Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-13 / 61. szám

ms mÁnavs a If TtPt ö s 4 Szovjetunió külügyminisztériuma az osztrák államszerződés kérdéséről llelföldi híreink Március 17-én és 18-án tartják at országos vegyipari tanácskozást Moszkva (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió kül- ügymtaisatere az utóbbi idő­ben kétszer találkozott N. Bisehoff moszkvai osztrák nagykövettel: február 25-én és március 2-án, Minthogy a külföldi sajtó­ban, így az osztrák lapokban is, olyan közlemények láttak napvilágot, amelyek helytele­nül adják elő, hogy miről szól­tak az említett találkozásokon lefolyt megbeszélések, az aláb­biakban közöljük a megbeszé­lések tartalmát: V. M. Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere február 25-én fogadta N. Bisehoff moszkvai osztrák nagykövetet és tájékoztatást kért arról, hogy mi az osztrák kormány álláspontja a szovjet kormány nak ez év február 8-án, az osztrák kérdés rendezésére vonatkozólag tett javaslatai­val kapcsolatban. V. M. Molotov Bisehoff osztrák nagykövettel folytatott szóbanforgó megbeszélése so­rán kijelentette, hogy a szov­jet fél véleménye szerint je­lenleg megvan a lehetőség ar­ra, hogy a szovjet javaslatok alapján előre vigyék az osztrák kérdés megoldását, és, hogy Ausztria és a Szovjetunió elő­zetes tárgyalásai elősegíthet­nék e cél elérését. Ez nyilván 'valóan elősegíthetné az osztrák kormány vezetőivel való személyes érintkezést is. Ennek kívánatos voltáról nem régiben beszélt Raab osztrák kancellár úr is. N. Bisehoff úr, osztrák nagy­követ kijelentette, hogy hala­déktalanul közli Beccsel, V. 'M. Molotov elgondolásait. Ez­zel kapcsolatban felvilágosítá­sokat kért az osztrák kérdés­re vonatkozó február 8-i szov­jet javaslatokkal kapcsolat­ban, E felvilágosításokat V. M. Molotov megadta. A többi kö­zött közölte, hogy a szovjet fél nem teszi függővé az osztrák kérdés megoldását a német kérdés megoldásától; csupán rámutat arra a kap­csolatra, amely természetesen fennáll e két kérdés között. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban különös jelentő­séget tulajdonít annak, hogy megállapodjanak az új osztrák Anschluss megakadályozását szolgáló intézkedésekről ■ ______ Má rcius 2-án N. Bisehoff osztrák nagykövet meglátogat­ta V. M. Molotovot, a Szovjet­unió külügyminiszterét és ki­jelentette, hogy az osztrák kormány nagy megelégedéssel vette tudomásul a Bischoffál február 25-én folytatott be­szélgetésében tett kijelentését. Az osztrák kormány megérti, hogy szovjet részről fontos lé­pést tették. Az osztrák kor­mány a többi között nagy jelentőséget tulajdonít annak a kijelentésnek, hogy az osztrák kérdés megoldásához meg kell állapodni abban a kérdésben, milyen intézkedéseket kell most és a jövőben tenni az Anschluss elhárítására, továb­bá, hogy az ilyen megállapodás megkötése után a külföldi csapa tokát iká lehet vonni Ausztriá­ból. Bisehoff egyben hozzátette, hogy az osztrák kormány vé­leménye szerint az osztrák kér dés rendezéséhez minden meg­szálló hatalommal tárgyalni kell és, hogy amint az osztrák kormány látja, mostanában előkészítés aiatt áll a talaj az ilyen tárgyalások számára. A nagykövet kifejezte azt a kívánságát, hogy további fel­világosításokat kapjon a szov­jet kormánynak az osztrák kérdésre vonatkozó javaslatai felől. V. M. Molotov azt válaszol­ta, hogy a szovjet fél volt a kezdeményező az osztrák kér­désben és már kifejtette állás pontját a szovjet kormány február 8-i konkrét és ponto­san megfogalmazott javaslatai­ban. Viszont az osztrák kor­mánynak az említett szovjet javaslatokra vonatkozó állás­pontját még nem fejtették ki világosan, Most kívánatos vol na megtudni az osztrák kor­mány határozott véleményét a szovjet kormány e javaslatait illetően, hogy folytatni lehes­sen a tárgyalásokat Bisehoff nagykövet meg­ígérte, hogy e beszélgetés tar­talmát az osztrák kormány tu­domására hozza. A Magyar Dolgozóik Pártja Központi Vezetősége és a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa március 17. és 18. napjára országos vegyipari ta­nácskozást hív össze az Or­szágház ' kongresszusi termébe. Az értekezleten rósztvesz- nek a vegyipari üzemek veze­tői és legjobb dolgozói, vala­mint a vegyipari üzenjek párt és tömegszarveaeti vezetői. A résztvevők megtárgyalják a vegyipar 1955. évi tervének feladatait A tanácskozáson Kiss Árpád vegyipari és ener­giaügyi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének tagja tart beszá­molót. Magyar—lengyel gépipari gazdasági együttműködés 1955. február 28-tól március 5-ig tárgyalások folytak a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Nébköztársasóg között a gépii» rí gazdasági együtt­működésről, A tárgyalások baráti légkör­ben folytak le. A tárgyalások eredményeképpen kőzÖ6 elha­tározás született a gépipar kü­lönböző területein meglévő gazdasági együttműködés ki- szélesítéséről és elmélyítéséről mindkét országban. Csaknem 560 termelési szakcsoport működik az országban A szövetkezésben rejlő le­hetőségeket látva dolgozó pa­rasztságunk egyre több terme­lési szakcsoportot alakít. Ezek a szakcsoportok a termelésnek csak egyes szakterületeire szö­vetkeznek. Az országban jelenleg 75 rizs termelő. 12 állattenyésztő, 4 szőlőolitvány, 12 dohány, 29 zöldség, 86 saőlő, 20 gyümölcs­termelő és 321 méhész szak­csoport működik. Az 559 ter­melői társulásnak 22.426 egyé­nileg dolgozó paraszt tagja van. A szakcsoportok közül nem egy kiváló eredményt ért el mind a termelés, mind az érté­kesítés területén. Hazaérkeztek a Lipcsei Nemzetközi Vásár magyar műszaki látogatói Magyar mérnökök, techni­kusok, tudományos dolgozóit 60 tagú csoportja megtekin­tette a lipcsei nemzetközi vá­sárt. A csoport örfaapí lipcsei tartózkodás után szombaton hazaérkezett. A műszakiak különböző rendezvényeken szá mólnak be lipcsei tapasztala­taikról. Kétszáznegyven normálhoki Az egymagában százhetven ember munkáját elvégző nagy szerű szovjet gép: a villányi gépállomás Sztálinyec trakto­ra jólismert már a baranyai gazdaságokban, ahol gyümöl­csös, — szőlő alá forgatja a talajt. a kétszáznegyvenedik hóidat szántja és a terven felül Vál­lalt százötven normálholdnyi munkából máris harmincöt holanyát teljesített. A Malomipari Egyesülés Vezetője: Gamos István kétszeres sztahánovista trak­torvezető, a téli napokon sem pihen. A nap egyikét szántás ra alkalmas óráját is kihasz­nálva, január óta több, mint 2rn normálholdnyi munká­val négy termelőszövetkezet­nél forgatta meg „ gyümöl­csösök, új telepítésre váró sző lók földjét. Jelenleg a mohácsi Béke termelőszövetkezet új nagy­üzemi gyümölcsösének talaját készíti elő. Ezzel ezévben már üzemei kőéül a bőlyi malom dolgozói ériék el a legjobb eredményt a felszabadulási verseny során. Januári feszí­tett őrlési tervüket „ gyenge gabonatermés ellenére is — 113.2, februári tervüket pedig 110.6 százalékra teljesítet­ték. Korsós Jakab főmolnár és Füredi József hengerőr fi­gyelmes, lelkiismeretes mun­kája tette lehetővé, hogy az üzemnek kiőrlési hiánya nem volt. Moszkva (TASZSZ): A Prav­da március 12-i száma „Szem- leire” aláírással cikket közöl „Tito elnök beszédéhez” cím­mel, amelyben többek között a kővetkezők állanak: Tito elnök, a jugoszláv nem­zetgyűlés március 7-i ülésén tartott beszámolójában érin­tette Jugoszlávia és a Szov­jetunió jelenlegi viszonyát. — Hangsúlyozta, hogy jelentős előrehaladás tapasztalható a szovjet—jugoszláv viszony ren dezésében. Mint ismeretes, a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak legutóbbi ülésszaka már tett említést arról, hogy értek el sikereket e fontos terüle­ten. A Jugoszlávia és a Szov­jetunió, valamint Jugoszlávia és a népi demokratikus or­szágok közötti viszony javu­lását megelégedéssel fogadta minden békeszerető nép, kö­zöttük a Szovjetunió és Ju­goszlávia népe js. Kétségtelen, hogy az ilyen rendezés össz­hangban áll a béke érdekei­vel. Jugoszlávia és a Szovjetunió viszonyának kérdését érintve azonban Tito elnök azt mon­dotta, hogy a szocialista tábor országaiban a kapcsolatoknak ezt a rendezését a következő­képpen igyekszenek magya­rázni: „Bár Jugoszlávia to­vábbra is megmaradt annak, amivel vádolták, most mégis bizonyos mértékben felismer­te tévedéseit és igyekszik meg javulni.” A jugoszláv elnök elutasította az ilyen „magya­rázatokat”, mivel azok „nem felelnek meg a valóságnak”. Viszont nem mondta meg — és aligha mondhatta volna meg, — személy szerint ki és hol fejtegetett ilyen különös „magyarázatokat”. Minden­esetre megjegyezhetünk any- nyit, bogy a Szovjetunióban Tito elnök beszédéhez66 w eszeágában sem volt senki­nek ilyesmit mondani. A jugoszláv elnök viszont a továbbiakban kijelentette, hogy V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakán Jugoszláviáról tett megállapításai „bizonyos vo­natkozásban” egybehangzóak ezekkel a véleménynyilvání­tásokkal.” Itt már tisztázni keli a valóságot V. M. Molotov beszámoló­jában. a következőket mondot­ta: „Mint látható, Jugoszlávia az utóbbi években bizonyos mértékben eltért attól az ál­lásponttól, amelyre a máso­dik világháború befejezését követő első években helyez­kedett és ez természetszerű­leg teljesen Jugoszlávia bel- ügye”. Mint ismeretes, 1948-ban fordulat történt Jugoszlávia fejlődésében. Jugoszláv vezető személyiségek számos alka­lommal kijelentették, hogy 1948 után Jugoszlávia új fej­lődési útra tért át Mi mást jelenthetnek jugo­szláv vezető személyiségeknek a kijelentései, ha nem annak a ténynek megerősítését, hogy „Jugoszlávia- az utóbbi évek­ben bizonyos mértékben el­tért attól az állásponttól, amelyre a második világhábo­rú befejezését követő első években helyezkedett?” Tito elnök szükségesnek tar­totta beszámolójában felvetni a Szovjetunió és a Jugoszlá­via között; viszony őszintesé­gének kérdését. Egyik vagy másik állam politikájának őszinteségét azonban tények- bőL azokból a konkrét intéz­kedésekből kell megítélni, amelyek valóban normális kapcsolatokat biztosítanak az államok között. De mit bizo­nyít Tito elnök beszéde, tar­talmaz-e ez a beszéd a jugo­szláv—szovjet viszony továb­bi javítására irányuló gya­korlati javaslatokat? A tények azt mutatják, hogy sajnos, ez o. beszámoló ilyen javaslatokat nem tartalmaz. Tito elnök ehelyett visszatér a múlthoz, ügy döntött, hogy emlékezteti a jugoszláv közvéleményt azok ra a vádakra, amelyek a múlt ban érték Jugoszlávia kor­mányát. De visszaemlékezve a múltra, egyetlen szóval sem tett említést a Szovjetunió­val szemben táplált ellensé­ges érzület konkrét és igen sokféle jugoszláviai megnyil­vánulásáról. Ilyen álláspontra helyezkedve, Tito elnök sza­vai szerint valóban „megre­kedhetünk a rendezésben a félúton és újabb kételkedést ébreszthetünk a népben.” Tito elnöknek az a tétele tehát, hogy az egyik fél „el­titkolja a tényeket saját né­pe elől”, nem felel meg a valóságnak. Ez a helyzet a történelmi tények terén. De nem ez a legfontosabb. ’ Mindazoknak, akik nem hát­rafelé, hanem előretekinte­nek, mindazoknak, akik való­ban szilárd és baráti kapcso­latokat akarnak Jugoszlávia és a Szovjetunió között, fon­tos továbbfejleszteniük a kap- .solatok rendezése terén el­ért eredményeket és biztosíta- mok az egykori ellenséges érzület kiküszöbölését. — <4 Szovjetunió, határozottan amellett foglal állást, hogy teljesen szüntessék meg az ellenségeskedést, és a kapcso­latokat építsék ki a barátság cs a kölcsönös megbecsülés szellemében. A Szovjetunió és Jugoszlávia viszonya ren­dezésének a béke megszilár­dítása vonalán és a nemzeti függetlenség elvetnék betar­tása vonalán tett erőfeszíté­sek összehangolásánál: alapján kell nyugodnia. Akkor nem reked meg a dolog félúton, hanem sikeresen halad előre. Jugoszlávia és a Szovjet­unió viszonyának rendezése kétségkívül népeink érdekeit, H bétee és a nemzetközi biz­tonság megszilárdításának ügyét szolgálja. Ennek kap­csán azonban szem «lőtt ke:l tartani, hogy e viszony ren­dezése nem kizárólag a Szov­jetunótól, hanem nem cseké- 'yebb mértékben magától Ju­goszláviától is függ. A Szovjetuniónak, mint ez köztudomású, szilárdan az az álláspontja, hogy minden ál­lamnak joga itan tetszés sze­rinti tel- és külpolitikai irány vonalat követni. A Szovjet­unióit; n senki nem szándé­kozik. a szovjet-jugoszláv vi­szony rendezése terén elért sikereket azzal „magyarázó;”, hogy a jugoszláv vezetők mór „fétis merték tévedéseiket”, vagy pedig „igyekszenek meg­javulni.“ Egy dolog elvitathatatlan: a kapcsolatok megjavítása a Fa-kán és egész, Európa bé­kéének megszilárdítását Salja. Különösen fontos és nagy­jelentőségű a Szovjetunió é- Jug- rzlóvia erőfeszítéseinél« összehangolása a béke és a nemzetközi biztonság biztori- tásálan. Nézetünk szerint nvndenekelőtt erre kell irá­nyulnia annak az „aktív együttélésnek”, amelyről Tito elnök beszélt. Ebben a vonat­kozásban óriási kiaknáaatlan munkaterület vám A Baranya megyei Pártbizottság aktlvanlése A Magyar Dolgozók Pártja Bárány a Megyei Bizottsága szombaton reggel párfcaktiva- értekezletet tartott a pécsi Petőfi filmszínházban. Az aktíva-értekezleten részi- veit és felszólalt Farkas Mi­hály elvtárs, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Ve­zetőség titkára. Az aktíva-értekezleten Gö­dör Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára tartott beszámolót a politikád helyzetről, és a Párt feladata*-’ ról, a Központi Vezetőség már* cius 2—1-i határozata alapján.; A több. mint hatszáz kommu­nista egységesen, nagy öröm­mel fogadta a Központi Veze­tőség határozatát és ígéretet tett: minden erővel harcot sikeres megvalósításáért. Az értekezlet részletes isr mertetésére visszatérünk. A megyei pártaktíva levele pártunk Központi Vezetőségéhez A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK BUDAPEST KEDVES ELVTÁRSAK! Néhány hét választ el bennünket hazánk tclszabadulasa- nak 10. évfordulójától. Ezekben a napokban — amikor a me­gye munkásosztálya, hős bányászainkkal az élen a tervek minden részletében való teljesítésén, a termelőszövetkezeti é* egyénileg dolgozó parasztok, a tavaszi munka előkészítésén, az állampolgári fegyelem megszilárdításán, a néphez hö értel­miség, a tudomány és technika felvirágzásán munkálkodva készül legnagyobb nemzeti ünnepünkre — ült össze a megyei, pártaktíva. 600 kommunista tárgyalta meg a Központi Vezető­ség 1955 március 2—4-i határozatát, a megyénkre háruló tenni valókat. A Központi Vezetőség határozatával az aktíva részt­vevői egyhangúlag, teljes mértékben egyetértenek, magukévá- teszik. A megye kommunistái, dolgozói világosan látják: a szo­cializmus építése, a népjólét emelése a termelés frontján dől el. Az életszínvonal alapja a munka. Népünk boldogulása én biztonsága a több, jobb és olcsóbb termelésen múlik. Az 1953-’ ős tervek végrehajtása során bányáinkban és üzemeinkben, íalvainkban megszilárdítjuk a szocialista munkafegyelmet, minden dolgozó személyes ügyévé tesszük a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését, a széleskörű takarékossá­got. Éppen ezért széleskörűen kibontakoztatjuk a felszabad»- lás ünnepére indított szocialista munka versenyt- győzelem*» visszük a felszabadulási műszakot. A falu felemelkedésének egyetlen járható útja: a termelőt szövetkezet. Ezért a fő erőt, a fő figyelmet a termelőszövét­kezőtek megszilárdítására, számszerű fejlesztésére fordítjuk, az önkéntesség, meggyőzés elve alapján. Párt-, állami és tR- megszervezetcink népszerűsítik a fejlődő, jól dolgozó termelő- szövetkezeteink eredményeit, megismertetik a nagyüzemi gao dálkodás előnyeit, Ugyanakkor fontos feladatnak tartjuk ar. egyénileg dolgozó parasztok támogatását, termelésünk fejtesz^ téséí. A munkás-paraszt- szövetség erősítése érdekében odajut' tünk. hogy a megye dolgozó parasztsága hiánytalanul tegyem eleget állampolgári kötelezettségének. A néphez hű értelmiségünk — művészek, mérnökök, orvo­sok, agronómusok. tanítók — nagy erőt merítettek a Kft* ponti Vezetőség határozatából. A tudomány és technika le#-’ lesztése lehetőségeinek kihasználásával támogatják népünk jólétének emelését, békénk védelmét. Baranya megye kommunistái mélységesen elítélik Nagy Imre elvtársnak a párt politikájától eltérő, a szocializmus épé’ tését hátráltató opportunista irányvonalát. A Központi Ve»' tőség határozata tisztázta az elvi kérdéseket és felhívta a mer gye kommunistáinak, egész dolgozó népének figyelmét a sao* cializmus építésének, a népjólet emelésének soronkövetkeaS nagy feladataira. A megye kommunistái, dolgozói helyeslik t* Központi Vezetőség határozatát, amely utat mutatva végeivel: mindenféle bizonytalanságnak, ingadozásnak, és ennek alap­ján egységesen, minden erőt latbavetve küzdenek a jobboldali elliajlás ellen, a III. pártkongresszus határozatainak végrehajt tásáért. Baranya megye kommunistái tudják: minden győzelmük a párt egységén, erején múlik. Éppen ezért megfogadjuk, hogy minden erőnkkel harcolunk a párt eszmei, politikai cs szerve­zeti egységének megerősítéséért. A megye kommunistái —> mint mindig, most is — az élen lesznek, szilárdan, egysége-’ sen tömörülnek a párt zászlaja alá és megyénk dolgozó népéi mozgósítják c nagyjelentőségű határozat végrehajtására. Biz­tosítjuk a Központi Vezetőséget, hogy a megye kommunistái példásan végzik munkájukat azon a területen, amelyet a párt kijelölt számukra s szüntelenül erősítik a párt és a dolgozók kapcsolatát, a munkásosztály vezette munkás-paraszt szövet" séget. Éljen a harcokban megedzett dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja! v Éljen a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége! Pécs, 1955 március 12. TTarcos kommunista üdvözlettel: A BARANYA MEGYEI AKTIVAÉRTEKE/XET HATSZÄZ KOMMUNISTÁJA Március 20-án, Budapesten tartják az Ötéves Tervkölcsön utolsó sorsolását Alig néhány nap telt el a IV. Békekölcsön második sor­solása óta, máris megkezdték az előkészületeket az ötéves Tervkölcsön tizedik. egyben utolsó húzására. Ezt a sorsolást március 29- án 10—13 óra között és 15—19 óra között Budapesten, a Ze­neművészeti Főiskola nagytér, mében bonyolítják le. A sorsoláson 78.600 kötvény- számot húznak majd ki össze­sen harmincmillió 007.400 fo­rint értékű nyereménnyel. —» Ezenkívül 450.520 kötvényt névértékben váltanak vissza 35 millió 960 ezer forint ősz- szegben. Ezúttal már vala­mennyi kötvénytulajdonos visszakapja az ötéves terv- köicsönre jegyzett pénzét. Százititeocvennégyinliljó aláírást gyűjtöttek Kínában a Béke Világtanács felhívására Peking (Uj Kína) Az atom­fegyverek elleni aláírásgyűjtés megszervezésére alakult kínai bizottság egyik szóvivője pén­teken sajtóértekezleten beje­lentett«» hogy eddig több mint 194 millió kínai írta aiá a Béke Világtanácsnak az aiom fegyverek betiltását követelő felhívását.- Ez a szám cs. ország lakosságának csaknem egyyi harmadát teszi kv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom