Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-23 / 95. szám
NAPLÓ As országgyűlés pénteki ülése 1955 ÁPRILIS 23 (folytatás az 1. oldalról) H és nyugati országokba kény szerűitek kivándorolni. Ezután rámutatott a miniszter arra: „a magyar nép jogos követelése, hogy elfoglalja az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében és ott hallassa szavát a világ békéjének és biztonságának megőrzése érdekében. i,Nagy taps). Kormányunk nagy jelentőséget tulajdonít a különböző nem zetközi szervezetekben való aktív részvételünknek. A Magyar Népköztársaság kormánya cselekvőén kivette részét a béketábornak a világ valamennyi békeszerető népe érdekeit szolgáló közös' akcióból. Kormányunk nyilatkozatban foglalt állást a Szovjetunió által a berlini értekezleten előterjesztett, az európai kollektív biztonság rendszerének megteremtését célzó javaslat mellett és támogatta az európai kollektív biztonság kérdésének összeurópai értekezleten való megtárgyalására vonatkozó szovjet kezdeményezést. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy határozott, hogy kész résztvenni egy ilyen egy ezményben és a többi európai állammal együtt közösen lépéseket tenni ennek az egyezménynek mielőb bi létrehozása érdekében. Ez a magyar kormány álláspontja jelenleg is. A Szovjetunió bókepolitikájá nak újabb megnyilatkozása volt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ népeihez és parlamentjeihez intézett legutóbbi felhívása. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége nyilatkozatban üdvözölte ezt a felhívást. Helyesnek tartanánk, ha az országgyűlés elnöksége és külügyi bizottsága a közeljövőben meghívná hazánkba a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, az Osztrák Köztársaság és az Olasz Köztársaság parlamenti 1 küldöttségeit. (Nagy taps)." Ezután a miniszter arról beszélt, hogy az amerikai imperializmus az elmúlt évtizedben a hitleri Németország nyomdokaiba lépett. Világuralomra tör és é cél érdekében tervszerűen arra törekszik, hogy újabb és újabb . háborús tűzfészket hozzon létre, új világháborút készítsen elő. Az Egyesült Államok imperialista körei arra törekednek, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok körül haditámaszpontokat létesítsenek. Agresszív tervek előkészítése érdekében számos támadó katonai tömböt hoztak létre. A miniszter ezután leszögezte: a magyar nép mély rokon- szenvvel és együttérzéssel figyeli a nagy kínai nép harcát nemzeti területe, a Kínai Népköztársaság elidegeníthetetlen része, Tajvan és a Penghu-szigetek felszabadításáért, a Távol-Kelet békéjének megőrzéséért. A magyar nép — mely szolidáris mindazokkal a népekkel, amelyek szabadságukért és függetlenségükért küzdenek — üdvözli a bandungi értekezletet és azt reméli, hogy értékes módon járul majd hozzá az ázsiai és afrikai országok közötti barátság és együttműködés előmozdításához, a béke megőrzéséhez Ázsiában és Afrikában, valamint az egész világon. (Lelkes taps). A magyar nép egységesen követeld az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek feltétel nélkflli eltiltását és támogatja a Szovjetuniónak a leszerelésre vonatkozó javasla. taát. Ugyanakkor üdvözli áz ENSZ által ez év augusztusára Genfbe összehívott értekezletet, — melyen a Magyar Népköztársaság is résztvesz. — és amely arra hivatott, hogy előrevigye az atomenergia békés célokra való felhasználásának ügyét. Tiszteit Országgyűlés! Az imperial isták háborús tervedben rendkívül fontos szerepet játszik a német mildtarizmus feltámasztása. Nyugat-Németor szag felfegyverzése az európai népek, különösen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok biztonságát fenyegeti. A párizsi szerződések értelmében Nyugat-Németorszás; mindjárt az első időben több. mint félmilliós hadsereggé! fog rendelkezni. Ezek a szerződések megadják a lehetőséget arra is, hogy a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekkel lássák eL A felállításra kerülő nyugatnémet hadsereg a már meglévő nyugatnémet fegyveres erőkkel és más katonai jellegű szervezetek tagjaival együtt közel kétmillió főt számláló hadsereg lgsz, amelyet a hitleri vezérkar tábornokai irányítanak. Ismeretes, hogy ugyanakkor a némei militaristák — az Egyesült Államok támogatásával — további .hadosztályokat szándékoznak felállítani. Mindez komoly veszélyt jelent Európa békéjére és biztonságára. Az imperialisták háborús terveivel szemben a Szovjetuniót és a béketábor többi országát az a cél vezeti, hogy a korábbi «nemzetközi szerződések szellemében me,gvalósuljon Németország két részének békés, demokratikus alapon történő egyesítése. A Szovjetunió konmánya ennek érdekében számos kezdeményezést tett. legutóbb ez év január 15-i nyilatkozatéban. A béketábor országai — köztük hazánk is — megszüntették a haddáliapo- tat Németországgal. Kizárólag az Egyesült Államokon és szövetségesein múlik, hegymind ezideig nem sikerült megváló sííani Nén^ejország békés, demokratikus egyesítését. A magyar nép, Európa más népeivel együtt visszautasítja a német militarizmus fel- támasztását célzó nyugati terveket. Népünk az elmúlt két világháború tapasztalata alapján jól tudja, hogy a német militarizmus feltámasztása súlyosan veszélyez teti békés építő munkáját. Tisztelt Országgyűlés! A magyar nép, a Magyar Nép- köztársaság kormánya n.em hagyhatja figyelmen kívül azt a veszélyt, amelyet „ párizsi ’tg^eziményeik megvalósítása jelemt. Ezért vett részt a magyar kormány delegációja a moszkvai értekezleten, amelyen megvitatták a párizsi egyezmények nyomán Európá ban kialakult helyzetet. A "észtvevő államok megegyeztek abban, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása, a német militarizmus feitáiroasz/íása jaükoégessé teszi erőfeszítéseik egyesítését biztonságúik megszilárdítása érdekében. Az értekez’et deklarációja kimondja, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén a résztvevő államok együttes intézkedéseket tesznek fegyveres erőik és ezek parancsnokságának megszervezése terén és más olyan intézkedéseket foganatosítanak. amelyek hozzájárulnak védelmi képességük fokozásához, hogy ezzel megvédjék népeik békés alkotó munkáját, biztosítsák határaik, területük sérthetetlenségét és védelmét az esetleges agresszióval szemben. (Élénk taps.) A párizsi egyezmények ratifikálása befejezett tény. A német militarizmus feltámasztása, a felfegyverzett, revansra éhes Nyugat-Németország bevonása a támadó nyugati tömb be nem terv többé, hanem történelmi valóság. Ezzel új helyzet állt elő Európában. Nemzeti érdekeink, az európai béke megőrzésének érdeke! azt követelik, hogy a szövetséges országokkal együtt felkészüljünk a békénk és biztonságunk ellen irányuló tervek megakadályozására. Nagy szeretettel és gondoskodással fejleszti hadseregét, hogy mind hasonlóbbá váljék nagy felszabadítójához dicső példaképéhez és fegyverbarátjához, a hős szovjet hadsereghez. (Lelkes, nagy taps.) Néphaxlseregünlk harcosait az .gaz magyar hazafiság érzése hatja át. Honvédőink a magyar nép évszázados szabadság- hrcokihan ikialakutt katonai erényeinek méltó örökösei. A magyar kormány népe iránti kötelességének tartja, hogy a fenyegető új agresszióval szem ben fokozza néphadseregünk harckészaégét ég ütőképességét, erősítse az ország védelmi képességét, hogy hazánk szent határait minden agresszióval szemben meg tudjuk védeni. A Magyar Népköztársaság kormánya, amely aláírta a moszkvai értekezlet ’deklarációját és a magyar nép érdekében vállalta az abból fakadó kötelezettségieket, mindent megtett és megítesz, hogy a maga részéről minél hatékonyabban járuljon hozzá az európai népek békéjének és biztonságának megőrzéséhez. Készen áll arra, hogy aláírja a moszkvai értekezleten résztvett nyolc ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer ződését és a közös katonai parancsnokság felállítására vonatkozó megállapodást. (Tape.) Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapvető feladata,, hogy tovább mélyítsük barátságunkat és testvéri együttműködésünket a Szovjetunióval ás a béketábor többi országaival. Ez a külpolitika a dolgozó nép érdekeinek legjob - ban megfelel, a magyar nép hazafias érzéseiből fakad, a magyar nép jövőjének bizto- ?ífását jelenti. Ugyanakkor a Magyar Nép- köztársaság külpolitikája a1T>3 rányul, hogy a kölcsönösség messzemenő szem előtt tart« iával szélesítse és továbbfej- • essze kapcsolatait más társadalmi berendezkedésű országokkal. Népköztársaságunk külpolitikája szoros kapcsolatban áll népi demokráciánk belső fejlődésével. Minél egységesebb népünk, minél erősebb hazánk, minél magasabb né pünk élet- és kulturális színvonala. annál eredményesebben tudjuk megvédeni függetlenségünket, annál nagyobb súllyal vehetünk részt a béke megőrzéséért folyó harcban. Ennek biztos útiját jelölik ki a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának határozatai és „ Központi Vezetőség márciusi határozata. Népünk elszánt akarata, hogy pártunk iránymutatása alapján leszámol minden jobboldali elhajlással, a sovinizmus és nacionalizmus minden meginyiivánulásár/ai, lefcüzdl a fennálló nehézségeket, minden erejével továbbfejleszti a szocialista ipart, elsősorban annak bázisát, a nehézipart. Ez szilárd alapot teremt a mezőgazdaság szocialista átalakításához, a dolgozók anyagi, kulturális és szocialista szükségletei fokozott kielégítéséhez. Csakis ezen az úton haladva szilárdíthatjuk meg nemzeti egységünket, biztosíthatjuk gazdasági fejlődésünket, növelhetjük hazáink védelmi képességét. Biztosíthatom az országgyűlést, hogy a magyar külügyi szolgálat — pártunk és kormányunk útmutatásához híven — mindent elkövet, hogy nemzetközi síkon méltóan képviselje hazánk érdekeit Minden erejét latibaveti a népek közötti barátság és együttműködés elmélyítése, a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében, (Hosszantartó, lelkes, nagy taps.) A külügyi vita után Rónai Sándor 'bezárta az országgyűlés ülésszakát. A Pécsi Gépipari Technikum épülete, amely az ötéves terv keretében új emelettel bővült A Kohó- és Gépipari Minisztérium Oktatási Főosztálya április 23-án, szombaton a pécsi 19. sz. Gépipari Technikumban (48-as tér 2.) rendezi meg a technikumok Rákosi Mátyás tanulmányi versenyének országos döntőjét. Iskolánk névadója : TELEKI BLANKA Régi vágyunk teljesült, amikor iskolánk, a pécsi tanítónőképző, felszabadulásunk 10. évfordulóján nevet kapott. —• Névadónk, Teleki Blanka, a magyar nőnevelés egyik legnagyobb harcosa. 1806-ban szü letett Kővárhosszufalván, Szat- már megyében, a nagymultú Teleki grófők családjában. — Nagynénje Brunswick Teréz, az első magyar kisdedóvó meg alapítója, levelese elősegítette sokirányti művészi hajlamainak kifejlődését. A reformkor haladó erdélyi nemessége, a kolozsvári magyar társaság nevelte először magyarrá. Döntő hatást azonban hivatásának megválasztásában azon politikai és szellemi harc jelentett, melybe Pesten, nagyanyja házában került. A Brunswick palota kapui kitárultak Barabás MikU>s, Felsőbüki Nagy Pál, Vörösmarty, lókai, a Kisfaludiak előtt. A nagy eszmék felszították Teleki Blanka lelkében a hazaszeretet, s Vörösmarty álma az ő álma is lett. „ ... Magyar anyákat kell nevelni, akiknek kezében lesznek egy új nemzedék álmai." Elhatározta-, hogy a nőnevelésnek szánja életét. Célja eléréséért megvívta a maga harcát családjával, főrangú világával. Hivatására gondosan felkészült. 1846-ban megalapította Pesten, a Majtényi palotában, az első magyar szellemű nőnevelő intézetet hazánkban. Kiváló tanári kart szervezett, legismertebb közülük Fejér Pál, a későbbi Vasvári Pál. Legbizalmasabb muvJkatársa Leöwey Klára, akinek munkásságát a velünk egy épületben lévő, nevét viselő leánygimnázium kutató munkája országosan is ismertté tette. Teleki Blanka a newzzet valamennyi asszonyának nevelője akart lenni, s ez a célkitűzése cikkeiben is megnyilvánul. így ír: „Ti anyák, neveljétek leányaitokat úgy, hogy megfeleljenek a forradalom igényeinek. A forradalom embereket követel ..Majd a forradalmár szavával folytatja: „Előre hazám leányai, fejlődjünk, szilárduljunk, hadd legyen valóság a három szent szó: egyenlőség, testvériség, szabadság!’’ A szabadságharc vihara a magyar nőnevelés ezen úttörő intézetét is elsöpörte. Haynau pribékjei elfogták s 1851-ben a hírhedt Újépületbe vitték, majd két évi kínzás után, 10 íves várfogságra ítélték. 1857- ben amnesztiát 'kapott, de börtönben szerzett betegsége néhány év múlva megölte. Életének rövid bemutatása is bizonyítja, miért választottuk névadónkul és egyben ifjúságunk példaképéül. A nemzeti nevelésnek áldozta életét, sqját osztályáig is szembefordult a haladásért. Islkolánk, a szocializmus nevelőit kívánja az ő példája nyomán előkészíteni e teljes és áldozatos embert kívánó pályára. Április 23-án, a névadó ünnepségen ismertetjük életművét. Ezentúl minden évben emlékünnepséget rendezünk tiszteletére. Ezt tanulmányi versennyel kötjük össze amelynek győztesei az iskola „legjobb tanítója” címet és a most alapított Teleki-dijat kap ják. Pedagógiai szakkörünJc munkájának fontos részét képezi majd a jövőben is névadónk nevelői munkásságának teljes feltárása, elemzése és értékelése. Kutatásaink eredményeit az évenként ismétlődő emlékünnepségeken ismertetjük. Emlékét idézi Teleki- indulónk is (tanáraink műve). A legjobb eredményt elírt osztályunk a Teleki-osztály kitüntető elnevezést és vándordíját kapja. Mindezekkel az a célunk, hogy iskolánknak új hílayo- mányt teremtve olyan harcos, hazáját, népét forrón szerető, áldozatos nevelőket adjunk népünknek, mint amilyen Teleki Blanka yolt. 1SPÁNKY EMÍLIA igazgató. jjfltts tknádaí d 10 tűt /gyönyörű kiállítású, rajzokkal, ké. "T pekikel gazdagon illusztrált munka érkezett a pécsváradi járás oktatási osztályára. Egy hivatásának élő, népét, tanítványait és faluját rajongva szerető pedagógus vallomása a felszabadulás óta eltek 10 év hatalmas fejlődéséről, így írni csak az tud, aki együtt lélek- ziik a dolgozó néppel, a)kd éppúgy lelkesedik a méreteiben hatalmas Pécs— budapesti műútért, minit annak láttán, hogy a „klumpák” helyett gumicsizma került az évtizedekig nyomorban topogó emberek lábára. Fejlődésünk legapróbb részleteit az tudja ilyen szeretettel, lelkiismeretes gondossá gigái papírra vetni, aki maga is tevékenyen résztvett azokban a mindennapi küzdelmeikben, melyek az elért eredmény akihez vezettek, aki felelősseget érzett és érez a fejlődésért. „Csak most látom, hogy heteken keresztül gyűjtöttem az anyagot, fényképeztük, rajzoltuk az eredményeiket, hogy községünk mennyit fejlődött... 32 felvételre való ffimmel kezdtük a változás megörökítését. A felvétel előtt azt mondtam a fényképésznek, még marad is filmje. A végéin kiderült, hogy kétszer 32 felvétel is kevés arra, hogy, a felszabadulás óta történt fejődést maradók nélkül lefényképezzük" — írja bevezetőjében Nagy Lajos. Valóban a közölt 45 kép azt mutatja, hogy mégegyszer annyi képet is lehetett volna készíteni Nagy Lajos lelkesedésével. A gondosan rendezett anyag számot ad a falu fejlődéséről, az élet mindem területén, az ipartól, mezőgazdaságtól kezdve a közlekedés és kereskedelem eredményein keresztül az egészségügyi és kulturális fejlődésig. Megelevenedik előttünk a bányászok, kádárck, parasztok megszépült munkája, a község vezetőinek, dolgozóinak erőfeszítése, ifjúságunk vidám élete. Oldalakat lehetne írni arról, hogy a több évszázados ha. gyományokra épülő kádáripar országos hírneve milyen büszkeséggel tölti el a hivatásának élő pedagógust s munkája nyomán ifjúságunkat is. A jövőbe vetett hitet tükrözi a nemrég feltárt bánya műveléséhez fűzött remények. Az új műút európai viszonylatiban is kimagasló hidjai, a kis úttörőik és lakosság áldozatos munkájából, pártunk és kormányunk támogatásával megszületett népfürdő, sportpálya, kuüitúrház, szülőotthon, járda mind örömmól, büszkeséggel töltik el a falu lakóit. A fejlődés útja nehéz út volt. Szívós, fáradhatatlan harc eredménye, hogy a múltban 260 ezer forint ráfizetéssel záró tsz, ma a járás legjobb csoportjai közé küzdötte fel magát és több tízezer forint jövedelemmel zárt. A földművesszövetkezet 105 ezer forintos tiszta jövedelme azt igazolja: többet vásárolnak, jobban élnek az „olvasó falu” lakói. Olvasó falu, ahova 1948- ban 44 hírlap járt, ma 550 darab, köztük 217 Szabad Nép. 48-ban 42 rádió volt' a faluban, ma 290 van. (A falu 400 házból áll.) Az évszázadokig klumpában járó nép 25 fia ma már motor- kerékpáron rója a kilométereket. A kultúrház szakkörei eredményesen dolgoznak. De ki győzné felsorolni az eredményeket! Nagy Lajos munkájának olvasása köz bon arra gondoltam, hogy Mecsekná- dasd tízéves fejlődése minden magyar falu fejlődését tükrözi. Mégis akadtak pedagógusok, alkik néhány oldalnyi tes- sók-kíssék munkával számoltak be községük fejlődéséről. Nem látták meg úgy a népünk életében bekövetkezett változásokat, mint Nagy. Lajos és nevelőtársai. Pedig ha ők is „heteken keresztül” gyűjtötték volna az anyagot, meglátták volna azt a fejlődést, amelynek ismertetése nélkül teljesértókü munkát a hazafias nevelés területén nem végezhetünk. Nagy Lajos munkája példa arra, hogyan lehet és kell megalapozni a frázisoknélküli hazafias nevelést. , Tévednék azok, akik úgy vélik, hogy a múlt ismerete elegendő a hazafias neveléshez. A mecseknádasdi falumúzeum a kőkorszaikitól kezdve összegyűjtötte a falu történelmi emlékeit. Az igazi hazaszeretet hangján ír arról Nagy Lajos, hogy Liszt Ferenc 184G. október 24-én a mecseknádasdi kastélyban szerezte Patacska című magyar férfikarát. De ugyanakkor leszögezi: „Vissza lehet nézni útit a gazdag múltba, de meg kell látni a szocialista fejlődést is.” Szavai többeknek tanulságul szolgálhatnak. Tudjuk, Nagy Lajos is tudja — hogy Mecsetonádasd 10 éves fejlődése elválaszthatatlan pártunk 10 éves harcától. Mindazok az eredmények, melyek Me- csekmádasdon és a többi községben is megszülettek, pártunk harcának megvalósulásai. Hiányoljuk, hogy erről Nagy Lajos sem bevezetőjében, sem művében nem szólt. 1/ észül Mecsekmádasd monográfiája “ is a. nevelőtestület szerkesztésében. Nagy Lajos munkája Mecsekná- dasd 10 évéről biztosíték arra, hogy hasonló szeretettel, lelkesedéssel készítik el ezt az átfogóbb művet, melynek megjelenését bizakodva várjuk. Leinle Géz»
