Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-01 / 102. szám

N A PL 6 1955 MÁJUS 1 Pees — külföldi szemmel dl lúoílyti ueudéqlátm tiárűui VTílafiárty külföldi vendég ■ Pécsre érkezett, elragad ' tatással nyilatkozott az itt lá­tottakról,. élményeiről, tapasz- baflatáiról. Volt, akinek a 'vá­ros, a Mecsek szépsége, a ter­mészet- pazar szín pompája: tet­szett,- voltaik, akiknek figyel­mét a gazdag történelmi em­lékművek kötötték le. Egye­sek a “város kulturális intéz­ményeiben gyönyörködték, má sok az üzemekben készült re­mekművekben,' de szép szám­mal voltaik, akik az üzemek­ben, vállalatoknál folyó kuta­tó munka, vagy újítás iránt ér­deklődték. Egyben, azonban minden külföldi vendég egyet­értett: Pécs a szívélyes ven­déglátás városa. A Nádor-szálloda, barna ven dégkönyyébe szovjet, .kínai, francia, osztrák, koreai bejegy- a magyar vendégek emléksorai mellett. A stájer > labdarúgóik szövetségi r "n* elnöke, Kaid Deutsch, április 24-én a következő sorokat je­gyezte be a szálloda vendég­könyvébe: „Ebben a, vendégszerető ház ban úgy éreztük magunkat, mint odahaza.”,, .. .. Tovább lapozgatunk a,könyv ben, 1953 'április 4-én egy-kí­nai, küldöttség' tagjai .azt írták, hogy: - . . „Nemcsak a város, hanem a szálloda szépségétől és az éte­lek jóságától voltunk elragad­tatva, amit nagyon köszö­nünk' ■ »,' 1 A szovjet elvtársakat, ven­dégeket a gazdasági és kultu­rális intézmények ' érdekelték Pécsett. Kravcsénko elvtárs, a mezőgazdasági tudományok doktora meglátogatta a Bara­nya Megyei keltető Állomást, ahol az üzem működését ta­nulmányozta. Látogatása után a vállalat,'..vendégkönyvébe a következő, elismerő’: sorokat je­gyezte be: J agy érdeklődéssel ismerkedtem mén az itteni mun­kával, a keltető állomás barátságos kollektívájával’ mély Szathmáry elvtárs' vezetése alatt dolgozik. Látszik, h,ogy a vezető a dolgozókkal egyetemben lelkese­dik a keltetőállomásért és az ügyért, melyért dolgoznak. Lesik a tudomány új eredményeit, újításokat vezetnek be, ésszerű­sítenek. feltalálnak és törekvéseik elérik a jó sikerűket. Nem kételkedek abban, hogy a kellető állomás sikerei még nagyob­bak lesznek. > » Ugyanezt a keltető állomást felkereste Kodinyec szovjet professzor, a mezőgazdásági tudományok doktora is. ő a kö vetkezőket jegyezte be a ven­dégkönyvbe: „A baromfitenyésztés fej­lesztésének útja a Szovjetunió példájának követése, ahol ez az állattenyésztési ág most a legmagasabb fokon áll. Nem kételkedem abban, hogy a keltetőszövetkezet mintaszerű, keltető állomás. — Ez az állomás kell, ■ hogy irá­nyítója legyen a nagyüzemi baromfitenyésztésnek. Ez a szövetkezet nagy céltudatosság ról és akaratról tett tanúbi­zonyságot. A pillanatnyi ne­hézségektől eltekintve, bízom a legjobb eredményben és ko­moly sikert kívánók.” A magyar-szovjet barátsá­gi' hónap kelétében több szov­jet vendég érkezett Pécsre. Itt volt többek között 1954 febru­árjában J. K. Oszipova elv- társnő,. a moszkvai 243-as szá­mú leányközépiskola igazga­tónője is. Pécsi tapasztalatai­ról a következőket mondotta: á Mecseken, az örökzöld fenyvesek között lévő Üdülő “■ * Iskolában voltam és mondhatom, hogy ez nagyon tetszett nekem. Nálunk, a Szovjetunióban is vannak erdei is­kolák, 'ahbl h gyengébb fizikumú diákok tanulnak. Itt Pécsett viszont ,&z az érdekes, hogy ebben az iskolában nem a gyenge fizikumú vagy beteges gyermekek tanulnak, hanem azok, akik 3.5 tanulmányi eredményt érnek el. Tehát a jótanulás ered­ményeként kerülték ebbe az iskolába. Es éz az elv nagyon he- ly es, mert serkentőleg hat mindenegyes diákra. Azzal a meggyőződéssel hagyom el ezt a gazdag történelmi múlttal és értékes műemlékekkel rendelkező várost, hogy a pécsiek nagyon szeretik városukat, büszkék. Pécsre, lelkesed­nek éftei boldogan mutogatják az ideérkezőknek. A városuk iránti lelkesedésnek és baráti vendégszeretetüknek köszönhe­tem azt, hogy jóllehet mindössze két napot töltöttem Pécsett, de e rövid idő alatt is sokat láttam és tapasztaltam. Pécsről a legszebb és legkedvesebb emlékeket viszem magammal a Szovjetunióba. Moszkvai pedagógus társaimnak és diákjaim­nak sokat mesélek majd Pécsről.” színpadon? Az előadás után az együttes vezetője, Mojszejev elvtárs a következőket mon­dotta : „Szívből 'köszönöm a meleg szavakat és azt a szívélyes, baráti fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. Tánc- együttesünk számára nagy öröm volt az, hogy ismét közöt tetek lehettünk ebben a város­ban és találkozhattunk a vá­ros dolgozóival. Sok sikert kí­vánok a város dolgozóinak. Éljen a magyar-szovjet barát­ság!” \s f A Pécsre érkezett lengyel kereskedelmi küldöttséget el­sősorban az állami kereskede­lem fejlődése és egy-egy nagy­kereskedelmi vállalat működé­se érdekelte. 'Ellátogattak a Pécsi Vegyiamyag Nagykeres­kedelmi Vállalathoz is. A kül­döttség vezetője a vállalatnak köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért és megállapítot­ta, hogy a vállalat jó műkö­dését biztosítja a jó raktáro­zási lehetőség és a jó kollektív szellem. Kijelentette, hogy pártunk és kormányunk szívén viseli a magyar kereskedelem fejlődését. Véleménye szerint a lengyel kereskedelem leg­alább 5 évvel maradt a ma­gyar mögött. A Pécsett szer­zett tapasztalatokat a lengyel kereskedelmi életben haszno­sítja majd. A vállalat részé­ről tapasztalt baráti, # előzé­keny fogadtatás — mondotta — újabb bizonyítglca az ezer­éves lengyel-magyar barátság­nak. TTovább is - lehetne folytat- ni a külföldi vendégek pécsi élményeiről szóló nyilat­kozatok felsorolását. De ez a néhány emléksor is fényes bi­zonyítéka annak, hogy a külföl diek Pécset'' második ottho­nuknak tekintik, ahol jól őrzik magukat, á városból gazdag tapasztalatokkal, szívükben pedig a legszebb emlékekkel térnek vissza országukba. Pályaválasztás előtt A tanév végének közeledé­sével mindinkább foglalkoztat­ja VIII. osztályosainkat a pá­lyaválasztás kérdése. Osztály- főnöki órákon és családi kör­ben erről beszélgetnek, mérle­gelik a számtalan lehetőséget. Molnár István, sztahanovis­ta vájár, a 100 méteres feltá­rás mozgalom megindítója, or­szággyűlési képviselő is elláto­gatott a VIII. osztályosokhoz. A tanulók érdeklődésének bizonyítéka az a rengeteg kér­dés, melyet Molnár élvtársnak feltettek. Többek között azt is megkérdezték, mi az oka an­nak, hogy brigádja már oly hosszú idő óta tartja a sztaha­novista szintet? Molnár elvtárs válaszában elmondta, hogy so­kat foglalkozott a szovjet szak­könyvekben leírt módszerek­kel, mélyeket megvalósított és kezdeményezése sikerrel is járt. A gyerekek érdeklődtek aziránt is, hogyan lehet elke­rülni a bányaszerencsétlensé­get? Molnár elvtárs felvázolta táblára a bányái, a járatokat, vágatokat, s a rajz alapján magyarázta meg, mit jelent a balesetvédelmi szabályok be­tartása és a jól biztosított mun kahely. Végül elmondta a gye­rekeknek, érdemes bányásznak lenni, érdemes jól dolgozni. Brigádjának minden tagja már motorkerékpárt, ő maga pedig autót vett. SCHMIDT EDÉNÉ a komlói belvárosi ált. iskola igazgatója. Nagy tetszéssel fogadták a catmesi filmfesztiválon az „Aggtelek*' című színes dokiimentumfilmünket Pénteken délután vetítették a. eannesi filpifesztiválón az „Aggtelek” című színes nép­szerű tudományos filmet. A be mutatót a nézőközönség élénk tetszéssel fogadta, vetítés köz­ben többször hangzott fel a taps. , Ki ne emlékezne arra a ha­talmas, sikerre, amelyet 1954 tavaszán a Mojszejev együttes, illetve a Szovjetunió Állagai Népi Táncegyüttesének tagjai arattak Pécsett, a szabadtéri MAJAKOVSZKIJ: Kis MÁ J US r DA L A télen át csupasz fa. Kezünkben lobogó tűz nézd, újra friss. örömet oszt. Megyünk az új tavaszba. Mindenre lobogót tűz: Én is, * Pirost, te is, . pirost. mi is. pirost. Május, gyolcs vászna libben. Édes tavaszban mosdó meg-mcglegyint. friss tereken Vidáman, ifjú hitben ütemre lepni most jó megyünk, nekünk, megyünk, 1 neked. megyünk. nekem. GÁSPÁR ENDRE fordítása MÁJUS 1 ÜNNEPI MŰSORA Oécs város dolgozói a 11. szabad május elsejét, & * munka, és a dolgozók nemzetközi szolidaritásá­nak ünnepét ma reggel 6 órakor zenés ébresztővel kö­szöntik. Közreműködik a Honvédzenekar, a MÄV ze­nekar, az újhegyi, pécsszabolcsi, pécsbányatelepi, vala$ mint a tanítóképző zenekara. Délelőtt 10 órakor megkezdődik a dolgozók ünnepé­lyes felvonulása a Széchenyi-térre. •• . Délután 3 órakor a gyermekeknek vidám műsort ad­nak a Tettyén. Mesékkel, zsákbanfutással, kötélhúzás­sal, gyermekdalokkal és népi játékokkal szórakoztat­ják őket. Ugyanitt délután 4—5 óráig a Porcelángyár bábcsoportja bábműsort ad. Ennek keretében bemu­tatják az Aranytaréjú kiskakas, a Pákosztos medve- bocs, valamint a Szódásüveg és a varázsló című báb­játékokat. Délután 4—5 óráig a honvédzenckar szóra­koztató műsort ad a Balokány ligetben. Délután negyed 5 órakor a' Törekvés sportpályán sor kerül a Pécsi Dózsa—Bp. Vörös Lobogó N. 8, h bajnoki labdarúgó mérkőzésre. Délután 5 órakor meg­tartják a DISZ ifjúsági seregszemléjére benevezett tánccsoportok versenyét a Balokány ligetben. (Bassz idő esetén a Liszt-teremben). A versenyen résztvesz a Petőfi utcai ált. iskola, a mecsekaljai ált. iskola, a délszláv ált. iskola, az Uttörőliáz, a városi tánccsoporL a Doktor Sándor Kultúrotthon kezdő és haladó cső-: portja, a Magasépítőipari Technikum, a pccsbányale lepi ált. iskola, a Bányaipari Technikum, valamint a Leöwey Klára Gimnázium. Délután 5—7 óráig a Tety-i nye téren hanglemezműsort közvetítenek, közben pe­dig műsort adnak a Pécsi Nemzeti Színház művészei isi Este 7 órakor a Pécsi Nemzeti Színház művészei bri-, gádműsort adnak a malomi általános iskolában. Fel­lépnek: Szabó Samu Kossuth-díjas, Boross János, Péter Gizi, Takács Margit, Kovács Anny, Szüts István. Este 7 órakor a Pécsi Nemzeti Színház bri gádmű­sort ad a tettyei szabadtéri színpadon: Fellépnek: Bá- zsa Éva, Bódis Irén. Gyapay Yvette, Széplaky Endre, Tomanek Nándor. Varga Róbert. Este 7—8 óráig a Tettyén a pécsi MÄV művészeti csoportjai adnak mű­sort. A műsoron énekkari, zenekari számok, szólóéne­kek és táncok szerepelnek. Este fél 8 órakor a Pécsi Nemzeti Színház művészei a Balokány ligetben brigád­műsort adnak. Fellépnek: Bázsa Éva, Bódis Irén, Gya­pay Yvette, Széplaky Endre, Tomanek Nándor és Var­ga Róbert. Este fél 9 órakor ezt a műsort megismétlik a pécsszabolcsi kultúrotthonban is. Este 8 órától egé­szen éjfélig szabadtéri tánc lesz a Balokány-ligetben. Ugyanebben az időben az MSZT és a TTIT közös mű­soros klubestet rendez a TTIT klubtermében. MÁJUS 2 - A N hétfőn reggel 9 órakor a város különböző sportpályáin nagyszabású sportrendezvényeket tartanak. Délelőtt 10—12 óráig a Séta-téren és a Hősök terén térzene lesz a honvéd- és bányászzenekar közreműködésével. Dél­előtt 10—1 óráig a Doktor Sándor Kultúrotthonban sor kerül a DISZ ifjúsági kulturális seregszemléjére bcs nevezett szólóénekesek és hangszerszólisták bemutat­kozására. Részvevők: kertvárosi ált. iskola, mcesekal- jai ált. iskola. Leöwey Klára Gimnázium,. Nagy Lajos Gimnázium, Petőfi utcai ált. gimnázium, a Pedagógiai Főiskola gyakorló ált. iskolája és a MÁV szólistái. Délután 3 órakor teniszbemutató, kézilabda villám­torna, tornabemutató s labdarűgómérkőzés leszaVTSB rendezésében. Délután 4—6 óráig a szólóénekesek cs hangszerszólisták versenyének folytatására, valamit# eredményhirdetésre kerül sor a Doktor Sándor Kultúr- otthonban. Délután 4—5 óráig a Tiszti Klubban gyet mekműsert adnak, dalokat, jeleneteket, táncokat nak elő. Délután 5—7 óráig a városi népizenekar szó­rakoztató hangversenyt ad a Balokány ligetben, a hon-« védzenekar pedig szórakoztató műsort ad a Tcttyc lé­cen. Este 7—8 óráig a művészeti csoportok szerepel­nek a Tettyén: Részvevők; RISZÖV, Rendőrség, porce­lángyár művészcsoportjai. A műsoron énekkari, zeneka-* vi számok, táncok és hangszerszólók szerepelnek. Est© 7—8 óráig a Balokány ligetben a pécsi kultúroühonok adnak műsort, majd este 3 órától éjfélig szabadié tánccal befejeződnek az ünnepségek. ? Főiskolai Napok Május 7-én és 8-án Pécsett találkoznak' az ország pedagó­giai főistkoláinak tanárai és legkiválóbb sportolói. Az el­múlt években immár hagyo­mányossá vált pécsi sparta- kiád aj idén'„Főiskolai Na- pok”-lcá szélesedik ki. Ezút­tal ugyanis nemcsak a négy pedagógiai főiskola* sportolói­nak nagy versenyére kerül sor. hanem olyan kulturális rendezvényekre is, amelyék ízelítőt adnak az ország min­dén részéből megjelenő ven­dégeknek és a város közönsé­gének a pécsi felsőoktatási in­tézményben folyó munkáról. * Ez alkalommal nyílik m.eg a főiskola újítási és képzőművé­szeti kiállítása. Tudományos előadás hangzik el a főisko­lán folyó biológiai kísérletek­ről. Á főiskola énekkara, szóló- művészei, népi táncosai, szín­játszói, stb. nagyszabású kul­túrműsor keretében mutatkoz­nak be. Közben két napig fo­lyik majd a küzdelem a négy főiskola sportolói között a baj­noki címekért és a helyezése­kért. A „Pécsi Főiskolai Alapok” május 7-én zenés felvonulás­sal kezdődnek, és 8-án este tá­bortűzzel, majd táncmulatság­gal zárulnak^ MÁJUSI NÉPSZOKÁSOK Máfus a tavasz. a megújulás teljes kibontakozásának hónapja. Az elején még a fák virágoznak, a vetési munkák befejeződnek. Időjárása dön­tően fogtos á termésre. A föld termékenységének istennője a rómaiaknál Maia volt, a május hónapot róla nevezték el. A hónap egy-egy nap­jához, ünnepéhez fűződő szokások több­nyire a nagyobb termés, a bőség eléré­sét célzó varázslásokkal voltak kapcso­latban. Az ország különböző részein el­terjedt szokások közül néhány Baranyá­ban is honos volt, miután azonban á szokások kultikus alapját (a babonás varázslást) a művelődés megszüntette, fbkról-fokra mentek feledésbe a szo­kások külső keretei is. Május első napja a tavasz teljes ha­talmába lépésének örömünnepe volt. Megelőző éjszakáján májusfát állítottak megyeszerte. As erdőn leválasztott su­dár gyertyánfát a legények kedvesük háza elé és a tiszteletben álló emberek háza elé ásták le. Mai napig megma­radt a májusfa állításának szokása, a munkában kiválókat tisztelik meg vele. Május 1 hosszú évtizedek óta a mun­kásság ünnepe, a munka ünnepe. Tün­tető felvonulásokon mutatta meg ezen a napon erejét és összetartását. Ma már a munkásság ünnepe az egész dolgozó nép ünnepévé vált. Az elmúlt évek so­rán sok új szokással gyarapodott ez az ünnepnap: különböző ünnepségeket, versenyeket rendeznek, ezek során meg tartják a hagyományossá vált felvonu­lást. A terméssel kapcsolatos kilátások te­kintetében kell figyelembe vennünk a hónap közepén Pongrác, Szervác, Boni­fác, egy néven „fagyosszenteki’ napját., Nem csupán hiedelmek;, hanem tapasz­talatok alapján is fél népünk az e na- • pok táján bekövetkezhető . fagyoktól. Nepomuki János névünnepéhez, — 16-ához, kapcsolódott a következő, ba­ranyai tekintetben is számottevő szo­kás-kör. Nepomuki János a Vizenjárók: hajósok, halászok, molnárok patrónusa volt. Ünnepét különösen a mohácsi vi­zenjáró céh-beli mesteremberek' és hoz­zátartozóik ülték meg. Az akkor ren­dezett felvonulásban együttérzésből rész tvettek a többi mohácsi iparosok is. A városban az utcákon indult a fák­lyás, lampionos, Nepomuki János szob­rát vivő felvonulás és a Dunához tar­tott, ott vízre szálltak és csónakon, hajón .folytatták, majd isimét partra szálltak és a szobrot visszavették he­lyére. A felvonulással és az akkor tar­tott •könyörgéssel azt akarták elérni, hogy sok és a megélhetésük számára alkalmas vizük legyen. Ez a szokás még a céhrendszer megszűnte után is meg­volt egy darabig, öregebb mesterembe­rek még emlékeznek rá. U gyancsak az időjárással kap csolatos Orbán napja 25-én. Más vidé­kek hagyománya szerint. akkor kezde­nek rajzani a méhek. Számos vidéken főpatrónusa a szőlősgazdáknak. Szobra ott látható a keresztütakon s már a XVII. századból feljegyezték azt a szo­kást, hogy szobrát jó időben felvirágoz­va hordozzák mega szőlősikert, útjain, de ha esik, a sárban vonszolják. A Dunán­túl némely helyén Orbánt kiseprűzték a sutból; a család legidősebb asszonya kora reggel seprűt fogott és először a tűzhelyet csapkodta körül, majd a kony­hából az utcaajtóig verte végig a földet, folytón azt kibálva, hogy kisepruzi Or­bánt, nem lesz több hideg, ugyanis Baranyában is mindenfelé azt tartják ma is, hogy Orbán a tavaszi fagyok végső határa. TermésvaráasláiSsal volt kapcsolatos az emlékezetben még ,itt-ott élő pünkös- dölés. Leánygyermekek fehér- ruhába öltözve, párosán végigvonultak a falun, fejükön rendszerint koszorú volt. Ma­gukkal vittek egy kisebb leánykát is, akit az első pár vezetett. A menet ház- ról-házra járt s mindenütt elénekelte köszöntő mondókáját. Ennek a vége á lényege: Szálljon erre házra A béke áldása Mint pünkösdi harmat A piros rózsára. Bor, búza és gyümölcs . Legyen földeinknek Mint fáradt testünknek Megvígasztalója. Á köszöntő elmondása után magasra emeltek a kislányt s ezt mondták: — „Ekkora legyen a kendtek kendere!” Előfordult néhol, hogy a háziak nem en­gedték meg a pünkösdölő köszöntő el­mondását. Akkor hirtelen lenyomták a kislányt s azt mondták: „Ekkora legyen a kendtek kendere!" Utána pedig nyom­ban elszaladtak. A pünkösdötök minden háznál kaptak valamit a jókívánságért: süteményt, pénzt, tojást, stb. I z ismertetett szokások az el­sejéhez fűződők kivételével ma már csak emlékekben vannak meg, megis­merésük, összegyűjtésük a tudományos érdekeken kívül azért fontos, mert sok alkalmas arra, hogy új tartalommal is­mét élő hagyomány legyen. ^ ä.u*— Dr. Kodolányi János Hadtörténelmi kiállítás nyílik ma a siklósi várban Siklós ma kettős ünnepet ül: május elsejét ünnepli cs azt, hogy több év múltán is­mét megnyílik a nagyközönség számára az ősi vár: ma avatják a siklósi múzeumot.. Siklós ősi város, eredete áss Árpádok korára nyúlik vissza,( 1251 óta követhetjük nyombp. történetét, amikor is már Sik- lösv Simon fiai a vár birto- kosai. 1387-ben Zsigmond meg fosztja őket a vár tulajdonjog gától és a Pászóí és Kakas családoknak adományozza. \ A XIV. század végén Gara ná­dor fiáé lett a. vár. A Gara család kihattávat a var és birtoka visszaszáll a kincstárra. Mátyás király fiá­ra. Korvin Jánosra, ruházza Siklóst. 1515-ben II. Ulászló Parányi nádornak adjd Sildóst aki megerősíti és megszépíti a várost. Az ő emlékét őrzi a vár egyik termének reneszánsz ízlésben készült kandalója és néhány dm er ábrázolás. ­A török .hódoltság idején Buda visszafoglalásáig a török az úr Siklóson: 1686 után Sik­lós, mint erősség nem jfltszik többé jelentősebb szerepet tör­ténelmünkben. Most az elhanyagolt épületet ismét helyreállítják. A régi termeket tatarozzák és vissza­adják eredeti szépségüket. A' Magyar Nemzeti Múzeúm az újjászületendő várat a kultúra bástyájává kívánja tenni. Má­jus 1-én hadtörténelmi emlék­kiállítást rendez a vár falai között. DR. KALMÁR JÁNOSI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom