Dunántúli Napló, 1955. június (12. évfolyam, 128-147. szám)
1955-06-24 / 147. szám
2 NAPtö 1955 JtnVIÜÄ 24 V. M. MoSotov eivtárs nyilatkozata az Egyesült Nemzetek Szervezetének jubileumi ülésszakán A mad napon megeimlléke- zünfc az Egyesült Nemzetek Szervezete megteremtéséinek tizedük évfordulójánál és ünnepeljük azt. Fontos történelmi dátum ez. Ezekben a naipokfoen a fölo- kerekség minden részén az emberek milliói és milliói különösen figyelmesen haMgatí- jóik maijd azt, ami itt az Egye- sülit Nemzetek Szervezete tevéken ységónek elmúlit időszakáról elhangzik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a második világháború éveiben létesült. Akikor alakult meg a nevezetes Hiitlér-elleines koalíció, élén a Szovjetunióval!, az Amerikai Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával. Ez a koalíció. lelkesítette a fasiszta mar- telócok-megtámadfa, nehéz időket élő népek önfeláldozó felszabadító harcát. A Hitler-ellenes koalíció országai között a háború idején jó baráti kapcsolatok alakultaik ki A fasiszta rabság fenyegető veszélye közelebb hozta egymáshoz ezeket az országokat. Ez tömörítette őkét arra is, hogy megalakítsák az Egyesült Nemzetek Szervezetét éG hogy a háború befeie- zése után együtt védelmezzék a nemzetközi békét és biztonságot. Ennek a szervezetinek az alapját „a négy állam egyetemes biztonsági nyilatlkozatá'1- ban rakták le. A mű itt, San Franciscóban fejeződött be. Itt írták alá 1945. június 26-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát. Az Egvesü't Nemzetek Szervezete alapokmányának bevezető .szavai szerint az Egyesült Nemzetek népei elhatározták azt, , hogy megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, „melyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimond hatatlan szenvedést az emberiségre.“ Nincsen a népeknek fontosabb feladatuk, mint hogy elhárítsák az új világháborút. Az Egyesült Nemzeteknek nincsen nagyobb ügye, minthogy biztosítsa a népek békéjét, barátságát és együttműködését. Mindnyájunknek emlékeznünk kell erre és tudatéban kell lentiünk az Egyesült Nemzetek Szervezetére rótt feladatok hatalmas jelentőségének. Ez szent kötelességünk. De nem hunyhatunk szemet a tények előtt. Most jelentékeny nemzetközi feszültség van, amelyet minduntalan az új háború propagandája szít. Árunál kevésbé wabad szem elől téveszteni, hogy t feszültség további fokozódása fenyegeti a béke fenntartását, hogy ez az új háború veszélyét kelti. Az utóbbi években egyes országokban minden eddigit felülmúló fegyverkezési hajsza kezdődött, amely a katonai kiadások óriási terhét rója a nagy tömegekre. Egyre több atom. és hidrogénfegyvert halmoznak fel. Ez joggal nyugtalanítja a népeket, a helyzet veszélyének következményei mialt. Nagyarányú katonai támasz- pontépítés folyik más országok területén. Hogy ezeket a támaszpontokat egyáltalán nem védelmi célból építik, ez már abbé. íg kitűnik, hogy sokezer kilométerre vannak azoknak az országoknak határaitól, ame lyek építik őket. De vajon nyugodtak lehetnek-e azoknak az országoknak népei, amelyeknek közelében e katonai támaszpontok létesül nek és azoknak az országoknak népei, amelyeknek területén e támaszpontok épülnék? Egyre újabb katopai tömbök és szövetségiek létesülnek Európában, Ázsiában és más világrészeken. Ezek a háborús szövetségek szembetűnően bizonyos államok ellen irányulnak. Ez agresszív imperialista jellegüket mutatja. A dolog már olyan egyezményekig jutott, amelyeknek értelmében újra fel fegyverzik Nyugat-Ne- metorszagot és bevonják közismerten agresszív irányzatú háborús csoportosulásokba. Az ilyen tömbök és szövetségek viszont elkerülhetetlenül védelmi szövetségeik alakulását vonják magiuk után a másik oldalon. Lehel-e ennek során semmibe venni azt, hogy a népek világszerte nem akarnak új háborút, hogy keményen elítélik a támadókat, azaz azokat, akik új vJágháiborút robbantanak 'ki? Vajon nem ezt miu tatja-e a népeik világszerte növekvő mozgalma, amelynek az a célja, hogy megakadályozza az új háborút és következetesen harcoljon az imperializmus agresszív erőinek új világöldöklést kándbbentaM.i igyekvő minden kísérlete ellen? Nem kétséges, hogy ebben a helyzetben, továbbá természetesen a békeszerető országok kellő önvédelmi készsége mellett, az új háború kirobbantásában részes támadó felet határozottan elítélik, mint agresszort és az erkölcsileg, politikailag egyaránt tel jesen elszigetelődik a világ népei előtt. Ez pedig már előre megszabja elkerülhetetlen vereségét. Másrészről feltétlenül látni/ kell, hogy napjainkban ebe,- Kendő olyan tény van, amely azt b zonyítja, hogy vannak a tone's békére és a népik közti herótságra vezető kipróbált utak. Már két éve múlt, hogy a béke szere lő országok kezdetné, nyerésének eredményéképp megszűnt a koreai háború. Most segíteni kell a déli és északi koreaiakat, hogy helyreállíthassák Korea nemzet', egységét. Tavaly a genifi értekezleten végetvetettek az indokínai bátorának olyan alapon, amely lényegében megfelel e körzet népen nemzeti felszabadító törekvéseinek. Körülbelül egy hónappal ezelőtt megkötötték az osztrák ál iamszerződést. A legutóbbi időnek igen nagy eseménye volt a Szovjetunió és Jugoszlávia kölcsönös viszonyának rendeaése, -miire a Szovjetunió kormányküldöttségének belgrádi tartóz, kodásakor került ser. A szovjet—jugoszláv tárgyalások ered menyeként a viszony megjavult. Ez a tény egyben sok tekintetben elősegíti az európai politikai enyhülést és megfelel az egyetemes béke meg- szilárdiításQ érdekeinek. Ezzel kapcsolatban feltétlenül utalni kell arra, mennyire alaptalanok azeik a nyugati koholmányok, amelyek el s,karjaik ferdíteni a belgrádi tárgyalások értelmét, kisebbíteni akarják azek jelentőségét és eredményét. Hangsúlyozni kell, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia baráti viszonyának megjavításáról és fejlesztéséről létrejött megállapodást, amely közös nyilatkozatban jutott kifejezésre, nem valamilyen múló elgondolások szabják meg, hanem annak tudata, hogy e viszonynak mind a Szovjetunió és Jugoszlávia, mind pedig a nemzetközi feszültség csökkentése és az államok közti szükséges bizalom megteremtése szempontjából nagy jelentősége van. Különösen na,gy figye’met érdemel az a tény, hogy Nehru úr, India miniszterelnöke ellátogatott a Szovjetunióba. Ennek a látogatásnak nagy jelentősége van a Szovjetunió és India baráti kapcsolatainak további megszilárdítás,„ és egyben a nemzetközi feszültség enyhülése, a béke megszilárdítása szempontjából is. A nemzetközi feszültség enyhítésének politikája, amelyet a Szovjetunió és más bé- keszerető országok folytatnak, egyre újabb pozitív eredményekkel jár. E céloknak megfelel a szovjet kormánynak az« a javaslata, hogy létesüljenek diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok a Német Szövetséígi Köztársasággal és hogy Adenauer kancellárt tárgyalások céljából meghívták Moszkvába. Tárgyalások kezdődték Londonban a Szovjetunió és Japán viszonyának rendezéséről isv Július második, felében sor kerül a négy hatalom, — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Bri/.annla és Franciaország — kormányfői értekezletére. Ennek az értekezletnek nagy jelentősége lesz, ha vaflamennyi / résztvevője valóban törekst/'k a nemzetközi feszültség enyhítésére, az égető problémák rendezésére, .a béke megszilárdítására. Ami a/?; Egyesült Nemzetek Szerve?letét illeti, el kéül ismerni, hogy ez a szervezet határ?«ottan fontos helyeit foglal ei a nemzetköz,! életben és működésének megvannak a pozitív vonásai. A béfiüe és a biztonság fenntartásával összefüggő egyes nemzet k/ózi problémáik itteni megtárgyalása elősegítette a közvélemény harcra mozgósítását az/ új háború veszélye ellen és a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Ideg kell a többi között említeni az 1946-ben ez atomfegyver eltiltása és a /fegyverzet csökkentése kérdésében hozott határozatok, továbbá a háborús propaganda eltiltásáról 1947-ben hozott határozat nagy jelentőségét. Ismeretes az is, hogy 1964-ben a közgyűlés egyhangúlag állást foglalt a leszerelési bizottság feladatainak kérdésében. Nem lehet belenyugodni a jelenlegi, távolról sem kielégítő helyzetbe. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének semmi esetre sem szabad a nemzetközi események passzív szemlélőjévé vagy valamely csoportosulás szűklátókörű célokra felhasznált eszközévé lennie. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a következő legfőbb elveket követi: a népek egyenjogúsága és önrendelkezése, nemzetközi együttműködés és a más államok' beüi gyei be való be nem avatkozás, a nemzetközi viták békés eszközökkel való megoldása, az erőszak alkalmazásával való fenyegetőzés mellőzése nemzetközi ügyek ben. Ezeket az elveket az Egyesült Nemzetek mindegyike elismerte, ezek az elvek jó alapul szolgálnak a békéért és a nemzetközi biztonságért, valamint a nemzetközi együttműködés fejlesztéséért folyó harc ban. Mindez arra mutat, hogy az ENSz alapokmánya tartalmazza a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok egymás mellett élése és békés együttműködése e'véneik szilárd elismerését. Érthető tehát, hogy az ilyen egymás mellett élés elszakíthatatlan az államok közti kölcsönös bizalom megszilárdításának, a .hidegháború" megszüntetésének, a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a nemzetközi gazdasági együttműködés széleskörű fejlesztésének fe’adatától. ■ Az Egyesült Nemzetek Szervezetét nem' lehet elképzelni anélkül, hogy ne ismerjék el és ne valósítsák meg az egymás mellett élésnek és a különböző társadalmi berendezésű országok nemzetközi ügyei közös eldöntésének elvét. Ez igen szemléletesen jut kifeté- zésre az ENSz alapokmányának a Biztonsági Tanácsra vonatkozó rendelkezéseiben. Azt a szabályt, amely kimondja, hogy a nemzetközi biztonság szavatolása fontos kérdéseinek biztonsági tanácsi eldöntésékor kötelező az egyhangú öthatalmi döntés, az Amerikai Egyesült Államok kormányának kezdeményezésére fogadták el. De még azok is, akik szavak ban elismerik a békés egymás mellett élés elvét, a gyakorlatban néha ezen elv durva megsértésének útján járnak. Ezt láthatjuk Kína példáján. Kínában győzelmet aratott a népi demokratikus forrada - lom és a nagy kínai nép a szocializmus építésének útjára lépett. .Ezért fosztják re,eg még mindig a Kínai Népk öztársaságot attól a jog/ /tói, hogy az ENSz-bem elfő#/alja törvényes helyét Az is; / teremtett helyzet igazsá?; tálán és jogsértő volta szerrub etűnő. Megrendül a bizalo m az Egyesült' Nemzetek S? erveze- tében, ha tovább türjfjfc ezt a törvény sértést, A Kínai Népköztársaságnak további befogató« (nélkül, teljes lehetőséget kell nyernie arra, hogy képviselve legyem mind a közgyűlésben, mind a Biztonsági Tanácsban. Nem lehet szó méüBrill hagyni azt a veszélyes helyzetet sem, amely a Távol-Keleten Tajvan szigetének és a kínai par iménti szigeteknek a körzetében alakult ki. Az Egyesült Nemzetek Szervezetiéinek nem szabad belenyugodnia abba, hogy a kínai nemzeti területnek ez az elidegeníthetetlen része még mindig nem került vissza Kínéhoz és az Egyesült Nemzetek Szervezetének meg kell tennie a szükséges intézkedéseket e fontos probléma mielőbbi rendezésére. Több ázsiai ország kwnieményezésére nemrégen Bandung- ban fontos nemzetközi értekezletet tartottak. Ezen ez értekezleten 29 ázsiai és afrikai állam vett részt. Bár érmék az értekezletnek a résztvevői különböző társadalmi és állami berendezkedésű államok, ez nem akadályozta összehangolt munkájukat. A bandungí értekezlet valamennyi határozatét egyhangúlag hozták. Ezek a határozatok a béke és a népek közti barátság megszilárdításét, a népek szabadságának és függetlenségének biztosítását, a gyarmati rendszer elleni harc fokozását szolgálják. Mindez megfelel valamennyi békeszerető állam érdekeinek. Bandungban ismét széleskörű alátámasztást nyert ti békés eevmás mellett élés elve Napjainkban szinte már senki sem szánja rá magát arra, hogy nyíltan megtagadja ezt az elvet. Ma valamennyiünk«/1 nem az elvek egyszerű elismerése vagy kijelentése érői ekel, ha-, nem olyan konkrét, tettek, amelyek a nemzeti ;9zi béke és biztonság fentit irtásának és meírsrilárdttósártak ügyét szolgálják. Ezzel kapcsolatba?a meg kell állapítani, mennyin e fontos a S z ovi ohm i ónak az európai kollektív biztonság remdszeT megteremtéséiről (szóló ismert javaslata. A szőb? «forgó szovjet javaslat a bélre és biztonság szavatolását tervezi az Amerikai Egyesi ílt Államok részvételével, -valamennyi európai állam si/ámára, fügéét lenül azok társadalmi berendezkedésétől. A szovjet kf'rmány említett iavaslata kifejezi a Szovjetunió békeszei'ető kü’molitiká- iának lénye*/Jt. E külpolitika célja a kői ílektív biztonság megteremtés?az egymással szembenálló háborús tömbök helyett Ebben a megvilágításban kell szem!/Uni a szovjet kormánynak <% fegyverzet csökkentésiéről. az atomfegyver eltiltásáról 'és az új háború veszélyének elhárításáról máius 10-én Le/,'dónban a leszerelés* si’lbizot W s giban előterjesztett javaslati ít. A mt goldatlan nemzetközi kérd/ vek rendezésének fő aifcadí Slya az államok közti szűk? séges bizalom h'ánya. Ez i nlmlenekelntt a béke és a ív nmzetközi biztonság fenn tar? zásáért a fő felelősséget viz elő nagyhatalmak kölesö- nö í viszonyára vonatkozik. A világ az utóbbi években az úgynevezett „hidegháború” ál*; í.potálban van, az államok ha /borús előkészületei pedig egyre súlyosabb teherként ne- h ezednek a népek vállára. Csakis az államok közti )rhi- /legháborús’* állapot megszűnése segítené elő a nemzetközi feszültség enyhülését, a szükséges nemzetközi bizalom megteremtését, az új háború veszélyének elhárítását, a né- nek békés és nyugodt élete fel teteleinek megteremtését. Akkor megnyílnának a szükséges lehetőségek arra *s, hogy megvalósuljon a kellő nemzetközi ellenőrzéssel egybekötött széleskörű leszerelési orngram. A szavakról át kell térni a tettekre. Mindenekelőtt a következőket kell elérni: hajtsák végre a közgyűlésnek a háborús propaganda valamennyi országában való megszüntetéséről szólói ismert határozatát, megállapodást kell teremteni a nagyhatalmak között az idegen területen fekvő katonai támaszpontok megszüntetésére vonatkozóan, ki kell bontakoztatni az atomerő békés felhasználását szolgáló munkát, egybekötve a műszakilag kevésbé fejlett országoknak nyújtandó széleskörű termelési és tudományos — műszaki segítséggel; a Szovjetuniónak, az Egye sült Államoknak, Angliának és Franciaországnak megegyezéses döntést kell hoznia arról, hogy az ideiglenesen ott hagyandó csekély kontingenseken kívül kivonják csapataikat Németország területéről és Németország mindkét részében szigorúan korlátozott helyi rendőrerő-kontingenseket létesítenek; a szuverénltás és a területi sérthetetlenség elveinek megfelelően rendezik a megoldatlan távolkeleti kérdéseket, megszüntetnek mindenfajta olyan hátrányos megkülönböztetést, amely akadályozza a széleskörű gazdasági együttműködést és a nemzetközi kereskedelem fejlődését; a széleskörű küldöttségcsere és az Idegenforgalom fejlesztése útján kiterjesztik a nemzetközi kulturális kapcsolatokat. Ha előrehaladunk e fontos és halaszthatatlan feladatok megoldásában, akkor sok tekintetben megkönnyítjük az államok közti bizalom légkörének megteremtését. Ezzel létrejönnek azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy megvalósítsuk a fegyverzet általános csökkentésének és az atomfegyver teljes betiltásának programját, és egyúttal valóraváltsuk e határozatok hatékony ellenőrzését. A Szovjetuniónak e programot vázoló javaslata azt tartja szem előtt, hogy a megfelelő intézkedéseket két szakaszban tegyék meg. Molotov a következőkben röviden ismertette a Szovjetunió leszerelési javaslatait, majd így folytatta: Most az Amerikai Egyesült Államokon és más nyugati országokon van a sor. Minthogy a Szovjetunió teljesen elfogadta a hagyományos fegyverzetre vonatkozó javaslatukat, a nyugati országoknak most már nincsen alapjuk arra, hogy halogassák az atomfegyver kérdésének megoldását. Nekik is bele kell egyezniük az atom- és hidrogénfegyver alkalmazásáról való lemondásba és e fegyver teljes eltiltásába, amint ezt a szovjet tervezet javasolja. (Taps.) A szovjet kormány az atomfegyver kérdésében is lépéseket tett a nyugati országok felé. A szovjet kormány beleegyezett abba a javaslatukba, hogy az államoknak az atomfegyver teljes eltiltásáig joguk legyen ezt a fegyvert az agresszió elleni védelem céljaira felhasználni, de azzal a feltétellel, hogy a megfelelő kivételes eset ben ezt a Biztonsági Tanács határozott döntése engedélyezi. A szovjet kormány ezzel kap csolatban szükségesnek tartja, hogy az államok vállaljanak ünnepélyes kötelezettséget arra, hogy nem alkalmazzák a nukleáris fegyvert és azt eltiltottnak tekintik. A Szovjetunió késznek nyilatkozik ilyen kötelezettséget vállalni, ha az atomfegyverrel rendelkező többi ország is megteszi ezt. így tehát e téren sem a Szovjetunión Múlik a dolog, hanem a többi országokon. A szovjet kormány május 10-i javaslata megfelelő határozatok megvalósítását biztosító hatékony nemzetközi ellenőrzés megteremtését szolgáló konkrét intézkedéseket is tartalmaz. Magától értetődik, hogy mindezen kérdések megtárgyalásában részt kell vennie a Kínai hfépközitársasóginak is. (Taps). A szovjet kormány elvárja, hogy mindezen kérdésekben hamarosan elmondják véleményüket más kormányok is. Itt, San Franciscóban az amerikai nép körében vagyunk. Mint országunk képviselője, külön ki akarom fejezni azokat a jó érzelmeket, amelyekkel a szovjet nép az amerikai nép iránt viseltetik. (Taps). Mindenki egyetért azzal, hogy a Szovjetunió népeitől és az Amerikai Egyesült Államok népeitől sok függ, hogy a béke és a biztonság szilárdabbá, tar- tósabbá váljék és hogy ezzel világszerte hosszú évekre biztosítva legyen a biztonság és a nyugalom. Ezt akarja a szovjet nép és biztos benne, hogy erre törekszik az amerikai nép is. (Taps). A kormányok közti nézeteltéréseket meg lehet oldani az államok közti bizalmatlanságot pedig le lehet és le kell küzdeni, ha mind a szovjet emberek, mind pedig az amerikaiak az ügy nehézségeinek lebecsülése nélkül, a béke és a nemzetközi érdekek védelmének törekvésétől áthatva, az Egyesült Nemzetek elveinek megfelelően hozzálátnak ehhez. Az Egyesült Nemzetek Szervezete fennállásának második évtizedébe lép. Napjainkban minden eddiginél inkább fő kötelessége e szervezetnek a béke biztosítása, az új háború elhárítása. A népek békés és nyugodt életének biztosítása az Egyesült Nemzetek Szervezetének magasztos és nemes feladata. Bármennyire is jogos legyen bírálni az ENSZ elmúlt időszaki működését, különösen az éles nemzetközi konfliktusok idején tett egyes lépéseiért, nincs okunk arra, hogy lebecsüljük létezésének és további működésének fontosságát, a béke és a nemzetközi biztonság szempontjából. Az Egyesült Nemzetek Szervezete jelentékenyen jobban, aktívabban és eredményesebben dolgozhat és kell is dolgoznia, ha mi ennek az ige« felelősségteljes nemzetközi szervezetnek tagjai, mindany- nyian arra törekszünk, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenysége minél jobban megfeleljen e szervezet nagyszerű céljainak és elveinek. El kell ismerni, hogy; az első évtized tapasztalata teljesen beigazolta azoknak a haladó nemzetközi elveknek helyességét, amelyekre az Egyesült Nemzetek Szervezete épült. Ezek az elvek valamilyen formában kifejezésre jutnak sok nemzetközi okmányban, köztük olyanokban is, amelyek közvetlenül nem kapcsolatosak az ENSZ-szel. Elmondhatjuk ezt például az ismert öt elvről, amely a múlt évben alapja lett az Indiai Köztársaság és a Kínai Nép- köztársaság közös nyilatkozatának. Ugyanezt mondhatjuk el az ázsiai-afrikai értekezlet nyilatkozatának tíz elvéről, valamint több más nemzetközi okmányról is. Az Egyesült Nemzetek szervezetére új feladatok hárulnak. Megérett például egy, a nem zetközii kereskedelem fejlesztését szolgáló gazdasági világér- tokezilet összehívásának kérdése. Az Egyesült Nemzetek Szervezete egész tevékenységé t magasabb sziínvcnsPira kell emelni, hogy működése teljesein megfeleljen magasrendű céljainak és elveinek. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiemelkedő szerep juthat ég kell is, hogy jusson a béke megszilárdításáért folyó harcban. Uj évtizedbe lépünk. Még sohasem volt ilyen nagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének felelőssége a népek jövőjéért, a békéért és az egész emberiség jólétéért. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének minden tettét e maga snendű felelősségnek kell áthatnia. A Szovjetunió teljes tudatában van annak, hogy szociálist,, államunk milyen helyet foglár el az Egyesült Nemzetek ázarvezetében. A Szovjetunió minden tőle telhetőt elkövet, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét egész tevékenységében támogassa, hogy biztosítsa a szilárd békét ég a nemzetközi bizton- sÁgfyfr, (Xajjp&s)
