Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-27 / 22. szám

»55 JA1WTT A« n NAPLÓ 3 Több jó szakmunkást bányáinkba ! Hozzászólás a vitához QtvMtam BOrzsd Mihály v bányaigazgató elvtárs *iUtét melyben a jobb szak­munkás neveléssel foglalkozott. 0 tapasztalt műszaki vezető, én ®* vagyok, akiről a vita szól, tanuló vagy a tanulók közt álö keveset tapasztalt ifjú vá­jár. Nézzük egyszer így a dol- gokat! Talán igaza van Bör- elvtársnak, hogy a lassú, J9'yamatos szakmunkássá vá­jj nevelés lényegében jobb, biztosabb eredményt hozna, de ^érintem helyes volt az a tor­ony is, mely kimondja, hogy Mák 18 éven felüliek mehet- Jak le a bányába. Ennek a he­vességéről meggyőződhetünk akkor is, amikor megnézzük azokat a bányászokat, akik °'yan fiatalon kezdték. Véle­ményem szerint a fiatal gye­teknek nem használ a korai bányamunka. Ami a toborzott fiatalokat 5J®tl, helyesebb lenne, ha az illetékesek jobban megnéznék, k' is az a fiatal, aki vájáris- kolába jelentkezett. Azokkal a fiatalokkal, akik valóban bá- fiyászok akarnak lenni, nem Jzabad mostoha módon bánni, több segítséget kell nyújtani a nevelésben, biztosítani kell a szórakozási lehetőségeket, ?°gy szülőktől távol, ismeret­en környezetben is otthonra háljanak. ..A munkában tapasztalt csil- esek nevelése talán a legköny nyebb, mert többségük — ezek k?zé tartozom én is — azért jjn, hogy itt otthonra találjon, meglelje számítását. Azokból a dolgozókból, akik alát meggyőződésükből jöttek „Jz-enk és becsületesen dolgoz­odaadó munkával, na­gyot* segítséggel lehet bányá­szokat nevelni. Ehhez azonban megértés, előzékenység szük­séges. Az új dolgozótól nem lehet mindjárt azt követelni, amit mástól, aki már kellő gyakorlattal rendelkezik. Nem volna szabad velük szemben kezdetben az úgynevezett „bá- nyásznyelvet", a régi német kifejezéseket használni. Ha az új dolgozó nem érti az utasí­tást, és ezért megszidják, ter­mészetesen elkedvetlenedik. A műszaki elvtársaknak, csapat- vezetőknek, idős vájároknak van rendes beszédmodoruk, inkább ezzel éljenek, mint­hogy kiabáljanak és „kemé­nyen" beszéljenek az új dol­gozókkal. Sokan számoltak már le emiatt. Például ha valaki a napi munkabeosztásnál nem tartja be a harmadját, nem volna szabad csak könnyelműen oda vetni: „Menj haza, nem száll­hatsz le!“ Ez nem vezet cél­hoz minden esetben. Hallgas­sák meg a műszaki elvtársak, miért nem jött harmadj.ába a dolgozó és ha nem teljes is az indok, akkor se kergessék há­za, hanem mondják meg, ma­gyarázzák meg, milyen jelen­tősége van annak, hogy min­denki betartsa a harmadát. Legtöbbször eredménnyel jár­na. Magam is így jártam, mint új dolgozó. Három éven át nem volt igazolatlan mulaszta som. Egyszer azután nem tar­tottam be a harmadomat. Fé­lig hivatalos úton voltam, félig könnyelműségből maradtam el a harmadtól. Igazolványt se­honnét sem kértem — gondol va, hogy majd éjjel leszállók és ekkor jött a bökkenő. Nyit red József körletakndss kere­ken kijelentette: „Márpedig nem fogsz leszállni, menj Ga­za!" Minden ellenvetés, kérés és könyörgés hiábavaló volt, nem »hallgatott meg. Másnap nem mentem műszakra, ha­nem az irodába leszámolni. Ha nincs Mániái Ferenc DISZ- titkár, én már csak mondhat­nám, hogy voltam bányász. Ebből az esetből megtanul­tam, hogy nem szabad enged­ni azt, hogy egy meggondolat­lan tett miatt bányászok men­jenek el. Ilyen esetben felvi­lágosító munkára van szükség — emberibb bánásmódra, meg értésre. Lemdval GeUért András-aknad vájár, megyei tanácstag. Béke-nagygyűlést tartottak a pécsi kisiparosok A KIOSZ és s Városi Béke­bizottság január 25-én nagy­szabású béke-estet rendezett a pécsi kisiparosság számára. Több mint ötszáz kisiparos je­lent meg a béke-gyűlésen, ame­lyen a beszámolóbeszédet Se­bes József, a Városi Békciro- da kiküldötte, az Óvónőképző Iskola igazgatója tartotta. A beszámolóbeszéd elhang­zása után számos hozzászólás volt, amelyben a pécsi kisipa­rosok tiltakoztak Nyugat-Né­met ország ú jrafclfegy vérzésé és az atomnak háborús célok­ra való felhasználása ellen. Az­után va'amcnnvien aláírták a béke-íveket és lelkesen csatla­koztak az Országos Béketanács felhívásához. 99 Öröm nála tanulni“ Ismerjék meg bányászaink az új bérezési rendszert! ^LjfonántúH Napló cikke nyomán; ELVTÁRSI SEGÍTSÉG pj. ,■»Jüniiár 25-i ,Rendet a kozármislenyi gépállomáson’ című a j.ből értesültünk, hogy a gépállomás rendkívül elmaradt Veifí^ban. Mivel mi, az ócsárdi gépállomás traktorosai és etoi hívtuk ki elsőnek gépjavitási versenyre az egész me­Sjf*1 és január 27-én befejezzük a gépjavítást, a szocialista . >eny szellemében segíteni kívánunk az elmaradt kozármis­^Vieknek. Ünnepélyesen kötelezettséget vállalunk arra, hogy a mi ínségünkkel február 25-re Kozármislenyben kifogástalan ál­botban lesznek az erő- és munkagépek. Nemcsak munkaerőt °lSátunk rendelkezésükre, hanem az általunk javítandó gé- jj*. anyag- és alkatrészszükségletét is fedezzük, mivel nekik ^tonböző okok folytán alkatrészhiányuk van. s, ^édjüíc, hogy felajánlásunkat hozzák a Megyei Igazgató- a0 és a kozármislenyi gépállomás tudomására. AZ OCSARDI GÉPÁLLOMÁS DOLGOZOL“ Kfeujhányán mega’akult a DJSZ-szervezet Kisújbányán eddig nem volt SZ-szeevezet, a fiatalok hiá- ® *s próbálkoztak, nem segí- ® te őket senki. A tanácsvá- S2tás után az új tanácstagok Liász-pótiék Január elsejei hatállyal a pécsi bányaüzemek földalatti dolgozói részére a szénbányá­szati minisztérium rendelete liász-pótlékot ír elő. A liász-pótlék mértéke a kö­vetkező: földalatti darabbére­sek a progresszióval növelt alapkeresetük 10 százalékát kapják. Egyéb bányabeli dol­gozó (kizárólag állandó föld­alatti beosztással) a prémium­mal elért havi alapkeresetük öt százalékát. Állandó földalat­ti beosztású üzemi, műszaki dolgozók a földalatti pótlék­kal növelt alapkeresetük 10 százalékát kapják. A liászpótlék nem alapbér- jellegű és pótlékként kell el­számolni. Igazolatlan hiányzás esetén a liász-pótlékot kifizet­ni nem szabad. Műszaki és egyes adminisztratív dolgozók premizálása Szénbányászati trösztöknél, bányaüzemeknél, egyéb üze­meknél, brikettgyáraknál, va­lamint az aknamélyítő tröszt és felügyelete alá tartozó vál­lalatoknál foglalkoztatott mű­szaki és egyes adminisztratív dolgozókat rendszeres prémi­umban kell részesíteni a ter­melőegységek tervteljesítéséért és túlteljesítéséért. A termelési terv 90 százalé­kos teljesítésétől kezdődően kell premizálni a pécsi, a komlói szénbányászati tröszt érdekelt dolgozóit. A tervek 100 százalékos teljesítésétől kezdődően kell premizálni a szenet nem termelő segédüze­meknél, valamint a brikettgyá raknál. Milyen a normajegy? G NORMAJEOT T 1 -7—2 .A’f.c*. ..jt.ii.. nw'/i JTZ..J 100 Vo* tervtcljesitécr* nő progresszió. jÉ.Á.0. 100%-os urvtel)esft<sre «0 bét ■Ovid mának! lei rám Pt'kdíe'ati ß* aes»/et\ hl a aA'a t faarcét*/ a/ jj/y/o cAö/s'sn: 4o ~ r faecr/iapt //o me/.y *Wn>n /f/Á- M - my- , kiríetucttl» Az új bérezési rendszer elő­írja, hogy a bányászoknak is normajegyen kell kiadni a munkát. A normajegyen fel van tüntetve a körlet, munka­hely megszervezése, az össze­vont teljesítménynorma, az összevont egységár, a száz százalékos tervtel jer, ítésre eső bér, a száz százalékos tervtel­jesítésre eső progresszió, a vég zendő munka rövid műszaki leírása és a munkahely havi terve. A munkajegyet a körlet vezető adja ki. Bejtő János propagandista A hol a pártszervezet és a ■**- propagandisták gondos munkával készítették elő a pártoktatási évet, ott a hall­gatók szívesen járnak a foglal­kozásokra, alaposan felkészül­nek, színvonalas a pártoktatás. Erről tanúskodik a bezedeki pártszervezet munkája. Persze nemcsak a pártszervezet, ha­nem a propagandista — Rejtő János elvtárs — jó felkészült­sége is biztosítja a hallgatók rendszeres megjelenését. Rejtő elvtárs szemináriumáról hall­gatói Így vélekednek: „Őrön. nála tanulni“. Kantár Géza elvtárt is szívesen jár szemIn náriumra, mert Rejtő elvtárt az anyagot nem szárazon, könyvből lemásolva adja elő, hanem a gyakorlati élet ta­pasztalataival, helyi példákkal teszi élénkebbé, szebbé. „Népi demokráciánk tízéves fejlődése“ című anyag tanul­mányozásakor az ország ered ■ ményeit bemutató diafilmet vetítettek. Rejtő elvtárs min­den foglalkozás előtt rövid váz latot ír fel a táblára, ennek alapján vitatják meg az anya­got. Ember Ferenc elvtárs ar­ról beszél, hogy nem félnek a szemináriumtól, mert ott nem merev kérdés-felelet formájá­ban tanulnak, hanem beszél» getnek. Legutóbb egyik elvtárs meg is kérdezte: „Jó, jó, be* szélgetünk, de mikor kezd 'ük el a szemináriumot?“ Rejtő elvtárs mosolyogva válaszolt: „Hiszen már régen az anyag megbeszélésénél tartunkf4. Ezért nincs Rejtő elvtársnél évek óta lemorzsolódás és min den évben sikeresen vizsgáz­nak hallgatót AM 13RÜSZT GYORGT a villányi járási párt* prop. bizottság ágit. titkára Gazdagodik a pécsi járás (Tudósítónktól) Baranya legnagyobb, hatvan egy községet magában foglaló járásának dolgozó parasztsága nagy elhatározásokkal indul a tavasznak. öt községben öt és fél holdon faiskolát telepítenek mert a bicsérdi faiskola egy­magában már képtelen volt kielégíteni a nagy keresletet. A községi tanácsok házi keze­lésében Görcsönyben 4800, Bükkösdön 400, Mánfán 3200, Németiben 800, Kővágószöllő- sön pedig ötszáz négyszögölön vetnek el alma, körte, mandu­la, barack és cseresznyemag­vakat. A faiskolák létrehozá­sának határidejét felszabadu­lásunk tizedik évfordulójának, április 4-ének napjára jelölték ki, a munkák irányításával és a faiskolák ellenőrzésével Zá- goni Kálmán elvtársat, a járá­si tanács kertészeti és szőlé­szeti agronómusát bízták meg. A közel öt és fél holdas léte­sítmény 1958-tól kezdve évente annyi csemetét ad, amely öt­ven hold új gyümölcsös telepí­téséhez elegendő. fordultunk kérésünkkel. ^auer György eljárt ügyünk- -fi a pécsváradi járási DISZ- j*°ttságon és nemrégiben meg alakult a DISZ-szervezet. BUSZLAUER JÓZSEF ^javítom egyeseimet A téli szünet elég hosszú és így alkalmat adott ar- ***’ k°9v felkészüljünk a félévi ^*s0áícra. Ez a felkészülés fő­azokra közben vonatkozik, akik rossz jegyeket sze- *e*tek. Én is ezek közé tartoz- *°ni- Mdr a szünet elején el­határoztam. »an hogy mindennap ülök. Igaz, hogy nem tartót be pontosan, de azért ké­rtem azokból a tantár gyak- bótl amelyekből több egyesem Ennek meg is látszott az köménye. Az első napon ^Varból — •«9 két amelyből előző­egyest szereztem, né- *S,e*Te feleltem. Elhatároztam. rövid időn belül minden e°Ves feleletem kijavítom. BáRDFALVI FERENC Pécs, Szőlő utca 32, „Ipari üzemeink a pafronálési mozgalmon keresztül is je.entékeny segítséget nyújtottak a mezőgazdaságnak" Értekezletet tartottak a patronálásban résztvevő üzemek-------------------------Me­A szakszervezeten | gyei ’ Taná­csának székházában szomba­ton délelőtt értekezletre gyűl­tek össze azoknak az üzemek­nek, vállalatoknak igazgatói, párttitkárai, melyek a múlt esz tendőben termelőszövetkezete­ket, állami gazdaságokat vagy egyéb gépállomásokat patro­náltak. Szabó József elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság mezőgazdasági osztá­lyának vezetője mondott beszá mólót. Méltatta a munkásosz­tály segítségét, melyet a pat- ronálási munkán keresztül a dolgozó parasztságnak nyúj­tott. — A lakosság igényeinek ki elégítése érdekében több köny nyűipari termékre, főleg ru­házati cikkre, lábbelire, szap­panra van szükség s ennek nyersanyagait (gyapjú, len, kender, zsír, napraforgó stb.) a mezőgazdaság állítja elő — mondotta. — A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez az ál­lam és munkásosztályunk az elmúlt másfél évben is jelen­tős támogatást adott s ez eb­ben az évben tovább folytató­dik. Ezért js irányozza elő ez- évi népgazdasági tervünk, hogy 1955-ben a mezőgazdaság mintegy 6120 traktort, 4000 traktorekét, 1050 cséplőgépet, 2000 kultivátort és a tavalyi­hoz viszonyítva 93 százalékkal több mezőgazdasági kisgépet, 33 százalékkal több műtrágyát, 25 százalékkal több építkezési anyagot kap. — *Az ipari üzemek dolgo­zói az ipari termelési tervek teljesítéséért és túlteljesítésé­ért folyó munkájukon felül a patronáló mozgalmon keresztül jelentős segítséget nyújtottak a gépállomásoknak és terme­lőszövetkezeteknek, néhány állami gazdaságnak. Elismerés illeti jó patronáló munkájáért sára, az alkatrészek juttatá­sára, építkezési segítségre. Nem adtak elég hathatós po­litikai és kulturális segítséget. Ezután arról szólt Szabó elvtárs, hogy milyen irányel­veket szabott a párt Központi Vezetősége a minisztériumok­kal, a SZOT-tal egyetértésben a patronáló munka megjavítá­sára. Hangsúlyozta, hogy az üzemi patronálók inkább taná­Pécsújhegyi Erőművet, a Pé- csókkal szervezéssel, a terme­csi Bőrgyárat és még sorol­hatnánk tovább ezeket az üzemeket. Szajbó elvtárs ezután azokról ról szólt, amelyek zik a patronáló mozgalom eredményesebb kibontakozását — A patronáló mozgalom helyes irányelveit és formáit nem állapítottuk meg’ időben. Sok esetben helytelen vőlt a beosztás és többször változtat­ták az üzemek patronálási fel­adatait, vagyis másik termelő szövetkezetét vagy gépállo­mást jelöltek ki. Egyes gép­állomások és termelőszövetke­zetek — lehetőséget látva — abból indultak ki, hogy a pat­ronáló munkáért semmit sem kell fizetni, és feleslegesen anyagokat és eszközöket is kértek a patronáló üzemektől. Hosszú ideig nem volt tisztáz­va a patronáló munkában fel­vetődő pénzügyi kérdés. A pat­ronáló üzemek tevékenysége leszűkült, a gépek kijavttá­lőszövetkezetekben lezajló kol­lektív megmozdulásokon poli­tikai név élőmunkával segítsék a mezőgazdaságot. Nem arról van szó, hogy át kell venni a gyakorlati munkát, hanem ab- a hibák- ban tanácsokat és útmutatást még féke- kell adni. Szabó elvtárs beszéde után az üzemek képviselői, párttiltikárok, igazgatók elmondták tapaszta­lataikat. A Seaédipari Vállalat párttitkára, Tóth elvtárs el­mondta, hogy a vállalat az el­múlt évben a sellyei Béke ter­melőszövetkezetet patronálta. Kezdetben bizalmatlanok vol­tak az üzemi munkásokkal szemben a tsz tagok, de amint konkrét gyakorlati segítséget nyújtottak, megváltozott a vé­lemény. Ma szívesen és biza­lommal várják a patronáló ipari munkásokat. Gáspár elvtárs, a pécsi Hús­ipari Vállalat párttitkára hely­telenítette azt, hogy a vállala­tot egy dombóvári termelőszö­vetkezet patronálásával bízták meg. Mint mondotta, ez sok utazási költséggel járt volna s ezért nem is tudtálk elvállal­ni. Az értekezleten többen ki­fogásolták még ezt és kérték a megyei pártbizottságot, hogy a patronálási munkára lehető­leg egy szerv ossza be az üze­meket és lehetőleg közel a megyében. A Mezőgazdasági Szerárugyár párttíikúra hely­telenítette azt, hogy a kxtttiár- di termelőszövetkezetnek há­rom patronáló üzeme is van.' Czégény József elvtárs, a megyei tanács termelőszövet­kezeti osztályának vezetője kérte a patronáló vállalatok dolgozóit, hogy a gyakorlati munkában tanúsítsanak több türelmet. Józsa István elvtárs, a gépállomások igazgatóságá­nak vezetője arra kérte a pat­ronáló üzemeket, hogy ha szűk ség van jó szakemberre, en­gedjék el az üzemek — ne úgy, mint a Sopiana Gépgyár, — mert a jó szakmunkás aranyat ér a mezőgazdaságban. Uj legelőt létesítenek Szabadszentkirályon A nagy állattenyésztési múlt tál rendelkező községnek ed­dig nagyon kevés volt a ta­karmánytermő területe és így csak fele annyi jószágot tart­hattak, mint amennyi az 1900 holdnyi szántóhoz nélkülözhe­tetlenül szükséges. A Földmű­velésügyi Minisztérium enge­délyével tavasszal 173 holdéi új legelőt hoznak létre, amely lehetővé teszi hamarosan a jelenlegi 351 számosállat meg­kétszerezését. 216 holdat erdősítenek A Mecsek-Keleti és a Me- csek-Nyugati Erdőgazdaságok közreműködésével a pécsi já­rásban összesen 216 hold terü­letet erdősítenek ebben az év­ben. Öcsárdon 28, Goricán 26, Lotthárdon 16, Regényében pedig húsz holdra ültetik ki az erdőgazdaság szakembereinek véleménye szerint a környé­ken legjobban díszlő akác, nyár, eper, vagy hárscsemeté- ket. Az erdősítési program végrehajtása — amely egyrészt megköti a talajt, másrészt tűzi és szerszámfát biztosít olyan helyeken, amelyek eddig sem­mi hasznot sem hajtottak. Bi- csérden már meg is kezdődött: 12 holdat ültettek be. Fűztelrprt létesít négy termelőszövetkezet A nanvárpádi Uj Alkotmány 400, a zóki Villám 1600, a pel- lérdi Alkotmány 2400 és i kacsótai Jobb Sors termelőszö­vetkezet 600 négyszögöl füzrs tavaszi telepítésére készült elő. A kosarak, kocsiülések, üve­gek, kerti bútorok fonására al­kalma*, külföldön is igen ke­resett fűzvessző a téli fogla­latosság mellett szén jövedel­met is biztosít. A Fűzkiterme­lő és Feldolgozó Vállalat Köz pontja a szükséges dugványo­kat a tsz-ek rendelkezésére bocsátja. * A mezőgazdaság fejlesztési határozat végrehajtásában je­lentős lenest tesz előre a járás narasztsága 1955-ben. Munká­juk nyomán új gyümölcsösök­kel, legelőkkel, erdőkkel és füztelepekkel gazdagodik a határ. Zárszavában Szabó elv társ el­mondta, hogy ezután sem a miniszté­rium, sem a megyei pártbizott­ság nem jelöl ki vállalatokat patronáló munkára. Ez a sze­rep a városi pártbizottságra hárul, mivel ott is megalakul a mezőgazdasági osztály. Majd felsorolta azt, hogy 1955-ben melyik vállalat, a megye me­lyik községében lévő termelő­szövetkezetet, gépállomást, ál­lami gazdaságot patronálja. Január 19-re virradóan ismeretlen tettesek betörtek » Péesszabolcson lévő 33-as szá­mú Háztartási Boltba és azt kirabolták. A betörők az üz­letből órákat, bőröndöket, fényképezőgépeket, aktatáská­kat és egyéb árucikkeket lop­tak eL A szolgálatból haza igyekvő rendőrt, aki a rabló­kat tettenérte, megtámadták, súlyosan bántalmazták, majd elmenekültek. Az ügyben a rendőrség eré­lyes nyomozást folytat. A rend őrhatóság felkéri a lakosságot, hogy aki a tettesek hollétére, a betörés körülményeire vonat kozó bármilyen adattal rendel­kezik vagy tudomására jut, azt azonnal jelentse a rendőrségen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom