Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-10 / 8. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VfLíUi PSWLETAtiMi £(t¥£/ü i-Jt MAI SZAMBÁN: Megkezdődött az Olasz Kommunista Párt IV. országos értekezlete. (2. o.) — Minisztertanácsi határozat a tanácstagok díjtalan utazásáról. (2. o.) — Mellettük állt az egész ország. (2—3. o.) — Aratják a fűzfavesszőt. (3. o.) — A leg­jobb alkalom. <4. o.) — Fullánkok. <4. o.) BARANYA MEGYEI BI IOTT/A'GA'M AK LAPJA ■<! XIL ÉVFOLYAM. 8. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1955. JANUAR 11. Széleskörű, tevékeny pártellenőrzést! ▲ szentlőrinci gépállomáson • pártvezetőség a gépjavítás •W hetében megvizsgálta a gazdaság vezetők, brigádok munkáját. Pártvezetőségi ülé­sen beszámoltatták az igazga­tót: miképpen akarja biztosí­tani a gépek határidőre törté­nő, minőségileg kifogástalan ki javítását. A vita alapján kidol­gozták a politikai munka mód­szereit, a kommunisták tenni­valóit. írásos, és szóbeli agi- táclóval Ismertetik a gépjaví­tás és a tavaszi munka össze­függéseit; minden brigádba kommunista népnevelő került: a szakszervezetet kötelezték a szállások rendfoehozására, a Verseny nyilvántartására; a kommunistákat megbízták, hogy legyenek a minőségi műn ka legfőbb őrei. Még kevés pártszervezetben alakult ki a pártellenőrzés ilyen módszere. A pártszerve­zetek vezetői nagyjából meg­tanulták, hogy időnként beszá­moltassák az igazgatót vagy a gazdasági egység vezetőjét, máskor a főkönyvelőt, főmér­nököt, helyenként jól is alka1- mazzák ezt. Az új szakasz po- -Utikái;« azonban azt kívánja hogy a pártmunka minden ágában 4 így a termelés párt- *tlenőrzésében is új módszere­ket alkalmazzunk. A felszabadulás tiszteltére kibontakozó munkaverseny már eddig is sokezer dolgozói mozgatott meg, új kezdemé­nyezések születtek. A pártszer Ve*etek képtelenek lennének ezt megfelelően irányítani és ellenőrizni, ha az ellenőrzés esak az igazgatók beszámolta­táséra kor’átozödna. Az eilen- m’zés kommunista módszere: e dolgozók vMemAnve, az alul ry' jövő bírálatok és javasatok papján végzett ellenőrzés Nagy szerepük van ebben r havonkénti taggyűléseknek t<,rmelési értekezleteknek. ? Pártcsoport- és a pártaktív? mesének, ahol a kommunisták e* Pártonkivüliek részvételével ''.'tátják meg az üzem terme próbáméit. A pártvezető- ®-get sokszor keresik fel az egyszerű párttagok, dolgozók. Jelzik a munka hiányosságait rjSítséget kérnek; a pártmeg- tatások ellenőrzése során ész 0,t tanulságok — mind a dol- *;?i k véleményét, bírálatát tükrözi. Amikor a 7317. Segédipar yai.alat pártvezetősége napi- sndre tűzte az önköltség ala- ú,(fsának megtárgyalását, ak- *or ezt a pártmunkában ta­pasztalt, alulról jövő vélemé- yek, bírálatok alapján tette. igazgató elvtórsat, ped:g megkérték, hogy erről számol­ón be, s e kettő alapján he- határozatokat hoztak, ame y«k megszabták a pártszeyve- ,et> 8 szakszervezet feladatait. Pártszervezet tehát a párt- ó.nnka eszközével nyúlt a gaz- *ágí kérdés megoldásához .Pártmunka módszereit állí- tla előtérbe, hogy sikeresen sóhajthassák az intézkedé­. gyakorlat fémjelezte azt m,',i8azság°t: csak akkor szá maiunk a dolgozók pártel lenőrzésére, ha azok érzik, hogy a pártszervezet érvényt szerez jó javaslataiknak, helyes észrevételeiknek, amelyekkel ők az üzem munkáját szeret­nék megjavítani. A pártvezető­ségeké a kötelesség, hogy a gazdasági vezetőkkel oldas­sák meg a javaslatokat, szün­tessék meg a hibákat, mert a bennünket legjobban, leglelke­sebben segíteni- akaró dolgozó kedve is elmegy, ha huzavonát, közömbösséget lát. Az termé­szetes, hogy nem minden ja­vaslat jó, de a pártszervezet­nek legyen rá gondja: gyorsan elvtársiasan értesítsék a dolgo­zókat észrevételük sorsáról. A pártellenőrzés sokrétű do­ng, különösen a mai helyzet­ben, a felszabadulási verseny- szakaszban, amelynek sajátos ága: többét kell termelnünk de az eddiginél sokkal gazda­ságosabban, kifogástalan mi­nőségben, termelékenyebben Tehát, a tonnák hajszolása me már kevés, számba kell venni a termelés többi mutatóit ts A baj itt az, hogy egyes párt- vezetők nem ismerik a minő­ség. a termelékenység, önkölt­ség mutatóit, áz üzem helyze­tét, a haladást gátló tényező­ket. Ez egyik oka annak, hogy Komlón nem csökken megfe­lelően a szén önköltsége, mert az magától értetődő, ha nem smerik a tényeket, csak álta­lánosságban beszélhetnek nem tudják konkrétan megjelölni a oártszervezet, a párttagság ten nivalóit. Most hatványozottab­ban nem — de máskor sem — en­gedhető meg, hogy tájékozat- anság miatt csak a hónap vé­gén Ismerjék meg a nehézsé­geket, hanem nyomban, ami­kor még lehet segíteni. A termelés pártellenőrzése megjavításának fontos feltéte- e a pártszervezetek és a mű­szaki értelmiség együttműkö­dése. A pártvezetöségekiben megnőtt a műszakiak száma is a tapasztalatok szerint sok hasznos segítséget nyújtanak. Helyes az olyan kezdeménye­zés is, hegy műszakiakból al- Htanak össze brigádot, amely megv'zsgálja az üzem egy te­rületét és javaslatokat tesz a hibák orvoslására. A komló’ bányaüzemek pártvezetőségei olykor meghívnak ülésükre né hány műszaki vezetőt, azok véleményéből sokat tanulnak A műszaki vezetők megbecsü­lése, Ilyen irányú foglalkoz­tatottsága gyümölcsözően je­lentkezik a pártszervezet mun­kájában: tudományosabban, a jelenségek összességének, az adott terület problémáinak alapján gondosabban értéke.- hetlk a termelés nagy és rész­letproblémáit, tűzhetnek ki cé­lokat, feladatokat. A pártellenőrzós nagy lendí­tőereje a termelésnek, a hibák kijavításának, különösképpen ma, egy hatalmas versenymoz­galom első lépései közepette. Ha ezt a későbbiekben is jól alkalmazzuk, "akkor a pártszer­vezet irányításával egyre job­ban érvényesül a dolgozók ak­tivitása a termelőmunka ellen­őrzésében és a naponta sző­nyegre kerülő problémák meg­oldásában. Komló- harmadik a szénbányászati trösztök versenyében A pécsi bányászok is teljesítették tervüket Á Komlói Szénbányászati Tröszt havi átlaga 105'2 százalék Az elmúlt napokban alapo­san megváltozott a helyzet a szénbányászati trösztök orszá­gos versenyében. A komlói bányászok mindent elsöprő len lülettel Indították meg a har­cot az első helyért, az első ne­gyedévi terv túlteljesítésére tett vállalásuk megvalósításá­ért. Versenytársuk, a Pécsi Szénbányászati Tröszt felhívá­sára nemcsak papíron, hanem izonnal tettekkel Is válaszol­tak. Ez évben pénteken telje­sítették túl először a tervüket és ez olyan lelkesedést adott 1 munkájukhoz, hogy szomba­ton már havi átlagteljesítmé­nyüket ts száz százalék fölé tmelték. A szombati első harmad ered ményéről már beszámoltunk, de a másik két harmadban sem csökkent a termelés, a munka lendülete. Az oltárából egymás után robogtak ki a csil lógó fekete szénnel telt csillék bői összeállított vonatok a szénosztályozóhoz. Nemcsak a széntermelők, hanem a szállí­tási üzem is kitett magáért Szervezetten, késlekedés nél­kül végezték a munkafolya­matokat, látták el ürescsillé­vel, fával és egyéb anyaggal a munkahelyeket, szállították ki a . már megtöltött csilléket. Az aknák közötti verseny­ben a legszebb eredményt az Anna-aknai bányászok érték el: napi tervüket 135.3 száza­lékra teljesítették. A sorrend a továbbiakban így alal^ult: Béta-akna 127.1, Szászvár 121,4 Kossuth-akna Ill-as üzem 120.4 százalék. Ezeknek az eredmé­nyeknek alapján a Komlói Szénbányászati Tröszt havi át­lagteljesítménye 105.2 száza­lékra emelkedett s ezzel har­madik lett a szénbányászati trösztök versenyében. Az üze­meknek e kiváló eredményei a csapatok, vájárok és csillések — de nem utolsósorban a mű­szaki dolgozók lelkes, áldofat- kész munkájából tevődött ősz- ize. Anna-aknán Hoffer Hudolj frontbrigádja 218.3 százalékos tervteljesítésével 142 csille sze­net termelt előirányzatán fe­lül. Kiss László brigádja 61, Fritz Miklós brigádja 57 csille terven felüli szénnel járult hozzá a kiemelkedő eredmény eléréséhez. A Béta-aknai csa­patok közül Kovács István (3) 155, Schreiber Ferenc csapata 147 százalékot ért el. A Ill-as üzemben a legszebb eredmény­nyel Schwartz József DISZ frontbrigádjának fiataljai dicse kedhetnek: 50 csille szenet ter­meltek terven felül. Az I-es üzemben öbert István aknász jó munkáját dicséri az a 151 csille szén, amelyet terven fe­lül szállítottak. Kiváló ered­ményt ért el még Béta-aknán Vörös János, Ripper Dezső széntermelő és Matyovszki György elővájó csapata. A Kokszművek dolgozói is csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek kezdeményezéséhez A Kokszművek dolgozói de-1 hogy 1955. j. negyedévben vég- cemberben messze az élü/.em | legesen befejezik és kifogás- ‘-'•--“-“i'- '-1 R 1 tavanuj üzemképes szint fö'ütt teljesítették tervü kot. A koksztermelést IU7.7 százalékra, a világítógáz ier- melésí tervüket 121.2 százalék­ra. Most a még szebb eredmé­nyek érdekében csatlakoztak a Rákosi Mátyás művek kezde­ményezéséhez is. Válla'ták: 1. Az 1955. I. negyedévi be­felezett termelési tervüket egy százalékkal túlteljesítik. 2. Az I. negyedévben 1.1 szá za'ékka,l csökkentik önköltsé­güket. 3. Az anyag takar ékosság te­rületén műhelyeik dolgozói 10.000 forint értékű megtaka ritást váltattak haszná't vas­anyag, szerelőanyag. téf'a, cse­rép, stb. fe'használásával. 4. A koksz minőségének mer javítása céljából vállalják ^ Népköztársaság Elnöki Tanácsa Erzsébetet, az okta- aét fT* m*niszter e'sö helyette- ügymi ^nt°8 fstvánt, a pénz- pártKp" helyettesét fontos miatt eddigi felmentette, egyidejűleg Jóború Magdát, az oktatásügyi min’szter első he­lyettesének, Orbán Lászlót ok­tatásügyi miniszterhelyettes­nek és Tímár Mátyást pánz- ügyminiszterhelyetteanek kine­vezte, Uj erdei kövesutat ndtak á! a forgalomnak Átadták a farga'nmnak azt \i úl erdei köv esé tat. amelv Kom'ótól Mccsck'ánosin ke­resztül a Pusztaerdei részek­hez, az ország egyik legszebb bükkfaállományához vezet. A régi, rossz, elhanyagolt úfon rendkívüli nehézségekbe ütkü zött volna a hatalmas rönkön elszállítása — így az előír:’ny zott 100.000 helyett hatvannéev ezer forintos költséggel elké­szült úton nincs már a szállí­tásnak semmi akadálya. Az út elkészítésénél kiváló munkát végzett fta Ferenc von tatóvezetö, aki G.35 ös gépével a leglehetei'enebb helyekre elvitte a komlói kőbányában fejtett útburkoló követ. állapotba hozzák szénkeverő berendezé­seiket. A pécsi bányászok már 923 tonna szenet adtak havi tervükön felül A százalékok tengerén tű! a legtöbbet ez a szám fejez ki: 923 tonna szenet termeltek ja­nuárban a pécsi bányászok terven felül. A szombat-vasárnapi nagy- termelési műszakon a Pécs! Szénbányászati Tröszt mind­három kerülete jóval a kívánt szint fölé jutott. A sorrend a következő: Szabolcs 117.8, Pécsbánya 113.4, Vasas 1112 százalék. A tröszt összere.1 me­nye pedig 115.4 százalék. Pécsbányán a január 2—9-ie terjedő versenyidőszak a szebb nél szebb eredmények soroza­tát hozta. A Széchenyi-skna; csapatok között Fék3te Feienr brigádjának tagjai hat csi'lés előirányzatukat 7.87 csillére emelték, ezzel a versenyidő- fznk folyamán 131.1 százalék-U értek el. Páncél Ferenc, Hubi János és Beck Antal csapata sem sokkal marad el mögöt­tük. A vájárok között az And'ás­aknai Soós Lajos 133.9 száza­lékkal zárta le a versenyidő- szalpot. Utána következik köz­vetlenül Blazsek József, maid Elekes István és Liptai Fe­renc. A Széchenyi-aknai vájá­rok közül a Jelenszki csapat­ban dolgozó Sípos József es a Fekete brigádban levő Roko­lya Sándor érték el a legna­gyobb — valamivel 134 száza­lékon felüli — eredményt. Em_ Kiesre méltó eredménnyel vet­ték ki részüket a versengésből Nagy Lajos és Király Fe-enc vájárok is. — Érdemes volt jó! dolgozniok, a jutalom sem ma­rad el. Kitüntetések Baranya megye felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából Hétfőn délelőtt bensőséges innepsóg keretében tüntette ki a Népköztársaság Elnöki Tanú­sa Baranya megye felszaba­dulásának 10. évfordulója al­kalmából azokat az elvtársakat, akik az elmúlt 10 év alatt pél­damutatóan kivették részüket a inegye és ezzel együtt az or­szág szocialista építéséből. A megyei párt-végrehajtó bizottság székházéban tartott ünnepséget Códor Ferenc elv­társ, a pártbizottság másodtit- kára nyitotta meg, majd Dara­bos Iván elvtárs, a Népköztár­saság Elnöki* Tanácsának tit­kára mondott ünnepi beszédet. Többek között a következőket mondotta: — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében szeretettel köszöntőm Önöket kitünteté­sük alkalmából. Hazánk felsza- vadu'ása 10. évfordulója meg­ünneplésére készül az ország. 'Jnnepeljük azokat a nagyje- ''elentőségű történelmi cseleke- letaket és hétköznapi tette­ket, amelyek együttesen emel­ték kj országunkat az évszáza­dos elnyomás, a Horthy-fasiz- mus és a második világhábo­rú szörnyű mélységeiből, hogy elindítsák azt a történelmi év­tizedet, amelynek eredménye a szabad, független Magyar N épköztársaság. — Baranya megye felszaba­dulásának 10. évfordulója al­kalmából koi-mánykitüntetés- ben részesülnek azok az elvtár jak, akik a tízéves harcban élenjártak és kiemelkedően jó munkát végeztek. Beosztásu­kat tekintve különböznek egy­mástól a kitüntetett elvtársak, azonban mindannyian egyek abban, hogy a szocializmus ép í tése, a béke védelme ügyének áldozatkész és odaadó harco­sai. — Az elvtársak mindegyike tevékenyen kivette részét a megye, s vele az ország újjá­építéséből és fejlesztéséből. — Eredményeink kiinduló­pontja a felszabadulás és a Szovjetunió állandó segítsége Népünk élni tudott a szabad­sággal áldozatos munkája, dolgos keze nyomán értük e! eddigi eredményeinket. A mi feladatunk: vigyázni erre * jzabadságra, mint szemünk fé­nyére, őrizni hazánk függet­lenségét minden belső és kül­ső ellenséggel szemben. — Viseljék az elvtársak büsz­kén ezeket a kitüntetéseket és legyenek azon, hogy személyes példamutatásukkal még nagy­szerűbb eredmények elérésével növeljék az élenjáró dolgozók, a békéért harcolók nagy tábo rát. Ezután Darabos Iván elvtárs átnyújtotta a kitüntetéseket. MUNKAÉRDEMREND kitüntetést kapott: Sziklai József, a megyei párt bizottság harmadtitkára, Szabó József, a megyei párt-végre hajtó bizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Ragancsa Ja­nos, a Dunántúli Napló felelős szerkesztője, Czégény József. a megye) tanács mezőgazdasá­gi osztályának termelőszövet­kezeti előadója, dr. Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet vezetője. i (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom