Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-24 / 305. szám
1954 DECEMBER 24 NÄPC6 3 Mint fiatalember és mint DISZ-ve&ttő •. • Hozzászóld“ a nevelési vitához C oídéle érzés, különféle gondo^ lat foglalkoztatott a Dunántúli Napló hasábjain lezajló vita olvasásakor. Úgy gondolom, hogy ez a vita ‘már rég elkezdődött, ha nem is a sajtóban, de minden olyan ember szívében, és gondolatában, aki nyitott szemmel figyelte az ifjúság mun kaját, egész tevékenységét az élet különböző területein. Mint fiatalember és mint DISZ- vezető, néhány megjegyzést teszek én is a vitához. Nem tudok egyetérteni azokkal, akik játékos és barangoló, eserkészkedő fiatalokká, s ennek megfelelő szervezetté akarják tenni a DISZ-t. Fiatal szívünk és eszünk igaz, hogy azt is kívánja, de kizárólag és elsősorban nem azt, hanem legtöbbször arról ábrándozunk, hol van, melyik az a terület, ahol nagyot, szépet és jót tehetünk pártunkért, egész népünkért. Néhány évvel ezelőtt még arról Is ábrándoztam, hogy hogyan írnám ki én is a DISZ ajtajára azt, hogy a fronton vagyunk. Vagy hogyan harcolnék, ha fronton lennék, vagy hogyan viselném a megpróbáltatásokat. Persze ma már tudom, hogy van tár és lehetőség, a békés építő munkában is — és elsősorban ott, — népünk, pártunk szolgálatára. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy bennünk, fiatalokban ilyen és hasonló gondolatok élnek, ha nem is fogalmazta meg minden ifjú tisztán és világosan, vagy ha időnként tetteivel nem is igazolja ezt. 1946—47 óta az ifjúsági szervezetnek voltam egyszerű tagja, alapszervi vezetőségi tag. Alapszervi, járási, városi, egyetemi titkár, dolgoztam megyei bizottságon, tehát falun, városon, paraszt, munkás és tanuló fiatalok életével ismerkedtem. Vitathatatlan tény, hogy mindegyik rétegnél mély gyökeret eresztett pártunk és ez a munkájában, magatartásában is megmutatkozik. Nem tartom szükségét annak, hogy bár ifjúságunk magatartáséban mutatkoznak komoly, aggasztó jelenségek, hogy félreverjük ezért a harangokat. Igaz, hogy néhány évvel ezelőtt virulhatott a felnőttek szíve és a miénk is, hogy milyen gyorsan növekszünk, erősödünk, milyen vidáman és hasznosan élünk. Ez ma lassú, néhol megszűnt ez a növekedés. Itt nálunk, Pécsett, sincs minden rendben. Itt is és másutt is sok koravén DISZ-vezetöt látok, akik ráadásul hivatalnokokká alakultak, kik szívesen üldögélnek a meleg irodában, nyáron a hús szobában. Nincsenek alapszerveinkben kellő számban megfelelő vezetők, akik a politikai munkában az ifjúság ügyeinek intézésében, szórakozásának, tanulásának megszervezésében együtt élnek a fiatalokkal, s tapasztalt, meg fontolt vezetésük alatt a fiatalok ezrei, számos DISZ-vezető nevelődne. U is dolog, de mégis fontosnak tartom, hogy az ifjúság rendez vényein, fontos megmozdulásain, a párt, az állami és társadalmi élet vezetői gyakrabban megjelenjenek. Megjelenésükkel, felszólalásaikkal, baráti beszélgetéseikkel nagy segítséget adhatnak a DISZ-nek, az ifjúságnak. Csak két példát említek. A pécsi fiatalok részére ajándékműsort szerveztünk a legnevesebb pécsi művészek fellépésével. A párt, az állami élet képviselőit is meghívtuk, de a fenntartott helyek üresek voltak. — Másik példa. Nemrégiben rendeztek az egyetemisták táncmulatságot s a párt, az állami vezetők, az egyetemi oktatók nem nézték meg, hogyan szó rakozik az ifjúság. Pedig rövid idő alatt sok érdekeset láthattak volna. Szinte divattá vált az utóbbi idő- ban, hogy sok szerv (MNDSZ, MSZT, békebizottság, szakszervezet, tanács, MSZHSZ) a DISZ-t caepülik, munkájában legtöbbször csak a hibákat hangsúlyozzák'. Ez nyomasztólag hat ránk, DISZ-bezetőkre. Nemcsak elkedvetlenedünk, de el is keseredünk ezért, mert magunk is látjuk, hogy sok jó elképzelésünk sok fáradság ellenére sem sikerül, s ráadcsul a segítség helyett azt hajtogatják, amit mi is látunk és tudunk. Komoly hibának tartom, hogy a párt alsóbb szerveinek vezetői (főként az alapszervek) nem érvényesítik megfelelően a párt Központi Vezetőségének határozatait, útmutatásait a DISZ pártirányításában. Pécsett körülbelül 20 ezer fiatal él, ebből körülbelül 8 ezer DISZ- tag. A DISZ Központi Vezetőség és az Intéző Bizottság éveken keresztül elnézte, hogy e nagyszámú ifjúság irányítása érdekében nem volt komoly vezetőtestület. Sőt egy-két függetlenített vezető, azok is gyakran váltakozva irányították a pécsi ifjúság életét Végül az a véleményem, hogy a sportoló és kultúrtevékenységet folytató fiataloktól való elkülönülés- nekjegyik oka az is, hogy a DISZ-t sokhelyütt éretlennek tartották e munka irányításába való bevonásra, másrészt minden anyagi lehetőségtől megfosztottáli, mely e két területen való eredményes munkálkodáshoz elengedhetetlenül szükséges. Csak egy példát mondok. Az említett rendezvényünkkel komoly erkölcsi sikert értünk el. Fiatalok és idősek kifejezésre juttatták elismerő süket és azt, hogy több ilyen alkalmat teremtsünk az ifjúság nevelésére, szórakozására. Igen. A hatalmas terem zsúfolásig megtelt és mégis ráfizettünk 1500 forintot, — nem számítva, hogy még ezideíg 560 forintot a műsorirodának, a művészek kiközvetítése díjaként és a Szerzői jogvédő hivatalnak körülbelül 800 forintot nem fizettünk be. — Tehát 2860 forint a teljes és megmásíthatatlan veszteség. D emélem, hogy e vita nagyban hozzásegíti pártunk édesgyermekét, a DISZ-t, ahhoz, hogy megszabadulva alapvető fogyatékosságaitól erőteljes fejlődésnek indulhasson. PUSZTAI JÓZSEF DISZ városi bizottságának titkára. Fejlesszük a lermelőszovetkezetek állatáig ontáiiyát! A termelőszövetkezetek ezekben a napokban készítik el jövő évi termelési tervüket. A gondosan elkészített terv egy gazdasági éven át a szövetkezet termelési törvénye, amelytől eltérni csak a termelés javára, a gazdaság fejlesztése érdekében szabad. A termelési tervet elkészítése után a szövetkezet vezetősége jóváhagyás végett a taggyűlés elé terjeszti. Az így jóváhagyott tervben minden meghatározott munkát a szövetkezeti tagnak, vezetőségnek tel jes tudásával, munkabírásával úgy kell támogatnia hogy az végrehajtható legyen. Mivel a tervet a tagság hagyja jóvá, annak esetleges időközben való megváltoztatását is a közgyűlésnek kell megtárgyalnia és jóváhagynia. Az agronómusok feladata Tavaly már csak a terv elkészítése után kapták meg kihelyezésüket az agronómusok. Ezért a szakszerűtlenül megalkotott termelési tervek sok esetben gátolták, hogy az agronómusok szakmai tudása kibontakoz- hasaék. A szakemberek feladata most első sorban az, hogy szövetkezetekben meghatározzák milyen legyen a gazdaság profilja, milyen legyen a gazdaság üzeme, miből várják a legtöbb bevételt, milyen üzemágak meg valósításához vannak meg az előfeltételek. Baranya megye régi időktől fogva állattenyésztő megye. A szövetkezetekben megvannak azok a hozzáértő tagok, akik az agronómusok szakmai támogatásával komoly állattenyésztést, jól jövedelmező üzemágat tudnak kialakítani. Talajunk egyaránt jé a gabona és pillangós növények termelésére, ami egyik feltétele a jó és fejlett állattenyésztésnek. Most, amikor a szövetkezetek takarmánygabona beadási kötelezettségüket búzából és rozstól teljesíthetik, ugyanakkor a beadásra kerülő minden métermázsa búza és rozs után 10 kiló korpát kapnak vlsBza a szövetkezetek, a jövőben nagyobb abraktak ármány-készle ttel fognak rendelkezni, könnyebb lesz az állatállománynak takarmánnyal való ellátása. A területnek megfelelő állatállományt! Elsősorban sertéstenyésztés további fejlesztése elsőrendű feladat a termelőszövetkezeteinknél, annál is inkább, mivel a sertés szaporaságá- nál fogva az állományt egy év alatt két-háromszorosára emelhetjük. Termelőszövetkezeteink vezetősége még nem sajátította el eléggé a nagyüzem belső szervezési törvényeit, emiatt megegyeznek és megelégednek az állatállomány jelenlegi sűrűségével. Agronómusainknak gyakorlati tapasztalatuk alapján példákkal kell rávezetniük a tagságot arra, hogy a szárító területhez szükséges állatállomány beállítását kezdjék meg. Sok szövetkezetnél, ahol négyötszáz hold szántóterület van közös művelésben, a tizenöt—húsz anyakocát a szövetkezet tagsága soknak tartja. Egy tizenöt holdas egyéni gaz daságban rendszerint két anyakoca van, ilyen arányban kell az anyakoca létszámot tartani a szántóterület emelkedésénél is, vagyis ha tizenöt holdnál két anyakoca van, akkor százötven holdnál húsz anyakoca, tehát egy ötszázas szántóterülettel dolgozó termelőszövetkezetnek mintegy hatvan darab anyakocát kell tartania, hogy olyan életmódot biztosítson minden tagjának, vagy még ennél jobbat, mint a tizenöt holdon gazdálkodó egyéni paraszt. Ugyanilyen arányban és ugyanilyen példákkal kell a szarvasmarhatenyész- tés fokozásának kérdését is a csoport tagságával megismertetni és annak tervszerű végrehajtására a szövetkezetei felkészíteni. Megfelelő takarmánybázis Állatállományunk tartását, takarmányozását megdrágítja a takarmányok egv oldalú — kis termést hozó — előállítása. Árpából holdanként tizenkót-tizenhárom, kukoricából — májusi morzsoltra átszámítva — tizenhat-tizenhét mázsát termelünk. Ennek a takarmánynak mintegy 40 százalékát olcsóbb, vizenyős, de állattenyésztésünkre jó étrendű hatást elérő burgonyával helyettesíthetjük, amiből holdanként nyolcvan —száz mázsát is meg tudunk termelni. Be kell vezetni a takarmánytök nagyobb területen való termelését, melyből holdanként négy-ötszáz mázsát tudunk elérni. Nyers etetésével süldőknél, anyakocáknál — ledarálva szarvasmarhánál — igen jó étrendéi hatást érünk el. A frissen e'- fogyasz.ásra kerülő mennyiségen felüli termést pedig silózásra is igen jól fel tudjuk használni. Értéke jó, mert a takarmánytök légszáraz magjában mintegy húsz-harminc százalék olaj van. A takarmánytök termelése clesó, ha fő növényként termeljük is, de nagyon jó kukorica és napraforgó közti termelésre is. Zöld futószalag Sokkal nagyobb gondot kell fordí- tanick az agronómusoknak a 'tervkészítés során a zöldtakarmány miné' hosszabb időn át történő etetésére. A zöld futószalag alapja az, hogy az év háromszázhatvanöt napja közül lega'ább kétszázötven-háromszáz napon át — januárban, februárban és március hónapok kivételével, amikor állataink friss, zöld helyett siló- takarmanyt kapnak — minden nap zöld, lédús takarmányhoz jussanak. Okszerű gazdálkodással kora tavat.? szál, már április első felében is megkezdhetjük az ősszel vetett takarmánykeverékek, májusban a lucerna, júliusban a csalamádé, majd ismét lucerna etetését. November, december hónapokban a tejtermelés csökken, de ezt mérsékelhetjük a takarmánykáposzta zölden való etetésével. Ezért a korán aratott árpa után hideg ágyban előnevelt palántákat üketünk. Amikor mínusz öt—nyolc fok elá süllyed a hőmérséklet, a t-i- karmánykáposzta egy napi mennyiségét a takarmányos kamrában tartjuk, hogy a fagytól felengedjen. így november, december és január hónapokban lédús zöldtakarmányunk van elsősorban a szarvasmarháknak. STERBA FRIGYES j. t íőagronómusa Á harkányi gépállomás pártszervezetének munkája a téli gépjavításban Már csak néhány traktor dübörög a harkányi gépállomás körzetéhez tartozó szántóföldeken. A többi ott áll a gépállomás udvarán. A földeken elcsendesedett a zaj, pihennek a gépek — de nem úgy az emberek. A tél nem a pihenés ideje a gépállomáson, hanem a gépjavításé, egy esztendő küzdelme után a jövőre való felkészülésé. Tudja ezt a gépállomás pártszervezete s ezért szorgalmazza a gépeik határidő előtt való gondos kijavítását. A munka már akkor kezdődött, amikor pártvezetőségi ülésen, üzemi értekezleten, taggyűlésen és más megbeszéléseiken elkészítették a tervet. A pártszervezetnek mindenhez volt egy-dóét szava. Az természetes, hogy a javítóbrigádokba a legképzettebb szerelők, trak torosok kerülnek. A pártvezetőség azt javasolta, hogy melléjük tegyenek fiatalokat is, akik majd tanulnak tőlük. Hasznosnak vélték, hisz sokan alig fél éve dolgoznak a gépállomáson, kevés a szakember is. „Nekünk állandó traktorosgárda kell — mondták — s ha a fiatalokat meg taní1(iuk, nem fognak vándorolni'’. S ami ennél fontosabb: ha nem növelik szakmai képzettségüket, a tavasszal, nyáron drága „tandíjat” kell fizetniük. A pártvezetőség tanácsára ugyanakkor úgy állították össze a javítábrigádokat, hogy mindegyikben legyen kommunista, aki példa- mutatásával, felvilágosító szóval neveli a többieket. Az erőgépjavító brigádokat rendben meg is szervezték. Kiderült azonban, hogy a rmmkagéoesek között kevés a szakember. Ekkor felállt egy idős elvtárs, Kovács bácsi. Mindenki legnagyobb meglepetésére — hisz eddig csak erőgépet javított — önként vállalkozott a munkagépesek közé. Nagyszerű példája a példa mutatásnak, a segíteniakarásnak! A pártvezetőség hetenként összehívja a brigádok vezetést, legjobb dolgozóit. Mi e rövid, egy órás megbeszélés célja? Tapasztalatcsere, a bevált módszerek elterjesztése. S mily hasznos dolgok kerülnek napvilágra! Somogyi József elvtárs egy alkalommal azt mondta: „Az erőgépek első tengelyének javításánál sokat kell esztergályozni, hegeszteni. Helyes lenne, ha erre krülön, szakmunkásokból álló brigádot állítanánk össze, a főmérnök elvtárs pedig kidolgozná tervüket’*. Mások a hűtőtisztítás nékik használt eljárásáról szóltak és így tovább. Sokat tanul ebből mindenki, új módon, jobban szervezheti meg munkáját és a pártszervezet segítsége révén gyorsul a gépjavítás. Segítsége révén? A dolog nem is olyan egyszerű! Kétségkívül hasznosak azok, amikről eddig szóltunk. A legfontosabb mégis az emberek nevelése, a gépjavítás jelentőségének megértése. Steier József elvtárs kiváló szakember, kommunista. Azt mondja: „Munkaközben ném igen tudunk politizálni.” A többiek megerősítik véleményét. Hanem mikor? Az ebédidőben együtt vannak, s a kommunisták csak ilyenkor vitatkoznak, beszélgetnek a gépjavításról. Ez azonban kevés. Lehet és kell munka közben Is politikai munkát végezni; Megállni a satupad mellett, vagy ré- támaszkodni a gépre? — Nem erről van szó. A három tagú brigád egész nap együtt van, egy gépen dolgozik. Minden percben megszólal valamelyik, legtöbbször egymás mellett tevékenykednek. Néha valóban a satupad mellett állnak: egyik a dugaty" tyűt tisztítja, a másik a hűtőt, vagy egyebet. Ilyenkor lehet csak igazán politikáról beszélni? Nem elvontan, hanem arról, amit csinálnak: a gépjavításról. Téma akad bőven. Tavasszal megnövekedett feladatok elé állnak. S ha több normálholdat kell teljesíteni, akkor jobb gép is kell. Ki ne tudná mily méreg, ha szántás közben üt be a baj? Az idén mégegyszer any- nyi erőgépet, munkagépet kell kija- vítaniok. Kedv. lendület, egyéforrott- ság ennek a kulcsa. Ha határidőre elkészülnek a javítással, akkor biztosítják a jövő é\d tervek teljesítését, ha nem, egész évben isszák a levét. Körzeti szerelőnek, traktorosnak, mérnöknek, műhelymunkásnak egyformán érdeke; mindegyiknek kevesebb lesz a munkálja, ha jól kijavítják a gépeket. Érdemes beszélni arról is: gondosabb munka, több pénz. Az elmúlt évben sokan kaptak minőségi prémiumot, nem egy dolgozó 1000 forinton felül is. Nem egyszerre, egy részét a gépjavítás után közvetlenül, a többit a tavaszi kampány után juttatták el kezükhöz. Ugyanis ekkor már értékelhették, mennyire „állják a sarat” a gépek. Csak egy esetben történt levonás, mert az illető hanyagul dolgozott. Mindennek, tehát a gyors, jónünőségű gépjavításnak hajtóereje a verseny. A gépállomás vezetősége azonban nem gondoskodott a feltételről: az egyes brigádok tervének elkészítéséről. Emiatt nincs felajánlás, verseny. Fődig még nem értékelték a műhelyek közötti verseny eredményeit sem. A pártszervezet kötelessége, a szakszervezet segítségévei életre kelteni a vetélkedés szellemét, amely az elmúlt esztendőben sok sikert hozott. Bora József Nagyobb gondot a gépek karbantartására! A lényeggel kezdem: A kaparó, és gumiszalagok okozzák a legtöbb üzemzavart a lies üzemnél. A kaparószalagoknál ez elsősor. ban abból adódik, hogy a kaparó vonszolólánca vagy vizes szenet szállít, vagy vízben jár. Ezáltal a vonszolóláoc berozsdásodik, az ősz. szekötő csapoknál nem hajlik rendesen és na huzamosabban — két- három hónapig — így működik, a kaparóláncot teljes egészében ki kell cseré'ni. Ezt a nagy munkát, — sajnos, — nem minden esetben tudjuk idejében elvégezni. A legfontosabb itt is, — mint mindenhol, — a baj megelőzése. A két-három hónapig ká ros körülmények között működő lánc később minden műszakban elszakad. Egy-egy ilyen javítás azután fél, sőt egy órát vesz igénybe. Hatása a tér. melésre nem is olyan kicsi: 20—25 csille szén kiesését jelenti. Mindez elkerülhető lenne ha a kaparó környékét tisztán tartanák, ha az !szapo'ás vizét nem a kaparó szállítóvágatá- ban, hanem egy küiön vízgurítóban eresztenék el. A gumiszalagoknál is hasonló a helyzet, m Mert, ha a gumiszála- gok, mint például az 5/A vágatban, — száraz helyen működnek, két-három hónapig is elmennek hiba nélkül. Itt a vágat tisztaságával sincs baj. Ezért és egyéb rendért Gerber körletvczető és Sciiil- linger mechanikus elvtársak dicséretet érdé. melnek. A bányában foki)«ottan érvényes az a szabály, hogy a rend fenn tartásával sok hibának lehet elejét venni. Sajnos, a Vll-cs szinten a gumiszatag vég. állomás csapágyai zsír helyett vízben járnak, pedig két-három kapavágással, a csorga tisztántartásával ezt m íg lehetne szüntetni. A gumiszalag görgői közül alig néhány forog, mert a vizes szénpor a görgőkre rárakódik, amitől azok természetszerűleg elakadnak. Tetézi a hibákat, hogy a gyárakból kapott gé. pi berendezések se min dig kifogástalanok. — Például az 500 milliméteres gumiszalagok golyóscsapágy-házai úgy készülnek, hogy a golyóscsapágyak zsírzása szinte lehetetlen. Csak akkor és úgy lehet őket zsírozni, ha a gumiszalagok fejrészét teljesen szétszedjük. — Viszont egy ilyen gn* miszalag szétszedése és karbantartása nem ke. vesebb, mint 10 órát vesz igénybe. Levegőhiány egyes csapatoknál még mindig előfordul, főleg a rossz keresztmetszetű, szűk csövek miatt. Al, landó és folyamatos kicserélésükkel csökkentjük, illetve szüntetjük meg a levegőhiányt csapatainknál. Egyik legfájóbb pont az ürescsllle-hiány, — amely úgyszólván min dennapos és többórás kieséseiket okoz szinte minden csapatnák Leg főképpen a VII-esszin ten. Fő oka az, hogy csak egy akna vezet» VII-es szintre, ahol aránylag nagy a teljesítmény és emiatt sokszor nem győzi a szál. lítás. Lényeges javulást eredményezhetne a lakatosműhely munkája, ha a bányából kikerült összes hibás gépeket folyamatosan ki tudnánk javítani. Sajnos, a kevés létszám miatt éppen, hogy biztosítani tudjuk az üzemmenetét. Pedig a lakatosműhely dolgozói minden tőlük telhetőt meg tesznek a széntermelés segítésére. HORZSA PÁL gépésztechnikus, Kossuth -akna.
