Dunántúli Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-25 / 47. szám

2 NAPLÓ 1955 FEBRUAR » A bonni parlament csütörtökön reggel háromszoros rend :rkordon fedezete alatt megkezdte a párizsi szerződések vitáját Berlin (MTI): A bonni par­lament Washington nyomásá­ra, a nyugatnémet lakosság vi haros tiltakozása ellenére csü­törtökön reggel kilenc órakor megkezdte a militarista pári­zsi szerződések második olva­sásban való tárgyalását. A parlament épülete köré már a hajnali órákban háromszo­ros rendőrkordont vontak. A géppisztolyokkal és vízifecs­kendőkkel felszerelt rendőrsé­get utasították, akadályazza meg, hogy a Nyugat-Németor- szág különböző városaiból til­takozó menetben Bonnb., ér­kező munkás- és ifjúsági kül­döttségek bejussanak a par­lamentbe és közölhessék kö­veteléseiket a képviselőkkel. A bonni rendőrparancsnokság csütörtökön reggel megtiltot­ta, hogy a parlament közelé­ben egy kilométeres körzet­ben népgyűlést vagy tiltako­zó felvonulást tartsanak.. A csütörtöld ülés megnyitá­sa után a Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportja na­pirend előtti indítványt tett, hogy bizonytalan időre ha­lasszák el a párizsi szerződé­sek ratifikációs vitáját és te­gyenek megfelelő lépéseket a német kérdés békés megoldá­sára a legutóbbi szovjet ja­vaslatok alapján tárgyaló négyhatalmi értekezlet létre­hozására. Az Adenauer füttyé­re táncoló többség elutasította a szociáldemokrata javaslatot. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói csütörtö­kön a párizsi szerződések el­lem harci napot tartanak. — Wilhelm Pieck, a Német De­mokratikus Köztársaság elnö­ke szerdán este rádióbeszédé­ben mégegyszer felhívta a né­met népet, hogy akadályozza meg a békeellenes párizsi szer ződések megvalósítását. A volt ellenállók nemzetközi szövetségének felhívása Bécs (TASZSZ): 1956 áprili­sában lesz tíz éve annak, hogy visszanyerték a szabad­ságot a hitlerista koncentrá­ciós táborok foglyai. A tizedik évforduló alkal­mából a volt ellenállók nem­zetközi szövetsége felhívást tett közzé, amelyben felszólít­ja az ellenállási mozgalom résztvevőit: emlékezzenek a hitleristák bűncselekményeire. A hitlerista hóhérok áldo­zatainak emlékezetére —hang zik a felhívás — rendezzetek tőmegigyűléseket Nyugat-Né- metország újrafelfegyverzése ellen. Ne engedjétek, hogy Ismét fegyvert adjanak a né­met militaristák kezébe! Követeljétek a tömegpusztí­tó fegyverek eltiltását! „Húzzuk ki az atomhalál méregfogát“ Moszkva és Oroszország pátriárkájának és az orosz pravoszláv egyház szinódusának felhívása Moszkva (TASZSZ): Alek- szij, Moszkva és egész Orosz­ország pátriárkája, valamint az orosz pravoszláv egyház szinó- dusa felhívást adott ki „Húz­zuk ki az atomhalál méreg­fogát“ címmel. „Az orosz pravoszláv egy­ház kötelességének tartja, hogy újból és az egész világ előtt támogassa minden békeszerető embernek a7- atomfegyver fel­Rövid hírek DZSAKAUTA Az indonéz külügyminisz­térium főtitkára szerdán beje­lentette, hogy további öt or­szág fogadta el a bandungi értekezletre szóló meghívást. Az öt ország a következő: — Libéria, Nepal, Szudán, Szí­ria és Dél-Vietnam. A huszon­öt meghívott ország közül ed­dig 13 fogadta el a meghívást. MANILA Tíz ázsiai államban akkre­ditált' amerikai diplomaták március 3-án értekezletre ül- . nek össze a Fülöp-szigetekén — jelenti a párizsi rádió. Jó' értesült tokiói körök szerint az értekezleten megvitatják „a japán-szovjet közeledés kö­vetkeztében előállott új hely­zetet.