Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-26 / 122. szám

mÁGmznésmra,ttfűimmel DUNANTIfLI A MAI SZAMBÁN: Az országgyűlés törvénybe iktatta a varsói szerződést. (I—2—3. o.) — üzembe helyezték az új széntároló bunkerokat Komlón. (S. o.) — Kukoricájuk több, mint GG százalékát ve­tették négyzetesen a villányi járás termelő­szövetkezetei. (S. o.) — A Dunántúli Napló postájából. (4. o.) U Xn. ÉVFOLYAM, 122. SZÄM ÄBA: 50 FILLER CSÜTÖRTÖK, 1955 MÁJUS 3« I Hz egész magyar nép egységesen ei van szánva Isméiének megvédésére Au országgyűlés törvénybe iktatta a varsói szerződést z országgyűlés szerdán délelőtt összeült, hogy törvény­beiktassa az Albán Népköztársaság, a Bolgár Nép­köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztár­saság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között Varsóban 1955 május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. > Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs Lajos, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Pirgs László, Matolcsi János, Vég Béla, s a miniszter- tanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalma­zol nagykövete, Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Piro Koci, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazol nagykövete, Borisz Manolov, a Bolgár Nép­köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, J. V. Andropov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Kari Braunias, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Katiiéi Katz, Izrael állam ügyvi­vője, Kazimierz Korolczyk, a Lengyel Népiköztársaság ideigle­nes ügyvivője, Petre Gheorghiu, a Román Népköztársaság ideig­lenes ügyvivője, Osten Lundborg, a Svéd Királyság ideiglenes ügyvivője, Olivier Deleau, a Francia Köztársaság ideiglenes ügyvivője, továbbá a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok leövetségének képviselői. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, majd Boldoczki János ldilügyminiszter, a minisztertanács­tól kapott felhatalmazás alapján az országgyűlés elé terjesz­tette a Varsóban 1955 május 14-én kötött barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybeiktatá- sáról szóló törvényjavaslatot. A nagy tapssal fogadott előterjesztés titán Hegedűs And­rás, a minisztertanács elnöke, a törvényjavaslat előadója emel­kedett szólásra. Hegedűs András elvtárs hesxéde Tisztelt országgyűlés! Kép­viselő elvtársak! A Magyar Népköztársaság országgyűlése legutóbbi ülésszakán megszab­ta a Magyar Népköztársaság külpolitikájának irányvonalát, megállapította, hogy a párizsi egyezmények ratifikálására, a német militarizmus feltámasz­tására .való tekintettel helyes­li és feltétlenül szükségesnek tartja barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés megkötését azok kai az európai országokkal, amelyek a moszkvai deklará- éiót aláírták vagy ahhoz csat­lakoznak, valamint helyesli és feltétlenül szükségesnek tart­ja egyesített katonai parancs­nokság felállítását. A Magyar Népköztársaság kormánya — híven az ország­gyűlés állásfoglalásához — kormánydelegációt küldött Varsóba az európai államok­nak az európai béke és biz­tonság biztosítása érdekében összehívott értekezletére. A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége résztvett a nemzetközi helyzet sokolda­lú megvitatásában, amelynek során a nyolc ország képvise­lői elemezték a párizsi hábo­rús egyezmények ratifikálása nyomán előállott új helyzetet és egységes akarattal elhatá­rozták, hogy népeik biztonsá­ga és az európai béke fenn­tartása érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket. E célból az értekezletein résztvett államok — az Albán Népköztársaság, a Bolgár Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demo­kratikus Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége és a Csehszlovák Köz­társaság, — barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély­nyújtási szerződést kötöttek. Az értekezlet résztvevői ha­tározatot fogadtak el arról, hogy a fegyveres erők olyan egyesített parancsnokságát hozzák létre, amely közösen megállapított telvek alapján működi!?. A kormány kötelességének tartja, hogy a varsói értekezlet ről, a magyar kormánydelegá­ciónak az értekezleten kifejtett .evékenységé'ről az országgyű­lésnek és rajta keresztül a magyar népnek számot adjon. A kormány egyben jóváha­gyásra előterjeszti a megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződést és kéri a tisztelt orszán gyűlést annak törvénybeikta­tására. A varsói szerződés a legteljesebb mértékben megfelel a magyar nép érdekeinek Ez a szerződés a legteljesebb mértékben megfelel a ma­gyar nép nemzeti érdekei­nek, azoknak a külpolitika) célkitűzéseknek, amelyeket a i országgyűlés legutóbbi ülésszakán jóváhagyott. A Varsóban megkötött ba­rátsági, együttműködési és kö.esönös segélynyújtási szer­ződés védelmi jellegű és min­denben kifejezésre juttatja a részvevő országok — köztük a Magyar Népköztársaság szilárd hékeaka rátát. A résztvevő ryolc ország e szerződéssel kinyilvánította, hogy továbbra iá olyan euró­pai kollektiv biztonsági rend­szer megteremtésére törekszik, amelyben résztvenne vala­mennyi európai állam, függet­lenül társadalmi és államrend­szerétől és ame.y lehetővé ten­né az összes európai államok erőfeszítéseinek egyesítését Európa békéjének biztosítása érdekében. A szerződés megkötésével az abban részvevő országok nem mondanak le az európai kol­lektiv biztonság megteremté­séről, sőt éppen ellenkezőleg a szerződésben is kifejezésre juttatják azt az elhatározá­sukat, hogy következetesen folytatják harcukat az európai kollektív biztonság megterem­téséért. A szerződés húsz évre szól, de érvényét veszti, ha létrejön az európai kollektiv biztonsági rendszer és megkö­tik az, általános európai kol­lektív biztonsági szerződést. A megkötött szerződés békeszere­tő jellege jut kifejezésre ab­ban is, hogy a szövetséges or­szágok kötelezettséget vállal­tak: nemzetközi kapcsolataik­ban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől vagy erő alkalmazóiétól és a nemzet­közi vitás kérdéseket a béke és biztonság érdekeivel össz­hangban békés eszközökkel kívánják megoldani. A szer­ződésben részvevő államok, egyben kötelezettséget vállal­tak arra, hogy továbbra is a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának szentelik erejüket és a fegyverzet álta­lános csökkentésére, az atom- és hidrogént egyvex, valamint más tömegpusztító fegyverek betiltására törekednek. A megkötött szerződés min­denben megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete alap­okmánya célkitűzéseinek és elveinek s minden vonatko­zásban összhangban áll az államok függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásának, valamint a bal­ügyeikbe történő be nem avatkozásnak elvével. Országaink e szerződés értei mében tanácskozni fognak egy­mással a közös érdekeiket érintő minden fontos nemzet­közi kérdésről és haladéktala­nul tanácskozásra ülnek ösz- sze, ha a szerződés egy vagy több tagját fegyveres támadás veszélye fenyegetné. Abban az estben pedig, ha a szerződés bármely részvevő államát, fegyveres támadás érné, vala­mennyi szövetséges ország — az Egyesült Nemzetek Szerve­zete alapokmánya 51. cikke­lyének megfelelően — minden szükségednek mutatkozó esz­közzel a megtámadott ország segítségére siet. A szerződés kimondja, hogy a részvevő államok a közös tanácskozások folytatása cél­jából és a szerződés végrehaj­tásával kapcsolatban felmerült kérdések megtárgyalása érde­kében kormányuk megnatail- mazottaiból politikai tanácsko­zó bizottságot létesítenek. A szerződés védelmi jelle­gét mutatja az a tény is, hogy az imperialista hátaknak által létrehozott zárt katonai cso­portosulásokkal szemben eh­hez a szerződéshez társadalmi és államrendszerüktől függet­lenül más olyan európai álla­mok is csatlakozhatnak, ame­lyek készek elősegíteni a béke szerető államok erőfeszítései­nek egyesítését, a békének és a népek biztonságának bizto­sítása céljából. A szerződés nemcsak az ab­ban részvevő országok népei nek biztonságát szolgálja, hanem célja a népek kö­zötti gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése és to­vábbfejlesztése Is. A Szovjetunió és a népi de­mokráciák közötti együttműkö dés — amint ezt saját tapasz­talataink is teljes mértékben alátámasztják — rendkívül je­lentős tényezője a népi demo­kráciák gazdasági, társadalmi, és kulturális fejlődésének. Ez a sokoldalú barátság és együtt működés most a szerződés végrehajtása során még maga­sabb szinten valósul meg. A világ békéje megvédésének raindeu eddiginél hathatósabb eszköze Tisztelt országgyűlés! A Var­sóban megkötött barátság.1, együttműködési és ‘kölcsönös segélynyújtási szerződésnek nagy nemzetközi jelentősége van. Joggal állíthatjuk, hogy a szerződés és az ennek kere­tében megteremtett védőim! szervezet már létrejötte pilla­natában a nemzetközi élet jelentős tényezőjévé vált. E ha tárcsátok kedvező hatással vannak a nemzetközi helyzetre, am' ti jövőben még fokozol (ab­ban érvényesülni fog. A varsói tanácskozáson meg­alkotott barátsági, együtt­működés! és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés Euró­pa. valamint az egész világ békéje megvédésének újabb, minden eddiginél hatható­sabb eszköze. (Lelkes, nagy taps.) \ varsói szerződés áttöfhe- ‘etlen gátat emel az imperia­lista támadó politika útjába és lehetővé teszi a békeszerető népek, köztük a magyar nép számára, hogy az eddiginél nagyobb biztonságsai és halá­rozotteággál folytassák békás munkájukat és a béke megőr­zéséért küzdő erők tömöríté­sét. Szövetségünk nagy segít­séget jelent minden olyan or szágnak, amely nagyra érté­keli nemzeti függetlenségét és meg akarja őrizni a békét. Tisztelt országgyűlés! A most megkötőit barátsági, együtt­működési és -kölcsönös segély­nyújtási szerződés meggondo­lásra kell, hogy késztesse az Egyesült Államok és más ka­pitalista országok Imperialista köreit, amelyek új világhábo­rú kirobban tásán mesterked­nek. A varsói értekezlet azért olyan nagyjelentőségű, meri olyan időpontban hozta meg határozatait az európai béke és biztonság biztosítására, ami­kor a háborús párizsi egyez­mények Nyu g a t-N émetorszá - got — az Egyesült Államok és Angiig kezdeményezésére és támogatásával •— új európai háború tűzfészkévé akarják Változtatni, A magyar nép számára azért életbevágó jelentőségű ez a szerződés, mert gátat emel a német imperializmus hó­dító törekvései elé, amelyek az elmúlt évtizedekben any- nyi pusztítást és szenvedést okoztak hazánknak és né­pünknek. Meggondolásra késztető azo­kat az imperialista erőket, me­lyeknek az a céljuk, hogy pro­vokációikkal zavarják és gá­tolják népünk békés épí tóműn- káját. Nem nézhetjük tétiemül, hogy az imperialisták — élü­kön sz Egyesült Államok ag­resszív köreivel — katonai tömböket létesítenek a béke­szerető országok, köztük ha­zánk ellen, előretolt katonai támaszpontokkal vesznek kö­rül bennünket és atomliáiború- val fenyegetnek. Minden Intézkedést megkell tennünk védelmünk erősí­tése érdekében. Ilyen szük­ségessé vált hatásos intézke­dés az országaink közötti barátsági, együttműködési é5 kölcsönös segélynyújtási szerződés! (Hosszantartó, nagy taps.) Ez a szerződés az önvéde­lem jogán lerakja a készülő agresszió elleni védekezés és Visszavágás céljából az euró­pai bákeszerető államok közös akcióinak megingathatatlan alapját. Ez a szerződés többszörösen megnöveli az résztvevő orszá­gok védelmi képességét azzal, hogy a szerződés alapján vé­delmünk biztosítása céljából megteremtettük azon fegy­veres erőink egyesített pa­rancsnokságát, amelyeket a kormányok közös megállapo­dása alapján az egyesített ka­tonai parancsnokság hatáskö­rébe utalnak. A szerződést aláíró államok megegyezése alapján az egye­sített fegyveres erők főparancs nokává Konyev elvtársat, a Szovjetunió marsalljót, a nagy honvédő háború egyik legki­emelkedőbb katonai vezetőjét nevezték ki. (Lelkes, nagy taps). Ezek a fegyveres erők a» egyesített katonai parancs­nokság keretében mindazok­kal az eszközökkel, a hadi­technika minden vívmányá­val rendelkeznek, amelyek a részvevő országok, köztük hazánk határainak védelmé­hez és az esetleges agresz- szor megsemmisítéséhez szűk ségesek. E szövetségünk legyőzhetet­len. mert i gaz ügyet véd, a népek békéjének, szabadságá­nak és függetlenségének ma­gasztos eszméjét tűzi zászla­jára. Ebben a szövetségben a magyar nép törekvései egyesülnek a népek száz­millióinak E szerződés eredményeként nemcsak a magyar nép es néphadseregünk áll őrt ha­zánk határain E szövetségben résztvevő minden ország — és így köztük a magyar nép — szabadságának és függetlensé­gének megvédesére készen ás­nak megbonthatatlan szövet­ségben a nagy Szovjetunió és az európai népi demokrati­kus országok. Szerződésünk megszünteti annak ». lehető­ségét, hogy az esetleges ag- resszor szövetségünk bárme­lyik tagját, mint magára ha­gyott, elszigetel* országot tá­madhassa A magyar nép bátran és magabiztosan tekinthet a jö­vőbe. A Varsóban megkötőit bi- »átsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer rődés elősegíti, hagy békés körülmények Között valósít­hassuk meg azokat a nagy­szerű célkitűzéseket, anielyo két népünk aryag! és kul­turális színvonalának eme lése, a népgazdaság fejlesz­tése, a szocializmus építése terén magunk elé tűztünk. A varsói szerződés minden cikkelye a ban ’e résztvevő or­szágok népeinek mély barát­ságát, egymás őszinte segíté­sének szándékát 'ükrözi. A ka­pitalista országok közötti érte­kezletekre jellemző vitákkal, civafcodásokk-al és alkudozá­sokkal szemben a mély és őszinte barátság jellemezte a varsói értekezletet. Ez jutott kifejezésre az értekezleten el­hangzott minden nyilatkozat­ban és az értekezlet minden egyéb megnyilvánulásában. Ennek a barátságnak meg­felelően — amely a Szovjet­unió és a népi demokráciák közötti viszonyt jellemzi — akaratával hazánkat esádedg is kétoldalú barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés fűzte össze a népünket felszabadító nagy Szovjetunió­val, a Lengyel Népkörlárseság- gal a Csehszlovák Köztársa­sággal, a Román Népköztársa­sággal, és a Bolgár Népköztár­sasággal. Megalakulásától kezdve őszinte baráti kapcso­latok kötnek össze bennün­ket a Német Demokratikus Köztársasággal, amelyben né­pünk az egységes, demokra­tikus és békeszerető Német­országért folytatott küzdelem előharcosát látja. Hasonló ba­ráti szálak fűznek össze ben­nünket az Albán Népköztársa­ság népével is. amelynek or­szága felvirágoztatásáért ki­fejtett hősi erőfeszítéseit né­pünk mély rokonszenve kíséri. Ezzel a szerződéssel a ma­gyar nép évezredes történel­me során először vált egyen­jogú és teljesértékű tagjává az államok olyan széleskörű szövetségének, amely legfon­tosabb feladatának? tekinti, hogy Európa és a világ min­den bákeszerető népével együtt harcoljon az egyetemes béke, a népek biztonsága, az embe­ri halódás, magasztos célkitű­zéseinek diadaláért Ebben a szövetségben a bé­kéért, a függetlenségéért és szabadságáért harcoló ma­gyar nép törekvései egye­sülnek a népek százmilliói­nak akaratával. A magyar kormányküldött­ség ezért örömmel ég lelkesen tette magáévá a szerződés cél­kitűzéseit és 1955. május 14- én a testvéri Lengyel Nép- köztársaság fővárosában, Var­sóban — a magyar nép, a Ma­gyar Népköztársaság kormánya (Folytatás a 2, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom