Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-12 / 85. szám

2 N A P L ő 1955 Április is Áz angol-szovjet és a francia-szovjet szerződéssel kapcsolatos szovjet miniszter- tanácsi közlemény külföldi visszhangja PÁRIZS A Szovjetunió Miniszterta­nácsának az az elhatározása, hogy javaslatot ter jeszt a Szov­jetunió legfelső Tanácsának elnöksége elé az 1944 decem­ber 10-i francia-szovjet szövet­ségi és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés hatálytalanításá­ra, a vasárnapi párizsi lapok figyelmének középpontjában állt. A l’Humanité Dimanche az erről szóló közleményt első ol­dalon közölte ezzel a vastagbe­tűs címmel: minthogy a fran­cia kormány hűtlenné vált alá­írásához és hajlandó Németor­szág felfegyverzésére, a Szov­jetunió Minisztertanácsa javas­latot terjesztett a Legfelső Ta­nács elnöksége elé a francia­szovjet szerződés hatálytalaní­tására. A Journal du Dimanche „francia illetékes körök” nyi­latkozatát közli a szovjet kor­mány határozatával kapcsolat­ban. Ezek a körök úgy tesz­nek, mintha feltételeznék, hogy a Nyugat-Németország remili- tarizálásáról szóló párizsi egyezmények és a francia- szovjet szerződés nem monda­nak ellent egymásnak. LONDON A Reuter hírügynökség je­lentése szerint az angol kül­ügyminisztérium szóvivője áp­rilis 9-ért nyilatkozatot tett a szovjet kormánynak arra a ha­tározatára vonatkozólag, hogy javaslatot terjeszt a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elé a francia-szovjet és az angol­szovjet szerződés hatálytalaní­tására. Az angol külügyminisz térium képviselője utalt az an­gol kormány részéről január 26-án a Szovjetunióhoz intézett jegyzékre, amelyben az angol kormány bizonyítani próbálta, hogy a párizsi egyezmények nem ellenkeznek az angol­szovjet szerződéssel. NEW YORK A New York Times és a New York Herald Tribune szerkesz­tőségi cikkben foglalkozik a szovjet kormány határozatával. Az Associated Press hírügy­nökség washingtoni tudósítója kijelenti, hogy a szovjet kor­mány elhatározása nem várat­lan, „az amerikai külügymi­nisztérium nyugodtan reagált a szovjet eljárásra”. Ugyanakkor a lapok közle­ményei azt bizonyítják, hogy az amerikai kormányköröket nyugtalanítja a szovjet kor­mány elhatározásának angliai és franciaországi hatása. Ezzel hallgatólagosan beismerik, hogy az európai országok köz­véleménye az angol és a fran­cia kormány által lábbal ti­port angol-szovjet és francia­szovjet szerződésben hathatós eszközt lát Európa biztonságá­nak a német militarizmus ve­szélyével szembeni biztosításá­ra. , A New York Times washing­toni tudósítója úgy vélekedik, hogy a „nyugati kormányokat nem annyira a szerződések ha­tálytalanításának hivatalos kö­vetkezményei nyugtalanítják”, mint inkább a szovjet kor­mány elhatározásának hatása az érdekelt országok népeire”. BERLIN Az április 10-i demokratikus lapok első oldalukon közölték, hogy a .Szovjetunió Miniszter- tanácsa javasolta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek, hatálytalanítsa az angol­KüEföldi hírek NEWYORK Az United Press hírügynök­ség bécsi jelentése ismerteti Raab kancellár nyilatkozatát, amelyet az Osztrák Néppárt sajtóosztálya tett közzé Raab moszkvai utazásával kapcsolat ban. Központi Bizottsága vasárnap este vacsorát adott Harry Pol- Utt és Robert Stewart tiszte­letére. A vacsorán resztvettek a Kínai Kommunista Párt po. Htikai bizottságának és ’köz­ponti bizottságának tagjai, va­lamint más vendégek. szovjet és a francia-szovjet szerződést. A Neues Deutsch­land hangsúlyozza: Anglia és Franciaország a Nyugat-Né­metország felfegyverzését elő­író párizsi egyezmények rati­fikálásával megsértette a Szov­jetunióval kötött szerződésben vállalt kötelezettségeit. A Berliner Zeitung „A pá­rizsi egyezmények ratifikálásá­nak következménye” címmel hozza a Szovjetunió Miniszter- tanácsának közleményét. A National Zeitung hangsúlyoz­za, hogy a szerződések hatály­talanításáért Angliára és Fran­ciaországra hárul a felelősség, mert megsértették szerződés­ben vállalt kötelezettségeiket. RÖMA Az olasz lapok szembetűnő helyen közük, hogy a szovjet kormány elhatározta, javasolja a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének, hatálytala­nítsa a Franciaországgal és Nagy-Britanniával kötött szer­ződést. „A szerződéseket azért kötik — írja a L’Unitá, hogy teljesít­sék őket. A Szovjetunió nem tűrte, hogy semmitérő ,papír- rongyokká’ változtassák e szer­ződéseket. Franciaország, va­lamint Anglia akkor kötött sző vétségét a Szovjetunióval, ami­kor a nácizmus ellen még folyt a háború. Fránciaország és Anglia e szerződés, megköté­sével kötelezettséget vállalt, hogy a Szovjetunióval együtt minden szükséges lépést meg­tesz a német agresszió megis­métlődésének elhárítására és nem vesz részt semmiféle olyan koalícióban, amely a másik szerződő fél ellen irá­nyul.” Most viszont Franciaország és Anglia gyökeresen megvál­toztatta álláspontját, tömörül Nyugat-Németországgal a Szov jetunió ellen. Teljesen világos, hogy a dolgok ilyen állása mellett a szerződések nem te­kinthetők többé érvényesnek. Az Avanti és a Paese szin­tén közli a szovjet kormány nyilatkozatának szövegét, illet­ve bő szemelvényeit. Íz osztrák államszerződés­sel kapcsolatos szovjet kormány-nyilatkozat visszhangja BfiCS A különbőzó politikai irány zatú lapok figyelmének közép­pontjában az osztrák állam­szerződéssel kapcsolatban el­hangzott szovjet kormány-nyi­latkozat áll. Az Österreichische Volks­stimme, a Neues Österreich, az österreichische Neue Tages­zeitung és a Wiener Zeitung a TASZSZ jelentése alapján a nyilatkozat teljes szövegét közölte. A többi lap részlete­sen ismertette a nyilatkozat tartalmát. A Neues österjéich a szov­jet kormány-nyilatkozat szöve­géről szóló közleményének ezt a címet adja: „Ha minden ér­dekelt állam óhajtja, akkor a legközelebbi időben lehető­vé válik a szükséges megegye­zés és az államszerződés meg- 'kötése. Most megvan a lehető­ség az osztrák kérdés rendezé­sének meggyorsítására." LONDON A Reuter hírügynökség Je­lentése szerint angol diplomá­ciai körökben az osztrák kér­désben a nyugati hatalmakhoz intézett nyilatkozatot „biztató jelnek” fogják fel Raab osz­trák kancellár moszkvai uta­zása szempontjából. A hírügy­nökség rámutat arra, hogy Londonban kedvezően fogad­ták a szovjet kormány-nyilat­kozatnak azt a kitételét, mely szerint az osztrák államszer­ződés megkötése lehetséges. NEWYORK Az amerikai sajtó bőséges megjegyzéseket fűz az osztrák államszerződésre vonatkozó szovjet kormány-nyilatkozat­hoz. A New York Times wash­ingtoni tudósítója megállapít­ja, hogy a szovjet kormány- nyilatkozat különös érdeklő­désre tarthat számot, mert Raab kancellár moszkvai uta­zásának előestéjén hangzott el. A lap emlékeztet arra, hogy a három nyugati hatalom nem­rég tiltakozott az ellen, hogy Bécs és Moszkva kétoldalú kö­telezettségeket vállaljon ma­gára. A NEMZETKÖZI ESCMENYEKROl Ujabb jelentkező Indonéziáiban teljes gőzzel folynak az április 18—24 kö­zött Bandungban lebonyolódó ázsiai-afrikai értekezlet elő­készületei. Az értekezlet tit­kárságának közleménye sze­rint a 25 meghívott ország kö­zül csak egy — Rodézia és Nyaaszaföld Államszövetség — megüresedett helyére Ausztrá­lia jelentette be igényét. Mint a .United Press hírügynökség közli, az ausztráliai hatóságok „földrajzi indokokkal” támaszt ják alá igényüket az értekez­leten való részvételre. Köz­tudomású azonban, hogy az ausztráliai kontinens nem ré­sze sem Ázsiának, sem Afri­kának. A földrajzot itt a^ ha­jánál fogva rángatták elő. — Ami pedig azt illeti, hogy va­lójában miért akarnak az ausztráliaiak ott lenni Ban­dungban, ezt is megtudhatjuk G. D. Black ausztráliai tudós segítségével, aki a United Press hírügynökség szerint .külpolitikai szakértő”. Black a hírügynökség tudósítója előtt kijelentette,, hogy rendkívül aggasztja a bandungi értekez­let sorsa, minthogy az. értekez­letnek mindmáig nincs „pon­tos munkarendje”. Nem aggód­na, mondta, ha jóelőre ismer­tették volna a napirendet, így azonban az a veszély fenyeget, hogy az értekezlet „Icolonraliz­mus-ellenes találkozássá vál­hat:” Nemeséül Black fél ettől. A Reuter hírügynökség közlemé­nye szerint Pinay, francia kül­ügyminiszter, , a nemzetgyűlés külügyi bizottsága előtt aggo­dalmát fejezte kj amiatt, hogy az ázsiai-afrikai értekezlet a gyarmati hatalmak felett ítél­kező „bírósággá” válhat. A washingtoni angol nagykövet, mint a laily Telegraph and Morning Post című lap közli, kijelentette, hogy a nyugati hatalmak nehezen tudják meg­szerezni Ázsia támogatását, mert ott túl sokan vannak meggyőződve az amerikai kül­politika agresszív jellegéről. E tények fényében Ausztrá­lia váratlan igényét a bandun­gi értekezleten való részvétel­re csakis olybá lelhet teJdnte- ni, hogy Washington megpró­bálja gyarapítani „védelmezői” számát. Ez a szerep annál is inkább ülik Ausztrália jelen­legi vezetőihez, mert ők maguk a kis gyarmati ragadozók kö­zé tartoznak, s szívesen tesz­nek szolgálatokat az Egyesült Államoknak, abban a remény­ben, hogy a bandungi értekez­leten résztvevő egyes országok i óvására kiszélesíthetik rnatbirtokailcat. gyar­Ktfzlckedési balesetek a \a‘óinál Április 4-én Balatonkenesén a 1133-as számú vonat kihala- dása közben ittas állapotban a vonatról leugrott Horváth József 20 éves gyári munkás A vonat halálra gázolta. Sass József, a MÁV északi járműjavító üzemi vállalat osztályvezetője munkája köz­ben gondatlanul . a mozdony tetejére mászott és megérin­tette a villsmos-fé'.ső vezeté­két. Az áramütés következié- ben meghalt. Vasúti rendőrségi hírek A vasúti rendőrség a társa­dalmi tulajdon sérelmére el­követett csalás és sikkasztás miatt eljárást indított Abrá- novics Antal mohácsi lakos, az Utasellátó Vállalat pincé­re ellen, aki a mohácsi utas­ellátóban ittas embereknél a ténylegesen fogyasztott. ital- merinyiságnél többet száméit - el. a “amire MÍStában3*^80^^0®0^31^ 42-nl.AJ.l _______1__________ IÁ!-—.. 0 — W « .... , __1 V _________e. .. - _ _________ ___ ______ - .— - - .... -------------------- !AL Ac. K A— /-.ív. A I/' •> tö rekedni fog, az, hogy „létre­jöjjön a nagyhatalmak újahb értekezlete” az osztrák kér­désben. „Megbeszéléseink tárgya — mondotta a kancellár — az egész államszerződés lesz, va­lamint Ausztria beleegyezése abba, hogy nem csatlakozik katonai szövetségekhez.” BERN Mint ismeretessé vált, a bag­dadi szovjet követség bezárá-< sával kapcsolatban a svájci [ kormány a szovjet kormány^ kérésére vállalta a Szovjetunió! iraki érdekeinek védelmét. DELHI Április 10-én Delhiben a Gandhi-téren nagygyűlés volt az alkalomból, hogy befejező-, dött a nemzetközi feszültség! enyhítéséért tartott ázsiai érte kéziét. A nagygyűlésen az in-, diai fővárosnak több mint húszezer lakosa jelent meg. Az értekezlet résztvevői díszemel- vényen foglaltak helyet. A: díszemelvény két oldalán pla­kátok hirdették a békés egy­más mellett élés öt elvét. A nagygyűlés világosan bi­zonyította, hogy az indiai nép; szolidáris Ázsia népeivel ésí kész közösen védelmezni az egész világ békéjének nemes, ügyét. NEWYORK Valamikor a városok éle­dtében a víz játszotta a legna­gyobb szerepet. A városok ütő­jén-ében víz folyt. Pécsett a ÍTettye patak yo}t ez az ütőér. iEz a patak, mely a város ipa- >ri életén ele adta ritmusát, s »Mayer Márton „Qrtelius Redi- >vivus” című 16f)5-b?n megje­lent könyvében ezzel a magya­rázattal látható: „Mühlbach so ’50 geng. gehst“, ott folyt a (hajdani Sörház, majd Majo- ( rossy Imre, jelenleg Iban-uri 'Dolores és a Malom utca ke­lleti házsora mögött. (Ma mind­ekét utca a műemlékek védel­emé alatt áll). E patak vizával »dolgoztak többek között -hogy csak a fontosabbakat íemlítsem — papírmalmok, a tposztókészítők, a tabakosok. Tímárok, molnárok, mjszáro- ssok. Itt volt a vágóhíd is. A jTettye patak Pécs címerére ts (rákerült annak jeléül, hogy a Jváros erejének, életének egyik »jelképe: itt készült a város ke- ;nyere, húsa, ruhája. Elsők n pokrócosok voltak. ?A forrás közelében, közvetle­nül a volt török dervis kolos­tor romjai alatt helyezkeatek ’el. Kallóikban, medencéikben litt tisztították a mesterek, le- Igények a gyapjúból készített (posztót. A gyapjút is a város szolgáltatta. Voltak gazdák — Az United Press hírügynök-$‘«y a kiterjedt Gadó-család ség jelentése szerint Chiliében,vegyik tagját Birkás-Gadónak is Concepcion város közeiében í hívták — akik több százra -az egyik bányában bányalég-g-menő nyájat hajtottak illetvi robbanás történt. »hajttattak fel a Mecsekre. A A szerencsétlenség következszigeti-városiak nagy birkate té'oen. tíz ember meghalt, 12 megsebesült. PEKING Harry' Pollitt Nagy-Rritan nia Kommunista Pártjának fő­titkára és Robert Stewart va­Jnyészetének emléke máig fenr. fmaradt a Székely Bertaian út- í tál párhuzamosan a Mecsek­ire haladó Bárány út névben. ?— De jött az erdővédelem, # »megtiltották a birkák felhaj délután felkereste LiuUtásit, * város megsokasodott . _. .íW QU'rtcc'tdtinniV r\o.H i rí cs-r.i\ Woaiicl sa rnap______ Sao-csit, Csu Tét és Csen Junt a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának titká­rait. A találkozón jelen voltak a Kínai "Kommunista Párt poll tikai bizottságának és központi bizottságának tagjai. A Kíuai Kommunista Párt jLakosságának pedig szüksége ívolt az ivóvízre, s a Tettye jforrását bekapcsolták a vízve- ?zelékbe. A patak medre kiszá tradt, az itt virágzó ipari éle! »kihalt, vagy új éltető elem­iméi, hatalmas kéményekéi ^emelve máshová költözött. RÉGI PÉüSl IFJlIfOSÉLlT Az utolsó rangbéli posz- tókésaítő, pokrócos Atyames­ter Ferencsics Ignác volt, kit a budai külvárosi bosnyák csa­ládok szokása szerint csalt melléknevén, Léticsnék hív­tak. Néhány évtized híjján csaknem megérte a 9O0-as éve­ket, A céh szabályait, melyet nagy, bőrbekötött, finom per- gaimentre írott könyvben „Az böcsületes Pokróczos czáhbül kiadatott articulusok avagy Regulák, melyekhez az Legé­nyek mind közönségesen tar­tozni Fognak magukat alkal­maztatni és azokhoz magukat alkalmaztatván megtartani és azoic szerint élni” címmel Pé­csett nettben adtak ki, utol­jára ő őrizte. Sok szigorról és még több gyámkodásról beszél az a 20 lapnyi könyv, az a 38 artikulus, mely a pokrócos le­gények jogait, vagy inkább helyesebben, kötelességeit fog­lalta magában. A szabályzat — mivel lényegében e sza­bályzatok • mind hasonlították egymáshoz — bepillantást en­ged a 100—200 év előtti iparo­sok életébe, a céheik világá­ba. A Regula így kezdődik: „A kár mely Városbul és hely­ről ezen Pécs városában Pok- rocz méves mester Legén jön­ne, avagy ha ittvaló lenneis, Ki az mesterséget dolgozni és foltatni Kívánja tartozik leg­elsőben az Atya mestert meg Keresni, az atyamester pedig tartozik az dékánnak tudtára adni, ötét magához hivatni, és az jövevén legénynek munkát kerestetni, ha pedig munkája nem találkoznék, tehát az atya mester házánál harmadnapig megmaradhat, harmadnap mu' va tartozik az atya mester újonnan munkát kerestetni, é< mely Mester embernél talál­kozik munkája tizenöt napig dolgiT/.hHtik nála. tizenöt na.p múlva ha az legénnek akara­ta volna tovább megmaradni, tartozik az legén megkérdez­ni a gazdájátul teczlko az én munkám kegyelmednek avagy nem az gazdais tartozik vi- szontag megkérdezni az legén- tül teczike az én szállásom kegyelmednek av-agy nem, és így ha mind , a hét résznek fog teczeni, az legén szabadon meg maradhat, azután ha az legén megmarad búcsú hét nélkül el nem mehet, kivált- kőp sátoros Ünnepek előtt két hétel, utánnais kéthetiéi, sem az ország gyűlésnek idein, ha­nem úgy szolgálya, hogy épen vására kiteljék az két búcsú hete, hanem ha bizonyos ide­ig, avagy esztendeig -alkudott az gazdájával, tehát az alku­dott idő kitelvén bucsuhét nélkül' elmenni szabad.“ A másodikban ez olvasható: „Ha az föröstöiköm ideje elér­kezik, úgy mind nyolc óra táiban tartozik az legény inas­nak megjelenteni hozon fö- röstökömre kenyeret és saj­tot, ha sait nem volna hajmát vagy retket, vagy ami öiyas találkozik, ha az Gazda, vagy Gazda aszón maga dolgai miatt rá nem érne, vagy el felei- ten-é.“ A munhábaállás, kilé­pés és reggelizés után a har­madik artikulus a munkaidő­ről szól éspedig imigyen: „Min den mester legén tartozik reg­vei föl kelni négy órakor és estve nyolc óráig articulus sze­rént dolgozni és az Gazda munkáját elvégezni, hogy ha pedig nem iparkodna a Gaz­dának ideiben az gazda mun­káját végbe vinni, tehát a- föllebb emlétett nyolc óra után tartozik az legén maga oénzén vet gyertyával végbe vinni, ha pedig előbb is vég­ien vinne és kedve volna az Legénynek továtobis dolgozni, cbát az ilyen Legénnek tar­tozik az Gazdája tépésre való gyapjút adni, mely tépés tül az hetibéren fölül Lészen, fize­tések minden okátul egy Grai- czár.“ Az ötödik ezt mondja: „Va­sárnap vagy ünnepnapokon minden mester Legén az mise, és prédikátio után, avagy ha szükséges volna Miseelőtis az Ka-llohoz az pckróczot tartoz­ni fcg elvinni és kallóba tenni,, hogy ha az Gazdájának más cselédje nem volna Kia Kalló­hoz vidje. Ünnepnap pedig dél után minden Legén tar­tozni fog az Kallónál lévő pokróczpkat ki fésülni, avagy is' kitisztogatni”. A huszadik: „Az Mester Le­gényeknek nem engettetik nem is illik, hogy kocsisokkal és inasokkal társalkodjanak, ha­nem magokhoz hasonló Legé­nyekkel egy heti bér büntetés alat.”. A huszonharmadik: „Kocz- kázni, Kártyázni és más efféle illetlen 'pénzes játékot jáczani nem szabad, kiváltkép korcs­mába menni és tánezba eresz­kedni tiltatik mer sokszor sok gonosz következik belőle, egy hetibér büntetés alat, hanem ha megszomjazik főn álva az társával egy iczet meg inya szabad.“ A huszonnegyedik újra ét­kezésről szól: „Ünnep nap, vagy Vasárnap, mikor ebéd­nek ideje vagyon, úgy mind: tizenkét órataiban, vacsorának hét óra tatban az Legén ott­hon legyen, kit ha elmulaszta­na, és ebédre, vagy vacsorára haza nem jönne, az Gazda, avagy Gazda aszón reá nem tartozik várakozni, ha nem ha valami marad jó, ha nem Le­gén nem haragúthatik". A legények a családdal egy asztalnál ettek, de ked­den és csütörtökön a harma­dik tál után fel kellett kel- niök, a negyedik tál ételből nem kaptak. — Az evőeszkö zök, kés és villa vasból ké szültek fányéllel. A villák ket­tő- és háromágúnk voltak, a négyágúnk csak 70—80 évvel ezelőtt kezdtek megjelenni a piacon. Fogpiszkálót meg ép­pen csak újabban szolgálnak fel. Régebben ilyet nem gyár­tottak. A férfiak mellényzse­bükben hordták a ludtollból faragott fogpiszkálót. Ez jó sokáig eltartott. Gondos női kezek e ludtoll nyelit gyöngy­gyei hímezték. A mesterlegények csakis Márton napig, november 11- ig nem voltak kötelesek gyer­tyánál dolgozni. Ezen túl gyer­tya világításnál is. Általában a legények meg­tartották a ..Blaurnon tagot”, azaz hétfőn nem dolgoztak. Vasárnap mulatozás közben ugyanis gyakran kékre verték egymást, ezért volt a másnap heve „kék hétfő”. Száz évvel ezelőtt, 1853—54 évben meg­szervezték az ipari tanulók szamára a vasárnapi iskolát. Ez, már haladást jelentett. A céh-regula az üdülésről, fize­tett szabadságról különben egy szót sem szól. A régi atyamestertől az újonnan niegválasztott atya­mesterhez a céhládát Három­királyok napján vitték el. A pokrócos céh utolsó, inasok­ból. legényekből, mesterekből álló gyertyás menete a pécsi oolgárólc tiszteletteljes sorfala között az Ann a-utca végébe Ferencsics Ignác házához veze­tett. Azután egymásután ki­aludtak a gyertyák és mély csend borult a városra. * Az új teggelen esett éb­redésnél a fények, apja úgy ragyogtatta meg magát, ahogy május elsején csak lehetett. Uj menet kanyargóit az utcá- keh tányérsapkában, sötétkék egyenruhában, derékszíjjal, a zsatton ötágú csillag, könyv, s rajta három betű: MTH. Az emberek pedig szívből tapssiá- tak az ifjú ipari tanulókn»«» a holnap mestereinek, akik aa éljenzések sűrű esőjében fel­emelt fejjel mentek a holnap débe. . Dr. Harcos Ottó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom