Dunántúli Napló, 1955. június (12. évfolyam, 128-147. szám)

1955-06-14 / 138. szám

1953 J0N1US 14 NAPLÓ 3 A harmadik negyedévet nem kezdhetjük adóssággal ! Június végéig fel kell számolni a beadási hátralékokat! Begyűjtési tanácskozás Pécsett (Vidáman, nagyszerű tettekre készülne ünnepelték a tmktoroinapol Szombaton a pécsi Petőfi filmszínházba hívta össze a Megyei Párt-Végrehajtó Bizott­ság, valamint a megyei tanács járásaink s községeink tanács­elnökeit, begyűjtési dolgozóit, hogy tisztázza feladataikat a most bekövetkező nagy gabona begyűjtési feladatok előtt. A tanácskozás a legjobb időben ült össze, hiszen az első félév befejezésétől már csak alig két hét választ el bennünket, mégis az élőállat és állati ter­mékek begyűjtésében az utób­bi hetekben javulóban lévő be­gyűjtési munka ellenére a me­gyének még súlyos hátralékai vannak. Senki előtt sem lehet kétséges, hogy a harmadik negyedévet nem kezdhetjük el adóssággal, ezért Katona La­jos elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke is kihangsúlyozta be­számolójában: — Tanácsainknak, begyűjtési hivatalainknak a gabonabe- gyüjtés előtti napokban gon- dóskodniok kell arról, hogy a hízottsertés, a tej, a tojás és a baromfibegyűjtési hátraléko­kat felszámolják. Ahol a felvi­lágosító munka nem hozza meg a kellő eredményeket, ott a törvény teljes szigorává? kell fellépni a kulákokkal s a rendszeresen hátralékban ma­radó dolgozó parasztokkal szemben. . „ Június 30-a olyan határidő, amelyen túl már semmiféle halasztást nem adhatunk, nemcsak azért, mert népünk élelmezésében nem következ­het be semmiféle fennakadás, hanem azért is, mert a csép- léssel bekövetkező gabonabe- gyüjtés során párt és állami szerveink minden erejét leköti egész évi kenyerünk biztosítá­sa. Ha a hátralékokkal me­gyünk a második negyedből a harmadikba is, akkor a felhal­mozódó, egyre gyarapodó hát­ralékokkal már az év végén ne hezen tudunk megbirkózni. Ilyen hibák miatt nőttek évről- évre hátralékaink és maradt Baranya mindig a begyűjtési verseny elmaradói között. — Tanácsaink, begyűjtési szerveink, a DISZ és MNDSZ- szervezetek erejük megfeszíté­sével érjék el, hogy június 30-ig a hátralékok felszámolá­sával, az évi tojásbeadási ter­veket mindenütt legalább 85, a baromfibeadást 60 százalékra teljesítsék és tejből pedig hó­Huszonnyolc év körüli sző­ke, eoványarcu fiatalember ül velem szemben: Bencze Ká­roly, A írna-aknai pártrtitkár. A pártéletről, az Anna-aknai pártszervezetről beszél és a hírről, ami engem most ide­csalt: hogyan lett az Anna- aknai Komló legjobb bányász­pártszervezetévé. A saját munkájáról kérde­zem — ő inkább másokról be­szél, a kommunistákról, az üzem bányászairól, az embe­rekről, akik megválasztották, akikért dolgozik, akik segítet­ték és segítik a pártpolitikai munkát. • Életútjának utolsó sza­kaszát röviden így jellemzik itt: a párt, a nép ügyéért dol­gozik. 1952-ben még a bánya­igazgatóság normaosztályán dolgozott. Később az igazgató- sági pártszervezet titkára lett. Tanult, képezte magát, s még azon a nyáron a városi párt- bizottságra hivatták: — Szeretnénk elküldeni öt­hónapos pártiskolára ... öt hónap után, 1953 tavaszé tói szeptember végéig ottma­radt az iskolán, de már nem hallgatóként, hanem mint párt iskolai előadó. 1953 szeptember végén a párt ismét komlóra küldte az­zal a megbízatással, hogy a városi pártbizottság ágit. prop. osztályán az oktatás-felelősi teendőket lássa el. Rendeznie kellett a szétzilált bányász pártoktatást, elő kellett készí­teni az 1953—54-es pártokta­tási évet. Sikerült, mert sohasem ra­gaszkodott az íróasztalhoz. Ki­járt a munkahelyekre, lement a bányába, beszélgetett az emberekkel, megismerte szoká saikait, természetüket. A felvilágosító, napról-hónapra hiány nélkül bevigyék az államnak esedékes részt a termelők. Községeink dolgozó paraszt­jai nagyrészében elevenen él az a törekvés, hogy ne marad­janak szégyenszemre adósság­ban az egész ország színe előtt. A sásdi járásbeli Felsőmind- szentről felszólaló Lakatos Já­nos elvtárs elmondotta, hogy náluk 44 dolgozó paraszt ve­télkedik egymással a kötelezett ségek pontos teljesítésében. Versenyüket szítja az, hogy_ a falu kommunistái bátran ér­velnek a falu életének esemé­nyeivel, az újonnan épített 5 kilométer hosszú járdával s megmondják: a várva-várt vil­lanyt is csak a begyűjtési és adózási tervek lelkiismeretes teljesítése hozza meg falujuk­nak. nevelő szó viszi győze­lemre a törvény szigorú be­tartása mellett az idei gabona- begyűjtést is és ezért Katona eivtárs azt a feladatot tűzte ki a hátralékok felszámolása után ■! tanácskozáson résztvevők elé, hogy „a ;árási és községi párt- szervezetek irányitó támogatá­sával a tanácsok és a begyűj­tési apparátus szoros 'kapcso­latot építsen ki a dolgozó pa­rasztsággal. A gabonabegyüj- tés megindítása előtt értessük meg a termelőkkel, hogy a gabonabegyüjtési tervek telje­sítése egyaránt érdeke az ál­lomnak is, a termelőnek is. Vonják be ebbe a munkába a tömegszervezeteket, a DISZ-t, az MNDSZ-t és a helyi nép­frontbizottságokat is.’* Van mivel érvelnie a ga- bonabegyüjtés során folytatott politikai munkának. Ez évben először korpát kap vissza be­adott búzája után a termelő, amit jól felhasználhat saját gazdaságában s rendkívül nagy előnyt jelent részére már az a tény is, hogy kenyérgabonával a legtöbb cikket, köztük a hiz­lalásra szánt kukoricát is, ár­pát is pótolhatja. Fűzze hozzá az agitáció azonban azt is, hogy aki az állam és a többi gazdatársa kárára spekulációk ba kezdene — azokat kirekesz­tik a szabadpiaci értékesítés lehetőségeiből és a fő cikkek­ből hátralékos községekben csak az illetékes állami szer­vek folytathatnak szabadfelvá­sárlást. A felszólalásokból azonban nem tükröződött vissza a rendkívüli komoly feladatok­nak olyan értékelése, amire a beszámoló felhívta a figyelmet: sokan lebecsülve a hátralékbe­hajtás és a gabonabegyüjtés nehézségeit, rózsaszínben lát­va a jövőt, inkább elért sike­reikkel hozakodtak elő, sem­hogy elmondták volna: miként készülnek fel a nagy munká­ra. A leghátralékosabb közsé­gek pedig jórészt hallgattak. — örülök, hogy bizakodóan tanácskoznak az elvtársak a begyűjtésről — mondotta töb­bek között a tanácskozásom résztvevő Szobek András, be­gyűjtési miniszter elvtárs, — de azt veszem ki a ’hozzászó­lásokból, hogy az elvtársak arról szeretnek beszélni, ami jó. Bár javult Baranya mun­kája, arról kellene inkább többet beszélni, hogy az elő­irányzott sertésnél naponta jó­val kevesebbet gyűjtenek be, 4 vagon a tojáshátralék és ba romfibeadásból is közel négy­ezer hátralékost számlál Bara­nya. Tárják fel a hibákat és egymástól tanulva tegyenek meg mindent, hogy a gabona begyűjtésig egyetlen egy hát ralékos se legyen járásukban, községükben. Bőséges, a tavalyinál jobb termést ígérnek kalászaié, lassan kasza aló érő vetéseink. Csök­kentett beadási terveink olya­nok, hogy dolgozó parasztsá­gunk közepes munkával is hiány nélkül teljesítheti. Ak­kor azonban, amikor a mun­kásosztály sorra teljesíti túl termelési és önköltrégcsökkön­tési terveit, nem közepes, ha­nem jó munkát várunk Bara­nya termelőitől, olyan jó mun kát, hogy előbb, mint a többi megye, egy kiló hiány nélkül letegyük az ország asztaléra azt a kenyeret, amit joggal vár el népünk legjobban ter­mő megyéjétől. A tanácselnö­kök és begyűjtési dolgozók a tanácskozáson megfelelő útmu­tatásokat kaptak ahhoz, hogy ez így meg is valósuljon. T/idáman, lelkesen, új, nagyszerű tettekre, a párt júniusi határozatának ' sára készülve ünnepelt tegnapelőtt tizenöt gépállomásunk és köszöntötte trakto­rosainkat a termelőszövetkezetek, egyéni gazdák, patronáló vállalatok őszinte elismerés*. Mágocson másképp telt el a traktorosnap, mint Villányban, Sellyén talán jobban vigadtak, mint egyebütt, de egy alapvető dolog egyformán csendült ki Pécsváradon és Sásdon, Vajszlón és Szentlászlón: ezután még jobban megy a növényápolás és úgy takarítjuk be e termést, hogy semmi se menjen belőle veszendőbe, MAGOCS: Egy univerzális traktorra máris 177 hold-gépi növényápolás esik TV Idám vasárnapra ébredtek június 12-én ' a mágocsiak. A második traktorosnap alkalmából a gépállomás dolgozói elnyertük az élüzem címet, a Rákosi termelőszövetkezet tagjai pedig az országos elsőséget vívták ki a tavaszi munkákban. Közel 200 gépállomási dolgozó és termelőszövetkezeti tag részvéte­lével az élüzemavatást a községi kultúr otthon­ban tartották. A téli gépjavítás határidő előtti befejezé­sével kezdődött az étüzem címért folyó harc. Snnek köszönhető, hogy a tavaszt irmrécákat zökkenő nélkül végezhették el Különösen most a növényápolás idején dolgoznak jóL Eddig 1.060 hold kukoricát, yejpraforgót ka­páltak meg. Az élüzem cím. átvételénél vál­lalták, hogy aratásig a kétszeresére emelik a gépi növényápolásban részesített területet, vagyis 3000 holdat kapálnak meg géppel. — A jó munka eredményeként az élüzem cím átvétele után 11 traktorost tüntettek ki szta- hánovista oklevéllel, hatan pedig a gépállo­más kiváló dolgozója címet kaptáik. A jutalmak átadása után a második trak­toros nap díszebéddel folytatódott, majd sport­műsorral. Este pedig a Komlói Szénosztályozó kultúrgárdája szórakoztatta dalokkal és tán­cokkal a mágocsiakat, amit reggelig tartó táncmulatság követett. SF.iXy ti: PECSVAftAgH A nyári munkák alkalmával is méltók lesznek az élüzem cimre A zenés ébresztő még ez őrt^peéoK ta tt­csalogatta e kapuba, az újhegyi zenészek pedig fújták rendületlenül; hadd tudja meg. mindenki Pécsváradon, hogy ezen a reggelen megkezdődött a második traktoros nap. S aki még ebből sem tudta meg, azt a traktorok „értesítették”. Tíz óra tájban hosszú sor in­dult el a gépállomásról: fürge Zetor-vontaitt» rendsodró, műtrógyaszóró. hatalmas kombájn, Hoffher-traktorok és még ki tudná sorolni, milyen gépek járták körül a falut. Pócswéradről indult el a hogy a megye gépállomássá csatlakozzanak a húsz budaipesti üzem versenyéhez. Az elsősza kasz sikerrel zárult, ékes bizonyítók erre a 157.1 százalékos terv tel jeni téa, a csökkenő ön­költség. Fuller eivtárs, igazgató az ő nevük­ben vette át a megérdemelt jutalmat Márcz» Antal elvtársiéi, a Földművelésügyi Minászté- msm főosztályvezetőjétől: az élüzem jelvényt, s fogadta, hogy a nyár; munkák atka Imával is méltók lesznek a kitüntetésre. Az élüzem jelvény — mindannyiuké. De a legjobbakat külön is megjutalmazták. Az ebéd után pedig megkezdődött az „igazi ünnepség.* A nagyteremben szólt a zene, az udvaron asztaloknál nótáztak az emberek. — S akik a kultúrműsorra kíváncsiak, azok be­ültek a kultúrterembe, ahol a szilágyi fiata­lok szórakoztatták őket. A „legrosszabb44 brigád: 136, a legjobb: 237 százalék Tizenegy óra volt, amikor a járási kul- túrházban Bertus Im­re elvtárs, a járási pártbizottság másod­titkára, a sellyei gép­állomás párttitkára ünnepi beszédével kezdetét vette a II. trakitorosnap. — őszi kampánya tervünket 134 száza­lékra teljesítettük és ezzel másodikak let­tünk a megyében — hangzott a beszámoló — A téli gépjavítás­ban elsőként kerül­tünk ki. Az 1955 évi tavaszi kampányterv teljesfltétsében ezek az eredmények foko­zódtak. Bátran el­mondhatjuk, hogy a sellyei gépállomás dolgozói pártunk sza­vára tettekkel vála­szoltak! A tavaszi tervünket 179,7 száza zalékra teljesítettük és ezzel kivívtuk a megye legjobb gépál­lomása és az élüzem címet, de megszerez­tük a megyei tanács, a földművelésügyi minisztérium és a MEDOSZ vándorzász Iáját is. Az ünnepségre ősz- szejött dolgozók, a kívülállók, a környe­ző termelőszövetkeze tek küldöttei úgy összeverték e szép eredményre a tenye­rüket, hogy csak úgy visszhangzott tőle a terem. A sellyei gép­állomás megemberel­te magát az idén, a „legrosszabb” brigád is 136 százalékra, a legjobb pedig 237 szá zalékra teljesítette tavaszi kampányter­vét. A legszebb percek ezután következtek. Tizennyolc traktoros ment fel a színpadra, hogy — öten a szta- hánovista oklevelet, tizenhármain pedig a gépállomás kiváló dolgozója kitüntetést átvegyék. Még el sem csen­desedett a taps, ami­kor Marosújvári Gyula elvtárs, a föld művelésügyi minisz­térium főigazgató h.- átnyújtotta a föld­művelésügyi minisz­térium és a MEDOSz vándorzászlaját Fogl Ferencnek, a gépállo­más igazgatójának, alti zászlóval kezében tett Ígéretet arra, hogy az élüzem címet és ezt a zászlót meg­tartják. cA párti it kár 1954 januárjában ismét el­szólította a párt. — Azzal bízzuk meg, hogy hozza rendbe az Anna-aknai pártszervezeteit. Olt jelenleg csak nyilvántartott tagok van­nak, pártélet nincs. Nem lesz könnyű dolga — mondták a pártbizottságon. • Hogyan látott munkához, — érdemes erről írná. Először meg kellett ismernie a párt­tagokat, véleményt alkotni mindegyikükről. Ö mindig eb­ből indul ki, mert csak így tudja kit, milyen pártmunká­val lehet megbízni. S ezután következik a pártmunka szer­vezése: a pártpolitikai munka, az oktatás, a rendszeres szer­vezeti élet, a tag- és tagjelölt­felvétel és így tovább. — Több mint harminc párt­taggal beszélgettem jóformán minden na.p. Kialakult róluk véleményem, megismertem őket és már tudtam, kinek milyen képzettsége van, hova lehetne állítani, milyen párt­munkával lehetne megbízni. Aztán megszerveztük az akti- vahálózatot és a pártszervezet lassan dolgozni kezdett. Az új vezetőségválasztó tag­gyűlés elé alapos beszámolót terjesztett Bencze elvtárs. Ak­kor már a kommunisták is is­merték és szerették benne az őszinte, kommunista embert, az erélyes vezetőt. Népszerű ember lett. Soha nem intézke­dett meggondolatlanul és egye dűl. — Minden vezetőségi tag­gal, pártcsoportbizalmival, népnevelővel vagy éppen gaz­dasági vezetővel személyesen szoktam megbeszélni a felada tokát. Aztán közösen együtt a vezetőségi ülésen vagy a tag­gyűlésen meghatározzuk kinek kinek a feladatát Minden vezetőségi tag, pártcsoportbi­zalmi ismeri kötelezettségeit, érzi felelősségét is, hisz na­ponta ellenőrzőm tevékenysé­güket. A kiadott pártmegbizatások sorsáról, egyik vagy másik pártvezetőségi tag, csoportbd- zalmi vagy népnevelő munká­járól a kommunistáktól érdek­lődik. ők megmondják, mikor beszélt velük az oktatásfele­lős, a pártcsoportbizalmi vagy a népnevelő és azt is, hogy miről. S íme, az érem másik oldala. A vezetőségi ülésen, hol az egyik, hol a másik ve­zetőségi tag számol be. így van ez a pártcsoportvezetőknél vagy éppen a népnevelőknél is. Tapasztalatcsere formájá­ban mondják el egymásnak, hogyan foglalkoznak a tagok­kal, mi a tapasztalat vagy ép­pen hol van a hiba, melyik kommunista szorul több ne­velésre vagy ki húzódik a párt munkától. Ez a kollektív vezetés: közö­sen a vezetőség tagjaival, a pártcsoportbizalmiakkal, nép­nevelőkkel. az- egész tagsággal. Innen a tűk, amnaik, hogy a taggyűlés látogatottsága — ezt nagyon fontosnak tartják — Lassan elérd a száz százalékot. • Bencze elvtárs bizonyí­totta be, hogy a bányaüzemek né! is meg lehet szervezni a pártdktatást. Az elmúlt évben ötvenkét eivtárs, a tagság öt­ven százaléka tanult. Az Ok­tatási év záróvizsgáján negy­venötén jelentek meg. Több­ségük a föld alatt dolgozó bá­nyászokból került ki, de részt- vett a politikai oktatáson az üzem vezetője, főkönyvelője, technikusa, az aknászok és körletvezetők is. A pártszervezet vezetősége a pártoktatással való foglalko­zást az egész párttagság kol­lektív munkájává tette. 6—8 hetenként vezetőségi üléseken és taggyűléseken rendszeresen ismertették a pártok tatás hely­zetét, illetve tájékoztatták az egész párttagságot az oktatás­ról. Ezzel elérte a pártszer­vezet., hogy az oktatással nem­csak az oktatási felelős törő­dött, mint reszortfeladattal, ha­nem az egész pártszervezet kö­zös munkája lett. A kör a pro­pagandistáikkal bővült. ok is hétről-hétre foglalkoztak a hallgiatókal, nemcsak az ok­tatáson, hanem a munkahelyen is. Minden oktatási formát egy egy fejlett műszaki dolgozó patronált: a politikai gazdaság­tan első évfolyamát Virág elv- társ, az üzem vezetője. Bencze elvtárs külön is szí­vén viselte a propagandist ók segítségét. Többször meghívta őket baráti beszélgetésre, meg­vitatták az anyag legfontosabb kérdéseit és ennek alapján ké szí tették el a vitavázlatukat. Nem engedte meg, hogy a pro­pagandisták igazolatlanul egyetlen egy esetben is távol­maradjanak a tanfolyamokról. Az Anna-aknai propagandisták Gazsi és Szaibó elvtársiak a legjobb felkészültségűikről, vi- talkészségükről voltok ismertek egész Komlón. Ennyi tapasztalat után most az 1955—56-Cs pártoktatási év ^ HARKÁNY: Együtt a patronáló ipari munkásokkal A fennállása óta először él­előkészítésén munkálkodik az 4 üzem harkányi gépállomás bri- Anna-elknai pártszervezet Ki- i gádszállásának udvarara halai választották már a következő ‘na~to1' " trn'rtnrn év propagandistáit is. Nem i marad ki ebből a munkából a párttitkár sem. Bencze elvtárs az új oktatási évben politikai gazdaságtan első évfolyamá­nak propagandista konferencia i vezetője lesz. Sokan azt mondhatnák, ha ennyi munka hárul egy emberre, jut-e ideje szórako­zásra, tanulásra? Bencze elv­társnak van ideje. Ott láthat­ni minden új film bemutató­ján. Esténként, vasárnap rend-1 szeresen olvas. Ott láthatjuk 3oncze elvtársat a kirándulá- sokon, amikor berobog motor­kerékpárjával, vagy a vasár­napi futballmérkőzéseken. Es­te otthonéban kislányát lova­goltatja. — El sem tudnám képzelni úgy az életem, hogy ne járjak moziba, színháziba, ne szóra­kozzam. Ez épp úgy hozzátar­tozik munkámhoz, mint mond­juk a politikai citotatás. Ma­gam ás fiatal vagyok, családom van, s ezt így természetesnek is tartom. • Ilyen az Anna-aknai párttitkár Dohát mindez még csak töredék. Ha egészen hi- te'es képet kéne adni szerte­mas sátrat vertek a traktoro­sok. Itt hangzottak el a trakto­rosnap ünnepi köszöntői, itt nyújtotta át Legányi elvtárs, a Földművelésügyi M. okleve­lét Roskó Zsigmond igazgató elvtárson keresztül a gépállo­más valamennyi dolgozójának. Az ünnepségen fényesen meg­nyilvánult a városi és falusi dolgozók összefogása: A 14-es Autójavító, valamint a Por­celángyár — a harkányi gép­állomás két patronáltja — kül döttséggel képviseltette magát az ünnepségen. Pilisvári Ká­roly Porcelángyári párttitkár elvtárs, a küldöttség vezetője gyönyörű porcelán ajándéktár­gyakat osztott szét a legjobb harkányi traktorosoknak. Dél­után a Határőrség lóverseny­nyel és a nyomozó kutyák gya­korlatainak bemutatásával szó­rakoztatta a traktorosnap részt­vevőit, majd a patronáló vál­lalatok által rendezett kultúr­műsorral és táncmulatsággal fejeződött be az ünnepség. 350 EZÜSTJUHAR FA­CSEMETÉT ÜLTETTEK EL i Máriakéménden a Rákóczi ut­cában. A facsemetéket a me­gyei tanács ingyen bocsátotta I» helyi tanács rendelkezésére ágazó munkájáról, hosszú útra i és azokat a lakosság társadal- keliene elkísérni. De ebből is j)mj munkával ültette el. így csak egy lelkes, harcos, a nép <t a községi tanács „ Mávtoké- ügyéért küzdő kommunista é ménd fásítására előirányzott alaikja formálódna. f5000 forintot más célra hasz­Gábor Balázs i nátha tja fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom