­ben a pérttörtiénetitei, a második éviben poli­tikai gazdaságtannal foglalkoztunk, a követ­kező éviben filozófia lesz az anyag. Ez az egyeltem főként abban különbözik a többi pártotatatási formától, hogy a feldolgo­zandó anyagot ellőször előadáson ismertetik a hallgatókkal, vázolják az anyag fő vonásait és felhívják a hallgatók figyelmét a témakör lényeges szempontjaira. Ezzel segítséget ka­punk a tanuláshoz. Miikor az okitaJtás kezdetén az elvtánsalk megíkérdeziték: vá®atam-e ebben az oktatás­ban való részvéteit, tisztában voltam vele, hogy igen komoly munkát és nagy elmélye­dést igényel. Mégis örömmel fogadtam el, mert tudtom, hogy e magas színvonalú okta­tás igen nagy segítséget nyújt mindennapos gazdasági munkáimhoz. S ez valóban így is lett. A tanulás sorén mindig világosan láttam és megérteitteim pár­tunk irányvonalát, könnyebbe n eligazodhat­tam, helyesebben intézkedhettem napi gyakor­lati munkáim bonyolult problémáiban. Az osz- tályfogJalkozásokan törekszünk arra, hogy az elméletet összekapcsoljuk a gyakorlattal. Lenin és Sztálin műved, a szocialista iparo­sítás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a munkabér, a kádereik kiválasztása, nevelése mind olyan kérdések, amelyek napi felada­taink közié tartoznak. Megiismeirésükkel nem­csak a vezetés (könnyebb és biztosabb, hanem igen nagy segítséget nyújt munikaltá.rsadrk neveléséhez és felviilóigosításához, a kétkedőit és ingadozóik meggyőzéséhez. Nagyon szívesen veszek részt ez Esti Egye­tem előadásain és fogdalkoeiásaim. Igyekszem jól tanulni, hogy irodánk vezetése, „ tervező munka mined alaposabb, tudományosabb le­gyen. Szoyfea Pál a Pécsi Tervező Iroda igazgatója. MEGYÉNK Üj iskolai napbözloflhont létesít a tanács az Épü- Ietkarbantartó Vállalat Vo- rosllov utca 9. szám alatti le­gényszállásának helyiségeiben. Az átalakításra és a berende­zési tárgyak beszerzésére ösz- szesen 10 000 forintot fordíta­nak. Az átalakítást júliusban, illetve augusztusban megkez­dik. Az iskolai napközi otthon, amely ötven személyes lesz, szeptemberben nyílik meg. A Vöröskereszt csoportok nyújtanak elsősegélyt az aratóknak A Vöröstoareszit csoportok a megyében eddig több, mint 1300 aktívát moagósítótitalk első segélynyújtásra, az ivóvízel­látás biztosítására, üzenni ét­kezdék és mumícássziár.lliásck el­lenőrzésére. A villányi járás­ban az egészségügyi certály és a Vöröskereszt mindlen köz- ségben öt elsősegédynyújltát ősz botit be, akik maguk is kánt a mezőn dolgoznék és btt, hely­ben elsősegélyben részesítik az arra rászórni lókat. 19 élllamd gaadesági üzemegységben és 60 termefiőseövetkiezertben brigá­donként, nagyobb helyeken pe­dig muinlkBicsiapatónkén't jelöl­ték ki az elsősegélynyújtókat (Vállár János, a Vöröskereszt megyei vezetője.) Baranyában 102 családi ház épült eddig államkölcsönből Baranya megyében az OTP eddig összesen 102 családi ház építésére, 10 ház helyreállítá­sára és 8 ház tatarozására adott kölcsönt. Az OTP ez év­ben még 300 új családi ház építésére, 5 ház helyreállítá­sára és 20 ház tatarozására folyósít majd kölcsönt a dol­gozóknak. Számos műszaki intézkedéssel növelik a munka biztonságét Péesbányán „Fokozottabb biztonságot, munkavédelmet a III. ne­gyedévben!” — Bár nem mondták ki ezt a jelszót Pécsbánya műszaki vezetői, munkájúikból, igyekezetük­ből, a műszáki intézkedések­ből mégis erre lehet követ­keztetni. Nem véletlen ez. Intő példák sora sürgeti eze­ket az intézikedéseket. Az első félévben ugyanis több baleset, sőt szerencsétlenség is előfordult. Lássunk tehát néhány fontosabb intézke­dést, amelyekíkel ezeket el akarják kerülni. A meredekdőlésü fejtéseik­ben vigyázatlanság könnyen okozhat balesetet. Ezt a kö­rülményt, vagyis a balesete­ket — úgy szüntetik meg, hogy a meredekdőlésű fejté­sekben hosszú fából és desz­kából olyan védőpadokat ké­peznek ki, amelyek felfogják az esetleg elfolyó felső hom­lokot. Ilyen védőpadokai fő­leg a mezőben haladó, de esetenként a hazafelé való fejtésekben is alkalmaznak 10—15 méterenként. Július 1-től kezdve új el­járással hajtják a guritókat. Ezekután a gurítók magassá­gát a dőlés teszi függővé s erre igen nagy gondot fordí­tanak a műszaki vezetők. Minden esetben védőpadokat leészítenek, de úgy, hogy azok semmi esetre se gördítsenek akadályt a menekülés elé. A szénkészlet átvezetésének a veszélyességét úgy szüntetik meg, hogy kötelezővé teszik a gurítókban a védőberende­zések alkalmazását. — A szilikózis veszélynek is hadat üzenünk — mondja Szabó elvtárs, az üzem fő­mérnöke. A legfontosabb és legnagyobb munkahelyeken már „vizesfúrógépet" alkal­mazunk, ami leköti a port, megszünteti a porképződést. A Pécsi Szénbányászati Tröszt több mint 100 Bőhler- féle fúróberendezést kapott, ebből nagyobb mennyiséget juttat Pécsbányánák is. A biztonságos munkáért folyó harcot gátolja azonban, hogy az üzemben mintegy nyolc műszaki vezetői mun­kakört nem töltenek be. Eb­ből az következik, hogy nin­csen minden munkahely meg­felelően ellenőrizve és így egyik-másik helyen nem veszik minden esetben figyelembe a a biztonsági előírásokat a dől gőzök. Még nem tudni bizto­san, de úgy hírlik, hogy meg­szüntetik a főbányamesteri munkakört. Ez' nagy hátrá­nyokkal járna Péesbányán, de talán másutt is. A főbá- nyamester, az igazgató, és á főmérnök után következik. Idejét ivem köti le annyira az adminisztráció és a nap­szinti munka, mint az Igaz­gatóét vagy a főmérnölcét, s így legtöbbet a bányában^ tartózkodik, ahol ellenőriz. A főbányamester munkaköre, tehát igen fontos. A jövőre nézve ebben a kérdésben nincs határozott állásfoglalás. A Szénbányászain Minisz­térium feladata, hogy elosz­lassa az esetleg helytelenül kialakult nézeteket, segítsen abban is, hogy mielőbb be­töltsék Péesbányán a műsza­ki vezetői munkaköröket. Ez is elősegíti, hogy megszűn­jenek Péesbányán a balese-fa tek. Érik a paradicsom tsz-einkben A termelőszövetkezeti kertészetek melegházaiban pirul — érik a paradicsom. A bólyi Kossuth termelőszövetkezet 360 tövet nevelt melegházban és most törtenként 2—3 kiló érett gyümölcs értékesítésére készül. A korai árut 40—50 forintért is megvásárolják kilónként. A sellyei Béke termelőszövetkezet­ben két három hét múlva kezdődik a paradicsomszüret. Ké­pünkön a baranyajenői termelőszövetkezet elnöke: Szeghalmi József elvtárs Sajgó Józseffel, a sásdi kertészeti brigád veze­tőjével vizsgálja az érő termést, amelyet a komlói és sásdi piacon értékesítenek. A tervek szerint a kertészet idén 210 000 forint jövedelmet hoz. Közel négymillió forint munkásvédelmi célokra A Pécsi Szénbányászati Trösztnél ez év második fe­lében 3 millió 798 ezer fo­rintot fordítanak munkásvé­delmi, egészségügyi és mun­kásjóléti célokra. A többi kö­zött megépítik a 300 szemé­lyes bányászfürdőt és még eb­ben az esztendőben több, mint 200 új lakást adnak át. Vasárnap megnyílik a „Tavasz Étterem“ konyhája Néhány héttel ezelőtt a volt Iszlay-féle vendéglő helyisé­gében megnyílt a „Tavasz Ét­terem” kerthelyisége, ahol ed­dig csak italokat szolgálták itei. A Pécsi Vendéglátó most elhatározta, hogy megnyitja a „Tavasz Étterem*’ (konyháját is. Július 3-tól, vasárnaptól kezdve a „Tavasz Étterem” kerthelyiségében frissen ké­szült vacsora is kapható. A palotabozsoki Petőfi tsz két 19 hónapos bikája érte el a legjobb értékelést az őszi mezőgazdasági kiállításra ki­jelölt termelőszövetkezeti te­nyészbikák második bírálata során. Péter-Pál megköszönte ... A magybudméri Petőfi ter- meLőszövehkezetiben június 28- ám teljes erővel, hét fogattal folyt a széna behardása. Ha másnap Péter-Pál napján ugyanilyen erővel dolgoztak volna — most nem lenne sem­mi gond: kazalban lenne a ta­karmány. A nagy budiménak azonban ünnepeltek, mándösz- szie négy kocsi állott munkába. Egy hirtelen jött zápor tökéle­tesen eláztatta a szénát és igy az ünnep dupla munkába és tetemes veszteségbe kerül*. Tsz-látogatók Csányoszrón Huszonöttagú küldöttség lá­togatott el a csányoszrói Uj Március termelőszövetkezetbe. A látogatók a megye külön­böző tsz-eiből jöttek, hogy megtekintsék a termelőszövet­kezet öntözéses kertészetét, amely a 24 holdnyi területen a Fekete-víz csatorna mentén terül el. A küldöttek között volt Takács István elvtárs, a tavasszal alakult patapoklosi Zó ja termelőszövetkezet elnö­ke is. A tsz-tagok azért küld­ték el tanulmányútra, mert tervbevették, hogy a Kende- resi rét mellett öt holdon ker­tészetet létesítenek. Operaelőadások a Pécsi Szabadtéri Színpadon Kékszegélyü, vörösbe tűs plakátok hirdetik Pécs ut­cáin, hogy a Magyar Állami Operaház pénteken, szomba­ton és vasárnap este 8 órai kezdettel vendégelőadást tart a Pécsi Szabadtéri Színpa­don. Talán újat mondunk, ha megírjuk, hogy ez a pécsi vendégszereplés teljesítése a Magyar AUami Operaház vezetői és művészei felaján­lásának, amivel a 20 fővárosi üzem versenyfelhívásához csatlakoztak. Ezeket az elő­adásokat minden állami tá­mogatás nélkül úgy hozza színre operaházunk, hogy a szereposztásban, a rendezés­ben és a díszletekben — a tervek szerint — még a leg- fürkészőbb sem találjon ki­fogásolnivalót. Hogy a terv valóság lesz, azt a szereplőgárda már jó előre sejtetni engedi. A „Traviata‘‘-ban Svéd Nóra, Aarika AneUi, Mátrai Ferenc, dr. Palló Imre Kossuth-díjas kiváló művész, Kövecses Béla és a MÁV Szimfonikus Zenekar szerepel. A szomba­ton és vasárnap sorrakerülő két „Denevér” előadást ugyancsak a MÁV Szimfo­nikus Zenekar kíséri, Eisen­stein szerepét Rosier Endre Kossuth-díjas kiváló művész, Frank szerepét Maleczky Oszkár érdemes művész énekli (a vasárnap esti elő­adásban Rösler Endre helyett Angyal Nagy Gyula énekel). A pécsi három előadás tu­lajdonképpen egy országos — Pécsre, Debrecenre, Mis­kolcra, Sztálinvárosra, . — Veszprémre, Szombathelyre, Orosházára és Esztergomra kiterjedő — előadássorozat kezdete. Ezek az előadások hivatottak legalább részben pótolni azt a hiányt, melyet a Gördülő Opera ideiglenes szüneteltetése okozott. Ha a közönség szeretettel fogadja ezeket az előadásokat, akkor van rá remény, hogy a tél folyamán is az Operaház első három vendégelőadását — a Pécsi Nemzeti Színház épületében, — továbbiak kö­vetik. A 150 tagú együttes ma reggel érkezik Pécsre, dísz­letekkel, kosztümökkel fel­szerelve. Az Operáház közön ségszervezői már felkeresték a legtöbb üzemi kultúrfeler löst és felkérték őket: segít­sék munkájukat, gondoskod­janak róla, hogy az arra leg- hivatottabbak, a munkások jöjjenek el az Operaház elő­adásaira. Ezt a célt természe tesen csak úgy érhetik el üzemi kultúrfelelőseink, ha felhasználják a mai, illetve a holnapi napot és minél szélesebb körben ajánlják, terjesztik az Operaház sza­badtéri színpadra szóló je­gyeit. A U&ikcwsyi UáiUáz&an Tanulni lehet a magyarbólyi gazdáktól Magyarbóly egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai eddigi 25 holdról vágták le a bő termést ígérő őszi árpát. Dicséretükre szolgáljon, hogy az őszi árpa tarlójának 80 százalékát már felÜ is hántották. Kutyáncsánin Jován másfél hold felszántott tarló-f, jaba mohart akar vetni másodnövénynek, Sándor János pedigí mar el is vetette egy holdon a silókukoricát. Ifj. Sipos Károlyt magyarbólyi gazda árpatarlójába egy holdon rövid tenyész-o idejű kukoricát vetett. ' Y as lag törzsű fák széles lombjai ’ alatt vezet az út a harkányi kór­ház épületéig. Balra a medence zöldes­szürke vize fodrozik, jobbra pedig virá­gos park terül el. A keskeny utak men­tén padok, pihenő betegekkel. Régi feljegyzés tanúskodik a fürdő eredetéről: - a reuma, ischias, csúz, köszvénybántalmak ellen hatásos 62 C°forró kénes rádióaktív... s szén- oxydsulfídot tartalmazó forrást 1823- ban gróf Batthyány Antal uradalmának csatornázása alkalmával véletlenül fe­dezte fel egy munkás. Már 1824-ben fürdőt alapítottak...” 131 éves tehát ma a fürdő. A fürdő eredetére vonatkozó utalás éppen csak emlékezésképpen idéződik fel az ember­ben, amint áthalad a fasoron. Mert egyszeriben leköti figyelmét ez a nagy­arányú építkezés, amely most a telep bővítését, korszerűsítését szolgálja. Csupán egy esztendőre tervezett beru­házás összege meghaladja az egymillió forintot, amelyből új betonmedence, új kabinsor épül. * A fürdőt alig egy év alatt száz és száz felgyógyult ember hagyta el. A kórház ügyeletes orvosa, Frőlich Lóránt dr. pontos felvilágosítást ad a víz gyógyító erejéről: — Két forrásunk van, az egyik 62, a másik 63.5 fokos hőmérsékletű. A vizet természetesen hű-tjük, de így is csak 20 perces időtartamra engedjük vízbe betegeinket. Ez az idő elegendő ahhoz, hogy a gyógyulást elősegítse. Azon túl már hatása káros a szervezetre, éppen a magas szénoxydsulfid és rádium- emanáció tartalma miatt. Meglátogattam egy beteget. Kirsch- ner Lajosnak hívják, 57 éves, őszhaju, csendesbeszédü ember. Még a múlt év októberében autókarambol érte. A diag­nózis kimutatta: combnyaktörés, bal térdkalács alatti törés, — bal kézfej­törés, — három bordatörés, — mellkas- zúzódás. Műtét után hónapokig nyomta az ágyat, majd május 20-án hordágyon szállították kj a harkányi kórházba. Mozdulni nem tudott, mereven feküdt, vesztett életkedvvel. ...És ekkor * meakezdték La ios bácsi kezelését. Napi 20 perces fürdő, alapos, rendszeres megfigyelés, vizsgál ás stb. Június 11-én, tehát három hét mu-lva Barla Szabó dr., a kórház igazgatója kiparanesolta az ágyból. — Nem merek. — méltatlankodik az öreg, — de az orvos hajthatatlan ma­radt: — Muszáj! Elindult. Először mankóval, néhány nap múlva a mankót felcserélte bottal és ezután már így bicegett végig a folyosón. — Soha nem hittem volna, hogy va­laha is épp ember lesz belőlem, — hálálkodik Kinschner Lajos az orvos­nak. És mi az orvos véleménye? — Súlyos eset volt, de egészségesen hagyja el nemsokára a kórházait. Nem ő az egyedüli... Nem bizony. Ferenczi József, az il- locskai kendergyár dolgozójának izületi gyulladás volt. Lábát nem tudta behaj­tani, a lépcsőin úgy kellett őt támogat­ni. Egy hete van itt és már naponta hosszabb sétákat tesz a parkban min­den támaszték nélkül. Hogy teljes legyen a kép a harkányi gyógyfürdő kórházáról, meg kell em­líteni még valamit, — ami ugyan ritka eset, de még előfordul. Frőlich dr.: — Nálunk kórházi fegyelem van. Mégis akadnak olyanok, akik valami­féle üdülői napi beosztást szeretnének. Miről van szó? Szigorú orvosi uta­sítás előírja az esti fél 8 órai „takaro- dót”. Egyik beteg — ez még április­ban történt, — a falu kocsmájában vár­ta meg a takaródét és csak éjfél után imbolygóit be a kórházba. Másnap ki­írták munkaképesnek, el kellett hagy­nia a kórházat. Ez így is van rendjén. A harkányi gyógyfürdő kórházának ágyait csak azok a betegek foglalják ie,akikgyó- gyulást várnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom