Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-06 / 55. szám

^ apt: 6 Í955 MARCnTS « ? A nők nemzetközi ünnepe előtt Két nap múlva ünnepeljük meg a Nemzet- házi Nőnapot, a dolgozó, gyermeket nevelő, békéért harcoló nők nemzetközi ünnepnapját. A felszabadult országokban élő nők, a Szov­jetunió és a népi demdkráciák asszonyai, lá­nyai szabad életüket, a nők megvalósult egyenjogúságát, a boldog életet, a. gyerme­kek biztos jövőjét ünnepük. A világ másik felén, ahol ma még a kizsákmányoláson, a dolgozók elnyomásán nyugszik a tőkések ha­talma, s ahol imperialista csoportok békeelle­nes támadásefk terveit szövik, ezen a napon fellángol a nők ellenállása, szót emelnek a békéért, követelik az emberi élethez, a bol­dogsághoz való jogukat. A nők, a dolgozó és harcoló férfiak egyenrangú, szilárd támaszai, a jövő nemzedék felnevelői, ma már nem hagyhatók ki a politikai harcokból, erejük a békéért harcoló tömegek erejének nagyobb részét teszi ki. A Nemzetközi Nőnapon őket ünnepeljük, az 6 harcaikról. gondjaikról, munkájukról emlékezünk. A békehareos anya •» Hu a bék&harcról beszé­lem:, gondolatiban megjelenik előttem a párizsi Buffalo-sta- dion, ahol 1949 áprilisában a békeihívek kongresszusa alkal­mából közel félmillió ember gyűlt össze Franciaország min den tájáról. UjToól látom az emelvény előtt elvonuló fran­cia anyákat, 's tábláikon a fel iratot: „Mi, francia anyák, soha nem engedjük meg, hogy a Szovjetunió ellen háborúba vigyék gyermekeinket!'* AZ ANYAK UTÁN gyerme­kek jöttek — iskolásoktól egé­szen az ötéves csöppségekig — s ilyen feliratokat vittek „Békét akarunk, élni aka­runk!” Lehetetlen volt megindulás nélkül nézni a gyermekek -ko­moly gondolatokat tükröző arcocskáit, s a feliratot magas­ba emelő kis kezüket. Howard Fast amerikai író így kiáltott a gyermekek felé: — Élni fogtolt, mert van Szovjetunió! L. Ty. Koszmogyemjanszka- Ja, a hős Zója édesanyja írta e sorokat, ak! a magyar szov­jet barátsági hónap alkalmá­ból érkezett hazánkba. L. Ty. Koszm-ogyemjanszKa- ja életrajzában nincs semmi rendkívüli. Sok olyan édes­anya van a Szovjetunióban, mint ő. A tambovi területen lévő Oszinovije-Ga jiban szüle­tett. Apia járási írnok volt. Az Októberi Szocialista For­radalom győzelme utáin tanító­nő lett Szolovjanka faluban. Itt azonban csak egy évig ta­nított, 1918 őszén szülőfalujá­ban kapott tanár! állást. Nem sokára fárihez ment Anatolij Petrovics Koszmogyemjanszkij hez, aki egy évig szolgált a Vörös Hadseregben, 1918 őszén pedig Oszimovije-Gajiban az olvasókört és a könyvtárat ve­zette. KOSZMOGYEMJ AK\ ZK A- JA LÁNYA, Zója 1923 szep­temberben 13-án született, fia, Bura pedig két évvel később. A Koszmogyemjanszkij házas, pár 1931-ben Moszkvába uta­zott, ahol mindketten tanító* állást kaptak. Kosamogyfemjan sskaja 1934 -márciusában el­vesztette féltjét, majd később a háború elragadta tőle mind­két gyermekét. Koszmogyemj anszkaja tevé­kenyen résztvesz a békeharc­ban, mert tudja, hogy a gyer­meküket sirató anyák könnyét hosszú esztendők sem képesek felszárítani. Soha nem felejtem el azt a feketébe öltözött, őszihaju nőt. — írja Koszmogyemjanszkaja — aki a kongresszusi munka tzünetóben odajött hozzám és ■’gy szólt: „Négy fiam halt meg a második világháborúban, ön hegért engem, hiszen bánatom ugyanaz, mint az öné. Egész Hetünkre összekapcsol bennün két a közős veszteség. Nem akarom, hogy más anyáik is megismerjék a legborzalma­sabb dolgot, gyermekeik halá­lát. Harcolni fogok azért, hog> unokáim soha ne lássanak há­borút.“ Koszmogyemjanszkaja részt- vett a Béke Híveinek II. Vi­lágkongresszusán is. A KÜLFÖLDI IFJAKNAK büszkén 'beszélt a szovjet ifjú. ságról, a komszomolisták hős­tetteiről. E beszélgetések gyak ran a következő szavakkal ér­tek véget: — Mi Önökkel tartunk — mondták a külföldi fiatalok — Mindörökre önökkel tar tunk. Az imperialisták soha sem vihetnek harciba bennün­ket ZÓ a Koszmogvemja.nszka- ia és Oleg Kosevoj hazája el­len. Soha! A Román Népközt ársas ág­ban igen fontosnak tártjaik a lök szerepét a fogyasztási cik­keket termelő iparágakban, különösen nzokban, amelyek­ben nagy figyelmet kell szen­telni a min fiség javítására. Ott találjuk a nőket, nemcsak a* síel miszeripar különféle ágai­ban, hanem a nagy szakkép­zettséget követelő elektromos is műszeriparban is. A buka­resti „Elecfiroaparataj” válla- ’at műhelyeiben is szorgos női kezek szerelik a különféle vil- 'amos háztartási eszközökbe a fűtőtestek kényes spiráljait. „Nők a tervért“ mozgalom, a Mohácsi Se yemgyárban A felszabadulási munkaver­senyben egyre több dolgozó nő vesz részt. A Mohácsi Se- :yemgyárban — az MNDSF szervezte „nők a tervért" moz­galomnak — már 30 követője van. Koppeti Anna alsőosztályu '.zövőnő 100 százalékos minő­ségi munkát végzett a februá­ri utolsó dekádban és 131 1 százalékos teljesítményével segített az üzemi terv teljesí­l\&k a felszabadulási verseny ét harcos fii között Földényi Emilné a Pécsi MÁV Lugosi Józsefné kézivarró Fuksz Andrásné kalanderes, sztahanovista a pécsi Kesztyű a pécsi Patyolatnál dolgozi. igazgatóság kereskedelmi ősz- , . m . ,, . ____u„ Hazank felszabadulasanak 10. gy árban dolgozik. A felszaba- évfor{Julóiál.a vállalta, hogy tályának dolgozója. Munkáját dulási versenyben másfélszeres teljesítményét 137 százalékról a pontosság, a határidő előtti normát teljesít. s javítja a kesztyűk minőseget is. Mino­teljesítés jellemzi. ségi tervteljesítése 97—98 szá­zalék között mozog. 147-re teljesíti. Selejtmentes munkát végez, és állandóan arra törekszik, hogy keze alól jóminőségü munka kerüljön ki tésében. Gerti Erzsébet 123.2, Papp Mihályné 122.7 százalék­ra teljesítette dekádtervét Nemcsak szövőnők, hanem a öbbi üzemrész dolgozói is jobb és több termeléssel ké­szülnek felszabadulásunk 10. évfordulójának tiszteletére. — Kassai Tiborné csévélő még a szövőkét is felülmúlta 155.3 százalékos dekáderedményé- vel. A felvetők között Arnold Ernőné emelkedett ki 140.8 izázalékos teljesítményével. — Tassi Sándomé sodró is 136.2 izázalékot teljesített. Minden műhelyben felzárkóznak a dol­gozó nők, hogy munkájukkal *s kifejezzék: békét akarnak! Békében akarják mind maga­sabbra emelni termelési ered- nényüket. Ezt bizonyítja a Mohácsi Selyemgyárban nép­szerűvé vált „nők a tervért” nozgalom eddigi eredménye is. Minden méter terven felül ?yártott mohácsi selyem azok­nak a dolgozó nőknek béke­vágyát hirdeti, akik készítet­ték. Kassai Tiborné, Arnold Ernőné és a többiek is vala­mennyien tudják, hogy mit ielent a háború. Ma, amikor a béke megvédése a legfonto­sabb feladat, ők valamennyien tervük túlteljesítésével, a mi­nőség állandó javításával feje­zik ki: Békét akarunk! Könyvek — nőkről, nőknek Oravecz Paula: KÓCOS Oravecz Paula regényének legfőbb emberi és művészt ér­deme, hogy a proletár-gyer­mekkort egész tisztaságában és keménységében, kegyet­len szenvedéseiben és fel­emelő emberiességében meg tudta mutatni. A regény va­lójában az Ábel család szét­hullását mondja el. Nagy kín­nal, nélkülözések árán kupor- gatja össze filléreit Abelné, hogy valamennyire megakadá­lyozza a család széthullását és néha meglátogathassa a gyer­mekeit. A szeretet azonban magában nem elég — olvas­suk ki a sorok mögül — egy egész társadalmi osztály segít­ségére van szükség. S a pro­letárösszetartás bemutatásá­ban a regény :tzinte megren­dítő lapokkal ajándékozza meg az olvasót. » Az anya, Abetné egyébként új irodalmunk legszebb alak­jai közé tartozik. Szeretető, önfeláldozása, hangtalan, né­ma szenvedése költői mélysé­get nyernek például a kórházi ágyon, amikor önkívületében esztergapadot hajt De a töb­biek — a régi Tabán alakjai — is mind élő, érző emberek. Kócos alakjának megformálá­sában az íróvak sikerült olyan jellemet teremteni, melyben az egész proletárosztály eré­nyei kifejezést nyernek. Az alakok megformálása, a jellemek emberiessége a kor­hűség, valamint az írás finom művészete avatják Oravecz Paula regényét az utóbbi esztendők legszebb alkotásává, melyet felnőttek és gyerme­kek egyaránt olvashatnak. Készülnek a nőnapra Baranya asszonyai 4 Li Ning: A Nemzetközi Nőnap tisz-J teleiére a pécsi üzemekben f dolgozó asszonyok munkafel- 4 azokat illetve Liu, akinek megmutatkozott a világ... ANYAK könyve ajánlásokat tettek és becsülettel teljesítik, túlteljesítik. A pécsi Kesztyűgyárban flttter Gyuláné 158 százalé­ka? tervteljesítést vállalt és már 180- at teljesített. Aradi Perencné pedig 136 százalék helyett 140 százalékot ért el. A Porcelángyárban Vlterle Alajosné háromtagú brigádja tartja a sztahanovista szintet, és havi tervét már 183 száza­KINAI TÖRTÉNET A z Asani választókerület Ma-Ju-Tin faluja 5-ös háztömbjében él Pai nagyma­ma. Bár ebben az évben már 70 éves múlt, csodálatoslcép- pen még mindig nem volt neve. Ez az első hallásra fur­csa, de a valóságban e tény mögött hosszú, keserűséggel teli élet áll. Az anyókát 17 éves korában férjhez adták és bár fél év­századig élt a Pai-családdal. egyetlen egyszer sem hal­lókra teljesítette. A sajtóiéban\lotta, hogy e sok éven kérész- Arnold Ferencné 140 százaié- i tül valaki a nevén hívta vol- tervteljesítést vállalt, de 4™- Kiskorában egész egysze- *Oo xervieh «százalékra tel-$m®n igv hívták a faluban: „a tervét mái 142 százalékra el J Uny> ß Uu-családból”. Férj­JeBítette. *hezmenetele után így szólítot­Baranya községeiben a dol-i iák: „a másik fiatal asz- mnró parasztasszonyok a be-iszony.” Nevet?... Lánynak?... , Trfit.-űezettség teljesítését?"®?™ °cndo!£ erre saját anyja, adási kotcleze-eiset, iapja, anyósa, vagy apósa sem. vállalták a Nemzetközi Non« P4t;vtizedek követték egymást, tiszteletére. Ujpetrén Doroty- i,gyermekei születtek, sőt uno- hmi Lőrincné vállalta, hogy el-ókéi, hófehér lett a haja, de T trJdévi tolás- és barom- mindig nem volt. jő negyede vállalá-i ersze fmtal asszonynak nem fi-beadását teljesíti &> váiiaia nevezték többé, a „naguma­sát máris túlteljesítette. Ugyanom«” lett a „Pai családból." csak teljesítette első ne&ed'(^nnyi volt az egész különb­éft baromfibeadasát r 0­évi tojás- és Még a fának is van árnyé Balog Jánosul: Ut ^nnakVanemberVek, is. Márokon Ifi a . i ^g uavük sincs! _ Jó zsefné első negyedévi tojás- és baromfi bear <s«> ^ Csang Kai_se£ Villányban idős Polya Fe Anem tekintette a „ul emoer- ué tej- és tojásbeadását, lip 4 nek. Nemcsak az utónév nAn pedig Landek Péterné el- # hiányzott, hanem sokszor még pan peuifc m tel f családi nevük sem •«­ső negyedévi tojasbea - j asszonyoknak jesítotte. volt az Sok-sok éve. amikor Nagymama még fiatal asszony volt, „paraszt-számlá­lást" hajtottak végre a falu­ban. Ekkor még emlékezett szüleinek családi nevére és őt Liu-Schi név alatt írták be ami annyit jelent, mint a „Extt családból való". Miután már hosszú éveket töltött férje ha­zában, ezt is elfelejtette. vek teltek és hosszú Xj harcok után a nép vette kezébe a hatalmat, szabaddá vált az egész nagy ország. Amikor az első választásokat kiírták, Ma-Ju-Tinban is fel­állították a választókerületet. Az agitátorok hozzáláttak a választásra jogosultak össze­írásához. — Szabadna tudnom a be­cses nevét? — kérdezték az öreget. — Az én nevem Pai, vála­szolt az öregasszony. — És a keresztnevét is sza­badna? — hangzott a másik kérdés. — Ah, mormogta Nagyma­ma és zavartan nevetett. — én nem is tudom... Amikor anyámmal éltem, csak családi nevem volt és keresztnévig so­hasem vittem. A választási bizottság ^ em­berei nem tudták, mitévők le­gyenek, mert a törvény vilá­gosan kimondja, hogy a la­kosság összeírásánál elsősor ban a keresztnevet kell ^ be­írni. Ez magától is értetődik Hiszen egyik személynél ak­kor azt kellene írni, hogy a Pai családhoz tartozó, a má­siknál megintcsak: a Pai-csa- ládhoz tartozó. Szép zavar ke­letkezhetne belőle. Amint a bizottság emberei elmentek, Anyóka szünet nél­kül rágódott és egyre nehe­zebb lett a szíve. Az igazat megvallva Nagymama sorsa az utolsó években egyáltalán nem volt rossz. Bőségesen volt ennie, a szükséges ruhadara­bokból sem látott szűkét, sőt mintha a különböző apróbb betegségek is egyszerre tova­tűntek volna. Eltűnt a fül- zúgás, a homályos fátyol öreg szemei előtt. Mindig szebb és vidámabb lett élete egészen úgy, mint amikor a tűzhelyen pislákoló lángocska erőre‘kap va tűzze növekszik. Amikor aztán a Pax—csaladba tavasz— szál beköszöntött a kis uno­ka, még a környéken is azt mondogatják, hogy a Pai- nagymama meglátta a „Jó- világot.." Egy álmában rég­meghalt férjét is látta. Anyá­ké, örömében felébredt és haj nalban menye felé fordult: K ár, hogy Apósod túl 1korán meghalt, ne­ki már nem jutott ki az új élet örömeiből. Az új választásokhoz min­denki meghívót is kap. Arany nyal ér fel egy ilyen papír — gondolta magában Anyóka., ■sak mitévő legyek nevem­mel? Nem tudom beírni, ha >gyszer nincsen! Újra felsza­kadt régi bánata és a bánatot nem lehet eltitkolni az em­berek előtt. Az Egészségügyi Kiadó nagy hiányt pótolt, amikor az asz- szonyok kezébe adta az Anyák könyvét. A könyv vilá­gos, egyszerű stílusa mindenki számára lehetővé teszi, hogy Este, amint Pal-vagymama J könnyen megértsen olyan unolkaja a munkából hazajött, a problémákat, melyeknek fel­orvossagot találtak rá. Amint meglátta Nagymama szomorú­ságát, egyenesen hozzáment és így szólt: — Miért csinálsz magadnak feleslegesen fejtörést? Hát kik kutatása a tudományos orvo­si könyvekben eddig nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen volt. Eloszlat sok téves néze­tet. babonát, melyek — külö­nösen falun — komoly bajo­idják a neveket, ha nem az *'^at okoztak a gyermeke« ne- emberek? ívelésében és az anyák egész­Akarod, hogy kikeressek ne- \®égében a terhesség ideje alatt ced egy nevet? ' Máisodik része a gyermekkel I1a^lrnama. T1f.T™ válaszolt, foglalkozik. Ebben a részben sak könnyek fátyolozták el a áttekinthetően, könnyen meg- 'zaIrJfl ' italálja az édesanya mindazt. Aki nem kóstolt ürmöst, az amit a csecsemő felneve'ésé- nem tudja, mi a keserűség — i vei kapcsolatban tudnia kell. jnőm. jak Kínában. Ha egy em- A könyv természetesen nőm iérnék nevet adnak, mit le- Pótolja az orvost, nem ts ez a net azon bánkódni?! Mindegy acélja, — világosan megmond- Masnap Nagymama a válasz- |i mikor kell azonnal orvos- tobizottsághoz sietett és új |i ^07 fordulni és mikor ér rá nevén vétette fel magát a|,az édesanya, hogy alkalmilag névjegyzékbe. |i kérje k? az orvos tanácsát. \z ÍT a most véletlenül Pai- fílbrak és a képek nagy segít- xx nagymamával mentek s<:.eet nyújtanak a tudnivalók először is el fogja nektek me’-megértéséhez, a sélni, hogy megkapta a vá fkönvv ^-gén lévő függelékből lasztási bizottság meghívását ped'q Pontosan megismerhetik Nagyon félti a papírt rruirtil C?olíío'íó n5k- hosv rnilye,n eltűnhet, vagy valamelyik kil r^zmények, juttatások il- "osszalkodó gézengúz kezébe mc'S‘ kerülhet. Ezért aztán egy vö- A fogamzás, szülés, beteg- ros szövetdarabkával átkötve ®s gyógyítás bonyolult szekrénykében tartja ^életfolyamatok, és velük kap- íuszkén veszi majd elő, mu-11 cso^at'3an a valóság ismireté- 'atja meg nektek ezt a pa-inek. hiányában sok téves fel- úrt, meinen tisztán, olvasha-i^°^'*s aia^:ult ki. Csak a va!ó- három a tudományos alfp. amite . \ ÓDÍthetíinV TP.yj&rt minripn ’óan látjátok ezt 'ásje.let: Liu-Wen-Ming, ami Y^Píthietünb■. Ezért minden asz jelent: Liu akinek a *zony leány olvassa e! az v , Anyák könyvét, mert a tér innyit jelent: Liu, megmutatkozott a világ! Fordította: KENEDI MIHÁLY \ rnészeti törvények megismeré- Is® rne8taiift az észszerű és cél “ szerű óvatosságra i?.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom