Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

1955. JAK LAU 16. NAPLÓ Könnyebb, gyorsabb less a munka Újítások a palotabozseki gépállomáson w ■ '• — 11___ Harmincöt ha'd ói gyiimäicsäs A palotabozsoki gépállomás traktorosai és szerelői nem­csak a téli gépjavítás sikeres elvégzésével vesznek részt a fel- szabadulási versenyben, hanem újításokkal is, melyekkel elő­segítik az eredményes tavaszi munkákat. Három újításukról adunk számot: Gépi kosárélező Sebestyén Jenő gépészmér­nok, ifj. Zöldág Sándor főgé- Pész, Gyantár István műhely- vezető és Gulyás József eszter &ályog szerelő újfajta cséplő- űobkosár-köszörűt készítettek, amely lényegesen megkönnyíti a téli gépjavítás idején a csép­lőgépek koeárélezését. Eddig rendkívül lassú volt ez a kézzel végzett munka, mert minden lécet külön-külön élez­tek meg — mindegyiket 40 Perc alatt. Egy 14 léces dobko- sár megélezése kézierővel 560 percbe, majdnem 9 és fél őrá került. Az újítás egy három méter hosszú asztalra felerősí tett két párhuzamos vékony sínpáron helyezkedik el, ame­lyen a kosártartó kocsi mozog és végzi a hosszirányú eimoz- Sást. A két sínpár között két U-alaikú vas foglal helyet, me­lyet szegvassal erősítettek ösz- sze. Az U-alakú vasban a ko­tor helyzetét az odaszerelt vil- 1^ határozza meg és a benne lévő csávánál erősítették rá a kosarat. A kosár hosszirá­nyú elrnozgását egy fél lóerős villanymotor biztosítja, még- Pedig úgy. hogy az U-tartón li'fegöleges irányban egy mene ÍR; anya van felerősítve, mely egy ugyanolyan menetes orsó­val kapcsolódik s ezt a motor tengelyére erősített csiga hait­in meg. A köszörülést egy V- n'okú tartóra erősített két és té' lóerős villanymotor végzi. A fogásvétel a köszörükövet totó tengelynek a függőleges mozgatásával történik. Az újítás révén öt kosarat élezhetünk meg az alatt az Idő atot, amíg kézzel csak egyet s>került. A kísérletet a 26.950- ***• gyári számú 14 léces kosá- lr,n végezték, de fel tudnak mutatni olyan eredményeket, amikor már 4 perc alatt is hanem szervesen hozzáépítik a vonógéphez, amely lehet alkar Zetor, aikár Lanz-Bulldog is. A műtrágya kiszórását a ter­vek szerint hátrafelé sugár akuktban egy ventillátor végzi amely meghajtását a motorról kopottságától is." szíjtárcsa áttétellel kapja. Az újítás előnye, hogy a műtrá­Ülés — újfajta rugózással gyaszórás teljesítménye jelen­illés Gellért már három éve tősen növekedik és nagymér­* ---imífl me géleztek egy szetesen ez függ a lécet Terimé- kosárlécek 1 llileS Vreuei i, »i«* -----­do lgozott, a gépállomásom, míg tavalv szeptemberben a veze­tőség kérésére megszerkesztet­te élete első újítását. Talán nem is tűnik nagy dolognak a Fórral András vontatóján el­helyezett újszerű megoldású ülés, de hogy jó és kelleme­sebb, mint az előző, ezt Fórmi elvtárs tapasztalatból állítja. A Hoffherek rendkívüli rázá­sa nagyon igénybevette a trak torosok szervezetét és ő ezt az ülés rugózásának újszerű meg­oldásával jelentősen lecsökken­tette. Leginkább erős traktoroké rugót használnak erre a célra, amelyet a traktor testéhez erő sítenek s ez biztosítja a hátra történő lengést. Ez a főrugó kétszeres áttétellel összekötte­tésben áll a közvetlenül az ülés alatt elhelyezett két mel­lékrugóval, amelyele egészen lecsökkentik a rázkódtatáso- kat, ezenkívül oldalkilengést is biztosítanak az ülésnek. A gépállomás vezetősége ez- ideig még újításáért nem része sítette díjazásban Illés elvtár­sat, de ígéretet tett, hogy a kö­vetkező napokban megkapja az öt megillető pénzjutalmat. Ezenkívül, ha a szükséges anyagokat beszerzik, minden traktorra felszerelik az új meg­oldású ülést. Vcntillátoros műtrágyaszórógép Még egyelőre kísérletezés alatt áll a harmadik újítás | egy új műtrágyaszórógép elké- 1 szításé. Ennek lényege az, hogy ezután nem képez külön I géoegvséset a mű trágyaszóró, tékben csökkenti a szórási za­varokat. A szórás távolsága <• ventillátor erejétől függ, ame Iyet külön szabályozhatnak Ha sikerül Sebestyén Jenő gé pészmérnök újítása, amelynek sikerülnie kell — jelentette ki. — akkor a tavasz folyamán négy Zetorra szerelik fel új mútrágyaszóró szerkezetet. díszük december óta a mágo- csi Rákosi, a hetvehelyi Sztá­lin s a kaposszekcsői Táncsics tsz-ek földjein. — A tél folyamán Kaposszekcsőn tíz, Hetvehelyen 15, Mágocson tíz holdon ültettek alma, ba­rack, dió és szilvacsemetéket, melyeket utána gondosan be­kötöztek nyulrágás ellen. Het­vehelyen újfajta, de igen ered­ményes módon védekeztek a vadkár ellen: a fiatal fákat állati vérrel kenték be és az­óta messzi elkerülik a szarva­sok, melyek korábban sűrűn látogatták a gyümölcsöst. A kormányprogram óta ezzel a harmincöttel együtt negy­ven holdra, emelkedett a ter­melőszövetkezeti gyümölcsösök területe a sásdi járásban. Ezen kívül a tavasz folyamán a má- gocsi Rákosi tsz tíz hold sző­lőt is telepít, melyhez a szük­séges talajforgatás már meg is történt. Szllvássy Imre főagronómus A felszabadulási versenyben naponta többlOQ párszandált gyért a Szigetvári Cipőgyár A csákózó lutri — állói az alja-anyagok megmunkálása és elő­készítése folyik, — dolgozik az olasz származású Róna vita Vince sztahanovista. Decemberi eredményéhez hasonlóan. —- amikor 148 százalékot teljesített és kifogástalan volt munkájú, nak minősége, — dolgozik most is. Gazda a gazdának ... Másodvetés - kora tavasszal Állatállományunk takarmány ellátása érdekében évről-évre szorgalmazott másodvetéseink a nyári nagy szárazság miatt sokszor nem sikerültek eléggé és így néha elég sok munka és vetőmag ment veszendőbe. — Gazdaságunklxin ezért már az elmúlt évben még szárbaindu- lás előtt 50 centiméteres sor­távolságban sárgarépát vetet­tünk a búzákra azzal a meg­gondolással, hogy tavasszal ele gendő csapadék áll a talajban rendelkezésre. A búzában a vetés nem. okozott kárt, hi­szen ha fogasoljuk, akkor is megjáratjuk. A búza ezen a te­rületen 14 mázsás átlagtermést adott és ennek ellenére a sár­garépa sem veszett ki. Aratás után egyszer megsaraboltuk és így megőrizve a talaj nedves­ségét, — 48 métermázsás sárgarépa átlagtermésünk lett másod­vetésből. Amikor más még csak vetette a másodnövényt, a miénk már javában fejlődött. A tavaszi rávetéssel idén tavasszal még tovább próbálko­zunk. Sárgarépán kívül hagymával, takarmánykáposztával és takarmányrépával kísérletezünk. A továbbiakban azonban fő­ként az őszi keverékekre történő rávetést részesítjük előnyben, mert az előbb lekerül a földről, mint a búza vagy más kalászos. BURGERT ROBERT a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója. límrii lin ............ ———~ A szauaszatban kiváló munkát végeznek Pichler József, Moza- gai Sándor és Varga György, aki az üzem legjobb szabásza. —• Mindhármuk eredménye állandóan 120 százalék fölött van. to­nen a szabászatból a tíz-páros tételek a fűződébe kerülnek SECÉnCZEIIÁOAK termelőszövetkezetek terveiben I Hm I ............................................................•" ......................... • .............. rt.Lia.IM Se gesdi Józsefné a Szigetvári Cipőgyár Munka Érdeméremmel kitüntetett dolgozója üzemrészének legjobb tűzőnője. A leg­jobb minőségi munkát Is ő végzi, amellett, hogy tervét meny- nyiségileg is állandóan túlteljesíti. Jó oktató és tapasztalat­átadó M°ZSGO: Szép jövedelmi a fűrészből és a darálóból Két könyv adatait hason­ltjuk össze a helyi Józsel Attila termelőszövetkezetben. A múltévi pénztárkönyv sze rmt negyven forint és 66 fillér ütötte munkaegységen­tont minden tag markát, és ** idei terv kiadás-bevétel előirányzatát, amely ötvenhá­rom forintos részesedésre szá­mít. A 13 forintos többletet nem a földeken aratják", sem 8 tehenektől nem fejik, hanem aSy — fűrészelik össze. A terv szerint — ami itt megegyezik a valósággal — ebben az év ton üzembehelyezik a terme­lőszövetkezet fűrészüzemét. Az építkezés kőművesmunkáit ?to a múlt esztendőben sa- játkezúleg elvégezték — a 8é- P®tot most szerelik fel. hogy azután a messze környék va­lahány építtetőiének felfüré- stohessék épületfáját, deszka- munkálják a kitermelt rön kőket, a kevés munkáskezet igénylő fűrészüzemtől negy­ven-ötvenezer forint tisztaha­szonra számítanak évenként — darálóüzemtől pedig átlag há­rom vagonnyi vámkeresményt harminckét anyakocát, tíz süldőt, tíz növendékmarhát és kilencvennégy juhot etethetnek egész éven keresztül. A József Attila tsz terve visszatükrözi a közös gazda­ságoknak nyújtott elfnyöket és emellett azt a bátor vállal­kozószellemet, amely nélkül nem vezethető eredményesen a nagyüzem. Ezért nem veheti fel velük a környéken senki sem a versenyt, ezért biztosít gazdag jöv delmet a tervük, amely a fűrészüzemen felül még egy tizenkét holdas ha­lastó létesítését is előirányoz- za! BEREMEND: Mészégetőt, homokbányát és tégtaégetöt működtelek» Mer ilán van, ,— a mozsgói József At- : ának saját darálóüzeme .?mely nemcsak a tsz jó- asallománya részére őrli e3 a kukoricát, árpát, ha- J*em valahány termel őszövet- í®201 ás egyéni gazdag van a Kornyéken, az mind odahozza. A vámkeresményből annyi ta­karmányhoz jutnak egyetlen kapavágás nélkül, amelyből Minél sokrétűbb egy-egy gazdaság, annál megalapozót- tabbalc jövedelmei, annál ke­vésbé érheti egy-egy elemi csapás után nagyobb megráz­kódtatás a termelőszövetkezet tagjait. A beremendi Dózsa tsz terve ezt az elvet szögezi le, amikor a növénytermelés és az állattenyésztés mellett tervébe bevette az éveken ke­resztül jól működő mészégető homokbánya és téglaégető üzemeltetését. A tavalyi év­ben külön-külön 80.000, 16.000 és 58.000 — összesen 154.000 forintot jövedelmeztek, tehát minden munkaegységükre öt | forint jutott belőle. A tégla-: égetőt eddig csak saját épít-1 kezéseikre működtették jófor­mán — most már csak eladás- J ra gyártanak. KÖLKED: Az Uj Élei tsz sajátmaga fölözi le RÓZSAFA: Ezreseken tápodnak — csak le kellene nyúlni érte ügy vannak a Közös Ut- beliek a szerencsével, mint a pártában maradt egyszeri lány a kérőivel: csinos is, dol­gos is, — csak az anyám nem engedi... Olyan lehetőségeket hagynak kihasználatlanul, tér veikben és az életben is, ame­lyeken szíves-örömest kapná­nak más termelőszövetkeze* tek. Egy teljes, jólfelszerelt asztalos és bognár műhely áll rendelkezésükre, amely pár esztendővel ezelőtt valósággal ontotta a kocsikat, ablakokat melegágykereteket. Még a tá­voli Bolyról és Villányról is érkeztek a megrendelések, jött a pénz a házhoz. Most ott áll felszerelésével együtt kihasználatlanul és nem ter­vezik megindítását sem.,, Jó — lehet, hogy egy asz­talos és bogvármühely nem tartozik hozzá az elnök véle ménye szerint a gazdálkodás hoz. De a tejfeldolgozás már letagadhatatlanul olyan kise­gítő üzemág. amely csak emel heti egy elég nagy és jól te­jelő tehenészettel rendelkező termelőszövetkezet jövettel meit A szeparátort már ré­ten mea *s vásárolták. de ilze- ■n*n l:ív~d r,n-crryHIc. ők meg sarunkba • a tejet. Vesztegel ez a ’ ' vág is, akár a méhészei, r': ’ i harminc­négy csoládból már csak 22 van meg és ez szintén kevés munkát igénylő, jól kiegészí­tő mellékága lenne a mező­gazdasági üzemnek. a hasznot... Légvonalban száz kilométer választja el Kölkedet Rózsafá­tól, de a két tsz-elnök vélemé­nye a segédüzemágakról még távolabb áll egymástól. Az Uj Elet termelőszövetkezetben nem rozsdásodik a szeparátor hanem esztendőről esztendő­re feldolgozza 29 tehén tejter­melését. A tervből kiderül, hogy nemcsak ezt! Szabadpia­ci áron felvásárolja a tsz sa­ját tagjai háztáji teheneinek tejét is és így a tagok nem- sak a szabadárat kapják meg érte közvetlenül, de közvetve részesülnek a gazdaságban ma radó savó hasznából is, a tej­üzem jövedelmeiből is — a munkaegységek elosztásakor. .4 házilag elkészített vajat és sajtot Mohácson értékesítik — 1 decemberben például 11.600 forintjuk folyt be belőle, Az aijaműhcly — ahol tulajdonképpen készülnek a szandálok. — egy részét mutatja a kép. Horváth János, Vörös János, ifjú Horváth János és Papp József a gyárban egyik legnehezebb fizikai munkát végzi — szaknyelven a cvikkolást (fárafoglaiást). Minőségi munkájuk döntően kihat a termelésre s ezért ügyel­nek Is rá. Innen a kikészilóbe kerül a szandál, ahol az utolsó simításokat végzik rajta. Majd Dinnyés! György, a szigorú meós vizsgálja meg őket s utána Gróf Mária és Wró Sándorné — akik más- félszeres normát teljesítenek általában — csomagolják azokat A kép előterében Angyal Mária és Horváth Ilona dolgoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom