Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-21 / 93. szám

MEGYEI BIZOTTSA'CÁHAK LAPJA j VILÁG PROLETÁRJ41 EGYESŰLIETEK l DUNÁNTÚLI XII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1955 ÁPRILIS 21 ; «■>»»■■ ■■■■■■■■■»■■■!■«■ i ■■■ bhiihhui nnnnm m ehbebpp uihieee eeiew Lenin-emlékünnepély a Tiszti Klubban V. I. Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából a l Magyar Dolgozók Pártja Pécs Városi Végrehajtó Bizottsága, j a városi tanács népművelési o sztálya és a Magyar-fhwrjet ; Társaság április 21-cn. csütörtökön este 7 órakor iliszünnap- ; séget rendez a Tiszti Klub dísztermében. Az ünnepi műsort a rnagy ar és a szovjet Himnusz nyit- J ja meg, majd Ilaász Miklós elszavalja Majakovszkij: „Be- • szélgetés Lenin elvtárssal“ cí mű versét. A megnyitóbeszé- • dat Czárt Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság első titka- i ra tartja, majd Vas Zoltán elvíárs, az MDP Központi Ve- 5 zetőségének tagja mond ünnepi beszédet. Az Internacicnálé * elhangzása után bemutatják a „Lenin 1918-ban“ című fii- ; met. in ........... Sü rget az idő: vessük el a kukoricát Ha már földben voltak a gabonafélék, akkor más esz­tendőkben mindig maradt egy kis lélegzetvételnyi szünet a tavaszi munkák folytonosságá­ban. Ezalatt a falu felkészül­hetett a kukorica, a burgonya, a répafélék — általában a később földbekerülő kapások elvetésére. Hol azonban ez a szünet az idei havas, esős áp­rilis után? A szó mindenna­pi értelmében elmosta az idő­járás és az esetleg elmaradt árpa, valamint aprómagvú ta­karmánynövények pótlásával egyidejűleg köszöntött be a legtömegesebb népélelmezési cikkeinket adó kapások elve­tésének gondja is. A vetés időpontját eldöntő sok tényező közül a legfonto­sabb: a talaj hőmérséklete most már napról-napra emel­kedik, és ha még nemis érte el mindenütt a kukoricánál kívánatos 14—15 Celsius fokot, megállapíthatjuk, hogy egyik legjelentősebb kapásnövé­nyünk, a cukorrépa elvetésé­vel máris súlyosan elmarad­tunk. Bár a répagomoly a hét nyolc fokon is jól kikel — mivel nem használtuk ki a rendelkezésünkre álló kevés jóidőt — mindössze csak hat­van százaléka került eddig a földbe. Baranyában régi kul­túra a cukorrépa, a gondos művelést megháláló bő termé­séért, a természetbeiii cuk melasz és szelet járandóság; legszívesebben termesztik \ lamennyi ipari növényünk 1 zül. Gyöngyfán, az Uj Id termelőszövetkezetben és rr helyeken azonban csak ú adott 220 mázsás átlagtermé hogy még időben elvetették a növény a répabolhák, a ré barkók fogai alól kinőve, mt erősödve került be a ny; forróságba. Mihelyt akár fogattal is rámehetünk a k lóén felszikkadt földekre — legelső, a legsürgősebb teer valamennyi között: a cuki répavetések teljes befejeaé lehetőleg még ezen a hét< mert mindennap késedéit mázsákra rúg majd ősszel a gazdák, a termelők jöved meit rövidíti meg. Valamennyi kapásnövényü közül a kukorica elvetés« készülünk fel a legnagyo gonddal és körültekintéss Esztendőről-esztendőre a tál mányhiány volt az, amely ; lami gazdaságokban, terme szövetkezetekben egyará csakúgy az egyénileg dolgc parasztok házatáján, a legr gyobb gátat emelte az áll. állomány mennyiségi felle: tése és a hizlalás, valamint tejhozam növelése elé. Szán- helyen — a szerződéses terít lés után járó beadási kedv< ményekre spekulálva, — rö\ lató módon a vetésterület es szén kis hányadára szorított vissza legfontosabb takarmá, növényünket Bátran mar hatjuk, a kukorica az állati nyésztés, ezen keresztül a 1 lajerő visszapótlásának és növénytermesztés más ágas tál fellendítésének kulcsa és ezért amennyi szabad, még le nem foglalt terület akad a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák házatáján, oda elsősorban kukoricát vesse­nek. Vannak-e ilyen, üresen álló területek? Szép számmal találhatók mindenütt. A ba- barci Béke termelőszövetkezet például kukoricát vet húsz holdas, kipusztult, egérrágta, svédheréjének helyébe, de másutt is kukoricával kell el­sősorban pótolni azokat az őszi gabonában jelentkező hiá­nyokat, amelyeket a rendkívül nagy egérkár akozott. A kukorica bőséges termése — elsősorban a szakszerű mű­velés és a minél több kapá­lás kérdése, ezért rendkívüli feladat vár a gépállomásokra és azok agronómus hálózatára a kukorisatermelés nagyüzemi módjának megszervezésében, elsősorban a kézimunkaerőt le szorító négyzetes vetési eljá­rások megszervezésében. A tsz-ek gazdasági megerősítésé­nek feladatai közül most ez a soronlévő döntő láncszem. Elsősorban — mint ahogy ezt a palotabozsoki gépállomás körzetében tették — az egybe­függő, vízszintes táblákat je­löljék ki a kukorica részére, másodsorban akár négyzetbe­vetőgéppel, akár kultivá toros elővonalazás után vetnek — az agronómus legyen az őre a pontos, egymáshoz csatlakozó hossz és keresztirányú sorok kijelölésének. „kötelezzük magunkat arra — számolnak be levelükben a pócsai terme­lőszövetkezeti tagok — hogy elvetésre kerülő 46 hold ku­koricánkból harmincat a több termés és a könnyebb növény- ápolás érdekében négyzetesen vetünk el.” Ezök a sorok is tanúsítják, hogy a termelőszö­vetkezetekben megvan a leg­jobb hajlandóság az agrotech­nika vívmányainak alkalma­zására és minden mezőgazda- sági szakembernek kötelessége hogy e törekvésüket alapos szakmai felkészültségével, szervezőtehetségével valóra is váltsa. A négyzetes vetés technikai kérdései mellett hassanak oda, hogy minél több helyen élje­nek a heterózis mag cseréié­nek lehetőségével, amely vala­mennyi ismert fajtánál gazda­gabb termést biztosít. A baranyai községek kom­munistái, a pártszervezetek és a tanácsok idén tavasszal már megmutatták egyszer, hogy képesek a legnehezebb felada­tok derekas elvégzésére: ta­vaszi búza vetéstervét időben, pár hold hijján maradéktala­nul teljesítette a megye. Most a mezőgazdaság fellendítésé­nek újabb nagy ütközete, a kapások elvetése előtt állunk: gépállomásaink erejét, legjobb növénytermesztőink szaktudá­sát, gazda társadalmunk szor­galmát sorompóba állítva győztesen megvívjuk ezt az ütközetet Is úgy, hogy május elsejére már ne legyenek ve­tetten cukorrépa, kukorica és burgonya területek. A Komloi Szénbányászati Tröszt versenyirodája jelenti A komlói bányászok a fel. szabadulási verseny után sem csökkentették a termelés ira-i ®át s ennek köszönhetik azt, J°8y kedden 104.5 százalékos "avi tervtcljesí téssel az ország valamennyi trösztjét megelőz­ve az első helyen álltai« a má- n*8 elsejei versenyben. A ver- ^Cflyből elsősorban Béta-akna e? az I-e» üzem dolgozói vet­jük ki a legsikeresebben részü­ket, de szépen helytállt Anna- akna bányászsága is. Az első negyedévben súlyos elmaradás aal küzdő Anoa-akna április 18-íg 326.9 tonna szenet adott tervén felül. Különösen nagy lendítőerőt jelentett a komlói tröszt üze­mel versenyében a Kossuth- bánya i-e* üzeme által meg­hirdetett élüzemi hét, amely­hez a három élüzemi feltételeit teljesítő Kossuth-bánya, Béta akna és Máza mellett a tröszt valamennyi üzeme csatlako­zott. Az élüzemi hét elmúlt három napja az első kivételé­vel jó eredménnyel végződött. A tröszt a bárom nap alatt 621.5 tonna szenet adott tervén felük Népünk győzelmeinek alapja: pártunk helyes politikája Az országgyűlés költségvetési vitája Az országgyűlés kedden délután rövid ebédszünet után folytatta az 1955. évi költ­ségvetési vitát. Elsőnek Ács Lajos elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja emelkedett szólásra. Acs Lajos elvtárs beszéde A magyar dolgozó nép az el­múlt tíz évben nagy sikereket ért el a szocializmus építésé­ben, a népgazdaság fejleszté­sében, a kultúra felvirágozta­tásában, jóléte emeléséiben. — Mind e sikerek forrása és kiinöuláparrtja a hatalmas Szovjetunió felszabadító harca, történelmi jelentőségű győzel­me a német fasizmus felett a második világháborúban. A di­cső Szovjetunió győzelmes had­serege űzte ki a fasiszta had­erőket és magyar cinkosaikat országunkból. Népünk soha el nem múló hálával emlékezik a Szov­jetunió hősi, önzetlen, ke­mény harcára, amelyet a német fasizmus által leigá- zott népeik szabadságáért ví­vott. (Nagy taps.) A felszabadítás alapvető változásokat hozott országunk, népünk életében is. Népünk évszázados harcai, küzdelmei után végre valóiban szabad lett. A szovjet hadsereg meghozta dolgozó népünknek a nemzeti függetlenséget, a felemefkedés lehetőségét. Méi- tán fordul ezért országgyűlé­sünk hálával és köszönettel a hatalmas Szovjetunió hadsere­ge, napéi s kormánya félé az egész magyar dolgozó nép (ne­vében hazánk felszabadításá­nak tizedik évfordulóján, to­vábbi sikereket kívánva a nagy szovjet népnek a kommuniz­musért vívott harcában, a vi­lág békéjének megóvásáért folytatott küzdelmében. (La!, kés taps.) A magyar ipar és mezőgazdaság fejlődése Népünk élt a Szovjetunió nyújtotta szabadsággal, s ál­landó segítségével. A magyar dolgozó nép a párt és a mun­kásosztály vezetésével meg­döntötte a kizsákmányolok uralmát, s megteremtette a népi demokratikus rendszert. A szocializmusért vívott harcban népünk, munkás- osztályunk győzelmeinek, si­kereinek alapja pártunk he­lyes politikája volt és ma­rad. Pártunk a szocializmusért vívott harcában a munkásosz­tályt, a dolgozó népet állan­dóan mozgósítja fő irányvona­lának: az ország szocialista iparosításának, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek, a dolgozók anyagi, kul­turális jóléte szakadatlan nö­velésének megvalósítására. A dolgozó nép, miindemekelőitt a munkásosztály áldozatos, hősi küzdelmével 1938-hoz képest háromszorosára növelte ae egész ipar termelését; a nehéz ipar 1954-ben csaknem ötször annyit termeit, mint 1938-‘ban. Tíz év alatt alapvetően meg­változott iparunk szerkezete. A szocialista iparosításban el­ért eddigi sikerek eredménye­ként a nehézipar aránya az egész iparban az 1938 évi 38-3 százalékról 1954-re 52.6 száza­lékra emelkedett. Az ipar fo­kozódó jelentőségét bizonyítja a nemzeti jövedelemből való részesedésének növekedése Í6. 1949-ben az Ipar a nemzeti Jövedelem 55.9 százalékát, 1954-ben már csaknem 70 szá­zalékát adta. A magyar ipar nemcsak térfogatban nőtt meg, hanem korezerűsbödött is, technokat színvonala fejlő­dött, elsősorban ennek volt köszönhető, hogv — a legutób­bi másfél-két évtői edtekintve __ jelentékenyen emekedet! az egész iparban a termelé­kenység. 1938-hoz képest a munka termelékenysége az iparban 195^-re 63.6 századok­kal, ezen belül a nehéziparban 94.9 százalékkal növekedett. A szocialista ipar hatalmas növekedése az alapja egész népgazdaságunk fejlődésének. A nehézipar erőteljes fejdődése teszi lehetővé egész gyáripa­runk gépeinek rendszeres fel­újítását, számtalan iparágban új gépek bevezetését, a közle­kedés fejlesztését, a mezőgaz­daság ellátását korszerű gépek kel, a könnyűipar, az élelmi­szeripar fejlesztését. A nehéz­ipar állandó fejlesztése erősíti *s erősítette honvédelmünket. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a nehézipar erőteljes fejlesztése tette lehetővé és teszi lehetővé, hogy hazánk gazdagabb, kulturáltabb, fej­lettebb országgá váljék, a dolgozó nép anyagi, kulturá­lis, szociális jóléte szakadat­lanul növekedjék. A szocialista ipar nagyará­nyú fejlődésével párhuzamo­san növekedett a munkásosz­tály súlya, szám.?., kultúrája is. A munkásosztály, szövetség ben a dolgozó szegényparaszt- sággal, kivívta a hatalmat, megsemmisítette a városban a Pártunk vezetésével a dol­gozó nép az elmúlt évben is sikereket ért el a szocializ­mus építésében. A könnyűipar termelése a pártunk és kormá­nyunk határozatainak megfe­lelő gyorsabb fejlesztése révén csaknem tíz százalékkal, Illet­ve az élelmiszeriparé több mint tizenkét százalékkal nö­vekedett. Jelentékenyéül növe­kedett a közszükségleti cikkek termelése, az egész ipar 1953- hoz képest 13 száza,lékka 1 több közszükségleti cikket gyár­tott. A kedvezőtlen időjárás el­lenére az elmúlt évben némi­leg tovább javult a mezőgaz­daság helyzete is. A mezőgaz­daság a párt és a kormány se­gítségével sok mezőgazdasági gépet, védekezőszert, rézgáíi- cot, más növényvédőszert, sok más felszerelést és gépet ka­pott. Az elmúlt másfél-két évben pártunk politikájának, a párt­és kormányhatározatoknak megfelelően emelkedett a dol­gozók életszínvonala. A munkások reálbére 1949- ben már 40 százalékkal ha­hadta meg az 1938 évi bére­ket: s 1954-ben 15 százalék­kal tovább növekedett a munkások és az alkalmazot­tak reálbére. A dolgozó pa­rasztok jövedelme is tekin­télyesen emelkedett. Az élelmiszerellátás a múlt évben — a sertéshús kivételé­vel — általában kielégítő volt. Növekedett az iparcikkek mennyisége és választéka. Ja­vultak a dolgozók munkakö­rülményei. Mindez igen örven­detes! kizsákmányoűók létalapját., s szövetségben a dolgozó paraszt Sággal, a többi dolgozó réteg­gel, hozzálátott a szocializmus alapjainak lerakásához. A mun kásosztály e küzdelemben uralkodó osztállyá, az egész nép elismert vezérévé, a nem­zet vezető osztályává vált. A magyar dolgozó nép a me­zőgazdasági termelés fellendí­tés ében is ért el sikereket. A mezőgazdasági termeti ás ma némileg meghaladja az 1938. évi termelési színvonalat, mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. A munkásosztály, párt irányító, szervező, segítő munkája nyo­mán a dolgozó parasztság egy- része rálépett a szocialista fej­lődés útjára. Mindez azt bizonyítja, hogy a Magyar Dolgozok Pártjá­nak a szocializmus építésére irányuló politikája hellyes politika. Mindez azt bizonyítja, hogy ínunk kell a párt főirány-vona­léért, a szocialista iparosítás­ért, a nehézipar erőteljes fej­lesztéséért, mert a nehézipar a szocialista ipar teremti meg elsősorban a szocializmus anyagi alapjait, teszi lehetővé a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, a haza megvédé­sét, a nép anyagi, kulturális jóléte következetes emelését. Ezárt egész népünktől támoga­tott pártunk egységesebben, mim valaha, halad előre ezen az úton a további felemelke­déshez. Meg kell állapítani ugyan­akkor, hogy az utóbbi másfél­két évben az életszínvonal emelésével párhuzamosan alig növekedett a szocialista ipar termelése, a nehézipar terme­lése pedig visszaesett. Nem emekedett a termelékenység, hanem csökkent az önköltség. Nem emelkedett a termelés megfelelően a múlt évben a mezőgazdaságban sem. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi ülésén megvizsgálta népgazda­ságunk helyzetét. Megállapí­totta, hogy az elmúlt másfél évben a szocialista ipart, a ne­hézipart, a termelékenység nö­velését lebecsülő, a mezőgazda­ság szocialista átszervezését, s a mezőgazdasági termelést gát­ló, a technológiai fegyelmet, az állampolgári fegyelmet rombo­ló jobboldali opportunista, pártellenes, népi demokráciánk érdekeivel ellentétes nézetek felszámolása az előfeltétele an­nak, hogy ipari és mezőgazda- sági termelésünk múlt évben A beruházásoknál Az 1955. évi költségvetés elő­irányzatai mindenben előse­gítik e feladatok eredményes megoldását, végrehajtását. A nehézipari termelésnek a fogyasztási iparéhoz képest vi­szonylag lassúbb ütemű fejlő­dése nem lehet tartós jelenség népgazdaságunkban. A máso­dik ötéves terv első éveiben már érvényt kell szerezni — a népgazdaság helyes arányai ki­alakításával — annak az elv­nek, hogy a nehéziparnak a népgazdaság többi ága előtt kell Járnia, hogy a nehézipar­tapasztalható stagnálása meg­szűnjék, az ipari és a mezőgaz­dasági termelés újra felfelé íveljen, harc induljon a terme­lékenység növeléséért, s az ön­költség csökkentéséért népgaz­daságunk további sikeres előre haladásáért, a dolgozó nép anyagi, szociális, kulturális jó­léte további fokozásáért. Mivel pártunkban a jobbol­dali nézetek képviselője első­sorban Nagy Imre elvtárs volt, pártunk Központi Vezetősége helyesen tette, hogy legutóbbi ülésén kizárta őt a Politikai Bizottságból, a Központi Veze­tőségből s visszahívta minden tisztségéből, amelyet a párt bi­zalmából élvezett, illetve töl­tött be. A pártkongresszus óta, de különösen a múlt év vége óta fokozódó harc a jobboldali opportunizmus ellen máris érezteti hatását a termelés, a termelékenység kedvezőbb alakulásában is. Ezt bizonyítják az 1954. IV. ne­gyedévi tervteljesítés számai. A népgazdaság további fel­lendülése mutatkozott meg 1955, tehát ez év elején. A szo­cialista ipar első negyedévi ter­vét 104.0 százalékra teljes ítélte. Bár az első negydévi terv az ipari termelésnek viszonylag nem nagy növekedését írta elő, mégis eredménynek kell tekin­teni a terv teljesítését, sőt túl­teljesítését. Komov eredmény, hogy több szenet, bauxitot, hengereltacélt, fogatos ekét, sorvető gépet, foszforműtrá­gyát, étolajat, szappant, pamut­szövetet, gyapjúszövetet, se­lyemszövetet, bőrcipőt, férfiöl­tönyt, motorkerékpárt termel­tünk, mint amit a terv számai előírtak. Azonban még számos cikkből az ipar a tervnél ke­vesebbet állított elő és a javu­lás ellenére sem volt kielégítő a termékek minősége. Biztató, hogy az előző negyedévhez ké­pest némileg nőtt a termelé­kenység, s az ipar számos terü­letén a múlt évinél valamelyest kedvezőbben alakult az önkölt­ség. De az önköltség csökken­tésben megmutatkozó javulás még nem kielégítő. A Mezőgaz­daságban a múlt évhez viszo­nyítva általában növekedett az állatállomány. A mezőgazdaság 1955. első negyedévében is nagyszámú gépiét kap>ott, köz­tük 1100 traktort (ebből több mint ötszáz Univerzál traktort, 1200 traktorekét, 300 kultivá- tort, 150 fűkaszálót). Némileg megjavították munkájukat a gépállomások Is. Az első negyedév biztató eredményeit azonban tovább kell fejlesztenünk, küzdve az 1955. évi terv dekádról-dekád- ra, hónapról-hónapru, minden részletében való teljesítéséért. Ez a legfőbb feladat ma a szo­cializmus építéséért, a dolgo­zók jólétének állandó növelé­séért vívott harcban. — első a nehézipar nak kell lehetőségeinkhez és erőforrásainkhoz mérten a leg­gyorsabban fejlődnie. Csakis így biztosítható népgazdasá­gunk egészséges fejlődése, a mezőgazdaság, a könnyű és élelmiszeripar fejlesztése, vé­delmi erőnk fokozása, a nép jólétének műveltségének, kul­túrájának állandó emelései. A nehézipar elsőrendű fej­lesztése mellett nagy összege­ket fordít a költségvetés a dol­gozó nép fogyasztási szükség­(Folytatái a 2. oldalon) A legfőbb (eladal: az évi lerv leljesitese

Next

/
Oldalképek
Tartalom