“ Szokolovszkij marsall, szovjet vezérkari főnök fogadása Moszkva (TASZSZ): A Szov­jet Hadsereg és hadiflotta megalapításának harminchete­dik évfordulója alkalmából V D. Szokolovszkij marsall, ve­zérkari főnök fogadást adott. A fogadáson jelen voltak a Moszkvában működő külföldi diplomáciai testület katonai, haditengerészeti és légügyi attaséi. Jugoszláv lap a bangkoki tanácskozásról ' Belgrad (TASZSZ): Az Osz- obogyenye című jugoszláv lap írja a délkeletázsiai katonai tömb résztvevőinek tanácsko­zásáról: A manilai egyezmény szer­zői azt állítják, hogy a bang­koki tanácskozás célja „élete ehelni a SEATO-ba és a bé­ke, valamint a szabadság tá­maszává tenni azt.” Az egész világ jól tudja hogy a tömbök (a manilai tömb csak a nyugati tömb távolkeleti alvállalata) nem­csak, hogy nem vezetnek és Interpellációk az angol alsóházban London (MTI): Barbara Castle, az Angol Munkás­párt Országos Végrehajtó Bi­zottságának tagja az alsóház­ban kérdést intézett a külügy­miniszterhez: Javasolná-e az atlanti szervezetnek, hogy a tagállamok atomfegyverekei csak az összes többi tagállam előzetes megkérdezése utór használhassanak, még olyan - esetben is, midőn az illető tag- t állam olyan hadműveletekéi é folytat, amelyekben a többi t tag nem vesz részt, tekintet- f tel arra, hogy az ilyen eljárás é egyaránt veszélyeztetheti az ♦ összes tagállam biztonságát? A távollévő Eden külügymi ­niszter helyett Churchill mi­niszterelnök felelt. Arra hivat­kozva, hogy Angliának az izó, hogy katonailag belekeve­rednénk az ügybe, vagy hogv jzükség volna ránk 3 part- nenti szigetek védelméhez. — Ezért meg kell gondolnunk milyen tanácsot adunk bará- ainknak és szövetségeseink- lek. A döntés arról a kérdés­ül, hogy kiürítsék-e ezeket a zigetéket és mikor, nem az mgol kormányt terheli. nem is vezethetnek „a haladás és a boldogság felé“, de a há­borús veszély forrásává vál­tak és elősegítik a fegyverke­zési hajszát. Az adott esetben, a manl- !ai egyezmény esetében figyel­met kelt az a tény, hogy olyan ázsiai országok, mint India, Burma és Indonézia, valamint Ceylon, amelyek a békés egy­más mellett élésben látják a nemzetközi problémák megol­dását, megtagadták a manilai egyezményhez való csatlako­zást. Ezzel kapcsolatban — írja a lap, — szem előtt kell tarta­ni a 25 ázsiai és afrikai or­szág közelgő bandungi érte­kezletét, amely megtárgyalja a baráti együttműködés lehető segeit. Bangkokban viszont öt nem ázsiai és három ázsiai or­szág ül össze, hogy megszilár­dítsa a háborús egyezményt. A különbség szemmelláthatóan rendkívül nagy ... tétlen eltiltásáról szóló követe­lését, hogy szertefoszlassa az embereket egymástól elválasz­tó félelmet és megvilágítsa a békés egymás mellett élés le­hetőségeit — mondja a felhí­vás. — Mélységes meggyőző­désünk, hogy a világ kereszté­nyei minden békeszerető nép­pel együtt megakadályozzák azt, hogy néhány ember bű­néből atomfergeteg söpörjön végig a földön és egységesen követelik, hogy halogatás nél­kül húzzák ki az atomhalál méregfogát.“ Szerkesztői üzenetek Horváth Gergely Lánycsók­ról azt kérdezi: Ha valakinek halva születik a gyermeke, kell-e azután is gyermektelen- ségi adót fizetnie? Akiknek gyermeke halva születik, azok a halvaszületést követő 36 hónapig mentesek a gy érméktelenség i adó fizetése alól. Kivétel az abortus, amely nem minősül halvaszületésnek. Ilyen esetben fizetni kell a gyenmektelenségi adót A Hova forduljak és milyen okmányok szükségesek a mun­kakönyv kiállításához? Munka­könyvem eddig még nem volt“ — írja levelében Andics Fe­renc Cserkút, szőlőhegyi lakos. Andics Ferenc a helyi ta­nácstól kérjen igazolást, hogy földje nincs. Ha van földje, akkor igazolást arról, hogy munkába állása esetén is biz­tosítva van a földterület meg­művelése. Szükséges igazolni, hogy nem tagja a termelőszö­vetkezetnek, vagy ha tagja volt, nem lépett ki önkénye­sen. Ezeknek az iratoknak bir­tokában — egy 10 forintos ok­mánybélyeggel — keresse fél a járási tanácsot, ahol bemu­tatja személyi igazolványát Ezetourtán nem lesz akadály* a munkakömyv kiadásának. * Leikauf Ernő (Pécs, Agos- tonköz 1. szám alatti lakos) hasznos észrevételeket közölt szerkesztőségünkkel. Ezekre a városi tanács vb. titkára vála­szolt: „Leikauf Ernő Javaslatára felhívtam a II. kerületi tanács városgazdálkodási csoportja fi­gyelmét, hogy a püspöki pa­lota utcajelző számtáblájáról a Scitovszky-tér 23. sz. jel­zést távolítsák el s a tábla az utca, illetve a tér nevének megfelelő felírást kapjon. A Csokonai utcát azért nevezték el Dugonics utcának, mert ■Pécsszabolcsnak is van Csoko­nai elnevezésű utcája —• egy városban azonos elnevezésű utcák nem lehetnek. A vásár-tér salakozását — mihelyt megfelelő fuvareszköz j rendelkezésre áll — elrende- I lem.” ' ^(^efimek-kameaáL a November 7 Kultúrotthonban Az induló ütemes hangjaira szétnyílik a függöny. Tamási Márton elvtárs, _ a November 7 Kultúr­otthon igazgatója lép a színpadra és üdvöz­li a belvárosi általá­nos iskola tanulóit.' — Tekintsétek tié­teknek a kultúrott- hont és érezzétek olyan jól magatokat! — A karnevál meg nyitására megadom az engedélyt — mond ja ezután Fazekas Istvánná igazgatónő és máris megjelenik Karnevál hercege egy csöpp kis néger fiút kézenfogva. Felhang­zik a taps. És utána sorban jönnek a töb­biek. A gyerekek ki­pirult arccal, nagy csodálkozó szemek­kel figyelik Ludas Matyit, o Hs avródot a kis liftboyt, aki Hotel International felírást visel sapká­ján, a cipészinast, egy pólyásbabát, akit dadája' kísér, egy sár- garuhás japán lányt, a perecest, aki való­di perecet árul és mind-mind a többie­ket. Végetér a felvonu­lás. Megkezdődik a tánc, kint pedig ösz- szeül a bírálóbizott­ság. A döntés csak­nem egyhangú: az elsőosztályosok közül a kis néger fiú nye­ri az első díjat. Ol- teán Csaba boldogan szorítja magához a doboz bonbont. — Mit csinálsz eny- nyi édességgel? — kérdem. Csaba azon­ban nem válaszol. Helyette édesanyja mondja el, hogy Csa­ba nagyon szereti Makszimkát, azért kapta ezt a jelmezt. A felsőosztályosok liőzül Horváth Ági, a sárgaruhás japán lány kapta az első díjat. Ági már tudja, hogy mit csinál vele. — Majd csak elfogy — mondja mélységes nyugalommal. A mel­lette álló kislány meg » jegyzi, — azt el­hiszem! Vidik Mária má­sodik díjat, egy tortát nyert jelmezével, amely egy kottát áb­rázol. Testvériesen megosztja nagynénié­vel, aki jelmezét ké­szítette. Feltűnik egy kis parasztme­nyecske. — Hogy hívnak kislány? — Ángyán Laci­nak. — Hát te fiú vagy? — Mondd milyen ér­zés lánynak lenni? — Jó — súgja neki édesanyja, de Laci önérzetesen válaszol­ja: ,,Rossz!” A zene hangjaira keringnek a kis pá­rok. Szeretnék be­szelni Fűzi Bandival, a kis cipészinassal is. De nem lehet. — Velem táncolj! — csimpaszkodik be­le egy pöttöm lds- lány és már el is ui- szí. Hiába, akinek si­kere van... Valaki megrántja a kabátomat. Odané­zek, hát Csaba, a kis néger áll előttem• — Bácsi, megír ai újságban? — kérdi és rámfüggeszti naffü szemét. ' A terem középéa vígan ropja a táncot Platthyné, az iskola tanárnője. Most épp egy csöpp kis fiú tán coltatja. A hangszál pedig egymás után sugározza a sok >tSziv küldi" számod amelyet szüleiknek tanáraiknak küldenek a gyerekek. „Csak szépre emlékezem-’ — szól a zene. És me­lóban, erre a karne­válra biztosan sokÁtí emlékezik majd a belvárosi iskola t0lt kis tanulója.--------■ ■ ■ Ho l tehát a baj?. • • Az einöh szemlét tart, a párttitkárt keresi. — Egyedül álldo­Mindjárt jön. gálok az irodában. Nézem a I kitüntető okleveleket. Egyik II beadásért, a másik verseny­egész világra kiterjedő kötele- i ért, a harmadik jó állattenyész zettségel vannak s ezért némításért dicséri a termelőszövet­11 * kezetet. Nézelődöm, s közben összegezem ismereteimet az erzsébeti Béke. tsz-ről. Lénye­ge: 1953-ban sokan kiléptek. Visszalépés, új belépés csak a bent lévők családtagjai közül van. Pedig lenne rá mód, so­kat javult a tsz munkája, az évi osztalék is dicsekvésre méltó. Ennek okát kellene ki­fogadhatja el az atlanti szer­vezet ellenőrzését a szervezet­hez nem tartozó tevékenysé­gek felett, azt állította: nem javasolhatjuk, hogy más or­szágok ilyen korlátozásoknak vessék alá magukat. Az atlanti szervezet csak akkor korlátoz­hatja a tagok tevékenységét, ha mint ennek a szervezetnek tagjai járnak el. Köztudomású, <1 bogozni hogy az Egyesült Államok Először a könyvelő, utána a Angliában állomásozó légihad-11 párttitkár toppan a szobába, erejét csak az angol kormány Még meg sem melegszünk a beleegyezésével használhatja. «'lócán, amikor két idősebb tag Hector Samuel James Hu-1!*5 megérkezik, gftes (munkáspárti): haj lan-^ Beszélgetünk, kutatjuk a dóré a miniszterelnök a kor- (kevés belépés okát. mánynak a Formoza és a part- _ jobb a termelőszövetke- menti szigetek körül folyó el- jizetben? lenségeskedéseket illető jelen- _ jobb! _ mondják egy- iegi politikáját ismertetni? üszerre ketten. — Több a jöve- Chűrchill a többi között így (ideiem. ■válaszolt: Néhány általános __ egyéni gazdákénál is’ jellegű megjegyzést kell ten- j _ Több. nem erről a nagyon aggasztó 4 — Hát akkor mi a2 oka, tárgyról. Igen nagy különbség ^ hogy nincs visszatérő és új van Formoza és a partmenti szigetek között. Arról nincs TOKIO Csütörtökön Hokkaido get légiterénen a levegőben összeütközött majd lezuhant két F-80 mintájú amerikai lökhajtásos vadászgépe belépő? Csönd ... Végül a párttit- ,kár elvtárs — gondolva, hogy \ rátapint a lényegre — azt l mondja: „Csak két hete* va- szl-$£y°^ párttitkár, de úgy tu­dom, hogy a tagok egy éve nem voltak agitálni a kívül lévők között.” Ez öreg hiba! Tanulságként azt mondom, hogy nem isme­rik eredményeiket, nincs ami vonzza a kívülállóirat. Gyenis Mihály állatgondozó a mellette ülő hasonló korú tsz-tag és a könyvelő elvtárs­nő tiltakozni kezd. — Tudják azok, elvtársaim! Mi az, hogy tudják! Látják is, meg el is mondjuk nekik. Á titkár elvtárs sem mond ellent, hárman állítják, hogy nem titok a tagság jövedelme. Hibás a következtetés. Nézek a párttitkára, ő rám. Kiböki, hogy a kilépettek sajnálják tettüket. — Mégsem jönnek! — Mégsem! Tehát: jobb a tsz-ben, is­merik a jövedelmet, sajnál­ják tettüket. Mégsem jönnek... Ez furcsa. Ülünk á lócán és keressük az okot. Csak keressük ... Később útnak indulunk, hogy ott keressük, ahol meg is ta­láljuk. bácsi a párttit­kár ki­kapuban, be a Gyenis János áltására megáll a Azután együtt lépünk konyhába. Szék kerül elő — kezdhetnénk... De hol? A titkár először tréfálkozik, hogy férjhez adja János bácsi lányát. Nem tiltakozik, csak az a bökkenő, hogy még ked- len meg kellene tartani a la­kodalmat, mert utolsó far­sang ... Tréfálkozunk, majd János bácsi felé fordul a szó. Várja a kérdést; mi lehet a látoga­tás célja? — Gyenis elvtárs! Miért lé­pett ki a tsz-ből? — Megmondom én Karcsi, megmondtam már. — Ez a párttitkárnak szól, aztán el­kezdi. Azt a munkát, amit Gyenis János állatgondozó végzett a csoportban, nem lehet bírni. Egyik lábára nyomorék, nern is fiatal. S neki egymagának huszonhat jószágot kellett el­látnia. Nemcsak etetni. Takar­mányt kaszálni nekik és haza­hordani, szalmát hazahordani, almozni, kihordani. Vizet vin­ni elég messziről, huszonhat szarvasjószágnak. ^ — Miért? — kérdez a kér­désre. — Mert voltak, akik csak tagok voltak. Nem volt neki egy perc nyugvása. Az ebédet nem ette, hanem bekapta. Mire pihenni tért, holt fáradt volt. Felesé­ge segített, de így sem győz­ték, hisz ő is beteges. Lánya a neki kimért földet munkálta. — Az úgy nem volt jó, az nem egy embernek való. Ez­ért léptünk ki. Ez Gyenis Jánosné okfejté­se. A lányé, hogy rossz volt a munkaszervezés, többször nem tudták, hogy másnap mi lesz a munka. Gondolták: egyénileg jobb lesz dolgozni. És jobb? Erre a kérdésre ilyen hely­zetben nem könnyű válaszol­ni. Ha azt mondja; jobh — akkor be kell bizonyítani. Ha azt, hogy nem, akkor be kell ismerni a tévedést. Ez pedig nem könnyű, Egyidedg keresi is a szava­kat Gyenis János. Biztatjuk hogy kivele, mert az őszinte szónak van csak értéke. Hely­ben is hagyja, hogy így helyes ez. Kategórikus igent, vagy ne­met várni túlzás. Majd kihá­mozzuk ..; — Nem mondom, hogy a tsz-ben a jövedelem rossz volt, de azért öregségre mégis csak jobb egyénileg. — Miért? öregségére talán mint egyéni gazda tudja mű­velni a nyolc hold földet? — Majd hozzánő az unoka. — Az unoka nem nőhet a tsz-hez? — Hát, ami azt illeti, nőhet — Végeredményben itt sem tud dolgozni öregségére, ha a tsz-ben nem tud. — Igaz. Ezzel az első okfejtésnek vege is lenne, de a párttitkár megtoldja. « ~Zi AlZ^yé"i gazdaság nem gondoskodik öregségére a gaz­dáról, de a csoport, igen. Az a tervünk János bácsi, hogv a munkaképtelenek két mázsa két mazsa hatvan kiló gabo nát, meg hatszáz forint kész­pénzt kapjanak. Meg ott az or­vosi kézelés..; Folytatná még a titkár, de csavarodik egyet a beszélgetés Gyenis János bácsi újabb ok fejtéssel áll elő. * — Ha nem lenne adóssá­gunk, amit a tsz-ből kihoz­tunk, akkor talán jobb lenne. — Jobb? — és előszedem a noteszt, amelybe Gyenis Mi­hály állatgondozó diktálta be le fel évi jövedelmét, fél évig ugyanis beteg volt. Sorolom _ 613 mázsa búzát 559 kukoricát, 5 szénát, S burgonyái, M ,1, répák 10.14 Mló szappant, 2? kiló cukrot és 2.415.98 forint«* A háztáji egy holdján 20-'2“ niázsa kukorica termett. disznót vágott és így tovább- Hoz ennyit fél év alatt a m®" ga nyolc holdja, ennek kéts20" rését egy év alatt? János bácsi ismeri Gye®*3, Mihályt, aki szintén nem 0 tál ember. — Szép, — mondja. — Ne!í> hozott ,— Hát akkor? — kérdez * párttitkár. — Már nincs oly® szervezetlenség a munkába mint volt Van még hiba, 0 az is megszűnik. — Ez igaz. Látom én — János bácsi! Jöjj01* vissza. — Azt nem mondom, h'-’jS nem mennék csak .. és la-5*.“-:, okfejtésbe kezd az adóssál amit megfizet de legalst tudná pontosan, hogy no1-. terheli ót — Ez nem vfl»V — Ránk hárított a veze^. ség minden adósságot mondja a lánya. .. E körűi csatázunk egy de nem jutunk dűlőre. ságtalanságot éreznek az a° ság kivetése körül..; i, Kellemes farsangot mink búcsúzóul. ,i3 — Köszönjük, — Gyenis János. — Jő te*5 csak nincs borom. t\ — Nekem még van, a titkár. — Nem sok, de v tfí Majd Jövőre. Terein az *. hold, amit betelepített3 Zöldszilváni, meg rizliné­— Annyi lesz a bor° ^ hogy nem tudjátok hova ni? (Folytatás c S, otdaU#> <á .

Next

/
Oldalképek
Tartalom