Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-30 / 101. szám
N A PL 6 1955 MÁJUS 1 Pees — külföldi szemmel dl lúoílyti ueudéqlátm tiárűui VTílafiárty külföldi vendég ■ Pécsre érkezett, elragad ' tatással nyilatkozott az itt látottakról,. élményeiről, tapasz- baflatáiról. Volt, akinek a 'város, a Mecsek szépsége, a természet- pazar szín pompája: tetszett,- voltaik, akiknek figyelmét a gazdag történelmi emlékművek kötötték le. Egyesek a “város kulturális intézményeiben gyönyörködték, má sok az üzemekben készült remekművekben,' de szép számmal voltaik, akik az üzemekben, vállalatoknál folyó kutató munka, vagy újítás iránt érdeklődték. Egyben, azonban minden külföldi vendég egyetértett: Pécs a szívélyes vendéglátás városa. A Nádor-szálloda, barna ven dégkönyyébe szovjet, .kínai, francia, osztrák, koreai bejegy- a magyar vendégek emléksorai mellett. A stájer > labdarúgóik szövetségi r "n* elnöke, Kaid Deutsch, április 24-én a következő sorokat jegyezte be a szálloda vendégkönyvébe: „Ebben a, vendégszerető ház ban úgy éreztük magunkat, mint odahaza.”,, .. .. Tovább lapozgatunk a,könyv ben, 1953 'április 4-én egy-kínai, küldöttség' tagjai .azt írták, hogy: - . . „Nemcsak a város, hanem a szálloda szépségétől és az ételek jóságától voltunk elragadtatva, amit nagyon köszönünk' ■ »,' 1 A szovjet elvtársakat, vendégeket a gazdasági és kulturális intézmények ' érdekelték Pécsett. Kravcsénko elvtárs, a mezőgazdasági tudományok doktora meglátogatta a Baranya Megyei keltető Állomást, ahol az üzem működését tanulmányozta. Látogatása után a vállalat,'..vendégkönyvébe a következő, elismerő’: sorokat jegyezte be: J agy érdeklődéssel ismerkedtem mén az itteni munkával, a keltető állomás barátságos kollektívájával’ mély Szathmáry elvtárs' vezetése alatt dolgozik. Látszik, h,ogy a vezető a dolgozókkal egyetemben lelkesedik a keltetőállomásért és az ügyért, melyért dolgoznak. Lesik a tudomány új eredményeit, újításokat vezetnek be, ésszerűsítenek. feltalálnak és törekvéseik elérik a jó sikerűket. Nem kételkedek abban, hogy a kellető állomás sikerei még nagyobbak lesznek. > » Ugyanezt a keltető állomást felkereste Kodinyec szovjet professzor, a mezőgazdásági tudományok doktora is. ő a kö vetkezőket jegyezte be a vendégkönyvbe: „A baromfitenyésztés fejlesztésének útja a Szovjetunió példájának követése, ahol ez az állattenyésztési ág most a legmagasabb fokon áll. Nem kételkedem abban, hogy a keltetőszövetkezet mintaszerű, keltető állomás. — Ez az állomás kell, ■ hogy irányítója legyen a nagyüzemi baromfitenyésztésnek. Ez a szövetkezet nagy céltudatosság ról és akaratról tett tanúbizonyságot. A pillanatnyi nehézségektől eltekintve, bízom a legjobb eredményben és komoly sikert kívánók.” A magyar-szovjet barátsági' hónap kelétében több szovjet vendég érkezett Pécsre. Itt volt többek között 1954 februárjában J. K. Oszipova elv- társnő,. a moszkvai 243-as számú leányközépiskola igazgatónője is. Pécsi tapasztalatairól a következőket mondotta: á Mecseken, az örökzöld fenyvesek között lévő Üdülő “■ * Iskolában voltam és mondhatom, hogy ez nagyon tetszett nekem. Nálunk, a Szovjetunióban is vannak erdei iskolák, 'ahbl h gyengébb fizikumú diákok tanulnak. Itt Pécsett viszont ,&z az érdekes, hogy ebben az iskolában nem a gyenge fizikumú vagy beteges gyermekek tanulnak, hanem azok, akik 3.5 tanulmányi eredményt érnek el. Tehát a jótanulás eredményeként kerülték ebbe az iskolába. Es éz az elv nagyon he- ly es, mert serkentőleg hat mindenegyes diákra. Azzal a meggyőződéssel hagyom el ezt a gazdag történelmi múlttal és értékes műemlékekkel rendelkező várost, hogy a pécsiek nagyon szeretik városukat, büszkék. Pécsre, lelkesednek éftei boldogan mutogatják az ideérkezőknek. A városuk iránti lelkesedésnek és baráti vendégszeretetüknek köszönhetem azt, hogy jóllehet mindössze két napot töltöttem Pécsett, de e rövid idő alatt is sokat láttam és tapasztaltam. Pécsről a legszebb és legkedvesebb emlékeket viszem magammal a Szovjetunióba. Moszkvai pedagógus társaimnak és diákjaimnak sokat mesélek majd Pécsről.” színpadon? Az előadás után az együttes vezetője, Mojszejev elvtárs a következőket mondotta : „Szívből 'köszönöm a meleg szavakat és azt a szívélyes, baráti fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. Tánc- együttesünk számára nagy öröm volt az, hogy ismét közöt tetek lehettünk ebben a városban és találkozhattunk a város dolgozóival. Sok sikert kívánok a város dolgozóinak. Éljen a magyar-szovjet barátság!” \s f A Pécsre érkezett lengyel kereskedelmi küldöttséget elsősorban az állami kereskedelem fejlődése és egy-egy nagykereskedelmi vállalat működése érdekelte. 'Ellátogattak a Pécsi Vegyiamyag Nagykereskedelmi Vállalathoz is. A küldöttség vezetője a vállalatnak köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért és megállapította, hogy a vállalat jó működését biztosítja a jó raktározási lehetőség és a jó kollektív szellem. Kijelentette, hogy pártunk és kormányunk szívén viseli a magyar kereskedelem fejlődését. Véleménye szerint a lengyel kereskedelem legalább 5 évvel maradt a magyar mögött. A Pécsett szerzett tapasztalatokat a lengyel kereskedelmi életben hasznosítja majd. A vállalat részéről tapasztalt baráti, # előzékeny fogadtatás — mondotta — újabb bizonyítglca az ezeréves lengyel-magyar barátságnak. TTovább is - lehetne folytat- ni a külföldi vendégek pécsi élményeiről szóló nyilatkozatok felsorolását. De ez a néhány emléksor is fényes bizonyítéka annak, hogy a külföl diek Pécset'' második otthonuknak tekintik, ahol jól őrzik magukat, á városból gazdag tapasztalatokkal, szívükben pedig a legszebb emlékekkel térnek vissza országukba. Pályaválasztás előtt A tanév végének közeledésével mindinkább foglalkoztatja VIII. osztályosainkat a pályaválasztás kérdése. Osztály- főnöki órákon és családi körben erről beszélgetnek, mérlegelik a számtalan lehetőséget. Molnár István, sztahanovista vájár, a 100 méteres feltárás mozgalom megindítója, országgyűlési képviselő is ellátogatott a VIII. osztályosokhoz. A tanulók érdeklődésének bizonyítéka az a rengeteg kérdés, melyet Molnár élvtársnak feltettek. Többek között azt is megkérdezték, mi az oka annak, hogy brigádja már oly hosszú idő óta tartja a sztahanovista szintet? Molnár elvtárs válaszában elmondta, hogy sokat foglalkozott a szovjet szakkönyvekben leírt módszerekkel, mélyeket megvalósított és kezdeményezése sikerrel is járt. A gyerekek érdeklődtek aziránt is, hogyan lehet elkerülni a bányaszerencsétlenséget? Molnár elvtárs felvázolta táblára a bányái, a járatokat, vágatokat, s a rajz alapján magyarázta meg, mit jelent a balesetvédelmi szabályok betartása és a jól biztosított mun kahely. Végül elmondta a gyerekeknek, érdemes bányásznak lenni, érdemes jól dolgozni. Brigádjának minden tagja már motorkerékpárt, ő maga pedig autót vett. SCHMIDT EDÉNÉ a komlói belvárosi ált. iskola igazgatója. Nagy tetszéssel fogadták a catmesi filmfesztiválon az „Aggtelek*' című színes dokiimentumfilmünket Pénteken délután vetítették a. eannesi filpifesztiválón az „Aggtelek” című színes népszerű tudományos filmet. A be mutatót a nézőközönség élénk tetszéssel fogadta, vetítés közben többször hangzott fel a taps. , Ki ne emlékezne arra a hatalmas, sikerre, amelyet 1954 tavaszán a Mojszejev együttes, illetve a Szovjetunió Állagai Népi Táncegyüttesének tagjai arattak Pécsett, a szabadtéri MAJAKOVSZKIJ: Kis MÁ J US r DA L A télen át csupasz fa. Kezünkben lobogó tűz nézd, újra friss. örömet oszt. Megyünk az új tavaszba. Mindenre lobogót tűz: Én is, * Pirost, te is, . pirost. mi is. pirost. Május, gyolcs vászna libben. Édes tavaszban mosdó meg-mcglegyint. friss tereken Vidáman, ifjú hitben ütemre lepni most jó megyünk, nekünk, megyünk, 1 neked. megyünk. nekem. GÁSPÁR ENDRE fordítása MÁJUS 1 ÜNNEPI MŰSORA Oécs város dolgozói a 11. szabad május elsejét, & * munka, és a dolgozók nemzetközi szolidaritásának ünnepét ma reggel 6 órakor zenés ébresztővel köszöntik. Közreműködik a Honvédzenekar, a MÄV zenekar, az újhegyi, pécsszabolcsi, pécsbányatelepi, vala$ mint a tanítóképző zenekara. Délelőtt 10 órakor megkezdődik a dolgozók ünnepélyes felvonulása a Széchenyi-térre. •• . Délután 3 órakor a gyermekeknek vidám műsort adnak a Tettyén. Mesékkel, zsákbanfutással, kötélhúzással, gyermekdalokkal és népi játékokkal szórakoztatják őket. Ugyanitt délután 4—5 óráig a Porcelángyár bábcsoportja bábműsort ad. Ennek keretében bemutatják az Aranytaréjú kiskakas, a Pákosztos medve- bocs, valamint a Szódásüveg és a varázsló című bábjátékokat. Délután 4—5 óráig a honvédzenckar szórakoztató műsort ad a Balokány ligetben. Délután negyed 5 órakor a' Törekvés sportpályán sor kerül a Pécsi Dózsa—Bp. Vörös Lobogó N. 8, h bajnoki labdarúgó mérkőzésre. Délután 5 órakor megtartják a DISZ ifjúsági seregszemléjére benevezett tánccsoportok versenyét a Balokány ligetben. (Bassz idő esetén a Liszt-teremben). A versenyen résztvesz a Petőfi utcai ált. iskola, a mecsekaljai ált. iskola, a délszláv ált. iskola, az Uttörőliáz, a városi tánccsoporL a Doktor Sándor Kultúrotthon kezdő és haladó cső-: portja, a Magasépítőipari Technikum, a pccsbányale lepi ált. iskola, a Bányaipari Technikum, valamint a Leöwey Klára Gimnázium. Délután 5—7 óráig a Tety-i nye téren hanglemezműsort közvetítenek, közben pedig műsort adnak a Pécsi Nemzeti Színház művészei isi Este 7 órakor a Pécsi Nemzeti Színház művészei bri-, gádműsort adnak a malomi általános iskolában. Fellépnek: Szabó Samu Kossuth-díjas, Boross János, Péter Gizi, Takács Margit, Kovács Anny, Szüts István. Este 7 órakor a Pécsi Nemzeti Színház bri gádműsort ad a tettyei szabadtéri színpadon: Fellépnek: Bá- zsa Éva, Bódis Irén. Gyapay Yvette, Széplaky Endre, Tomanek Nándor. Varga Róbert. Este 7—8 óráig a Tettyén a pécsi MÄV művészeti csoportjai adnak műsort. A műsoron énekkari, zenekari számok, szólóénekek és táncok szerepelnek. Este fél 8 órakor a Pécsi Nemzeti Színház művészei a Balokány ligetben brigádműsort adnak. Fellépnek: Bázsa Éva, Bódis Irén, Gyapay Yvette, Széplaky Endre, Tomanek Nándor és Varga Róbert. Este fél 9 órakor ezt a műsort megismétlik a pécsszabolcsi kultúrotthonban is. Este 8 órától egészen éjfélig szabadtéri tánc lesz a Balokány-ligetben. Ugyanebben az időben az MSZT és a TTIT közös műsoros klubestet rendez a TTIT klubtermében. MÁJUS 2 - A N hétfőn reggel 9 órakor a város különböző sportpályáin nagyszabású sportrendezvényeket tartanak. Délelőtt 10—12 óráig a Séta-téren és a Hősök terén térzene lesz a honvéd- és bányászzenekar közreműködésével. Délelőtt 10—1 óráig a Doktor Sándor Kultúrotthonban sor kerül a DISZ ifjúsági kulturális seregszemléjére bcs nevezett szólóénekesek és hangszerszólisták bemutatkozására. Részvevők: kertvárosi ált. iskola, mcesekal- jai ált. iskola. Leöwey Klára Gimnázium,. Nagy Lajos Gimnázium, Petőfi utcai ált. gimnázium, a Pedagógiai Főiskola gyakorló ált. iskolája és a MÁV szólistái. Délután 3 órakor teniszbemutató, kézilabda villámtorna, tornabemutató s labdarűgómérkőzés leszaVTSB rendezésében. Délután 4—6 óráig a szólóénekesek cs hangszerszólisták versenyének folytatására, valamit# eredményhirdetésre kerül sor a Doktor Sándor Kultúr- otthonban. Délután 4—5 óráig a Tiszti Klubban gyet mekműsert adnak, dalokat, jeleneteket, táncokat nak elő. Délután 5—7 óráig a városi népizenekar szórakoztató hangversenyt ad a Balokány ligetben, a hon-« védzenekar pedig szórakoztató műsort ad a Tcttyc lécen. Este 7—8 óráig a művészeti csoportok szerepelnek a Tettyén: Részvevők; RISZÖV, Rendőrség, porcelángyár művészcsoportjai. A műsoron énekkari, zeneka-* vi számok, táncok és hangszerszólók szerepelnek. Est© 7—8 óráig a Balokány ligetben a pécsi kultúroühonok adnak műsort, majd este 3 órától éjfélig szabadié tánccal befejeződnek az ünnepségek. ? Főiskolai Napok Május 7-én és 8-án Pécsett találkoznak' az ország pedagógiai főistkoláinak tanárai és legkiválóbb sportolói. Az elmúlt években immár hagyományossá vált pécsi sparta- kiád aj idén'„Főiskolai Na- pok”-lcá szélesedik ki. Ezúttal ugyanis nemcsak a négy pedagógiai főiskola* sportolóinak nagy versenyére kerül sor. hanem olyan kulturális rendezvényekre is, amelyék ízelítőt adnak az ország mindén részéből megjelenő vendégeknek és a város közönségének a pécsi felsőoktatási intézményben folyó munkáról. * Ez alkalommal nyílik m.eg a főiskola újítási és képzőművészeti kiállítása. Tudományos előadás hangzik el a főiskolán folyó biológiai kísérletekről. Á főiskola énekkara, szóló- művészei, népi táncosai, színjátszói, stb. nagyszabású kultúrműsor keretében mutatkoznak be. Közben két napig folyik majd a küzdelem a négy főiskola sportolói között a bajnoki címekért és a helyezésekért. A „Pécsi Főiskolai Alapok” május 7-én zenés felvonulással kezdődnek, és 8-án este tábortűzzel, majd táncmulatsággal zárulnak^ MÁJUSI NÉPSZOKÁSOK Máfus a tavasz. a megújulás teljes kibontakozásának hónapja. Az elején még a fák virágoznak, a vetési munkák befejeződnek. Időjárása döntően fogtos á termésre. A föld termékenységének istennője a rómaiaknál Maia volt, a május hónapot róla nevezték el. A hónap egy-egy napjához, ünnepéhez fűződő szokások többnyire a nagyobb termés, a bőség elérését célzó varázslásokkal voltak kapcsolatban. Az ország különböző részein elterjedt szokások közül néhány Baranyában is honos volt, miután azonban á szokások kultikus alapját (a babonás varázslást) a művelődés megszüntette, fbkról-fokra mentek feledésbe a szokások külső keretei is. Május első napja a tavasz teljes hatalmába lépésének örömünnepe volt. Megelőző éjszakáján májusfát állítottak megyeszerte. As erdőn leválasztott sudár gyertyánfát a legények kedvesük háza elé és a tiszteletben álló emberek háza elé ásták le. Mai napig megmaradt a májusfa állításának szokása, a munkában kiválókat tisztelik meg vele. Május 1 hosszú évtizedek óta a munkásság ünnepe, a munka ünnepe. Tüntető felvonulásokon mutatta meg ezen a napon erejét és összetartását. Ma már a munkásság ünnepe az egész dolgozó nép ünnepévé vált. Az elmúlt évek során sok új szokással gyarapodott ez az ünnepnap: különböző ünnepségeket, versenyeket rendeznek, ezek során meg tartják a hagyományossá vált felvonulást. A terméssel kapcsolatos kilátások tekintetében kell figyelembe vennünk a hónap közepén Pongrác, Szervác, Bonifác, egy néven „fagyosszenteki’ napját., Nem csupán hiedelmek;, hanem tapasztalatok alapján is fél népünk az e na- • pok táján bekövetkezhető . fagyoktól. Nepomuki János névünnepéhez, — 16-ához, kapcsolódott a következő, baranyai tekintetben is számottevő szokás-kör. Nepomuki János a Vizenjárók: hajósok, halászok, molnárok patrónusa volt. Ünnepét különösen a mohácsi vizenjáró céh-beli mesteremberek' és hozzátartozóik ülték meg. Az akkor rendezett felvonulásban együttérzésből rész tvettek a többi mohácsi iparosok is. A városban az utcákon indult a fáklyás, lampionos, Nepomuki János szobrát vivő felvonulás és a Dunához tartott, ott vízre szálltak és csónakon, hajón .folytatták, majd isimét partra szálltak és a szobrot visszavették helyére. A felvonulással és az akkor tartott •könyörgéssel azt akarták elérni, hogy sok és a megélhetésük számára alkalmas vizük legyen. Ez a szokás még a céhrendszer megszűnte után is megvolt egy darabig, öregebb mesteremberek még emlékeznek rá. U gyancsak az időjárással kap csolatos Orbán napja 25-én. Más vidékek hagyománya szerint. akkor kezdenek rajzani a méhek. Számos vidéken főpatrónusa a szőlősgazdáknak. Szobra ott látható a keresztütakon s már a XVII. századból feljegyezték azt a szokást, hogy szobrát jó időben felvirágozva hordozzák mega szőlősikert, útjain, de ha esik, a sárban vonszolják. A Dunántúl némely helyén Orbánt kiseprűzték a sutból; a család legidősebb asszonya kora reggel seprűt fogott és először a tűzhelyet csapkodta körül, majd a konyhából az utcaajtóig verte végig a földet, folytón azt kibálva, hogy kisepruzi Orbánt, nem lesz több hideg, ugyanis Baranyában is mindenfelé azt tartják ma is, hogy Orbán a tavaszi fagyok végső határa. TermésvaráasláiSsal volt kapcsolatos az emlékezetben még ,itt-ott élő pünkös- dölés. Leánygyermekek fehér- ruhába öltözve, párosán végigvonultak a falun, fejükön rendszerint koszorú volt. Magukkal vittek egy kisebb leánykát is, akit az első pár vezetett. A menet ház- ról-házra járt s mindenütt elénekelte köszöntő mondókáját. Ennek a vége á lényege: Szálljon erre házra A béke áldása Mint pünkösdi harmat A piros rózsára. Bor, búza és gyümölcs . Legyen földeinknek Mint fáradt testünknek Megvígasztalója. Á köszöntő elmondása után magasra emeltek a kislányt s ezt mondták: — „Ekkora legyen a kendtek kendere!” Előfordult néhol, hogy a háziak nem engedték meg a pünkösdölő köszöntő elmondását. Akkor hirtelen lenyomták a kislányt s azt mondták: „Ekkora legyen a kendtek kendere!" Utána pedig nyomban elszaladtak. A pünkösdötök minden háznál kaptak valamit a jókívánságért: süteményt, pénzt, tojást, stb. I z ismertetett szokások az elsejéhez fűződők kivételével ma már csak emlékekben vannak meg, megismerésük, összegyűjtésük a tudományos érdekeken kívül azért fontos, mert sok alkalmas arra, hogy új tartalommal ismét élő hagyomány legyen. ^ ä.u*— Dr. Kodolányi János Hadtörténelmi kiállítás nyílik ma a siklósi várban Siklós ma kettős ünnepet ül: május elsejét ünnepli cs azt, hogy több év múltán ismét megnyílik a nagyközönség számára az ősi vár: ma avatják a siklósi múzeumot.. Siklós ősi város, eredete áss Árpádok korára nyúlik vissza,( 1251 óta követhetjük nyombp. történetét, amikor is már Sik- lösv Simon fiai a vár birto- kosai. 1387-ben Zsigmond meg fosztja őket a vár tulajdonjog gától és a Pászóí és Kakas családoknak adományozza. \ A XIV. század végén Gara nádor fiáé lett a. vár. A Gara család kihattávat a var és birtoka visszaszáll a kincstárra. Mátyás király fiára. Korvin Jánosra, ruházza Siklóst. 1515-ben II. Ulászló Parányi nádornak adjd Sildóst aki megerősíti és megszépíti a várost. Az ő emlékét őrzi a vár egyik termének reneszánsz ízlésben készült kandalója és néhány dm er ábrázolás. A török .hódoltság idején Buda visszafoglalásáig a török az úr Siklóson: 1686 után Siklós, mint erősség nem jfltszik többé jelentősebb szerepet történelmünkben. Most az elhanyagolt épületet ismét helyreállítják. A régi termeket tatarozzák és visszaadják eredeti szépségüket. A' Magyar Nemzeti Múzeúm az újjászületendő várat a kultúra bástyájává kívánja tenni. Május 1-én hadtörténelmi emlékkiállítást rendez a vár falai között. DR. KALMÁR JÁNOSI