Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-07 / 5. szám

DUNÁNTÚLI ViLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 MAI SZAMBÁN: Angol-amerikal-francia nézeteltérések (2. o.) — „Monsieur Mendes-France útja" (2. o.) — Hogy olcsóbban élhessünk... (2. o.) — Egy éve falun (3. o. )— Nagyjelentőségű kutató­munka a Pécsi Pedagógiai Főiskolán (3. o.) — Budapesti szemmel a pécsi tornasportról (4. o.) — NB Il-es labdarúgócsapataink a mér­legen (4. o.) MOP BAB ANYA MEGYEI B I.ZO TT/A'CA' NAK LAPJA XIL ÉVFOLYAM. 5. SZÁM ARA 50 FILLER PENTEK, 1953 JANUAR 7 Ugrásra késsen Egy héttel ezelőtt jött létre a francia nemzetgyűlésben az a megdöbbentő szavazási eredmény, amely 27 szótöbb­séggel a párizsi egyezmények ratifikálását jelentette. Men- des-France kormánya ameri­kai és angol nyomásra keresz­tülerőszakolta ezeket a végze­tes egyezményeket a nemzet­gyűlésben ,amely pedig a fran­cia közvélemény nyomására egyszer már elvetette az ugyan azon Célokat szolgáló „Európai Védelmi Közösséget” és elve­tette ezeknek az egyezmények nek legsötétebb pontját, Nyu- gat-Németország felfegyverzé­sét is a karácsonyelőtti ülé­sen. A ratifikálás mellett el­hangzott szónoklatok gyakran visszatérő, legtetszetősebbnek tűnő érve volt, hogy „a nyu­gatnémet hadsereg nem jelent veszélyt, hiszen garancia van arra, hogy Franciaország ellen nem fordul és amúgysem lesz nagyobb félmilliósnál'’. Azok azonban ,akik ezt érvként han goztatták, megfeledkeztek a tényekről, vagy struccmódra el úgynevezett „fekete véderőt”. Hogyan csinálták? Morgan an­gol tábornok, aki 1919-től 1923- ig tagja volt a Németország leszerelését ellenőrző szövetsé­ges bizottságnak, „Assise of Arms” című könyvében ezt .írja: „Szinte minden okiratról, amelyet a hadügyminisztérium elénk tett, kiderült... hogy hamis...” Módszereik ma sem változ­tak. Garanciáik, nyilatkozataik a jelenleg fennálló fegyveres erőkről szóló kimutatások egy­szerűen hamisak. Könnyű ki­számítani, hogy mekkora had­sereget terveznek, ha figye­lembe vesszük a következőket: Tervezik az 1936—39-es évfo­lyamú fiata'ok "behívását, az 1928—35-ös évfolyamú férfiak és a fasiszta hadseregben ka­tonai szolgálatot teljesített fér­fiak behívásét 45 éves korhatár ig, s még ezen felül lenne a párizsi szerződésekben is sze­replő „honvédelmi erő” — ezek együttesen több, mint három és félmilliót tesznek ki. Hétszer akkora lenne a nyugatnémet hadsereg, mint ahogyan Adenauer állítja, — hétszeresen hazúg Adenauer- nek az az állítása, hogy „csak” félmilliós hadsereget szervez. A hadsereg létszámát növe­lik a különféle rendőr- és dugták fejüket a tények elől. A tények arról beszélnek, hogy a német militarizmus — mint a történelem folyamán soha — most sem akar meg­állni a félúton. Az Adenauer- féle garancia csak spanyolfal­nak- }«S? hogy mögötte vad iram ban folyhasson a készü’ődés az új háborúra. A spanyolfal eltakarhat egyet-mást, amit a ratifikálásra szavazó francia képviselők amúgysem akartak meglátni, de mögüle előharsog nak már az új fasiszta hadse­reg vésztjósló hangjai — a vérszomjas indu'ók és a tá­madási jelre váró hivatásos gyilkosok türelmetlen, háborút sürgető kiáltozása. Adenauer a londoni konfe­rencia résztvevőihez Intézett memorandumában azt vállalta, hogy ötszázezerre korlátozza a nyugatnémet hadsereg létszá­mát. A bonni hadügyminiszté­riumban azonban ugyanakkor készen megfogalmazva várt sorára a hadkötelezettségi tör­vény szövege, amely „egyelőre” 18 hónapos katonai kiképzést ír elő. Ez nem kevesebbet 1e* lent, mint azt, hogv rövid há­rom év alatt egymüHó állig fel fegyverzett és kiképzett kato­nára tudnak szert tenni. Ez azonban csak a kezdet. Ez csak a hivatalos kimutatások sze­rinti hadsereg lenne. A német militaristáknak azonban már gyakorlatuk van abban, ho­gyan kell minden korlátozást és törvényes keretet kilátszva nagylétszámu hadsereget létre­hozni. Az első világháború után is korlátozták a német hadsereg létszámát. Akkor százezer ka­tonát engedélyeztek a háború­ban vesztes Németországnak. Mégis létrehoztak egy egymil­liós létszámú hadsereget, az egyéb karhatalmi vagy éppen polgárinak feltüntetett alakula tok is. Közel százötvenezerre tehető azoknak a száma, akik a különféle „német szolgálati alakulatokban" már eddig is a legszorosabb értelemben vett katonai kiképzésben részesül­tek. Mindezek azt bizonyítják hogy minden garancia ellenére máris veszedelmes felfegyver- zett banda áll ugrásra készen Németországban, hogy a pári­zsi szerződésekkel adott lehe­tőségeket kihasználja és újra felelevenítse a hitleri terveket újra hátbatámadja az európa népeket. De még mindig nincs késő! A német milltarizmu: tervei egyelőre csak tervek — bár sok máris megvalósul ezekből. A népek erőteljes együttes tiltakozása még ke resztülhúzhatja ezeket ft terve két és megakadályozhatja f háború kirobbantását. Állandó éberségre, szüntelen küzdelem­re van ehhez szükség, nem szabad hinnünk hamisított pa­píroknak és megtévesztő nyi­latkozatoknak. A veszélyt tel­jes nagyságában kell látnunk hogy kellő eréllyel küzdhes- sünk ellene. A német milita­rizmus ugrásra készen áll, de Európa népei is készen állnak arra, hogy kivédjék a halálos támadást, elejét vegyék az újabb fasiszta pusztításnak Nem kétséges, hogy ha a né­met militarizmus Imperialista védőinek unszolására mégis el szánja magát az ugrásra, szét is fogja zúzni magát. Kibővítik a Pécsi Kellető Vállalatot Az országosan jó hírnévnek Örvendő Pécsi Keltető Vállala­tot idén hárommillió forintos költséggel úgy kibővítik hogy a Jelenlegi százezer he­lyett negyedmillió tojás kelte­tésére válik alkalmassá. MIVel a baranyai baromfitenyésztők nek rendkívüli érdeke, hogy a keltetés az újonnan felállítan­dó üzemrészben is minél előbb meginduljon, a Pécsi Tervező Iroda soronkivUl vállalta a ter­vező munkákat és az 1/3. sz. Mezőgazdasági Építőipari Vál­lalat még most, a tél folya­mán hozzákezd a munkálatok­hoz. Effype jobban kibontakozik a felszabadulási munkavei’seny A Komlói Szénbányászati Tröszt versenyválhl sa Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére a Rákosi Mátyás Művek orszá­gos versenymozgalmat kezde­ményezett. Ebből a hatalmas méretű országos versenyből ml, komlói bányászok is mél­tóan ki akarjuk venni részün­ket. Miután üzemeink sorban csatlakoztak az RM. dolgozói­nak versenyfelhívásához, a- Komlói Szénbányászati Tröszt versenyváiialásait a követke­zőkben foglaltuk össze: 1. 1955 első negyedévében termelési tervünket maradék­talanul teljesítjük és április 4-ig, hazánk felszabadulásának 10 éves évfordulójáig 2.000 kon na szenet termelünk tervün­kön felül. 2. A versenyszakasz ideje alatt fokozottabb gondot for­dítunk a trösztünk által ki­termelt szén minőségére. Vál­laljuk, hogy kalórikus tervün­ket 2 százalékkal túlteljesít­jük, vagyis azonos szénmeny- ryiség mellett közel 22 milli­árd kalóriával adunk többet népgazdaságunknak előirány­zatunknál. 3. Komlón elsőrendű prob­léma a szakmunkáskérdés. Ezért a felszabadulási verseny folyamán új alapokra helyez­zük a „Nevelj új bányászt!”- mozgalmat. Minden csapatve­zető csapata létszámához ké­pest 1—10-ig új bányász neve­lését vállalja, s a neveléshez valamennyi harmadaknász és körletvezető segítséget nyújt, Illetve e'ienőrzést \égez. 4. A felszabadulási verseny során tovább fokozzuk a biz­tonságos munka terén eddig elért eredményeinket. Az oktatás kiterjesztésével, to­vábbá a szemléltető agitáció és a h'.ngoshíradó felhasználá­sával a 100.000 teljesített mű­szakra eső baleseti számot 83- re csökkentjük. Komlói Szénbányászati Tröszt műszaki és fi­zikai dolgozói. A DlSZ-brigádok is résztvesznek a versenyben Benczeg Ferenc Széni József Tavasz Lajos A „Munka Vörös Zászló Érdemrend .. bi_i .. , , , go*ól több mint 38 ezer tonna szénnel teljesítették túl „vi t^ .S.z^|nl)“;n>'aszati Tröszt dol. mény elérésének részesei voltak az élenjár» í»n..virrf»« tefvü^T!' nagyszerű ered- aknai Tavasz brigád tagjai a vállalt 100 tonna Iielvctt ?in < *** ^'krlgadok is* Az István- berben. A Petőfi-aknai DISZ~brigad Széni József váiát decem­végéig 835 tonna szenet termelek terven feiül A lesszehh ies*.vel. egytől az év sedéssel küzdenek Ígéretük valóraváltásáért napjainkban hatalmas lelke­Iiárom komlói bányaüzem teljesítette túl napi tervét A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói a műtt év má­sodik felénél lényegesen na­gyobb versenylendülettel lát­tak munkához az új esztendő­ben. A szénbányászati tröszt eredményei napról-napra Ja­vulnak s a harmadik termelő nap után már három üzem tel­jesítette túl havi esedékes elő. irányzatát. Különösen örven­detes a III-as üzem bányászai, nak egyre javuló versenylcn- diilete, amellyel január 5-én 111.0 százalékra teljesítették napi tervüket s ezzel 97.5 szá­zalékról cgycsapásra 102.2 száe zalékra növelték havi tervtel- jesítésüket és jelenleg Béta- akna mögött a második helyet foglalják el a tröszt üzemelnek havi versenyében. A legjobb ■redményeket ismét Béta-akna bányászai érik el. havi tervü­ket 107.8 százalékra teljesítet­ték január 5-ig. Az új eszten­dőben eddig még minden nap túlteljesítették napi előirány­zatukat. Csütörtökön reggelre 102 8 százalékot értek el 'é* ezzel esedékes havi előirány­zatukon felül kiadott szén- mennyiségüket 174.9 tonnára növelték. A szerdai termelés­ben különösen kitűnt Vörös János DISZ-brigádja, amely (érvét 157.1 százalékra teljesí­tette. Az elővájási csapatok közül nagyban elősegítette Bé­ta-akna jó eredményét Boros Gyula csapata, amely 200, Ha­lász József csapata, amely 211.1, valamint Barna István, aki 147 százalékra teljesítette napi tervét. Szépen dolgoztak a Béta-aknai feltárócsapatok is. Kovács Ferenc csapata 191.C Péter István feltárócsapata pe­dig 192.3 százalékot ért el. A Gépállomások Baranya Megyei Igazgatósága jelenti a gépjavításról A Gépállomások Baranya megyei Igazgatósága jelent,é.e szerint a meg; e tizenöt gépál­lomás* december 31-ig ti 8 százalékra teljesítette a trak­torok es a munkagépek ki ja vitásának egész esztendőre előirányzott teivét. A bosszú esztendőkig utolsó helyen vesz­teglő Kétújfalusi gépállomás Fogl Ferenc megbízott igazga­tó ós Hirth Zslgmond vezető htcchsmkus irányítása alatt most szilárdan tartja az első helyet. A felszabadulási verseny so­rán kialakul* további sorrend a következő: 2. Mohácssziget, igazgató Hullám János, vez. mecha­nikus Geczi Endre. Tervtel,e- sítés ‘ 54.8 százalék. 3. Szigetvár, megbízott igaz­gató Méhes Lajos, vez. mecha­nikus. Megyeri Tivadar. Teiv- teljesíté*. 32.8 százalék. 4. Bóly (52.7), 5. Villány (50.8), 6. Sásd (50.5), 7. Öcsár.1 (4?.2), 8. Szer.tlászló (46.4), 9 Pecsvárad (46), 10. PalotaDo- Zsok (45.C), 11. Vajszló v45.3) 12. Harkány (44), 13. Szentlő rinc (37.9), 14. Kozármisleny (37.5), 15. Mágocs (23.6), Ailamigusgatási iskola nyílóit Pécsett A minisztertanács Magyardrszág öt vá- -osäban: Budapesten, Szombathelyen, Pé­csett, Gyulán és Nyír­egyházán államigaz­gatási iskolát nyitott, hegy a tanácselnökök ta nácselnökhely ette­lek, tanácstitkárok, járási tanácsi instruk torok minél alaposab­ban megismerjék azo­kat a feladatokat, me­lyeket a tanácsoknak, mint hatalmi szervek nek kel-1 megöl dá­nok. Pécsett, a Sztálin-út 9 szám alatt, az egy­kori piáit Iskola épüle­tében január 3-án nyílt meg az öt hóna­pos, bentlakásos 61- tamngazgaitás" iskola, itt Baranya, Somogy, Tolna és Bács-Kis- kun megye két járá­sának tanácselnökei, tanácselnökhelyette- •.el, tanácstitkárai ré­szesülnek elméleti ok atásban. Az iskola Igazgatóis Dalmadi Sándor, aki Dabason járási tanács titkár volt és már vezetett államigazga­tási iskolát. Az isko­la egyelőre négy elő­adóval működik. Az előadók: Ferencz Jó­zsef, Tóth István, Lő- rincz Károly és Nesz- mély László, vala­mennyien tanácstit­károk voltC& és köz­igazgatása gyakorlati tapasztalatokkal ren­delkeznek. Ezenkívül külső előadók is tar­tanak majd előadáso­kat. A külső előadók között szerepel töb­bek között Száméi) Lajos egyetemi ta- rár, Szotúciki Mihály tanársegéd. Szűcs Jó­zsef tanársegéd. Ka­tona Lajos, a Bara­nya Megyei Tanács v. b. elnöke. Majzik Jeremiás megyej ta­nácsé ’mökhel vettes. Horgos János megyei tanácselnökhelyettes. Nagy Gvula megyei ta nácse1 nökhelvei tes. valamint a mesvei ta­náé egyes osztályai­nak vezetői és szak­előadói. A Mezőgaz­dasági Technikum ta­nárai pedig egy héten egyszer agro- és zoo- technikai előadást tartanak. Az államigazgatási is kóla megnyitásakor a legelső előadás, a pártkongresszus szel­lemében a hatalom kérdéséről szólott. Az első órán a tanács­elnökök, tanácselnök- helyettesek. tanécstit- káirok az állam kelet­kezéséről és lényegé­ről, valamint a ki­zsákmányoló államok ról hallgattak elő­adást. Az elkövetkező idő­ben a szocialista ál­lamról, a népi demo­kráciák államáról, a pártról, az alkotmány ról, a tanácstörvény­ről, a közszolgálati al kalmazott jogairól és kötelességeiről, a ta­nácsok tervgazdasági feladatairól, a költség vetésről, az adóügy­ről, a szociális, igaz­gatási és oktatási fel­adatokról, az egészség ügyi igazgatásról, a népművelési felada­tokról, a szocialista iparosítás elvj kérdé­seiről, valamint a he lylipaf feladatairól tartanak előadásokat. Az iskola tanrend­iében szerepel a műn kés-paraszt szövetség ről, a város- és köz­séggazdálkodási fel- f d-*oÉtvól, a mezőgaz­daság szocialista át­szervezésének szüksé­gességéről, a termelő, szövetkezetekről, a no vény- és állattenyészr tési, valamint be­gy ü i tési feladatokról szóló előadás. Az iskola igazgatója arra törekszik, hogv a tanácselnökök, ta­nácselnökkel ve Uesen, tanácstitkárok az Öt hónap alatt necsak a i államigazgatás elmé­leti és gyakorlati kér­déseit ismerjék meg, hanem általános mű­veltségük U gyara­podjék. Ezért az isko­lában irodalmi, szám tani és földrajzi szak­köröket létesítenek, ahol tudásukat bőví­tik majd és minden reggel sajtó-há rom­negyedórát tartanak. Az államiP-'-'oatási iskola június 16-án zárul, •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom