Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-08 / 107. szám

6 N * PE 0 Í355 MÁJUS 8 J A természet erőit, az atomenergiát is az embermilliók javára kell fordítani ez a mi feladatunk és célkitűzésűnk Dr Kun Lajos egyetemi tanár Ä hatódó biológiai tudomány fontos megdtlapttdso, hogy az ember fejlődésének legalacsonyabb fokától kezdve mindig- bizonyos környezeti Itatásaik alatt állott és testi, ideg- rendszerl sajátosságainak kialalculásában ezek a környezeti tényezők döntőek. A szervezet és « környezet elválaszthatatlan egységével kapcsolatban érdeklődésünkre dr. Kun Lajos egyetemi tanár, a KözegészségUmi Intézet igazgatója a kővetkezőiket mondotta:-fr} AI-iTALABAN, ha az an­ber 'környezetét akarjuk meg- határoeni, természetes és mes­terséges környezetről beszé­lünk. ;;/Természetes. környezet ala.lt az ember tartózkodási helyéi»' lévő földrajza, éghaj­lati, geológiai viszonyokat ért­jük. Az emberi tevékenység átalakítja, megváltoztatja a természetes környezetet mes­terséges környezetté. Ez a mes ­terséges környezet azután visz- szaihat az emberire s ez a hatás Tehet előnyös, do lehet hátrá­nyos is. Nyilivámvaló n»a mér, hogy bz egészséget sem tekinthet­jük' másként, mdnt a környe­zetihez való folyamatos és ál­landó aücalrnaakodást, amely­nek, . folyamán egyensúlyi ál­lapot jön létre a szervezet élettani működése és a külön­böző környezeti hatások kö­zött. Ha tehát a környezeti ha­tások olyan erőseit, hogy meg­haladják a szervezet alkal­mazkodási képességét, altikor rövidieibb-hosszabb idő múlva különböző betegségek fejlőd­jek ki- >" A. jég súlyosabb próbák elé állítja az emberi szervezetet a háborús környezeti Íratás, mert a háború következtében előál­lott káros feltétetek fcivéoése túlesik a szervezet alkalmaz­kodási képességén. HAZÁNK’ az utolsó fél év­század folyamán két világhá­borút'Vészelt át: az 1914—18-as és az 1089—45-03 háborút. Az első' világháborúban a háború előtti 82 százalékos születési arány szám 1918-ban pontosain a felére, 10 százalékra, csök­kent Budapesten még ennél is -alacsonyabbra. Az élelme- aési viszpnycik a háború má­sodik,.. feliben annyira Merőm lot talc, hogy a lakosság sem az összkalória, sem pedig a-fe- h őrjeszilkségletet nem tudta fedezni. A csecsemőhalálozás a háború végére az akkori, há­ború előtti 20 százalékról 26 százalékra emelkedett. A há­borús nélkülözéseket legjobban a gyermekeik és a serdülő kor­ban lévők sínylették meg. A máscoiík, az .1980—15-ös világháború embervesztesége -- * 11 i ' ■ - - ... Lj t ermészeti kincsünk, az aggteleki Béke-barlang! 1952 augusztusában jelent meg Jakucs László írásában az Aggteleki cseppkőbarlang c. mű, melyben a szerző többek közölt leírta a barlang további kutatásának útját, lehetőségeit, s rámutatott, hogy a környé­ken még számos — eddig még ismeretlen — de tudományos módszerekkel kiszámítható bar lang rejtőzik. A könyv megjelenése után néhány napra villámsebesen terjedt el a hír, hogy Jakucs László megtalálta a barlangot! Az új, csodálatos szépségű barlangnak mintegy U kilomé­teres szalutszát tárták fel eddig a kutatók. A barlang töbörsze- rü, meredekfalú víznyelőből nyílik, körülbelül 10 méteres függőleges kürtővel. A főág át­lag 5—8 méter széles, sokszor 20—30 méter magas. Szinte teljesen elborítják a szebbnél- szebb cseppkőképződmények. A kutatások befejeztével, c teljes feltárás és a hozzáférhe­tőség elérése után előrelátható­lag több kilóméter hosszúság­ban kápráztatóan szép csónak- türáka't lehet majd a barlang­ban végezni. Még szinte el sem ült az aggteleki „Békebarlang” felfe­dezésének szenzációja, amikor 1954 nyarán szerte repült a hír egy újabb nagyjelentőségű fel­fedezésről: a Bükk-hegységben, Répáshuta mellett tárt fel ugyanaz a kutatócsoport egy ismeretlen barlanarend.szert. F barlangok felfedezéséről, feltárásáról számol be hallga­tóinak Jakucs László a hétfői előadáson (TTZT). közel félmillió volt Csökkent az élveszütetősek száma is, a csecsemő halálozás és a tűben fculózis halálozási száma pedig lényegesen emelkedett — Az élelmezési helyzet, — külö­nösen e fővárosban, — annyi­ra romlott a második világhá­ború alatt, hogy a legsúlyo­sabb éhezés! tünetek, éhezésé megbetegedések jelentkeztek. A kiterjedi; vizsgálatok — táp­láltság szempontjából a lakos­ságnak csak 21 százalékát ta­lálták egészségesnek. A szüle­tések számárnak csökkenése és a halálozások számának növe­kedése következtéiben termé­szetes szaporodás tehát nem volt, illetve a® ország szaporo­dása a háború végén negatív irányban haladt. Az első világháború utóm több,» mint hét, tehát majd­nem ti® esztendőre volt szük­ség, hogy a lakosság kihever­je. a háború-ok ózta ártalma­kat. Nétpi demokráciánk bé­kés ópítőmurJkája pedig a má­sodik világháború okozta se­beket egészségügyi téren két év alatt már begyógyította. — Mindenki által köztudomású, hogy mennyi egészségügyi in­tézmény: szülőotthonok, böl­csődék, iskolaegészségügyi, munikaegészségügyi és egyéb általános egészségügyi intézmé­nyek, tbc, rákszfirő vizsgálatok szolgálják ma már a dolgozóét szervezetének egészségesebbé tételét, tehát környezetének javítását. Tények bizonyítják, hogy népi demokráciánk az egészségügy fejlődését egyik Íőfeladiatánalk tekinti és nyil­vánvaló az is, hogy az elért eredményeket csakis olyan tár­sadalmi rendszer érhette el, amelynek célja a békés «Vjko- tömurika, égj7 olyan társadal­mi rendszer, amely erőforrásét nem a háborús fcéssffiödésne, hanem a dolgozók anyagi és szellemi ^zíraviorioJániak minél magasabb emelésére (fordítja. AZ EMBER mind jobb és jdtíb testi és gaeilemS kifejlő­dése tehát a fcörnyeaeti hatá­sokon múlák fej e oéfl. elérése aktív tudományog és társadal­mi feladat. E feladat megofldé- sának, toválbbfejlészrtésénieSc pe­dig a társadalom muraién tag­ja részese, munkáló ja, min­denki a maga munfeáterütetén, a maga környezetében. Ezért éts ezzel az életcéllal élni érde­mes, A termésaet erőit, akár«® atomenergia nagy .tedietóségaK az ember, a dolgozók milln óinak javára ferdíteni — e® a mjo- eialista társadalmi rendszer alapélre és essen belül ez a mi közös Medálunk és közös céHtítűzósünk — fejezte be nyilatkozatét <kr. Kun Hajós egyetemi tanár. Érdemes, tanulságos megnézni Péntek délután nyitotta meg Haraszti Gyula elvtárs az Autóközlekedési Igazgatóság terv és munkaügyi osztályának vezetője a pécsi SZOT helyi­ségében megrendezett „Munka- védelmi és közlekedés-baleset­elhárítási kiállítás”-t. Elmond­ta, hogy ez a kiállítás szép pél­dája annak, hogy társadalmi munkából is lehet tetszetősét, tanulságosat és jót alkotni. Az Autóközlekedési Igazgatóság és a Közlekedési Szakszervezet Munkavédelmi Bizottsága ősz- szefogásából született a kiállí­tás. Létrejöttében ■ áldozatos munkát végeztek Fülöp, Bene­dek, Marton, Bérces és B&gyi elvtársak. A kidUítds szemléltető ké­pekben mutatja be a helyes és helytelen munkafolyamatokat, munkakörülményeket ét anyag tárolás módjait, a munkát biz­tonságosabbá tevő újításokat. A kiállítást ma estig lehet megtekinteni, Akik szétzúzták a fasizmust A Vörös Hadsereg hős harcosai űzték el a Volgától, Tiszától, Dunától a fasiszta szörnyet és semmisítették meg tíz éve Berlin kövei között. Képünk 1945-ben készült: szovjet tisztek a nagy dunai átkelés mohácsi emlékműve előtt. Középen Kosz- tucsenko és Homajko őrnagy elvtársak, • Mi a „Munkánk6*? A minap sokszorosított kiadvány került a kezembe, **■. lyen ez a dm díszeleg: „Muniuínk“. Felette a fejléce bői kiderül, hogy a Pedagógusok Szakszervezete Baranya Mos gyei Területi Bizottsága adta ki. De nem derül ki, hogy a két* adást mikor, miért, milyen belső Itényszertől indíttatva követte el. Nincs ugyanis rajta sem keltezés, sem a kiadvány jellegét meghatározó szűkszavú közlés, sem a felelős kiadó neve. Né-> zem, forgatom. De hisz ez régi — gondolom, — legalább fedd hónapos, hiszen olyasmit ír: „Hogyan ítészül iskolám a jruiAv leumi év megünneplésére?” cím alatt, hogy mi volt novembejt 29-én és mit alcarnak majd tenni április 4 megünneplése érő dekében. Illetékesek azonban felvilágosítanak: semmi kétség* a kiadvány most, a legutóbbi hetekben jelent meg. Szószaporítás helyett elmondom, amit sikerült ■megtudnom^ A területi bizottságnak volt egy munkaterve. Azt. illett teljeji sitent. De elmaradt egy pont, a ktadvásiy kiadása. Hogy tp tervteljesítésben hiány ne legyen, gyorsan kiadták. Könnyűi volt, a cikkek készen álltak, megírták már decemberben, Ina1 nyárban. Mindez csak azért ér&ékes, mert már ebből láthatjuk, tnis lyen szilárd elvi alapokon szerkesztették meg est « kiadványts „Lényegtelen, hogy nd kerül bele — gondolhatták a «erfeeszwi tők, — fő, hogy meglegyen.’’ A kiadvány szerkesztői úgi/látszfk mélyen lebecsültek é pedagógusokat, ügy látszik a hatás és Icölcsőnhatét ebnéletóé ről motoszkált valami a fejükben, s úgy gondolták, akik gyérei mekekkel foglalkoznak, gyermekké válnak magtik is is leheái nekik gyermeki színvonalon Imi. Tévedtek, nem így vem. A. jóérzésű, saját munkájukat, helyzetűket, körütményeilaet Ítél merő pedagógusok a kiadványt olvasva felháborodtak. A felháborodás óka elsősorban a „Munkánk* című kiadó vány első cikke, amelyet vezércikknek f* nevedhetOrt^' s melynek feladata, hogy i— különösem eyp folyóiratnak 0*» dúló kiadvány első számában, — meghatározza a szerkesztő*, bizottság irányvonalát, ŐUásfoglaldsát. Nem idézek ebből a vezércikkből. MÖeftl hasdíbnyt tmm* ros demagógia van csak benne, semmi más. Mintha nem nóe: hány hónapot, hanem másfél évtizedet késett volna. Néhány könnyzacskókra ható frázis a mellőzött, rossetd fizetett pedoó: gógusról, aid szeretné, hamegbecsütnélc. Jogosan háborodik feü minden nevelő, ha ezt elolvassa. Hát így óhajtja elérni a Pe-> dagógusok Szakszervezete Terülöd Bizottsága azt a célt, ame-> lyet Muszty László tűz ki ugyanezen kiadványban közölt cik-' kében: „Legyen ez a szakszervezeti lap laartársaMtc anyagi, szellemi, kulturális érdekelnek védelmezője, oUaimazója, ma.-> gyár népünk kulturális felemelésének hathatós eszköze!*? —* Nem, az ilyen vezércikk csak az öntudatos, hivatásukat tze-> refő pedagógusáéi sértegetésének, megbotránkoztatásának „hat­hatós eszköze." i Hiába van azután ebben a kiadványban néhány jő szak’ cikk a nevelés kérdéseiről, a bevezetés elrontja az egész kiad ’ vényt, elveszi a józan és hasznos szavak hitelét is. Annál is inkább így van ez, mert az első cikk az egyetlen, amelynek nem szakmai, hanem politikai tartalma van, a többi nem vitá ■ zik, nem ellenkezik vele. Ez az egyetlen vezércikk képviseli tehát a Pedagógusok Szakszervezete Területi Bizottságának! politikai állásfoglalását is. Nagyon helytelen, sőt káros állás- foglalás ez, nehéz még feltételezni is, hogy a Területi Bízott‘a ság valóban azonosítja magát ezzel. De bármily nehéz felté­telezni., a „Munkánk” című kiadvány ezt bizonyítja. A címben feltett kérdésre válaszolva azt kell mondanom» ■**- a „Munkánk” nem egyéb, mint bürokratikus, la Seils-’ mer étien munka éretlen gyümölcse. A Pedagógusok Szakszer reze te Területi Bizottsága jobban tette volna, ha nem adja ki, mint mondani szokás: bölcsebb marad, ha hallgat. Ha elma­rad is egy munkatervi pánit teljesítése, még mindig jobb, méné így teljesíteni azt. MÉSZÁROS FBBSNC Huszonhárom eszten­dős volt, amikor SCHILLER első műve, „A haramiák’’ cí­mű drámája színre került. „A színház őrültek házához hasonlított, vérbep forgó sze­mek, felemelt öklök, rekedt kiáltozás, a nézőtéren! Idege­nek zokogva borultak egymás nyakába, félig ájult asszonyok támolyogtak az ajtóik felé’1. ___________ ______ __________ így ír egy szemtanú a^bernu- ^g, Kiöpstődt. Herder,’ Wie- ezt “valóságban is megcsinálta. land, a „Sturm und Drang” egész nemzedéke olyan remek­regényt, egy olyan írónecnze- zoJt, amelynek hercege a nép dók,, amely új társadalmi rend fiait Amerikának eladja, hogy ért, új német embertípusért: a pénzen szeretője ékszereit polgárosodásért harcol. Ezek- kifizethesse: mindenki ráis- ben az évtizedekben éli a né- mert Schiller hazájának álla­mét irodaiam „klasszikus’1 kor- potára és Kari Eugén würtem- szakát: Geothe, Schiller, Les- bergi herceg gaztettére, aki tató előadás hatásáról. A rend­kívüli siker egyik jelentős oka kétségtelenül a romantikus, műveket alkot, rríélyek a Iá érzelgős, sok borzalommal tar­kított cselekmény volt, az el­nyomottakon' segíteni akaró, lipcsei diákokból alakult rab­lóbanda története. A siker leg­főbb okát azonban mégsem az És amikor színre vitte a min­denható, kegyetlen minisztert, a csúszómászó, erkölcstelen zadás szellemét sugározzák az hivatalnokot (a neve: Wurm, akkor fennálló német társada- vagyis Féreg), az üresfejü ud- lom ellen, ök a német felvi- varoncot („Kalb”^nak, „Borjú” lágosodás írói. Közülük a pol- nak nevezte el) és a megallru- gári ósztályöntudat Lessing- vó kispolgárt: a néző az élet­ben nyilvánult meg a legéle- bői ellesett figurákat látott a izgalmas történetben kell ke- sebben, a kor legnagyobb köl- színpadon. Ilyen hitelesen se resnünk, hanem abban, hogy töje Goethe volt, viszont a ki nem ábrázolta Schilfer Schiller azokat az érzéseket zsarnokok elleni lázadásnak előtt a német valóságot. A fiatal Schiller ezzel « művet drámaírói fejlődéséinek szinte a csúcspontjára ért: konkrét, forradalmién merész társadal­és gondolátokat szólaltatta kétségtelenül Schiller a leg- meg, amelyek ott égtek a nép merészebb hangú képviselője, szívében, hogy hangot mert jjár említett első drámájában és tudott adni az egész feudá- elszánt dühhel lázit a zsarnok­ba német Itisfejedefentegi e s uto!sí-, drámájában. ™ mondanivalója, tipikus kör rendszer ebem szenvedelyes . * • ’ __ . nyezefcrajz, kitűnően megfor­gy űlöletnek. » azt hirdeti, hogy a ^ ^ & ^ kor legégetőbb német sag elvisehieteüen nyomás« Upusok j<sIleroa0c ^ problémáját feszegette ez a ellen minden népnek joga van huszonháromesztendős fiatal- fellázadni, ember. Németországban ugyan is a XVIII. században a fél­feudális anarchia még virág­korát élte. A parasztok a ..fe­jedelmek” zsarnokságának ki­Hangia különösen fiatal ko­rában éles. a művét: elhagyta a romamti- ktjs álonwüágot, real is tóvá lett. Még csak huszonöt észtén szolgálóivá, a kispolgárok gyá- dós volt, amikor megírta má vákká, minden kezdeménye- sík nagysikerű művét, ..Ar zésre képtelenekké váltak, a A fiatal forradalmár azon ban hamarosan eszmei válságba kerül. A francia forradalom fejlődés megakadt. A gazda­sági és társadalmi életnek ezt a megrekedését, a nemzeti megosztottságot, az udvarok­ban kialakult poshadt filiszter- kézzelfoghatóbb, szellemet nevezte Engels ősz- megformálásban mány és szerelem” című ,.pol- bukása után egy ideig úgy lát- gári szamorú.iáték”-át. Ennek ja, a forradalmi út járhatat- talán még „X haramiák’‘-nál lan. a jakobinus módszerek Ls nagyobb hatása volt. Hí- helytelenek. A polgári forra­szén mondám valója mast még dalom eredményeit kívánja, konkrétabb de forradalmi módszerek nél- bontakozott kül. Megismerkedik Kant ide­A Hatol Schiffer torradalnti­ségának és a férfi Schiller forradalmi módszerektől elfor­duló magatartásának ellentéte feloldódik a költő halála előtt írt utolsó^ művében: a Teli Vilmos-ban, Benne visszatér ahhoz a szabadságeszméhez, amelyért már ifjúkorában har­cólt. Tárnául a XIII. század végi svájci .szabadságmozgal­makat’ választotta. A svájci parasztokról ír, akik összefog­tak, lerázták a zsarnokságot és megalapították a szabad, demokratikus , köztársaságot. Schiller célzatosan kiemeli, hogy hozzájuk csatlakoztak a nemesség legkiválóbb képvise­lői is. A dráma eszmei tar­talma: a szabadságért, a tar­tományokra szétdarabolt haza egységéért folyó elszántság nagyságának, erkölcsi erejé­nek, végsó győzelmének, a zsarnokság szükségszerű buká Kának tudatosítása. Mondani­valója az, hogy a forradalmi módszerek is lehetnek jogosak, ha a békés élet megvédését tűzik ki célul, ha a nép « mél­tatlanul szenvedett zsarnoksá­got rázza te általa; arra figyel­mezteti azonban a népet, hogy haragjában is meg kell őriznie „emberségét“, a győzelem irtán pedig mérsékletét. hogy nteJanhipp» terredai lt*n nélkül, as emberek esatS»1 tíkal nevelésével, lassú refo*» mokkái. Halála előtt azanbaj»’ íme látta, hogy van jogosulté ságuk 1 a forradalmi módsz»-1 raknék is. Elgondolásai ugyani idealisztikusak, nem jakobinus jellegűek, mégis elmondta *i legtöbbet, amit a bifkoft fran­cia forradalom után n akkori németországi viszonyok között mondani lehetett Amit drámáiban augárpas verseinek is eszmei tartalma« Különösen balladái nagysze­rűek. Ez a műfaj közel állt a! született drámaíróhoz. Balla­dái általában szabályos drá­mai expozícióval kezdődne!!, izgalmas bonyodalommal foly­tatódnak, végül gyors, drámai kibontakozással fejeződnek be* akárcsak színpadra szánt mű­vei. Romantikus keretben je­lentkező eszmei tartalmúik: a szabadságszeretet, a zsarnok­ság győzelmébe . vetett hit, csők megvetése, a hűség, a szólartás, a bátorság, az igaz­ság győzelmébe vetett hit, mondanivalójuk megtalálta az utat a közönség szívéhez. Leg­szebb balladái magyar fordí­tásban is igen szépek: „A kesztyű”. „A búvár”, „A kezet, Még”. „Ibykus madarai”i —. „Polykrates gyűrűje” (a leg­népszerűbbek. Költői ereie I tulajdoniképpen nyugvópontra is szefoglalóan ..német nyomorú- ki. Most már nem keresett alista filozófiájával, s belőle ság’-nak. cselekményéhez rendkívüli azt a tanulságot szűri le, hogy A „német nyomorúság” pás- környezetet, nem is helyezte a az eszmények megvalósítésá- hadt légkörében, a XVIII. történetet elmúlt korokba. Ft hoz vezető út cuak a szellem század közepe táján a polgár- a dráma a jelenben játszódik nevelő hatásán át vezet. Tor­ság vékony értelmiségi rétegé- le. s kéit tipikus színhelye van: ténelmi és esztétikai munká­ból azonban felnövekszik egy a hercegi patota és a kispolgá- kát kezd írni: ezekben is a fel- bátorhangú, merész, nagyon ri otthon. Mondanivalója is világosodás eszmekörét hirdeti tehetséges írónemzedék, amely ennek a két világnak a szem- de inkább a józan ész meggyn- remekművek sorával megte- beállításában található. Ami- zésére, az emberek lassú ne- remti az egységes német iro- kor az író egy erkölcstelen velősére törekszik, nem az ér­dalmi nyelvet, a német nem- hercegi udvart és egy tönkre- zelmek felkeltésére, torradal- zeti drámát, a modem polgári silányttott kis országot ábra- mi barcikedv ébresztésére került Schiller egész életének legnagyobb, leg kínzóbb problémája. Mert az sohasem volt kétséges előtte, hogy kell-e küzdeni a zsarnok­ság ellen, a nemzeti egység, a polgári haladás megvalósításá­ért. avagy nem. De szenvedé­lyesen forradalmi ifjúsága és a francia forradalom tapasz­talatai. valamint idealista filo­zófiai hatások után kérdésessé vált a „hogyan”: forradalom­mal, erőszakkal-e, avagy anél­kül. Egy ideig úgy gondolta^ teljében érte utói a korai halál 159 esz­tendővel ezelőtt, 1305. május 9-én. A zsamolcság elleni küz­delemre, a nemzeti egység megteremtésére tanította és tanítja ma is saját népét, ugyanakkor a világ minden elnyomottját és fejlődésében mesterségesen megakasztott országát Ezért lett a Német Demokratikus Köztársaság leg népszerűbb klasszikus dráma­írójává s ezért ünnepük ezek­ben a napokban szerte az egész világon a szabadságért és a békés életért küzdő em­berek. (TTIT) Dr. Kalta Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom