Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-04 / 53. szám

NAPLÓ 3 1#S5 MÁRCIUS 4 %o3c kommunista — Mi újság állami gazdaságainkban ? Uj szarvasmarha-tájíajjta tenyésztéséhez kezdtek Sátorhelyen Négyszáz hold föld gazdája s nyolcvanba t tagot számláló Mspöklaki Vörös Csillag ter- 'pelószcvetkezet. A tagok 1953 dMén nem voltak megelégedve a eredményekkel — keveset Osztottak. A munka iem ment Hidfen, a 86 tagból mintegy **—25 alig egy-két munka- ^ységet teljesített. így aztán “ern tudták megkapálni rendé­it a kukoricát, cukorrépát. ‘'Maradtak az aratással, ki­égett a szem, ősszel meg.... ,-*3 nem is ősszel, november is kint volt a kukorica , te'snroláFihoz még hozzátar- ^Z!k, hogy a csoportnak volt ™rt«zervezete is, csak époen ^rirni látszatja nem volt yUnkát'áo.nk s ez mee’átszot1 I ? Ősz erediménve;n. „Kevesen ygvun.k — mondták a ""ritst.ák — mindössze mvól- 'an- A tsz 36 tagja között nem Oil'ink semmihez kezdeni." Az egyik taggyűlésen alano- 8n belekeveredtek a vitába, -ev kezdődőit, hogy L’éb Jó- elvtárs felállt és jól meg mondogatta a magáét: "Mire való ez a siránkozás, elkeseredés?! Nvolc kom- Munista nagy erő!.. ‘tevelmesen haüeattáik LWb Wárs szavait,, aki az 1904-es . 19-“s és a 2!-es évek során Bjrzett. rmm.kásnnozga’mi ta­iásztp’at.airól is beszélt. . — Valamennyien arra gon- i'tank — momdia Hengl Mi- ?yVr>é párttitkár. — hogv íga- , van Liieb elvtársinak. Meg- a2adtuk a tanácsát. Hosvza- í.0 vitatkoztunk, majd meg- ■ arwituriik kinek mi a ten- ^ivg'éia. Elsőként azt tűzték ki célul ,ncrv a csoport tagjai között ,B,'atják szaivukat — agitál­jak. A nvnlc komrnunlctn. min- ,''“níiH tevékenvkedett. — Eehm'dt Ténosné és Rara- néraáiil I*. növénvter- ive’ők kö-rKft végzett felvilá­gosító munkát. J^’ás ideién gondosan tne? -;nék a munka minőségét, s .kol hibát észleltek, nem a®vták szóílanul. A tavaszi munkák, aratás tlés, őszi bet akart ás ideién !v"*'gy részterületen kívü’ JJkia nvolc kommunista an- érdekében is tovékenvke- hogy minél több csa’ád- L.®i)t vonlának be a tsz mun- ,aiába. Sikerült. A nyolcvan­at tsz tagon kívül szinte min nap húsz-huszonöt család­os is dolgozott. Ecker elvtárs togatosoknál ismertette a pártszervezet célkitűzéseit. Ta­valy tavasszal sok trágyát kel­lett kihordani, erre mozgósí­totta a kocsisokat. Mire szán­tani kellett, be is fejezték a trágyahordást. Most már en­nél is jobban állnak, hiszen eddig több mint nyolcvan holdra került ki a trágya. Az év végi zárszámadáskor örömmel állapította meg a tsz tagság, hogy 54-ben jobban dolgozták, robb az eredmény is. Például csak búzából három, kukoricából meg több mint három kilót kaptak munkaegységenként. A kommunisták a szövetkezet eredményei alapján, a pártszer vezet munkáját is számba vették.. „Nos, úgy-e, hogy nyolcán is sokat tudunk ten­ni, — mondták — hiszen a tsz eredményei a pártszervezet iobb munkájának is köszön­hetők. Most egy lépéssel is­mét tovább mehetünk.” Úgy határoztak: új tagjelöl­tekkel erősítik a pártszerveze­tet. Eckert elvtárs és Hengl elvtársnő ezután a szokottná1 gyakrabban váltott szót Mol­nár Antal tsz elnökkel és Be- decs Latos brigádvezetővel. S a legutóbbi taggyűlés előtt mind a ketten kérték tagjelölt felvételüket. így most már tizen vannak, de lesznek többen is. hiszen a párttagok állandóan az emberek között vannak, mindegyikük foglalkozik egy-egy jól dolgozó tsz-tag- gal. ■ Az idei tervkészítésnél már a pártszervezet is tudott segí­teni a tsz vezetőségének. Sok értékes javaslattal tárultak hozzá a csoport eredményei­nek fokozásához. Arról is be­szélgettek a párttagok, hogv az idén még jribban szonga1- mazzák és saját munkáinkká1 :s elősegítik a terv sikere^ megvalósítását. Ez is arra uta1 hogy egy év alatt sokat javul1 a pártmunka és ma már min dermap érzi a tsz vezetősége a pártszervezet irányító, seg-' tő munkájának hatását. így sok még a tennivaló, de lépésről-lép*sre ezekkel is meg birkóznak. Hogy csak egy pél­dát említsünk- beszélgetés kő­ben Lieb elvtárs figyelmezteti a párttitkárt: — Hibát követtünk el, hogv az idén nem szerveztük meg a nártoktatást. A járási bízott, ság sem eléggé szorgalmazta pedig mindannyiunknak szük­sége lenne a tanulásra. Nyomban meg is születik a javaslat: nagy e?*ő még a tavasszal előadásokon és közös vitákon tanulmá­nyozzák a kongresszus anya gát. Amennyire lehet, pó­tolják a mulasztottakat. Amikor az elért eredmények ről és a sok-sok tervről hal­iunk, az ljut eszünkbe, hogy most már van pártszervezet a Vörös Csillag tsz-ben is. A járási pártbizottságon még úgy vélekedtek, hogy ez a pártszervezet gyenge. Igazuk van, még gyenge, de sokkal erősebb, mint egy évvel ez­előtt volt és egy év múlva erő seblb lesz, mint ma. Biztosíték erre a kommunisták lelkese dése, akarata. Az MSZT hathetes orosz nyelvtanfolyamot Indít kezdők­nek. Haladóknak külön tanfo­lyamot rendeznek. A hathetes — heti kétórás — gyakorlatok alapjául szolgáló szókincset R szaktanár a hallgatók foglalko­zásának témaköréből állítja majd össze. így a nyelvtan elsajátításával párhuzamosan a ha1 Igátok szókincse is gyara­podik. A különböző szakmák dolgo­zóinak az MSZT kétéves orosz nyelvtanfolyamokat rendez. Ezeken a lhallgatók az első két hónapi alapnyujtás után már áttérnek a szakmájukban hasz nált szókincs megismerésére, szakmai szövegek olvasására és fordítására. Szakmai nyelv­tanfolyamokat rendeznek az ipari, kereskedelmi, vasúti, pos A sátorhelyi Béke őre ál­lami gazdaság tehenészei Sa­lamon György főállattenyész­tő irányítása mellett nem tó- .iöbto dologba vágták fejszéjü­ket, mint a magyartarka szarvasmarha egy, a baranyai adottságokhoz kiválóan alkal­mazkodó tájfajtájának kite­nyésztése. E nagyszerű és a megye egyik legnagyobb ál­lami gazdaságéhoz méltó fel­adathoz a gazdaság Ujisiálló- maj orjában már hozzá is kezd tek: ötven, kiváló tejtermelő képességű tehéntől származó üszőt termékenyítettek meg tál, orvostudományi, jogtudo­mányi, stb. dolgozóknak. Ha a nyelvtanfolyamra egy üzemből vagy hivatalból hú­szam jelentkeznek, a tanfolya­mét a helyszínen tartják meg, egyébként az MSZT székházá­ban. A tandíj személyenként havonta 10 forint, az órák szá­ma hetenként 2 óra. A hathe­tes tanfolyam díja összesen 15 forint, amit a jelentkezéskor keli fizetni. A dolgozók a tan­folyamra az üzemekben az MSZT sezrvezeíuéi, vagy egyé­nileg az MSZT városi titkársá­gán (Janus Pannonius utca 11. szám alatt) jelentkezhetnek. \ jelentkezők tüntessék fel azt, hogy melyik nyelvtanfolyamra kívánnak járni, az orosz nyelv elsajátításában eddig milyen fokot értek el, milyen szakmai ■ nyelvtanfolyam érdekli őket. megfelelő küllemű és termelő képességű apaállatokkal. Az Állami Gazdaságok Mi­— Retailing Hermina, Grácz Ferencné, Hábel Ádámné és Hazenauer Magda — feleli Léces főállattenyésztő elvtárs arra a kérdésre, hogy kik a babarci állami gazdaság leg­jobb baromfitenyésztői. — Bár alig telt el két hónap az 1955- ös évből, a kitűnő gondozók lelkiismeretes munkája és a kiváló baromfifajták tartásá­nak eredményeként máris elérték darabomként az átla­gos 27—31 darabos tojáshoza­mot. A felszabadulási verseny so­rán a domboldalba épített baromfifarmról 80 ezer tojás­Naipról-na.pra minden ál­dott reggel odateszi a tehe­nész brigádvezető Hadfi Já­nos üzemegységvezető-agronó- mus asztalára az istállóátlag alakulásáról szóló jelentést, ö Idamajorból telefonon to­vábbítja a Vörös Csillag Ál­lami Gazaaság központjába, ahová addigra befut már Ká- rolymajor fes Vöröspuszta je­lentése is. Nézzünk bele , az egymás tetejére rakott ada­tokba — mindjárt kiderül: mi­ért szélesedik napról-napra az elégedettség Hadfi János elv­társ arcán. Először is: a felszabadulási verseny'óta ha eleinte lassacs­kán is, de szüntelenül emel­kedik a naponta tófejt tej A bor a tőkénél kezdődik, a tőke a szőlővesszőnél — már­pedig azt Baranyában min­denki tudja, hogy a szőlő­vessző igazi „lelőhelye“ a Vil­lányi Állami Szol lés ze ti Gazda ság, ahol ma új szakaszába lépett a felszabadulási mun­kaverseny: megkezdődött az oltványkészítés nagy, felelős­ségteljes munkája. Egyszerre két helyen: a villányi köz­pontban, meg az ivánszöllősi üzemegységben kibontják a vermekből a vesszőiket, majd q rügyek kivágása után nagy misztériuma a gazdaság állat- tenyésztőinek munkáját még külön is elősegíti azzal, hogy a közeljövőiben Svájcból be­hozott apaállatot bocsát ren­delkezésükre. piaci-p és a keltetöálloanasotó.--. február húszadikáig, min amennyit a tervük március Sl- g ír elő. Kötelességiiidás e-‘ hozzáértés dolgában a ba­romfitelep féltucat asszonya bízvást túltesz száz baranyai község gazdaasszonyán is. mert bár a pécsi járásban .58. a siklósiban pedig 54 közsé­get számlálnak — a két járás ban mégsem gyűjtöttek be ősz szesen többet ebből a nélkü ’özhetetlen élelmiszercifckfoő'. mint amennyit egyedül ő.-. adták az államnak. Elhatározott tervük: — áp rilis 4-ig 100 ezer tojással szárnyalják túl a tervet! mennyisége. Koller Antal meg Günther József négy hete e hét és félliteres istállóátlag elérésére 'köteleztóic magukat április 4-ig. Koller elvtárs <■ 10.8, Günther József pedig a 8.9 liternél tart már és a gaz­aaság legjobb fejőgulyásai kö­zé számítanak. Másodszor: Idarnajor verhe- tétlenül első lett az üzem­egységek felszabadulási mu:: - kaversenyében. Hát ezért nő minden neppa az üzemegységvezetó kedve. Az igazgatóé?! Nohisz Heren­di elvtárs sem szomorkodhat: a felszabadulási verseny meg indulása óta naponta 400—4űd liter tejjel többet adhatnak közellátási célokra. áztatómedencékbe rakják, ahol két napig vízben állnak a kötegek. Ez az előkészítés. 48 óra múltán, azazhogy hétfőn pedig 55—60 . avatott kezű szakmunkás áll neki „ cse­mege- és vörös borszőlő olt­ványok elkészítésének. A Villányi Állami Szőlészeti Gazdaság idén négyszer annyi oltványszőlőt készít, mint a múlt esztendőben. Az 1 millió 200 ezer vessző, amelyet mos* készítenek, mintegy nyolcvan hold új szőlő telepítéséhez ele- gendő. • Barátsági hónap a pécsi járásban Több, mint kétszáz rendezvénnyel ünnepük meg a ma­gyar-szovjet barátság hónapját a pécsi járás községei. Az ün­nepi előkészületekben tevékeny részt vesznek a népfront-bi­zottságok tagjai. A pécsi járási népfront-bizottság negyvenöt kiváló elő­adót küld a megnyitó ünnepségekre, amelyeket sokhelyütt kultúrszemlével, bállal kötnek össze. A népfront-bizottság kezdeményezésére Görrsövyben, a járás legnagyobb községé­ben „Egy szovjet gépállomás” címmel képkiállítást rendez- 'tek. A népfront tagjai a Magyar-Szovjet Társasággal karölt­ve Szentlőrincen — szovjet példára — „Vidám falusi hetet” rendeznek. Ennek programjában többek között pedagógus­unkét, mezőgazdasági előadások, könyvtkiállílás, szovjet me­sedélutánok, a szovjet sportkapcsolatok ismertetése mellett megszólaltatnak egy, a Szovjetunióban járt dolgozó parasztot is, élményeiről. Ónodi János Hathetes és kétéves orosz nyelv­tanfolyamokat szervez az MSZT A hab.nrci állnnii gazdaság féltucat baromfitenyésztője túltesz a pécsi és siklósi járás valamennyi gazdaasszonyán sál többet szállítottak ki a Miért Brill az agronómus és miért az igazgató? Egy mill ióké tszázezer óit vány vessző készül Villányban A Valigura-módszer nyomában l*destova három esztendeje, s Valigura elvtárs, a híres ?vjet vájár ellátogatott a pé- ’ bányába, s bemutatta a ke- le®^yszenű meredekdőlésü te- . bek fejtésének legeredménye- v,.b módszerét. Rufli Lajos , “iár volt a tanítványa, s ami- ,&r Rufij elvtárs fiatal, kevés- Pasztalatú vájárokból álló ®aPata, a kiváló munkamód- ®r segítségével egy hónap # az elsők közé küzdötte U Hágát, ugyancsak megnőtt l becsülete az eddig félredo- nehéz szovjet fejtőkala- acsnak és Valigura elvtárs »^szerének Rufli Lajos füg- ^lenített munkamódszerát- .Goként csapatról-csapatra járt ó Nyomában dőlt a szén az ed- v® nehezen művclhetőnek . 1°nrlott frontfejtésekből. A (“hnkamódszer alkalmazása ,”0zgaiommá szélesedett, s ter- ^tőjótől, Rufli Lajostól kapta Azután végeszakadf . Rufli-mozgalom tér jedésé- C*» sőt egyre kevesebbet le- k tett hallani a korábban hí- . Ssé vált Rufli-brigádokról is. otségkívül nagy szerepe volt jjbozgalom hanyatlásában an- En *3’ bogy az illetékesek nem l bdoskodtak a szovjet fejtő­/ylflOápcrvlr kiírat­aPácsok elhasználódó alkat- t^einek behozataláról. Ezen csak segített volna Rufli ' los. Megállapította, hogy a t, béz szovjet fejtőkalapácsot, (v-bjily a kemény szénbe úgy (Ákyt'dt bele, mint a kés a vat­u’ hagyszerűen helyettesíti a lv&v&g-réselőgép. Mire azon- H b eddig jutott, a pécsi bá- vezetői bizonyára nem .^ szándékból, csak egy kis eHtörődömségből széttelepí­tették a Rufli csapatok tagjait, s a Rufli-mozgalomból rövi­desen már csak terjesztőjének neve maradt. Aztán mégis akadtak olyanok, akik a kong­resszusi verseny során rájöt­tek arra, hogy a komlóiakkal folyó párosversenyben bizony elkelt volna a keményszenű te­lepek hozadéka is. A párt ve­zetői is „firtatni” kezdték a mozgalom elhalásának körül­ményeit, s ekkor sürgősen meg rendelődtek és rövidesen meg is érkeztek a Szovjetunióból a szükséges alkatrészek, s a csen desbeszédű, zömök kis bányász, Rufli Lajos arcáról is eltűnt a tehetetlenség keserű vonása és nagy lelkesedéssel végezte újra szervező, módszerátadó mun­káját. Ma már 21 csapat, 841 fő dolgozikValigura elvtárs mód­szerével. Legalább is így tájé­koztatnak bennünket a pécsi széntröszt versenyirodáján. Csak az furcsa az első pillanat ban, hogy a nyilvántartás sze­rint a 21 csapatból hét, — 119 fővel — nem teljesíti tervét. Márpedig a munkamódszer al­kalmazása a legrosszabb csa­patokat is 100 százalék fölé, sőt a legjobbak közé emelte. A kérdésre a vá'aszt a földalatt kapjuk meg. Azt a csapatot látogatjuk meg, aho! Rufli elvtárs ebben a hónap­ban végzi a módszer átadását. István-akna II. és III. szintje között bukkanunk rájuk. Saj­nos Rufli elvtárs beteg. Boda-' József csapata egyedül küszkö­dik a nehézségekkel. Mert I azok sajnos bőven akadnak. Ezt már akkor megállapítottuk , amikor a főszállító folyosóiéi j bekanyarodtunk a fejtéihez ve zető csapásra. A csapás talpa a nyomás következtében úgy felduzzadt, hogy csak guggol­va lehet közlekedni. A fakocsik betol ásáról szó se lehet. Egy jó darabon tehát kézben kell szállítani a frontra szükséges anyagot s bizony nem lehet kellemes az ácsoláshoz szüksé­ges fákat kétrétgörnyedve to­vacipelni. Nem történt más, csak annyi, hogy az akna ve­zetősége egy kicsit későn lá­tott a bővítéshez. A fronton szó sincs a Vali- gurg módszerről. Míg a brigád a múlt hónapban 122.8 szá­zalékra teljesítette tervét s el­ső lett a „Rufli-mozgalom” 21 origádja lrözt, ma nem tudja kiadni előirányzatát. A esa r> a t válára* most végezték a vájártanfolya- mot, nyilvánvaló, hogy a lel­kesedés mellett egyedül a Va- ligura-módszer alkalmazása igazolja a múlt havi jó ered­ményt. István-akna vezetősége azonban nem támogatja őket. Olyan elővájási csapatot tett a front alsó csapásának hajtásá­ra, amely nemhogy előtte jár­na a frontnak, de még a front előrehaladási sebességét sem tudja elérni. így aztán a front alja vagy 10 pásztával elma­radt a közepétől, s ennek kö­vetkeztében — amellett, hogy a front állandóan rövidül — a kifejtett szén nem tud magá­tól becsúszni a csillébe, hanem továbbítására vájárokat kel! felhnszná'ni. Míg a csapat VaHgura-mód szerre] dolgozott — mondia Rufli Lajos, akit betegágyánál látogatunk meg — a 60 méte­res fronton három munkahe­lyet telepítettünk. Egy-egy munkahelyen két vájár dolgo­zott egyszerre fejtőkalapáccsal. Az egyik állandóan réseit, a másik biztosított. így egyrészt állandóan egyenletesen ment a szén a csillékbe, másrészt az előrehaladással párhuzamosan haladt a biztosítás is. Egy-egv vájárpár végighalad az egész fejtésen, ezzel a front minden­fajta előnyéből és nehézségé­ből úgy kivette részét, mint a többi. Mögötte lépcsőzetesen helyezkedtek el a 2-es és 3-as munkahely dolgozói, s amint el érték a front alsó végét, a front felső végén nyitottak új pásztát. Aki bányász, nem vitathatja el az új módszer előnyét. A é<?i módszerrel ugvanis köze­lebb esnek egymáshoz a mun­kahelyek s ennek megfelelően rövidebbek is és műszak köz­ben kell új „ortra” költözköd­ni. A munkahelyek kiváloga­tása állandóan vitára ad okot, mert mindenki a jobb munka­helyet szeretné. A szovjet módszernél a fo­lyama* ós biztosítás kizárja an­nak lehetőségét, hogy az egyik csapat biztosítás nélkül kirabol !a a frontot, rms régi munka- szervezésnél általános tünet, hogy a vájárok egyszerre ácsol nak s egyszerre kezdik meg a fejtést. A szállítócsillések pe­dig — akik az ácsolás alatt tétlenkednek, — a réselőgének megindu'ása után nem győzik a szállítást,. E~eh a szovie* módszer etaőhb előnyei. Számos más előnye is van még a Valigura-rnódszernek, hogy csak egyet említsek: nem érzi úgy az időnként előálló üresestül' h ányt sem. így rés“ben már megértjük a hét tervet nem teljesítő Ruf- li-brigád elmaradását. Úgy gondoljuk, megérné a pécsi bányák vezetőinek ha sokkal lelkiismeretesebben támogat­nák e módszert. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha nemcsak beszélnek a szovjet módszer hatalmas előnyeiről, jelentősé­géről, hanem megfelelően cse­lekszenek is! A bányászok nem kérnek mást: biztosítsák szá­mukra a műszaki feltételeket! Mi a helxzet Komlón ? Tudvalévő, hogy a baranyai liasz medence másik szén­trösztjénél is vannak kemény­szenű meredekdőlésű telepek. Rufli Lajos a múlt nyáron há­rom hetet töltött a Kossuth- aknai „B” mező egyik front­ján, s Darabos Antal csapa­tának két hét jutott a munka- módszer tanulmányozására. A mozgalom hatására a csapat 65 százalékos havi teljesítménye már az első héten 100 száza­lék fölé emelkedett, s a Dara­bos csapat csakhamar az elsők közé került a III-as üzem csa­patainak versenyében. Azóta bizony ismét a gyengék közé süllyedt. őket is a munkahelyükön lá­togattuk meg. A front 60—70 fokos szögben emelkedik a Vl-ik szintről az V-ik szintre. Nagyszerű vájá­rok dolgoznak itt is s kiváló lehetőségek kínálkoznak a Va­llsu ra-módszer alkalmazására. Mégsem úgy dolgoznak. Ez abból is látszik, hogy a front Schwarc József csapatának munkája nyomán kirabolva, biztosítatlanul várja a Darabos brigád vájárjait. Se kereszt- ácsolat, se segédfejfa. Pillér is hiányzik. A csapatnak előbb biztosítania kell, de ehhez fa is kellene. A két fahordó ter­mészetesen nem győzi egyszer­re ennyi fa beadását. A vájá­rok kénytelenek segíteni ne­kik. Telik-múlik az idő. Este 10- től éjfélig 2 csille telik meg. — A Rufli-módszerrel har madonként 25—30 csille szén­nel több jönne ki a frontról — mondja Vókó József harmad­aknász. i — Akkor miért nem alkal­mazzák? — A vájárok közül néhá- nyan mereven szembehelyez­kednek a módszerrel. — Nincs elég gépünk, nem tudja az üzem biztosítani a folyamatos faellátást, néha 400 métert gyalogolnak a vájárok fa után — mondja Darabos Antal frontmester. És bár a jelenlegi csapaton csak két olyan vájár van. aki látta Ruí- li Lajost munkában, de enne': ellenére bármikor ■ szívese:: megvalósítanám, amit Rufli elvtárstól tanultam. — Most nyitunk egy új frontot — mondja Vókó Józsei' harmadaknász — ott megvaló­síthatjuk a Valigura-módszert. Ehhez csak annyit mondha tunk, helyesen teszi a III-as üzem vezetősége, ha az Új fronton bevezeti a mód szén. Elvégre nem mindegy, hogy harmadonkint 20—25 csillével kevesebbet, vagy többet ad egy front. Még jobban tenné azon ­ban, ha valamennyi meredek dőlésű keményszenű frontján elősegítené a módszer alkai mazását. A két tröszt verseng hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére. Ja nuárban a komlói tröszt nyer­te a versenyt, februárban a pé esi. A harc eredményeképpen mindkét tröszt túlteljesítette már április 4-re tett vállalá ­sát. Indítsák meg a versenyt egy más között a Valigura-módszer I eredményes alkalmazásáért is. Horváth József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom