Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-21 / 93. szám

1955 ÁPRILIS 21 NAPLÓ 9 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * A% első lépések Lenin az ifjúságról I? rasébeten csütörtökön este összevont taggyűlésen ala- *-J< kult meg az MDP ía lusi szervezete. Mi a tervük, milyen elképzelésekkel látnak munkához? — erről beszélget tünk Stork Károly elvtárssal, a pártvezetőség titkárával. ”— A választás utáni első ■napolhat éljük. Már most el leéli kezdeni a munkát, végre hajtani a Központi Vezetőség februári és márciusi határoza­tát. Nem árt erre önmagun­kat-sem figyelmeztetni, koráb- « ban ugyanis egy-egy nagyobb esemény után tétováztunk, a felsőbb szervektől vártuk a „szempontokat”, utasításokat. Természetes, a járási pártbi­zottság segítségére ezután is számítunk, sőt el is várjuk- Hiba ■ lenne azonban várakoz­ni, nekünk itt öntevékenyen, kezdemény ezően kell fellép­nünk, hisz a határozatok, c• tennivalók azonnali cselekvés­re ösztönösnek. Az új párt­vezetőség valamennyi tagja: Takács Árpád, a községi alap- szervezet titkára, Gyenis Jó­zsef tsz-elnök, Varga József DlSZ-titkár és Eszenyi Ger­gely tanácselnök ezen a véle­ményen van. Hol kezdjük? Mi úgy vél­jük, ■— a tapasztalatok alap­ján, — elsősorban a politikai felvilágosító munkát kell alap­jában megjavítani. Eddig ’‘■ugyanis a párt szava nagyon vékony éren csordogált a dol­gozó parasztok között. Kampá­nyok idején beszélgettünk ve­lük, de utána elmaradtak a kis gyűlések, csoportos beszélgeté- sek- A. pártvezetőségek nem tö­rődtek a népnevelőkkel, héber hóba hívták őket értekezletre, az úgynevezett szürke hétköz­napokon azonban nem kérték segítségüket. Érthető, hogy ma­guk is elhanyagolták pártmeg- bizatásukat. Az első lépés felfrissíteni a népnevelőgárdát. A község Példamutató, kiváló kommu­nistáira, pártonkívüliekre gon­dolunk, olyanokra, mint Ta­kács Nándor, Dér Erzsébet, Pekó János, Udvari Ferenc, Gyenis Imre mintagazda. Az eddig szokásos bürokratikus kijelölés helyett megbízzuk pártvezetőség egy tagját, hogy személyesen keresse fel őket, mondja el nekik, mire kéri őket a pártszervezet. Bizonyo­san szívesen vállaljak a meg- bizatást, mert korábban a leg­jobb népnevelők közé tartoz­tak, csak nem törődtek velük megfelelően. A pártvezetősége­ket kötelezzük arra, hogy leg­alább kéthetenként összehív­ják őket, megbeszéljék velük munkájukat, a község helyze­tét, a soronlévő tennivalóidat. Érvek vannak bőségesen. Vegyük például a termelőszö­vetkezet erősítésének ügyét. A napokban egy idős, már het­ven felé járó tsz tag — aki korábban 15 holdon gazdálko­dott — újságolta a boltban, hogy neki sohasem volt annyi pénze, mint most, még nem vágott akkora hízót mint, amióta tsz-tag. Egy munka­egység értéke közel 34 forint volt. A szövetkezet minden tagja elégedett, jól, él. A tsz- fejlesztés lehetőségeit mutaty, hogy minden különösebb agi­táció nélkül két hónap alatt 9 új tagot vettünk fel. A párt­vezetőség most mindkét alap­szervezetnél a csoport megszi­lárdítását, fejlesztését szorgal­mazza. Úgy gondoljuk, már az is kezdeti eredmény lesz, ha a falusi alapszervezet taggyűlé­, w 1 870 április 22-én született Vlagyimir 11- sén, népnevelőértekezletén * X jj^ Lenin. Minél jobban távolodik az •endszeresen beszámolnák minél több új tavasz köszönt a világra, a. Jó-fAnnál fényesebben él emléke a százmilliók szívében, s annál diadalmasabban öltenek tes­tet megdönthetetlen tanításai. Lenin a, legnagyobb elfoglaltsága közepette sem feledkezett meg a fiatalokról, állandóan figyelemmel kísérte fejlődésüket Síkra szállt az ifjúság önálló szervezetének megteremté­se mellett és olyan szervezeti felépítést java­solt, amely leginkább biztosítja a fiatalok és szervezeteik pártirányítását Lenin elvtárs hangoztatta, hogy az ifjúsági szövetség csak .altkor járhat helyes úton, ha egész tevékeny­ségét a párt politikájának szelleme hatja át ,, , ■ - „..ha-fő energiáját a párthatározatok megváló­it szervekben végzett munkája futására fordítja. Az ifjúsági szövetség leg- hojizájar^F a^partszervezet íe-J nemesebb küldetése: a fiatalokat a párt iránti forró szeretet és hűség szellemében nevelje. Ez az ifjúság-legfőbb érdeke, ez jelenti fej­lődésének, boldogulásának legfontosabb zá­logát „Mi a jövő pántja vagyunk és a jövő az ifjúságé, ml az újítók pártja vagyunk, az újítókat pedig mindig szívesebben követi az ifjúság — mandotta Lenin elviére — Pártunk a régi rothadás éileini önfeláldozó harc pánt­ja, önfeláldozó harcba pedig mindig az ifjú­a kommunistákat is és segítsé­get adnak munkájukhoz. Az új pártvezetőség terve szerint erősíteni kell a párt­vezetést. A pártkongresszus óta közel egy év mult el, a még nem alakult meg a ta­nács MDP-csoportja. Rövidé- sen létrehozzuk, sőt a nép­frontban és az MNDSZ-szef- vezetben is. Már eddig is szük­ségét éreztük ennek, csak va­lahogy mindegyikünk a másik­ra várt. A kommunisták egy­séges állásfoglalása, fellépése, kintélyének növeléséhez. A DISZ-szervezet ügye is. régóta vajúdik. Nemrég kap­ták helyiséget és a fiatalok már hozzá is kezdtek, hogy rendbe tegyék. Eddig csak sza- pultuk őket, de támogatás hí­ján nagyon keveset tehettek. Az új pártvezetőség megtár­gyalta munkájukat s kötelezi^ság indiul elsőként;;,” a pártszervezeteket, a tanácsot és a többi szerveket, hogy az ifjúság nevelése szívügyük le­gyen. Javaslatunkra a jövő hé­ten új vezetőséget választanak, mi is résztveszünk gyűlésükön, itt majd meglátjuk, milyen Előre a megyei párf-régreliajtóbizottság vándorzászIájáért! «Két százalékkal túlteljesítjük második negyedévi tervünket‘4 Munkája nem engedte meg Lenin elvtárs­nak, hogy résztvegyem a Komszomol alakuló kongresszusán. De a kongresszusi küldöttek egy csoportját magához hívta és élénken ér­deklődött tőlük a fiatalok, az ifjúsági szerve­_______ zetek problémái iránt. Lenin elvtárs nem kí vámágukvan a "fiataloknak. j magyarázott nekik — inkább csak kérdez- .„ , . a gette őket. Ezek a kérdések azonban olyanok Mindezek kezdeti lépés K. J Voltak, melyekből igen hasznos tanácsokat Az új pártvezetoség fcsptak további munkájukhoz. íme, Lenin né­oldalu feladatait. Min e~ hány kérdése: Mit olvasnak a falu fiataljai? majd fokozatosan ^üoldj ik.f vannak-e könyveik? Jánnak.-e az olvasó szo- Elengedhetetlen azo > ^Jbákfoa? Vannak-e lányok is a vezetőségben? f.2* ak ~™unkat a-oni 9 J Segít-e a pártszervezet a szövetségnek? Mi­kezajuK. ___ J lyen a viszony a fiatalok és a' szülök között? 11 —1 I Oktatják-e az írástudatlanokat? Milyen dalo­ww d i r . 4- 6 kát kedvelnek a fiatalok? Hát' harmonika, nniVUnKCt JOPIIIf i gitár, balalajíca van-e? Hogyan készítették elő a kongresszust? A küldöttektől Lenin így búcsúzott: a viszontlátásra fiatal elv-társaik! T ügy vezessétek a kongresszust, hogy mi Szá­mítunk rátok, hiszünk bennetek! 1920-ban a Komszomol III. kongresszusán Lenin elvtárs személyesen is résztvett. A kongresszuson mondott beszédében hosszú évtizedekre kijelölte az ifjúsági szövetség egész tevékenységének irányát. Nemcsak a egy munkaegységre A mozsgói József Attila tsz tagsága a közelmúltban kezdte meg fűrész-gatterc üzemelte­tését. Naponta átlagosan 400— Az első negyedévben elért sikereinket szeretnénk állan­dósítani, ezért csatlakozunk a Pécsi Bőrgyár dolgozóinak fel­hívásához. Május 1 tiszteleté­ve a második negyedévi terv túlteljesítése érdekében az alábbi vállalásokra tesszük; 1955 második negyedévi tel­jes termelési tervünkét válto­zatlan áron két százalékkal túlteljesítjük. Ezen belül edénytervünket, illetve a köz­szükségleti cikk ek termelé­sét egy százalékkal túlteljísít- júh; Megfogadjuk, hogy tér ten felül a második negyedévben égetési kap irhásunk jobb ki- használásával io tonna szűrő- gyűrűt és 0 ezer darab magya­ros kulacsot gyártunk. \ má­sodik negyedé*» export ter­vünket 1.5 százalékkal túltel­jesítjük. itségünVet egy száza- Hírt csükkerit,iiik és úgy an- **?’ munkásra eső termelést .változatlan áron, a tervhez viszonyítva egy szá­zalékkal növeljük. Etlényái\i termelésünknek kereskedelmi minőségi ará­nyát a tervezettel szemnen 2 százalékkal növeljük. Vállal­juk, hogy az előző negyedévi­hez viszonyítva 1.1 százalék­kal csökkentjük a selejtet. A készáruselejtet az előző ne­gyedévihez viszonyítva egy százalékkal csökkentjük. Vállaljuk, hogy az cozln gyártmányok bővítése érdeké­ben a második negyedévben három újtípusú váza és hamu­tartó gyártását vezetjük be. Május 1-re az újonnan épült szárazőrlő üzemrész üzemelte­tési technológiáját kidolgoz­zuk, a Il-es számú alagút- gázkemence generáljavítását határidő előtt két nappal be­fejezzük. A TMK tervek ma­radéktalan teljesítésén kívül egy elhasznált Eirich keverőt kijavítunk és azt május 25-ig üzembehelyezzük. PILISVÁRI KÁROLY párttitkár, ALICS JÁNOS igazgató, MÓNINGER IMRE ü. b. elnök. A Sopiana Gépgyár két százalékkal csökkenti önköltségét-'tv ú Sopiapa- Gépgyár dol- 8ozoi örömmel csatlakozunk a , ,?hSJ Bőrgyár felhívásához, -lajus 1 tiszteletére az aláb­biakat vállaljuk; . Á második negyedéves ^‘les termelési tervünket 101.5 százalékra, befejezett termelé­si tervünket pedig 103 száza- teljesítjük. u.l u, tei-vezett önköltségün- jük- * százalékkal c söl; kent­jeik: S^nS^k tgezplatlan mulesztá- , nappal csökkentjük “fe so negyedévihez viszo­nyítva; ,2- .A tervezettnél két százü- -j kevesebb energiát hasz- ■námak fel. a vállalat Összes •“újtjét be előző negyedévihez viszonyítva két százalékkal, meleg üzemünk selejtjét pedig 10 százalékkal csökkentjük. 3. ÄD 6-cs vasvázas szecs­kavágóból 15 darabot készí­tünk el negyedéves tervünkön felül. A Táncsics Bőrgyárnál; nyolc Trium alkatrészt júhus 30 helyett május 30-ra, az Óz­di Kohászati Műveltnek 20 darab D 300-as tengelykap­csolót november 1 helyett jú­lius 30-ra és a DiMÁVAG-mak 3 darab GB 1 rugalmas ten­gelykapcsolót július 30 helyett június 15-re elkészítünk. 4. TMK terveink teljesíté­sén felül gépállási időnket ö‘ százalékkal csökkentjük a mmt negyedévihez képest. Laki József párttitkár, Z deli ár János igazgató, Exner Miklós ü, bt, aktok. 500 forint jövedelmük van ed­dig az új üzemáigból, amellett, hogy a magul; számára is je­lentős munkát végeznek. Ser- tésfiaz tatójuk bővítésére tizen­öt új kutricát építenek, régi, rossz állapotban lévő kukorica korábbinál kétszerié nagyobb góre építéséhez készítik elő az anyagot. A nagyobb pénzjövedelem és a saját erőből, olcsóbban előállított anyagok segítségé­vel úgy tervezik: ez év őszé­re a tavalyi negyvenről leg­alább hatvankét forintra eme­lik egy-egy munkaegység ér­tékét. tóréiuk helyett pedig új, a Komszomol, hanem minden testvérszervezete y t P crnvAKö irÁotö cTnirodf» A <7 ífiiioá.cri c'znTizi.tcjácr szívébe véste szavait: „Az ifjúsági szövetség úgy végezze dolgát, hogy az ifjúság megtanul­ja egész tevékenységét a közösség boldogu­lásának, a kommunizmus építésének szolgá­latába állítani!” Lenin elvtárs fegyelmezett, öntudatos munkára szólította fel a fiatalokat, ■kitartó tanulásra, a kommunista erkölcs el­terjesztésére serkentette az ifjúsági szövetség tagjait, hogy még eredményesebben vehes­senek részt az újvilág felépítéséért folytatott harcban. ct a Azt a feladatot állította az ifjúsági szövet- J ség elé — s ez számunkra is nagyon fontos, J — hogy „legyen rahamcsapat, amely minden J munkánál segítő kezet nyújt, önálló tévé- > kény séget fejt lei, kezdeményez.” Lenin elv- J tái-snak ez az útmutatása nemcsak a termelő / munkáira vonatkozik, hanem az állami, gazda-. sági, társadalmi és kulturális élet minden te- . riiletére, liazánk szocialista fejlődésének va-. lamennyi iemletére. Ez azt jelenti, hogy a, fiataloknak az első sorokban kell részlven- niök a párt Központi Vezetősége és a helyi pártszervezetei; által kitűzött feladatok meg­valósításában. f A komszorholistáík ennek a szerepnek úgy í tettek eleget: ha szükség volt rá, rendbehoz- J ták az üzemet, megtisztítottál; a hulladéktól, j Ha kellett: elmentek Távol-Keletre várost J építeni az őserdőbe. Amikor a szükség úgy a kívánta, tömegesen jelentkeztek a hadsereg-a be vagy a gépállomásra. mentek segítséget ^ adni kolhozparasztoknak, vagy a szűzföldek a meghódítására indultak harcba a pár!» sza- f vára. így értelmezik a lenini útmutatást a f Komszomol tagjai f A magyar fiatalok is már sokszor adták J tanujelét annak, hogy rohamcsapat módjára \ akarnak résztvenni az építésben. A párt felhf- \ vására ezrével mentek munkás- és paraszt- \ fiatalok az ország minden részéből Sztálin- \ várasba, Komlóra. Rohamcsapatként dolgoznia tehát azt jelenti, hogy a legfontosabb és leg- J nehezebb feladatok elvégzését vállaljuk, első- f sorban azon a területen, ahol népünlinek erre f leginkább szüksége van, de rohamcsapat mód- f Jóra dolgozni azt is. jelenti, hogy a fiatatok f körében olyan önálló kezdeményezések szü- f lefcnek, amelyek megvatósítása nagymértékben f elősegíti egy-egy üzemben, vagy egy egészé iparágban a termelés gyors fellendülését, a 1 takarékosságot, az önköltségcsökkentést, \*agy t a minőség javítását. A közelmúltban több t ilyen önálló kezdeményezés indult ki a fia-1 talok soi-aiból. Ilyen volt a komlói 100 mé-1 teres feltárási mozgalom vagy a front dók Pécsről elindult versenye és a gazdaságosan! ’’-mozgalom. Lenin elvtárs azt tanítja, hogy rohamcsapat i módjára dolgozni annyit jelent, mint öntevé-J kenységet kifejteni, kezdeményezni. Most ( pártunk Központi Vezetőségének márciusi t határozatának végrehajtása során ezernyi alka j lom nyílik az öntevékenységre, a fiatalok, a DISZ-szervezetek köréből kiinduló bátor, ön-} álló kezdeményezésre, Rohamcsapat módjára t dolgozni elsősorban azt jelenti, hogy a ma- * gunk m ipika terű le tén minden eszl;özzel segít- t sük e határozat végrehajtását. J A mi ifjúságunk is szívébe zárta Leninnek f ‘' a nagy forradaknámak, a fiatalok ba- t rátjána); és tani tómesterének alakját. Ifjúsá- t gumi; nagyszerű helytállása az iparban és me- t zőgazdaságban, a munka ifjú hőseinek nó- i vekvő hadserege bizonyítja, hogy a magyar f ifjak és lányok szívében termékeny talajra t találtak a diadalmas lenini eszmék; t TÓTH SÁNDOR t a DISZ megyei titkára . t íuu nie-r rontbngá- f „Termelj f A tudomány a termelőszövetkezetek szolgálatát an Csalatkozik, úki azt hiszi, hogy a bőséges terméshez az áldott napsütésen, a jól trágyázott földön, az arany atérő májusi esőn és a kapát-kaszát szorgal­masan forgató kezeken kívül már sem­mi egyéb sem szükséges. Státus is kell ahhoz... Megérke- . zeit már tavaly ősszel ládákba csoma­golva a villányi gépállomás talajvizs­gáló laboratóriumának minden kém­csöve, sósavja, mérlegje és lúgja, jöhe­tett az egyetemet járt szakember — mivel a státus lemaradt valahol, ládáit bezárták a kamrába, őt magát íróasztal mögé dugták, kiszámítani: hogyan fo­gyaszt több gázolajat a traktor hegynek föl avagy hegynek le?! Miközben a do- donai talányt fürkészte, pazarolhatták a járás termelőszövetkezetei akár tiz- ézerforintos árban is a szuperfosifátot, a pétisót, — az mind nem ért annyit, mint egy státus. Most végre együtt a szakember, a laboratórium, és a státus —- hármasban kezdtek a villányi földek kóstolgatásá­hoz. Illetve ketten: Müller Zoltán agro- nómus a laboratórium felszerelésével. Az illocskai Közös Erő termelőszövet­kezet nagy vágyának — az öntözéses kertészetnek, az öntözéses lucernásnálc sorsa hullámzik le-föl vizoszlop formá­jában a kalciométér rovátkázött üveg­csövében, — Az öntözővíz kioldja, kimossa a talaj mésztartalmúnak jórészét. Ha nincs elegendő mész, eliszgpolódik, te- véketlen, tömött, sem vizet, sem táp­anyagot nem tartó massza Ipsz a főid, hosszabb-rüvidebb idő alatt. Az agronómus a patikamérlegen öt grammnyi földet tesz a serpenyőbe, az­után egy gumidugóval zárható üveg­edénybe szórja az egészet. — Félek, hogy ez Mocskainknál -már­is nagy a kimosódás... .4 földhöz most sósavat öntök... amely a mészkövet gázzá változtatja. — Látja, mennyi-e pezseg? — A calciumdioxiiot guraicsö- vön keresztül rávezetem a zárt üvegcső vízfelületére .. Nézze! Látom. A gáz préselte víz egyre lej­jebb szorul, már a tizes számot is el­hagyta ... megáll. Mivel sok mészkőből több gáz lesz, a kevesebből nyilván ke­vesebb — leolvashatjuk, hogy: — Az illocskaiak termőrétegében mindössze fél százalék a mész. Kevés, nagyon kevés. — Tehát? — Nem. A régi-helyen nem tanácsos az öntözést folytatni, mert tönkremegy a talajuk... Ismételhetnénk a kísérletei, akkor is megállna a csökönyös vízoszlóp a tízes­nél. Hát nem érzi, mennyi tervezaetés fűződött a kertészet korai káposztáihoz? Jó lenne szétverni az üvegcsövet... De felesleges a fölindulás, megmondja ez a szerkezet azt is, hogy hol lehet!! — ... ellenben vagy törjenek fel a lucernásukból egy megfelelő nagyságú darabot, esetleg másik táblán kertész­kedjenek, közel a Karasica parthoz. Ott van mész elégséges. És tudja hol van sok mész Mocskán? Az altalajban! A kertészet altalajában is húsz száza­lék a mésztartalom. Vessék' hát be lu­cernával, annak hosszú gyökerei felhoz­zák a termőrétegbe négy-öt méter mely ségből is. Ha tovább ragaszkodnak a régi területhez, altkor ősszel bőséges i&iáUótrágyázás után több vagon cukor- gyári mésziszapot kell alászantantuk.... __ lucernás? öntözhetik-ei Ge re elvtárs főagronómus — akit . nemrég hozott be a kíváncsiság, együtt válaszol a talajvizsgálóval: — öntözni öntözhetik, de — felesle­ges. A lucernásuk olyan mély területen fekszik, ahol, már egy rnéter kilencven- nél talajvizet ér az ásó. A lucernás gyökere pedig lemegy négy-öt méterre, bőven eléri d vizet. Fordítsák másra azt az összeget, amit erre használhatnának fel. Melyik a legegyszerűbb mesterség? A pékeké? Még c- véltek is különbséget tesznek nagy és kis sikértartalmú, zsöm írjének való és kenyérliszt között. A ci­pész se ver fel talpnak hasszélt, vagy nyakat, hanem kruppont válogat hozzá. Egyedül a természet viszontagságainak leginkább kitett és ezért a legbonyolul­tabb mesterség, a nővén]/termesztés dolgozott eddig vakon, a tatáj_ kémiai és fizikai tulajdonságainak ismerete nélkül, öntözött ott, ahol semmi szükség nem volt rá, szuperfoszfátot szórt pétisó helyett, kertészetet erőltetett ott, ahol a gabona díszlenék jobban, Ila néha- néha ráhibázott, akkor dűllesztette mel­lét, hogy ni, milyen jól gazdálkodtam, hja érteit én a földhöz... A tudom \iy az, amely kielemzi kalciométereivel. kémcsöveivel, hogy mi hová való, az nyitja fel a gazdálkodó szemét, teszi céltudatossá a gazdasági év valamennyi munkáját. De — csak a nagyüzemben. Mert négyszáz szögölekenkint nem lehet veqyelemzéseket végezni... Csak a nagy táblákon, olyanokon, mint amit ez a térkép ábrázol, sarkában a felirattal: bezedeki Szabadság. — Sorra járjuk a termelőszövetkeze­teket. Kollégám, Keil Miklós a térké­pet csinálja, — én talajmintát veszek, őszre elérjük, hogy a gabonavetések idejére minden tábla foszfortartalmát ismerjük. Ha ez meglesz — márpedig meglesz! — akkor úgy irányítjuk a mű­trágyázást, hogy ahová kell, .oda jusson elég, ahová fölösleges, oda ne költsünk el egyetlen fillérre valót■ sem. — Müller elvtárs: rendellcezésre áll-e már minden szükséges? Restellj megvallani — tán a felsőbb­ségtől tart, — de az utolsó kérdésre is megjön a válasz: — Kalapáccsal vagyok kénytelen ap­róra törni a földet, mert nincs egy őrlő berendezésem. Ez nem baj. Majd ve­szek valamit. De nem végezhetek sem Itálium, sem foszfor vizsgálatot, mert a Földművelésügyi Minisztérium egysze­rűen megfeledkezett a szükséges vegy­szerek pótlásáról. Olyan vegyszerek ezek, amelyek hónapról-hónapra tik hatásukat, és ezért időről-időre újakra van szükség. Kezdetben volt « státus, és az idők végeztében a káli és a foszformeg­határozó szer hiánya. Ehhez^ mar nem kell egy szót sem írni. Akárki intézi, ez csakugyan utolsó dolog. . O; l.

Next

/
Oldalképek
Tartalom