Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-24 / 96. szám
sess APsauB 24 N A P E 5 3 Cm» Ea-láj nyilatkozata: A kínai’ kormány hajlandó tárgyalni Amerikával a tajvani feszültség enyhítéséről Baadang (05 Kína) Bunma, Ceylon, a Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Kína, Pakisztán és Thaiföld küldöttségei- npjk vezetői szombaton helyi idő szerint 18 óraikor összeülték, hogy megvitassák a tá- volkeletó feszültség enyhítésének kérdését, (különös tekintette!! a tajvani térségre. A megbeszélésen Csou En- laj, a Kínai Népköztársaság á-Uamtanácsánaík elnöke a következő nyilatkozatot tette: Felhívás Kotelavela ceyloni miniszterelnök manőverei a bandungi értekezlet aláakmízására A külföldön élő magyar állampolgárokra vonatkozó amnesztia rendelettel kapcsolatban — amit a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa ha zánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából bocsátott ki, — a Magyarok Világszövetsége Információs Irodája a nagy érdeklődésre való tekintettel április 27—28-án a dunántúli megyék megyei tanácsának székhelyén felvilágosítást nyújt az érdeklődő feleknek. Mindazon személyek, akik a dunántúli megyékből levéllel fordiíltak az Információs Irodához felvilágosítás' végett, keressék fel a megyei tanácsokat április 27—28-án és ott megkapják a szükséges tájékoz tatást. Külföldi hírek Pinay francia külügyminiszter londoni tárgyalásai lehet lávánaitcsin&k mínősítetMOSZKVA Ebben az évben lesz a Pa- tyomkin páncélos felkelésének 50. évfordulója. A Patyomkin páncélos a cári Oroszország feketetengeri flottájának hadihajója volt. A Patyomkin fegyveres felkelésének résztvevői közül még ma is több, mint hetven tengerész él. A szovjet hadsereg központi házában rendezett esten a Patyomkin páncélos hősei találkoznak a szovjet hadsereg cs haditengerészeti flotta katonáival. A megjelentek nagy figyelemmel hallgatják a Patyomkin tengerészeinek visz- szaemlékezéseit. A balti flotta tengerészeinek meghívására a Patyomkin hősei Leningrádba is ellátogatnak, LONDON A kínai nép barátsággal viseltetik az amerikai nép iránt. A kínai nép nem akar háborút vívni az Amerikai Egyesült Államokkal. A kínai kormány hajlandó tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Államok kormányával, hogy megvitassa a távolkeleti feszültség enyhítésének kérdését és különösen a tajvani térségben uralkodó feszültség enyhítésének kérdését. London (TASZSZ): Londonban — mint már jelsntetttíük, — befejeződtek Ptnay francia és MacMillan angol külügyminiszter tárgyalásai. Pinay találkozott Edén mirniiszterel- nökkiel is. Amint ■ londoni szemleírók kammientárjaiból megítélhető, a megbeszélések kenetében jelentős helyet foglalt el a négyhatalmi értekezlet kérdése. Megtárgyalták továbbá az osztrák államszerződés kérdését, ennek kenetében a nyugati hatalmak válaszát a szovjet kormány legutóbbi jegyzékére MacMillan ég Pínay, jólJavasolta a sziget nemzetközi gyámság alá helyezését. Ismeretes, hogy egy hasonló jellegű javaslat, amely Kína területének csorbítását és a kínai belügyikbe való beavatkozást célozta, már csődbe jutott. A ceyloni miniszterelnök lelkiismeretimül rágalmazta a Szovjetuniót, Kínát és a népi demokráciákat, noha ezeknek az, országoknak egyike sem fenyegette soha Ceylon létét. A különböző országok kommunista mozgalmait úgy próbálta feltüntetni, mint amelyek ösz- szeegyeztsthetetlenék a népeik békés együttélésével. Baindungban széleskörű gyanakvással fogadták a ceylenni miniszterelnök sajtóértekezletét. Rámutattak, hogy a ceyloni miniszterelnök nyilatkozata ellentétben áll az ázsiai-afrikai értekezletnek a bogori értekezleten kitűzött céljaival. Az a gyanú merült fel, hogy mindezek mögött egy harmadik félnek az ázsiai-afrikai értekezlet szabotá'l'ására irányuló terve húzódik meg. Párizs (MTI) Pinay külügyminiszter pénteken, Londonból való visszatérése után — ahol MacMillan angol küllügyminisz terrel tárgyalt — fogadta a sajtó képviselőit és bizonyos tényeket ismertetett a nyugati hatalmak diplomáciai program Í jára vonatkozólag. Április 27-én Londoniban nyugati szakértők gyűlnék osztók, hogy az csata-ék kérdéssel foglalkozó értekezlet „lehetőleg mielőbb“ összeüljön, mégis arra a következtetésre jutottak, hogy egyelőre a négy hatalom 'bécsi nagykövetei értekezletének összehívására kell saarítkozni. Elutazása előtt Pinay a francia nagykövetségein sajtóértekezletet tartott. Kijelentette,' hogy a párizsi egyezmények raiílfikáláBi okmányait Franciaország május 5-én letétibe helyezi. A sajtoáríedoezieien Inob- kinával kapcsolatos kérdésre válaszolva Pinay sejteni engedte, hogy a francia-amerikai ellentétek ebben a kérdésben nem csökkentek. Pinay kijelentette, hogy a liäräk-iraki egyezményt íHe- tően Franciaország „óvatos és tartózkodó - álláspontra helyez - kedik." Faure miniszterelnök értekezlete az alom- kérdésről Párizg (MTI): Edgár Faure, francia miniszterpinöír értekez letet tartott a miniszterelnökségi palotában az atómkérdésről. Az értekezlet végén Fairre minószteretoök jhyiÍErtbic»átpt tett, amelyben leszögezte: „Azt alkarjuk, hogy Franciaország atoraniagytatteLom . tegyen.“ — Franciaország adott esetiben igénybe venne atombombáit. — Helyzetünk nem jelenti azt, — mondotta, — hogy Franciaország adandó esetben lemondana az ország védelmében azoknak az eszközöknek a felhasználáséról, amelyek az atesmkü- tatások és afomberendezések sze, hogy előkészítsék a teüi- ügymdmiszterexnek a Szovjetunió kül üg&miMszterével való tárgyalását, • Az újságírók kérdésére, vajon Adenauer rész'tvesz-e majd ezekben ez előkészítő munkálatokban, Pinay külügyminiszter kijelentette, hegy a bonni Németország képviselőjét meghívják ezekre a megbeszélésekre. Kotelavela ceyloni miniszter elnök pénteken délelőtt sajtó- értekezleten fejtette ki álláspontját a tajvani helyzetről. A ceyloni miniszterelnök teljes tájékozatlanságot árult el. amikor azt állította, hogy Tajvan néipe faji jellemvonásaiban és nyelvében annyira különbözik a kínaiaktól, „mint az an golok a franciáiktól.“ Történelmi tényekkel szerette volna igazolni azt az állítását, hogy Tajvan „független” volt. A tényék ilyen eltorzítása alapján Kotelavela amellett szállt síkra, hogy Tajvant külön kell választani Kínától és független állammá” kell tenni. vetkezőket írja: „Aligha lehet véleményeltérés Csou En-laj- nak azzal az álláspontjával kapcsolatban, hogy Tajvan Kína beliigye és abba egyetlenegy külföldi nemzetnek sincs, joga beleavatkozni. Kínának ezt az álláspontját sok ázsiai nemzet támogatja.“ PÁRIZS A május 1-i felvonulás betiltásával (kapcsolatban közlálk, hegy Bourges-Maimoury belügyminiszter Dubais -rendőrfőnökkel folytatott megbeszélése utáin úgy döntött, hogy május elsejére „ugyanazokat az mtózífcedéséket lépteti életbe“, amelyeket) már a múlt évben foganatosítottak. Ezek szerint a Nation tértől a Bastille térig tervezett felvonulást betiiiitjáik, ugyanakkor azonban engedélyinek egy gyűlést a Vincanmes-i erdőben. fejlődéséből származnak.' Pinay francia külügyminiszter sajtófogadása c/t (ohju nmk dala JJntalmas. megrázó erejű dokumentfilm kerül filmszín-*-*■ házainkban bemutatásra: „A folyamok dala”, amelyet Jéris Ivens, a világhírű rendező készített több mint ötven operatőr közreműködésével és amelyet múlt évben a 111. Szakszervezeti Világkongresszuson Becsben mulattak be először. A világ nagy folyamai: a Ganges, az Amazonas, a Volga, a Mi&tisipi és a Nílus változatlan egyhangúsággal hömpölyögnek medrükben, az emberek élete azonban más és más ezeknek a nagy óriásoknak a partjai mellett. A Missisipit az indiánok a „Folyók atyjánakf‘ nevezték. Partjain bőven térem a gabona és a gyapot, — de a jólét a heveseké, — a gazdagoké. A Ganges partjain kétszer aratnak évente, — de több- millió' :ember halt éhen ezek mellett a partok mellett. A Nílus partjai mentén ötezeréves kultúra néz szembe az utazóval, de az egyiptomi paraszt, a fellah ugyanolyan módon hajladozik ma is az öntözőkerékkel, mint a régi őse a régi kőfaragásokon A felvevőgép odavezeti a nézőt a Volgához is, Európa legnagyobb folyójához, amelynek partján a kétszáz- milliós szovjet nép él, ahol az ember nem szolgája, hanem ura a gépnek, ahol olyan nagyszerű műveket hoznak Üstre, mint a Volga—Don csatorna. Felvillanak egy-egy képben a népi demokrácia országai is, azok az országok, amelyekben o. munkások nem páriák, hanem felszabadult emberek, akik új, boldog életet építenek. . A Jangce partja mentén azelőtt senki sem tartotta, számon a halottakat. Most emberek százezrei szabnak határt a folyam mentének. Az Elbától a Csendes Óceánig megváltozott a dolgozók, élete, magának épít a sok dolgos kéz. Es ennek a sok nemzetnek a fiai, szocialisták, kommunisták, és pártonkívüliek, hívők és ateisták, fehérek, 'feketék is sárgák egy célért küzdenek szakszervezeteikben: lehetővé akarják tenni, hogy minden ember emberhez méltó életet éljen. A Szakszervezeti Világszövetség III. bécsi kongresszusán öt világrész 79 országának küldöttei több mint SO millió dolgozót képviseltek. A munkásmozgalom történetének leghatalmasabb kongresszusáról új erőt nyerve tértek vissza■ a küldöttek hazájukba. Rajtuk keresztül sugárzott és s-ugárzik szerte hazájukban a törekvés: kiharcolni a jogot, hogy önfeledten gyönyörködhessenek. gyermekeik mosolyában, hogy maguk élvezzék alkotó munkájuk gyümölcseit. „A. folyamok dala." egyike a legnagyobb alkotásoknak, mélyek a békéért folytatott harc. az ember alkotó és szabad munkájáért folytatott küzdelméről szólnak. „ A film. zenéje, amelyet Dimitrij Sosztakovivs. a világ► hírű zeneszerző allcotott, híven fejezi ki azt a: gondolatot, hogy az élet minden fontos javát a dolgozók teremtő keze készítette és így őket illeti meg a világ minden gazdagsága jSagyniérefű marógép A leningrádi „Lensztankol it“-gyár nagyméretű mMügének gyártását kezdte meg. A termeléshez külön gyárépültfl- törnböt építettek. A napokban a gyár elkészítette az első négyorsós hosszmarógépet. NEMZETKÖZI SZEMLE Felébredt földrészek A Daily Express jelentése szerint az angol hatóságok nem engedélyezték Joliet-Curie professzornak és más híres tudósnak, hogy beutazzanak Angliába és résztvegyenek a tudományos ' dolgozók világszövetségének konferenciáján.. Lloyd-George belügyminiszter azzal indokolta a beutazási vízumok megtagadását, hogy a konferenciát felhasznál hatják ,n hidi'ogénbombával kapcsolatos kommunista propaganda céljára.“ A Jap értesülése szerint az angol -hatóságek magatartása miatt a konferenciát nem Angliában, hanem egy más országban fogják megtartani, UJ-DELHl A vezető indiai lapok pénteken üdvözölték Csou En-laj kínai miniszterelnök és külügyminiszter április 19-i bandungi beszédeit.' A lapok megállapították, hogy ezekkel építő módon hozzájárult az értekezlet sikeréhez. Az Indián Express írja vezércikkében: Amit Csou En-laj miniszterelnök mondott, szolgáljon bizonyítékául annak, hogy Kínát országának megerősítése foglalkoztatja, miután nincsenek katonai támaszpontjai külföldön. „Mind- annyiunknak méltányolnunk kell azt a szellemet, amelyben Csou En-laj az értekezlet részvevőit meghívta, hogy látogassanak Kínába és tanulmányozzak az ottani helyzetet" — fűzi hozzá a lap. „Senki sem várhatta el tőle, hogy hallgasson Tajvanról — hangsúlyozza a vezércikk, — miután ez a kérdés Kína jogait érinti. Az Amrita Bazar Patrika csütörtöki vezércikkében akör ágy Ázsiát, borzolt Afri- •*-J kát falnak — írta még két évtizede József Attila. S ma a két nagy földrész államvezető politikusai a világot szaggató fogukat csattogtató imperialisták nélkül egy asztalnál ülnek az indonéziai Bandungban, hogy megvitassák a szolgaság lerázásának útjait — módjait. Egy hete tart a bandungi páratlan je- jentőségű értekezleft. Mérleget vonni az elmúlt egy hét munkájáról könnyű, s egyúttal nehéz feladat. Könnyű azért, mert az elhangzott megnyilatkozások alapján össze lehet foglalni az ázsiai és afrikai országok álláspontját és nehéz, mert a bandungi tanácskozások hatása majd az értekezletet követő hónapokban mutatkozik meg igazában. Fogjuk meg hát a dolgok köny nyebbik végét és nézzük, milyen tanulságot?: vonhatók te az eddigi eseményekből. A legfontosabb következtetés az lehet, hogy a bandungi értekezlet beváltotta a hozzáfűzött reményeiket. A 29 ország küldöttei azért gyűltek össze elsősorban, hogy kinyilatkoztassák, végétért egy hosszú, év százados korsjzak, amikor európaiak uralkodtak másfélmit-■ liárd színesbŐrű felett. Noh.a vannak még gyarmatosítók é-' gyarmattartók, vannak leigá- zottak és rabságban tartottak, a megindult felszabadulási folyamat felfeléívelő irányzatot mutat. Nincsen olyan ország ma Ázsiában és Afrikában, ahol ne lenne szervezett és erős nemzeti mozgalom. Egy kis afrikai ország, Libia küldötte mondotta ki, hogy ma „az elsőszámú rossz, ami a feszültséget okozza a gyarmatosító rendszer”, de ebben any nyira egységes volt az a vélemény, hogy még az egységbontási célzattal odaküldött „amerikai” ázsiaiak és afrikaiak sem mertek ellentmondani. A második nagyon fontos jellemvonása és egyúttal főcélkitűzése a bandungi tanácskozásnak, hogy a résztvevő országokat egységbe fogja a béke nagykiterjedésű övezetének megteremtésére. Ennek jelentőségét csak akkor foghatjuk fel igazán, ha számba vesszük, milyen érők és milyen célzattal működnek Ázsiában és Afrikában. Elegendő megemlíteni a legutóbbi hónapok fejleményeit. Létrejött az amerikai irányítású délkeletázsiai paktum (SEATO), kétoldalú szerződéseket kötöttek egyrészről az Egyesült -Államok, másrészről a tajvani klikk, a li- szinmanisták, a délvietnami rendszer és a hozzájuk hasonló rendszerek között, folyik a japánok háborús felkészítése és most akarják kialakítani a középkeleti agresszív tömböket a török-pakisztáni és a török-iráki paktumokra alapozva. Ez az irányzat arra törekszik, hogy bekerítse Kínái és az európai mellett megteremtse a másik háborús pólust a Távolkeleten, valamint a Közel- és Közép-Keleten. Az ezzel szembenálló vonal a békés egymásmelleit élést vallja programjának és olyan kormányok tudhatok mögötte, mint elsősorban a Kínai Nép- köztársaság és a bandungi összehívók közül India. Indonézia és Burma. Ezenkívül e program mögött áll minden ázsiai és afrikai országban igen széles, nagykiterjedésű társadalmi réteg. j'z utóbbi érezteti, hatását -* a bandungi Homansvoy szálló termeiben is, ahol a küldöttek tanácskoznak. Emeljünk Itt keit felszólalásit. Az f-p-vűket TrikaszeM japán tárca- nélküli miniszter mondotta, a másikat Mohammed Ali, annak a Pakisztánnak a miniszterelnöke, amelybe nagy reménységüket vetik Washington ban. Takaszaki azt fejtette ki. hogy a mai japán kormány külpolitikájának irányelve együttműködni más nemzetekkel és ápolni a baráti kapcsolatokat ? rtláritóke megteremtése érdekében. Mohammed Ali arra mutatott rá, hogy noha 8 Bandumg- ban megjelentek i^ymástőil eltérő fajokhoz tartoznak, éghajlatuk és kultúrájuk más és más. sokféle nyelvein beszélnek és különböző társadalmi szokásaik. vannak, mégis közös óhaj vezeti őket, hogy előmozdítsák a' nemzetközi megegyezést és a békét. A pakisztáni miniszterelnök több pontot említett a béke íenn- lartásániak alapél veiként és ezek nem injeo. esnek metssze a Csou En-laj—Nehru féle öt aáiaspelvtől, amely ma már szerte a világom példa az egymás mellett élésre. Nem arról vám szó, hogy múndagt, amit a japán kormány hivatalos képviselője és a paikiisz'táni miniszterelnök mond, teljes készpénznek vegyük. Az . a fontosabb és lényegesebb, hogy kikutassuk, az diát, miért manaiamek ilyeneket. És itt érkeztünk el a bandungi értekezletnek talán leg- fantosiabb eredményéhez. A tanácskozáson „aért Ja&riiLt fölénybe az egymás mellett élés gondolata a zavar ítkeltéssel és a provclráciiókkel szemben .— ilyenek is voltaik ott. — mert az értekezlet legtekintélyesebb résztvevője, a Kínai Népköz- társaság volt. a kínai kormány politnikája volt a legfőbb vonzó erő. Ez már egymagában is elég ahhoz, hogy elszigetelje az olyan provokátorokat és ha- zudozótet, miaut az iraki, a török és a fülöpszigetii küldött .Ezek az értekezlet elején megkísérelték, hagy . vi- !ó®néaeti különbségek és ellentetek ürügyén viszályt és széthúzást SKÜtsearak, de magukig, meandtalk. A legkeményebb csapást Csou En-laj tói, a Kínai - Népköztársaság külctöttsógénelk vezetőjétől kapták. Higgadt, mél tóságteljes, a kommuniste diplomata biztonságával és a szocialista diplomácia fölényének tudatéban elmondott beszédében hangoztatta, hogy a bé- Jcetáibor országai nem féltnek más vi'lágniézebektől és énért nem is az foglalkoztatja őket legjobban, ami az államokat egymástól szétválasztja. Inkább azokat az érintkezési pontokat keresik, ahol a különböző ,rena szerű országokat közel lehet hozni egymáshoz, a bélre fönntartása érdiekében. A bemdurv gi küldöttei;;; — mondotta, — nem azért gyűltek össze, hogy világnézeti vitákat folytassanak, hanem azért, hogy egységes frontot kovácaoljainnk ki a háíboi-ú és a gyannntosítás ellen, közös gazdasági és kulturális fellendülésükért, függetlenségükért. Ez a beszéd olyan hatást váltott ki, hogy még a más szándékúak is kény te’ienek voltok elismerni, az abban mendetteik helyességét, amit ők úgy fogalmaztak meg. hogy Cseni Enilaj „béküiékeny hangon“ szónokok. Ö Endung tehát csak megerősítette azt az általunk már ismert; igazságot, hogy a kínai fcB-rádaliom győzelme és a Kínai Népköztársaság- meg- aliaikulása a kovásáa annak az erjedésnek, ami az. elnyomott országokban megindult és ami a gyarmati renaszer szétesésére vezet. A fentebb ejman- dottakkial alátámaszteni kívántuk, hegy az értekezlet újabb szeg a gyarmatosítás koporsójába. Sőt, annál is több. Mélyebbre ásta ennek a rendszernek a sírját azzal is, hogy egységbe tagte Ázsia rés Afrika népeit az imperialista háborús Politik,, ellen. Végézptül-:ismét emlékeztetni szeretnér?t arra. hogy Bandung Íratása • igazában majd az elkövetkező hiinapck- ban mutatkozik meg. \
