Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-28 / 99. szám

DUNÁNTÚLI Magyar dolgozók! Új termelési győzelmekkel ünnepeljétek május elsejét I MDP BAD ANYA ME GYEI Bl ZO TT/A'CA'N A IC LAPJA XH. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1955 ÁPRILIS 28 A felszabadulási serleg birtokosaihoz Két fetezabadulásá serleg is jutott megyénknek és mind a kettőt bányászaink szerezték. Egyik a Pécsi, másik a Kom­iiái Szénbányászati Tröszté. Eredményes volt a harc, ame­lyet mindlkét bánya valamemy- nyi dolgozója vívott a felsza­badulási versenyben. A több szénért folytatott, lelkes és lendületes, a felszabadulási műszak napjaiban különösen izgalmassá vált pécs—komlói párosvenseny ilyenformán mind két verseny társ győzelmével ért véget. így is van ez rend­jén, hiszen a szocialista mun- kaversemyre éppen az jellem­ző, hogy nincsenek vesztesei. Ezen a versenyen is, amely a pécsi és komlói bányák oolgo- zói közt folyt, nyertek a bá­nyászok, a műszaki vezetők és nyert az egész ország, az egész ipar és mezőgazdaság is. mert a verseny kézzelfogható ered­ménye a több és jobb szén. Nem árt visszatekinteni a felszabadulási verseny nagy­szerű napjaira. A verseny kéz detén már bizakodó volt a hangulat, de bányáink dolgo­zói nem bízták el magukat. Ismerték erejüket, számoltak vele és annyit vállaltak, amennyiről tudták, hogy oe- csületes munkával teljesíthető. A pécsi tröszt dolgozói 7000, a komlói tröszt 2000 tonna szél termelését vállalta terven fe­lül Szép és elismerésre méltó vállalás volt ez, A verseny so­rán derült ki, hogy még en­nél is sokkal többre képesek bányászaink. A pécsi tröszt vállalásának több, mint há­rom és félszeresével, 26.515 tonna szénnel termelt tcobet a tervben előírtnál, s a kom­lói tröszt is háromszor annyi, 2000 helyett. 6000 tonna sze­net adott terven felül Ezek a számadatok is elég­gé jelzjk, hogy a verseny len­dülete megnövelte a dolgozóit erejét. Bebizonyosoaott, hogy a tervek túlteljesítése nem le­hetetlen és nem múlik máson, csak azon, hogy a bányák va­lamennyi dolgozója valóban akarja is túlteljesíteni tervét. A felszabadulási verseny ered­ményei azt bizonyítják, hogy akaratban nem volt hiánv. — Nemcsak a két szénbányászati tröszt összesített eredményi, hanem a brigádok teljesítmé­nyed is felülmúltak minden ed­digit. „Komló aranykönyvébe kívánkoznak üzemi eredmé­nyeink— írja a komlói versenyhíradó az április 4-i üzemi eredményekről és sorol­ja: Béta-akna 221.5, Máza 202.2, s még az utolsónak ma­radt Szászvár is 134.1 száza­lékra teljesítette ezen a napon előirányzatát. A komlói DISZ- hrigádok nyolcezer tonna szén termelését vállalták és húsz­ezret termeltek. A versenyben az élenjárók közé került a va­sa® Hrubi János, „ Béta-ak­nai Vörös János, a pécsbámya- talepi Pámczél Ferenc brigád­ja, leküzdötte elmaradását és az élvonalhoz csatlakozott a Szlavek-brigád is. Emberek, vájárait, szállítók, karbantar­tók, műszakiak, admimisitra- tív dolgozóik nevének százait felsorolva sem tudnánk meg­mondani, hogy személy sze­rint kinek köszönhető a fel­szabadulási versenyben elért győzelem, mert valamennyien derek a« munkát végezte k a serlegért folytatott küzdelem­ben. Jogos és indokolt most a bá­nyák dolgozóinak öröme és büszkesége. Örömünnep a ser­leg átadásának mapja és jó ar­ra gondolni, hogy ezentúl gyö­nyörű, művészi kivitelű serleg tanúskodik minőkét trösztnél a félsz aibadulási versenyben elért nagyszerű eredmények­ről. Ez alkalommal azonban felvetődik egy egészen egysze­rű és kézenfekvő kérdés is: miért ne tartósíthatnánk a fé.- sza’badulási verseny eredmé­nyeit? Erre a kérdésre is van már válasz. A május 1 tiszteletére indított verseny eredményeivel válaszolnak bányászaink. A Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói azt vállalták, hogy április folyamán 3.340 tonná­val több szenet termelnek ter­ven felül és ebből április 27-ig már 2.226 tonnát teljesítettek, ami azt jelenti, hogy semmi akadálya annak, hogy válla­lásukat ez alkalommal is túl­szárnyalják. Komlón sem rosszabbak az újabb eredmények. Az sem kétséges, hogy a serlegek át­adása ismét még nagyobb len­dületet ad a május 1-i verseny nek. Mégsem árt újra meg új­ra körülnézni bányáinkban és számot vetni azzal: megy-e ma is úgy a munka, miatt a felszabadulási műszakban? — Ezt már nem állíthatnánk. Pedig mehetne úgy, csak az kellene hozzá, hogy most és mindig éppen olyan erős aka­rattal lássanak munkához bá­nyászaink, mint az április 4 előtti napokban, hogy szénfa­lon dolgozók, műszakiak és a szénteirnelés egyéb posztjain dolgozók lelkiismeretesen han­golják össze munkájukat. Le­het ugyanolyan, sőt még na­gyobb eredményeket elérni ha tovább szilárdul a munka- fegyelem, ha több híve lesz a magasabb termelékenységet szolgáló mozgalmaknak, ha az eddiginél is szervezettebben, a gépeket jobban kihasználva, a biztonság és karbantartás sza­bályait betartva végzik bá­nyászaink munkájukat. A serleg megszerzése alkal­mával jó lenne, ha minden bányász elhatározná, hogy mindig a terv túlteljesítéséért, a több, jobb, olcsóbb szénért küzd akkor is, ha nincs köz­vetlenül kilátásban a dolgozó nép megbecsülését, tiszteletét megtestesítő remekművű ser­leg, 1— az egyszerű hétközna­pokon is, mert amit a serleg megtestesít: a becsület és tisz­telet ünnepi alkalmak nélkül is, mindig jogosan megilleti azt, aiki becsületesen dolgo­zik. Á Pécsi Szikra Nyomda dolgozói is csatlakoztak a Pécsi Bőrgyár felhívásához. Május 1 méltó megünneplése és a második negyedévi terv túltelje­sítése érdekében többek között megfogadták, hogy a második negyedévi tervüket 8 százalékkal túlteljesítik. A termelékeny­séget 1.5 százalékkal, a könyvtermelést 10 százalékkal akarják emelni. Vállalják, hogy az önköltséget 0.7 százalékkal, az anyagfelhasználást egy százalékkal, a könyvek gyártási selejt- jéí egy százalékkal csökkentik. ígéretet tettek több gép üzembehelyzésére is, hogy ezzel is növeljék a vállalat termelési kapacitását* Hz MDP Baranya Megyei Párt-végrehajtóbizottságának távirata a pécsi és komlói bányák dolgozóinak Az MDP Baranya Megyei Párt-végréhaj4óbizottsága harcos kommunista üdvözletét küldi a pécsi és komlói bányá­szoknak a felszabadulási versenyben hősi lendülettel végzett munkáért kiérdemelt felszabadulási serleg átadása alkalmával. A felszabadulási serleg a pécsi és komlói bányák vala­mennyi dolgozójának odaadó, nagyszerű munkáját dicséri, ■ azt a nagy szeretetet, megbecsülést, tiszteletet jelképezi, ame­lyet hazánk dolgozói az ipar kenyeréért, a több, jobb, olcsóbb szénért az első vonalban harcoló hős bányászok iránt érez­nek. A megyei párt-végTehaJtóbizottság a felszabadulási ver­senyben aratott győzelemhez hasonló sikereket kivan a pécsi és komlói bányák dolgozóinak a május 1 tiszteletére indított munkaversenyben és egész további munkájukban. Azt kíván­ja, hogy sohase lankadjon az a hősi lendület, amellyel bányá­münk a serleget elnyerték, s a munkaversenyben aratóit újabb győzelmek sora öregbítse megyénk bányászainak orszá­gos jóhírét. Külön köszönetét fejezi ki a megyei párt-végrehajtóbizott- ság a bányák kommunistáinak, akik szüntelenül az élen ha­ladva személyes példamutatással és meggyőző, felvilágosító szóval, öntudatos magatartásukkal lelkesítették a többi dolgo­zót nagyobb eredmények elérésére. Bányász Elvtársak! Töretlen lendülettel harcoljatok tovább május 1 megünnepléséért, érjetek *1 a® eddiginél is nagyobb sikereket a pártunk politikájáért, a szocializmus megvalósí­tásáért folytatott harcban! Termeljetek több mag as kai ór i at-ar- talmú fekete szenet! A megyei párt-végrehajtó bizottság nevében: GÖDÖR FERENC másodtitkár. A felszabadulási serlegek tulajdonosai több szénnel válaszolnak a kitüntetésre A pécsi bányászok között A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói kitörő örömmel és lelkesedés­sel fogadták a Minisztertanács és a SZOT határozatát, melynek értelmében a felszabadulási serleg tulajdonosai lettek. Az igazgatóságon — Úgy vélem, — mondatta Vereckei elvtárs, — hogy a pécsi bányászok nevében ki­jelenthetem: mindannyiunkat jóleső érzéssel tölt el a nagy kitüntetés. Örömünket csak fokozza az, hogy az első ne­gyedévben nemcsak termelési tervünket teljesítettük túl, ha­nem a termelés többi mutatóit is. Nemcsak többet, hanem ol­csóbban is termeltünk. A szén önköltségét tonnánként 3.24 forinttal csökkentettük. ­Az eredmények mérlegelésé­nél azonban szem előtt kel! tartamunk, hogy az első ne­gyedévi terv túlteljesítése va­lójában csak az első lépés a kitűzött célok valóraváltásá- hoz. A második negyedévben is hasonló jó eredményeket^ kell elérnünk. Ehhez előfelité- teleink biztosítva vannak, de még ez sem elegendő. Tovább kell emelnünk a műszaki ve­zetés színvonalát, fokozottab­ban biztosítanunk kell a mű­szaki feltételeket. Az elővájá­szó, hogy 109.6 százalékon áll csapatuk a havi tervteljesítés- ben. „Bienék megelőztek, de nem hagyjuk magunkat — mondja Szűavek elvtárs — job­ban igyekszünk és vasárnap büszkén menetelünk a felvo­nulók között.” Céljuk: hogy a május else­jei felvonuláson István-akma bányászai vihessék a Minisz­tertanács és a SZOT vándor­zászlaját és a felszabadulási serleget. Ehhez azonban nem elég a mostani 103.3 százalékos havi tervteljesítés, mert a vasasi bányászok most jobbak. Vasárnapig maguk mögött akarják hagyni őket. Komlón, a serleg átvétele előtt két nappal Az életnek vannak felemelő, ünnepélyes pillanatai, amelyek alatt az öröm mámorában új nagy fogadalmak születnek. A felszabadulási serleg elnyelése hírének szétfutása is ilyen pil­lanat volt. Megérdemlik a komlói bá­nyászok. műszakiak, iparosok és szállítási dolgozók az elis­merést és köszönetét. * De még mennyire, hogy meg. Nem is kell messze men­nünk. Kedden értesültünk a serleg elnyeréséről, — a keddi eredményük 110.2 százalék. Az I.-es üzem ezen a napon 142 százalékot teljesített. Az eddigi hullámvöilgyben küz- ködő III-as üzem is kitett ma­gáért 197.2 százalékkal, és az eddig átlagban leggyengébben szereplő Anna-aknai bányá­szok 129 százalékos napi terv­teljesítéssel — de a havi ten- vet tekintve is — második helyen állnak. * Ahogy a bányászok készül­nek a jövő eredményeinek megalapozására, éppen úgy a vezetők is. Ormos Károly Kos­suth bánya igazgatója kijelen­tette, hogy a felszabadulási serleg elnyerését a más dik negyedévi terv 104 százalékos teljesítésével akarják ünnepel­ni. Pozsgay Károly, a tröszt főmérnöke elmondta, hogy Komló kiváló eredménye a műszaki és fizikai dolgozók, a párt, és a szakszervezet har­cos összefogásának köszönhetői „A műszaki vezetés a Komló oányászsága nevében válla­lom, hogy az előzőleg vállalt 3000 tonna szén helyett ápri­lisban 5000 tonna szenet adunk.“ Á felvonuláson kiderül: melyik a legjobb... Nj, ken is fokozottan bevezetjük a ciklusos munkaszervezést, hogy így lehetővé tegyük a fejtési sebesség meggyorsítá­sát. Tovább folytatjuk a kísér­letezést a zárt ajtók mögötti provokálás és a hengeres betö­résekkel kapcsolatosan. szén kitermelését vállaltuk Ebből április 27-én reggelig 2226 tonnát már külszínre szállítottunk. irtcs valami jó ötletük a május elsejei felvonulásra? — Ezzel a kérdéssel fo­gadott a napákban a Pécsi Bőrgyárban Har­st munkák meggyorsítása ér- i van József elvtárs, a blankos egyik dolgozója. dekében ezekem a munkahelye^ — A felvonulásra??? — Igen, igen... A felvonulásra! Mert az üzemvezetőség jutalmat tűzött.., Azt az üzemrészt, amelyik a legötletesebb, legsikere­sebb tervet valósítja meg, megjutalmazzák! Igaz, ha nem jutalmaznának bennünket, ak­kor is versengenénk! — Gondoltunk arra, hogy csinálunk egy táblát — folytatta, — ráírjuk 1936 vagy 1938. Május elsejéig április havi í Azután menne egynéhány munkás, összebi- tervünkön felül 3340 tonná 4 lincselve, utánuk meg két csendőr... Azt mutatná ez a csoport, hogy milyen volt a május elseje régen... Ezeket követné a je­len, Tábla: 1955. Utána vörös zászló, kitünte­tett munkások, jólét, boldogság! — Kiváló ötlet! — állapítottuk meg. — A pécsi bányászokra tzulán t Miért kell ennél jobb? is számíthat az ország. A fel-r — Mert megelőznek bennünket — mondta, szabadulási serleg elnyerése, at vagyishogy inkább nyögte Harvan elvtárs és szabolcsi, vgsasi üzemek és a szemrehányóan szólt az eddig csendesen fi- brikettgyár élüzem kitörte- gye lő ü. b.-elnöknek: tése még nagyobb lenáületet! — Hej, Bukovecz elvtárs, te is segíthetnél, ad munkánknak s md a mAso- *1 csakhogy a te szíved a meszeshez húz! dik negyedévben is úgy aol-! a halk ember hirtelen beszédessé lett: gőzünk, hogy a Miniszterta- ! — Ugyan, tie mondj már ilyet! Segítek én SZOT vándorzászlata ! mindenkinek, a blankosnak is, ha kell... továbbra is nálunk maradjon,! Mindegyik az én üzemem... Akárcsak a fee- hogy elnyerjük melléje a me-izem uuai Ha egyiket harapom: az is fáj, a másikat: az is fáj... Lenne egy ötletem. vándorzaszlaját is. — fejezte I _ N ki vele! — lelkendezett Harvan Jó­be nyilatkozatát Vereckei la-! ^ ’ jós elvtárs. ! _ Csináljatok papendekliből egy olyan István.akna \ marhabőrformát, fessétek be, legyen olyan, isivan-aüna ! int egy igazi bőr Erted? — Mondtam ón már vasár-ii Ertem. , . nap az öcsémnek, — mondja # — Aztán kössetek hozza léggömbökét. Sza­Antíil r«;r>nr>rtvP7í>trí mitsátok ki, hány léggömb képes a magasba- vájárfa ^cíalisteZnkah^!! emelni a formát... Es mikor a tribün elé se. Vasárnap ugyanis a Doro-<l értek, engedjétek föl! gon dolgozó öccse azt hahó-! Hát ez az ötlet nem váltott ki túlzott el- gatta, hogy ők kapják a ser-! rag adta tás t. A blankos győzelméért aggódó leget. Szlavek elvtárs csak any- ! barátunk ki is mondta, ami a lelkén feküdt: nyit mondott neki: „Nem lesz! — Mégis csak a meszeshez húz a szíved, abból semmi!” hogy ilyet ajánlasz nekünk! Hát minden üzem S most, amikor leszállás! rész bőrrel vonul ki, ki ilyennel, ki olyannal, előtt JwjT.0igp.tjwk, arról esik*de bőrrel! Mi valami mást akarunk! Ekkorra már megszólalt Rónaki János is, a verseny felelős: — A tímárok visznek bőrt, mégis övék lesz a jutalom! — Ugyan, miért lenne az övék? — ingerelte Harvan elvtárs. — Mert vadonatúj munlcaruhában, csizmá-i ban vonulnak fel, kötény lesz rajtuk, kezük­ben sérolókés vagy hasítókés és a szívük fö­lött lesz az üzem jelvénye, egy picike kite­rített bőr... — És mi talán nem vonulhatunk fel egy-’ forma munkaruhában, meg csizmában? Mi is tímárok vagyunk! — Látod! — csapott homlokára Bukovecz Lajos. — Ez se rossz tipp. Mutassátok be azt. hogyan gondoskodik az állam most a dolgo­zókról és hogyan ,.gondoskodtak” rólunk Hor­thy ék! Harvan elvtárs megint csak legyintett, majd a fogai között elmorzsolta a mondókáját: — Ha mégis mi nyerjük meg a díjat, nem hívunk meg sörözni! És mi nyerjük meg'. Majd meglátjátok! Majd meglátjuk ... Mondtuk rá valamen­nyien, hiszen nemcsak az egy szál Harvan József és nemcsak az egy blankos műhely ké­szül ilyen nagy-nagy akarással május e’sejére. A boxosbeliek, a meszesiek, o tímárok, meg a többiek is, minden bizonnyal összedugták már a fejüket és meghányják-vetik, hogy és mint, milyen sorrendbenmilyen ötlettel, milyen jelmezben vagy ruhában, milyen táblák alatt vonuljanallc fel... Es talán, azazhogy "Cin is talán, hanem holtbizonyosan az sem közöm­bös, hogy azokon a táblákon milyen szárnak lesznek majd... Nem mindegy, hogy 97, vagy 110 százalék, esetleg 115, vagy 120 húzza oda a szemeket. Mert szép a felvonulás, úgy igazán szép, ha ötletes, ha sziporkázó gondolatok öltenpr. testet színeiben, de tartalmát mégis csak ezek az egyszerű táblácskák adják meg, szűksza­vú, de sokatmondó százalékszámaikkal. így hát befejezetlen marad ez a riport. — Folytatása következik: május elsején, a fel­vonuláson. Rajta, rajta hát, bőrgyáriak! Jó véget írje tok a riportomhoz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom