Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-17 / 299. szám

2 NÄPEÖ Í954 DECEMBER 17 A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkozata az amerikai csangkajsekista szerződésről Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilatkoza­ta többek között a következüket mondja: 1954. december másodikon Wa­shingtonban aláírták az Amerikai Egyesült Államok és a Tajvan-szige- tén meghúzódott Csatig Kaj-sek- klikk úgynevezett .kölcsönös bizton­sági szerződését". Dulles, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere ennek az egyezmény­nek agresszív jellegét tárta fel, ami­dőn kijelentette: „Remélem, hogy védelmi szerződés aláírása cgyszer- smindenkorra véget vet minden olyan álhírnek és közlésnek, hogy az Egyesült Államok bármiképpen is beleegyezik abba, hogy Formoza és a Pescadores-szigetek kommunista ellenőrzés alá kerüljenek”. Ez a lépés az Egyesült Államok részéröl durva megsértése azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket nem zetközi egyezményekben vállalt. E nemzetközi egyezmények megerősítik Kínának az említett ősi kínai terüle­tekhez fűződő törvényes jogait. Mint ismeretes, az 1943. évi kairól nyilatkozatban, amelyet az Amerikai Egyesült Államok és Anglia is alá­írt, ünnepélyesen kijelentették, hogy „mindazon területeket, amelyeket Japán elszakított a kínaiaktól, mint például Mandzsúriát, Formózát és a Pescadores-szigeteget, visszajuttat­ják Kínának. Ezt a határozatot meg­erősítették az 1945 évi potsdami nyi­latkozatban, amelyet az Egyesült Államok és Anglia is aláírt. Japán fegyverletétele után Tajvant és a Penghu szigeteket újból egyesítet­ték a szárazföldi Kínával. Később az Egyesült Államok kor­mánya többízben kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek agresszív szándékai az említett te­rületekkel szemben. 1959. júniusában azonban a koreai háború kirobbantásával egyidejűleg az Egyesült Államok kormánya pa­rancsot adott arra, hogy csapatai induljanak Tajvanra és tulajdonkép­pen mindmostanáig megszállva tart­ja a Kínai Népköztársaság területé­nek ezt a részét. Az a tény, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya szerződést kötött a tajvani Csang Kaj-sek-klikkel, dur­ván sérti a Kínai Népköztársaság szuverénitását és területi épségét, egyben az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének alapokmányát is, amely 2. cikkelye negyedik pontjában ki­köti, hogy... „a tagoknak nemzet­közi érintkezéseik során más állam területi épsége, vagy politikai füg­getlensége ellen irányuló, vagy az ENSZ céljaival össze nem férő bár­mely más módon nyilvánvaló erőszak kai való fenyegetéstől, vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniok kell.’* Az Egyesült Államok területrabló lépést követett el Kínával szemben, amelytől erőszakos úton el akarják szakítani területének egy részét. Az Egyesült Államok kormánya ezt az­zal próbálja indokolni, hogy alap­talanul az Egyesült Államok bizton­ságának érdekeire hivatkozik. Ennek az érvnek a tarthatatlansága annál nyilvánvalóbb, mert — mint Ismere­tes — Kínát a Csendes-óceán választ ja el Amerikától és Tajvan több mint 11.000 kilométerre terül el az Egyesült Államoktól. Az Egyesült Államok és a Csang Kaj-sek-klikk között létrejött agresz- szív szerződés szövegéből kiderül, hogy e szerződés rendelkezései nem­csak Tajvanra, és a Penghu szige­tekre terjednek ki, hanem más terü­letekre is, amelyeket kölcsönös meg állapodd« alapján lehet meghatároz­ni. „Ez azt jelenti, hogy az Egye­sült Államok kormánya Tajvant és a Penghu szigeteket támaszpontnak tekinti a Kínai Népköztársaság és más távolketetl és délkelet-ázsiai bé­keszerető államok elleni további ag­resszív cselekményekhez. Az Egye­sült Államoknak ez a lépése kétség­telenül kiélezi a távolkeleti helyzetet és fokozza az államok közötti fe­szültséget. A párizsi egyezmények megkötése a német miUtarizmus feltámasztása és Nyugat-Németországnak katonai csoportosulásokba való bevonása cél­jából, egy katonai tömb megterem­tése a délkeletázsiai gyarmatosító rendszer fenntartása céljából, az a körülmény, hogy az Egyesült Álla­mok, úgynevezett „kölcsönös bizton­sági szerződést” irt alá a liszinma- nista délkoreai kormánnyal, amely tulajdonképpen egy újabb amerikai katonai támaszpontot teremt meg Távol-Keleten, továbbá az Egyesült Államoknak a tajvani Csang Kaj-sek klikkel kötött, a kínai néppel szem­ben ellenséges szerződése: mindezek az Egyesült Államok azon politiká­jának láncszemei, amelynek az a cél­ja, hogy akadályozza a nemzetközi feszültség enyhülését, meggyorsítsa az új háború előkészítését. A Szovjetunió kormánya kijelenti, hogy osztja Csőn En-lajnak, a Kínai Népköztársaság külügyminiszterének december 8-4 nyilatkozatában elfog­lalt álláspontját, amelynek az a lé­nyege, hogy az amerikai beavatkozás Kína belügyeibe, merénylet területi épsége ellen és veszélybe dönti Kína biztonságát, valamint az ázsiai bé­két. A Szovjetunió kormánya teljes egészében támogatja a Kínai Nép- köztársaság kormányának azt a kö­vetelését, hogy vonják ki az ameri­kai csapatokat Tajvanról, a Penghu szigetekről, és a tajvani-öbölből és szüntessék meg az agresszív cselek­ményeket a Kínai Népköztársaság' ellen. A szovjet nép megérti a Kínai Népköztársaság követelését és azt, hogy a kínai nép eltökélte, felszaba­dítja Tajvant és a Penghu szigete­ket, a kínai terület elidegeníthetet­len részét. A szovjet kormány kijelenti, hogy az Egyesült Államok és a Csang Kaj-sek-klikk agresszív „kölcsönös biztonsági szerződése" következmé­nyeiért a felelősség teljes egészében az Amerikai Egyesült Államok kor­mányára hárul. 1954 december 15. Itövhl kiiliiolitikui hírek Az iraki kormány fel akarja bontani az angol-iraki szerződést Mint az AFP közi!, Nuri Szaid, iraki miniszterelnök a képviselöház. ben elhangzott interpellációkra vá­laszolva kijelentette: >rA kormány elhatározása, hogy megszünteti az angoi-draki szerződés érvényességét, még annak lejárta előtt." áll a demokrácia alapvető követel­ményeivel, márpedig valóban sza­bad össznémet.'választások megejté- se csak a demokrácia légkörében képzelhető el. . ... . 111 • 1 ' Tíz évvel ezelőtt Tito megérkezett Bomhavba Bombay (MTI): Tito, jugoszláv köztársasági elnök csütörtökön reg­gel megérkezett Bombayba — je. lenti az AFP, ' A/e awJdjanoX uro/m %/óta*, szdjAVsar van . rajta, es q Iaha ossza van Hötvo ( fiItefrecLo! való kiengedés élőit... Fúzióra készül a Japán Jobb és Baloldali Szocialista Párt Peking (Uj Kinn): Tokioi jelentés szerint a Japán Jobb. és Baloldali Szocialista Párt egyesülésének elő­segítésére kiküldött bizottság keddi ülésén elhatározta a két párt fúzió­ját. (A Japán Szocialista Párt 1951 októberében szakadt két részre, po_ litikai nézeteltérések következtében. Szerk. megj.) A fúzió a jövő év már. dúsában megtartandó általános vá­lasztások után történik meg. A két párt november 20-án közös programot hozott nyilvánosságra. Eb ben bejelenti, hogy megegyezés jött létre közöttük külpolitikai, védelmi és más politikai kérdésekben. A kö­zös program sürgeti a normális kap_ csolatok helyreállítását Kínával és a Szovjetunióval, továbbá sürgeti a sanfranciscoi „békeszerződés“ és az Egyesült Államok és Japán között megkötött „biztonsági egyezmény" felülvizsgálását vagy hatályon kívül helyezését. A közös program szem­behelyezkedik az amerikai „segély elfogadásával és Japán újrafelfcgy- vérzésével. Papagosz kormányának tagjai benyújtották lemondásukat (MTI) Papagosz tábornagy két éve megalakított kormányának valameny nyi tagja kedden benyújtotta' lemon­dását a 'miniszterelnöknek — jelenti „ ■ ,v a Reuter. Pál király előreláthatóan szerdán esketi fel Papagosz új kormányát. Párizsban vasárnap összeül az Europa-tanacn miniszteri bizottsága Az AFP jelentése szerint az Európa-tanács miniszteri bizottsága — amely a szervezethez’ tartozó ti­zenöt ország külügyminiszteréből áll — vasárnap Párizsban összeül. Végétért az arab országok külügyminiszteri értekezlete Beirut (TASZSZ): Végétért az arab országok külügyminisztereinek Kai­róban tartott többnapos értekezlete. Az értekezlet határozatait titokban tartják, azonban a sajtójelentésekből kitűnik, hogy az értekezlet figyelmé­nek homlokterében az a kérdés áll, milyen álláspontot foglaljanak el az arab országok kormányai a török— pakisztáni szerződés kiterjesztésére irányuló tervekkel, valamint a kö- ztpkeleti katonai tömb létrehozását célzó amerikai és angol tervezetek­kel kapcsolatban. A Német Kommunista Párt betiltásával lehetetlenné válnék szabad össznémet választások végrehajtása Berlin (MTI): A karlsruhei alkot­mánybíróság szerdán folytatta a Kommunista Párt elleni boszorkány per tárgyalását. A tárgyaláson Von Lex, a bonni kormány képviselője azt fejtegette, hogy a Német Kom­munista Párt betiltása nem akadá­lyozná meg a szabad össznémet vá­lasztások végrehajtását. Dr. Kroger, a Kommunista Párt jogi megbízottja válaszában szembehelyezkedett Von Lex állításával és rámutatott arra, hogy nemcsak a Kommunista Párt esetlege» betiltása, de már a most Myó terrorper is szöges ellentétben Baranyai követek az ideiglenes nemzetgyűlésen A naptár 1944 december 17-ét jelzett. A há­ború még javában tombolt, és a szovjet csapatok diadalmasan vonultak előre. Már ott állottak a magyar főváros előtérségében és egyre szorosabbra zárták a gyűrűt Budapest körül. Ezen a vasárnapi reggelen a néhány hét előtt felszabadult Pécs utcáin hatalmas plakátok je­lentek meg. Pécs város lakosságával tudatták, hogy rövidesen ideiglenes nemzetgyűlés ül össze, Pécs városa is hozzá akar járulni a kibontako­záshoz vezető munkához, ezért az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő albizottságának megbí­zásából Pécsett is meg kell választani az ideig­lenes nemzetgyűlés Pécs-baranyai tagjait, kép­viselőit. A plakát utolsó sora a következő volt: Pécs városa és bányavidék 15 taggal vesz részt a nemzetépítő munkában. A nemzet érdeke azt parancsolja, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés tag­jai sorába való kiküldés a lehető legsürgősebben megtörténjen. Éljen az új, Független Demokra­tikus Magyarország! A plakáton Nikolits Mihály főispán, dr Holub József rektor, dr Esztergár Lajos, gróf Teleki Géza és Vas Zoltán ideiglenes kikül­döttek neve szerepelt. Az ideiglenes nemzetgyűlésbe küldendő kö­vetek megválasztása érdekében a pécsi demokra­tikus pártok, élén a Magyar Kommunista Párttal, december 17-én a Pécsi Nemzeti Színházban nép­gyűlést hívlak össze. A színház színpadán, a nemzeti színekkel dí­szített tanácskozó asztalnál többek között Vas Zoltán elvtárs, dr Boros István elvtárs, dr Ba­lassa Miklós pécsi ügyvéd foglaltak helyet. A népgyűlésen Vas Zoltán elvlárs, az előkészítő bi­zottság tagja ismertette az akkori háborús és politikai helyzetet, majd dr Boros István, a Ma­gyar Kommunista Párt pécsi szervezetének ve­zetője emelkedett szólásra. Bejelentette: a Magyar Kommunista Párt odaadással vesz részt a nagy nemzeti összefogásban és mindent elkövet a haza megmentése érdekében. Annak a meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy a demokratikus Ma­gyarország a felemelkedésben számíthat a nagy és erős Szovjetunió támogatására. A közönség percekig lelkesen éltette a Szovjetuniót és a fel­szabadító Vörös Hadsereget. — Balassa Mik­lós dr ügyvéd, a Polgári Demokrata Párt pécsi vezetője azokról a napokról beszólt, amelyeket a nyilasok internálótáborában töltött és kijelentet­te: mindig hűséggel fogja szolgálni a demokrácia ügyét. 1 Ezután a pártok, a város, a vármegye, ax egyház és a tudományegyetem jelölései alapján 15 Pécs-baranyai követet, képviselőt jelöltek az ideiglenes magyar nemzetgyűlésbe. A jelöltek között volt többek között: Vas Zoltán, dr. Boros István, dr. Balassa Miklós ügyvéd, Andics Erzsébet és Gergely Alajos. A népgyűlésen megjelentek egyhangú lelkesedéssel fogadták a Pécs-baranyai követeket, akik átvették megbízólevelüket. Zimankós, zuzmarás télidő volt, de a népgyű­lés után Pécs város dolgozóiban, munkásokban, parasztokban, értelmiségiekben, kisiparosokban felcsillant a magyar tavasz, az új, szebb élet re­ménysugara. A tizenöt Pécs-baranyai képviselő 1944 decem­ber 18-án, hétfőn a pécsi szovjet katonai pa­rancsnokság ponyvával lefödött teherautóján Pécsről Mohácson és Szegeden át elindult Deb­recenbe, a magyar függetlenség kimondásának történelmi városába. Tíz év távlatából így emlékezik vissza ezek­re a történelmi napokra Gergely Alajos elvtárs, a Rövid- es Kötöttárú Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója, az Ideiglenes Nemzetgyűlés egykori pécsi követe. # É n, mint a szakszervezet kiküldötte mentem Debrecenbe — mondja. — Mint érdekességet említem meg, hogy dr. Ernst Jenő elvtárs, a pécsi egyetem jelenlegi Kossuth- díjas professzora, bár nem volt követjelölt, ve­lünk jött. Télikabát nélkül, kis sapkában, a nagy hidegben azért jött velünk, hogy megnézze, váj­jon a háború pusztításai után mi maradt meg a szegedi Biofizikai Intézetből. Az éjszakát Szegeden töltöttük, ahol Révai József elvtárs értekezleten ismertette előttünk az akkori politikai helyzetet. Az értekezleten ott volt többek között: Nagy Imre elvtárs, Molnár Erik elvtárs, Komócsin Zoltán elvtárs, Nógrádi Sán­dor elvtárs. December 20-án érkeztünk Debrecenbe. Je­lentkeztünk a híres „Bikában” lévő szervezési bizottságnál és rendezőségnél, átadtuk megbízó- levelünket, átvettük mandátumunkat, majd a Nagyerdőben, az Auguszta szanatóriumban szál­lásoltak el bennünket. December 21-én délután ünnepélyes keretek között alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés a debreceni ősi kollégium falai között. A gyű­lés színhelye ugyanaz volt, ahol 1849-ben a Nem­zetgyűlés tartotta üléseit. Meghatódottan halad­tunk fai • kollégium kc^ott lépcsőin, amelyen egykor Kossuth. Lajos .és más nemzett ■> nagys^T gunk járt. Ereztük, hogy azokban a történeim1 napokban történelmi helyen járunk és hogy tő1" ténelmet csinálunk. A padokon kis réztáblácskák voltak, amelyek azoknak a nevét tüntették fel T" többek között Kossuth Lajosét is,—akik 95 évvel azelőtt az ország sorsdöntő napjaiban ott Ü1 tek. Az egyik pécsi követ dédatyja is abban 8 teremben ült az 1848—1849-es Nemzetgyűlés tag' jaként. Szavakba talán nem is lehet kifejezni aZ^ a felemelő érzést, hogy Debrecenben a 48-as esz­mék továbbfolytatóinak, hordozóinak érezhettük magunkat. A nemzetgyűlés kimondotta, hogy Magyaror­szág Rákóczi és Kossuth nagy hagyományaihoz híven egyszersmindenkorrá szakít az országot év­századokig elnyomó németekkel, a szövetségesek mellé áll és felveszi a harcot a fasiszta németem ellen. Hatályon kívül helyezte az antidemokra­tikus törvényeket és biztosította a demokratákig szabadságjogokat: a sajtó-, gyülekezési szabadsa­got, az általános, egyenlő, titkos választó jogot a teljes vallásszabadságot. Elhatározta, hogy meg­valósítja a földreformot, a földet a nincstelen parasztok között osztja szét. A Pécs-baranyai követek közül a Polgári D6! mokrata Párt nevében dr Balassa Miklós pécS ügyvéd szólalt fel. Decerrjber 22-én azután megalakult Debrecen­ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány is. Ez me^ ünnepélyesebb keretek között történt, mint 8-r Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása. Bárány® képviselő jelentette be, a miniszterelnök Pr°K rambeszédét, amelyhez egy baranyai képvisc- szólt hozzá. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 8ri' kuló ülése a Szózat eléneklésével ért véget, uta na a képviselők szétoszlottak, hogy legközele1^ ‘már Budapesten az Országházban üljenek ös6* ' 1 December 23-án azután Debrecenből v's^fn tértünk Pécsre. Útközben a várpsókh és községekben mindenütt hírül adtuk az Iü®T, lenes Nemzeti Kormány megalakulását, aIy nagy lelkesedéssel fogadtak. December 24-®’ karácsony estéjén érkeztünk haza. Az Ideiglel1. Nemzeti Kormány megalakulása volt a legsz®,' karácsonyi ajándék a magyar nemzet szám8 — megszűnt a háborús állapotunk a Szovjetül val és a szövetséges hatalmakkal s az élet fe­dett a rendes kerékvágásba kerülni — fejez' visszaemlékezéseit Gergely Alajos elvtárs. • , P. J> ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom