Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-23 / 19. szám
NAPLö 1955 JANUAR tS QU é€Clnk aMI iskolánkba Bezedek kis falu a halár mentén, alií hat százan lakják, mégis országos nevezetes- aegre tett szert — legalábbis a pedagógusok között. Itt hoztak létre az országban bentlakásos körzeti általános iskolát. Három másik község van a közelében: Lippó, Ivándárda és Sárok. Egyik sem akkora, hogy modern, az általánosiskolai oktatásnak megfelelő, többtan erős iskolája lehetne. Az ott lakó gyermekek Bezedekre járnak tanulni. Négy-öt kilométeres. egy órás gyaloglással értte tik el a körzeti iskolát. Szép időben, nyáron nem is okoz ez nagy gondot, de annál inkább télen. Ezért kezdeményezte R ejtő János elvtárs, a körzeti iskola igazgatója, hogy hozzana k létre Bezedeken diák-szállás t. Nemcsak arra jó ez, hogy mentesítse a kis iskolásokat a fárasztó gyaloglástól, hanem arra is, hogy az iskola kiváló pedagógusai a kötelező o ktatási órákon kívül is több időt szentelhessenek a Beze- dek-környéki kis magyarok ne vetésére, tanítására. A kezdeményezés életrevalónak bizonyult, ma már az ország több községében is szerveznek a bezedekiek hasonló bentlakásos körzeti iskolát. Nemcsak a Dunántúlon, hanem az alföld i tanyavilágban is sikeresen vezethetik be a bezedeki tapa sztalatok alapján a körzeti is kólák bentlakásos rendszerét. Pedagógusok, szülők és tanulók közös munkája Két évvel ezelőtt, amikor a körzeti iskola megkezdte működését, még megfelelő épülete sem volt Egy elhagyott üres lakóház állt Bezedek alvégén, azt szemelték ki iskolának. Húszezer forintot adott az állam az átalakításhoz. Nem nagy összeg, de az iskola lelkes pedagógusai úgy vélték, elég lesz, ha hozzáteszik a maguk szervezőkészségét, lelkesedését, a szülőknek gyermekeik iránt érzett szeretetét és felelősségérzetét és nem utolsóAzokból nem könnyű iskolát építeni. A bezedeki pedagógusok azonban bebizonyították, hogy ami nem könnyű — azért még nem is lehetetlen. Megterveztették, hogyan lehetne a gazdasági épületek bontási anyagait felhasználni, sőt lehetőleg bontás nélkül felhasználni a már álló falakat. Sok leleményes, ötletes javaslat járult hozzá a tervezés sikeréhez, s megkezdődött az építkezés. Sok falusi udvarban láthaZászlófelvonással kezdődik a nap Orbán az iskola tanulóinak ettrekészségét. Ma már az eredmények iga- ölják, hogy Rejtő János és >edagógustársai helyesen szá- noltak. A jókora parasztház lakóhe- ytségeiből kikerült három tanerem, a nevelők és az igazgató szobája. Ez azonban kérés. Szükség volt még legalább járom tanteremre. Ekkor kez- lődött a pedagógusok, szülők !g tanulók együttes összefogóéval végzett munka. A jókora «ivart gazdasági épületek vet- ék körül. Istálló, félszer, ólak. körzeti iskola tanárai nem edtek meg az eddigi ered- nyel. Most még az iskola lyékét Igyekeznek barátsá- bbá tenni, hogy a kisdiának kedvük legyen ottma- ii, foglalatoskodni, sportolás bér az eddigi munkából ivették részüket a tanulók, t ezeknek a terveknek a [valósításában még több datuk lesz. Jórészt ók vég- majd el az udvar parkosíts Az udvar középső, tégla kóla tu részét, ahol regge- cént zászlófelvonáshoz so- Dznak fel, szép tarka virág ások veszik majd körül, s bjük egy-egy facsemetét is tnek, amelyek fává tere- 'esedve sok tanulónemzenek adnak árnyékot nyaként ée egyúttal hirdetik első évek tanulóinak szor- nát, követendő jó példáéiul, az istállókból alaki- tantermek mögött most levesz, akáccserjékkel be- r hepe-hupás, gondozatlan [darabka terül el. De aho- i Sipos Emil, a biológia ára elmondja, hogyan lététünk olyan épületet, amelynek egyik vége istálló, a másik vége kamra, félszer, sertésól, a közepe pedig éppen csak a tető, alatta semmi. Ott jár át a szekér az udvarból a szérűre. Ilyen volt a bezedeki körzeti iskola udvarán is. Ma már nem lehet ráismerni a primitív falusi építményre. Üvegezett ajtók nyílnak most a „semmi” helyén, s az ajtók mögött szépen berendezett tan termekben figyelnek az oktató szóra a négy községből jött tanulók. Azt tették ugyanis, hogy falat húztak a tető alá, Újabb tervek sítenek ennek helyén botanikus-kertet, szinte előre látjuk, hogyan foglalják el a giz- gaz helyét nemes, gondosan teljesen ellentétben azzal a konzervatív” szokással, hogy a falakra húznak tetőt. így aztán nemcsak az épület két végén alakult ki egy-egy tanterem, hanem középen is, a szekérátjáró helyén. Az istálló helyén is tanterem van. De semmi ok a fintorgásra — a használatlan istállókra is an*r- nyira jellemző átható trágyaszagot teljesen megszüntették. Egy méter mélyen teljesen kicserélték az istálló talaját, arra jött csak a vastag salakréteg és arra a padlózat. Csak a falsarkok illeszkedésének nem egészen mértani pontossága utal még arra, hogy valamikor derék szélesfarú muraköziek ropogtatták a szénát ebben a tanteremben. Mindez túlnyomórészt társadalmi munka eredménye. Még arra is futotta a pedagógusok és szülők összefogott erejéből, hogy az egyik tanterem végét színpadszerűen képezzék ki, ahol előadásokat lehet rendezni, keskeny — vagy akár normálfilmes mozielőadást tartani. A nevelők szobájával szem- • ben meredek falépcső vezet egy újabb terembe. Ez a biológiai tanterem. Előadói asztalán nagy üvegmedencében kis pettyes állatka teteme pihen formaiinban. A határ mentén szerencsétlenül aknára lépett egy gimszarvastehén, annak a még meg sem született borját hozták ide. Most szemléltetően mutatja, milyen egy kis szarvasborjú, nem sokkal születése előtt. Ez is bizonyítja, mennyire igyekeznek megragadni minden alkalmat a bezedeki iskola tanárai, hogy gazdagíthassák szeretett iskolájukat. A téglával burkolt udvar, az ugyancsak téglából épült hosz- szú kerítés, de ugyanígy a tantermek belső rendje is arról beszél, hogy az Itt dolgozó tanároknak valóban szívügyükké vált ez a körzeti iskola, s a bezedeki és környéki dolgozó parasztok is megértették, mit jelent számukra a kultúrának ez a határmenti vára. . .. ápolt növények, a megye érdekesebb különleges füvei es cserjéi, díszfák és gyógyfuvek, gyümölcsfák és tűlevelűek. Jóval odébb nagy darab szántóföld terül el. A falu egyik gazdájáé, de Rejtő János igazgató már mint „elin- tézet ügyet" mondja el, hogy ezt a földet elcserélik és az iskola létesít rajta faiskolát. Ez még hasznot is hajt, mert a felnövekvő facsemetéket jó áron eladhatják a környék egyéni és szövetkezeti gazdaságainak. A legfontosabb persze nem a haszon, hanem az, hogy az iskola tanulói a faiskolában a gyakorlatban ismer kednek meg a mintaszerű gazdálkodás módszereivel. A botanikuskert és faiskola között kapufák és egyéb célokat szolgáló rudak bizonyítják, hogy a nyári időben már használták is a tanulók a sport pályát. Akad még azon is némi szépíteni, javítanivaló. Tavasszal arra is sor kerül. Még az a roskadozó sertésól sem maradt ki a tervekből, amely ott szerénykedik a leendő botanikuskert mellett. — Abból melegház lesz. Télen is folyhat majd a biológiai szakkör növényélettan Iránt érdek lődő tagjainak a munkája. Azután ... volna még sok szép terv, s az eddigi eredmények bizonyítják, hogy ezek a tervek meg is valósulnak, de munka folyik itt a bezedeki íelaüeges folytatni, ennyi is iskolában és sorra születnek a elég ahhoz, hogy lássuk: élénk hol kisebb, hol nagyobb ered- tevékenység, szorgalmas építő menyeik. No, mit mutat a mikroszkóp? — kérdi Sipos Emil tanár Horváth Sanyitól az élettan órán A bezedeki körzeti . iskola tulajdonképpen nem is az eddig elmondottakról lett nevezetes, hanem a bentlakásos rendszer kezdeményezéséről és megteremtéséről. Ahhoz azonban, hogy lássuk ennek a kezdeményezésnek a jelentőségét és célját, jó volt előbb megismernünk az iskola egészének életét. Az iskolába ugyanis X64 tanuló jár és abból 40 Lakik a diákszálláson, tehát a tanulók negyedrésze. Ez a negyedrész természetesen azok közül kerül ki, a'kik a leg- messzebbről járnának Benedekre. Az, hogy a tanárak, igénybevéve a tanulók és szülők, a pártszervezet és a tanács, a környékbeli állami gaz daságok és termelőszövetkezetek segítségét, hogyan igyekeznek gazdagítani az iskolát, már következtetni enged arra is, hogy ezek a lelkes tanárok szívükön viselték a távol- lakó gyermekek gondját is. — Nemcsak a mulasztások és megbetegedések statisztikája, hanem a tanárok józan esze és a kismagyárokkal együttérző szíve is 'követelte, hogy megoldást találjanak a naponta oda-vissza 8—10 kilométert kitevő gyaloglás elkerülésére. Megoldásokat kerestek azelőtt is. Marianna-puszitáról például hat tanuló járt Bezedekre. Az állami gazdaság fogatot biztosított számukra, az vitte-hozta őket az iskolába és haza. Ez is jobb, mint a gyaloglás. De jóval drágább is. Rejtő János elvtárs kiszámolta, hogy ez a „dáákfuvarozás” az állami gazdaságnak havonta háromezer forintjába kerül. Amellett a zötyögő szekéren való utazás, különösen fagyos téli napokon, nem a legkellemesebb időtöltés a 6—14 éves gyerekek számára. Az ilyen nehézségek vetették fel azután a legjobb megoldást: ne járjanak a gyerekek Bezedekre, hanem lakjanak ott. Ehhez azonban szállásra és konyhára van szükség. Nem kisebb gond annak a megteremtése, mint amilyen gond az iskola átépítése volt. De ha azt meg tudták oldani, miért ne segítenének ebben is az ott használt módszerek? Ismét saját erejüket, a szülők, az állami és társadalmi szervek segítségót vetették latba a bezedeki tanárok. — Ez hozta meg aztán az eredményt is: Kaptak egy házat, abban Tihanyi Sándor. RBll Irén és Horváth Mária a távoli Ausztrália felszínét tanulmányozza a földrajzi szakkörben A diákszállás került hely külön a lányok, külön a fiúk szállásának, az étkezdének, meg a konyhának. A felszerelést részben a szülők adták össze, részben az állami gazdaságok, s amj még azon felül van, azt az iskola tanárai saját erejükből teremtettek elő. Negyven gyerek ma már nem indul hosszú, fárasztó útra a tanítás befejeztével, hanem átiballag a diákszállásra, ott jóétvággyal elfogyasztja a jó ebédet, utána hozzálát tanulni, majd szórakozni, játszani és vacsora után nem azzal fekszik le, hogy „jaj reggel megint korán kell kelni, mert hosszú az út”, hanem nyugodtan pihen reggelig, míg újra el nem érkezik a tanulás kezdete. Hadd idézzünk a statisizvántartásdkba — fejenként fél nap, ami azt jelenti, hogy a mulasztások száma tizedénél is kevesebbre csökkent. Ez a két számadat eléggé bizonyítja, milyen nagy jelentősége van a bentlakás megoldásának. Akadtak, akik úgy találták, hogy a távollakó gyermekek problémájának megoldása ilyen formán nagyon költséges. A bezedekiek bebizonyították, hogy éppenséggel így olcsóbb. Arról nem beszélve, hogy a tanulók egészsége, a tanulásra és szórakozásra fordítható több idő értékét nem lehet pénzben kifejezni, olcsóbb a bentlakás, mint a tanulók naponkénti odaszálLítása. A Ma- nanna-pusztai 6 tanuló isko- lábaszáliításn például havi háromezer forintba került. Most Lefekvés előtt még olvasgatnak egy keveset a diákszállás lakói: Nagy Dániel, Lukács István, Őri Róbert, Szilvási Árpád és Deák György tika számadataiból is: 1953 márciusában, amikor még nem volt diákszállás, 795 volt a mulasztott napok száma, azaz minden gyerekre közel öt és félnapos mulasztás jutott, de 1954. márciusában, amikor már volt diákszállás, összesen 77 napi mulasztás került a nyiln;; vártermek a hat tanulónál rzá. íása és étkeztetése össa sen nem több, mint háromsz forintnyi költséget tesz ki. Persze ennek megvan a ma titka is, ami abban áll, ah gyan Rejtő igazgató elvtá mondja: „Helyesen kell gazdi kodni.. Megszólal a csengő, az iskolaudvar megtelik nyüzsgéssel, eleven, vidám gyerekek hangjával. Sorra lépnek ki a tanterem bői a tanárok, Kubatovics János igazgatóhelyettes és a felesége, Handler László és Handler Lászlóné, Endrődi Gyula. — Elgégedrttek a foglalkozás eredményével, jól tanulnak a bezedeki iskola tanulói. Az elmúlt félév tanulmányi átlaga hármas volt, azaz közepes. A zsibongó gyerekhad fegyelmezetten szétválik a tanárok előtt és csengő gyerekhangon köszön: „Előre r Szép a pedagógus hivatása, de még szebb, ha olyan S2ít>- vel keresik és gyarapítják a szépségeit, mint a bezedeki iskola tanárai. Mészáros Ferenc
