Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-29 / 24. szám

V/LÁC PROLETÁRJA! ESTEJBl JETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ M DP BAPANYA MEGYEI BI ZO TT/A'C A'N A K LAPJA XIL ÉVFOLYAM, 24. SZÁM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1955 JANUÁR 29 MAI SZAMBÁN: A bonni parlament össznémetügyi bizottsága elutasította Adenauer és Mendes-Francc Saar- egyezményét. (2. o.) — A Dunántúli Napló postájából. (2. o.) — Február 4-én ismét meg­kezdi munkáját a beremendi cementgyár. (3. o.) — A kisjakabfalvai rizstelep. (3. o.) — Szá­mot adnak a vezetők: A tavaszi vetömagellá- tásról. (3. o.) Valósítsak meg a bányász­tanácskozás útmutatásait! Visszatértek munkájukhoz a «aénbányászat kiváló dolgozói­nak és vezetőinek tanácskozá­sán részibvett küldöttek. A ta­nácskozásról értékes útmutatá­sokat hoztak magúkkal. Raj­tuk és a többi bányászon mú­lik, hogy ezek az útmutatások valóban szénbányáink munká­jának megjavítását eredmé­nyezzék, újabb lendületet ad­janak a felszabadulási verseny nek. Sok fontos feladatot kell megoldaniok bányászainknak, hogy az idei év eredményeivel megvessék alapját a második ötéves terv sikerének is. Az év első hónapiának ta­pasztalatai arról tanúskodnak, hogy bányászaink képesek nagyszerű eredményeket elér­ni. A komlói és pécsi bánya­üzemek párosversenyében fej. fej mellett haladnak az üze­mek. A termelést jelző számok a száz százalék körül mozog­nak, sőt azt nem egyszer túl is haladják. Esedékes havi ter­vét mind a két tröszt túltel­jesítette. A teljes termelést jelző szá­mok biztató növekedése feltét­lenül jő munkáról tanúskodik. A részleteket tekintve azonban megállapíthatjuk, hogy a bá- nyásztanácskozáson megtár­gyalt legfontosabb feladatok a Baranya megyei bányákat is kötelezik. A fejteljesítmény alakulása kedvezőtlen, az utób- bi időszakban kevesebb kiter­melt szén jut egy dolgozóra, mint az egy évvel korábbi idő­szakban. A nagyobb szénmeny nyiség tehát nem a termelé­kenység növekedésének, hanem több bányász munkábaállitá- sának az eredménye. Helyte­len lenne ezen az úton tovább haladni. A földalatti dolgozók létszámának további növelése helyett arra kell törekedni, hogy a jelenlegi létszámmal érjünk el nagyobb termelést. Van erre mód, de ma még fordítanak rá elég gon­dot bányáinkban. Rufli Latos elvtárs elmondta a tanácsko­záson, hogy az általa kezdemé­nyezett mozgalom bevezetése ütán kilenc ember termelt 160 csille szenet ugyanazon a 'nunkahelyen, ahol korábban tizenöten is csak nagy üggyel- “ajjal termeltek hetvenöt csil­lével. Ennek a helyes munka- megosztáson alapuló mozgalom hak az elterjesztése jelentős •fejlődést hozna a fejteljesít- mények alakuláséiban. Molnár fstván komlói DlSZ-brigádjá- niak kezdeményezése: a száz­méteres mozgalom hasonló eredményeket hozna — ha na­gyobb támogatásra találna. Bzeket a helyi kezdeményezé­seket és a korábban indított bevált országős mozgalmakat sukkal szélesebb körben kell mterjeszteni. Ha ezek kibonta­kozásához a bányaüzemek ve. fetői nagyobb segítséget nyúj­talak, ha biztosítják a na­gyobb termelékenységű munká hoz szükséges műszaki feltéte­leket és a pártszervezetek köz­vetlenül és a tömegszerveze­tek útján is népszerűsítik a legjobbak módszereit — az eredményt hamarosan az egy főre eső teljesítmények növe­kedésén lehet lemérni. Államunk egyre nagyobb gondot fordít arra, hogy a ne­héz munkát emberek helyett gépekre bízzuk. Bányáinkat gé pesítiik és ez a termelékeny­séget tovább fogja növelni. De csak akikor, ha a gépek való­ban betöltik azt a szerepet, amelyet nekik szántak. Ma még neon használják ki eléggé a meglévő gépek teljesítőképes ségét sem. A statisztika adatai szerint a komlói üzemekben a gépek kapacitásának mind­össze 25—30 százalékát hasz­nosítják. Értékes szállítóberen­dezések rozsdásodnak a bánya területén, s ugyanakkor több- helyütt emberi erővel, talics­kázással igyekszenek megolda­ná a szállítási problémákat. A gép segít az embernek — de csak akkor, ha úgy használják fel, ahogyan kell. Gyakori je­lenség, hogy bányászaink fe­lelőtlenül bánnak a rájuk bí­zott munkaeszközökkel. Kom­lón például rövid idő alatt egyszerűen eltűnt a fejtőkala­pácsok fele. Ez a felelőtlenség hatalmas károkat okoz, gátol­ja a termelést és erősen meg­drágítja a szenet. Bányászaink nak meg kell értendők, hogv a gépek az ő érdekeiket szol­gálják, saját tulajdonuk is és természetesen úgy lesz legért­hetőbb ez számukra, ha érde­keltté válnak a gépek meg­óvásában, helyes felhasználá­sában. Az ilyen irányú intéz­kedések mellett azonban nagy szerepe van a pártszervezetek és DISZ-szervezetek felvilágo­sító, nevelő munkájának is. Arra kell ránevelmi minden bányászt, hogy a rábízott mun­kaeszközt sajátjaként kezelje, ügyeljen rá, óvja és tanulja meg, hogyan lehet a legjob­ban kihasználni. A bányásztanácskozáson ka­pott sok más útmutatás elég­gé korán figyelmezteti bányá­szainkat arra, hogy mit kell tenni, ha sikerrel akarják be­fejezni a felszabadulásunk tisz­teletére indult munkaversenyt. Az első hónapban elért ered­mények továbbfejlesztése és a bányásztanácskozáson kapott útmutatások követése, a fel­szólalásokban felsorolt hibák kijavítása az előfeltétele an­nak, hogy bányászaink lendü­letes versenye a felszabadulás évfordulójáig többezer tonna szénnel gazdagítsa hazánkat és a több, minőségileg jobb, ol­csóbban termelt szénnel még nagyobb tiszteletet és megbe­csülést vívjanak ki magúknak a bányák dolgozói. Küldöttgyűlésre készül a MÉSZÖV Földművesszövetkezetek f„V‘anVa Megyei Központja ■*oruár 3-án délelőtt 9 órakor Kossuth tér 8 szám alatt lé- ő MÉSZÖV székházban va- ‘“•jtttndnjH és felügyelőbizott- jT®* ülést tart, amelyen meg- 'Oyalják a negyedév folya- tartandó 1954. éves mér- übeszámolót megvitató föld- uvesszövetkezeti küldöttgyű­lések előkészítésével kapcsola­tos feladatokat. Ugyanakkor megvitatják az 1955-ös évi fel­adatokat, a felügyelőbizottság és a választmány munkatervét és az 1954. december 16-án tartott küldöttgyűlés óta eltelt idő alatt elért eredményeket, valamint a küldöttgyűlést ha­tározatok végrehajtását is. Teljesítjük a felszabadulás ünnepére tett vállalásokat Egy hónappal a vállalás után Béta 104.2 százalékra teljesítene tervét December 29-én határozták el a komlói Béta-aknai dolgo­zók, hogy csatlakoznak az RM Péntekem délelőtt a megyei tanácson rendezett értekezle­ten vitették meg a begyűjtés legidőszerűbb feladatait a já­rási tanácselnökök, begyűjtési hivatalvezetők és a begyűjtő vállalatok igazgatói. Katona Művek felhívásához. Négy pontban foglalták össze válla, fásaikat, melyet az üzem ve­zetője, Mátrai Árpád elvtárs írt alá elsőnek. I. 100 százalék­ra teljesítik első negyedévi ter­vüket. 2. Hat százalékkal csök­kentik a palatartalmat, 3. Fel­tárási tervüket 103, az elővájá- si tervüket pedig 120 száza­lékra teljesítik, 4. az I-es és a Il-es körletvezetők és harmad, vezetők között párosversenyt indítanak. • Mit valósítottak már meg ígéretükből? — kérdeztük Sza­bados mérnök elvtársat. — A havi esedékes terv tel­jesítésével 104.2 százaléknál tartunk. Folyamatossá tettük a csilletöltést és a palatarta­lom elenőrzését is. Ennek ered­ménye, hogy a tavalyi év utol­só negyedének 11 százalékos palatartalmát a januári má­Lajos elvtárs, a megyei tanács v. b. elnöke beszámolóját kö­veié vitában felszólalt Gódor Ferenc • elvtárs is, a Baranya Megyei Párt-Végrehajtó Bi­zottság másodtitikára. sodlk dekád végére 4.4 száza­lékra csökkentettük. Ez a meg. engedettnél is jóval kevesebb. A Béta-aknaiak tehát a mi­nőség javítására tett ígéretü­ket is teljesítették. A feltárási tervüket is túl­szárnyalták a második dekád­ban. A terv szerinti 66.6 folyó­méter előrehaladás helyett 74.4 métert mentek előre. Azelővá- iási munkában még szebb ered ményeket értek el. Elővájási tervük 171 folyóméter kihaj­tását írta elő, ezzel szemben 422.5 folyómétert hajtottak ki az elővájási csapatok. Eredményesnek bizonyult a két körlet párosversenye is. Az egyes körlet vezetője. Ko­vács Lajos főaknász. Január 26-1 értékelég szerint 105.7 szá­zaléknál tart esedékes havi tervével. Párosversenytársa, Bencze Ferenc főaknász (Il-es körlet) körlete sem marad el mögötte. Sőt többször meg is előzte már az I-es körletet. Megyei begyűjtési értekezlet Mtücr teljesítették egész évi BAROMFI- ÉS SERTÉS­BEADÁSI KÖTELEZETTSÉ­GÜKET Molvány községben. Rinyai János tizenhárom holdas egyé­ni paraszt már egész évi ba­rom/: beadási kötelezettségét teljesítette. Ugyanakkor Kis- asszondi János, Tompos Ist­ván és P. Nagy Sándor egész évi sertésbeadási kötelezettsé­gének eleget tett. PÉCS KERÜLETEIBEN IS ME0ALAKITJÄK A NÉP- FRONT-BIZOTTSÁGOT .4 Hazafias Népfront Városi Bizottsága elhatározta, hogy Pécs kerületeiben is megalar kítja a népfront-bizottságot. Az eredeti terv szerint az I. kerü­letben február 12-ig, a II. ke­rületben február 16-ig, a III. kerületben pedig február 20-ig alakítják meg a népfront ke­rületi bizottságát. HÉT KISLAKÁST ÉPÍTENEK SELLYÉN A sellyei községi tanács leg­utóbb hét dolgozó részére jut­tatott házhelyet. . A telkeken 1Ü55 tavaszán 7 kislakást épí­tenek majd. IMem 'feledkeztek meg ígéretükről Ezenkívül még vállalták egy tápszivattyú próbapad elkészí­tését. Ennek tervezési mun­kálataiba a művezető a fia­tal szerelőket is bevonja. Tóth József, a vállalat asz­talosa is hozzáfogott már vál­lalása teljesítéséhez. Éppen teg nap készítette a szépen muta­tó „fősegélyhelyhez” feliratú nyilakat, a héten pedig hozzá­fog a mentő- és tárolószekrény elkészítéséhez, amelyeket Ip- .-sics Ferenc fog befesteni. 9? Két hete tartotta a pécsi 26. sz. Autóközlekedési Vállalat ezév ben az első termelési érte­kezletet, amelyen többen tet­tek vállalást ápriiis 4-re. A vállalások nem mentek fele­désbe, hanem máris dolgoznak megvalósításukon. A termelési értekezlet úgyis eredményes volt, hogy az ott elhangzott kérések, javaslatok ügyében már történt intézke­dés. Nagy Mihály művezető például a szerelők nevében a hegesztőkészülék megjavítását . kérte. A Finommechanika ha-J marosan elkészül vele. J De Nagy elv társ nemcsak^ kért, hanem vállalt is. Egy ^ százalékos megtakarítást az anyagfelhasználás terén, amit elsősorban a selejtanyagok ki­válogatása, főijavítása és ily. módon való felhasználása út­ján érnek el. a szerelőműhely dolgozói. A vállalás lényege az hogy a nehéz alkatrészellátás miatt fokozottabban támasz­kodnak a helyi lehetőségekre és használják fel azokat. A csuszótengelyek — melye Írnek a vége elkopott — felszerelé­sét is helyben végzik, — he­gesztő, esztergályos és szerelő közös munkájával. Molnár Ist­ván műszaki vezető indítvá­nyozására létesítettek egy kis műhelyt, ahol kizárólag a még felújítható selejtes darabokat t gyűjtik össze. Itt fekszik pél-) dául egy selejtes előtét ten-) ■-•, —- ---------­ge ly — Csepel sebességváltó) tejet, de nem kevés azoknak a — amelynek hármas állandó-) száma, akik szívesebben fo- meghajtó fogaskereke kiesőr- ) gyasztják melegen. Nekem búit. é mindegy, — azaz nyáron hi­— Megedzzük — mondja a* dogén, télen melegen iszom. Es művezető — és ha nem is lesz {hogy hol, mindenki könnyen olyan mint a telesen új, de' kitalálhatja: ahol legegysze- 10.000 kilométert még elfut yübben lehet reggelizni, uzson- vele. Már ez is jelentős, mert\n“zni és így tovább — a tej- sok. kicsi sokra megy. Vagy itt'.csárdánál. van egy kuplung-tárcsa meg í Nem sok újat lehet a tejcsár mi7 dáról mondani. A nap bármely A szénbenyászati trösztök jelentik A Komlói Szénbányászati Tröszt napi előirányzatát január 27-én 102.8 százalékra teljesítette. A Pécsi Szénbányászati Tröszt eredménye javult az előző napihoz képest, de a száza­lékot nem tudták elérni. Napi eredményük 99.2 százalék volt. Pécsi aknák napi havi Komlói üzemei napi havi András-akna 97.3 103 Ill-as üzem 101.3 10C Széoheny i-akna 96.2 101.6 Il-es üzem 98.4 103.6 Béke-akna 103 100.4 I-es Ü2ean 117 109.5 Ist ván-akna 99 1Ö5.2 Béta-akna 104.9 104.2 Petőfi-akna 10012 98.3 Szászvár 107 106.1 A komlói tröszt többi üzemeinek eredménye: A nagymányokiak 108 3 százalékra teljesítették napi elő­irányzatukat, Máza 104.6, Anna-akna pedig 88.2 százalékot ért el. Ez a csárda nevezetes66 Van aki hidegen szereti a egy fékpofa, amit szintén újítunk fel. szakában mindig szép szám­mal álldogálják körül, pénz és áru, — amelyből legalább tíz féle kapható — állandóan cserélődnek, a tejjel vagy kakaóval teli és a már kiürüit csészék ki-be vándorolnak az ablakon. A három kiszolgáló — Krivanek Éva, özv. Balogh Jó- zsefné és Császár Ferencné se­rénykedik azon, hogy az új érkezőknek ne kelljen sokáig várniok. Persze a tejcsárdánál is tör­ténnek azért érdekes dolgok. Még a nyáron a hideg-tej sze­zon idején volt: egyik fiatal­ember már harmadszor nyúj­totta a csészéjét. — Legyen szíves mégegyet! Lehajtotta a harmadik csé­sze tejet is, de közben már három kiflit is megevett. — Ha még három csészével megiszol, fizetem — mondta egyik barátja. Igaz, a hatodik csésze már lassabban ürült, de azért csak megitta a többiek által meg­csodált tejivó azt is — és nem szállt a fejébe a dicsőség, ahogy ez a másik csárdában lenni szokott. Vagy egy másik eset. A tej­ivó csoportban fölsír egy kis­lány. Eltűnt a hátamögé tar­tott kezéből a kifli. Körülné­zünk, egy kis kutya éppen ak­kor kanyarodott be szájában a kiflivel a Kossuth Lajos utcán. Aztán úgy hallgatott csak el a kisgyerek, hogy az anyja az ellopott kifli helyébe kettőt vett. A tejcsárda nagy segítséget is jelent vendégeinek, munkát és időt takarítanak meg azzal, hogy itt fogyasztják el a napi öt-hatezer süteményt és a több, mint 200 liter tejel és kakaói,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom