Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

*» IfAPCO s Előre a megyei párl-víjrehajío bizottság' vándorzászlajáért! A Péeai Bőrgyár felhívása Pécs váráé ütemeinek dolgozóikon i mmmAM pwWirfcKui «*99 ünnep«, m részünkre 11-ík stábod máfm l# ■irflliTl jobb munkával akarunk megünnepelni. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt negyedévbe1» felszabad-ulésunk 10 éves évfordulója alkalmából olyan termelési eredménye­ltet értünk el, melyre eddig üzemünk történetében példa nem volt Ezt a munkát szándé­kozunk töretlenül tovább folytatni a II. negyedévben is, hogy ezzel is hozzájáruljunk a magyar dolgozó nép szocializmust építő harcához, a béke megvédéséhez, pártunk 111. kongresszusa és Központi Vezetősége március 2—í-i határozatában !kitűzött feladatait ma­radéktalan végrehajtásához. Ezen cél érdekében az alanti szocialista kötelezettségvállalást tesszük* t. A termeié« tarén: a) A befejezett H. negyedévi tenmetfet temet váürtogartflan áram 1,3‘Vícaí. túlteljesítjük, ezen belül a «értés kabátbőrt 10»/,-toli b) A íeltJolgoai ipar Jobb el­látása érdekében eSdteink tervszerűségét az eüasm M- tátedéksiek megfelelősn telje- jítíükj ?• Au önköltség terén: a) A II. negyedévi termedési költségvetés megtervezett üze­mi eredményét 1 százalékkal túlteljesítjük. b) Önkölbségesakííeiritéai ter- rürek 0,2%-os önköltség növe­kedést engedélyez a bázistól eltérő nyersbőrök felhaszná­lása miatt. Vállaljuk, hogy a nyersbőr egyedi válogatása út­ján fenti növekedéssel szem­ben 0,1%-oe önköltség csöle ke­nést érünk el. 3. A fermeJékmvség terén: a) Az egy munkás egy nap­ra eső termelési értékének mu­tatóját a tervhez képest 0.5 %-ktal túlteljesítjük. 4. A minőség terén: a) VáBaíjUk, hogy a kifogás, minőségi reklamáció tárgyát képező, illetve a szabványon kívüli készáru értéke a ne­gyedévi összes készáru terme­lés értékének folyó áron 0,1 %-át nem haladja meg. b) Vállaljuk, a készáru ter­melés tervezett árbevételének OJVo-as túlteljesítését a szor­timentek javítása révén. 5. A választék bővítése terén: a) VáHaíjuk. az újonnan ki­kísérletezett kombinált cser- zésű, színéről festett zsírosbőr folyamatos gyártásának beve­zetését, úgy hogy május és JúnftuB hónapokban az egész zsíros bőr termelésünknek 10%-ét tegye ki. b) Vállaljuk, hogy krém- cseraésű felsőbőr gyártmá­nyaink minőségének fejleszté­sévé« új kákésrttásl technoló­giát dolgozunk ki és króm felsőbőr gyártmányainknak 10%-út wrme-k alkján készít­jük el 6. A műszaki fejlesztés terén: a) Vállaljuk a cseres átszer­vezés befejezését június 30-ig, ami a termelékenységi és mi­nőségi vállalás teljesítését se­gíti elő. 7. A gépkarbantartás terén: a) Vállaljuk a TMK tervek maradéktalan teljesítésén kí­vül az I. negyedévhez képest a gépálílás-idők 10%-os csök­kentését. Fenti vállalásaink az élüzem feltételeken túlmenő, önként feszített feladatok végre­hajtását célozzák, hogy elérhessük azt a célkitűzést, amit a könnyűipari, tanácskozás tű­zött elénk: éves tervünknek december 20-ra való befejezésére. Felhívjuk Pécs város üzemeinek dolgozóit, hogy következő ötéves tervünk alapjai­nak lerakása, életszínvonalunk emelése érdekében, csatlakozzanak felhívásunkhoz. ERDÖDY GYULA BERCI PÁL BUKOVECZ LAJOS LÁNG LÁSZLÓ * pártbíz. titkára igazgató ü. b. elnök DISZ-titkár Hol lehet ▼AHainl megyénkben? latoknál Mim« munkaalka­lom kínálkozik különböző be­osztásokban. Szakmunkás, if­júmunkás, segédmunkás ke­zekre egyaránt szükség van. A Mecsek vidéki Borforgalmi Vál­lalat 30 férfit és 10 nőt keres szőlőin unkára. A l-as számú Mélyvprtóiparl Vállalat (Pécs) 35 férfi ég 15 női segédmun­kást, a Pécsi Bőrgyár hat férfi segédmunkást és egy olyan lakatost keres, aki gőzkazán szereléséhez és autogén-hegesz­téshez Is ért. A pécsi Honvéd- kórb&anál egy kocsisra, a Ce­mentipari Vállalatnál (Pécs) három férfi segédmunkásra van szükség. A Tejipari Vál­lalat (Pécs) egy lőetetót, Pé­csi Villany telep egy építész­mérnököt és egy elektromér­nököt, a Pécsi Sütőipari Válla­lat egy lóápolót, a magyarbó- lyi Téglagyár 10 férfi segéd­munkást keres. A Tatarozó Vállalat (Mohács) 10 férfi se­gédmunkásnak. a Mohácsi Tangazdaság 20 férfi földmun­kásnak tudna munkát biztosí­tani Jelen pillanatban. Fakitcr meléshc* és csemeteültetéshez keres 20 férfi munkást a Me- <-sekkéhrí i Erdőgazdaság kis- vaszari üzemegysége. Ezeukí- vül a BeremendI Cementgyár 15 kőfejtőt, a Nagyharsányi Kőbánya 20 férfi kőfejtőt ké­sés. Jelentkezni lehet az illetékes járási és városi tanács munka- erőgazdálkodási csoportjainál. NEMZETKÖZI SZEMLE TJjabb nagyjelentőségű lépés a béke üt jón Ausztriában mély benyomást keltett a moszkvai tárgyalások eredményes befejezése Becs (MTI): Egész Ausztriá­ban mély benyomást keltett » moszkvai megbeszélések ered. ményes befejezése. A kormány elrendelte a középületek fel­lobogózását Az indiai polgári repülésügyi hivatal megvizsgálja a rcpülőgépszcrcncsétlcnség körülményeit Uj Delhi (Uj Kína): Dzsag- ézsivan Ram, India, közleke­désügyi minisztere csütörtö­kön az alsóházban kijelentet­te, hogy lei fogják vizsgálni az Air India repülőtársaság utas­szállító gépe lezuhanásának körülményeit. Az indiai polgári repülés­ügyi hivatal tisztviselői szom­baton Szingapúrba utaztak, hogy vizsgálatot folytassanak a repülőszerencsétlenség ügyé­ben. Változások a Német Demokratikus Köztársaság kormányában Berlin (MTI): A Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke Heinrich Ra-i miniszterelnökhelyettest fel - mentette a gépipari miniszté- t’um vezetése alól és megbíz­ta a kü[-kereskedelemügyi mi­nisztérium vezetésével. Az ed­digi gépipari minisztériumira minisztertanács elnökségé­nek határozata értelmében ké; minisztériummá szervezték át. A nehézgépipari minisztérium vezetésével Erich Apel eddigi gépipari miniszterhelyettest, az általános gépipari miniszté- i’ium vezetésével pedig Hel­muth Wunderlich, eddig* gép­ipari államtitkárt bízták meg. \f ORzkv&ban pénteken dél- ben többnapos, barátsá­gos szellemben lefolyt tárgya­lások utón közös szovjet-oszt­rák közlemény jelent meg ar­ról, hogy a Szovjetunió és Ausztria kormánya megegye­zett az osztrák államszerződés alapelveiben. A Szovjetunió — mint már a múltban is annyi­szor — újból bebizonyította, hogy mindenkiméi igazabb ba­rátja a kis népek függetlensé­gének és szuverén itásánalc. A Szovjetunió beleegyezett abba, hogy a négy megszálló hatalom csapatait az állam- szerződés érvénybelépte után, •legkésőbb 1955 december 31-ig kivonják Ausztriából. Hozzá­járult ahhoz, hogy az állam- szerződés 35, cikkelyében fel­tüntetett százötven millió dol­láros jóvátétel ellenértékéként Ausztria áruszállításokat telje­sítőén. Kijelentette továbbá, hogy megfelelő elienórtók fe­jében átadja az Ausztria szov­jet megszállási övezetében lévő német vagyontárgyak koráb­ban tervbe-vett kontingensén kívül a Duna-Gőzhajózási Tár­saság vagyonát, valamint az osztrák olajmezőkre és olajfel­dolgozó üzemekre vonatkozó jogát. A szovjet küldöttség közölte azt is, hogy a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának el­nöksége kész kedvezően meg­vizsgálni Körner osztrák köz- társasági elnök kérését, hogy bocsássák haza a szovjet bíró­sági szervek döntése alapján büntetésüket a Szovjetunió­ban töltő osztrák hadifoglyo­kat és polgári személyeket. Az osztrák közvélemény osz­tatlan lelkesedéssel fogadta a moszkvai tárgyalások sikeré­nek hírét. A péntek délutáni bécsi lapok első helyen, fel­tűnő címekkel foglalkoztak a tárgyalások eredményével, s megelégedéssel, derűlátással fogadták az államszerződés kö­zeli megkötésének lehetőségét. A jobboldali Neuer Kurier első oldala osztrák nemzetiszínű szegéllyel jelent meg. A Salz­burger Nachrichten tudósítá­sának ezt a címet adta: ..Kele­ten elhárították az akadályo­kat az államszerződés útjából.“ A Grácban megjelenő néppárti <^űScf<»c®cMK8ai<9cscí <90S<f d*Ogc* <9ago! líé 6, de pillanatnyilag nincs pénz*. Várjanak kicsit, pénzzé* tesz vafiamiit és SOdoste Tagespost kiemelte * Szovjetunió gazdasági lére« tett jelentős eredményeit. Raab osztrák kancellár csü­törtökön este Moszkvából rá­dióüzenetet intézett az osztrák néphez. Üzenetében a többi között kijelentette, „Ausztria újra független lesz“. Schärf ai- kancellár, az osztrák küldött­ség másik vezetője pedig el­utazása előtt sajtótudós:toknak így nyilatkozott: „Nagyon meg vagyunk elégedve a Moszkvá­ban elért eredményekkel. Ügy gondolom, hogy a nj’ugati ha­talmak elfogadják a Moszkvá­ban megvetett alapokat és a közeljövőben létrejöhet a* osztrák államszerződés.“ A Szovjetunió nagylelkű en­gedményével megvetette a* osztrák kérdés végleges meg­oldásának alapját. Most már valóban csak a nyugati ha­talmakon a sor, akiktől Európa népei, de elsősorban az oszt­rákok milliói most elvárják, hogy ígéreteiket végre tettek kövessék. Az osztrák államszerződés megkötése utat nyitna a más nemzetközi kérdésekben (pél­dául az atom- és hidrogénfegy­ver eltiltása, az atomenergia békés felhasználása, a leszere­lés, stb.) folytatandó gyümöl­csöző megbeszélések és meg- egyevések felé. Ugyanakkor enyhülést hozna a feszült nemzetközi helyzetben is. De a mi népünk szarná« ez-em túlmenően is nagy jelen­tőségű az osztrák kérdés bé­kés megoldása. Nem felejthet­jük el, hogy 1944. március 19-én Hitler hordái Ausztria felől rontottak hazánkra, amely az Anschluss következ­tében a fasiszta Németország közvetlen szomszédja lett. A magyar népnek is elsőrendű érdeke, hogy nyugati szom­szédja ne egy újabb Anschluss- nak kitett, militarista, agresz- szív tömbökben résztvevő Ausztria, hanem egy független, szabad és szuverén osztrák ál­lam legyen, amellyel a magyar kormány és a magyar nép kész a legmesszebbmenő kul­turális és gazdasági együttmű­ködésre. Ázsia és Afrika népei a gyarmatosítás ellen füzet. Hanem a „biztosító embert’ (így mondják) kijelentette: — Ha azonnal nem fizet, elvisszük' két süldőjét! Eddig ér a mondákéval Jovan bácsi és kitör a hangzavar. Ez ugyancsak nem igazság! Ugye nem elvtánsak? — Mondják meg, így van, nem?! — Nem igazság! Ez egyéni túlkapás. jVf OST MEGINT a somogyviszlóiák ■ , hangja cseng az emlékezetem­ben, amikor e sorok papírra vetődnek. Ott is hasonló az észrevétel. Ebben a begyűjtésben hátul kullogó, „csigatábla birtokos” községben (kettő is van belőle a tanácsháznál) igazságos­nak tartják, hogy a törvény erejével is megkövetelik a beadás teljesítését, de miért mérik ezt egyforma mércével? Várjuk, hogy mi kerekedik ki ebből- Ime: vannak gazdák, akik igyekeznek teV;esíteni adó és beadári kötelezettsé­güket de valami gazdasági baj közbe­jön: elhullik a tehén, a ló, betegség üti , a családban és ehhez hason­ló. Elmarad a kötelesség teljesítés sei. Az­után vannak gazdák, akiknek eszük ágá ban sincs az adót, meg a beadást ki­egyenlíteni. Amikor a jogos végrehaj­tásra kerül a sor, a nem akaró, meg az akaró, de egyideig nem tudó is egy kalap alá esik. — Mérlegelni kellene ezt, merthogy ne.m egyforma a kettő — szól a szek­rény mellől igazságának tudatában az éppen nehézségben lévő — mert bizony ilyen eljárással kedvét szegik nem egy­szer a törekvőnek is. Együttérzéssel hallgatják a magyará­zatot, hegy hiba -ha így cselekszenek, mert rendelet van az ilyen esetek el­bírálására és ebben a helyi tanácsnak feltétlenül az igazság, a jogosság mel­lett kell állnia. Nagyot kanyarodik a beszéd fonala, akár a Karasica vize. Feszegetésre) csattan a kérdés, amely levetkőztetve mindattól, amit előtte, meg utána mond tak, így hangzott: — Mikor kell belépni a termelőszö­vetkezetbe? Síri csönd. Játékos huncutság, hatá­rozott válasz-várós vibrál a szemekben. Kérdésre kérdés hangzik; ■ — Ezt ki mondta maguknak? Eire a helyi tsz elnöke is mosolyra ereszti száját, simogatja állát. mintha csak mondaná: „Alighanem kibújik a szög a zsákból.“ Hanem az egyéniek várnak, méghozzá választ. — Ezt nem maguk találták ki. Ezt hallották.. Mondják! Hány rádió van a faluban? — Sok! — mondják vagy öten. És....?-— eddig jut a szó, mosolyra derülnek az arcok. Az egyik fölcsattan, nagy kér­déssel és némi csodálkozással: — Hát az elvtárs is tudja, hogy mit beszél a „Szabad Europa!“ Kitör a nevetés, jóízű hahota és szív­ből kacagnak kettőn: saját hiszékeny­ségükön, no meg a forráson. Azért komolyra is fordul a szó, mert — ők mondták, r— nem nevetni való ez. Sorolják, hogy házat épített ősszel egyik tag, meg a jövedelem is csinos, a vezetés is megérdemli? a figyelmet. Szóval igaz, ami igaz, — azt el kell ismerni. YÁRJÁK a VÁLASZT. Ez viszont ~ roppant egyszerű: — Belépni? Nem kell, csak ha akar­nak. Ha meggyőződtek arról, hogy jobb a közösben, ha önként mennek- Nem erőszak a palacsintaevés, viszont az embernek — mert az ember ilyen — mindig a jobb kell és a jobb ... Külön­ben ezt előbTo-utóbb maguk is megtud­Felélénkül a beszélgetés egymás kö­zött, csak az egyik gazda hangja má­sodszori raekieiresztése tudja visszaállí­tani a csendet. Neki lenne egy kérdése, de ne haragudjanak, ha esetleg nem úgy mondja, ahogy az... szóval... esetleg valami hiba csúszna, ,4 — Mondja csak! Bátran. Mondja is. Próbálja tekerni a maga nyelvére a még fellelhető „hivatalos­nak” vélt szavakat, de nem bír vele és végül is kiböki: ­— Miért kellett két óv, hogy leleplezr zék ennek a Nagy Imrének tetteit? Ez nem világos. Látszik az arcokon a megelégedett­ség: lám, letette a garast a szomszéd, Ikkfe ez a mi oldalunkat is, — most az i án csak lesz válasz. Szó van közérthetően a/rtról —■ ami­ről ők .is tudnak, * hogy a Szovjet­unióban iám milyen hosszú ideig tartott míg leleplezték teljesen, hogy miire tö­rekszik Trockiij. Erre kicsit csóválgatják fejüket. Ez — mint kiderült, — azt jelzi, hogy ki­csit sánta a példa, mert van jócskán különbség a kettő között, de talán ér- zékeltatőnek eknegv. Hanem jön a má­sik példázódás. — Képzeljék él, hogy van egy szom­szédasszonyuk. Az udvariból a farakás. ról eltűnik két hasáb fa. Az ember gondolkodik: ki vihette el? Gyanakszik — hátha a szomszédasszony. De pon­tosat nem tud. Később eltűnik a kapa a fészerből. Vajon ki vihette el? — kérdezi az ember. Aztán megint fa tű­nik el Még mindig nem biztos az em­ber, hogy ki a tettes. Hanem amikor tyúkot próbál lopni a szomszédasszony és kotkcdácsoini kezd a megfogott jó­szág, a hangra felfigyel az émiber és megvan máris, hogy ki .tüntette el a fát, a kapát, meg ki akarta a tyúkot. Aprán k.er„t jen rá az ember, mert figyel. Újra jóízenü nevetés tölti meg a ter­met és egyre hajtogatják, hogy vala­hogy így lehet, mert egyszerre nem ismeri fel az ember rosszakaróját sem. Idő kel-1 ahhoz, pláne ha időnként jó- téttel téveszti az embert. Tovább gcmiboiyodjik a beszéd fona­la. Szó kerül Mngyarfoó:ybnn a Karasica mellett történt földkiiméréseknél történt hibákról, amelyek rendezését sürgősen várják, Somogyvis-zlóm, hogy szabályoz­ni kell a határban csörgedező, néha pe­dig áradó Gyöngyös-patakot, amihez szívesen adják a társadalmi munkát és gombolyodik a fonál, — kérdések, vá­laszok hangzanak... TIÉTFÖN ESTE szakadt gz eső. A magyarbólyi tanácsház ablakaiból kiszűrődő fény a túlsó sort is megvilá­gította. Az éjfélre hajló időben megállt egy öreg az ablak alatt, arcára rávetó- dött a fény. Csodálkozó szemekkel né­zett a terembe, szinté látszott arcán a gondolat: „Ezek biztos valami fontos dolgot beszélnek". Ha ezt gondolta, — igaza volt. Kedden megint esett az eső és a ví- gasztalatlan időben — csakúgy mint hétfőm Magyarbólyban ■— a diósvisz- lóiaktól is azzal búcsúztunk, hogy meg­érte az időt a beszélgetés — többször kell ilyet csinálni Kászon József Április 11-én az egész vilá­got bejárta a hír, hogy az in­diai légitársaság egy Constela- ..tion-típusú utasszállító repülő- jgépe útban a banduragi érte- ? kezdetre, Sarawak közelében a tengerbe zuhant. Az eddigi je­lentések, vizsgálati eredmé- ’ nyele arra vallanak, hogy a repülőgépen tartózkodó kül- döttek és újságírók szervezett § szabotázsakció áldozatai lettek. Kiknek fáj a bandungi ér­tekezlet. kiknek érdekük, hogy ilyen bandita módszerekkel ►.igyekezzenek megakadályozni az értekezlet sikerét? Bandungban mint ismeretes, ^április 18-án huszonkilenc ® ázsiai és afrikai ország küldöt- sPtei találkoznak. Az értekezlet 2 egyik legjelentősebb mérföld- ttkő azon az úton. amelyen a ^mindinkább öntudatra ébredő " gyarmati népek haladnak: az imperializmus végleges felszá­molása, a nemzeti szabadság kivívása felé vezető úton. A bandungi értekezleten töb­bi között, olyan, nemrég még gyarmati sorban sínylődött ha­ji talmas államok vesznek részt, cmint a Kínai Népköztársaság, J, India, Indonézia, Burma, stb. " Különös súlyt ad az értekez­letnek a Kínai Népköztársaság küldöttségének jelenléte. A banduragi értekezlet elő­li készületei leplezetlen félelem- emel töltötték el a fő gyarma- jftosító hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok vezető kö­reit. Az amerikai sajtó küzle- 'menyei hangot adnak ennek a ‘nyugtalanságnak. Dennen, a New York World Telegram and Sun szemleírója amiatt 1 aggódik, hegy az értekezlet íj., még inkább alááshatja az ^Egyesült Államok ázsiij és af- ttrikai presztízsét és imperialista »■államként bélyegezheti meg az ^Egyesült Államokat“. Rosenthal, a New York Time: tudósítója nem kis nyugtalansággal állapítja meg, hogy a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus ^Köztársaság „nem csupán r1 egyenjrgú tagként vesz majd (1 részt az értekezleten, hanem a 4 figyelem középpontjában is áH majd“, Az Égj esült Államok min­dent megtesz, hogy aláaknázza a bandungi értekezletet. Mint a Newsweek című lap közle­ményéből kitűnik, utasították az Egyesült Államok diploma­táit, „fokozzak tevékenységü­ket olyan irányban, hogy az értekezlet ne hozzon döntést a Kínai Népköztársaság törvé- nj'es képviselőjének az ENSZ- be való bebocsátásának szüksé­gességéről és ne fogadjanak el olyan határozatot, amelyben követelik, hogy az Egyesült Ál­lamok vonuljon ki Tajvanról“. Az amerikai imperializmus olyan kipróbált és közismert ügynökeinek, mint amilyen Romuio tábornok, a fülöpezi- geti küldöttség vezetője, azt a feladatot adták, hogy belülről bomlasszák az értekezletet. A Romulonak adott szempontok szerint el kel! fogadtatni az értekezlet résztvevőivel az agresszív csendesóceáni tömb­ben résztvevő államok chartá­ját, rá kell venni az értekezle­tet, hogy Csan.g Kaj-sek klikk­jét ismerje el Kína egyetlen törvényes kormányának és se­gítsen megakadáljozni a Kí­nai Népköztársaságot Tajvan s a többi kínai sziget felszaba­dításában. De súlyosan tévednek az eféle közönséges terror-módsze­rek kiagyalói, amikor azt gon­dolják, hogy ezekkel megza­varhatják égj- ilj'en nagy- jelentőségű értekezlet mun­kájút és döntően befolyásol­hatják hangulatát. A ban­dungi értekezlet résztvevőinek többségét sokkal magasabb eszmék és sokkal szilárdabb elhatározások fűtik annál, sero- hogjr ilj'en alantas eszközök­kel meg lehetne félemlítem őket. Az amerikai imperial isták és maradék bábfipuráik mester­kedéseit a becsületes ember ok világszerte egyértelműen el­ítélik. Az értekezlet résztve­vői predig kétségkívül messze- hangzóan kifejezésre juttatják majd, hogy a gyarmatosítás korszaka Ázsiában és Afriká­ban mindörökre lejárt;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom