Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-19 / 66. szám

NAPLÓ

1855 MÁRCIUS SO

A Központi Vezetőség útmutatásai nyomán harcoljunk pártunk falusi politikájának újabb

sikereiért!

Országos értekezletet tartottak a járási tanácselnökök

zs

A járási és járási jogú városi tanácsok, valamint a megyei tanácsok végrehajtóbizottsági elnökei kétnapos értekezletet tartottak az országház üléstermében.

Az értekezleten megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal a minisztertanács elnökhelyettese, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Szobek András begyűjtési miniszter, Román József egészség- ügyi miniszter, Szabó János város és községgazdálkodási miniszter, Erdey-Gruz Tibor ■ oktatásügyi miniszter, Czakó Kálmán, a népköztársaság legfőbb ügyésze, Házi Árpád, az Állami Ellenőrző Központ elnöke, Keleti Ferenc, az MDP Köziponti Vezetőségének osztályvezetője, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront országos tanácsának főtitkára.

Az értekezletet Varga András a minisztertanács titkársága tanácsi végrehajtóbizottság osztályának vezetője nyitotta meg, majd Apró Antal, a minisztértanács elnökhelyettese mondott beszédet.

Apró Antal elrtárs beszéde

Bevezetőben az új tanácsok munkájának eredményeiről, pártunk Központi Vezetősége határozatának jelentőségéről szólt, majd részletesen foglalkozott a tanácsok előtt álló feladatokkal.

Pártunk III. kongresszusa —’ mondotta — világosan megjelölte: nem akarjuk hosszú időre elhalasztani a mezőgazdaság szocialista átszervezését Az a nézet, amely esetleg hosszú évekre, vagy évtizedekre akarja kitolni a falu szó cialista átszervezését, teljesen idegen a párttól, azt el kell Utasítani. Ez azoknak a nézete akik nem értik meg, hogy már most is mezőgazdasági fejlő- désünk, de egész fejlődésünk egyik akadálya a sokszázeze'- elaprózott paraszti parcella és az alacsony termésátlag. A főkérdés tehát, amit a Központi Vezetőség határozatában élesen felvetett, hogy szívós harcot kell folytatnunk a szövetkezeti eszméért, a szövetkezetellenes elemekkel szemben.

A tanácsi szervek az elmúlt két évben nem tettek- meg mindent á termelőszövetkezetek védelmére, a tsz-ek gazdálkodásának megjavítására, új termelőszövetkezetek alakítására és azért, hogy á termelőszövetkezetek ne zárkózzanak el az ■ újonnan belépni kívánó parasztok felvételétől valamint a kilépett tagok visz- szavételétől. Hogy ez a helyzet előállót, abban mi is hibásak vagyunk, akik a végrehajtóbizottságok felső irányítását Végezzük innen a minisztertanácsból.

A továbbiakban hangsúlyozta, hogy pártunk és kormányunk nagy összegekkel segíti ' a termelőszövetkezetek fejlesz tését, s a szövetkezetek értek ' is el jó eredményeket de mos' nagyobb lépésekkel kell tovább menni. Az eddigi előrehaladás* gátolta az, hogy a megyei járási, városi és községi tanácsok elhanyagolták a tsz-ek megszilárdítását és számszerű fejlesztését. Sokhelyütt alig gondoltak új tsz-ek létrehozására.

—. Ezen sürgősen változtatni kelj -r- folytatta — és mindennapos munkánkká kell válnia a jó termelőszövetkezetek népszerűsítésónak, s a tsz-ekre támaszkodva el kell érni, hogy már az idén «jelentős mértékben növekedjék termelőszövetkezeti mozgalmunk, meginduljanak az új belépések, új termelőszövetkezetek alakuljanak.

— A másik hiba, hogy a végrehaj tóbizottságok vezetői sok helyen nem ismerik a termelőszövetkezetek problémáit, nem járnak ki a termelőszövet kezetekhez. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít arra, 'vagy a tanácsoknak meg legyen a lehetőségük a termelőszövetkezeti gazdálkodás színvonalának gyors emelésére. A tanácsoknál vannak növénytermesztési, állattenyésztési szakemberek, állatorvosok, könyvelők, termelőszövetkezeti szervezők. Azt tapasztaljuk azonban, hőgy ezek a szakemberek csak' általánosságban foglalkoznak a termelőszövetkezetekkel és nem ott segítenek, ahol arra legnagyobb a szükség. A tsz-ek állapotáéit a tanács végrehajtóbizottságo teljes mértékben felelős. Ha tehát egy termelőszövetkezetnél alacsony a termés, laza a fegyelem, azért a tanács elnöke, a vógrehajtóbizottság a felelős. Neki kötelessége felelősségre vonni az állattenyésztési szakembereket, ha alacsony a tej hozam, a növénytermesztési szakembereket, ha kapálatlan a terület, s általában következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a mezőgazdasági igazgatóságok ás az eg z tanácsapparátus munkája döntően a termelőszc vetkezetek megszilárdításárp összpontosuljon. A tanács és a tsz-ek . között - szoros barátsár kell legyen és a segítőszándé kot a tanács részéről nap, min' nap éreznie kell a tsz-ek nejt \ tanácsoknak,, mint az államhatalom helyi szerveinek, a végrehai tóbizottságoknak, az

egész állami apparátusnak — kezdve a minisztertanácstól — nagyobb felelősséget kell tanú útamiok a párt III. kongresz- szusa és a Központi Vezetőség határozataival szemben!

— Az alapos, beható támogatásra különösen szükség van most, amikor á tavász' munkák megkezdésétől, már -sait néhány nap választ el bennünket.

A tanácsnak segítenie kell, hogy a tsz-ek — a gépállomások alaposan felkészüljenek a tavaszi vetés, növényápolási munkákra és tegyék meg az összes szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az idén a tsz-ek termésátlaga nem csak egyes növényfélékből, hanem mindenből magasabb legyen, mint az egyénileg gazdálkodóké.

—• Pártunk Központi Veze- őségének legutóbbi határoza- a is a termelési színvonal nö -•elését, a termelékenység eme ' §sét, az önkö’tség csökkentését állította, a párt és gazda ■■ági . szerveink elé, mint nép 'azdaságupk egyik legfontosabb feladatát. Ez termel ő- izövetkezeteinkre is áll. A ma gasabb termés érdekében kü- önösen fontos, hogy a gépállomások gépeit a termelőszövetkezetek: maximális mérték'hp-n i^^ti vfi?vpiV rn,<srt. . °

tsz-ekben ez a munkatermeléíenység növelésének legközvetlenebb módja.

Ugyanakkor nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a tsz-ek alkalmazzak a legfejlettebb agrotechnikát, trágyázzanak ott, ahol trágyázni kell, szóval nagyobb mértékben hasz nálják a műtrágyát mint eddig bármikor, hogy termésátlaguk gyorsan növekedjék, és a tagok életszínvonala meghaladja a középparasz. tok életszínvonalát.

Különösen nagy gondot kell fordítaniok a tanácsoknak a termelőszövetkezetekben a közös vagyon védelmére, amit nagyban elősegít a megfelelő adminisztráció és könyvelés.

— Azt is észrevettük, hogy sok helyen megsértik a termelőszövetkezeti alapszabályokat Sok helyen szinte tűrhetetlenné vált a háztáji gazdaságok túlméretezése, ami sokszor a szövetkezeti vagyon elherdálásához, eltulajdonításához vezet. Ha tanácsaink éberek lennének, ezek a szabálytalanságok kevésbé következhettek volna be. Mi szükséges nek tartjuk a háztáji gazdaságot, de az nem mehet a kő zös gazdálkodás rovására. Ha ez így megy, a közös gazdasár elsorvad, veszekedés, civako- 'ás van az ilyen tsz-ekben és ilyen helyen nem emelkedik a

közös gazdaságból adódó jövedelem, hanem a tagság fő jövedelme, a háztáji gazdálkodásból lesz — mondotta, majd rámutatott arra, hogy a háztáji gazdaság túlméretezése, illetve az e téren mutatkozó hibáit nem egyszerűen gazdasági kérdések, hanem politikai kérdések is. A hibák azt is mutatják, hogy tanácsi szerveink szemet hunynak az ilyen visszaélések felett és tisztánlátásukat sok helyen megzavarta az az ellenséges agitáció, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését mi elhalasztottuk és itt-ott kialakult olyan nézet, hogy lehet valaki termelőszövetkezeti tag és jelentős mértékben megtarthatja, fenntarthatja magángazdaságát is.

— Vannak olyan esetek is. — folytatta Apró Antal, — amikor a VB-ok alapszaöály- sllenesen avatkoznak be a termelőszövetkezet munkájába Az egyik jelentésben olvastam hogy például Karcagon a városi tanács mezőgazdasági osztályának egyik dolgozója rgyszerűer. felmondott a Szabadság tsz könyvelőjének.

— Azt hiszem, mindenki ■lőtt világos most a Központi Vezetőség határozatából, az ? lmon dot t példákból, hegy a anácsoknak több támogatást öbb segítséget kell adniok a tsz-ek munkájához, a műnké megjavításéihoz, az alapszabály izerű gazdálkodás kialakításéihoz a növénytermelésben is, az állattenyésztésben is. De a fő kérdést alá szeretném húzni, s ez a politikai kérdés: felvenni a harcot a termelőszövetkezetek megszilárdi ásáért, felvenni a harcot a ermelőszövetkezet-ellenes elemekkel szemben s ebben jár ianak élen a tanácsok és az ügyészségek is, mert hiszen az ügyészségeik sok esetben gyámolitják a kulákc*kat, a spekulánsokat, a termelőszövetkezetekkel szemben.

— Sok termelőszövetkezet ben, amikor közelebbről megvizsgáljuk, kiderül, hogy a lazaságnak, a közös vagyon nagymértékű pazarlásának oka a termelőszövetkezetekbe beférkőzött ellenséges elemek kártevő tevékenységében van. Ezért a termelőszövetkezetekből a2 ellenséges elemeket, kuláko- kat el kell távolítani. Az egész tagság előtt kell leleplezni őket s nem szabad megengedni, hogv a szövetkezetekben az el’enség befolyása érvényesüljön.

Szorosan összefügg ez a ház- ‘áji gazdaság méreteivel, a/ elharapódzott spekulációval s munkaegység-csalásokkal, va- 'amint más korrupciós jelenségekkel is. Az ilyen esetek mögött a tanácsoknak jobbár, meg kell keresniük az ellenség kezét, minit ahogy ezt eddig tették.

Ugyanakkor fontos feladatunk. hogy nagyobb gondot fordítsunk a termelőszövetkezetekben a kádermunikára. elsősorban arra, hogy a terme- 'őszövetkezet vezető pozícióiba megfelelő embereik kerüljenek.

Ezután a családtagok részvételének fontosságáról szólt a tsz-ek munkájában, majd felhívta a tanácsok figyelmét, támogassák az egyszerű, az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokat is. Itt is nagy súlyt kell helyezni az alapszabály betartására, annál is inkább,' mert gyakran tapasztaljuk, hogy helyenként az I. és II. típusú termelőszövetkezet cégére alatt lényegében egyéni gazdálkodás folyik. Amint ismeretes, az I és TI. típus feladata, hogy a dolgozó parasztokat szövetkezeti gazdálkodás formájához ve- Jo,* az elvet soha nem szabad szem elől téveszteni. Ezért erősíteni kell, a szövetkezeti csoportokban a közös munkát., oda kell hnitni. hogy azok tagjai meggyőződve a kollektív gazdálkodás előnyéről, mihamarabb a III. típusra térjenek át

— A tanácsi, szerve^ feladata, hogy éberen, féltékenyen őrködjenek, s biztosítsák, hogy a területükön működő termelő- szövetkezetek alepsziaibál-ysze- rint gazdálkodjanak.

Ezután az előttünk álló mezőgazdasági feladatokról beszélt Apró Antal. Majd részletesen szólt a' begyűjtés kérdéseiről.

—- Ha megnézzük a különböző kedvezményeket, akkor azt látjuk, hogy mintegy 30 százalékkal csökkent a beadás — mondotta.

— Nem kis mértékben az új begyűjtési rendelet eredménye az is. hogy a szabadpiac ki- szélesedett, a7- illattenyésztés számos területen — kivéve a szarvasmarhát, — növekedett 3 növekedett általában a tenyésztési kedv. De míg az ■gyík oldalon a kedvezmények ■gesz sorát adtuk, ugyanakkor az 1954. évi begyűjtési tervet 3gy pár területen nem teljesítettük.

Míg például kenyérgabonában dolgozó parasztságunk mintegy 96 százaléka a csáp Iőgéptől tett eleget beadási kötelezettségének, addig komoly lazaságok mutatkoznak például a sertésbegyüj- tésnél.

— MP már világosan látjuk hogy az alapvető hiba itt a szemléletben van, abban a oolitikai felfogásban van, mely elterjedt az országban, hogy az állami szervek megalkudtak a helyzettel. Az országban megindult a hússal való ipdkuláoió, nagytömegű- feketevágás indult meg. Ugyanakkor amikor az országban elegendő sertés van. mégis 75 szer darabbal maradt adós a dolgozó parasztság a múlt évben. Különösen Bács, Szolnok is Fejér megyékben volt hallatlanul alacsony a begyűjtési terv teljesítése, viszont a szabadpiacon nagymértékben lehetett húst kapni, mert a begyűjtést nem teljesítették, az államnak járó húsmennyiséget a szabadpiacon adták el magasabb érón anélkül, hogy a hajuk szála is meggörbült volna. Széleskörben elterjedt olyan helytelen és káros nézet hogy a begyűjtési kötelezettség egy ideiglenes valami és aki nem teljesíti, annak semmi baja nem történik, sőt tarozását, hátralékát bizonyos dó után el is engedik.

— Nekünk ez ellen a káros az ország ellátását veszélyeztető szemlélet ellen fel kel’ vennünk a harcot* de ehhez Esősorban az kell, hegy ^ a tanácsoknál és a begyűjtés' ■apparátusoknál csináljunk ren det. A begyűjtési hivatalok és a vég rehaj tóbiz otts ágok _— és ez különösen áll a járási végrehajtóbizottságokra — sok helyen nem szereztek érvény^ a begyűjtéssel kapcsolatos mé: lányos rendelkezéseknek, majd nem szó nélkül tűrték a feketevágásokat, a nyers-hússal való üzérkedést, spekulációt amíg végül a minisztertanács január végén kénytelen volt szigorú rendelettel véget vetni azoknak „ visszaéléseknek amelyek nagyrésze a végrehajtóbizottság tagjainak, elnökeinek, az ügyészség, bíróság, a rendőrség vezetőinek szeme láttára folyt a2 országban. —. Olyan szemlélet alakult ki hogy ne zaklassuk a dolgozó parasztot, ne követeljük a hátralékok törlesztését, mert ez sérti a szocialista törvényességet és nem összeegyeztethető az új kormányprogrammal. A rendőrség, ügyészség, bíróságok csak az utóbbi másfél hó- napban léptek fel erélyesebben. amikor erre felülről adtunk utasítást.

— Pártunk Központi Vezetőségének határozat;,, vilárám'’tsv* arr* hnev ezek a jobboldali opportunista nezetea, az állam iránti kötelezettségek elhanyagolása, az állampolgár’ kötelezettségek ncmteljesíté se súlyos károkat okozott népi demokráciánknak, felbátorította a kupeceket, kulákokat, és míg az állam! készletet nem tudtuk feltölteni, addig a szabadpiacon korlátlanul volt hús.

— A ■begyűjtési munkában tapasztalható hiányosságok kihatottak egész falusi politikánkra, kihatottak gazdasági életünkre. A lazaságok eltűrése csak bátorította a munkásosztály ellenségeit. A vég- roha j tóbizo t tságok ezért fele- ősek, mert ez mind a szemük ;lőtt játszódott le.

Ezután rámutatott arra, hogy a begyűjtéssel kapcsolatos visszaélósekrőil sok esetben tudnak n végrehajtóbizott ságek, sőt számos esetben ku- pecektől, a beszolgáltatást nemteljesítőktől pénzt vettek iel begyűjtési hivatali vagy tanácsi alkalmazottak, hogy szemet hányjanak a feketevágások és visszaélések felett és az ilyenek természetesen nem lépnek fel a feketéző hen lesekkel ós a helyi spekulációval szemben sem.

— Ez azt mutatja, hogy nemcsak az. állampolgári fegyelemmel van haj, hanem baj van az állami fegyelemmel is. A visszaélések sértik a dolgozók igazságérzetét. — Sajnos, a felelősségrevonás területén különösen a járási vég rehajtóbizottságcknál — baj 'van M»s kell tisztítani a vés- rehajtóbizottságok apparátusait a visszaé-őktői. Ezt a tűrhetetlen helyzetet látva a minisztertanács erélyes eszközökkel fogott hozzá a fegyelem helyreállításához.

— Az elmúlt hetekben a járásokban, községekben a tanácsi szervek és begyűjtési vállalatok dolgozóival együtt értekezletet tartottunk. Felléptünk a spekuláció, az üzérkedés ellen, .

utasítást adtunk a belügyminisztériumnak. az ügyészségnek, hogy határozottabban, keményebben kell fellépni ezek ellen a jelenségek ellen. A párt széleskörű felvilágosító, ellenőrző munkája nyomán valami kevés javulás mutatkozik a begyűjtésnél. Bizonyos mérték ben sikerült letörni az élőállatokkal folytatott kupec- kedést. A sertéshizlalási szer ződéskötcsek valamit emelkedtek, ugyancsak emelkedett a területi begyűjtés is.

Sikerült megakadályozni a sertésárak további emelkedését, sőt számos helyen, — ha kismértékben is, — árcsökike- lés mutatkozik. Ugyancsak 3 avulás jeleit mutatja az a lény is, hogy sikerült megakadályozni, hogy a kupecek a megyékből nagy tömegben

izállítsák el a süldőket. De . alá szeretném húzni elvtársik, hogy ezek csak kezdeti eredmények, amelyekkel távol ról sem lehetünk megelégedve

— A falvakban van elég sertés. Most a tanácsokon, a végrehajtóbizottságokon, a begyűjtési hivatalokon múlik, hogy amikor visszaszorítják a spekulációt, emelkedjék a begyűjtés, hogy állami tartalékokat tudjunk képezni.

— A' tényék azt bizonyítják, hogy a mi államapparátusunk munkájában, a tanácsok tevékenységében, a végrehajtó- bizottságok munkájában, a kétségtelenül meglévő fejlődés mellett, nagyon súlyos hibák mutatkoznak a törvényesség betartásában.

Az államigazgatás helyi szer vei, az ügyészi, a bírói szervek, a rendőrségi szervek működésében azt látjuk, hogy sok esetben eltűrik a törvénysértéseket, nem őrködnek eléggé az Elnöki Tanács, a minisztertanács, vagy az egyes minisztériumok által kiadott rendelkezések végrehajtásán.

Ezt a lazulást az állnmigazga- lás munkáiéban sürgősen fékei! számolni.

_ Joggal mondhatjuk, hogv

oá

rtunk az utóbbi esztendőben óriási segítséget adott a

tanácsoknak? hogy feladataikat még eredményesebben elláthassák.

— A tanácsokban az egységes pártvezetés, a párt politikájának érvényesülése végett legtöbb helyen létrehoztuk az MDP pártcsoportjait. Az utóin bi hetekben sok járási VB munkáját vizsgáltak meg, a helyszínen gyűjtöttünk tapasztalatokat és megállapítható, — tótodén túlzás nélkül, — hogy a járási VB-ok munkájában, a VB-elnökök munkájában van komoly javulás. Mégis szeretnék egy néhány kérdést szóvátenni.

— Egyik a kollektív vezetés kérdése.

— Fokozottabb gondot kell most a VB-tagoknak fordi- taniok arra, — különösen az elnököknek. — hogy a kollektív vezetéshez szükséges munkastílus kialakuljon, hogy a vezetés a testületekben ténylegesen kollektív legyen.

— Gyakori hiba az, hogy a VB határozatainak meghozás- tálánál nem támaszkodnak eléggé az állandóbizotteágokra. Ez abban nyilvánul meg legtöbbször, hogy az előterjesztések előkészítésébe nem vonják be az állandóbizottsági elnököket, több helyen nem hívják meg őket a VB ülésére és í^y megfosztja magát a VB attól, hogy az állandóbizottságoknak a tömegekkel való szoros kapcsolatából származó tapasztalatait, döntéseit a határozatok meghozatalánál felhasználja.

— A vezetés kollektivitásának szerves részét képezi a határozatok végrehajtásáért való közvetlen felelősség és a végrehajtás ellenőrzésében való kollektív részvétel. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a VB minden egyes tagja elhangzott állás- foglalásától függetlenül felelős a VB által hozott határozatok végrehajtásának előmozdításáért.

— A kollektív vezetés megsértése a VB részéről a szocialista törvényesség megsértése, amely együtt jár pártunk politikájának elferdítésével, teret enged az egyéni tévelygések számára, önkény kialakí- fására, amely végső' fokon a oárt és a tanács tömegkap- -.solatainak meglazulásá-hoz vezet.

— Elv társak ! Legfontosabb, iák tartom a pártszervezetek ás a tanácsok kapcsolatát, a ‘■anácsok munkájában a pás-irányítás érvénvrejuttatását a

megyéktől a községekig.

A tanácsok minden irány« munkájának alapja, sikeres működésének előfeltétele mindig az volt, és az is marad a jövőben, hogy a tanácsokban dolgozó funkcionáriusok hogyan harcolnak a párt ügyéért, a nép ügyéért, a párthatározatok végrehajtásáért.

— A part Központi Vezeíö- íége határozatában rámutatott a tanácsok munkájában megóvó hiányosságokra is.

— Megyei, járási, közséft- 'anácsainknak állandóan eró- síteniök kell a pártszervezetek kel való kapcsolatukat, biztosítani kell az apparátusban a m-rt szerű műnkét, a párt-ellen őrzés kibontakozását. Tanul- luk mos givtárssk, hogy minél rendszc f-h munkánk felel', a pártel ieoőrzés, annál kevesebb hibát követünk el.

— A megyei, városi tanácséira, de különösen a járás- tanácsokra nagy éa megtisztelő feladatok várnak a Központi Vezetőség útmutató*» alapján: harcolni pártunk falusi politikájának, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének újabb sikereiéit.

— Előre elvtársak a pórt Központi Vezetősége határozatainak megvalósításáért, * tanácsok munkájának megjavításáért, előre a szocializmus jgyéért! (Hosszantartó leik*7 éljenzés és taps.)