Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-25 / 20. szám

DUNÁNTÚLI

r

NAPLÓ

MOP BARANYA MEGYEI

Xn. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM

ARA 50 FILLER

V/IÁC PílDLETÁRI&l ECYZfÜLJETEK]

MAI SZAMBÁN:

Tanácskoznak a szénbányászat legjobbjai. (1— 2. a) — A Béke Világtanács Irodájának kibővített ülésén hozott határozatok visszhangja. (2. a) — A pártélet hírek (3. o.) — Rendet a kozármislenyi gépállomáson! (3. o.) — A Pu- nántúli Napló postájából. (3. o.) — Látogatás a csertői gyermekotthonban. (4. o.)

CA'NAIC L A P J A

KEDD, 1935 JANUAR 25

/

A falusi kultúrélef fellenei í tuséért

Ás elmúlt két hónapban •atyt la és jelenleg ta folyik a felusi kultúrotthonok vezető- •égelnek újjáválasztása és a különféle szakkörök, művé- Ksetl csoportok felülvizsgálata.

Az eddigi bemutatók alapján kibontakozott előttünk a falusi népművelési munka helyzete. A megnőtt termelési kedv nyomán pezsgőbb, jobb a hangulat falvainkban, — sokféle módon jelentkezik a kulturális igény és megnőtt a művelődési, szórakozási kedv. Világossá vált, hogy lelkes pedagógusokból, tehetséges, áldó *atkész fiatalokból, művelődni akaró emberekből és asszonyokból kialakult már az „alapvető népművelési front“. Van mire építeni. Az elmúlt hetekben közel negyven falusi színjátszó csoport tűzte műsorára Gárdonyi „Bor" c. darab ját és ha hiba is a műsorpoldtika bizonyos egyhangúsága, még is mutatója e jelenség annak, hogy mernek vállalkozni nagyobb feladatokra is. Megszilárdult a hosszúhetényi, csány oszrói, erzsébeti együttes. Jelentősen fejlődtek a mezőgazdasági szakkörök; az ócsárdi, szentlőrinci, kisvaszari példa már nem egyedülálló. Az elmúlt két-három hónapban sorfa alakultak az előadói munkaközösségek és a dolgozók igényeinek kezdeti felmérése is azt mutatja, hogy van igény Jó előadások iránt, kell a színvonalas ismeretterjesztés. Bizonyítja ezt a szőlészeti előadások nagy sikere Mecsekná- dasdon, vagy a helytörténeti előadások feltűnést keltő látogatottsága Bólyban és a sertés tenyésztés iránti érdeklődés Vajszlón. Figyelemmel forduljak falusi dolgozóink a gazdakörök iránt is és most mar százon felül van azoknak a falvaknak a száma, ahonnan ilyenirányú kívánság érkezeit. Molvány, Dunafalva, Szentló- rinc példája mágnesként vonzza falvainkat. „Kevesebbet, de jobban!“ — lett az alapelve a falusi kultúrmunkának, c falusi népművelési munkának ós ettől a varázsigétől, illetve ® mennyiségi eredményeket hajszoló kirakatpolítika erélyes megszüntetésétől fellálek- fattek népművelési munkásaink. Nem terheli majd lelki- ismeretünket elviselhetetlenül ®gy-egy ajtónélküli, alaktalan, vigasztalan „kultúrcsür“, amely azért hordja és csúfolja faeg a kultúrotthon nevet, hogy a statisztika szebb legyen.

A népművelés irányító szervei elszakadtak a falutól, ezért bem látták meg, hogy például * helytelen és túlhajtott varos Propaganda mértéktelenül elszívja a fiatalságot a falutól. Nem vették észre az „unat- *ozó fiatalok" csapatait, azt a Jelenséget, hogy a faluból kiérni akaró Ifjúság számára ternyi népművészeti értékűnk, csodálatos hagyományaink hovatovább a maradi- sággal válnak egyenlővé. Az a veszély fenyegetett, hogy a szórakozás elszakad népi és nemzeti talajától, a dallam szükségletet kielégíti a sláger, a táncigényt a „jampizás“. A városból kétes, vagy nem is kétes értékű brigádok lepték el a falvakat. Az egészséges kapcsolat, a munkás-paraszt szövetség kulturális csatornái megrekedtek, — visszaesett az üzemek kultúrélete is. A népművelés azonnal eredményekre tört, még a csillagászati előadások végén is sok hozzászólót várt, — lehetőleg versenykihívásokkal, vagy adófizetési felajánlásokkal.

A júniusi program ennek a veszélyes folyamatnak a megállását jelentette, — de a fejlődés természetszerűleg lassúbb, nem egyenletes. Most közelebb kerültünk a valósághoz, a tényékhez, amelyek makacsul követelik: nézzünk szembe a hibákkal, keressük meg a bajok gyökerét. Fái kell derítenünk, vajon miért szűnt meg például a híres birjáni tánccsoport, amelynek „üveges táncát“ átvette és világhírűvé tette az Állami Népi Együttes'’ Meg kell vizsgálnunk, miért esett szét a villányi német együttes és mi a baj a Porcelángyár országoshírű kórusával? Ki kell kutatnunk, hogyan történhetett meg, hogy Boda községben két hónapja nem tartott a kiskörzeti mozi előadást, a jelentések mégis hűségesen beszámoltak az „eredményes munkáról-’I”

Uj vonása munkánknak a népfront-politika, amely nemcsak a „bölcs türelemmel párosult eliviséget" jelenti számunkra, hanem elsősorban azt a feladatot, hogy minden dolgozó réteget kapcsoljunk be a művelődés áramkörébe.

Az a tény, hogy figyelmünk középpontjában a falu áll, természetesen nem jelent a kultúrában sem egyoldalú paraszt politikát. A fa’.u kulturális életének fellendítése megújítja az üzemi kultúrmunkfl népi alapjait is. A munkás-paraszt találkozók sora, a patronázs- mozgalom kulturális térre való kiterjesztése, az egészséges városi kultúra termékenyítő hatása, a gépállomások kulturális központokká való fejlesztő, se erősíti a munkásosztály vezet őszeropét és amellett, hegy mindez nagy lépést jelent előre a kultúra decentralizálása terén is, a kulturális kapcsolatok ezerszínű szalagjaival gazdagítani fogja majd a munkás, paraszt szövetséget.

Előre hát minden erőnkkel hogy munkánk nyomán ez az év a falusi népművelés felvirágzásának gazdag esztendeje legyen!

Szántó Miklós

megyei népművelési

osztály vezetője.

»Termelékenység — önköltség életszínvonal“ címmel előadás lesz a Megyei Pártbizottságon

Értesítjük az elvtársakat, hogy Gáspár Sándor elvtárs. ** MDP Központi Vezetőségének tagja, a Szakszervezetek Or- ^Kos Tanácsa titkára folyó hó 20-án 17 órakor a Megyei ^«bizottság épületében „Termelékenység — önköltség — élet. ®**hvonal“ címmel előadást tart.

Az előadás fontosságára való tekintettel kérjük a* elvtársidat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg.

Tanácskoznak a szénbányászat

legjobbjai

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa országos szénbányászati tanácskozásra hívta össze a bányászat legjobbjait. A széncsaták hősei örömmel fogadták a tanácskozást és újabb munkasikerekkel köszöntötték.

Hétfőn reggel a parlament kongresszusi termében a szénbányászat legjobbjai, Kos- suth-díjasok, sztahánovisták, vájárok, aknászok, mérnökök, a szénbányászat vezetői gyűltek össze. Azok, akik évek során sok győztes csatát vívtak a bányák mélyén, s akik a fel- szabadulási versenyben is kimagasló eredményeket értek el.

Megjelent a tanácskozáson Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Hidas IstCzottncr Sándor

ván, a minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Mekis József, a SZOT elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának póttagja, Czottner Sándor szénbányászati miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Szabó Gergely a miniszter- tanács titkárságának vezetője, Szántó Zoltán, p■ minisztertanács tájékoztatási hivatalának elnöke, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Szakali József, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára, Blaha Béla, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Kocsis Lajosnak, a szénbányászati miniszter első helyettesének üdvözlő szavai után Czottner Sándor szénbányászati miniszter mondott beszédet.

elvtárs beszéde

— Bányásztanácskozásunkat a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa azért hívta Öe6ze, hogy itt megbeszéljük az ezer- kilencszázötvenötödik évi terv teljesítését, feladatait és a második ötéves terv jó előkészítését — mondotta. — Bányásztanácskozásunk olyan időszakban ült össze, amikor a bányák üzemek dolgozói, a városok és falvak lakossága, az egész magyar dolgozó nép legnagyobb nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára készül.

Ezután a miniszter ismretet- te az elmúlt tíz esztendő nagy eredményeit. Ismertette a Szerviét uniónak az eredmények elérésében oly sokat jelentő hatalmas támogatását és a Magyar Dolgozók Pártjának harcokra, sikerekre szervező élen- láró szerepét, majd így folytatta:

— Az elmúlt tíz esztendő eredményei kétségtelenül mutatják, hogy a magyar bányászok híven a harcos hagyományokhoz, fáradságot nem kímélve járulnak hozzá népi demokráciánk megszilárdításához. Az eredmények melleti azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogv a bányászat nagyarányú fejlődésének voltak árnyoldalai is, amelvek napi munkánkban most egyre nagyobb súllyal jelentkezne-:. \ bányászat fejlesztésében elkövetett hibák és az elért eredményeken való bizonyos megnyugvás következménye jórészt az, hogy 1953-ban és 1954 ben a szénbányászat nem téliesítetté tervét. Bár pártunk Központi Vezetősége világosan megjelölte számunkra a feladatokat, a hiányosságok felszámolásához nem álltunk oivain harcossággal ezek meg valósításához., mint ahogy tettük a felszabadulás óta eltel* idők folyamán.

— Világos mindannyiunk számára, hogy ez a helyzet nem tartható fent. Kemény, szívós munkával biztosítanunk kell az 1955. évi terv minden mutatójának teljesítését.

— Az 1954. évj tervelmaradás fó álcát a fejteljesítmények nem kielégítő alakulásában, a terv- és a munkafegyelem terén tapasztalt lazaságokban kell keresnünk.

— A fejteljesítmények nem kielégítő alakulásának több oka van, s a nagyrészük az egész népgazdaság egészséges fejlődésével járó nehézségek következménye. Mint például a gyors munkáslétszám növekedés, az ezzel Járó felhígulás, a túlfeszített tervek következtében bányáink állapotának leromlása, a létszámfluktuáció, a beruházások nem mindig helyesen átgondolt szervezése, vagy a beruházások megvalósításának késlekedése. Mindezek kétségtelenül hozzájárultak a teljesítmények csökkenéséhez, de el kell mondanunk, hogy a trösztökön belül rendelkezünk olyan tartalékokkal, amelyek feltárásával és felhasználásával meglévő külső nehézségek ellenére is növelhettük volna a fejteljesítményeket. Ilyen tartalékunk például a gépkapacitás Jobb kihasználása, a gépesítés szé— Hatalmas emelője a termelés növelésének az a módszer, amellyel egyetlen kapitalista állam sem rendelkezik: a szocialista munkaverseny. Az elmúlt tíz év eredményeinél újólag és újólag a magyar bányászok fellendülő versenye voljt a legnagyobb biztosíték Élenjáró trösztjeink elmúlt évi kiváló termelési eredményeihez is nagyban hozzájárult a szocialista munkaverseny.

— Néhány kiemelkedő eredményen túl azonban a verseny mozgalom terén az 1954-es esz tendő során súlyos hiányosságok jellemezték a munkát. A bányák vezetői sok esetben a nunkaversenyfelelős reszort- feladatának tekintik a verseny nyel való foglalkozást, holott ha maguk is messzemenően támogatnák, a termelés hatalmas növekedésében jelentkeznék az eredmény.

Világosan meg kell mondani, ha nem számoljuk fel sürgősen a terv-, de különösen a munkafegyelem terén tapasztalható lazaságokat, nem haladhatunk előre azzal a biztonsággal, amelyre szükség van — folytatta. — Különösen a fegyelmezetlenekkel szemben kell erélyesen fellépnünk hiszen csupán a múlt évben az igazolatlan hiányzás következtében mintegy félmillió műszak esett ki a termelésből, ami szerény számítás szerint is három és félmillió csille szén kiásásét jelenti. Sokszor pedig a szervezés terén tapasztalható mulasztások, a munkahelyek hiányában nem tudják kihasználni a bányák dolgozói a 480 percet.

— Nem kétséges, azok a bányász elvtársak, akik közvetlen a felszabadulás utáni időkben a legminimálisabb ellátás mellett is győztesen harcoltak a széncsaiák sikeréért, ma is — sokkal jobb körülmények között — élharcosai, megtestesítői és — azok is akarnak maradni — a szocialista munkafegyelemnek. Ezek a kiváló dolgozók személyes példamutatásuk mellett lépjenek fel bátran és határozottan a fegyelmezetlenekkel szemben, te'eskörű alkalmazása, a meglévő fejtő-rakodó és szállítógépek maximális kihasználása.

—, 1954-ben a szénbányászatban a gépesítés terén súlyos hiányosságok voltak. — Amíg például 1953 utolsó negyedében a szállítás gépesítésének foka elérte az 55.24 százalékot, 1954-ben jelentős visz- szaeSés után, majd lassú fejlődés mellett az év végére még mindig nem érte el az 1953-as

remisek meg a rerid, a fegyelem tiszta légkörét.

— A szén önköltségének alakulását jelentősen befolyásolja az anyagfelhasználás. — Ezen a téren hiányosság tapasztalható. Üzemeinkben sokhelyütt gondatlanul bánnak a gépekkel, lelki is morét nélkül pocsékolják drága, sok esetben külföldről hozott anyagokat. Nem ritka eset az sem, hogy sokmilliós értékű anyagot és gépet omlasztanak be a bányákba.

A kommunisták példamutatásával, a becsületes dolgozókra támaszkodva olyan légkört kell kialakítanunk, amelyben a nép vagyonának elherdálását nem tűrik.

A szén önköltségének komoly tényezője a kifizetett nunkabér. A bérezés terén tapasztalható hiányosságok kiküszöbölésére hivatott a bérelszámolásnak az az új rendszere, amelyet február 1-én vezetünk be a szénbányászatban. Lényege az, hogy világossá, minden bányász számára érthetővé tesszük a bérelszámolást, mert rögtön a szakirány kiadásakor látja, hogy nyolc órai munkájáért menynyi bért kap. Az új bérelszámolás külön figyelmet fordít tz elmúlt években elhanyagolt feltárási és elővájási munkák magasabb díjazására is. Ezzel ikarjuk az igazságos bérezést megteremteni és megvalósítani azt az elvet, hogy a nagyobb izaktudást igénylő munkáért aagyóbb bér jár. Azt hiszem, hogy az új bérrendszer beveKedves Elvtársak’

A szénbányászat 1955. évi terve reális, megvalósítható. A múlt évi tervhez képest 3.3 százalékkal kell emelkednie a széntermelésnek.

Ez látszólag kis feladat, hiszen néhány évvel ezelőtt 15- 20 százalékkal is emelkedett a széntermelés egyik évről a másikra. A feladat azonban

szintet. A rakodás és a jövesz- tés gépesítésénél ugyancsak visszaesés mutatkozott.

— A szállítási vágatok roßsz allapota gyakori szállítási zavarokat okoz. Emiatt a meglévő munkahelyeink kapacitása sem használható ki és különösen a frontfejtésekre Igen káros ez a körülmény. A fejteljesítmény növelésének másik nagy tartaléka az új munkamódszerek gyorsabb, bátrabb és széleskörű alkalmazása, ilyen például a ciklusos munkaszervezés, a millszekun- dumos robbantás, amelyekkel izemben sok helyen közömbösség mutatkozik bányáinkban. Komoly termelésemelést hozott a Loy-mozgalom és a péntekmozgalom megjelenése is, ame lyek azonban rövid felfelé ívelés után a vezetők közömbössége folytán, sajnos, lassan- lassan eltűntek. Ahal például alkalmaztuk a ciklusos munka- szervezést, mindenütt jelentős eredményeket értünk el, mégis 1954 során teljesen elhanyagoltuk. Ugyanezt tapasztalhattuk a millszekundumos robban tási módszer elterjesztésénél is.

zetése jó hatást kelt a bányászokban, mert ezzel régi kérésüket teljesítjük.

Feltétlenül szólnunk keil ezen a tanácskozáson a bánya- biztonságról és az egészségvédelemről. Alkotmányunk lerögzíti: népi demokráciánkban legfőbb érték az ember. Bányaüzemeink vezetői még sem harcolnak elég következetesen ennek az elvnek a megvalósításáért. Látniok kell a bányák, trösztök vezetőinek, hogy a bányák állapotának rendbehozása nemcsak a termelést szolgálja, nemcsak műszaki feladat, hanem igen fontc* politikai kérdés is. Az életszínvonal emelkedésének nemcsak a közszükségleti cikk-ellátásban, hanem az állandóan javuló, fokozódó biztonságot nyújtó munkakörülményekben is kifejezésre kell jutnia.

A hiányosságok egyik oka* vezetés alacsony színvonala. Bár a vezetés színvonala a trösztöknél az utóbbi időben javult, még nem kielégítő.

A terveket emberek, káderek hajtják végre. A káderek munkájától függ, hogy a feladatokat milyen sikerrel valósítjuk meg. A szénbányászat területén a káderekkel való foglalkozás nem volt kielégítő. Nemcsak a bányászoknál volt nagy fluktuáció, hanem a vezetőknél is. Igazgatóknak és üzemvezetőknek sok esetben nem volt idejük, hogy saját területüket megismerjék, és tervszerű munkát honosítsanak meg. Stabilizáljuk a vezetőket és megszüntetjük az állandó cserélgetést.

nem kicsi, ha tekintetbe vesz- szük és tekintetbe kell vennünk, hogy az 1955. évi tervet minden részletében maradéktalanul teljesíteni kell, mert csak tgy készülhetünk fel meg felelően a második ötéves ten. re. Mit jelent ez? Jelenti azt mindenekelőtt, hogy a tervet nemcsak mennyiségileg, de mi(Folytatás a 2. oldalon)

A ícrmclés növelésének hatalmas emelője: a munkaverseny, a kommunisták példa mutatása

A szénbányászat 1955. évi feladatai