Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-23 / 304. szám

1954 DECEMBER 23 N A P E O S „Felelősségteljes, szép munka a miénk66 Beszélgetés Költő Gyula elvtárssal, a villányi járási pártbizottság instruktorával készíteni, legtöbbször részt veszek Hogyan neveljük az ifjúságot ? A vendéglátóipar feladata Lapunk munkatársa a napokban beszélgetett Költő Gyuia elvtánssal, a villányi járási pártbizottság instruktorával, a pártpolitikai mun­ka időszerű kérdéseiről, tennivalói­ról. — Milyen eredményeket értek et a körzetéhez tartozó pártszer­vezetek az elmúlt hónapokban? —■ Hat község segítését, ellenőrzé­sét bízta rám a járási pártbizottság. Valamennyi pártszervezet munká­jában számottevő fejlődés tapasz­talható. Ami a legbeesesebb szá­momra: a pártszervezetek többsége mindinkább a falu igazi gazdájává válik, sokrétű politikai tömegmun­kával mozgatják, megnyerik a falu népét, — s ezzel erősítik a szövetke­zeti mozgalmat. Hadd mondjak el egy példát. Az iván.battyáni terme­lőszövetkezetben az őszi vetés meg­kezdésekor a pártszervezet kiadta a jelszót: vessünk minél több kenyér- gabonát! Természetes, szembe talál­koztak a tagság egy részének mara- diságával. De a pártszervezet ér­veiből, a gabonatermesztés előnyei­ről szóló példákból megértették, mi- 4rt van szükség több gabonára. Célt, követendő példát mutatnak a pár- tonkívülieknek, s ezek megvalósítása nékik is, az országnak is hasznára válik.' A személyi vezetés helyett egyre jobban meghonosodik a kollektív ve­zetés. Két havonként tervet készí­tenek, ebben részletesen meghatá­rozzák a vezetőségi ülések, taggyű­lések, egyéb értekezletek időpont­ját és tartalmát is. Minden kommu­nista megtalálja a maga munkáját s a vezetőségek ügyelnek arra, hogy a kapott megbízatások, tervek ne Rianadjanak írott maiasztok. Az ilyen munka gyümölcse az is," hogy Pócsán hat tagjelöltet vettek fel, zömmel olyan pártonikívülieiket, akik eddig nem igen hallatták sza­vukat, csendesen éltek és csak mos­tanában vettek részt a közéletben. Az utóbbi hónapokban, Különö­sen a választások küszöbén javult a népnevelőmunfca tartalma is. A kis- jakabfaivai tsz tagjai idegenkedtek a dohánytermesztéstől. A pártszer­vezet népnevelői — gondos felké­szítés után — megmagyarázták, hogy 30—40.000 forintos jövedelemre tehetnek szert, tehát többet tudnak osztani, ha dohányt is termelnek. A községekben zömmel némecajkú dolgozók élnek s a pártszervezetek mostanában foglalkoznak a nyugat­németországi eseményekkel !s. — Hogyan dolgozik, hogyan segíti a pártszervezeteket? — Az instruktort munka sokrétű, hosszan lehetne sorolná a módsze­reket. Ehelyett inkább két dolgot mondanék el. Az egyik: a pártszervezetek sajá­tosságainak figyelembevétele. Az instruktort munka sem tűri a sab­lont, hisz minden pártszervezetnél más-más problémák vannak, más a kommunisták fejlettsége, tehát más és más módon is kell foglalkozni velük. Elmondok néhány példát. Villány- kövesden két pártszervezet van, egy a faluban, egy a tsz-ben. A szövet­kezetben mindössze három párttag van, kettő közülük vezetői tisztség­ben. Mi itt a teendő? Világos, hogy mindenekelőtt erősíteni kell a párt- szervezetet., Balogh elvtárssad — ő a párttitkár — elsősorban arról tár­gyalunk: kik jöhetnek számításba a felvételnél, magam is ehhez adok személyes segítséget. Emellett per­sze más kérdésekről is szó esik, hisz a pártszervezet erősítését a szerve­zet munkája alapozza meg. Kisjakabfalván más a helyzet A pártszervezet és a termelőszövetke­zet fejlődését az gátolja leginkább, hogy gyengén működik a pártveze- tőség. A párttitkár sokszor a kelle­ténél jobban néz a pohár fenekére, elmaradoznak a vezetőségi ülések, értekezleteik; csökken a párttagok felelőssége is. Itt már elsősorban arra van szükség, hogy javítsuk a kollektív vezetést. Vezetőségi ülés előtt kimegyek hozzájuk, segítem elő az ülésen is. Türelmes nevelőmun­kával magyarázom meg nekik a kol lektív vezetés fontosságát. Ami mindkét esetben a legfontosabb: a pártszervezetek munkájának ta­pasztalatait elemezve keld kiválasz­tani azt a legfontosabb dolgot, ami­nek megoldása a többire is hatás­sal van, ennek megfelelően pedig többet vagy kevesebbet foglalkozni az illető pártszervezettel. — Mif tesznek a pártonkívü- liek bevonására és aktivitásának növelésére? — Az utóbbi időben mintha meg­torpantak volna a népfrontbizottsá­gok. Dolgoznak, dolgoznak, Kisbud- méron például rendbehozták a prog­ramban szereplő- tűzöl tószertárt, Pócsán a hidat és a járdát, de ko­rántsem olyan lendülettel, mint a választás előtt. Tqbbé-kevésbé látni már az egyik okot is: a pártszerve­zetek rossz módszerrel irányítják őket Legtöbb (helyen az történik, hogy a párttitkár szól a népfront- bizottság elnökének, hogy csinálják meg ezt meg ezt. Ezzel nem serken­tik, hanem elveszik önállóságukat. A mi titkáraink, kommunistáink ma már nem mennek el becsukott füllel a dolgozók panasza mellett. Nemcsak feljegyzik és jelzik felfelé, — maguk is elintézik. Tarr Sándor elvtárs ebben igen jó példát mutat, megérti a dolgozó emberek gond­jait, megbecsüli őket. Tovább aka­runk menni ezen az úton s az úgy­nevezett ,,aprómunka“ révén is meg szerezni a pártonkívüliek tekintélyét biztosítani a községek fejlődését. — Ez 'nem kerül különö­sebb fáradtságba, és a dolgozó em­berek ezen is lemérhetik: bízhatnak bennünk, mert segítünk mindennapi gond jaikon-baj aikon. Csak néhány tennivaló a sok kö­zül. Megoldásuk azonban nagy lé­péssel viszi előbbre a falusi párt- munka megjavítását s így a mező- gazdaság felvirágzásának nagy ügyét. A z ifjúság nevelésében a vendég- látóipar igen jó munkát végez­het és feltétlen szükséges, hogy , vé­gezzen is, hiszen a vendéglátó ipari egységekben nagyon sok olyan fia­tal fordul meg, akinek viselkedése kívánnivalót hagy maga után. Egy bizonyos idő óta szokássá vált hogy egy fiatalokból álló társaság sorra járja a vendéglátóipart üzeme­ket, ott hangosain végigvonulva, nem egyszer kötekedő és kihívó megjegy­zéseket tesz és fogyasztása kifizetése nélkül távozik. Megtörtént, hogy csupán virtusból, kiskanalat, sótar­tót, villákat, késeket zsebrevágtak. Táncolásukban a legdallamosalhb ze­nére is nyakatekert ugrálásokat visz­nek végihez, a leg Ízléstelenebb mó­don. ök a leghangosabbak és ha va­laki helytelen viselkedésükre felhív­ja a figyelmüket, gyakran goromba­ságokat kaphat. Ezek az elemek be­lekötnek a rendes fiatalokba, vere­kedést provokálnak, röviden: zavar­ják a dolgozók szórakozását. Természetesen ezeket az elemeket — főleg szombaton és vasárnap, de előfordul hétköznap is — megtalál­hatjuk a kultúrotthon okban is és minden alkalommal neim szívesen látott vendégei a családi-esteknek és üzemi ünnepélyeknek. Megtalálni őket mindenütt, ahol alkalom van szórakozni. De nemcsak fiúkat találunk ebben a társaságban, hanem a lányokat is, hasonló korban, akik ízléstelen, ri­kító öltözködésben nagyon jól ille­nek a partnerükhöz. Belőlük nemcsak a kortiszteletnek hiányzik minden szikrája, hanem a fölényes hanghordozás egyenesen visszataszító. Nem egyszer lehet fül- tanuja az ember a vendéglátóipari egységekben annak a hangnak, ami­vel egy ilyen díszes elem valamelyik felszolgálónál rendelést ad le — me­lyet aztán nagyon sok esetben elfe­lejt kifizetni. Ezekből tevődik össze az a társaság is, amely záróra után ordítozva vonul végig az utcán. Természetesein helytelen volna egyedül a fiatalságot okolni ezért a viselkedésért. A mi feladatunk, hogy a szórakozásban is igényességre ne­veljük őket, hogy megtanítsuk őket a művelt emberhez méltó viselke­désre, szórakozásra. Ennek ma még tárgyi nehézségei is vannak. Pécsett és környékén minden évben jónéhány száz fiatal végzi el iskoláit és kerül abba a korba, amikor egy szombati, vasár­napi szórakozásra feltétlenül igényt tarthat. A meglévő vendéglátóipari egységek azonban szombaton és va­sárnap — egyrészt kevésnek, más­részt szűknek bizonyulnak. Szükség van tehát tágas, kellemes szórako­zóhelyekre, ahol szolid zene és ízlé­ses berendezés mellett a fiatalság­nak módja van szórakozni. Jóizlés* sei berendezett és jól megvilágított helyiség, ahol a zene nem igyekszik minden beszélgetést túlbömbölni és túlharsogni, már a környezet is köz­rejátszhatna a fiatalság helyes neve­lésében. De itt kell megemlítenem azt a helytelen módot, hogy öt-hat és tíz éves gyermeket a szülők magúkkal visznek a szórakozóhelyeikre, a gyer­mekeket — akiknek már régen ágy­ban volna a helyük — záróráig ott tartják és szabadjára engedik, nem egy esetben szeszesitallal kínálják. Véleményem szerint igen hasznos volna mindazokon a munkahelyeken, ahol fiatalok dolgoznak, időnként egy-egy előadást tartani, amelyben rávilágítanánk helytelen viselkedé­sükre, magatartásukra. De jó volna, ha a szakszervezeti aktívákon felül egy ifjúsági megbízott rendszeresen foglalkozna nemcsak előadásokon ke­resztül, hanem megfelelő olvasmá­nyokon és hangversenyeken keresztül is a fiatalsággal Nem volna rossz módszer egyné­hány helytelenül viselkedő fiatalt ki­pellengérezni az iskolában, vagy mun kahelyen, de egyben megmagyarázni neki viselkedésének helytelenségét és megmutatni azt az utat, amelyen haladnia kell. Kened! Mihály a Nádor Szálloda igazgatója <H$plap és tfali'iKj aiz-kicLLLítás DComlón I| étfőn délután ünne- pélyes keretek kö­pött nyitották meg Kom­lón a Május 1 Kultúrott­hon kis előadói termében a komlói ^Képzőművészeti Kör álíál^Tfeihdezett kari­katúra- és falragasz-kiállí tást. A kiállítás színes forga­tagában percről-perc re új benyomások érik a szem- lélődőket. A több mint 200 rajz, festmény, röp­lap diapozitív elborítja a terem három falát s még a középen húzódó állvá­nyok is zsúfoltak. Mire a szem megpihen a sok lát­nivaló között, lassan ki­bontakozik előtte a ki­állítás célja és nagyszerű tartalma. A képeken, a íai-ag&szc&on keresztül végigvonul a látogató előtt a komlói bányák Utolsó hónapjainak élete. Számos falragasz meg­kapó rajzokkal mutatja be a széracsaták hőseit. Egyik Plakátom például az An­na- aknát megszemélyesítő „Annuslka" öleli szívére az, októberi győzteseket, a másikon a Muiiber har­mad jelenti büszkén, hogy havi tervét november 27- ém teljesítette és a válasz­tási műszakon 219 száza­lékot ért el. Ez is szava­lás!— mondja egy másik plakát s Anna-akna leg­jobb dolgozóinak a vá­lasztási műszakon elért eredményeit állítja példa­képül. . Egy . festanénysorozat megragadó képekkel, ada­tokkal mutatja be, mit kapott Komló bányászsá- Sa az ötéves tervtől, egy másik olajfestmény-soro- rozat a szén útját mu­tatja, hogy hogyan lesz a szénből, cipő, gép, bútor, meleg, barátságos otthon, „Bányászok, ez a mi mun kánk értelme!” — mond­ja a sorozat felirata. Apró bekeretezett képsorozat a munkavédelemmel foglal­kozik ötletesen, míg egy másik temperasorozat azt niutatja, hogyan válhat egy becsületes dolgozóból családját szomorító bum- lizó, ha rossz társaságba keveredik. A jó eredmények mel­lett helyet kapnak a kri­tizáló, a bajokat, hiányos­ságokat feltáró képek, fal­ragaszok is. Csurmann Ti­vadar egy képe egy köny- nyező, bekötött lábú lo­vat ábrázol, amint éppen azt kérdezi Tóth G. Sán­dor és Fekete Mihályné Il-es üzemi dolgozóiktól, hogy: „Ezt érdemeltem én tőletek?” A két dolgozó gondatlansága következté­ben ugyanis az ötödik szinti B. ponton beszorult a ló lába a váltók közé s a két dolgozó ahelyett, hogy türelmesen kiszaba­dította volna, ütlegelte, niasztgatta s így a ló tönkrement. Rendkívül nagy hatású­ak a kiállított röplapok. Művészi ízléssel, nagy ki­fejezőerővel oktatnak, ta­nítanak, figyelmeztetnek, vagy értesítik győzelmek­ről , örömhírekről a kom­lói bányászokat. Nagy érdeklődésre tar­tanak igényt a komlói üzemek adósságáról szóló plakátok. Megrázó erővel mutatja meg például Hol- ián Sándor egyik plakát­ja Anna-akna helyzetét. amely december 5-én 19 ezer tonna szénnel tarto­zott népgazdaságunknak. Nagy tetszést aratnak a kiállított diapozátívek is, amelyekben egyébként sokszor gyönyörködött a Május 1 mozi közönsége is. Hősöket, kimagasló eredményeket, hibákat. és hanyagságból eredő hibá­kat mutatnak be ezek is. A bírálóbizottságnak nem volt nehéz dolga a díjak odaítélésénél, mert aránylag kevés festő vett részt a pályázaton. A több mint 200 rarz, festmény, röplap, mindössze öt fes­tő munkája. Az első díjat: 1500 forintot Hollán Sán­dor Anna-akna dekoratő­re kapta rendkívül kife­jező, szövegnélküli sokat­mondó rajzaiért, festmé­nyeiért. A második díjat: 1000 forintot Csunmann Tivadar, a tröszt verseny irodájának rajzolója kap­ta röplapjaiért. A harma­dik díjat: 400 forintot a zsűri Törzsök Jánosnak, a Kossuth-akniai dekorációs csoport vezetőjének ítélte miirkavédő:mi sorozatáért míg a „Kalász” feliratú karikatúrák rajzolóját, a pályázat egyetlen külső résztvevőiét 100 forintos vígaszdíjjal jutalmazták. Mindent egybevetve, a színes rajzkiállítás nagy érdeklődésre és nagy si­kerre tart számot, s ta­pasztalatai nyomán to­vább javul majd a komlói bányák verseny-nyilvános sága. H. J. I Azt akarjuk, hogy télen se legyen fennakadás a forgalomban A 26. sz. Autóközlekedési Vállalat gépkocsijai együttesen mintegy 19 ezer kilométert jutnak naponta és eljutnak Baranya legeldugottabb fal­vaiba is. Társasgépkocsijainknak rendkívül nagy szerepük van a léli forgalom megszakításnélküli lebonyo­lításában. Vállalatunk felkészült a télre. A kocsipark állandó üzemeltetését leg­főképpen a tervszerű megelőző Icar- bantartás biztosítja. Naponta 19—20 kocsi érkezik be a műhelybe, külön­böző műszaki szemlére. Ilyen alkal­makkor ikijavítjuk az eltört ülése­ket, ablakokat, kisebb anotorhibákat. Szerelőink több, mint 37 ezer fo­rint értékű felajánlást tettek. Fel­újítottak két sebességváltót, amelyek ára egyenként mintegy 2500—3000 forint. Szintén a mi műhelyünkben javítottunk meg 17 darab másféle sebességváltót. A felajánlás kereté­ben indítottunk útnak egy régen ki­selejtezett MÁVAG autóbuszt. Ezt is a mi szerelőink javították meg. Az autóbusz Pécs és Szekszárd között segít a forgalom lebonyolításában. Az a célunk, hogy még a komolyabb hideg beállta előtt felújítsuk a má­sik MÁVAG autóbuszt is. A hideg időre készülve minden autót felszereltünk kartellkályhák- kal külön akkumulátorokkal a hó­akadályok elhárítására lapátoklcal és egyéb kéziszerszámokkal. A napok­ban küldtünk egy rendelést az igaz­gatóságunknak, melyben kértük, hogy adjanak a reggeli induláshoz egy elektromos indítót. 24 ezer forintos ráfordítással ki­tataroztuk és kicsinosítottuk a pécsi Kossuth-téri és mohácsi váróterme­iét. Mindkét helyen meleget talál­nak az utazók. Szükségmegoldásként Komlón is építünk egy várófiilkét. Gondoltunk arra is, hogy dolgozó­inkat megfelelően ellássuk meleg védőruhával. A szerelőknek meleg vateünos ruhát adtunk, kabátot és nadrágot is. Tavaly még csak kabá­tot tudtunk adni. Minden gépkocsi- vezető és jegykezelő meleg téli bun­dát, kesztyűket kapott. Egyik legfőbb célunk, hogy csök­kenjen a balesetek, a vezetésből ere­dő kisebb-nagyobb bajok száma. Je­lenleg is igen sok fiatal gépkocsi- vezetőnk van. ők még nem járato­saik, nem eléggé /gyakorlottak a veze­tésben. Egyesek közülük azért vé­tenek hibát, mert megfeledkeznek a biztonsági előírásokról és gyorsan hajtanak. Rendszeres oktatást tar­tunk havonként és itt ismertetjük a hallgatókkal a legújabb, a legta­nulságosabb gépkocsivezetői „ballé­péseket.” A fiatalokat módunk sze­rint egy-egy idősebb szakmunkás mellé osztjuk be. Vannak olyan ve­zetőink, mint Abonyi Ferenc, Ko­vács Gyula, Hergert Antal, akik már több, mint 20 éve ülnek autóbuszo­kon és mindmáig egyetlen balesetet vagy összeütközést nem okoztak. Az ő tapasztalataikat ismertetjük és ezek példáján neveljük a fiatalokat abiz tonságos, a helyes közlekedés mód­szereire. Elhatározásunk, hogy rossz időben is szállítjuk a dolgozókat munkahely re és haza. Továbbra is javítjuk a tervszerű megelőző karbantartás munkáját és biztosítjuk, hogy a 85- 90 autóbuszból 82—87 állandóan üzemképes legyen. Elmondta: MOLNÁR ISTVÁN műszaki vezető Felkészültek az átteieltetésre a lovász- hetényi kacsafarm dolgozói A Lovászhetényi Államé Gazda­ság kacsafarmján ezévben jó ered­ménnyel keltettek. Ez a 82 százalé­kos kelési arány és a mindössze egy század százalékos elhullás teszi le­hetővé, hogy pekingi kacsa törzsál­lományukat jövőre az idei kétezer­ről négyezerre növeljék. A kétszeresére fejlesztett állomány szaporulatából több, mint. 2ő ezer tenyészkacsát értékesítenek majd. a tenyésztésre kevésbé alkalmas egye- defcből pedig mintegy négyezret hiz­lalnak ki városelilátésra. A jól jövedelmező üzemágra nagy gondot fordítanak. A kacsákat a gazdaság legkiválóbb fiatal dolgozói gondozzák, akiknek szorgalmas mun.. kőjükért több, mint kétezer . forint a havi átlagkeresetük. A változatos téli takarmányt főtt burgonyával és sárgarépával ízesített eledel biztosít, ja. A szállások mindegyike fűthető, úgyhogy a kemény téli idő beálltá­val megfelelő hőmérsékletű telelők á-llnak rendelkezésre. Addig a közel­múltban megépített öt és fél holdas kacsaúsztatóban töltik a nap nagy­részét. Az átteieltetésre jól felkészült farmon a napokban állítanak hízó­ba ötszáz kacsát, hogy árutermelési tervük ezévi jó teljesítése után a jövő évi terv-feladat törlesztését már január első felében megkezdjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom