Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-27 / 98. szám

Előre a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság erősítéséért és továbbfejlesztéséért! Új termelési győselmehhel ünnepeljük május elsejét Élüzem leit a pécsi állomás A pécsi állomás dolgozói a felszabadulási versenyben vég­zett jó munkájuk, az első ne­gyedévi terv minden részleté­ben való túlteljesítése eredmé nyekérit elnyerték az élüzem címet. Lelkes, küzdelmes munka eredménye a cím. Az első ne­gyedévi terv túlteljesítéséért meg kellett küzdeni az időjá­rás viszontagságaival, le kel­lett küzdeni a géphiányokat, meg kellett b’rkózni még szá­mos nehézséggel. A pécsi vas­utasok helytálltak a nehézsé­gekkel szemben és így átla­gos terhelési tervüket az előírt 105 százalékos élüzemszint he­lyett 115 százalékra teljesítet­ték. Jé eredményt értek el a menetrendszerinti Indítási terv teljesítésében Is. Az egy kocsi mozgatási tervüket 108 száza­lékra, a kocsi tartózkodási ter­vet 109 százalékra, a kocsi ki­futási tervet pedig 117 száza­lékra teljesítették. A felszaba­dulási verseny ideje alatt érte el hat forgalmi dolgozó — 12 havi kiváló munkájának ered­ményeként — a szakma kiváló dolgozója címet. A pécsi állomás dolgozóit az élüzem cím elnyerése még jobb munkára serkenti, ha­sonló eredmények elérésére tö- rekdnek a második negyedév­ben is. LEITI FERENC „A mi vállalásunk: határidő előtt ad.uk át a nyolc új kutat“ A Pécsi Víz. és Csatorna­művek első negyedévi terme­lési tervét 155,5, önköltségi ter­vét pedig 122.3 százalékra tel-« jesítebte. Ez annak köszönhe­tő, hogy üzemiünk vaiameny- nyi dolgozója réeztvett a fel- szabadulási versenyben és olyan eredmények eléréséire voltak képesek, mint a Gróí- és a Szekeres-brigád, amelyek 2130 köbméter földet 228 mun­kanap helyett 108 munkanap alatt moGgaittak üveg a tarty o­„Átadom tapasztalataimat“ A Mezőgazdasági Szerirn- gyár dolgozói a felszabadulási verseny során 107.9 százalékra teljesítették az első negyedéves tervet. Április 4-én több dol­gozó nyerte el a sztahanovista oklevelet. Kúszik Elvira, Herke Megismétlődnek a felszabadulási hét eredményei Az Agrárra Keményítőgyár dolgozói az első negyedévben az anyagtakaréümsság, ön költ- aégcsöldoemtés és a tervtúltelje­sítés következtében 80.115 fo­rintot takarították meg. Május 1-re az eddigieknél is jobb munkával készülnek; jobban megszervezték a brigá­dok közti versenyt. Nagy gon­dot fordítanak a munkamód­szer átadására is. A Tóka, Tí­már és Eller a centrifugális brigád tagjai, akik már túlha­ladták a 140 százalékot, átvet­ték Török elvtárs munkamód szerét, — a gépek menetköz­ben! töltését. Ezáltal 5—6 szá­zalékkal növeljék eredményü­ket. A keményítő részlegnél #, kiásó-brigád a szitás brigádok-1 kai és a csatomaszerelő bri­gádokkal áll versenyben. Az volt a céljuk, hogy 160 száza­lékos eredménnyel köszőratsök május 1-ét Szorgalmas mun­káival azonban máris elérték, hogy több napon keresztül túl­teljesítették vállalásukat. A magasabb teljesítmények elérése érdekében nagyobb gom dot fordítanak az újítások be­vezetésére; a keményítő ki­nyerési százalékot az eddigiek­nél magasabbra kívánják emel ni. Bach János főművezető be­vezette a melag-daiálási rend­szert. ami a kukorica vissza- Keményedését megakadályoz­za, ezáltal időt, valamint víz- megtakarítást ér el. Az újítás az eddigi eredmények alapján bevált, máris alkalmazzák. Márton József Istvánné, Steinerbrunner J6- zsefné, Szommer Tibomé k* én a kiváló dolgozó címet nyer tűk el. Május 1 tiszteletére azt vál­laltam, hogy a fiatal munká­soknak átadom tapasztalatai­mat. Fuchs Máriával ét Fuchs Annával rendszeresen foglal­kozom. Ezek a fiatalok mind­jobban elsajátítják a lánche­gesztés helyes módszereit, Fuchs Mária máris 118—120 százalékra emelte teljesítmé­nyét. Magam is arra törekszem, hogy a felszabadulásunk ünne­pére elért 139 százalékomat ezen a héten messze túl­szárnyaljam. x BOGNÁR MARGIT gói vízműbővítésrvéL Jó munkánk eredményeként a kubikos brigád valamennyi tagja *— tizennyolcon — szta­hanovisták vagyunk és április 4-én megkaptuk „ kiváló dol­gozó kitüntetést is. De nemesek & kubikos bri­gád dicsekedhet ilyen szép eredményekkel. Lőczy Ferenc szerelő napi tervét állandóan 200, sőt ennél több százalékra is teljesíti és így havi átlaga 200 százalék. A Tó!h Lajos kútásó brigád is állandóan 220—230 százalékot teljesít. — Keszthelyi József kőműves 101, Mahoiányi Márton segéd­munkás 192, Tóth István se­gédmunkás 1C4, Sz&lay Imre segédmunkás 182, Ferenc Já­nos segédmunkás löS, Katona János segédmunkás teljesítmé­nye pedig 179 százalékot mu­tat. Május 1 tiszteletére az eddi­gi eredmónyekné! is jobbakat akarunk elém! Minden, erőnk­kel azon leszünk, hogy a for­tyogó! déli vízműlbővítés, a 8 új kút és a visszajövő föld­munkák határidőn belül készül jenek el. Ha ez a vállalásunk siCcerrel jár — márpedig si­kerrel jár. — ha üzemünk ve­zetői biztosítják az anyagot, — akkor június 30-án az eddigi­nél napi 12 ezer köbméter víz­zel többet tudunk aoni váro­sunknak. Ez a vízmennyiség jelentősen megjavítja a város vízellátását. Nusszer Péter Készülődnek a felvonulásra A kesztyűgyár dolgozói elhatározták, hogy a május 1-i felvonuláson léggömböket eresztenek fel, melyekre kis kesztyű­ket erősítenek. — Majd valahol leszálinak — mondják — és aki megtalálja, bizonyára örül a kis 'kesztyűnek, melyet mi készítettünk. A kultúrcsoport táncosai már tanulják a menettáncot. S mennyire komolyan veszik, hogy szép legyen a felvonulás, bi­zonyítja, hogy a bőrgyártól kérnek kölcsön ruhát a táncosok­nak, mert a kesztyűgyár kultúrcsopmtjának ruhái nem olyan szépek. Harcunk nem voll hiábavaló T 912 május 1 megűnneplé­-*■ sére készültünk. Dél­után három óra lehetett, ami­kor egyesületünk gyülekező- helyéről a Tornacsarnok térre mentünk (a mostani Kórbonc­tani Intézet helyén) ott volt a fő-gyülefcezőhely, A bányá­szok és a többi egyesület tag­jai már vártak ránk. Mellükön ott díszelgett a koicárda. A ko­kárdán ez a felirat: „Éljen má­jus 1.” A vezetők utasítására egykettőre zárt sordkat alkot­tak a munkások és megindul­tunk az üszögi erdőbe. A menet élén a vezetők men tek. Elöl vörös zászlót lenge­tett a szél, Hatalmas táblát vitt egy munkás, amelyen ez a felirat állt: „8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés”. Bizony, akkor még ezért kel­lett harcolnunk. Egyszerre csak felcsendült a Marseillaise. — Mint a futótűz, úgy lobbantot- ta lángra a munkások szívét ez a dal is egy szemvillanás alatt mm volt olyan ember, aki ne énekelt volna. A Nemzeti Kaszinó előtt né­hány tőkés álldogált. Nevet­géltek. A munkások észrevet­ték őket és mintha vezényszóra csinálták volna, egy kiáltás töltötte be az egész utcát: Pfuj! A tőkések besomfordáltdk a Nemzeti Kaszinóba. Azt gon­dolták, hogy itt biztos helyen lesznek. Tévedtek. Felbomlot­tak a sorok és az út szélén lé­vő téglarakás megcsappant. Ablakok csörömpöltek és egy­más után repültek be a téglák a Nemzeti Kaszinóba. Az „ütközet” befejeztével zárt rendben tovább mentünk. Jelszavak röppentek a levegő­be, követeltük a papi birto­kok felosztását. így vonultunk egészen az üszögi erdőig. Itt kisebb csoportokba verődve be­szélgettünk, szóraScoztunk. A beszéd fő témája politikai volt- A szabadságról, a szebb és bol dogabb jövőről beszélgettünk. Közülünk, nyomdászok kö­zül csak ketten-hárman nem vettek részt a felvonuláson, az ünnepségen. Ezeket gyávának minősítettük és ezt úgy juttat­tuk kifejezésre, hogy nem be­széltünk velük hosszú ideig. Már szürkült, amikor haza­felé indultunk A csoportos beszélgetés megtette hatását .4. munkások igazi tüntetése volt ez. Rendőröket vezényel tek ki szétverésünkre. Műkö­désbe léptek a tűzoltó fecs­kendők. Csak úgy zúdult a víz ránk. A munkások sséi-szét mentek, de tovább énekelték a Marsetllaise-t és azt a dalt, hogy: „begyen kérges annak is • tenyere, akt miatt nincs a népnek kenyere. / Kik művelik a bányát, at ércet kik törik? Kik szőnek selymet, vásznat, a gabonát kik vetik? A munka emberei ők, a proletárság ez!” Rég volt. Olyan jólesik erre visszaemlékezni, mert látjul:, hogy harcunk nem volt hiába való Amiért mi akkor küzdőt tűnik, mind valóra vált a fel szabadulással és ennek a va lóraválásnak mi is részese vagyunk ID. LEIKAUF ERNŐ Két szőlőtermelő szakcsoport alakult a siklósi kegyekben Két éve még csak kivágás­ról beszéltek, tavaly 120, idén pedig már 270 .hold új szőlőt telepítettek a kiváló zamatú, ■exportképes fehérbort termő siklósi szőlőhegyekben. A csaknem háromezerhol­das borvidéken olasz rizlinget, bánáti rizlinget, rizlirg-szil vá­rni, a pecsenyeborok jó alap­anyagát termesztik A szaksze­rű kezelésről, a kártevők elte­li védekezésről gyakorlati be­mutatókkal kísért szakelőadá­sok egész sora öktatta a tavasz folyamán a szőlőtermelőket. Az időszerű ápolással már mindenütt készen vannak és sokhelyütt a mélykapáláshoz is hozzákezdtek, Siklóson és Má- riagyűdön, a borvidék két leg­jelentősebb községében gyü­mölcs- és szőlőtermesztési és. értékesítési szakcsoportot ala­kítottak a gazdák. Picseü megnyílt az egészségügyi kiállítás A tisztasági hónap kereté­ben a Megyei Rendelőintézet, a megyei egészségügyi osztály, a Közegészségügyi és Járvány­ügyi Állomás, egészségügyi ki­állítást, gyógynövény] és gom­babemutatót rendez a Megyei Rendelőintézet Munkácsy Mi­hály utca 19. szám alatt lévő kultúrtermében. A kiállítás célja: az egészségügyi felvilá­gosítás, oktatás, az egészség- ügyi kultúra továbbfejlesztése, a tisztásági hónap alattf egész­ségügyi munka elősegítése. Az "egészségügyi kiállítást hétfőn délelőtt 11 órakor dr. Abádi Gyula megyei főorvos nyitotta meg. Beszédében rá­mutatott a kiállítás jelentősé­gére, hangsúlyozta: el kell ér­nünk azt. hogy o >igo2óink az eddiginél sokkal igényesebbek legyenek az egészségügyi is­meretek elsajátításában, a gyógykezeléssel, a személyi környezettel, az élelmezéssel és a munkahely tisztántartásá­val, egészségügyi követelmé­nyeivel kapcsolatban. A kiállítás bemutatja azokat ez okokat, amelyek mint kór­okozók szerepelnek az egyes megbetegedések kifejlődésénél. Ismerteti azokat az ártalmakat, amelyek a tisztaság ellen el­követett hibákból származnak. Láthatók a hibás munkaesz­közök és munkavédelmi be­rendezések nélkül végzett munkák következményei: a baleseteket, amelyek kárt okoznak a dolgozók életében és munkakiesést idéznek elő. A kiállításon bemutatják azt a hatalmas különbséget is, amely a múlt primitiv egész­ségügyi felszerelései, felké­szültségei és mai intézmé­nyeink. valamint azok korsze­rű felszerelései között van­nak. Különösen a közegészség- ügyi és járványügyi vonalon mutatkozik nagyarányú fejlő­dés a múlttal szemben. A fali táblák bemutatják, hogy felszabadulásunk óta az egész­ségügy területén milyen óriási eredményeket értünk el. Aki- állítás egyik legértékesebb ré­sze az, amely bemutatja a Szovjetunióm: átvett új egész­ségügyi módszereket, gyógyí­tási eljárásokat. Az egészségügyi kiállítást rö­vid idő alatt .orvosaink mun­kaidejük után állították össze, hogy ezzel is hozzájáruljanak az egészségügyi felvilágosító munka előmozdításához. A Közegészségügyi és Járvány- ügyi Állomás anvagi támogató, sa mellett, nagy segítséget nyújtott a kiállítás megrende­zéséhez a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem,, a Pécsi Állami Levéltár, valamint a Gyógy­I szertár Vállalat is. A kiállítás április 30-ig te­kinthető meg. Újfajta, bőhozamn bargonva-veiígumót termel a nasyitezai lermeiöszüvelkezel Á kultúrált szocialista kereskedelem fejlesztésével elősegítjük a dolgozók jobb ellátását Kereskedelmi tanácskozás volt Pécsett Április 25-án a városi tanács tanácstermében mintegy 250 kereskedelmi dolgozó, értekez­leten vitatta meg az eddig.el- ért eredményeket, hiányossá­gokat és a kereskedelem előtt r Baranyában ezévben 600 hol dón foglalkoznak nemesített burgonyavetőgumó előállításá­val. Az állami gazdaságok mel­lett 33 termelőszövetkezet vál­lalkozott a részben hazai ne- mesítésű, résziben lengyel és német importból származó, bő­hozamú, új bursonyafajták ve­tőgumójának termelésére. A nagydöbszai Vörös Sugár termelőszövetkezet tagjai az „Ararnyalma“ nevű. sáfgahúsú. bő termő burgonyát honosítják meg. Homokos talajukból hat holdat szánnak erre a célra. A jó közepes termés esetén 150 mázsás holdankéinti átlagter­mést adó fajtát, amennyiben itt beválik, jövőre már megye- szerte termelik. Ezzel a nagydöbszai tsz- cagok amellett, hogy a többi termelőszövetkezeteket hozzá­segítik burgonyatermésük nö­veléséhez, szép jövedelemhez jutnak álló feladatokat. A megyei ke­reskedelmi tanácskozás be­számolóját Jozifek János elv­társ. a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetője mondotta. Jozifek János elvtárs beszéde — A mai tanácskozás fel­adata az —, mondotta Jozifek elvtárs — hogy a Központi Vezetőség és a kereskedelmi tanácskozás határozatai alap­ján megvizsgáljuk megyénx kereskedelmének helyzetét,, számbavegyük eddig elért eredményeinket, rámutassunk meglévő hibáinkra, meghatá­rozzuk a megyei kereskedelem fejlődésének irányát, valamint mozgósítsuk kereskedelmi dol­gozóinkat az előttünk álló fel­adatok megvalósítására. A kereskedelem fejlődését il­letően Jozifek elvtárs a követ­kezőket mondotta. — A szocialista kereskede­lem erőteljes fejlődése az 1949—1950-as években indult meg. Ma már a megye részé­re jutó központi árualapok 99 százalékát az állami és szövet­kezeti kereskedelem hozza for­galomba. Nagy eredmény ez akkor, amikor 1950-ben 1600 magánkereskedő és m:ndössze 705 állami és szövetkezeti bolt működött. A kereskedelem fejlődésé­ről, eredményeiről és a dolgo­zók életszínvonala emelkedésé­ről szólva Jozifek elvtárs han­goztatta, hogy — A megyei összforgalomból 1953-ban az iparcikkforgalom 49,3 százalékban részesült, ez­zel szemben 1954-ben ez a ré­szesedés 59,5 százalékra növe­kedett. Ez az összehasonlítás a szövetkezeti kereskedelem­nél, ahol 1953-ban 44,7, 1954­ben pedig 61,3 százalékos ré­szesedés mutatkozik nagyobb fejlődésről tanúskodik. Ez az emelkedés is bizonyítja, hogy megnő vekedett dolgozó pa­rasztságunk termelési kedve és ez igán nagymértékben be­folyásolta a mezőgazdasági kisgépek és szeráruk keresle­tét. — Érdekes megvizsgálnunk a megye összlakosságához vi­szonyítva az egy főre eső át­lagfogyasztás alakulását is. Míg 1953. elsp negyedévében ruházatból az egy főre eső fo­gyasztás 187 forint volt, addig 1955. első negyedévében ez az összeg 257 forintra emelke­dett. A vegyesipar és kultúr- cikk terén is hasonló emelke­dést tapasztalhatunk. E cik­kekből az egy főre eső fo­gyasztási átlag 1953. első ns- gyedévében 112, 1955. első ne­gyedévében pedig 206 forint volt. Ma már arról beszélhe­tünk. hogy a falusi vásárlók is megkedvelték a tropikál ruhaanyagot, a selyem és a nylon-harisnyát, de nagy nö­vekedés jelentkezett a kötött­áruk, divatcikkek és a bőr­díszmű-áruk forgalmában is. Különösen megnőtt az elmúlt években a kereslet a tartós, nagyértékű fogyasztási cikkek iránt. Az elmúlt évben 1953- hoz viszonyítva 1015 asztali­tűzhellyel. 1761 kerékpárral, 550 mázsa edénnyel többet ad­tunk el. A rádió iránti keres­let is megnövekedett — hoz­zá kell tenni, ezt még ma sem tudjuk kielégíteni. Dolgozó né­pünk nemcsak jobban él, szeb­ben öltözködik, hanem jobban berendezett, szebb laká­sokban is lakik. Ezt bizonyít­ja a bútorforgalom növekedé­se is. A megyei kereskedelem 1953-ban 5 millió, 1954-ben pe­dig 8.5 millió forint értékű bútort adott el nem is be­szélve arról, hogy a Bútorér­tékesítő Vállalatnál az elő­jegyzésbe vett bútormegrende­léseket sok esetben csak hó­napok múlva tudják kielégí­teni. Jozifek elvtárs ezután a vendéglátóipar fejlődésének eredményeinek és hiányossá­gainak ismertetésére tért át majd a beszámoló további ré­szében rámutatott a kereske­delemnek az iparral és mező­gazdasággal való szorosabb kapcsolatának jelentőségére. Hangsúlyozta, hogy szükség van erre a kapcsolatra azért is, mert csak így tudja kielé­gíteni a vásárlók igényeit a kereskedelem és csakis így képes arra az ipar, hogy azt gyártson, ami a vásárlók igé­nyeinek megfelel. — A kereskedelmi dolgozók, különösen a földművesszövet­kezeti kereskedelem dolgozói igen sokat tudnak tenni a be­gyűjtési tervek maradéktalan teljesítése érdekében egyrészt az emberekkel ilyen irányban való foglalkozás, másrészt az áruk helyes térítése révén. Er­re annál is Inkább szükség van, mert e téren hiányossá gok tapasztalhatók. A beszámoló hangsúlyoz» hogy nagy feladatok várnak az 1955-ös évben a kereskedelem­re nemcsak azért, mert az 1955 évi tervek 8.9 százalék­kal magasabbak az 1954. év- tényleges forgalomnál, hanem azért is, mert udvariasabba kell tenni a kiszolgálást, 3,7 százalékkal kell csökkenteni az elmúlt évhez viszonyítva a for­galmi költségeket, el kell ér­ni a társadalmi tulajdon fo­kozottabb védelmét, biztosíta­ni kell a nagy- és kiskereske­delem, valamint a helyiipa.' együttműködését. — Ezeket a feladatokat nem lesz könnjm megoldani — mondotta Jozifek elvtárs —de azt hiszem, hogy nem teszek könnyelmű kijelentést amikéi' a tanácskozás részvevői nevé­ben kijelentem: a párt és kor­mány által elénk tűzött fel­adatokat maradéktalanul meg­valósítjuk. A tanácskozás résztvevői lel­kes tapssal fogadták Jozife. elvtárs beszámolóját. Kitüntették a kiváló kereskedelmi dolgozókat A beszámolót vita követte, majd Tardos Béláné, a belke­reskedelmi minisztérium szak- oktatási intézetének igazgatója a belkereskedelmi miniszter megbízásából jó munkájuk ju­talmaként átadta a „Belkeres­kedelem kiváló dolgozója“ ki­tüntetést Berényi Imrénének, a Pécsi Vendéglátó Vállalat üz­letvezetőjének. Kresz István­nak, a Dél-Baranva megyei Népbolt boltvezetőiének. Jutá­si Antalnak, a Pécsi Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat boltvezetőiének, özv Szatmári Aladárnénak, a Pécsi Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalat boltvezetőiének, Toll Ivánnak, a Pécsi Ruházati Bolt csoport­vezetőjének, Koller Imrének, a Pécsi Kiskereskedelmi Vál­lalat boltvezetőjének. Bíró Lászlónak, a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya revizorá­nak. A „Szövetkezeti kereske­delem kiváló dolgozója“ című kitüntetést és a velejáró 306 forintot Pesti József, a má- gocsi földművesszövetkezet üzemág csoportvezetője. Hé ger Márton, a sásdi földmű­vesszövetkezeti vendéglő-étte­rem vezetője, Szomor Ferenc, a sellyei földművesszövetkezet ruházati boltjának vezetője és Baranyai Géza boltvezető kap­ta. Mankovácz Mátyás, Sirásó Ferenc, Tóth János és Vadon Béláné pedig miniszteri dicsé­retben részesültek;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom