Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-26 / 21. szám
NAPES ’955 JÖNUAR 2« Az országos szén bányászati tanácskozás folytatta munkáját (Folytatás az 1. oldalról) természetesen megfelelő meny nyiségü szén keli A termelés Idei alacsony növelésével módot akarunk adni a szénbányászatnak arra, hogy teremtsen rendet a saját területén, hozza rendbe a leromlott légvágatokat, gondoskodjék jobban a munka biztonságáról, erősítse meg a munkafegyelmet, gondoskodjék Idejekorán meg. felelő elővájásról, egyszóval teremtse meg azokat az előfeltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy jövőre és a második ö«téves terv folyamán bányáink egészségesen, erőteljesen fejlődjenek és alátámasszák, kielégítsék mindazokat ‘ a követelményeket, melyeket a népjólét emelése, a szocializmus építése, a honvédelem vele szemben támaszt. — Ezt a célt szolgálta az új, világosan, könnyen áttekinthető bérezési rendszer is, amely előnyben részesíti a nagyobb szaktudást követelő elő vajason dolgozó munkásokat és ezzel is oda hat, hogy a jövőben ne ismétlődjenek meg azok a bajok, amelyek az idén az elővájás elhanyagolásából keletkeztek. Ugyancsak * fokozottabban követeljük meg a bányák gépesítését, a millsze- kundumos robbantás kiterjesz tését. Tűrhetetlen az, hogy miközben a bányász munkáját megkönnyítő gépek száma szakadatlan növekszik, ugyanakkor például a jövesztés gépesítése, mint arra Czottner elv. társ tegnapi beszámolójában rámutatott, a műit év folyamán csökkent. Meg kell szűnnie annak a helyzetnek, hogy a rendelkezésre álló gépek a munkaidő jelentékeny részében állnak és kihasználásuk igen alacsony. Mi a bányákba egyre több és több olyan gépet kívánunk küldeni, amely a nehéz fizikai munkát leveszi a bányász válláról, mely megkönnyíti, meggyorsítja, eredményesebbé teszi a bányászok munkáiéit. De ez a törekvésünk csak akkor jár sikerrel, ha ezeket a gépeket igénybe is veszik, megfelelően gondozzák és nem engedik, hogy hanyag kezelés miatt üzemen kívül álljanak. Erőteljesen támogatni kell azt a törekvést is, hogy újítsuk fel a szocialista verseny régi bevált módszereit, a me- legcsókány mozgalmat, a Loy- mozgalmat, a péntek mozgalmat. Most, hogy az egész ország és köztük nem utolsó sorban a bányászság, felszabadulásunk tíz éves ünnepére készül és e nagy eseményt az egész országra kiterjedő felszabadulási munkaversennyel és emelkedő munkateljesítménnyel teszi emlékezetesebbé, meg van a lehetősége, hogy ezek az egészséges mozgalmak új erő re kapjanak, új életre keljenek A gazdasági vezetők, a párt, a DISZ, a szakszervezet együttműködéséről Végére hagytam azt a tényezőt, mely gazdasági életünk minden területén és így a bányászatban is döntő szerepet kell, hogy játsszon: a gazdasági vezetők, a párt, a DISz, a szakszervezet együttműködését. Teljesein egyetértek Takács elvtárssal, aki a tatabányai tapasztalatok alapján megállapította, hogy ahol jó a pártmunka, ott jó a termelés. Mindjárt hozzátehetem, hogy a pécsi bányatröszt jó eredményeit megvizsgáló brigád a sikerek egyik fontos forrásául a tröszt-vezetés, a párt, a szak- szervezet, a DISz jó együttműködését jelölte meg. Külön meg kell emlékeznem a DISz javuló munkájáról. Tudvalevő, hogy tavaly szeptemberben a DISz felhívására 530 ifjú szenelőbrigád tagjai vállalták, hogy az év végéig tervükön felül 228.000 tonna szenet adnak. E vállalást az ifjak becsü'ettel teljesítették, sőt valamelyest túl is teljesítették. A DISz most vállalja, hogy első negyedévi tervét a felszabadulás tíz éves évfordu tójára. 110.000 tonna szénnel túlteljesíti. Biztos vagyok benne, hogy ígéretüket valóra is váltják. Egy sor felszólaló e tanácskozáson rámutatott a DISz ifjak javuló munkájára. A műszaki vezetőknek, pártunknak, a szakszervezeteknek erőteljesen támogatni kell a diszisták jó munkáját s minden törekvést, amely módot ad arra, hogy a bányában dolgozó fiatalok minél hamarabb jó szakmunkásokká és egyben öntudatos kommunistákká vál janak. A bányákban elsősorban a kommunista bányászokat kell mozgósítani, akiknek száma nem kevés és akik a múltban annyi nehéz helyzetben megmutatták, hogy pártunk, népi demokráciánk legbiztosabb támaszai. Itt ismételtein szó esett róla, hogy legjobb eredménye a példamutatásnak van. Ez igaz. A kommunista példamutatástól függ elsősorban, hogy mennyire tudjuk mozgósítan a szakszervezet tagjait, a DIS? fiatalokat, mennyire tudjuk magunkkal ragadni az egész bányászságot, az egyszerű bányászokat és a műszakiaka égi’aránt. A termelés kérdéseit össze kell kötnünk a Szovíetunió vezette hatalmas báketóbor és hazánk problémáival. Mindenki megérti, hogy most, amikor a nyugati imperialisták fel akarják fegyverezni a német militarizmust, s amikor a bé- ketábor mozgósítja erőit, hogy a háborús gyújtogatok e tervét megh!us.'tsa, a népi demokráciák gazdasági erejének növelése, a fegyelem megszilárdítása külön jelentőséggel bír. Elvtársaim, 'bátran és őszintén nyúljanak e mozgósító munkájukban az úgynevezett kényes vagy népszerűtlen kérdésekhez. Lépjenek fel keményen a fegyelem, a rend érdekében, a lazaságok, a fegyelmezetlenség, a lopások ellen. A bányászok szeretik a nyílt, az őszinte beszédet, a hibák kíméletlen feltárását, meg is követelik tőlünk, kommunistáktól, hogy minden kendőzés nélkül mutassunk rá a bajok, ra és a kijavításuk módjára. Az elivtársak legyenek biztosak abban, hogy a bányászság legjobbjai, fiatalok és öregek egyaránt mögöttük állanak ezekben a kérdésekben és támogatják ezt a törekvésükét, hogy rendet teremtsenek a széntermelés iróni án és megadják a népi demokráciánknak, szocialista fejlődésünknek azt a szenet, amelyre szüksé, ge van. Az elvtársak, e tanácskozás részvevői képviseljék bátran határozottan és erélyesen azokat a javaslatokat, és rendszabályokat, amelyek a szénbányászat termelésének terén mutatkozó hibák kiküszöbölésére és az olcsóbb, jó minőségű termelés elérésére irányulnak. Ismétlem, legyenek biztosak benne, mögöttük áll a bányászság túlnyomó nagy többsége, mögöttük áll pártunk, az egész népi demokrácia, az egész magyar dolgozó nép. Nem kétséges, hegy ha a tanácskozás tanulságait megszívleljük s valóra váltjuk, a magyar szénbányászat útja újra fölfelé ível és a szénbányászat dolgozói joggal és büszkén tölthetik be helyüket a magyar munkásosztály élcsapatában. ahol a felszabadulás óta eltelt eszi*, end okban anny; győzelmes csatát vívtak. Kívá. nők teljes sikert e tanácskozás minden célkitűzéséhez. (Lelkes nagy taps.) Vereckei Lajos elvfárs a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatójának felszólalása Tisztelt bányász tanácskozás, kedves Elvtársiak! A Munka Vörös Zászló Ér- afcmrenddel kitüntetett Pécsi Szénibányászati Tröszt dolgozóinak, műszaki vezetőinek, párt-, szakszervezeti és DISZ funkcionáriusainak jó munká. ja engem abba a szerencsés helyzetbe segített, hogy — amint erre Czottner elvtárs beszámolójában is kitért ■ — az elmúlt év jó eredményeiről számolhatok be. Eleget tettünk a megyei és városi párt-végrehajtóbizottsága ama javaslaténak hogy a terven felül felajánlott 27.500 tonnát városunk fel- szabadulásának 10. évfordulójára, november 29-re teljesítsük és tekintetbe véve a szénbányászat országos viszonylatban való lemaradását, még 10 ezer tonnát ajánljunk fel terven felüL (Taips.) Ezt a felajánlásunkat Is teljesítettük. így az elmúlt évben 38.400 tonna szenet termeltünk terven felül. Trösztünk dolgozói az elmúlt másodig félévben tervüket 104.2 százalékra teljesítették. És így jogos reménnyel, bizakodó hangulatiban várjuk a minisztertanács és a SZOT várdarzászlóTáért folyó verseny kiértékelését, mert az az érzésünk, hogy azt elnyertük versenytársunktól, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett tatabányai tröszt hős tény ászaitól. Mindhárom bányánk teljesítette ötéves és éves tervét ötéves tervünket ugyancsak városunk. Pécs fel szabadulásának 10. évfordulójára teljesítettük. Ezen a napon trösztünk minden dolgozója szeretettel és hálás szívvel gondolt a nagy szovjet népre. Kiváló eredményt értünk e1 önköltségi tervünk térném Önköltségi tervünkkel szem. ben 10.480.000 forintot. vagy_ is 4.1 százalékot takarítottunk meg. Ebben döntő tényező az. hogy termelési tervünket 102.fi százalékra teljesítettük. Ez a megtakarítás csaknem hatmillió forintot jelentett. Terme-, szetes azonban,' hogy ez csak úgy következhetett be, hogy az állandó jellegű költségeknél nem engedtük meg a növekedést, a tervteljesítés arányában sem, sőt a legerősebb ellenőrzést gyakoroltuk a szolgáltató és segédüzemek felett Relatív béralapunkat nem lép ':ük túU a normák kiadását é? munkaátvételt a múlthoz kénest erőteljesebben ellenőriz tűk. Az igazgatása költségeknél 1,366.000 forint a megtakarításunk. Villamosáramban robbanóanyagban és egyéb anyagban 702 ezer formt meg- ‘akarítást eredményezett az ínyagutalvájnyozási rendszer megszigorítása és a sűrített levegőt termelő telepeknek a hatásfok figyelembevételével örténő üzemeltetése. így valósulhatott meg a oécssaa/bolcs-i kultúrotthon ban Czottner elvtársnak tett ígéretünk, hogy december hóra önköltségünkéit 162 forintra csökkentjük. Ezt az ígéretünket be is tartottuk, ugyanis tényleges önköltségünk 160.27 forint volt tonnánként. Ezt ezévben is tartani, illetve javítani akarjuk. Sajátrezsiis beruházási tervünket túlteljesítettük, felújítási, egészségügyi, munkavédelmi beruházási tervünknek is eleget tettünk. Hangsúlyoznom kell, hogy az elmondott eredményeket csak ügy tudtuk elérni, hogy a oártszervezet, a szakszervezet q DISZ és más tömegiszerve- íetek erőteljes, állandó támogatását élveztük. így az 19ő5 H'be műszakilag megfelelően telkészülve, a dolgozóink jó hangulattal léptei át. Az 1955. évi tervünk telje-. ;ítéviihez rendelkezésre álló ’szközök nem bővültek annak :! lenére, hogy I. negyedév' érvünk a múlt év utolsó negyedéhez viszonyítva 4.5 százalékkal magasabb. Éppen ezért a tervteljesítés, illetőleg túlteljesítés útja csak a fejteljesítmények növelése lehet. Ebben igen nagy segítséget nyújt majd a műszaki felkészültség és szervezés mellett a felszabadulási munkaverseny. Trösztünk dolgozói csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek felhívásához és kihívtuk ver. senyre tavalyi versenytársunkat, a Komlói Szénbányászati Tröszt harcos dolgozóit. A felszabadulási versenyben várjuk és leérjük a szakszervezet és a DISZ segítségét, legalábbis olyan aktivitással, mint az elmúlt év utolsó negyedében. Hisszük — és ezt Itt külön ki kel) emelnem —, hogy a DISZ brigádok éppen úgy túlteljesítik I. negyedévi felajánlásaikat, mint ahogyan az elmúlt éiv utolsó negyedében tették, amikor 10.620 tonnás felajánlásukat 3000 tonnával tetézték meg. (Taps.) A ' Pécsi Szénbányászati Tröszttől 1954-ben kétszáz vájár ment nyugdíjba, főleg szilikózis megbetegedés miatt Hárcmszázkilencvenkét vájár ment el máshová. Ezek helyeit! mindössze 480 vájárt kaptunk. Első és legfontosabb teem dőnfe a porártalom leküzdése. Ezt mi fejtésekben locsolással végezzük, ami nem tökéletes és csak részleges megoldás. — Elő váj ásókban — amint már említettem — vizesfúrással kívánjuk megoldani. A tröszt és a hányák vezetősége a mindennapi termelési gondok mellett csak igen hosszú idő múlva tudnak eredményt elérni. Éppen ezért kérjük a szén- bányászati, az egészségügyi mi niisztériuim, valamint a kutató intézet segítségét e kérdés minél gyorsabb megoldásához Néhány mondatban szeretnék foglalkozni a szakmunkás utánpótlással Két forrás áll a bányák rendelkezésére. Az tigyiik: a kétszáz órás vájártan. folyam, a másik: az MTH felügyelete alá tartozó vájártanuló iskola. Általános vélemény szerint a vájártanfolyamokról kikerült vájárok jab- ba)k a gyakorlati munkában, mint a vájártanuló iskoláiból az üzembe helyezett 17—18 éves vájárok. Ennek meg is van a magyarázata, 17—18 éves korban még nem lehet valaki elég önálló s olyan határozott például a veszély fel- smerésében, mint ahogyan azt agy vájártól joggal meg kell követelni, olyan veszélyes fog- 'alkozásnál, mint a bányászat, ban. Márpedig, ha ez nem le. hetséges, felül kell vizsgálni az MTH vájárképzési módszerét és a bányászat magasabb igényeihez kell alkalmazni. Befejezésül a távolabbi jövőnket biztosító fejlesztési tervünkről és beruházásainkról szeretnék beszélni. Az elmúlt évben fejlesztési tervünket és az idegen kivitelezők által tervezett létesítményeket nem teljesítettük, éspedig azért, mert ezen vállalatok kapacitás hiányra való hivatkozással nem teljesítették, felénk vállalt kötelezettségeiket összefoglalva az előttünk álló feladatok nehezek, nagyok, gaz bányászfelad átok. — De megoldhatjuk és látjuk azt, hogy pártunk és kormányunk a pécsi bányászok munkáját mind erkölcsileg, mind anyagilag méltányolja. Trösztünk 1954 november 7-én a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel lett kitüntetve. (Taps.) Anyagilag is kifejezésre jut ez a liász-pótlókiban, amiért itt mondok köszönetét. A szénbányászati miniszter segítsége és a nehéz viszonyok között kifejtett erőfeszítéseink elismerése természetesen arra kötelez bennünket, hogy mind ez- ávi tervünket maradéktalanul teljesítsük, mind pedig a második ötéves tervre alaposan felkészüljünk, (Taps.) Rufli Lajos elvtárs, sztahanovista vájár; Tisztelt értekezlet! Kedves elvtársak! A pécsvidéki bányá szók meleg, harcos üdvözletét hoztam az értekezlet minden résztvevőjének, pártunknak, kormányunknak és egész dolgozó magyar népünknek. Pártunk és kormányunk útmutatása alapján á Pécsi Szén bányászati Tröszt igazgatóága, köztük a mi üzemünk igazgatója és főmérnöke elhatároz ták, hogy ifjú munkásaink között kibontakoztatják a ciklusos fejtési mozgalmat, — mely biztosítja, hogy a ciklust 24 órán belül le lehessen művelni, — azokat az ifjú munkásainkat, akik most vájártanfolyamon dolgoznak, az önkéntesség alapján bevonják ebbe az u. n. Rufli-mozgalomba. Bátran merem mondani ct öl a helyről, hogy már értünk el kezdeti eredményeket. Decemberi tervünket 116 százalékra teljesítettük. Jelenleg a pécsi szénbányák nál a következőképpen alakul a Rufli-mozgalomban résztvevők száma: Pécsbányán 119 fő nyolc csapatban, Szabolcson kilencvenegy fő hét csapatban, Vasason 131 jő hat csapatban, összesen 344 fő 21 csapatban. Úgy érzem tisztelt elvtársak hogy a mozgalomnak felülről, a minisztérium részéről sokkal nagyobb támogatásra kell találnia, és az is fontos, hogy az alulról jövő kezdeményezése lcet, amelyeket dolgozóink elindítanak, műszaki vezetőink bátran, határozottan és a kezdeményezések jelentőségéhez mérten támogassák. Az a kérésünk a műszaki vezető elvtársakhoz, hogy min den tudásukkal, minden segítségükkel legyenek harcosai és támogatói ennek a munkamódszernek. Én ismerem a pécsvidéki bányászokat és bízom abban, hogy bányásztársaim mindenkor, minden erejükkel és minden tudásukkal rajtá lesznek, hogy ez a mozgalom kiszélesedjék, mind az ifjúság, mind a többi bányász között. Tisztelt elvtársak! Eredményeinket azzal is szemléltetni kívánom, hogy 1952-ben a 32- es széntelapen, István-aknán, mielőtt még a mozgalmat bevezettük volna, tizenöt fővel kilencvenöt-száz százalékra tudtuk teljesíteni hetvenöt esil lés előirányzatunkat. A moz; galom bevezetése után ugyanazon a helyen kilenc fővel 160 csille szenet tudtunk szállítani. Mi sem bizonyítja világosabban azt, hogy ez a munka- módszer feltétlenül érdemes arra, hogy felkaroljuk, mint ez az eredmény. Mindenhol, ahol meg van arra a lehetőség, alkalmazni kell ezt a mód szert., mert feltétlenül eredményre vezet. A nagy szovjet fejtőkalapács, amelynek termelőképessége kb. huszonöt— harminc százalékkal manasabb mint a mienké, biztosíték arra, hogy az egv főre eső telie- sítmányt feltétlenül fokozni tudjuk. Tisztelt értekezlet! A pécsvidéki ifjúság nevében bátran és büszkén merem kijelenteni azt, hogy ifjúságunk továbbra is tartani fogja eredményeit. A Pécsi Szénbányászati Tröszt ifjúsága bátor, 5<**vi kezdeményezéssel áll ki e moz galom sikeres továbbfejlesztésére. Innen, erről a helyről hívom versenyre az ország ősz szes frontfejtéseit. Ahol a Rufli-mozgalomra lehetőség van, a nagyteljesítményű gépek nagyobb keresetet biztosítanak ifjúságunk részére és ez jó talajt biztosít arra, hogy a „Nevelj új bányászt" rrtrirzqdJ lom még tovább szélesedjék. Tisztelt elvtársak! Amikor hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából az egész ország területén hatalmas munkaversenyek bontakoznak ki, én azt kívánom, hogy az eliitársak kav-snlód- ianak be ebbe a mozgalomba, minden erejükkel és minden tudásukkal. Hogy ki lesz a győztes, arról ne vitatkozzunk. En úgy érzem, hogy mi leszünk, de bárki is lesz. mindenképpen az egész dolgozó magyar név lesz a győztes Kívánok mindenkinek sok sikert a munkájához. Sziklai József eKlárs beszéde Kedves Elvtársak! Én először megyénk azon trösztjével szeretnék foglalkoz ni, amely visszahúzta megyénk széntermelését. Az elgő hiba ás legfontosabb probléma az, hogy a komlói trösztnek véleményünk szerint még ma is rendkívül kevés a fejtés homlokhossza, ami a pécsinek majdnem azonos termelés me! lett a fele, vagy még ezalatt van. Ennek oka elvtársak főleg az, hogy a tröszt 1953-ban erre a hatalmas felfutásra, amit Vízi elvtárs is elmondott, kellőképpen nem készült fel, ennek biztosítása az idei évre meglesz. A másik ilyen probléma, amit Vizi elvtárs elmondott, az alacsony fejteíjesitmé nyék kérdése. Meg kell mondani, hogy mindjárt reagálni kell Vizi elvtárs felszólalására, amikor úgy jegyezte meg, hogy a teljesítményemelkedéseknek egyetlen feltétele a gépesítés. Gépesítéssel rendkívül meg tudjuk növelni a teljesítményeket. Mi kiállunk különösen a liász-bányászat gépesítése mellett annál is inkább mert az ország bányádnak gépesítésében a liász-bányászat képesítésénél van ugyan haladás, de az az egyéb bányákénál rosszabb. Meg kell mondanom, hogy a teljesítménynövekedésre rendkívül sok tartalékunk van, különösen Komlón és megyénk összes bányáiban: ilyen a jobb munka- szervezés, a jobb munkafeltételek megteremtése, a jobb po litikai munka és még számtalan ilyet lehetne elsorolni, amit egyrészt elmondott Ve- reckei elvtárs és Rufli elvtárs is. Az elmúlt évben megnéztük a pécsi szénbányáknál, hogyan áll a ciklusos munkamódszer kérdése. Igen rossz képet kaptunk. Üzemeinknél alig volt egy-két munkahely. Most nagy fellendülés mutatkozik azonban, ahogyan ezt Vereczkei elvtárs említette is hozzászólásában, amennyiben külön ciklusos körleteket szerveztek. Ezt a szervezést fokozni kell és tudományossá kell tenni. Ugyanez a fielyzet a százméteres mozgalomnál. Az elvtársak bizonyára emlékeznek Molnár elvtárs felhívására, amely Komlón nagyon jó ered ményekre vezetett. Ma már igen sok csapatunk van a feltárásoknál, az elővájásoknál amely teljesítményét megsok- szordzta. De ez a mozgalom is bizonyos mértékig ellanyhult. Ma már elmondhatjuk, hogy Komlón minden üzemnek jó vezetője van, talán az ország legjobb műszaki dolgozói vannak ott, de igen nagy prob lémáink vannak — amint ezt több elvtárs is felvetette — d középkáderekkel. Középkáder állományunk igen gyenge és nem tudja megkövetelni utasításainak végrehajtását. Ennek az oka az, hogy nem kellőkép- pen foglalkoznak velük sem a felsőbb műszaki vezetők, sem a pártszervezetek, közöttük mi sem. Meg kell említenem a munkafegyelem elégtelen voltát is. Ezen a téren értünk már el eredményeket, de nem eleget, s ennek oka elsősorban a politikai munka hiányában keresendő. Ugyancsak probléma a helyenként még mindig megnyilvánuló durva bánásmód. Vezetőink nemértik kellőképpen, hogy vezetni nem durvasággal, hanem keményen, de igazságosan, emberségesen lehet. Ha a vezető így vezet, akkor őt dolgozóink is szeretik. Jó példát szolgáltatnak erre a pécsi szénbányák. A munkafegyelem hiányon- hágainak gyakori oka az elégtelen munkafeltételek, a rossz (Folytatás a 3, oldalon)
