Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-24 / 120. szám

2 NAPLÓ 1955 MÁJUS 24 Eden és MacMillan választási beszéde (TASZSZ): A Reuter hfrügynBfcBég «erlnt Eden angol miniszterelnök ■KHibatan este választási beszédet mondott, amelyet aa angol televízió közvetített. Edén kijelentette, hogy a négy hatalom „legmagasabb szintű" értekezletére a legközelebbi néhány hét alatt sor kerül és 6 nemcsak egy, hanem két ilyen értekezletre te hajlandó, ha szükség lesz rá.” Eden kijelentette, hogy a négy hata­lom legmagasabb szintű értekezlete „kitűnő id indulási pont lehet az előttünk álló munka­program szempontjából és több hónapig is el­tarthat.” A „közös asztal mellett” esetleg megvitatásra kerülő kérdések között Eden hidrogónlbomba kérdését, valamint Német­ország leszerelésének és jövőjének kérdését" említette s kifejezte azt a reményét, hogy si­kerül e kérdéseket rendezni. MacMillan, angol külügyminiszter szomba­ton szintén választási beszédet mondott Kent grófságban. A .maga részéről kijelentette, hogy a négyhatalmi tárgyalások az idén nyáron lesznek és esetleg még egy találkozót vonhat­nak maguk után a kormányfők (között a nem­zetközi feszültség enyhítése végett Bonn „kemény ellenállásra“ buzdítja a nyugati kormányokat a népek béke­vágyával szemben Berlin (MTI): Adenauer, aki egy hét óta a Bühlerhöhe egyik szanatóriumában gyógy­kezelted magát, nem élvezheti a vidék nyugal­mát és szépségeit, mert csaknem szüntelenül politikai megbeszéléseket folytat a szanató­rium különtermében — írják a nyugatnémet lapok. Ezéken a tárgyalásokon Adenaueran kívül eddig Blank, hadügyi megbízott Heusinger és Speidel volt náci tábornokok, Brentano, a CDU parlamenti csoportjának elnöke és Glob­ke, a kancellári hivatal államtitkára vettek reszt. A hamburgi Wett am Sonntag rámutat ar­ra, hogy a nemzetközi helyzet, amely kellő jóakarat esetén Lehetővé teszi a nénit kér­désnek az osztrák példa szerinti megoldását és az európai feszültség csökkentését, ,komoly gondokat okoz a kancellárnak.” A Rheinischer Merkur című kölni lap, j Adenauer közvetlen szócsöve, legutóbbi szá­mában leplezetlenül felszólítja a nyugati kor­mányokat, fullasszák kudarcba az előkészített négyhatalmi értekezletet A karikatúra fegyverével Ezeket a rajzokat Verdin! olasz művész készítette. Verdi­id — a béke híve, a dolgozók barátja és a háborús gyujtoga- tók ádáz ellensége. Rajzai ékes szólóbban bizonyítják ezt min­den szónál. Azok az olaszok, akik a „Vie Nuove” című fo­lyóiratot olvassák, nagyon sze­retik a tehetséges művész ott közölt elmés, maróan gúnyos, politikai tartalmú és időszerű karikatúráit Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia lí)55. évi nagygyűlése Hétfőn délelőtt az Akadémia dísztermében tartott együttes üléssel megkezdődött a Ma­gyar Tudományos Akadémia 1955. évi nagygyűlése. Az ülésen megjelent Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Párt­ja Politikai Bizottságának tag­ja, a minisztertanács első el­nökhelyettese, R&nai Sándor, az országgyűlés elnöke, Nagy Dániel, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnökhelyettese. Ott volt az MDP Központi Ve­zetősége és a minisztertanács több tagja, a magyar tudomá­nyos élet nagyszámú kiváló képviselője. Résztvettek az ülésen az Akadémia nagygyűlésére ha­zánkba érkezett külföldi tudós­küldöttségek tagjai. Jelen volt az ülésen több budapesti diplo­máciai képviselet vezetője és tagja. Az ülést Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke nyi­totta meg. Üdvözölte a megje­lenteket, a külföldi küldötte­ket, majd bejelentette, hogy az Albán Tudományos Intézet le­vélben kívánt jó munkát a nagygyűlésnek. Ezután J. N. Pavlovszkij akadémikus, zoologus, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája küldöttségének vezetője szólalt fel. A Német Tudományos Aka­démia nevében Erich Correns akadémikus köszöntötte a nagygyűlést. Ezután Ászén Hadzsiolov, a Bolgár Tudományos Akadémia főtitkára, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia külső tagja mondotta el üdvözlő szavait. A nagy tapssal fogadott üd­vözlések után Friss István, az Akadémia levelezőtagja tartott előadást népgazdaságunk fej­lesztésének üteméről. A rádió közvetítést ad az országgyűlésről A rádió — a kiadott műsor­tól eltérően — szerdán, má­jus 25-én, a Kossuth-adón 20 órától körülbelül 22 óráig köz­vetítést ad az országgyűlés ülé­séről. Szökések a francia idegenlégióból Newyork (TASZSZ): A Uni­ted Press hírügynökség kairói tudósítója jelenti, hogy szom­baton a Szuezi-csatomában egy francia hajáról megszökött a francia idegenlégió kilenc katonája, hogy ne kelljen részt vennie az északafrikai hadmű­veletekben. London: Mint a Reuter hír­ügynökség kairói tudósítója je­lenti, az egyiptomi parti őrség elfogta a francia idegenlégió kilenc német nemzetiségű ka­tonáját, akik „ Szuez i-csator- ná'ban egy francia hajóról megszöktek. Az eLfogottak a sajtó képviselői előtt kijelen­tették, hogy vissza akarnak térni Németországba, a hajó viszont Indokínaiból jövet Al­gírba tartott, ahol a katonák­nak az ottani hadműveletek­ben kellett volna részt ven­niük. — Hallgasson rám, engedje meg, hogy eltávolitsam ezt a csangkajseki fogat: már telje­sen elgennyesedett és temérdek kellemetlenséget fog önnek okozni... Külföldi hírek WASHINGTON George szenátor, áz ameri­kai szenátus külügyi bizottsá­gának elnöke szombaton nyi­latkozatot adott a sajtónak. George nyilatkozatában cél­zott a nemrég elhangzott szov­jet leszerelési .javaslatokra és síkraszállt amellett, hogy az Egyesült Államoknak „nem szabad lemondania európai légitámaszpontjairól”, továbbá A háború trubadúrja Irta: P. KUSZENKO A világ kapitalista nagyvára- gyarázata: Dullest az a mégha sainak újságpaiillonjaiban szia tó gondoskodás vezette, hogy ib kiszúrja az ember szemét a pirosszegélyű borítólapos, ri­koltó címbetűkkel szedett TI­ME, o többi mint kétmillió példányban megjelenő nagy amerikai folyóirat. megerősítse a szabad világ előőrseit”. A Time tudja, hogy a túlsá­gosan szembetűnő hazugság nem mindig hozza meg a kí­vánt eredményt. A folyóirat az A Time különleges helyet események kommentálása so- foglal el a többi amerikai fo- rán éppen ezért gyakran mes- lyóirat között. Főleg az értei- terkélt filozófiai eszmefuttatá- miség felé orientálódik. Éppen sokba bocsátkozik. Gondolat- ezért a legolcsóbb szenzációt is szegény, minden alapot nélkü- a megfelelően „finom” csórna- iöző szkeptikus és nagyképű golásban tálalja olvasóinak, fejtegetései azonban csupán a Nem híve a kerek, világos be- tunya, kiábrándult, a gondol- szédnek. Hasábjain hemzseg* kodástól elszokott emberek ér­nek a homályos aforizmák, a deklődésére tarthatnak számot, fejtörő szójátékok és ósdi szel- a. háború témája egy pilla- lemességek. A világot magas natra sem kerül le a Time na- lóról szemléli, ugyanekkor fék- pirendjéről. De nemcsak politi- telen militarista propagandát (-aj kérdésekkel foglalkozik. folytat, dicsőíti az amerikai katonai szellemet és reklámot csinál az Egyesült Államok ktil földi bábjainak. A folyóirat egyik idei szá­Az irodalom, a színművészet, a zene. a festészet, a film, a rá­dió és a televízió kérdései is rendszeresen helyet kapnak a lapban. A haladó művészet re­mának borítólapját egy pajzs, mekművei helyett azonban a egy kard és két olajág társa- burzsoá „művészet” és „iroda- ságában John Foster Dulles lom” legreakciósabb és legun- arcképe díszíti Mindez együtt- doritóbb selejtjeit tálalja olva. véve „az erőhelyzetbol folyta­tott békepolitikát" hivatott jel­képezni. Tudvalévő ugyanis, hogy e politika legfőbb aposto­la Dulles. Ugyanebben a szám­ban egy cikket találunk, amely közli, hogy Mister Dulles 1954- ben 101.521 mérföldnyi utazást tett. Vajon mi késztette az amerikai külügyminisztert ily hosszú útra. Íme a Time ma­sói asztalára. Vajon mit tud szembeállítani a Time azokkal a haladó esz­mékkel, amelyek ellen oly el­keseredett és sikertelen harcot folytat. Rosszindulatú gonosz­ságán és tehetetlen dühén kí­vül semmi egyebet. Ebben me­rül ki egész ideológiai fegyver­tára.. pedig, hogy „nem szabad csök­kentenie katonai létszámát”. A szenátor az osztrák állam szerződést „Ausztriára rákény- szerített állapotának nevezte, s aggodalmát fejezte ki amiatt hogy esetleg Németország is követi majd Ausztria útját, BELGRAD Az A.FP értesülése szerint U Nu burmai miniszterelnök június 6-tól 16-ig hivatalos lá­togatást tesz Jugoszláviában Tito elnök meghívására. ISZTANBUL A DPA beszámol arról, hogy a török pártámén t szombati ülésén ratifikálták a Görög­ország, Törökország és Jugo­szlávia részvételével létreho­zandó tanácskozó gyűlésről szóló egyezményt. Ezzel a török parlament meg kezdte nyári szünetét. PORI' ARTHUR A Port Arthumál állomásozó szovjet fegyveres haderők va­lamennyi kulturális, egészség­ügyi és népjóléti intézményt átadták a kínai népi felszaba­dító hadseregnek. A portarthuri intézmények között több hadiikóirház, klub továbbá tíz iskola, egy mú­zeum és egy nyomda volt. Az olasz miniszterek: — Hur­rá! Végre testet öltött!... — Valamennyien azt állítják: „Veszélyes, veszélyes”... Ez kommunista koholmány!... (A lent álló ember kezében újságlapot tart ezzel a felirat­tal: „Németország újrafelfegy- verzésének veszélyei”) PEKING Csu Te, a Kínai Népköztár­saság alelnöke és Csu En-laj, a Kínai Népköztársaság állam tanácsának elnöke vasárnap délután fogadta a portarthuri szovjet fegyveres haderő ki­lenc képviselőjét. A szovjet vendégek a Kínai Népköztársaság nemzetvédelmi minisztériumának meghívására május 20-án érkeztek Peking­ije. BÉRŰN Saar-vidék Kommunista Pártjának titkársága nyilatko­zatban tiltakozott a Saar- agyezmény megvalósítása és a Fnancia-saarvidéki gazdasági szerződés aláirása ellen. A Borba „Jugoszláv-szovjet tárgyalások“ című vezércikke Belgrád (TASZSZ): A Borba című jugoszláv lap „Jugosziáv­gok belső berendezésére és po­litikai rendszerére. Ezen az szovjet tárgyalások” címmel alapon fejlesztette és fogja fej­vezércikket közölt. A cikk azt leszteni a jövőben is baráti írja, hogy a napokban Belgrád- ban kezdődő jugoszláv-szovjet kapcsolatait a nyugati hatal­makkal. Ilyen demokratikus tárgyalások magukra vonják az nemzetközi koncepción alapul- egész vffág közvéleményének nak Jugoszlávia szilárd baráti figyelmét Ez természetes is, kapcsolatai a világ sok orszá- hiszen elsőrendű fontosságú gával, különösen olyanokkal nemzetközi eseményről, olyan mint Burma, India, Egyiptom, eseményről van szó, amely — Ausztria és sok más hozzánk mint a lap hangsúlyozza kétségtelenül hatást gyakorol majd a nemzetközi feszültség további enyhülésére. közelálló ország.” „Ugyanígy annak a politiká­nak megfelelően, amely — tár­sadalmi berendezésükre, rend­„Az a tény, hogy legületéke- szerükre és politikai koncepcio- sebb szovjet kormányküldött- jukra való tekintet nélkül — ség érkezik Belgrádira, hogy az országok aktív együttműkö- tárgyalásokat folytasson állami désére irányul, Jugoszlávia a vezetőinkkel — írja a Borba jugoszláv-szovjet államközi kap — mindenekelőtt a jugoszláv- csőlátók további megjavítására szovjet államközi kapcsolatok törekszik és meggyőződése, rendezésének és megjavításé- hogy a küszöbönálló belgrádi nak folyamatában mutatkozó találkozást ilyen konkrét, pozi­sikereket bizonyítja. Ennek a folyamatnak pozitív irányú fej­tív eredmények koronázzák majd.” A világhelyzet további lődés kezdettől fogva érdeké- stabilizálása szempontjából ben állt minden békeszerető országnak ami kifejezésre ju­folytatja a lap — óriási jelen­tősége lenne az olyan elvek el­tott az Egyesült Nemzetek Szer fogadásának és világos megfo­vezeténak tevékenységében is.. A küszöbönálló belgrádi ta­galmazásának mint: „minden nép és állam, nagyok és ki­lálkozás, amelyen kétségtelenül esik, egyenjogúsága, minden megvitatják a jugoszláv-szovjet ország függetlenségenek, szuve- államközi kapcsolatok meg renitásának és területi sérthe- nem oldott problémáit, lehető- tétlenségének következetes tisz- séget teremt a vitás kérdések teletbentartása, minden nép és sorozatának elvi megoldására ország joga az önvédelemre az és ezzel gyakorlati rendezésé- ENSZ alapokmányának meg- re, következésképpen biztosít- felelően, be ne avatkozás más ja, hogy egészséges alapokra országok belügyeibe, mindenfé- helyezzék a jugoszláv-szovjet agresszió, terjeszkedő tőreit­államközi kapcsolatokat. A lap ennek kapcsán meg­jegyzi, hogy a jugoszláv közvé­lemény üdvözölte N. Sz. Hrus­vés, agresszivitás és uralomra- törekvés elítélése, az országok kölcsönös megbecsülése, aktív kölcsönös együttműködése, min csovnak nemrég elhangzott den vita és nyílt kérdés békés nyilatkozatát, amely szerint megoldása és más demokra- minden feltétel megvan a szov- tikus elvek.” jet-jugoszláv kapcsolatok teljes A cikk befejezésül azt írja, rendezésének biztosítására és hogy „a legmagasabb színvona- rámutat arra, hogy a Szovjet- lú szovjet-jugoszláv tárgyalá- unió az államok közötti kap- sok megfelelnek a jelenlegi csőlátóknak az egyenjogúság nemzetközi helyzet közös hon­alapján történő fejlesztésére tö- struktív tendenciáinak: alapve­rekszik. tő részét képezik a nemzetközi A cikk a továbbiakban azt feszültség enyhítésének és a írja, hogy Jugoszlávia a népek nemzetközi helyzet megjavítá- és államok aktív egymásmel- sának. Meg vagyunk győződve lett élésének és aktív együtt- arról, hogy ezek a tárgyalások működésének politikáját foly- elősegítik majd e pozitív fo- tatja, tekintet nélkül az orszá- lyamat további fejlődését.” Tilos a gabonavetések kaszálása Egyes helyeken a fennálló tilalom ellenére, a rozsvetések egy részét lekaszálják és ta­karmányozás céljára felhasz­nálják. A rendellenesség meg szüntetése érdekében a föld­művelésügyi miniszter és az állami gazdaságok minisztere együttes utasítást adtak k‘ hogy az őszi gabonák (búza rozs) zöld állapotban való le vágása — mind az állami gaz­daságokban (kísérleti, tan- és célgazdaságokban), mind a ter­melőszövetkezetek és a® egyé­nileg termelők területén tilos. Azokon az őszi takarmány­keverékekkel bevetett táblá­kon, ahol a vetés ritka — és ízért nagyobb zöldtakarmány- tcrmelés nem várható, — a ter- nelők minél nagyobb területet lagyjanák meg mag termelésre. Elkészült az első magyar gyártmányú tengcrjárú-szeméI yszál I ítú lia |ú a Bheorghiu-Dej hajógyárban A" Gheorghiu-Dej hajógyár- fülkék, étkezőtermek, ténche­ban elkészült az első magyar gyártmányú tengerjáró sze­mélyszállító hajó. A hajó kor­szerű berendezése, a minden kényelemmel felszerelt há.ló­lyiség gyönyörű kivitele a gyár mérnökeinek és hajóépítőinek gondos, szíwel-iélekikel vég­zett munkájáról tanúskodik. Az űj hajó n Lengyel Nép- köztársaság részére készü’t. AMERIKAI LOQIKA A Nations Business című amerikai folyóirat áprilisi számában közölte dr. Maurice Pricenak, az amerikai légierők szakértőjének nyilatkozatát. E tudós férfiú Kína alapos ismerőjének tartja magát. Rendkívüli könnyedséggel ítél­kezik a Kínai Népköztársaság belső helyzetéről. Persze, ahogy az Ameriká­ban szokásos, a Kína ellen tervezett úgynevezett preventív háború harcias bajnokainak nyilvánvaló utasítására azt akarja elhitetni olvasóival, hogy Kíná­ban állítólag elégedetlenek a népi ha­talommal. Vajon kik elégedetlenek? Price sza­vai szerint „falun van a legnagyobb elégedetlenség“. Felmerül a kérdés: mivel elégedetlenek a kínai parasztok, akiknek a forradalom földet adott, ar­ról nem is szólva, hogy kiszabadította őket évszázados jogfosztott, szolgai helyzetükből. Azt is megtudjuk, hogy mivel. „Ennek (mármint az „elégedet­lenségnek”) fő oka, — boncolgatja böl- cselkedő ábrázattal az amerikai légi­erők szakértője, — az úgynevezett agrár reform!!) Az elégedetlenség akkor ke­letkezett, amikor a nagybirtosokat meg­fosztották földjüktől, földjüket szétosz­tották a nincstelenek és szegényparasz­tok között." Megrázó logika! Price elmefuttatása szerint a kínai parasztoknak keserű könnyeket kell hullatniuk amiatt, hogy megszabadultak a földesúri elnyomás­tól, kifosztástól és erőszaktól. Az ame­rikai „kínai szakértő’“ úgy gondolja, hogy, a kínai parasztoknak elégedetle­neknek kell lenniök azzal a rendszer­rel, amely sokmillió hektár földesúri földet adott tulajdonukba. Ez a fejete- tejére állított logika csak olyan agyak­ban születhetett meg, amelyek zűrza­vart, felfordulást szeretnének látni Kí­nában. Az amerikai agresszorok, mint­hogy a valóság ellenkezik kívánságaik­kal, kívánságaikat igyekeznek valóság­nak feltüntetni. Bárhogy fondorlatoskodnak a hazug­ság amerikai mesterei, az igazsággal szemben erőtlenek. Márpedig az igaz­ság az, hogy a kínai népi kormány a széles néptömegek feltétlen támogatá­sát és határtalan szerető tét élvezi, Ami pedig az elégedetlenséget illeti: elégedetlenek — a feudális földesurak és nagybirtokosok, akiket megfosztottak földjüktől és attól az előjogtól, hogy kirabolhassák és megölhessék a parasz­tokat, erőszakoskodhassanak velük. És elégedetlenek persze az imperialisták, akiknek társadalmi támasza Kínában a feudális rendszer volt. Csak természetes, hogy a földesurak is, az imperialisták is elégedetlenek a népi forradalom eredményeivel. Ez az elégedetlenség a forrása mindmáig a népi Kína iránt táplált engesztelhetet­len gyűlöletüknek. Ez az elégedetlen­ség csendül ki az amerikai monopóliu­mokat szolgáló Price szavaiból is. Sok amerikai politikusnál az elégedetlenség már-már betegséggé fajult, amelynek tünetei Kína-ellenes rágalmazó kiroha­násokban jelentkeznek. A rágalom azonban mitsem segít. Az amerikai imperialisták kínai uralma 60ha vissza nem tér! Több mint öt éve áll fenn a Kínai Népköztársaság, s ideje volna már, hogy az Egyesült Államok vezető körei számot vessenek, a tényekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom