Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-12 / 295. szám

19S4 DECEMBER 12 HXPISÖ V. N» NoIotOY ©Ivtárs beszéde a szovjet-francia szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés 10, évfordulója alkalmából Moszkva (TASZSZ): Tíz évvel ez. előtt Moszkvába érkezett De Gaulle tábornok, a francia kormányfő, az akkori francia kormány más tagjai - var együtt. Akkor született meg a francia—szovjet szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződés. A francia-szovjet szerződésnek a hábo. rú nehéz évedben történt aláírása nagyjelentőségű nemzetközi esc. mény volt. Ez a szerződés elősegítette annak a dicső harcnak sikerét, amelyet a népek a hitleri agresszió ellen vív­tak. A szerződés célja: a Franciaor­szág és a Szovjetunió közötti barát, ság elmélyítése és ezzel az európai tartós beivé biztosításának előmozdí­tása. (Taps.) E szerződés értelmében a Szov­jetunió és Franciaország, e két nagy európai állam, kötelezettséget vállalt arra, hegy nem enged meg egy úja,bb német agressziót és közösen megtesz minden szükséges intézke­dést e cél érdekében. Azóta tíz esztendő telt el. Szá­munkra, a szovjet emberek számá­ra teljesen világos: nem kevésbé, mint azelőtt, most is szem előtt kell tarta­nunk azt a kötelezettségünket, hogy nem engedünk meg újabb német agressziót, hogy megaka­dályozzuk a német militarizmus újabb tobzódását. (Viiiaxüs taps.) Meggyőződésünk, hogy ilyen ér­zelmek és gondolatok hatják át a francia nép túlnyomó többségét is. Mi természetesen tudjuk és nem felejtjük el, hogy különbség van a burzsoá Francia Köztársaság és a szocialista Szovjetunió politikájának alapvető elvei és belső rendszere között. Ez azonban annakidején is ismeretes volt, amikor aláírták Fran. ciaország és a Szovjetunió szövet­ségi és kölcsönös segélynyújtási szer ződésót. Felmerül á kérdés, elkép­zelhető-e olyan helyzet, hogy ma, tíz évvel a szerződés megkötése után, Franciaország a Szovjetunió­nál kevésbé érdekelt a francia-szov­jet szövetségi és kölcsönös segély­nyújtás.! szerződésben, abban a szer­ződésben, amely az európai béke biz­tosítását célozza? A Franciaország és a Szovjet­unió társadalmi és áUamrcndszc- . _ reben mutatkozó minden különb­ség mellett mindkét államnak közös a feladata: alapvető nem­zeti érdekük az európai béke fenntartása és megszilárdítása. (Viharos taps.) A francia-szovjet szerződés egyet­len állam ellen sem irányul. Mint. hogy egy újabb néniét. agresszió meg akadályozását és így egy újabb vi­lágháború ki robbantásának megaka­dályozását célozza, semmilyen mér­tékben nem irányul Németország .érdekei ellen sem. Ilyen körülmények között a fran­cia-szovjet szerződésnek az európai béke biztosításának sarkkövévé kel. lene válnia. A Szovjetunió abban látja a fel­adatot, hogy az összes európai álla­mok — társadalmi rendszerüktől függetlenül — közös erőfeszítéssel az európai béke és biztonság bizto­sítására törekedjenek. A Szovjet, unió arra törekszik, hogy a két ál­lam ebben is közösen cselekedjék. A Szovjetunió és Franciaország ilyen köv.ög erőfeszítéseiben rejlik a szi­lárd. és tartós európai béke záloga. (Viharos taps.) A Szovjetunió javaslatai nem le­hetnek ártalmasak egyetlen európai, vagy Európán kívüli állam szem­pontjából sem. E javaslatok ugyan- altkor arra irányulnak, hogy elő­mozdítsák Németország egységének békeszerető és demokratikus alapo­kon való helyreállítását, ami magá­nak a német nép érdekeinek és tö­rekvéseinek is megfelel. Mi tudjuk, hogy e javaslatok nem .találtak támogatásra a francia kor­mánynál. . Az Egyesült Államokhoz és Angliához hasonlóan Franciaor­szág Is elutasította a részvételt össz­európai kollektív biztonsági értekez­leten, valamint a német kérdéssel kapcsolatos négyhatalmi értekezle­ten. Mi íátjug » felmerülő nehézsé­geket, de néni vagyunk hajlan­dók visszariadni e nehézségek­től. .(Viharos, hosszantartó taps.) • A francia-szovjet szerződés fölött ma sötét felhők tornyosulnak. Erről » szerződésről az utóbbi időben szé­gyenkezve hallgatnak a hivatalos francia személyiségek. Ez érthető is Ugyanis egyre gyakrabban cselek, szenek úgy, hogy figyelmen kívül hagyják * francia szovjet szerző­dést, nem törődve azokkal a kötele­zettségekkel, amelyeket az a szerző­dő felekre ró. Másfél hónappal ezelőtt aláírták a párizsi egyezményeket, amelyek fő résztvevői közé tartozik az Amerikai Egyesült Államokkal és Anginával együtt Franciaország is. A szóbanforgó egyezmények értei, mében Nyugat-Németországot fel­fegyvereznék és bevonnák az észak- atlanti tömbbe és más, ugyanilyen agresszív jellegű katonai csoportosu­lásokba. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország agres­szív erői szemünk láttára lépnek Katonai szövetségre a német mi­litaristákkal. Ennek a katonai szövetségnek az. a célja. Hogy a többi országgal az „erő hely­zetéből“ beszéljen, vagyis hábo­rús fenyegetések és más álla­mokra gyakorolt különféle nyo­más útján. Nem titkolják, hogy ezek az. ameri­kai uralkodó körök parancsára lét­rehozandó katonai csoportosulások közvetlenül a Szovjetunió és a né­pi demokratikus országok ellen irá­nyulnak. Mi marad hát a francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyúj­tási szerződésből Franciaországnak és a Szovjetuniónak azokból a kö­telezettségeiből, hogy együttes erő­feszítésekkel megakadályozzák az újabb német agressziót? És akad-e még valaki, akinek bi­zonyítani kell, hogy a párizsi egyez­mények összeférhetetlenek a francia, szovjet szerződéssel? Franciaország kormánya most min den erejét megfeszíti a párizsi egyez menyek francia parlamenti ratifiká­lásának kiharcolására. December 2-án ért véget Mosz­kvában a nyolc európai államnak az európai béke és biztonság biztosítá­sával kapcsolatban összehívott érte­kezlete. A moszkvai értekezlet deklará­cióját egyetlen főtörekvés ha­totta át: az európai béke fenn­tartásának és megszilárdításának elősegítése. Ezt a deklarációt ugyanaz a szel_ Aem hatja áit. mint a francia-szovjet szerződést. Nem így fest a dolog a párizsi egyezményekkel. A párizsi egyezmények nem se­gíthetik elő a béke megszilárdítá­sát. A német militaristáknak szabad kezet adó párizsi egyezmények csak egy dolgot mozdíthatnak etu: egy újabb európai háború veszélyének komoly fokozódását. Ilyen helyzet láttán a Szovjetunió és a többi béke szerető állam sem helyezkedhet pusztán várakozó ál­láspontra. Minthogy komoly mértékben nö­vekszik egy újabb háború veszélye, a szovjet népnek éppúgy, mint Lengyelország, Csehszlovákia, Ma­gyarország, Románia, Bulgária. Al­bánia . és a Német Demokratikus Köztársaság népének gondoskodnia kell fegyveres erőiről, azt az egye­düli célt szem előtt tartva, hogy biztosabbá tegye a béke biztosítását. (Viharos taps.) A bek eszetető orszá­gokat arenak szükségessége elé állí­tották, hogy teljes határozottsággal lássanak hozzá fegt’veres erőik ere­jének fokozásához, a Német Demo­kratikus Köztársaság pedig, nemzeti fegyveres erődnek, megteremtéséhez — amint ezt Otto Grotewohl minisz­terelnök a moszkvai értekezleten ki­jelen tette. A békeszerető európai államok­nak egyesíteniük kell erőfeszíté­seiket, együttesen kell megten­niük minden szükséges intézke­dést biztonságuk biztosítása, a béke védelme érdekében. (Hosszantartó taps.) A német miílitarizmus feltámasztá­sához vezető párizsi egyezmények ratifikálása olyan Hvtézkedésekrc kényszerítené a Szovjetuniót és más békeszerető országokat, amelyek el, engedhetetlenek ahhoz, hogy az ag­resszív államoknak a béke fenn­tartását veszélyeztető növekvő fegy­veres erejével, nem kevésbé hatal­mas erőt és azt a készségüket he­lyezzék szembe^ hogy mindvégig megvédik a békét. (Viharos, hosszan tartó taps.) Ma a francia-szovjet szerződésnek mint olyan szerződésnek a jelentő­ségéről beszélünk, amely a béke ügyét szolgálta és kell, hogy szolgál­ja. A mai viszonyok között azonban azt i-s meg kell mondanunk, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásáé szerződés alapvető céljai ellen irá­nyulna és nemcsak a béke céljait nem szolgálhatja, hanem azt is je lantené, hogy egy újabb háborúhoz vezető veszedelmes útra lépnek. Mi erre Franciaország kormányá­nak és a francia népnek egyaránt felhívjuk a figyelmét. Mindazoknak mondjuk ezt, akiknek van fülük, mert azt tartjuk, hogy minden lehe tő módon fokozni kell a harcot a béke biztosításáért és megszilárdítá­sáért. Baoaflnket asm érhet meglepe- tés*Eerüesi a parted egyezmények ratifikálás». (Tape) A szovjet nép bízik erőében, né­pűnk tudja, mennyire meggondolat­lanak az agresszív imperialistáknak azok a kísérletei, hogy a Szovjet­unióval szemben a katonai erővel való fenyegetőzéshez folyamodjanak. Szükség esetén a Szovjetunió, ter­mészetesen, meg tudja mutatni a maga hatalmát és be tudja bizonyí­tani ügye helyességét és igazságát. (Hoezantartó taps.) Emlékezetünkben tartjuk » nagy Lenin következő szávait: „Sohasem fogják legyőzni azt a népet, amelynek munkásai es pa­rasztjai nagy többségükben felismer ték. megérezték és tisztába jöttek ve le, hogy saját hatalmukat, a szovjet­hatalmat — a dolgozók hatalmát vé­delmezik, hogy azt az ügyet védel­mezik, amelynek győzelme nekik és gyermekeiknek biztosítja a kultúra minden« áldását, mindannak élveze­tét, amit az emberi munka létreho­zott.” (Lenin müvei. W. Szikra. 19Ö3. «2% oldal.) Lenin ezt harmincöt évvel ezelőtt mondotta. Altkor a Szovjetunió, az első szocialista állam, a dolgozók ál­lama egyedül állt és még nem fej­leszthette ki gazdasági és kulturális erőinek és lehetőségeinek egész ere­jét. Napjainkban a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság, Lengyelor­szággal, Csehszlovákiával, a Német Demokratikus Köztársasággal és más demokratikus országokkal együtt a népek olyan hatalmas erőit egyesítik és messze államuk határain túl olyan nagy támogatást élveznek, hogy mi jcibban, mint valaha, felismerjük az ezekben az években végbement tör­ténelmi átalakulások nagy jelentősé gét. Nincs olyan erő a világon, amely megakadályozhatná népünk elő­rehaladását az. általa választott dicső szocialista úton. (Viharos, hosszantartó taps.) A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít a béke érdekeinek védel­mét célzó szerződéseknek és nem zetközi egyezményeknek. Mi, szovjet emberek azonban jó! tudjuk, hogy a népek békéjének és biztonságának: védelme főként maguktól a népek­től, a népek öntudatától, szervezett­ségétől, közös erőfeszítéseitől függ. (Taps.) Meg kell védenünk a békét. Megfeszített munkánklftil, lanka­datlan erőfeszítéseinkkel, harcunk­kal, a többi néppel együtt megvéd- jük a békét, megvédjük jogos, igaz­ságos ügyünket, (viharos, ünneplésbe átmenő hosszantartó taps. Mindenki feláll.) A francia bekebteottság felhívása a ratifikálás ellen Párizs (MTI). A-, frgneia békemoz­galom országos bizottsága — a pá­rizsi egyezmények ratifikálási.- vitá­ja előtt — felhívással fordult a fran­cia néphez. A felhívás hangsúlyozza, hogy iá- francia képviselők az egyezmények ratifikálásával félelmetes következ­ményekkel járó cselekedetet követ­nének el, majd a többi között ezeket mondja: — A képviselőknek vissza keil utasítaniuk az egyezmények ratifi­kálását1 és állást kell foglalniuk a négy nagyhatalom közötti tárgyalá­sok azonnali megkezdése mellett. Nem szabad, hogy külföldi kormá­nyoknak a ratifikálást sürgető nyo­mása háttérbe szorítsa nemzeti 'érde­keinket. Csak maguk a franciák dönt hetik el azt. hogy mi áll érdekükben. Minden képviselő feleiős lesz a nép és a történelem előtt a német újraf elf egy vérzést eldöntő szavaza­táért. Az eljövendő napokban' a francia népnek erőteljesen fel keil erre hívnia képviselői figyelmét. A francia nép sohasem fogja befejezett tényként elfogadni a német miliia- rizmus újjáélesztését. U Nu bur mai miniszter- elnök búcsúvacsorája Petiinkben Peking (Uj Kína) U Nu burpnai miniszterelnök és felesége pénteken este búcsúvacsorát adott Pék ingben, amelyen több mint 800 meghívott vendég vett .részt. Ott voltak a többi között Csu Te, a Kínai Népköztársa­ság alelnöke. Liu Sao-csi. az országos népi gyűlés elnökségének elnöke. Csou En-!aj. áz államtanács elnöke ás a Kínai Népköztársaság politikai életének más kiemelkedő személyi­ségei. A vacsora után D Nu .burmai mi-' niszterelnök pohárköszöntőt mondott Mao Ce-tung elnök egészségére, Csou En-laj. az államtanács elnöke pedig Ba U-t. a Burmái Unió elnökét kö­szöntötte fel. A vacsora a legbaratilbb szívélyes­ség légkörében folyt le. Antonin Novotny kitüntetése Prága (CTK) Antonin Zapotocky. a Csehszlovák Köztársaság elnöke a kormány javaslatára a ..Szocialista Haza Építésének Érdemrendjét'1 ado­mányozta Antonin Novolnynak. a Csehszlovák Kommunista Párt Xöz- ponti Bizottsága első titkárának 50 születésnapja alkalmából, a szocializ­mus építésében szerzett érdemeiért. Zapotocky elnök a kitüntetést pén­teken nyújtotta át Anionin Novotny- nak a kormány több tagjának je'en- 1 étében. i párizsi szerződések Vvii#tii-Némel or szőg felfegyverzéséről A mai világpolitikai érdeklődés középpontjában álló. s az egész emberiség békéje szempontjá­ból sorsdöntő jelentőségű párizsi szerződéseket ez év október 23-án írták alá. Az. egyezménynek, meg­állapodásnak. nyilatkozatnak, jegyző­könyvnek neyezett szövegek bonyo­lult szövevényét az előzetes londoni megegyezés alapján szokatlan gyor­sasággal. néhány napos konferencián szerkesztették meg. Párizsban voltaképpen négy rész- konferencia zajlott le október 19-e és 23-a között. Kétoldalú konferen­cia Nyugat-Nérretország és Franrta- orsz.ág között a Saar-kérdésről. négy­hatalmi konferencia a három nyugati nagyhatalom és Nyugat-Németország közt a német szuverenitás fenntar­tásokkal való helyreállításáról, ki- lenchatalmi konferencia (az Európai Védelmi Közösségről szó’ó. megbu­kott első párizsi szerződés részesei: Franciaország, Olaszország. Nvugat- Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, továbbá az Egyesült Államok. Anglia. Kanadai az úgy­nevezett ..Nyugateurópai Unió“ létre hozásáról. Nyugat-Németország fel­szereléséről. a fegyverkezés ellen­őrzéséről. végül tizenöthalalrr.i érte­kezlet (Az Északatlanti Szövetség 14 tagállama és Nyugat-Németország mint megfigyelő) Nyugat-Németor­szág csatlakozásáról a NATO-hoz, az Északatlanti Szövetséghez, s e szer­vezet hatáskörének kiterjesztéséről. A Saar-megállapodással, mely Fran ciaország részéről a német felszere­léshez való hozzájárulás feltétele volt, a Dunántúli Napló október ,31—i számában kitűnő cikk foglalko­zott. E helyen a párizsi szerződések­nek a német ú.irafelfegyverzésre, vo­natkozó legfontosabb rendelkezéseit ismertetjük. A nőmét felfegyverzés politikai keretének a Nyugateurópai Uniót szánták. Ez a szövetségi szervezet Nyugat-Németország és Olaszország ! az 1948 március 17-én kelt brüsszeli paktumhoz, való csatlakozásával jött létre. A brüsszeli szerződés ezúttal ; módosított szövegéből törölték a né- j -.net fámadó tyiiifjlra íjjiáÁierlöse el“ j leni védekezésre való utalást, s he- j lyette a szervezet céljának „Európa I egysége“ és ..fokozatos integrálódá­sa“ előmozdítását jelölték meg. Az Unió hadereje a meg nem va­lósult Európai Védelmi Közösség hat államán kívül hetedikül Anglia bi­zonyos haderőit is magában foglalná. Ez az ansol kontingens 4 hadosztály­ból és a 2. taktikai léff'íioítábó) áll­na. Anelia az Unió haderejéről szóló szerződésben arra kötelezi magát, hogy ezeket az erőket a hét hatalom többségének kívánsága ellenére nem vonja vissza, ez a kötelezettség azon ban nem köti a tengeren túl bekö­vetkezett szükségállapot esetén. Anglia kötelezettségvállalása, mely különösen a franciák biztonságérze­tét kívánja megteremteni. így koránt sem feltörtén. Belgium Franciaország. Nyugat-Németország. Olaszország és Hollandia az első párizsi szerződés­ben megállapított erőket, Luxem­burg egy ezrednyi harci csoportot bocsátana az európai szövetséges fő- parancsnok (SACEUE: Supreme Al­pod Commander in Europe) rendel­kezésére. A német haderő létszáma 500.(100 főt. tenne ki. összehasonlításul meg kell jegyeznünk, hogy az. első világ­háború után a Versailles! békeszer­ződés egész Németország hade-éjét 100.000 főre korlátozta. Míg a Har­madik Birodalom Wehrmachtiának hadosztályai 11.000 emberből álltak és 140 páncélosssa! rendelkeztek, addig sajtó.jelentések szerint az. új nyugatnémet hadosztályok létszáma 1 4.(500 lesz. s 280 páncélos fog hozzá­juk tartozni. * pávjzsi konferencia' ludoma­‘ * sül vette Adenauer szövetségi kancellár 1954 október T; londoni . nyilatkozatát, amellyel Nyugat-Né­metország kötelezte magát, hogy te­rületén atom-, biológiai és vegyi fegyvereket nem állít elő. E tilos fegyverek fogalmi köréből mégis ki vanak véve mindazok a beren­dezések, eszközök, alkatrészek, or­ganizmusok. amelyekét polgári cé­lokra használnak. Nyugat-Németor­szág így szabadon folytathat kuta­tásokat az atomenergia felhasználá­sa terén. Mint Korovin. a neves szovjet nemzetközi jogász megálla­pítja. a tudomány és technika mai állása szerint ez azt a lehetőséget is magában foglalja, hogy atomfegyve­rek gyártásához szükséges anyago­kat js állítsanak elő. (Neue Zeit. 1954.. Nr. 47. G. 1.) A fegyverek további csoportját Nyugat-Németország szintén nem gyárthatja, azonban e fegyvertípu­sok listáját a- Nyugateurópai Unió Tanácsa a nyugatnémet kormányja­vaslata. s a NATO illetékes fő- parancsnoka ajánlatára kétharmad többséggel megváltoztathatja. A fegy véreknek ebbe a másik csoportjába tartoznak: a messzehordó és távirá- nyílású lövedékek, mágneses aknák, hadihajóik, stratégiai bombázógepek. Ki vannak véve azonban a tilalom alól a szerződésben meghatározott távirányítású légelhárító lövedékek, a 3000 tonnánál kisebb vizkiSzorítá- sú hadihajók, s a 350 tonnásnál ki­sebb tengeralattjárók. Mindezek a tilalmak csupán a fel­sorolt fegyverek Nyugat-Németot - szagban való előállítására vonat­koznak, s nem jelentik azt. hogy ezekkel a nyugatnémet haderőt ne lehetne felszerelni. Az Unió haderői­ről szóló szerződés külön melléklet­ben sorolja fel, azokat a fegyvere­ket, amelyek az. e célra felállított Felszerelésellenörzö Hivatal hatás­körébe tallóznak. Ez a hala tartal- mcizzB többek között az alom-, bio­lógiai és vegyi harceszközöket, ágyu­kat, páncélosokat, 1500 tonnásnál nagyobb hadihajókat, tengeralattjá­rókat. katonai repülőgépeket, 1000 kilónál nagyobb súlyú repülőbovnba- kat. .. _ Az ellenőrző hivatal a Nyugatomé pai Unió Tanácsának felelős. Fel­adata az. hogy ellenőrizze a gyártá­si tilalmak megtartását és az utóbbi fegyverek készleteit az európai szá­razföldön. Nem terjed ki az ellen­őrzés Anglia területére, s az Egye­sült Államok haderőinek Nyugat- Németországban. vagy bárhol a kontinensen lévő készleteire sens. A párizsi szerződések nem szólnak szankciókról, amelyeket a fegyver­kezési tilalmak megszegése esetén * alkalmazni kellene. Az. Unió Taná­csa ilyen esetekben egyszerűen „meg teszi azokat az intézkedéseket, ame- ’veket egy általa megállapítandó el­járásnak megfelelően szükségesnek tekint. Határozatait szótöbbséggel hozza.' Az ellenőrzésnek ezt a rend szerét aligha lehetne hatékonynak tekinteni. A párizsi megállapodások rgtifi­^ kálása esetén Nyugat-Német- oi'szág a NATO tizenötödik tagja­ként ilyen körülmények között je­lentős katonai erőt: szárazföldi, ten­geri és légierőket építhetne ki. Nem kétséges, hogy ez a fejlemény ’ Hl évvel a potsdami egyezmény meg­kötése után súlyos veszélyt jelente­ne a világbéké szempontjából. Mint a moszkvai értekezlet deklarációja megállapította: a párizsi szerződések ratifikációja nagymértékben súlyos­bítaná az egész európai helyzetet er aláásná a meg nem oldott európai problémák, mindenekelőtt a némer kérdés rendezésének lehetőségéi. QFs GÁL GFULA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom